2018. január 07. 18:46 - supermario4ever

Újabb Mario Kartos eredmények

De most régebbi Mario Kartokban tettem próbára magam. Méghozzá a Mario Kart Wii-ben és a Mario Kart DS-ben. Mind a két eredményt 150cc-n, nehéz gépi ellenfelek ellen értem el. Ezekben valamivel jobb eredmények születtek.

img_20180102_162047.jpgAzért látszik, hogy rengeteget játszottam a Mario Kart Wii-vel, amikor megjelent. Akkor még másabb is volt a társaság, másrészt meg MSN-en verbuválódott össze a csapat, és teljesen spontán szerveztük meg a versenyeket online. Nem is feltétlen versenyek voltak, hanem online meccsekbe csatlakoztunk be, és ott játszottunk együtt kötetlenül. Persze itt is voltak, akik lényegesebben jobbak voltak, mint én, de rendkívül módon élveztem a versenyeket, és nagyon sok órát játszottunk együtt. Ennek utóhatása ez az eredmény. Nem is emlékszem, hogy valami komoly gikszer történt volna a játékok során. Egy párszor voltam második. Azt hiszem, kétszer voltam negyedik, ez volt a legrosszabb eredményem. De jó játék volt, nem untam a 32 menetes versenyt. Azért is tartom jónak az eredményt, mert tárgyakkal mentem. Majd megyek egy tárgyak nélküli versenyt is, kíváncsi vagyok, hogy lesz-e jobb eredmény.

És a Mario Kart DS:

26173618_2028318157448889_2659276679084917079_o.jpgItt azért van "csak" 300 pont, mert itt egy verseny alatt 10 pontot lehet szerezni, tehát a maximálisan megszerezhető pontszám 320. Ha arányosítjuk a 480-hoz, akkor 450 pontot sikerült elérni, ami nagyon jó eredménynek számít. Elégedett vagyok ezzel az eredménnyel. Ehhez nincs igazán mit hozzáfűznöm, itt nem lehet beállítani, hogy tárgyak nélkül játszunk. De így is menő lett.

Szólj hozzá!
2018. január 03. 19:51 - supermario4ever

Problémás grafika a Super Nintendo Classic Mini konzolon

super_nintendo_classic_mini.jpgAz utóbbi időkben olvastam néhány véleményt, kritikát a Super Nintendo Classic Mini konzollal kapcsolatban. Mindenki szereti, de a grafikát komoly kritika éri, pontosabban, ahogy megjelenik HD TV-n a kép. Főleg a Donkey Kong Country kapcsán mondják, hogy alig ismerik fel a grafikai elemeket. Egy ilyen véleménynél megkérdeztem az íróját, hogy mekkora felbontású TV-n játszott vele. Mondja, 55"-os (139 cm). Az extrém nagy a konzolnak.

Tudni kell ugyanis, hogy a játékok felbontásán nem változtattak, az eredeti változathoz képest. Csak a menü lett 720p-s, maguk a játékok maradtak kb. 256×224 pixel méretűek, ez nagytévén tényleg csúnyának tűnik. Nekem itt Pesten 19"-os kis TV van, és szépek rajta a SNES játékok. Össze van sűrítve, és pont a Donkey Kong Country van speciális helyzetben, ugyanis pre-renderelt 3D grafikát alkalmaztak, ami 1994 végén még nagy dolognak számított. Arról van szó, hogy a PlayStation megjelenésére reagáltak a Nintendónál ezzel a játékkal. Azt akarták bebizonyítani, hogy 16-bites konzolra is lehet olyan játékot fejleszteni, mint amit PlayStationre. Ez azt hiszem, hogy sikerült is. Csak mivel 16-bites konzolra fejlesztették azt, amit 32-bitesre szokás, ezért csak kisebb, normál méretű TV-n mutat szépen a játék, nagyképernyős TV-n tényleg szétesnek a karakterek.

Tehát kisebb TV-n érdemes játszani a Super Nintendo játékokat. Amit én inkább problémásnak tartok az az, hogy csak HDMI csatlakozást tettek lehetővé. Már a NES Classic Mini-nél is kerestem a lehetőséget, hogyan konvertálhatnám át SCART csatlakozóssá a bemenetet. Lehetséges, csak ha jól emlékszem, egy ilyen vezeték eléggé drága. Pedig jó lenne, mert én is azt gondolom, hogy az szép és jó, hogy a menü 720p-s, de mivel a játékok felbontása maradt a régi (nem is nagyon változhat), ezért teljesen feleslegesen foglal el egy HDMI bemenetet. Úgyhogy ebből a szempontból teljes joggal árulják a hamis NES Classic Mini-ket SCART csatlakozóval, mert az bőven elég hozzá. Ráadásul régi, képcsöves TV-khez is lehetne kötni, ami szintén jó pont lenne. Mondjuk, hogy mennyivel szebb egy Super Nintendo játék kivitelezése HDMI kábellel, azt ugyan nem tudom. Egy SNES játék ugye meghatározott színmennyiségből áll, amit egy SCART kábel is bőven ki tud hozni, amit ezen egy HDMI kábel segíthet, hogy szebben, élénkebben jeleníti meg a színeket, de ez függ a TV-től is.

És ha már megemlítettem a képcsöves TV-ket. A '90-es években hasonlóképpen érzékelhető volt, hogy nem mindegy, mekkora átmérőjű TV-hez kötjük a konzolt. Ilyen különbségek nem voltak, mint most, de az szemmel látható volt, hogy ha kisebb TV-hez kötjük a Nintendo gépet, akkor szebb a kép. Ennek egyszerű az oka. Régen mindegyik TV-nek fix felbontása volt, tehát a kisebb TV-k pixelsűrűsége nagyobb volt, ami szebb képet eredményezett. Méghozzá azért, mert kisebb pixelekbe sűrűsődtek a képpontok, ahogy a színek is, így erősebb színekkel és kisebb pixelekkel szebb a kép. Emlékszem 37 cm átmérőjű kis TV-n nagyon szép volt a kép. De ott a másik oldal, hogy négy játékos osztott képernyőt nehéz kivenni. Személy szerint az 51 cm képátmérőjű TV-ket tartom ideálisnak, ha képcsöves TV-ről van szó.

De ami a Super Nintendo Classic Mini-t illeti, a konklúzió az, hogy nem a gép tehet arról, hogy nagy TV-n csúnya a játék. Érdemes kisebb TV-re kötni, azt már nagyobb hiányosságnak gondolom, hogy nincs SCART csatlakozás. Ezt leszámítva bőven megéri venni. Keressétek, keressétek, és járjatok szerencsével, igyekezzetek a lehető legolcsóbban megvenni.

Szólj hozzá!
2018. január 02. 14:11 - supermario4ever

Mario Kart 8 eredmények

Egyedül töltöttem a szilvesztert, de nem éreztem magam magányosnak. Eltelt az idő. Gyakoroltam Mario Kart 8-ban, hogy felmérjem épp hogy állok. Két versenyt mentem. Mind a kettőben 32 futam volt, 150cc, nehéz gépi ellenfelekkel. A különbség ott volt, hogy először tárgyakkal mentem, majd tárgyak nélkül. Érdekes eredmény született.

26170597_2026910900922948_3275130879541390784_o.jpgAmikor tárgyakkal versenyeztem, azt épp, hogy megnyertem. Nem volt kifejezetten elvárás magammal szemben, csak játék közben ahogy számolgattam magamban, hogy 480 pont a maximum, és nem állok rosszul, na gondoltam, ha meglesz 380 pont a végére, tehát 100 pont lenne a veszteség, akkor elégedett leszek. Ez épp hogy elmaradt. Többször voltam hatodik a játék során, ez volt a legrosszabb eredményem, de voltam első is többször egymás után. Van úgy, hogy kicsit kienged a figyelmem, és pont akkor megyek neki egy banánhéjnak, vagy csap el egy zöld teknőspáncél. És hogy mennyire a véletlenen múlik a verseny, az azért megnyilvánul abban is, hogy eléggé szorosak voltak a végeredmények. Az 1-4. helyezettek között, majd egy nagy szakadék, és a második nagy csoport 5-12. helyezettek közötti pontszámok. Ez is mutatja, hogy ha tárgyakkal játszunk, akkor azért szerepet játszik a szerencse, és akár egy utolsó helyezett is lehet egy-egy verseny erejéig akár a középmezőnyben is, ha az előtte levők valóságos detonáció áldozataivá válnak. Hasonlóképp kerültem én is a középmezőnybe.

Ha tárgyak nélkül játszunk, némileg másképp fest az eredmény.

26170561_2027304157550289_5418473876515632473_o.jpgA nagy szakadék itt is megvan a 4. és az 5. helyezett között, de nagyobb a szóródás a pontszámok között. Ez azt mutatja, hogy ha kisebb szerepet kap a szerencse, akkor nem nagyon van elmozdulás helyezésekben.

Nekem is magasabb lett a pontszámom. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy van tudásom a játékhoz, megy is, csak tárgyakkal nem tudok manőverezni. Egyébként élveztem a játékot tárgyak nélkül is, nem éreztem, hogy unalomba fullad. Sőt, olyan érzésem volt, hogy valódi, komoly versenyt megyek Mario Kartos közegben, és nagyobb súlyt kap a tudás. Úgyhogy nekem nincs bajom a tárgyak nélküli játékkal.

És hogy milyen volt a kocsim?

  • Buggybud
  • Roller
  • Super Glider

Február 10-én lesz egy Mario Kart verseny, melyet a Facebookos Mario Kart Hungary csoport szervezett meg a Game Park támogatásával, a cseh forgalmazó meg meglepő módon igent mondott a versenyre. Érdemes jönni, mert a nyeremények sem akármilyenek. A plakát:

mk8_gp.jpgA részletes szabályzat a Game Park weboldalán olvasható. Nevezettek minél többen.

Az teljesen nyilvánvaló számomra, hogy ezzel a 411 pontos eredménnyel semmi esélyem nincs. Ugyanis akik nagyon keményen játszanak, azok szinte biztos, hogy hasonló körülmények között összehozzák a maximális, 480 pontot. Sőt, mivel tárgyakkal fogunk versenyezni, inkább a 374 pontos eredményemmel számoljunk, csak rosszabb a helyzet. Ennek ellenére neveztem, egyrészt játszok egy jót, másrészt meg ha sokkal többen leszünk, jobban látszik majd, hogy országos viszonylatban hogy állok. Arra számítok, hogy fognak gyengébbek is nevezni, így nagyjából a középmezőnyben lehetek. Ha a játék nehézségét nézzük, akkor alapvetően elégedett vagyok a jelenlegi tudásommal, és azt gondolom, hogy magamhoz képest jó ez az eredmény, de bőven tudok még fejlődni. Arra már biztosan nincs idő, hogy egy hónap alatt a legjobbak közé kerüljek, de folyamatos gyakorlással javíthatok még. Nekem az is dicsőség, ha jobb helyen fogok végezni. Nem titkolom, hogy rettenetesen örülnék, ha az enyém lenne az első díj, mert nagyon fáj a szívem a Super Nintendós kiadású New Nintendo 3DS XL miatt, de a realitás az, hogy dolgozni fogok érte. A versenyre meg gyertek minél többen.

Címkék: Mario Kart 8
Szólj hozzá!
2017. december 30. 23:56 - supermario4ever

1080° Avalanche

1080_logopng.png

Megjelenés
Japán: 2004. január 22.
Amerika: 2003. december 1.
Európa: 2003. november 28.

Fejlesztő: Nintendo
Kiadó: Nintendo
Műfaj: Sport
Játékmód: 1-4 játékos

Platform

indigo_console_alt_6_nintendo_gamecube.png

A konzolgeneráció váltás nemcsak a technikai fejlődésről kellene szóljon. Nemcsak grafikailag, zeneileg kell fejlődnie egy játéknak, hanem a több lehetőségből kifolyólag autentikusabbnak, hangulatosabbnak kell lennie. Ha mondjuk egy sportjáték jobban kihozná az adott sportágban rejlő lehetőségeket, teljes értékű játékok lennének, mindezek mellett maguk a pályák is hangulatosabbak lennének, minél jobban visszaadnák az adott sportág hangulatát, a retro sokkal inkább a helyén lenne kezelve, és nem lenne egyre nagyobb igény rá. Szerencsére még most is elmondhatjuk, hogy mi Nintendósok szerencsések vagyunk ezügyben, több játék is példázza azt, hogy miért jó az új generáció. Most is visszamegyünk egy kicsit az időben, és egy szintén nagyon jó példát szeretnék bemutatni.

gfs_6182_2_1.jpgEz a 1080° Avalanche, mely számomra tökéletesen megmutatja, hogy miről szól egy generációváltás. Ez a játék ugyanis minden tekintetben jobb lett az elődjénél. A GameCube lehetőségeihez mérten kiváló játékról van szó, grafikailag rengeteget javult, a hihetetlenül dimanikus, a zene pedig hihetetlen hogy visszaadja a snowboard hangulatát. Mindezt teszi úgy, hogy mindent megőrzött abból, amitől olyan fantasztikus volt az elődje. Ahogy írtam, egy snowboard játékról van szó, ahol versenyezni lehet, és trükkök bemutatásával szerezhetünk minél több pontot. Már a címképernyőn hallható kemény rockzene is hűen visszaadja a játék dinamikus mivoltát, azonnal bevisz a sportág hangulatába. A két főjáték a Match Race és a Trick Attack. Öt játszható karakter áll rendelkezésünkre. Közülük Ricky Winterborn, Hayami Akari és Rob Haywood ismerős lehet az előző játékból, hozzájuk csatlakozott Tara Hunter és Kemen Vazquez. Nem érdemes utánuk nézni a Wikipédián, mind az öten fiktív szereplők. Mindnyájuknak saját hódeszka-készületük van, egyéni tulajdonságokkal, a karakterek egyéni jellemzőivel kiegészítik egymást.

gfs_6182_2_2.jpgMatch Race esetében párbajt vívunk egy ellenfél játékossal, az nyer, aki gyorsabban ér be a célba. Ez a játékmód fix egyjátékos, egy gépi ellenfél játékossal versenyzünk a pályán. Az irányítást könnyű elsajátítani. Nem kell gombot nyomni a gyorsításra, karakterünk mindig a legnagyobb sebességre törekszik. Az Analóg karral lehet fordulni, az A-gombbal lehet ugrani, valamint az L-gombbal lehet az úgynevezett tojástartást felvenni. Ekkor gyorsabban érjük el a csúcssebességet, ugyanakkor ilyenkor rosszabbul vesszük be a kanyart, és az egyensúly-érzékünk is romlik. Valamint az R-gombbal lehet a hódeszkát megfordítani, a Z-gombbal pedig saját magunknak örülhetünk. Három bajnokság van itt is: Novice, Hard és Expert, ami előrelépés a Nintendo 64-es elődhöz képest, hogy itt már mindegyik bajnokságnak külön pályája van. Mindezek mellett a pályák sokkal kidolgozottabbak, részletgazdagabbak. A fák, jég, buktatók, házak mellett például síelők közül versenyzünk, és bizony, ha egyikük-másikuk útban van, akkor karakterünk nem megáltallott egy "Get outta way!" szöveggel odébb parancsolni a pánikba esett síelőket. Ugyanígy megjelentek az alagutak is, de egy pályán például egy olyan ház mellett megyünk el, ahol a tűzifának valót vágják géppel, és fellógatva vontatják őket. Persze ekkor már játékosunk kap szívbajt, hogy csak nehogy megsebesüljön. Azt eddig is tudtam, hogy a Snowboard (ahogy a téli sportok többsége) veszélyes sportág, efelől ez a játék csak megerősített. Ez a játék is számol sebzést, de másképp, mint ahogy az előző játékban, ahol egy hosszú csík volt, és a sérülés mértékétől függően akár nagyobb szelete is kipirosodhat, hanem itt fixen hat kis csík van. Tehát összesen ötször lehet sérülni, a hatodikra játékosunk végleg elterül a földön, egy életet elvesztünk, és kezdhetjük elölről a pályát. Merthogy életet itt is számol a gép, és itt is nagyon szűkmarkúan osztják. Három élet van, és ha elfogy az összes, akkor bizony kíméletlenül Game Over van, és kezdhetjük az egészet elölről. Életet nemcsak akkor vesz el a gép, ha hatszor megsérültünk, hanem akkor is, ha vesztünk a versenyben.

gfs_6182_2_12.jpgTrükköket különböző gombkombinációkkal lehet már a Match Race-ben is kivitelezni, de tapasztalatom szerint nem érdemes, mert csak lelassít, ráadásul megtörténhet az, hogy elvesztjük az egyensúlyunkat. Ilyenkor az történik, hogy nagyon lassúak vagyunk, elvesztjük az uralmunkat a hódeszka felett. Ezt az analóg kar forgatásával lehet helyrehozni, és játékosunk akkor képes ismét versenyezni. Meg aki szokott snowboard versenyt nézni a TV-ben, az láthatja, hogy ott sem trükköznek a sportolók, csak azon vannak, hogy a lehető leggyorsabban, legjobb ívben menjenek végig a pályán, és nyerjenek. A trükkökre ott van a Trick Attack játékmód, ahol pontozzák is a különböző trükköket. A játék nevében meg nem véletlen van a 1080°, ugyanis a három kör a levegőben, azt a lehető legnehezebb kivitelezni, és a legtöbb pont jár érte. A játékban listázva vannak a különböző trükkök, és azokat milyen gombkombinációval lehet kivitelezni.

gfs_6182_2_16.jpgA Time Trial itt is időmérő, bár itt annyiból érvényét veszti, hogy a Match Race alatt elért legjobb időket is elmenti a gép. De azért adtak értelmet az időmérőnek is. Ugyanis 5 érmedarabkát helyeztek el egy-egy pálya különböző részein. Ezeket összegyűjtve kapunk meg újabb és újabb hódeszkákat. És mivel minden játékosnak saját snowboard-készlete van, érdemes mindenkivel összegyűjteni az érméket. A Gate Challenge is érdekes játékmód. Alapból 30 másodpercet kapunk, és különböző ellenőrzőpontokon kell átmenni az adott pályán, akkor kapunk 500 pontot, és +2 másodpercet. Ezt a játékot is lehet többen játszani, végre akár négyen is összeülhetünk egy versenyre. Az előző játék nagy hiányossága volt, hogy csak ketten lehetett maximum játszani.

Ezek is azt gondolom, hogy kellő alapot adnak arra, hogy egy nagyon jó játékkal van dolgunk, amit külön megdobnak a hangulatos pályák és az extrém jó rock zene. Érdekes, hogy csupa ismeretlen előadók vannak a játékban, mint például Finger Eleven, BOYSETSFIRE vagy Cauterize. Itt derül ki, hogy nem feltétlen azok gyárták a legjobb zenéket, akiket játszanak a rádiók, hanem alternatív együttesek körében is születnek fantasztikus zenei művek, akik mifelénk nem annyira ismertek. Az biztos, hogy nagyon feldobja a zene a játék hangulatát. A grafika pedig nemcsak a sok pályaelem miatt kiemelkedő, hanem mert részletgazdag, kidolgozott, a színek élénkek, egyszerűen csodálatos az egész. Meg merem kockáztatni, hogy ha nem változtatnának semmit a grafikán, csak feljavítanák a felbontász 1080p-re, a mai játékok között is simán megállná a helyét grafikailag. Azt gondolom, hogy a 1080° Avalanche az egyik legjobb név az úgynevezett "overlooked" játékok listáján, az biztos, hogy az egyik legjobb sportjáték, amivel életemben valaha is játszottam.

15280_front.jpgGrafika: 10/10
Játszhatóság: 8/10
Szavatosság: 8/10
Kihívás: 9/10
Zene / Hang: 10/10
Hangulat: 10/10

+ Eszméletlenül hangulatos
+ Részletgazdag, gyönyörű grafika
+ Élethű rockzene
+ Kellőképpen nehéz
- Nem biztos, hogy mindenkit leköt hosszútávra

92%

Szólj hozzá!
2017. december 24. 21:41 - supermario4ever

Super Mario All-Stars karácsonyra

Mint minden évben. Nem tudom, hogy van-e tipikusan karácsonyi játék, vagy hogy kinek mi az, de nekem a Super Mario All-Stars. És egy kis "varázslatnak" köszönhetően már Super Nintendo Classic Mini-n is tudom játszani.

img_20171224_205218.jpgEz nálam a jelenkori Super Mario All-Stars, így játszom manapság. Amúgy ugye tegnap helyrehoztam a játéktesztek oldalt, azért jó volt végignézni, hogy kb. 80 játékról írtam már tesztet. Ezek közül egyetlen egy játéknak adtam 100%-ot, méghozzá a Super Mario All-Stars-nak. Ennek több oka is van. Egyrészről egyszerűen nem tudom elvitatni a személyes élményt, 1993 karácsonyát, amikor megkaptam a Super Nintendót a Super Mario All-Stars játékkal. És belegondolni is durva, hogy ez már 24 éve történt, mégis hihetetlen erősen él bennem az élmény. Az a közeg, a szoba, ahogy akkor kinézett, ahogy be volt rendezve, ahogy ott játszottam. Idén új videó terjedt el, ahogy a kisgyerek a földön fetrengett a boldogságtól, hogy Nintendo Switch-et kapott, én is valami hasonló örömöt éltem meg akkor. A földön ugyan nem fetrengtem a boldogságtól, de hogy belül mit éreztem, azt most is átérzem. Ilyen az, amikor egy élmény életre szólóan jó lesz. Ezt egyébként a 2010 karácsonya közelíti meg, amikor Wii-re kiadták ugyanezt a játékot. Ez is nagyon jó volt, de annak belső tartalma némileg csorbította az élményt, de hogy Wii-re kiadták fizikai változatban, az nekem sokat jelent. Szóval a személyes élmény az egyik ok, a másik, meg nekem hihetetlenül tetszik az, ahogy felújították a négy klasszikus Mariót. Mind grafikailag mind zeneileg azt gondolom, hogy kiváló munkát végeztek, ezzel érték el nálam azt, hogy a kiváló klasszikusokból csináltam egy örökzöldet. NES-en játszani az eredeti, de Super Nintendón nekem nagyobb élmény.

Azóta a Super Mario All-Stars lett számomra a mérce, mindegyik más játékot ehhez mérek, hogy mennyire hozza azt a hangulatot - akár sajátságosan is - amit a Super Nintendós játéktól kaptam meg. Vannak 90% fölötti játékok szép számmal, vannak új játékélmények, de a mai napig számomra a Super Mario All-Stars mindenek felett áll.

Szólj hozzá!
2017. december 23. 23:58 - supermario4ever

Egy kis snowboard decemberre

Ha már ennyire tavaszias az idő kint. Szeretek egyébként téli sportokat nézni az Eurosporton, legfőképp a helyszínt körülölelő havas táj miatt. Ezáltal több sportág is érdekel, és néhány éve már láttam annyit, hogy egy-két dolgot tudjak, de maradok érdeklődő szintjén. Bár az igencsak illúzióromboló, amikor az adott versenyen nem esik a hó, egyébként hómentes a táj, de hogy meg tudják rendezni a versenyt, hóágyúval belövik a tájat. Ez főleg onnan látszik meg, hogy a verseny helyszínének környéke teljesen hómentes, csak ahol a sportoló összemérik a tudásukat, ott van hó. De amikor valódi hó van, és a környék is fehér, az valami csodaszép tud lenni. Már idén is volt olyan alpesi sí verseny, ahol esett a hó verseny közben és hihetetlen szép volt. És ahogy elnéztem a versenyzőket, a friss hó nem okot nekik problémát. Sok téli sportot nézek amúgy szívesen: Biatlon, síugrás, alpesi sí, északi összetett síelés, snowboard. A sífutásért annyira nem rajongok, korcsolyaversenyt ritkán szoktak adni, de amit semmilyen körülmények között nem nézek, az a műkorcsolya. Tehát a táncot korcsolyával a lábakon nem szeretem, mert nekem az már túlzottan művi, de ezt leszámítva bármi jöhet. És remélem, hogy a téli olimpiára, Phjongcshangra (Dél-Korea) is alkalmas lesz az időjárás.

Szerencsére Nintendóra is van téli sportjáték, a számomra igencsak kedvelt 1080° Snowboarding, ezzel is játszok manapság, nagyon jó, inspiráló, és korához képest fejlett játék. Időmérőkben is folyamatosan fejlődök. A játék abból a szempontból egyedi számomra, hogy amíg más verseny- és spin-off játékokban általában váltogatom a karaktereket, itt csak Kensuke Kimachi-val és Ricky Winterborn-nal játszok. Ők a legjobbak, közülük is a japánt szeretem jobban, mert gyorsabb, és nagyobb ugratónál könnyebb megtalálni vele az egyensúlyt, hogy ne essen el a hódeszkával. A pályák egyébként jók. Nemrég megnyitottam az Expert játékmódot, mely a Normal és a Hard után a legnehezebb. Itt már elég nehéz, ugyanis az időjárási körülmény meglehetősen cudar, az ellenfél játékos meg többször szándékosan nekem jön, hogy hátráltasson. De szeretem a játékot, és gyakorolni fogok holnap is, hogy meglegyen a Nintendo 64-es játékban az Expert is.

A folytatásáról, a 1080° Avalanche-ről meg majd lehet, hogy írok tesztet. a napokban. A játéktesztek oldalt helyrepofoztam ma, a linkeket javítottam, a logók képeit is a helyükre tettem. Ahogy végigfutottam a játékteszteken, van, ahol megmaradtak a képek, de van, ahol tényleg törölve vannak. Ez attól függ, hova linkelnek a képek. Úgy néz ki, hogy a törölt blogokat tényleg végleg törlik, a képek is, és azok már visszahozhatatlanok. Mindenesetre a bloggal sok dolgom lesz még. Szépen fokozatosan meglesz mindegyik post rendben.

Szólj hozzá!
2017. december 23. 00:41 - supermario4ever

Néhány Mario platformer az utóbbi időkben

Nemrég ismét rákaptam a hordozható Mario platformerekre. Néhány hete ugyanis megvettem digitálisan a Super Mario 3D Land játékot, mert az is bekerült a Nintendo Selects kívánatába, így a £39.99-es ára lement £15.99-re, ami már elfogadható digitális kereten között. És mivel 100%-ig ugyanazt a játékot veszem meg olcsóbban, tehát digitális formában semmilyen úton-módon nem látszik rajta, hogy jóárasítva van, így tökre megéri. Azért is vettem meg, hogy plusz inspirációt szerezzek magamnak a játékra, ugyanis a Super Mario 3D Land azon kevés Mario játékok közé tartozik, melyen halálra idegesítettem magam. Két oka van ennek. Az egyik az, hogy önkénytelenül is összehasonlítom magam a többiekkel, és mondják, hogy többszáz életük van a játékban, nekem meg olyan 70-80 körülit sikerült elérni. Egyáltalán nem nehéz a játék, sőt. Pont azt tartom az egyik nagy hátrányának, hogy túl könnyű. A baj többek között azzal van, hogy nincs valami jó térlátásom, és többször azért haltam meg, mert leestem a pályáról. Tehát irányítom jobbra, és meggyőződésem, hogy Mario tökéletesen jobbra megy, aztán meg azzal szembesülök, hogy hősünk kb. 15°-kal keresztbe megy felfele, és ez pont elég ahhoz, hogy kiessen a pályáról. Meg sokszor előfordul az is, hogy elbénázom az egészet, és egyébként olyan helyen kezdem sokszor újra a játékot, ahol nincs annyira nehéz rész, de mégis 10-20 alkalommal újra elölről kezdem. Úgyhogy nincs ilyen téren szerencsém a játékkal. A másik, ami miatt idegesít, az Mario hangja. Ez a mindig tökéletesen vidám, boldog hang, neki ez a kaland egy gyerekjáték, élvezi minden egyes pillanatát, és minden egyes pálya végén úgy örül, mintha Hercegnőt mentette volna meg, ez valami rettenetesen idegesítő. Mintha ezzel akarná a Nintendo érzékeltetni, hogy mennyire egy fantasztikus játék. Nézd meg, Mario is mennyire élvezi, imádja az összes pályát. Ez már a legelején sem tetszett, és van egy olyan gondolatom, hogy talán öntudatlan reakció ez a sok bénázás, mert tényleg nem szeretem Mario hangját ebben a játékban, és ezzel akartam ellensúlyozni a túlzott vidámságát. Így tényleg gyerekeknek szánt játék a Super Mario 3D Land.
Annyi szerencsém van, hogy még megvan az a mentésem, amit 2011-ben kezdtem el, ami már végig van játszva, ennek egyik jutalma, hogy Luigi játszható karakter lett. Luigi hangja olyan esetlen, de százszor elviselhetőbb, mint Marióé. Az az érdekes, hogy Luigival kevesebbet bénázok, vele jobban megy a játék. Egyébként van még mit játszani a játékon, ugyanis nincs megszerezve az összes nagy érme, ezek összegyűjtésével kellene 100%-ossá tenni a játékot. Ha ez meglesz, nem lesz dolgom vele. Legfeljebb növelni a statisztikát a Nintendo 3DS-ben, és minél több játékidőt belefektetni, hogy minél előkelőbb helyen legyen. Ennek érdekében majd lehet új mentést kezdeni, egy kifejezetten oldott hangulatomban, amikor tudok osztozni Mario túláradó örömében.

img_20171223_001409.jpgMindenesetre most jónéhány hordozható platformerrel játszottam az utóbbi időkben, DS-en is. A Super Mario 64 DS-nél nem is a főjátékot játszottam, hanem a minijátékokat. Abban régen rengeteget játszottam Luigi "Picture Poker" játékával. Ugyanolyan póker, amit franciakártyán játszanak, csak Mario karakterek vannak a kártyákon. Ketten játsszuk, Luigi a krupié, ő gépi játékosként az ellenfelem. Az az érdekessége, hogy maguknak a karaktereknek is vannak értékeik, a következő sorrendben: Felhő, Gomba, Virág, Luigi, Mario, Csillag. Ennek akkor van jelentősége, amikor például mindkettőnknek egy párunk van, akkor ha mondjuk Luiginak gombából van párja, nekem meg Marióból, akkor én nyertem, mert a Mario párom értékesebb, mint a gomba páros. És ilyen győzelmeknek van értékük, nyilván érméket lehet tétként feltenni. Ezek a szorzók, és annyiszor nyerem meg a nyereményem értékét, ahány érmét feltettem a játékra. Azon mosolyogtam magamban mindig, amikor nekem mondjuk Luigi párom volt, Luiginak meg mondjuk Mario párja. És akkor Luigi megvonja a vállát, hogy hát így jártál. Én értéktelen vagyok, rám ne tegyél, mert te húzod a rövidebbet. Képzelem, ha magasabb érzelmi intelligenciája lenne a gépi játékosnak, és Luigi tudná, hogy lényegében vele vesztettem. Eléggé gyorsan gyűlnek az érmék, és azt akartam kipróbálni, hogy számol-e 9999-en túl? Amikor már közel voltam, már nagyon nem akartam abbahagyni, mert amúgy többször nyerek, mint vesztek, ezért tényleg gyorsan gyűlik a pénz, és már nagyon kíváncsi voltam, hogy vált-e öt számjegyűre az érmék száma, de nem. Kiakasztottam a mini-játékot teljesen. :D De élmény volt

Elővettem a DS-es New Super Mario Bros.-t is, itt is arra voltam kíváncsi, hogy hol vannak kimaradva nagy érmék volt néhány helyen. Ez a játék is réges rég végig van játszva. Annyira réges rég, hogy még a 2007-es mentésem is megvan, azt próbálom tökéletesíteni. Azért vannak nehézségek bőven.

img_20171222_112008.jpgHasonló célokból kezdtem újra neki a New Super Mario Bros. 2-nek. Igen, ez az a nagy érmegyűjtős játék. Ennek a játékban az a legnagyobb szemétsége, hogy gyűjtögetem az óriás érméket, nyitom meg a Toad házakat 5-5 érmékért, igyekszek minél több titkot megnyitni, meg is van a 6+2 világ, majd mennék az extra világba, de nem lehet, mert csak 90 érmével nyitható meg. 90 érmének kell nálam lenni ahhoz, hogy meg tudjam nyitni. Maradt kb. 40, szerintetek? -_- Jó néhány évig a színét sem akartam látni a játéknak, most nemrég ismét elővettem, hátha meglesz a 90 nagy érme. Talán igen, elég sokat sikerült megtalálni, de még mindig 70 körül vagyok, kell még néhány, és már kevés hiányzik. El is gondolkodtam magamban azon, hogy meglesz-e a 90 a végére. Remélem, gondolom, hogy nem azért találták ki így a játékot, hogy végigjátszhatatlan legyen. Amúgy meglepődtem, mert néhány nagy érmét, amit régen otthagytam, most igen könnyen sikerült megszerezni, nem is értem, hogy miért hagytam ott. Mindegy, jól megy a játék. Inspiráló is, ugyanis vettem egy DLC-t a játékhoz, hogy gyorsabban menjen az érmegyűjtögetés, meg hát miért is ne tegyem teljessé a játékot?
Csak ezzel is az a baj, hogy igazán nem lehet teljes értékű játéknak tekinteni. Rövid is, könnyű is, és ennek ellenére teljes árat kérnek érte. Nagyon haragudtam régen azért, mert képesek £39.99-et elkérni érte, pluszba kap DLC-ket, melyekért külön fizetni kell... Jó sok érmét tudhat magáénak a Nintendo csak ebből a játékból, meg mernék esküdni rá. Miyamoto-san is biztos aranyba öltöződik az aranyvirágról, és mindent, amit lelő, az érmévé változik. De most már enyhültem annyira, hogy új lendületet vegyen nálam a játék, és megvegyem a DLC-ket. De arra továbbra is várok, hogy ez a játék is bekerüljön a Nintendo Selects kínálatába. Bőven megér £15.99-et, de £39.99-et soha. Még az összes DLC-vel is £35.99 lenne az egész játék. Összesen 10 DLC van a játékhoz, darabja £2.00. Most képzeljétek el, ha £59.99-ért adnák a teljes New Super Mario Bros. 2 játékot. Hát ki venné meg ennyiért? De amúgy egész jó az első DLC-s pakk, három olyan pályát tartalmaz, amikben igazán lehet gyűjteni az érméket, így könnyen meglesz az 1.000.000. Még ennek is igencsak híján vagyok 160.000 körül vagyok. El sem tudtam képzelni, hogy lehet annyi érmét gyűjteni. Most már tudom. És nekem is meglesz.

A Nintendo 3DS XL analóg karja továbbra is beteg. A Game Park nem jelezte azóta sem, hogy megérkezett az alkatrész, meg tudják csinálni. Lehet egyébként így is játszani, mert az irányítást érzékeli, csak fájdalmas így játszani.

Szólj hozzá!
2017. december 15. 20:31 - supermario4ever

Egy érdekes Nintendós nyereményjáték

Méghozzá negatív értelemben. Régen, amikor a Stadlbauer volt a Nintendo forgalmazó, akkor szinte teljesen híján voltunk a Nintendo promóciónak, csak egy nyereményjáték maradt meg az emlékezetekben, az is azért, mert annyira idétlen volt az egész, hogy rettenetesen fájt. Igen, arra a bizonyos Nintendo 3DS-es Facebookos játékra gondolok 2011 tavaszán, ha valaki emlékszik rá.

2014-ben jött a változás, amikor forgalmazóváltás történt, amikor jött a ConQuest, és valamit el akartak kezdeni csinálni. Volt több kifejezetten jó megmozdulásuk, a múlt havi PlayIT! nagyon jóra sikeredett, de most olyan nyereményjátékot találtak ki, ahol ugyan Switch konzolt lehet nyerni játékokkal, de hogyan... Az a nem mindegy. A Hivatalos Nintendo weboldalon lehet olvasni a leírást, a lényege az, hogy Switch-csel kell pózolni. Ha leegyszerűsítjük, az nyerhet Switchet, akinek már van. Annyiból lehetne szépíteni a dolgot, hogy meghívom a barátomat, akinek még nincs Switche, de nagyon akar, és akkor nyerhet ő, nem utolsósorban tudunk ketten is játszani két különböző konzolon közösen egy játékkal. Vagy lesz december 30-án egy Nintendo találkozó az InGame eSport bárban, oda lehet jönni, aki szeretné a Nintendo konzolját, és fényképezkedhet valaki Switchével, vagy egy controllerével.

De akárhogy is nézzük, sokkal normálisabb lenne a dolog, ha Wii U-val vagy Nintendo 3DS-sel lehetne fényképezkedni, és azzal nyerni. Ez volt az első gondolatom, míg nem olvastam el részletesebben a leírást, melyben van egy mondatrész, mely minden kérdésre választ ad:

lehetséges, hogy bekerülsz a konzol következő reklámjába

Semmi másról nincs szó, minthogy a ConQuest reklámarcokat keres. Az tény, hogy jól megfizetik a képeket, hiszen Switch konzolt lehet nyerni Super Mario Odyssey és The Legend of Zelda: Breath of the Wild játékkal, képernyővédő fóliával. Ez jár az első helyezettnek, és azért a második- és harmadik helyezetteknek sem kell szégyenkezniük, hiszen mind a ketten megkapják a fentebb említett játékokat, de reklámcélból kizárni azokat, akik alapvetően nem tudnak Switch-csel fényképezkedni, az azért eléggé alávaló.

Most csalódtam a ConQuest-ben. Amikor volt a mizéria a Super Nintendo Classic Mini ára miatt, akkor próbáltam értelmet keresni az áremelésben, próbáltam megmagyarázni, nézni a jó oldalát a dolognak, írtam is erről egy elemzést, de sajnos ezzel a nyereményjátékkal azokat igazolja vissza a ConQuest, akik szimplán meggazdagodást gyanítottak a hirtelen jött áremelés mögött. Merthogy azt nem magyarázták meg, nem adtak indokot arra, hogy miért emelik meg 16.000 forinttal a konzol árát, csak egymást érték a találgatások, de a hivatalos okot nem tudtuk meg. Most már sejthető, hogy miért nem... Nyilván emiatt senki nem tudhatta, hogy mi történt, de utólag bánom, hogy akkor kiálltam ConQuest mellett. Azt érzem, hogy nem való nekik a siker, mert akkor azt néznék, hogyan tehetnének szert minél nagyobb bevételre, és soha nem lenne nekik elég.

Én még tudom azt mondani, hogy képet tudok csinálni a találkozón, és örömmel is nevezek be, hátha én nyerek, de azért lássuk be, hogy sokan "kizáródnak" a versenyből, akiknek tényleg jól jönne a konzol. És ha valóban reklámcélra keresnek képet, akkor vajon mi alapján választják ki a legjobb képet? Azt gondolom, hogy bár ott van a Mario és a Zelda játék, szerintem azok a képek preferáltak, ahol közösségi játék van, mert azt akarják promózni a Nintendo társas szórakozás. Nem utolsósorban azok a játékosok preferáltak, akik fotogénebbek. Nem feltétlen a szépség fog dönteni, de feltételezhetően az fog nagyobb eséllyel nyerni, akinek jó fizimiskája van, aki alkalmas arra, hogy reklámban szerepeljen.

Aztán ki tudja, mi lesz az eredmény. Az biztos, hogy ez nem az, amit vártam a forgalmazótól. De ha ennek bármilyen ilyen jellegű folytatása lesz, akkor vissza fogom sírni a Stadlbauert. Ők csak szimplán töketlenek voltak, de ha kiderül a ConQuest-ről, hogy mindent az anyagi haszonra alapoznak, ezen kívül nem sok számít, akkor valahogy mindenképp jelezni kell feléjük, hogy ez így nincs jól. Ha másképp nem, nyomásgyakorlással.

Szólj hozzá!
2017. november 25. 09:50 - supermario4ever

Kényszerű átalakítás

A napokban töröltem az előző blog.hu-s blogomat, mert onnan jöttem át ide, és azt már nem használom. De csak ma reggel láttam, hogy ennek milyen komoly következménye van. Ugyanis az összes létező blogpostot, melyet onnan importáltam, eltűnt onnan az összes kép, és az importált blogpostokban levő képek a régi képekre linkeltek. Így egy kép sincs a 2017 július előtti blogpostokban. Ez több, mint 2.100 post... 2006 márciusa óta bizony összegyűltek a postok. Mondjuk abból a szempontból nem bánom, hogy a képek egyébként is összes-vissza voltak rajta, mert az a blog is a WordPress-ből lett importálva, és a két blog motorja különböző, erről már írtam korábban.

Majd fokozatosan javítom, 2015 februárjáig van segítség, addig vannak a WordPress-es postok, azok a képek ott vannak abban a blogban, de az újabban nem biztos, hogy tudható, mely képeket használtam, de igyekszem majd rájönni. Egy átalakítást egyébként is terveztem, mert az animés, japán zenés blogpostjaimat terveztem áttenni a blogspot-os blogomra, miket meg átteszek, azokat itt privátba tenném, így ez 100%-ig gamer blog lenne. Így is nagy munka lesz, majd fokozatosan megcsinálom.

Szólj hozzá!
2017. november 23. 13:13 - supermario4ever

Olcsóbb szervizelés lehetősége

016.JPGSajnos nincs vége az pechsorozatnak, hogy elromlik valami, de legalább ennek jó lett a vége. Körülbelül 2 hete történt, hogy egy óvatlan pillanatban túl erősen nyomtam be az analóg kart a Nintendo 3DS XL-emen, és betört a belső része. Ahogy jobb oldalt is látható. A gumis borítás már egy ideje meglazult, úgyhogy azzal igyekeztem vigyázni, de csak egyszer ne figyeljek, és megtörténik a baj. Annyira nem sürgős a dolog, mert a játékok javarészét lehet irányítani a Control Pad-dal, de például Mario Kart 7-tel nem tudok játszani, mert össze-vissza járkál a gumiborítás, így lassan fordul.

De mivel a játékok többségét lehet Control Pad-dal irányítani, ezért nem is nagyon forszíroztam a dolgot. De azért tegnap elmentem a Game Park-ba megkérdezni, hogy mennyiért csinálnák meg. Kellemes meglepetés ért. Nem az egész analóg kart cserélnék ki, hanem csak a sérült részt, így 2.000 forinttal olcsóbb lenne. Ezt örömmel vettem tudomásul, de előbb meg kell rendelniük az alkatrészt a cseh forgalmazótól. Majd akkor kapok üzenetet, hogy vihetem be a kézikonzolt, és gyorsan megcsinálják. Munkadíjjal együtt körülbelül 2.800 forintra becsülte a javítás költségét.

007.JPGSzétnéztem, és találtam egy érdekességet, amit megvettem magamnak. Méghozzá egy GameCube RF kábelt. Önmagában relikviának is megérte, mert ritkaság, de aztán odajutottam magamban, hogy akár használni is lehetne, mert ha túl sok csatlakozás lenne a TV-ben, akkor ezzel csatlakoztathatnám a TV-hez a Nintendo 64-et, vagy a GameCube-ot. Bár rosszabb képminőséget nyújt, és a hang is mono, mégis jó lehet használni. Ráadásul fóliás újan volt 2.000 forint, de ha másképp nem, gyűjteménybe is megfelel. Volt még Wii-s SCART kábel szintén 2.000 forintért, ami régebbi dolog, de láttam még DSi Stylus csomagot 3.000 forintért, ami annak fényében drága, hogy csak 3 db kis stylus van benne.

A kábel így fest kibontva.

012.JPGÉs összeszerelve:

013.JPGNem mintha olyan nagy műszaki tudás kellene a működtetéséhez. Most nincs itt Pesten se GC se Nintendo 64, most nem tudom kipróbálni, ha hazamegyek, lehet, hogy elhozom az egyik gépet

Szólj hozzá!