2018. március 18. 15:21 - supermario4ever

Save Game független videojáték kiállítás és jegynyerő verseny

Tegnap volt a Save Game videojáték kiállítás, melyen sok retro konzol volt kiállítva.

Még múlt hét csütörtökön volt ún. jegynyerő verseny a rendezvényre, amin részt vettem. Láttam esélyt a győzelemre, mert azt gondoltam, hogy nem lesznek sokan, és volt Dr. Mario is, úgy voltam vele, hogy vannak esélyeim. A Hyp-R Zone-ban volt, az emeleten, a retro részlegben. Oda akartam érni a 18 órás kezdésre, sikerült is negyed órával előtte megérkezni. De a 18 órási kezdésre csak ketten voltunk. Úgyhogy vártunk még. Nem is lett volna esélyem, mert egy olyan lány jött (aki egyébként nagyon meglepett, hogy megjelent), akiről tudom, hogy többszáz órát Dr. Mariózik. De aztán szépen lassan jöttek mások is. Úgy jöttek be 18.30-ra az emberek, mintha ez lett volna a hivatalos kezdő időpont. Össze is gyűltünk kb. 12-en. Három játék volt hivatalosan meghirdetve, ahol versenyezni lehetett:

  1. Dr. Mario Super Nintendóra
  2. Frogger Sony PlayStation-re
  3. NBA JAM Sega Mega Drive-ra

Neveztem mind a háromba, hiszen ezzel ki is próbálhatom a játékokat. Először az NBA JAM-ben játszottam. Ez egy sajátságos hangulatú sportjáték, ahol még csak nem is feltétlen kell a kosárlabda szabályait szorosan követni. Egy kis taktikával lehet benne nyerni. Tovább is jutottam az első körben, a másodikban viszont már kiestem. A Dr. Marióval egyből azzal a lánnyal kerültem össze, akiről írtam, hogy rengeteget játszik vele. Meg is látszott, azonnal, hogy mennyire jó, egyből elvert. Ahogy mindenki mást is, azt ő nyerte meg.

Ahogy az NBA JAM-mel, úgy a Froggerrel is most játszottam először. Ez egy érdekes logikai játék, ennek fizikájával már találkoztam máshol, de nem tudom, megmondani, hogy hol. Az a lényeg, hogy egy békával kell átmenni a többsávos úttest túlsó végére vigyázva az autókkal. Majd át a folyón, ahol farönkökökre kell állni, vagy teknősök hátuljára lehet ugrálni. A teknősök néha elmerülnek a vízbe. Ha a béka vízbe esik, vége a játéknak. Ami amúgy biológiailag teljességgel logikátlan, hiszen a béka kétéltű állat. Mindegy, az a lényeg, hogy ez a játék viszont nagyon jól ment. Utolsóként játszottam, és rekordot állítottam be, ugyanis 12 másodperc alatt értem a pálya végére. Azt hiszem, 13 másodperc volt az addigi rekord...

Így nyertem jegyet a Save Game-re. ^^ Jeggyel és kóddal be is jutottam a rendezvényre. Jó is volt, volt sok retro konzol. Ami nagyon imponáló, hogy sok volt a gyerek is, akik ugyanúgy érdeklődnek a régi játékok iránt, mint az újdonságok, és a VR iránt. És ugyanúgy eljátszanak a régi nagy klasszikusokkal is. A Flippermúzeum is jelen volt, és volt általuk néhány árkád gép is. Nem tudom, hogy ők hozták-e a Super Mario Bros. gépet is, de az is milyen aranyos volt, hogy a NES-es Super Mario Bros. játék árkád változatával úgy játszott egy kisgyerek, mintha ez lenne a trendi játék. Így olvadnak össze a generációk, és itt nem érzem azt, hogy 31 évesen akár egy 15-16 éves tinédzser apja is lehetnék, mert akkora a generációs szakadék. Alapvetően a Nintendós részlegen voltam bagszival. Három Nintendo Switch volt kiállítva. Az egyiken Mario Kart 8 Deluxe volt, a másikon ARMS, a harmadikon pedig The Legend of Zelda: Breath of the Wild. A retro konzolok között egészen pontosan 6 Super Nintendo volt kiállítva, mind olyan játékokkal, amiket még csak nem is láttam. O_O Néhány kazettának az eredetiségét is megkérdőjeleztem magamban. Nem próbáltam ki egyik játékot sem. Viszont most vettem kezembe életemben először Sega Dreamcast controllert. Soul Calibur volt benne. Eléggé kényelmetlen a controller, mintha egy tányér alján lennének dudorok, és csak ott lehet megfogni. A játék se igazán jött be, úgyhogy az első találkozásom a Dreamcast-tel nem volt annyira jó. De most nézem, hogy mennyire szeretik az emberek ezt a játékot. O_O El tudom képzelni, hogy akkor generációkat mozgathatott meg, de semmi újdonságérzetem nem volt.

A DDR-nél voltam még jelen, ki akartam próbálni. Láttam, hogy vannak anime dalok is, kerestem, hátha találok olyat, amit szeretek. Fent van Hayashibara Megumi-tól az egyik nagy kedvencem, A HOUSE CAT, mely a Bannou Bunka Nekomusume DASH!! OVA openingje, egyből erre esett a választásom. Easy-re állítottam, mert nagyon keveset DDR-eztem életemben, de ez így is valami rettenet volt. Fel kellett adnom, mert annyira nehéz volt, mintha a világ élvonalába tartozók közül játszottam volna a könnyű szintet. Bagszi magyarázta, hogy az irány billentyűkkel is lehet irányítani a DDR-t, és ehhez van a nehézség optimalizálva. Ó, hát persze, táncoltassuk meg az ujjainkat, mi? Mintha erről szólna a DDR. De inkább arról van szó, hogy nekem nincs hozzá érzékem. Alapvetően nem szeretek táncolni, semmi mozgáskultúrám nincs, és a hátsó nyilat se találtam el sokáig, nem tudtam, hogy hátrább kell lépni, így mindig középre léptem. Másoknak jobban ment. Szívesen néztem őket, segítettem nekik a gépnél számot választani. Fent volt a Kaleido Star: Yakusoku no Basho he DDR-e, ezt is eltáncolta valaki, de volt, aki Pokémont szeretett volna. Hogy miért az Europop verziója volt fent a Mezase Pokémon Master dalnak, azt nem tudom, de megizzasztotta azt, aki azt választotta ki. De jól választott az, aki a NARUTO-ból a GO!!!-t táncolta el, az relatíve könnyű volt, és élvezetes is.

Több nyereményjáték is volt a rendezvényen, melyeken lehetett nyerni kisebb és nagyobb értékű nyereményt. A Kahoot rendszerében három kvízkérdést csináltak, ezekben mind 15-15 kérdés volt, és társasjátékot, Regamex belépőjegyet, vagy Flippermúzeumba lehetett belépőjegyet nyerni. Csak az elsőben vettem részt, de meglepődtem, hogy milyen jól ment. Az eleje nehézkesen indult, de aztán egyre feljebb jöttem, olyannyira, hogy 1-2 kérdés erejéig 1. helyen is voltam. Végül 3. helyen végeztem. Ennek is örültem, volt olyan, amit tippeltem, ráérzésre gondoltam, hogy az lehet a helyes válasz (ez be is jött), de olyan is volt, amit biztosra tudtam. Az, hogy hány színvariánsban jelent a Nintendo 64, azt akkor nem is gondoltam volna, hogy 25-ben. Csak aztán leesett, hogy minálunk tényleg csak néhányban, a japánok szeretik a szivárvány minden színárnyalatában tudni a szeretett konzoljukat, és ott elképzelhető, hogy tényleg mindenféle színben pompázik a N64. Azt tudom, hogy a GameCube sokféle színben jelent meg Japánban, de hogy ennek a Nintendo 64 is áldozata lett volna, azt már nem.

A másik két Kahoot kvízen nem tudtam jelen lenni, mert Super Mario verseny volt. Na ez nagyon érdekes volt, és tanulságokkal teli. A Super Mario All-Stars játék Super Mario Bros. 3 játékában van Battle Mode, azon ment a verseny. Ennek az a lényege, hogy a Mario Bros. játékot alakították át párbajjá, ahol vagy 5 érmét kell összegyűjteni, vagy élet-halál harcot vívni. Aki öt játékot megnyer, az nyerte meg a versenyt. Ebből volt egyenes kieséses verseny. 36-an neveztünk, mert a nyeremény nem volt akármi, egy PlayStation 4 konzol. Hát annak nagyon örülnék, de mivel azt gondoltam, hogy vannak nálam sokkal sokkal taktikusabb játékosok, ezért olyan nagy esélyt nem adtam neki, de azért jó volt elképzelni, hogy milyen lenne megnyerni. Meneteltem szépen előre, úgy néz ki, hogy ez a játék nagyon is megy nekem. Egymás után nyertem meg a fordulókat, ahogy mentem előre, úgy kezdtem magam egyre inkább beleélni, hogy talán enyém lehet a PlayStation 4... El is jutottam a végső döntőig. Nagyon izgalmas volt a játék, itt már magam is megéreztem, hogy mi is az az eSport, és hogy mennyi minden számít. A tudás, a reflexek, esetlegesen a taktika mellett, hogy fejben jelen legyünk. Ezen múlt a dolog. A döntőt sajnos elvesztettem, és 2. helyen végeztem végül. Rettenetes élmény volt, hogy egyre inkább elhittem, hogy enyém lehet a főnyeremény, aminek önmagában nagyon örültem volna, de másfelől ez lenne életem legnagyobb értékű nyereménye, amit valaha nyertem volna. Hogy ezt így elképzeltem, volt olyan, hogy azért vesztettem el egy menetet, mert kihagyott az agyam, és nem fogtam fel, hogy mi zajlik körülöttem. És amikor elvesztettem az utolsó játékot, az olyan volt, mintha kalapáccsal egy jó nagyot rávertek volna minden álomképre, és szilánkosra törve a földre hullott volna minden. Kegyetlen érzés, és főleg azért, mert csak az első helyezettet díjazták, tehát már én, ezüstérmesként sem kaptam semmit. És ez azért nagyon rossz, mert ez olyan, mintha csak az 1. helyezett játéka számít, az a 10 pontos játék, már a második helyezetté már csak kb. 3-4 pontot ér a 10-es skálán. Az, hogy a győztes ilyen értékes nyereményt kapott, de utána senki semmit, az erősen ezt az érzetet kelti. Ha jól emlékszem, valamelyik konzolbolt ajánlotta fel a nyereményt, nem tudom a hátterét, de valamilyen módon lehetett volna díjazni a második és harmadik helyezettet is, mert azért eléggé kemény verseny lett a végére, amit szerintem még nézni is élmény lehetett, nemhogy játszani. Ez volt életem legrosszabb legjobb helyezése, amit valaha elértem. Lehet persze magyarázni, hogy nagyon szép másodiknak lenni a 36-ból, és sokat számít, még ott végig is gondoltam magamban ezt, de ott abban a lelki állapotban ezt nem fogadtam el. Kell még idő, mire ez leülepszik, és tényleg ez a gondolat domináljon bennem.

A végére beesett Nari is. Eljött volna egész napra, csak baráti összejövetele volt, és annak végeztével nézett be a Save Game-re. 2 órát volt ott, de ezt is élvezte. Elmeséltem neki, hogy jártam, megmutattam neki a Mario Bros. játékot, ahol ezüstérmes voltam, aztán le nem lehetett vakarni a Mario Kart 8 Deluxe-ről. A végére beszálltam én is a játékba. Most is ment, ahogy ment, 200cc-n nem tudom komolyan venni a játékot. De kisebb térfogaton jól ment a játék, és élmény volt többekkel játszani, akik ott voltak.

19 órakor már menni kellett, mert addig tartott a rendezvény, utána már nekik is össze kellett szedni magukat. Narival együtt indultunk haza, néhány Discordos eseményt beszéltünk meg élőben. Én a Népligetnél szálltam le az egyes villamossal, aztán metróval mentem haza. A második helyezettes eredményt leszámítva egyébként nagyon jó nap volt, élveztem, és a szervezők is nagyon szimpatikusak voltak. Szívesen veszek részt a rendezvényeiken legközelebb is.

Csináltam képeket, igyekeztem odafigyelni, hogy ezek már jobban sikerüljenek, de még így is van néhány, amelyik homályos lett. Az elkészült képeket itt lehet megnézni.

Szólj hozzá!
2018. február 25. 17:31 - supermario4ever

Cosplay farsang és Nintendo GameCube nap

Eseménydús nap volt a tegnapi. 9 óra után indultam el, és 22 órára értem haza. Eredetileg csak a Nintendo GameCube találkozóra terveztem menni, de aztán bagszi csak elhívott, mert elfelejtette, hogy kölcsönadta a Mario Kart 8 játékát, ezért megkért, hogy hozzam el az enyémet. És intézett nekem egy ingyen jegyet. Na akkor elmegyek oda egy pár órára. De csak szépen sorjában:

Előkészületek

Mert egyébként terveztem menni, és a GameCube nap is 25-én, vasárnap lett volna, de végül azért lett szombat, mert eredetileg az InGame-be terveztük a találkozót, de ide 1000 forint / óra lett volna a bérlés. E-mailt írtam az eSport bárnak, szombaton kaptam azt a választ, hogy elméletileg lehetséges, de ennek utána kell néznie. Én meg úgy hirdettem a többieknek, hogy készüljenek az InGame-be. De hétfőn azt a helyesbítést kaptam, hogy mégsem lehetséges. Na erre ug azt írja, hogy inkább nézzünk utána személyesen a dolognak. Másnap el is mentem személyesen, de jobb választ ott sem kaptam. Mondjuk valahol megértem, hogy nem tudja leszerelni a TV-t, de személy szerint a készséget hiányoltam. Meg amikor rákérdeztem, hogy miért nincs náluk Nintendo, akkor is inkább kitérőnek éreztem a választ, amit kaptam. Nem tudom, mi áll a háttérben, nem akarok ítéletet mondani, ezek saját gondolatok.

De ezek után úgy döntöttünk, hogy a BarCraft-ban próbáljuk meg. Ez nagyon jó ötlet, de ragaszkodok ahhoz, hogy a Ferenc Körútiban legyen. Mert van még egy bárjuk a Nyugati pályaudvarnál, de nem szeretem, hogy ez pinceépület, ebből kifolyólag rettenetesen sötét. A nagyon sötét helyeket meg nem szeretem, arról nem beszélve, hogy olyan, mintha egy labirintus lenne. Úgyhogy célzottan a Ferenc körúti bárt kerestem meg. Hihetetlenül imponáló volt, hogy egyből igent mondtak, persze, lehetséges GameCube-ot kötni a TV-jükhöz. Mehetünk nyugodtan szombaton, foglaltak asztalt nekünk. Na erre hihetetlenül fellelkesedtem, nem győztem dicsérni a többieknek a BarCraftot, és hogy mennyire egy hangulatos hely, ott bizony jól fogjuk érezni magunkat. Alig vártam a szombatot.

Péntek este rám írt bagszi, hogy elfelejtette, hogy kölcsön adta a Mario Kart 8-at, ezért nincs neki a Cosplay farsangra, vigyem el neki, kapok ingyen jegyet. Na mondom, csodálatos. Mert eredetileg vasárnap lett volna a találkozó, mert kíváncsi lettem volna a Cosplay farsangra, de ekkor még az InGame-be terveztük a találkozót, és amikor mondtam, hogy 1000 forint / óra lesz a bérlési díj, akkor úgy voltam vele, hogy nem szeretnék egyszerre két helyre fizetni, ezért marad csak a GameCube találkozó, amit így akár szombatra is áttehetünk, ez többeknek is jobb időpont. A Cosplay farsangra 1.500 forint volt a belépőjegy, a kettőt együtt nem akartam vállalni.

Cosplay farsang

De ha így alakult, akkor elmegyek oda néhány órára. 10-kor kezdődött, igyekeztem akkorra odaérni. Még 9-kor indultam el otthonról. Az 50-es villamossal elérve a Határ utat, előbb a Shopmarkban levő Intersparban vásároltam magamnak néhány dolgot mára. Aztán azt gondoltam, hogy a 99-es busszal megyek el a Golgota térig, és onnan a 24-es villamossal a Ferencvárosi Művelődési Központig, ahol a Cosplay farsang volt, de pont előttem ment el a busz, ezért kénytelen-kelletlen, a metrópótló busszal mentem. Nem szeretem a metrópótlót, mert lassabb, és rengetegen vannak rajta. Most olyan sokan nem voltak, de úgy szorítottam magamhoz a szatyrot, amiben a GameCube játékok voltak, mint gyerek a játékát. No de nem voltak gondok, eljutottam a művelődési központig. Itt gond nélkül bejutottam. Meg is volt a videojátékos részleg, bagszi már hívott is magához. Kicsit beszélgettünk, játszottunk, közben segített, ha kellett, hiszen mégiscsak azért van ott. Nagyon tetszett, amikor 5-6 éves körüli kisfiú járt ott, és úgy belelkesedett a Super Mario Odyssey láttán, és amikor meglátta a Mario amiibót. Mintha csak magamat láttam volna, amikor a Super Mario Bros. 3 és nem sokkal utána a Super Nintendo és a Super Mario All-Stars volt a minden számomra. Maga a rendezvény nem igazán volt animés hangulatú. Sok Star Wars jelmezt láttam, néhány animéset, de mostanra már inkább maga a cosplay univerzális dolog lett.

Ismerős volt a Ferencvárosi Művelődési Központ, mintha egy MAT-os rendezvény lett volna itt. Ja, hogy a ShoujoCon 2015 augusztusában. Arra emlékszem, hogy voltunk itt néhányan konzolosok, akik kihoztuk a gépeket, ekkor követtem el azt a főben járó bűnt, hogy kipróbáltam a Just Dance-et. Ug-vel táncoltunk egyet közösen. Mentségünkre legyen mondva, hogy a Ghostbusters dalra, ami legalább menőség. Jó volt az a nap is, de magától a FMK épülettől már akkor sem voltam elájulva, és láttam, hogy azóta sem történt semmi felújítás. Szétnéztem érdekességként. A vásár a tornateremben volt, láttam néhány dolgot, amit megvettem volna, ha lett volna rá pénzem. Például hiányzó Árnybíró mangaköteteket, illetve láttam lapozgató könyveket is, az egyik például a vietnami háborúról szólt. Ilyen könyveket most is szívesen vennék. Emlékezzetek a menő Nintendós Játék az erővel lapozgatós könyvre. Arra nem emlékszem, hogy MondoConon a vásárokon lehet-e régiségeket kapni, de örülnék ilyeneknek. Amin meglepődtem, hogy az egyik árus mellett ki volt téve egy kis hálós ágy, és egy kisbaba aludt benne. Valaki elhozta ide a gyerekét, mert nem volt lehetősége otthon hagyni? Nagyon aranyos volt. Aztán ott voltak még a PlayIT-esek néhány standdal. Ugyanazt a termet foglalták el, ahol mi voltunk 2 és éve konzolosok a ShoujoConon. De úgy istenigazából nagy dolog nem volt a Cosplay farsang, úgyhogy jó volt, hogy úgy láthattam, hogy nem fizettem érte. Szerintem nem ért meg 1500 forintot a rendezvény.

img_20180225_102357.jpg12 órától volt Mario Kart 8 Deluxe verseny. Ezen elindultam én is, összesen 7-en gyűjtünk össze. Ezért a selejtező két fordulóban volt megrendezve. Az elsőben négyen indultunk, a másodikban meg hárman, és a két-két legjobb játékos mérte össze a tudását a döntőben. Egy-egy Grand Prix-t mentünk mindnyájan, én az első fordulóban a négyes csapatban voltam. Ezt maximális, 60 ponttal nyertem meg. Aztán a második forduló, a döntő is nagyon jól indult, azt gondoltam, hogy ennyire jól megy, akkor itt is hajtok a 60 pontos győzelem felé. De az utolsó pályát elszúrtam, így ott második lettem, így a döntőt 57 ponttal nyertem meg. Ezt úgy írom, mintha egy természetes dolog lenne, hogy én minden Mario Kart versenyt csak úgy megnyerek, pedig az igazság az, hogy marhára örültem a győzelmemnek. Végre egy Mario Kart verseny, ahol tudtam diadalt aratni. A többiek meg gyakoroljanak nagyon sokat, hogy akár a Mario Kart bajnokságra is tudjanak indulni. Volt néhány olyan ember, akin látszott, hogy nagyon keveset Mario Kartoztak. Alapvető trükköket nem ismertek, nemhogy rövidítéseket, meg ilyenek. Aztán voltak, akiknek egész jól ment, csak nem tudtak egyenletesen jól teljesítményt nyújtani. Ha ők sokan gyakorolnak, akkor nagyon jók lehetnek.

GameCube nap

A verseny után siettem is gyorsan, mert úgy kalkuláltam, hogy pont oda tudok érni a BarCraft elé. Főleg, hogy ha a metrópótlással most is problémák vannak. Most volt tömve volt a busz, és eléggé nehézkesen jutott el a Corvin negyedig. De még így is volt 20 percem, mire megkérdeztem a BarCraft elé. Gondolkodtam azon, hogy bekopogjak, hogy el tudjak készülni 14 órára, de aztán úgy voltam vele, hogy nem díszvendég vagyok én ott, hogy különleges bánásmódban részesüljek, ezért inkább kivártam a nyitást. Annak ellenére, hogy rettenetesen gyűlölöm a hideget, és pont most, február végén volt hajlandó megmutatni a tél az oroszlánfogát. -5°C is volt, ha jól emlékszem. Ma biztos, hogy -7°C van, és ma inkább nem mozdulok ki, mert rettenetes lehet a hideg odakint. Lassan jöttek a többiek. Először jött meg ug és Zsuzsmo, majd Fantos, akit évek óta nem láttam élőben. Ő volt az egyik, aki miatt érdemes volt megcsinálni a Discord szervert, mert a régi veteránok közül például őt sikerült visszahozni. Aztán megjött OctoZaky és Nari, csak hogy az újak is tiszteletüket tegyék, végül Gábor is eljött, aki szintén a veteránok táborát erősíti. Ő is megjelent Discordon, de ő azt keveset használja.

Szóval 7-en gyűltünk össze, és sajnos a találkozó meglehetősen szerencsétlenül kezdődött. Már azon meglepődtünk, hogy melyik asztalt kaptuk meg. Volt végülis fölötte TV, arra próbáltuk meg csatlakoztatni a GC-t, de előtte kértem segítséget. Azt mondja a pultos srác, hogy nem tud... Hát mondom jó, akkor megpróbáljuk magunktól. Megpróbáltuk úgy a TV-hez csatlakoztatni a SCART-kábelt, hogy ne okozzunk semmi kárt. De azért ránk szól a srác, hogy feltétlenül el akarjuk rontani a TV-t? De mondom neki, hogy hát pont ehhez kértem segítséget. Aztán mutat egy kis TV-t, ahova köthetjük a GameCube-ot. Legbelül nagyon dühös voltam. Direkt rákérdeztem: Hozhatunk-e GameCube-ot, tudjuk-e TV-hez csatlakoztatni. Mondták, hogy igen, várnak szombaton. Amennyire készségesnek tűntek üzeneten keresztül, semmi kétségem nem volt afelől, hogy érdemes volt a BarCraftot választani. De most minden illúzió szertefoszlott, és egyből elkönyveltük, hogy a BarCraftba soha nem jövünk. Igazából a mérettel akkora gond nem volt, 24"-os TV volt, körülbelül láthattunk mindent, inkább az volt, hogy magasan volt a TV, és nem volt körülötte szék, ezért vagy körülálltuk, vagy széket vittünk köré.

Mindenesetre oda szereltük a GameCube-ot. Először a Mario Kart: Double Dash!!-t terveztük, de nem sikerült elindítani a játékot, mert egyáltalán el se indította a lemezt. A lemezre már Krisi is rácsodálkozott kb. 2 éve, mert annyira durván karcos, hogy csoda, hogy egyáltalán elindul. Nem tudom, mi  lehet vele, azt már én is használtan vettem annak idején, de azt nem figyeltem meg, hogy ennyire durván karcos lenne a lemez, de tényleg van benne egy mély karc. Valószínűleg a nagy hideg miatt nem akarta bevenni a játékot először, ezért a Super Smash Bros. Melee-vel játszottunk először. Ez ment elsőre. Valakinek pont ez okoz nehézséget, mert alig játszott vele. Szinte elképzelhetetlen számomra. És mégis van ilyen. Kezdetnek jó volt, de már itt éreztük, hogy nem lesz feltétlen jó így játszani, mert adogattuk egymásnak a controllereket, mert 1-2 játék után éreztük, hogy nem tesz jót a nyakunknak a dolog. Egy párat azért mentem Young Linkkel és Kirbyvel néhány meccset. Itt nem arattam sikert, de aztán tettünk még egy próbát a Mario Kart-tal, mostanra már összejött. E körül már nagyobb volt a lelkesedés, jókat játszottunk vele. Azért is örültem az összejövetelnek, mert kevés alkalommal játszok GameCube-on negyedmagammal, és most itt a lehetőség. Jó volt, de egy külön alkalommal játszottuk ug-val ketten a Special Cup-ot, hogy láthassa milyen volt. Nem nagy dicsőség legyőzni itt, hiszen először látta ezeket a pályákat, de mégis:

img_20180224_160050.jpgÉn értem el 20 pontot, ug meg 11-et. Meg azért én se nagyon menőzhetek a 20 pontos eredménnyel, amikor a duplája volt a maximális. De a Double Dash!! irányítása tényleg sajátságos, és sajnos erre játékra az igaz, hogy ha sokáig nem gyakorlunk, akkor kiesünk a gyakorlatból. Meg van szerezve minden, egy időben nagyon jó voltam ebben a játékban, de annyira visszaestem, hogy 100cc-n csak 20 pont sikerült. Az új Mario Kartokhoz képest nehéz.

Aztán jött Gábor fő attrakciója, a Mario Party 7. Ebben a 8 játékos játékot akarta kipróbálni. Mert bizony 8-an is lehet játszani, és közben becsatlakozott hozzánk, Zsuzsmo testvére, akit ha jól emlékszem, Timinek hívnak, így a lehetőség adott volt. Négy controller elég volt a játékhoz, párban kellett játszani, mely a következőképp alakult ki:

  • Nari + OctoZaky
  • Gábor + Fantos
  • Zsuzsmo + Timi
  • ug + én

Miénk volt az ezüst színű controller. Én voltam Yoshi, ug meg Boo. Ilyenkor úgy megy a játék, hogy az egyik játékos a controller bal oldalán játszik, a másik meg jobb oldalt. Hát nagyon érdekes játék volt. Azt alapvetően nem tudjuk, ki volt az a nagyokos, aki 20 körösre találta ki a játékot, de nagyon leamortizálódtunk, és a 14. körre a végkimerülés határán már inkább feladtuk a játékot. Nagyon hosszú volt egy-egy kör, mégiscsak 8 emberrel történhetett esemény, és végig állni az egészet. Hát köszönjük szépen. De volt egy vicces momentum, amikor valaki Bowser mezőre lépett, és mindnyájan játszottunk. Úgy volt, hogy, aki veszít, aki az összes érméjének felét elveszti. De Gábor, mint instruktor, úgy fejezte ki magát, hogy elveszti a félpénzét. Na, erre ug-val egyszerre felszólalunk, hogy akkor nem megyünk a vásárba.

Szóval a 14. körre feladtuk, és konkrétan a GameCube-ozásból is elegünk volt egy időre. Pihenésként inkább játszottunk egyet a Mario Kart 7-tel. Az jól jött, és a Double Dash!! után kifejezetten felüdülés volt. Két menetet mentünk eleinte, utána Zsuzsmo testvére elment. Érdekes, hogy amíg ő is játszott, addig ug vele szolidaritásban vele harcolt az utolsóelőtti helyért, de utána csatlakozott hozzánk Gábor és Fantos is, és ott már megmutatta, hogy mire képes valójában. Ott volt az élen, és igazából a két Gábor mögött egyáltalán nem szégyen harmadiknak lenni. Volt egy ilyen eredmény:

img_20180224_191235.jpgBár azért látható, hogy inkább a gépi ellenfelekkel voltan nagy harcban. Fantos meg Lalikum néven ment, most neki nagyon nem sikerült.

Ezután megjött bagszi. Visszaadta a Mario Kart 8-at, meg sokat beszélgettünk, mivel Gábor és Fantos évek óta nem volt jelen találkozókon, ezért számukra az is új volt, hogy bagszi lett a Nintendo Magyarország képviselete. Rengeteget mesélt nekik / nekünk milyen a cseheknek dolgozni, és annyit talán el lehet árulni, hogy korántsem annyira álommunka, mint ahogy azt Nintendósok gondolnánk. Sok megkötés van, és azt sem szabad elfelejteni, hogy minden egyes nap ugyanazzal a lendülettel kell csinálni a Nintendo körüli teendőket, mint amikor imádjuk a dolgot. Elég csak abba belegondolni, hogy nem mindennap játszunk ugyanazzal a 100%-os lendülettel, és akkor is írni kell a Nintendós híreket, fordítani a videós feliratokat, meg csinálni a leírásokat magyarul, amikor semmi kedvünk nincs hozzá, mivel ez a munka. Egy ideje gondolom azt, hogy jó dolog olyanban dolgozni, amit szeretünk csinálni, de nem maga a megváltás, ahogy azt sokan hangoztatják. Méghozzá azért nem, mert egy embernek döntő többségében több hobbija van, több minden iránt is érdeklődik komolyan, de a munkája csak egy hobbiból áll, és arra mindig napi 8 órát kell szánni, még akkor is, ha semmi kedve nincs hozzá, ráadásul a többi hobbijának rovására. Ennek menedzselésére is kell lelki erő, hallottam már olyan esetet, amikor valaki megutálta azt a hobbiját, amit munkájaként csinált, egyszerűen mert túl sok volt neki. És ahogy írtam a megkötéseket, azért az is belejátszik a dolgokba, hogy ha valaki a munkájaként a hobbiját csinálja, azt jó eséllyel nem úgy fogja csinálni, ahogy azt szeretné, ahogy ideálisnak tartja. Bagszinak többször kell olyan dolgot kiírnia / csinálnia, amivel ő maga sem ért egyet, de nincs mit tenni, mert a csehek ezt írták elő, és ezt kell tenni. És ő megteszi annak ellenére, hogy tudja, hogy rá fog zúdulni a gamer-harag. A csehek meg ebből nem éreznek semmit, de ha éreznének is jó eséllyel, nem érdekelné őket, mert a magyar konzolos piac van nekik az utolsó helyen. Lényegében négy országnak intézik a Nintendós forgalmazását: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország. Ezek közül Csehország és Szlovákia egybe van valami miatt. Mint a régi időkben Csehszlovákia. Így is van a Facebook csoport neve: "Nintendo distributor Česká a Slovenská republika, és ezek után talán látható, hogy miért vannak a magyarok hátrasorolva. Mi vagyunk a legkevesebben, hiszen a csehek és a szlovákok együtt magasabb számot adnak ki, mint mi, arról nem is beszélve, hogy ezen országok közül Magyarország van a leginkább gazdaságilag elmaradva. A Game Parkosok mondták, hogy mennyire dicsérik nekik is a lengyeleket a csehek, hogy mennyivel több játékot adnak el ott. Igen, csak hát Lengyelország háromszor akkora, mint Magyarország, négyszer többen laknak ott, és a gazdaságuk is jobb helyzetben van, mint a miénk. Úgyhogy nem könnyű magyar képviselőnek lenni, és ezeket azért írtam le, hogy érzékeltessem, hogy bár érdemes törekedni arra, hogy azt dolgozzunk, amit szeretünk csinálni, de annak is vannak nehézségei, és azokat is legalább annyira jól kell tudni kezelni.

Meg túlzottan nagy kitérőt tettem. Vizionáltuk azt, hogy akár a BarCraft zárásáig, éjfélig is maradnánk, hiszen miért is ne, és ha nem lett volna az a baki az elején, akkor minden bizonnyal maradtunk volna. Arról nem is beszélve, hogy volt volt még egy probléma. A vége felé szerettünk volna egy menetet menni a Kirby Air Ride-dal, de ez nem sikerült, mert mindig kikapcsolódott a TV magától... Nem tudjuk hogysmint volt az eset, de amikor sokáig játszottunk a Mario Kart 7-tel, akkor a GameCube bekapcsolva maradt, és végig ment rajta a Mario Golf: Toadstool Tour demó játéka (mert a Gábor akart ezzel játszani, csak valamiért mindig félbehagyta), és arra tippelünk, hogy ezt valaki megunta, hogy ugyanazokat látja a TV-ben, ezért azt csinálta, hogy a telefonját szinkronizálta azzal a TV-vel, amin játszottunk, és mint távirányítóként folyton kikapcsolta a TV-t. Pedig annyira nem is volt hangos a TV, a Gábor külön ügyelt arra, hogy ne zavarjunk másokat. Túlzottan jólelkű a Gábor. Halkabbra veszi a TV-t, hogy ne zavarjunk senkit, és a Mario Party 7-ben is mindenkinek ott segít, ahol tud, szinte már túlságosan is. Visszatérve, mivel nem volt úgy felhőtlen nap, ahogy terveztük, ezért inkább 20 óra után elmentünk.

Mindenki ment haza, mi hármasban bagszival és Fantosszal elmentünk a Corvin Plázánál levő Burger Kingbe, ott ettünk, meg beszélgettünk. Aztán a 9-es buszhoz mentünk de itt Fantos elbúcsúzott tőlünk. Ketten mentünk bagszival Kőbánya alsóig, aztán én a 151-es busszal haza. Összességében jól éreztük magunkat, és valahogy valamilyen módon szeretnénk ezt megismételni. Az is felmerült, hogy akár valamelyik pláza kajáldás részében is összegyűlhetnénk így néhányan, mint a régi időkben. Benne vagyok, már csak a nosztalgia kedvéért is, aztán meglátjuk, hogy mennyire jön be. De ez a nap jó alapot adott arra, hogy van igény néhány fős konzolos összejövetelekre.

Csináltam képeket, azok itt tekinthetők meg.

Szólj hozzá!
2018. február 13. 17:51 - supermario4ever

Mario Kart bajnokság

Most szombaton volt megtartva a Mario Kart bajnokság. Óriási hangulat volt, érdemes volt részt venni rajta. 10-kor kezdődött, de igyekeztem a lehető leghamarabb odaérni, mert nem emlékeztem arra, hogy volt-e részletes program kiírva, ezért nem tudtam, hogy kell pontosan megérkezni, csak a 10 órás kezdésről tudtam. 9 óra után indultam el, és az 50-es villamos után a 99-es busszal mentem egyenesen a Blaha Lujza térre, hogy elkerüljem a metrópótlást. Aztán onnan már sétálni lehetett az InGame-be. Pont 10-re értem be, és már ekkor sokan voltak. Mondjuk az egész Mario Kart verseny nagyon népszerű volt. Betelt a 60 fős jelentkezés, és a 20 fős várólista is, és amikor ott voltam, 23.Annak örültem, hogy a 10. voltam a jelentkezéskor, ez a szerencseszámom. Ez hátha ad egy kis löketet.

A verseny eléggé későn kezdődött, csak 11.30-ra jutottunk el oda, hogy elindulhat. Várták az embereket, de eltelt addig is az idő. Leültem egy fotelre, megnéztem a Streetpassokat. Kevés volt. Egy ekkora csapatban többet reméltem 12-nél. Megjött Sparrow is, vele jókat beszélgettem. Őt az utóbbi időkben elég ritkán látom, kíváncsi voltam rá. Bagszi volt a főszervező, ő írta fel a jelentkezőket, írta fel az eredményt, jelentette be az éppen aktuális játékosokat. De ott voltak a Game Parkból is, ők is támogatták a rendezvényt. Két Nintendo Switch volt kiállítva, a versenyek pedig párhuzamosan mentek a Mario Kart 8 Deluxe-ben.

A verseny a részemről meglehetősen rapszodikus volt. Sajnos kiestem az első körben, és sajnos azt lehet mondani, hogy most pechem volt. Négy pályából állt a verseny, az utolsó pálya előtt hármas holtverseny volt a 2. helyen. Az utolsó pálya a Baby Park volt. Nem hiszem, hogy különösebb kommentárt érdemes fűzni hozzá, aki egy Mario Kartot is játszott, az tudhatja, miről van szó. Sparrow-val voltam egy versenyben, ő volt az, akinek biztos volt az első helye, elég nagy pontkülönbséggel vezette a versenyt. A második helyért izgultam. Nem volt könnyű, mert tudtam, hogy legalább másodiknak kell lennem legalább, hogy továbbjutó legyek. A második hely meg is volt, csakhogy én úgy kalkuláltam, hogy Sparrow mindneképp első lesz, de nem így volt. Akkor már tudtam, hogy baj van, de azért igyekeztem a tőlem telhető legjobbat nyújtani, akár elsőnek is lenni. De sajnos a harmadik helyen végeztem, így a végelszámolásban is harmadik lettem 8 ponttal. Így kiestem, mert értelemszerűen a négyes versenyből a legjobb kettő jut tovább. Hát ez az, amikor a Mario Kartban ennyire szerepet játszik a szerencse, és előfordul, hogy tényleg nem a képességek döntenek arról, hogy ki jut tovább, vagy ki ér el jó eredményt.

A verseny után nagyon elfáradtam. Annyira izgultam a verseny alatt, hogy a felgyülemlett adrenalin teljesen kimerített. A telefonon nézelődtem, de majdnem elaludtam ott helyben, belesüppedve a fotelbe, mert tényleg nagyon kimerültnek éreztem magam. De azért maradtam végig, és nem is aludtam el. Az első kör után volt egy fél órás ebédszünet, ekkor Sparrow beüzemelte a saját Switch-ét a TV-be, és azon játszott Fire Emblem: Warriors-szal. Én meg kíváncsian néztem, valamint megkértem, hogy ha van rajta japán nyelv, akkor állítsa át, ha nem okoz neki problémát, mert annyira japán stílusú a játék és a karakterek, hogy bűn angolul hallgatni. Volt rajta, át is állította. Így már sokkal menőbb hallgatni. Amúgy jó játéknak tűnik, csak nincs türelmem a Fire Emblem-hez. Egyszer játszottam a Game Boy Advance-es játékkal (mi is a címe? ... Várjunk csak... *utánanéz* ... ja, a Sacred Stones), elkezdtem, de annyira lassú volt, hogy nem volt ehhez türelmem, úgyhogy gyorsan abba is hagytam. Nagyon nem vagyok otthon az RPG-kben, úgyhogy ezért sem tudtam értelmezni, magamévá tenni a lassúságát.

A második kör némileg már közömbös volt számomra, néha odanéztem, de inkább igyekeztem elfoglalni magam. A Pokémon Shuffle volt menő Nintendo 3DS-re, ahogy próbáltam megszerezni azokat a Pokémonokat, amik nincsenek még meg. A többedik sikerélmény után mondtam bagszinak, hogy nálamnál menőbb Pokémonost nagyítóval sem találna a Földön. De csak fennkölt visszakérdez, hogy megkérdezzük erről a Krisit? Tudok vadakat mondani, ha többszörösére nő az önbizalmam az átlagosnál.

A döntő játék volt izgalmas. Akkor külön kérték, hogy maradjunk csendben, hogy ne zavarjuk a játékosokat. Sokkal izgalmasabb volt ezt nézni. A légkör is feszült volt, a Game Parkos Reni úgy izgult, mintha az edzőjük lett volna. Én azért ennyire nem, de most érzékeltem igazán, hogy miért hívják esportnak a videojátékot egyre szélesebb körökben. Rettenetesen koncentráltak a döntősök, itt minden egyes pillanat számított, látszott, hogy akinek egy pillanatra is lankadt a figyelme, az komoly veszteséggel nézhetett szembe. A döntősök meg szavakban nem tudták kifejezni érzéseiket, annyira komolyan vették az egészet. A New Nintendo 3DS XL MagicT-hez, a Switch Pro Controller Cavához, míg a Super Mario Odyssey játék Subihoz került. De a 4. helyezett, Zolee is kapott egy Switch védőtokot. Megérdemelték, mert fantasztikus versenyt mentek, amit nézni is izgalmas volt, nemhogy nekik játszani.

Egy kicsit reflektálnék arra, amit a csehek kértek kb. 2 éve, amikor volt a Super Mario nap. Az volt a kérésük, hogy a versenyeken olyan nyerjen, aki még nem nyert soha, hogy minél több emberhez kerüljön a Nintendo. Értem én, hogy miért kérik ezt, de ezt nem lehet megtenni. Akármilyen versenyt is rendezzünk, kizárt, hogy ne egy veterán Nintendós nyerje meg, azt meg nem lehet (vagy inkább azt mondanám, hogy butaság) megkérni, előírni, hogy hardcore játékosok ne jelentkezzenek. Egyrészt milyen diszkriminálni a játékosokat, másrészt meg a verseny minőségére is hatással van.

A legvégére esett be ug. Sajnos az utóbbi időkben eléggé elfoglalt, ezért újabban ritkábban jön el találkozókra, és a digitális közösségben is egyre ritkábban jelenik meg. A végére azért csak eljött, kicsit beszélgettünk, de mi bagszival már mentünk is. Mentünk a Burger Kingbe enni egyet, beszélgettünk, aztán mentünk is haza.

Nagyon jól éreztem magam, egy élmény volt ez nap. Egy közös kép is készült néhány emberrel. Nem gondoltam volna ugyanis, hogy ennyire jót csinálok azzal, hogy a Discordon hozok létre szervert a blognak, egy hihetetlen jó társaság gyűlt ott össze, LernenBoy szerverén is jókat beszélgetünk, az ottani tagokkal készült egy közös kép. Voltak olyanok közülük, akikkel először találkoztam. Jó volt látni őket személyesen. Konkrétan olyan érzésem van, mintha a régi BigN-es csapat reinkarnálódna, részben új tagokkal, ami hihetetlen örömöt okoz számomra.

Csináltam én is képeket, itt meg is nézhetők, de meglep, hogy mennyire rosszul sikerültek a képek. Eddig nagyon jó képeket tudtam csinálni a Xiaomi Redmi Note 4-emmel, és sokan dicsérték is, hogy milyen jó képeket csinált, de most nem sikerült. De a verseny hihetetlen jó volt.

Címkék: Mario Kart 8
Szólj hozzá!
2018. február 07. 23:35 - supermario4ever

Online verseny Mario Kart 8-ban

Nagyon keveset mentem Mario Kart 8-ban online versenyben. Azért, mert jobban szeretem a Mario Kart Wii pontozási rendszerét. Megáll 9999 pontnál a pontozás, de dinamikusabb azáltal, hogy egy verseny alatt akár többszáz pontot lehet nyerni, illyetve veszteni. A Wii U-s Mario Kart-ban 1000 ponttól indulunk (MKW-ban 5000-től), de a maximális pontszám 99999. Mindenesetre javasolták, hogy játsszak sokat online versenyeken, ha fejlődni szeretnék, mert pontszám alapján nagyjából velem egy szinten állókkal rak össze a gép. Ez a rendszer a Wii-s Mario Kart-ban is megvolt, úgyhogy nem ért meglepetésként. De most már kellő motivációt érzek arra, hogy tényleg erősítsek, így most nekiláttam. Három nappal a Mario Kart bajnokság előtt, azért figyelitek, mikor kapok észbe.

Amúgy tényleg nagyjából velem hasonló pontozásúakkal rak be, de itt-ott komoly kilengés figyelhető meg:

img_20180207_223338.jpgElőször nem voltam tisztába azzal, hogy mennyi a lehetséges maximális pontszám, és azt hittem, hogy meghackelte a saját profilját, aztán esett le, hogy lehet valakinek ennyi pontja. És lehetőségem volt azt látni, hogy nem lesz az összpontszám hat számjegyű. Mindenesetre a játék tényleg nagyon jó, és tényleg jobb eredményt tudok itt elérni. Végre nem ér meglepetésként, ha megnyerek egy-egy versenyt, és az is meglátszik, hogy egyáltalán nem megy rosszul a játék. Nagyon jól tudom irányítani a kocsit, ritkán esek le, inkább azt kell megtanulni, hogy gombával hogy irányítsam a kocsit. Ez főleg az aranygombával okoz problémát. Mert akkor hajlamos vagyok nem driftelni, gondolván, hogy a sebesség úgyis kompenzál, de akkor meg olyan nagy ívben veszem be a kanyart, hogy nem ér semmit a gomba, sőt nekimegyek a falnak, onnan meg kijönni, úgyhogy ebben fejlődni kell. Amúgy élmény játszani. 1821 pontnál hagytam abba a játékot, holnap igyekszem összehozni a 2000 pontot.

Szólj hozzá!
2018. február 05. 17:02 - supermario4ever

Vasárnapi Mario Kart 8 verseny furcsa eredménnyel

Mentem a mostani Mario Kart vasárnapi bajnokságra, eléggé érdekes volt, az eredményt érdemes elemezni.

mario_kart_8_vasarnapi_eredmeny_9.jpgEz az 57 pont is úgy jött össze, hogy szinte végig benne voltam a 2 órában, kb. 2 játék erejéig léptem csak ki. És az eredmény lesújtó. Azt tapasztalom, hogy amíg a többiek folyamatosan játszottak Switch online meccsen, ők folyamatosan fejlődtek, én meg kiestem. Mert bár november óta, amióta hivatalosan nincs Miiverse, attól függetlenül is lehet menni bajnokságot, de csak a vasárnapi veteránok maradt meg Wii U-ra, és azokon sem vettem részt. Olyan érzésem van, mintha korábban a profi játékosok 10-es szintjéhez képest sikerült több hónapos versenyzéssel elérni egy 5-ös szintet, hiszen 100 pontot is sikerült összegyűjteni, de azzal, hogy a közelmúltban kiesett néhány hónapnyi játék visszaestem a 2-es, 3-as szintre, és innen kell felküzdenem magam. Illetve nem is én estem vissza, mert tapasztalom, hogy maga a játék nem megy rosszabbul, egyszerűen az van, hogy a többiek folyamatosan játszottak, ők fejlődtek annyira, hogy hozzájuk képest estem vissza. Nem is értem, hogy lehet az, hogy bár nyújtom azt a tudást, amivel jelenleg rendelkezem, mégis lényegesen rosszabb eredményt értem el.

Főleg az elején látszott, hogy mennyire nem megy a dolog. 8-an voltunk akkor, és Sziki nevű játékossal harcoltunk az utolsóelőtti helyért. De azt is úgy kell elképzelni, hogy volt nekünk 12-12 pontunk, az előttünk le LordkingYT nevű játékosnak előttünk meg 30 ponttal állt. Ő képezte a hidat köztünk, és a jó játékosok között. Hamar lelépett, azért lett végül ilyen alacsony pontja, aztán, amikor le kellett mennem, akkor effektíve úgy voltam, hogy nem is térek vissza, mert annyira értelmetlennek láttam, de aztán úgy voltam vele, hogy a móka kedvéért miért is ne is játszhatnék mégis. Láttam, hogy Sziki már eléggé elhúzott, így reménytelen volt őt utolérni, de azért volt 1-2 remény. De inkább az, hogy valamennyire tartsam magam. Pedig most igyekeztem ideális kocsibeállítással mentem:

  • Pipe Frame kocsi
  • Azure Roller
  • Hylian Kite
  • Karakter: Koopa Troopa

Kell ennél menőbb? Alig van súlya, nagyon jó a gyorsulása, és bár nem nagy a végsebessége, de azt legalább stabilan tartja. Na de siránkozni nem akarok, van munka bőven, úgy néz ki, bőven van tennivaló, ha tartani akarom a többiekkel a szintet.

Címkék: Mario Kart 8
Szólj hozzá!
2018. február 01. 07:35 - supermario4ever

Erőltetett írás

Úgy néz ki, nem érdemes olyan dologról írni, amiről nem jönnek csak úgy a gondolatok, hanem kényszeresen írom a mondatokat egymás után, és bízok abban, hogy valahogy majd csak összejön. Hetek óta próbálom megírni a Mario Kart 8 Deluxe-ről a tesztet, de sehogy nem akar úgy összeállni, hogy azt jónak gondoljam. Nem jönnek magától a mondatok, mert annyi ismétlés van az előző Mario Kart-os írásokhoz képest, hogy magam is unom az írást. Nincs meg a képességem arra, hogy ugyanarról a dologról érdekesen, változatosan írjak. Azt meg nem tudom megcsinálni, hogy úgy írjam meg a tesztet, mintha először írnék róla. Pedig ez lenne talán a járható út, mert aki érdekelt a játékban, lehet, hogy ez az első Mario Kart-os írás, amit tőlem olvas, és annak újdonságként hathat az írás. Át fogom olvasni, és igyekszem ennek szellemében megírni.

A Mario Kart 8 Deluxe egyfajta Jolly Joker lenne, mert azzal a játékkal nem kellett olyan sokat játszani, hogy átfogóan megismerjem, és "aktualizált" lenne a tesztek listája azáltal, hogy Switch játékból is lenne már írás. Még nincs Switchem, de talán idén tudok venni egyet, és majd szeretnék minél több játékról írni. Még korábban megkérdeztem bagszit, hogy van-e ötlete, hogyan juthatnék Switch játékokhoz, amiről írhatnék, akár általa is, de neki sem jutott eszébe semmi okosabb annál, amikre gondoltam. Elmagyarázta, amit már eddig is tudtam, hogy a Nintendo csak annak ad tesztelésre konzolt és játékokat, akiknek megfelelő számú feliratkozója, olvasója van. Hiszen ez nekik is így éri meg. Tudok erről, és tudomásul is veszem, hogy ez így van, abban viszont egyetértünk, hogy ez nem feltétlen jó módszer. Mert ha az adott népszerű YouTuber vagy blogger, aki inkább csak videojátékos, és nem a Nintendóra szakosodott, az akár rossznak is láthatja a Nintendo sajátosságait, és ha rossz színben mutatja be a konzolt, vagy a játékot, azzal még több embert riaszthat el a konzolok vásárlásától. Míg nem aki korántsem annyira látogatott vagy olvasott, de szereti a Nintendót, az ugyan nem kap támogatást a forgalmazótól, de lehet, hogy be tudná úgy mutatni a Nintendót, hogy több embert inspirálna a konzol vásárlására. Épp tegnap olvastam egy cikket az SG.hu-n arról, hogy mekkora üzlet lett álprofilokat létrehozni. Ez kétségtelenül igaz, hiszen videojátékos oldalról is megfigyelhető, hogy arra figyelnek fel, akinek több feliratkozója van. Az álprofilt létrehozókat meg folyamatosan pénzelik (már ahol), hogy tartsák életben az adott bloggert, YouTubert, hogy azáltal figyeljenek rá, hogy mennyire népszerű. Ennek a jelenségnek több aspektusa is van, de ez is bizonyítja, hogy a feliratkozók száma sok esetben csak egy smink egy olyan arcon, mely lehet, hogy a valóságban ronda.

Egy nagy előnye van annak, hogy nem kapok sehonnan támogatást, hogy a teszt független. Több külföldi videojátekos lap is pozitívumként hozza fel, hogy ők nem hivatalos magazin. Ilyen volt a Nintendo Gamer is. Ami nem hivatalos, az jó eséllyel független, tehát saját anyagi forrásból szerzik be a játékot, így inkább ott olvasható egyedi vélemény, saját gondolat. Én is ezt tudom mondani a tesztjeimről. És ez mindenféleképpen pozitívum, mely erősen a másik oldal felé billenti a mérleget.

Valószínűleg azt fogom csinálni, hogy olvasok teszteket a Mario Kart 8 Deluxe-ról, hogy ihletet szerezzek. Szó nincs arról, hogy egy az egyben lemásolnám a másik írását. Szoktam olyat csinálni, hogy ha olvasok egy írást, aminek tetszik a stílusa, azt a saját írási stílusomhoz igazítom, ezáltal is fejlesztem azt, és az alapján írom meg a saját gondolataimat a játékról. Aztán, ha kész lesz, némileg át fogom alakítani a tesztek listáját. Valószínűleg a Wii játékok átmennek a RETRO részlegbe, illetve megvárom, hogy ha lesz Switch-re Wii játékokból is Virtual Console, oda milyen játékok kerülnek, így a Virtual Console részleg is új játékokat fog kapni. Bár ahogy a My Nintendón a listázást elnézem, nem kell ezt elkapkodni... Régóta az áll a "Switch rewards" részleghez, hogy "coming soon". El is gondolkodtam már azon, hogy ha ilyen lassan múlna az idő, ahogy eljön ez a "coming soon", még mindig általános iskolás lennék. Az összefüggés ott van, hogy azt gyanítjuk, hogy a Switch rewards majd különböző Virtual Console játékok lesznek. De mivel a fizetős online játékokat legutolsó információim szerint tavaszra aktiválják, amelyhez ígérnek ajándékba NES és SNES játékokat, ezért most már tényleg hamarosan jön az a bizonyos "coming soon".

Szólj hozzá!
2018. január 29. 20:11 - supermario4ever

Hosszú idők után ismét Mario Kart bajnokság

Novemberben, amikor a Nintendo megszűntette a Miiverse szolgáltatását, olyan találgatások láttak napvilágot, hogy a Mario Kart bajnokságok is meg fognak szűnni, merthogy a Miiverse-hez vannak kötve, vagy valami ilyesmi. Ez mint kiderült, nem igaz, ennek ellenére alábbhagytak a Wii U-s Mario Kart 8 online játékok, mert egyre többen vásárolnak Nintendo Switch-et, vele együtt Mario Kart 8 Deluxe-et, úgy mentek át egyre inkább a bajnokságok az új konzolra. A pénteki versenyt már Switchen játsszák, egyedül a Vasárnapi Veteránok maradt meg Wii U-n. Tegnap meghívott Mii Tibi a versenyre, na mondom magamban, úgyis olyan rég vettem részt online bajnokságban, uccu neki! Amekkora lelkesedéssel vetettem bele magam a versenybe, annyira lett tragikus az eredmény.

mario_kart_8_vasarnapi_eredmeny_8.jpgHelytelen lenne arra hivatkozni, hogy biztos azért volt ilyen rossz eredményem, mert rég játszottam. Egyszerűen arról van szó, hogy a kocsi beállítás nem volt olyan, ami számomra ideális:

  • Blue Falcon
  • Slick gumi
  • Super Glider

Tudtam különben, hogy a Slick gumi eléggé szenvedős, és ez meg is látszott abban, hogy nehezebb volt bevenni a kanyart, talán a sebességet sem úgy érte el, ahogy azt megszoktam, de azt biztos, hogy sokszor csúsztam ki a pályáról. Jobb beállításokat legközelebb.

De szerencsére nem is bosszankodtam az eredményem. A nagyobb oka a rossz eredménynek az, hogy nem is vettem komolyan a dolgot. Az első órában ugyanis csak GamePad-ről játszottam, TV-n Puzsér Róbert Sznobjektív műsora ment a Hír TV-n, és olykor nagyot nevettem a beszólásain. Ilyenkor eléggé nehéz volt a játékra összpontosítani. Aztán, amikor vége lett, zenét raktam be magamnak, méghozzá az LGT-től "A Locomotiv GT összes kislemeze" című albumot, akkor meg kísérleteztem kiénekelni a magas hangokat az adott dalban. Az esetek 90%-ában sikert arattam (aki jobban figyeli az LGT dalokat, az hallhatja, hogy a tagoknak nagy hangterjedelmük van), és ennek úgy örültem, hogy teljesen elvonta a játékkal kapcsolatos teljesítményemről a figyelmet.

Úgyhogy most ez nem volt olyan nagy szám a részemről, de jó volt újra játszani a többiekkel. Amúgy az eredmény annak fényében is tragikus, hogy voltak emberek, akiket többször ledobott a szerver, és nehézkes volt visszatérniük. Velük szemben én meg végig jelen voltam a játékban.

Címkék: Mario Kart 8
Szólj hozzá!
2018. január 28. 18:21 - supermario4ever

Kis fejlesztés

Csináltam egy bannert és háttérképet a blognak. Bagszi tette szóvá, amikor ránézett a blogra, hogy mennyire sötét. Teljesen igaza volt. A színnel én sem voltam megbarátkozva, de azért hagytam meg ezt a sablont, mert kevés a választható sablon a blog.hu-n belül, de ebben láttam a legtöbb lehetőséget, ezért ezt választottam. Csak aztán az utólagos szerkesztéssel nem foglalkoztam különösebben. Egészen tegnapig. Úgy voltam vele, hogy előveszem azt a nagyon kicsi grafikus tudásomat, és kreálok egy háttérképet és bannert a blognak.

Azért ebből is látható, hogy nem foglalkoztam soha különösebben képszerkesztéssel. Itt semmi másról nincs szó, minthogy átlátszó hátterű képeket tettem úgy a szélére, hogy azért a szövegbe ne zavarjanak bele. Ezek kerültek narancssárga alapra. Ugyanígy a bannernél. A banner volt az, aminél sokáig vacilláltam, mert a Mario Kart 8 Deluxe már régóta megihletett, de nem tudtam, hogy valósítsam meg. Aztán, hogy a Super Mario Odyssey háttere piros (egyáltalán, hogy a Nintendo Switch főszíne a piros), ezzel már végre tudtam valamit kezdeni. Egyelőre ennyit tudok, de az igazat megvallva, nem nagyon hiszem, hogy többet akarok tudni. Egyszer azért belemélyedtem a képszerkesztésbe, de azzal a lendülettel abba is hagytam, mert azt láttam, hogy egy-egy részlettel túl sokat kell vesződni, és azt éreztem, hogy a befektetett munka nagyon nincs arányban az eredménnyel, úgyhogy feladtam.

Most első körben elégedett vagyok ezzel, aztán, ha lesz valami ötletem, akkor majd kérek segítséget.

Szólj hozzá!
2018. január 02. 14:11 - supermario4ever

Mario Kart 8 eredmények

Egyedül töltöttem a szilvesztert, de nem éreztem magam magányosnak. Eltelt az idő. Gyakoroltam Mario Kart 8-ban, hogy felmérjem épp hogy állok. Két versenyt mentem. Mind a kettőben 32 futam volt, 150cc, nehéz gépi ellenfelekkel. A különbség ott volt, hogy először tárgyakkal mentem, majd tárgyak nélkül. Érdekes eredmény született.

26170597_2026910900922948_3275130879541390784_o.jpgAmikor tárgyakkal versenyeztem, azt épp, hogy megnyertem. Nem volt kifejezetten elvárás magammal szemben, csak játék közben ahogy számolgattam magamban, hogy 480 pont a maximum, és nem állok rosszul, na gondoltam, ha meglesz 380 pont a végére, tehát 100 pont lenne a veszteség, akkor elégedett leszek. Ez épp hogy elmaradt. Többször voltam hatodik a játék során, ez volt a legrosszabb eredményem, de voltam első is többször egymás után. Van úgy, hogy kicsit kienged a figyelmem, és pont akkor megyek neki egy banánhéjnak, vagy csap el egy zöld teknőspáncél. És hogy mennyire a véletlenen múlik a verseny, az azért megnyilvánul abban is, hogy eléggé szorosak voltak a végeredmények. Az 1-4. helyezettek között, majd egy nagy szakadék, és a második nagy csoport 5-12. helyezettek közötti pontszámok. Ez is mutatja, hogy ha tárgyakkal játszunk, akkor azért szerepet játszik a szerencse, és akár egy utolsó helyezett is lehet egy-egy verseny erejéig akár a középmezőnyben is, ha az előtte levők valóságos detonáció áldozataivá válnak. Hasonlóképp kerültem én is a középmezőnybe.

Ha tárgyak nélkül játszunk, némileg másképp fest az eredmény.

26170561_2027304157550289_5418473876515632473_o.jpgA nagy szakadék itt is megvan a 4. és az 5. helyezett között, de nagyobb a szóródás a pontszámok között. Ez azt mutatja, hogy ha kisebb szerepet kap a szerencse, akkor nem nagyon van elmozdulás helyezésekben.

Nekem is magasabb lett a pontszámom. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy van tudásom a játékhoz, megy is, csak tárgyakkal nem tudok manőverezni. Egyébként élveztem a játékot tárgyak nélkül is, nem éreztem, hogy unalomba fullad. Sőt, olyan érzésem volt, hogy valódi, komoly versenyt megyek Mario Kartos közegben, és nagyobb súlyt kap a tudás. Úgyhogy nekem nincs bajom a tárgyak nélküli játékkal.

És hogy milyen volt a kocsim?

  • Buggybud
  • Roller
  • Super Glider

Február 10-én lesz egy Mario Kart verseny, melyet a Facebookos Mario Kart Hungary csoport szervezett meg a Game Park támogatásával, a cseh forgalmazó meg meglepő módon igent mondott a versenyre. Érdemes jönni, mert a nyeremények sem akármilyenek. A plakát:

mk8_gp.jpgA részletes szabályzat a Game Park weboldalán olvasható. Nevezettek minél többen.

Az teljesen nyilvánvaló számomra, hogy ezzel a 411 pontos eredménnyel semmi esélyem nincs. Ugyanis akik nagyon keményen játszanak, azok szinte biztos, hogy hasonló körülmények között összehozzák a maximális, 480 pontot. Sőt, mivel tárgyakkal fogunk versenyezni, inkább a 374 pontos eredményemmel számoljunk, csak rosszabb a helyzet. Ennek ellenére neveztem, egyrészt játszok egy jót, másrészt meg ha sokkal többen leszünk, jobban látszik majd, hogy országos viszonylatban hogy állok. Arra számítok, hogy fognak gyengébbek is nevezni, így nagyjából a középmezőnyben lehetek. Ha a játék nehézségét nézzük, akkor alapvetően elégedett vagyok a jelenlegi tudásommal, és azt gondolom, hogy magamhoz képest jó ez az eredmény, de bőven tudok még fejlődni. Arra már biztosan nincs idő, hogy egy hónap alatt a legjobbak közé kerüljek, de folyamatos gyakorlással javíthatok még. Nekem az is dicsőség, ha jobb helyen fogok végezni. Nem titkolom, hogy rettenetesen örülnék, ha az enyém lenne az első díj, mert nagyon fáj a szívem a Super Nintendós kiadású New Nintendo 3DS XL miatt, de a realitás az, hogy dolgozni fogok érte. A versenyre meg gyertek minél többen.

Címkék: Mario Kart 8
Szólj hozzá!
2017. november 22. 13:45 - supermario4ever

Wii U-s képernyőmentés egy jobb módja

Most, hogy november 8-a óta nincs Miiverse, más módot kellett keresni a Wii U-s játékok képének mentésére. Pontosabban annyira nem is kellett keresni, mert tudható volt, hogy Facebookra, Twitterre és Tumblrre is fel lehet tölteni a képeket. Ennek néztem utána, hogyan lehet feltenni közösségi oldalakra. Az i.nintendo.net oldalra kell rámenni Wii U-s, amikor HOME gombbal kilépünk a játékból, onnan az Internet Browserbe kell beírni a címet. Összekötni a közösségi oldalainkkal, és fel is lehet tölteni a képet. Sikerült is megcsinálni, viszont az eredmény igencsak meglepett.

dppejo4v4aagtxz.jpgJobb minőségben tölti fel a képet a közösségi oldalakra, ugyanis amíg Miiverse-re 800×450-es méretben tette fel a képeket, addig FB-re és Twitterre 1280×720-as méretben tette ki, és láthatóan szebb a kép. Ha ezt tudom, soha nem szórakozok a Miiverse-szel. Ezek után azt mondom, hogy nem is hiányzik, éljenek a közösségi oldalas feltöltések. Már csak annyi, hogy jpg_large kiterjesztésben szedi le a képeket a gépre, de azt könnyű átírni.

A promóterkedés hatására pedig ismét elővettem a Mario Kart 8-at, és mint látható, van eredmény. Megszerzem a 3 csillagos rangot ott, ahol eddig nem sikerült. Úgy tűnik, van eredmény. Most van az a bizonyos szintlépés, amiről írtam korábban, hogy amit eddig kitűztem, azt megcsináltam, tehát 150cc-n is megvan mindenhol legalább egy serleg. Nem ragaszkodom most, hogy mindenhol meglegyen a 3 csillag, csak hogy javítsak az eddigi eredményeken. Nem baj, ha fokozatosan sikerül ez, de ha esetleg megvan a 3 csillag, akkor boldogság van.

Úgyhogy várhatóan többet fogok Mario Kartozni, és képeket kitenni, már csak azt kéne megcsinálni, hogy bár rákötöttem több közösségi profilomra a Wii U-s profilt, legalábbis hogy képet tudjak kitenni, és jó lenne, ha tudnám szabályozni, hogy melyikre tegyem ki. Próbáltam a pipát kivenni a Facebookos cuccból, mert inkább Twitterre tenném ki, de nem sikerült eleddig.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása