2017. április 06. 21:21 - supermario4ever

Tervezett játékvásárlási lista PlayStation-re

Az eggyel lejjebb olvasható Tetris DS tesztnek sokkal inkább szimbolikus értéke van, amellett, hogy tényleg mindent úgy gondolok, ahogy ott leírtam. A napokban elővettem néhány 576 Konzol magazint, végiglapozgattam, elolvastam néhány olyan PlayStation játék tesztjét, ami érdekel. Oda jutottam magamban, hogy ezeket Nintendo mellett is tudnám játszani, és vennék úgy PlayStationt, hogy a Nintendo játékok is megmaradnak. Ezt akartam jelképezni a Tetrises írással, hogy attól függetlenül, hogy tényleg változás elé nézek konzolos téren, ettől nem fog csorbulni a Nintendo tekintélye nálam. Össze is gyűjtöttem néhány játékot, amit szívesen vennék PlayStationre. A lista korántsem teljes, és mivel tényleg azt látom, hogy óriási a kínálat PSX-re (most csak az első PlayStationről beszélünk), elég nehéz is volt kiválasztani a nekem tetszőket, de néhány játékot azért sikerült:

  • Crash Bandicoot sorozat
  • Crash Team Racing
  • Final Fantasy sorozat (főleg a 9-es érdekel)
  • Driver
  • Ridge Racer Type 4
  • Spyro the Dragon sorozat
  • Croc duó
  • Gran Turismo sorozat
  • TOCA: World Touring Cars
  • Valamelyik FIFA játék
  • Hercules
  • Mulan
  • Tarzan
  • Egyéb Disney játékok
  • S.C.A.R.S.
  • Vigilante 8 páros
  • Tomb Raider játékok

A lista korántsem teljes, de erre már lehet alapozni. Nem is gondoltam volna, hogy ennyi összegyűlik, tényleg érdemes lesz PlayStationt venni. Amúgy azt azért most is látom, hogy hiába van hatalmas kínálat PlayStation játékok terén, néhányukról, már a borítójáról azt gondoltam, hogy egy nagy adag szemét lehet, és nehéz kiválasztani azokat, amik jók.

Szólj hozzá!
2017. április 05. 21:05 - supermario4ever

Tetris DS

logo_tetris_ds.pngMegjelenés
Japán: 2006. április 27.
Amerika: 2006. március 20.
Európa: 2006. április 21.

Fejlesztő: Nintendo
Kiadó: Nintendo
Műfaj: Logikai
Játékmód: 1-10 játékos
Wi-Fi: Van

Platform

dslite_2.png

Tetrisezni mindenki szeret. Kortalan szórakozás, egyszerűen nincs két egyforma játék, ennek okán több évtized után a mai napig is igazi élmény elővenni és játszani vele. Főleg a ’90-es években lehetett a piacon sokféle Tetris játékot (Brick Game) kapni, ezeknek is különböző változatuk volt. De ahogy az piaci gépeknél lenni szokás, a különböző 999999 in 1 és hasonló kiadások nem feltétlen a Tetris változatok százezreit tartalmazza, csupán az a néhány verzió ismétlődik újra és újra. Ezek gamer szemmel megmosolyogtatóak, de az elvitathatatlan tény, hogy e piaci gépezetek sokáig a köztudatban tartották a Tetris-t, az átlagember döntő többsége innen ismerte csak ezt a fantasztikus logikai játékot, míg nekünk, játékosoknak ott voltak a különböző konzolos és számítógépes kiadások, melyek közül talán a NES-re és a Game Boy-os változatok lettek a legnépszerűbbek.

original_1.jpgÉs hát természetesen a Nintendo jó szokásához híven addig üti a vasat, amíg meleg. Ebből döntő többségében nagyon jó dolgok szoktak kisülni, többek között ennek is köszönhető, hogy amíg a konkurens konzolok tulajdonosai már az ezredforduló után is egyre inkább a retrót igényelték, addig mi, Nintendósok, sokáig élveztük az újkori játékokat. A Tetris DS is ilyen, bár abból a szempontból kilóg a Tetris játékok sorából, hogy ezek többsége licenszjátékok, de a Nintendo DS-es játék kivételesen a Nintendo égisze alatt készült. Ami meg is látszik a sok nagy Nintendo játék nevével fémjelzett játékmódok. Hat fő játékmód játszható, mindegyik a Nintendo egy-egy klasszikus játéksorozatával színeztek.

original_3.jpgA Standard módban játszható a klasszikus Tetris. Ezt természetesen Super Mario kapta. Az alapvető játékszabályokat azt gondolom, hogy mindenki ismeri, ezért nem is merülnék el benne. A kivitelezés az, ami rendkívül érdekesre sikeredett. Az alsó képernyőn megy maga a játék, a felsőn pedig egy-egy klasszikus Mario játék pályát láthatunk, ahogy Mario halad előre rajta. Viszont csak úgy tud haladni, ha a játékunk során legalább egy sort megcsinálunk. Ekkor a felső képernyőn levő pálya előrébb megy, és Mario előre tud menni. Minél több sort ütünk ki egyszerre, annál inkább tud hősünk előremenni, míg végül eléri a pálya végét. A kivitelezés annyira ötletes lett, hogy önmagában csak ez képes hosszú órákon át magához láncolni. A beállításoknál egyelőre nem áll rendelkezésre, de ha sikerül kirakni 200 sort, akkor aktiválható az Endless mode, ahol aztán végképp kifulladásig játszhatunk. Itt is, mint a klasszikus játékban, minden 10. kirakott sor után eggyel nő a szint, vagyis gyorsabban jönnek az alakzatok. Játszhatunk még gépi ellenfél ellen, valamint a LINE CLEAR játékmódban 25 sort kell teljesíteni.

original.jpgA Push Mode a klasszikus, régi Donkey Kong játékok privilégiuma. Ezt kizárólag ketten lehet játszani, tehát ha nincs társunk, akkor gépi ellenfél ellen mérjük össze tudásunkat. Ez egyfajta kötélhúzás Tetris módra. Középről indulunk, hagyományos módon kell összerakni az alakzatokat, mint a rendes Tetrisben, csak itt az a különbség, hogy ha sort rakunk ki, akkor az egész elmozdul a gép irányába lefelé. Vagy értelemszerűen, ha a gép ügyesebb, akkor a mifelénk jön az egész monstrum. Minél több sort ütünk ki egyszerre, annál inkább az ellenfél térfelére mozdul el az addig kirakott építmény. A pálya tetején és alján található egy vonal, ha azt az egyik játékos eléri, a másik nyert. A Puzzle Mode a Yoshi’s Cookie játékot szimbolizálja, ez némileg komolyabb fejtörést igényel. Ahogy a neve is árulkodik róla, ez egy kirakós. Már néhány alakzat van a pályán, a cél, hogy a rendelkezésünkre álló három alakzattal megtisztítsuk a pályát. A lehetőségek igencsak korlátozottak, hiszen csak a három megadott Tetris alakzat áll rendelkezésre, annyi könnyebbség van, hogy ezeket tetszőlegesen forgathatjuk. A The Legend of Zelda játék elemeit tartalmazza a Mission Mode. Itt különböző feladatokat (küldetéseket) kell teljesíteni megadott idő alatt. Az idő múlását pedig a szívek jelzik, ahogy folyamatosan fogyatkoznak. Ha nem sikerül teljesíteni, akkor kapunk egy másikat, és sorokat tesz le a gép, nehezítve a dolgukat. A személyes kedvencem a Metroid elemekkel tarkított Catch Mode. Egyben ez a legsajátságosabb. Egy kis kockát irányítunk az alsó képernyőn, felülről pedig jönnek a Tetris alakzatok, ezeket kell a kockához csatlakoztatni. Ezek egymásra téve halmozódnak. Ha sikerül egy 4×4-es négyzetet kihozni, azzal mintha egy sort rajtunk volna ki. Ekkor egy kis ideig villognak a kockák, ez idő alatt is további alakzatokat lehet rátenni, így ha további négyes sort, oszlopot sikerül összehozni, azok is beleszámítanak, az értük kapott pontszám pedig halmozódik. Majd egy lézersugár segítésével az összes abban a sorban és oszlopban levő sor és oszlop eltűnik. A képernyő alján energiacsík látható. Ha hagyunk egy elemet "földet" érni vagy nekimegyünk egy ellenségnek (nem vagyok jártas a Metroidban, nem tudom a nevét), akkor csökken a csík. Viszont, ha kirakunk egy legalább 4×4-es négyzetet, akkor visszanő. Ha teljesen elfogy az energiacsík, akkor van vége a játéknak. Nemcsak az egyedi ötlet miatt vált személyes kedvencemmé, hanem a Metroid zenék hihetetlenül hangulatos hangszerelése miatt is. Még a Touch Mode maradt ki, szerintem ez sikerült a legkevésbé jól. Ehhez a Balloon Fight játék elemeit használták fel. Ebben a játékmódban óriás Tetris alakzatokat kell a Stylus segítségével mozgatni. Ezek előre meg vannak adva a pályán, egymáson állnak, és egészen magasra érnek. Ezeket kell úgy mozgatni, hogy sorokat hozzanak ki, és végül elfogyjanak az alakzatok. Forgatni is lehet őket, ha kétszer megérintjük a Stylus-szal.

Ezen játékmódoknak is vannak különböző módozatai, így nagyon sok lehetőség adott játékon belül. És akkor nem is beszéltünk még a helyi és az online többjátékos módról, ahol akár 10-en játszhatunk együtt. A rendes Tetris mellett a Mission- és a Push mode-okat lehet multiban játszani. Az online játék sajnos már nem játszható mivel 2014-ben lekapcsolták a Nintnedo Wi-Fi Connection szolgáltatást. De offline is rengeteg lehetőség van a játékban, és társaságban is hihetetlenül jó szórakozást nyújt, ha már meguntuk a Mario Kart-ot. Az egyedi és fantasztikus kivitelezés és grafika mellett az zene az, ami nagyon jó lett. Szinte mindegyik egy-egy klasszikus játék újragondolt változata, de a lehető legjobban hangszerelve, amik nagyon emelik a hangulatot. Magasan ajánlott játék, már csak azért is, mert itt játszható játékmódok döntő többsége semelyik másik Tetris játékban nem elérhetők.

tetris_ds.jpgGrafika: 9/10
Játszhatóság: 10/10
Szavatosság: 9/10
Kihívás: 9/10
Zene és hangok: 10/10
Hangulat: 10/10

+ Rengeteg lehetőség
+ Hangulatos grafika
+ Fantasztikus zene
+ Ötletes megvalósítás
+ Hosszútávú szórakozást ígér

95%

Címkék: teszt Tetris DS
Szólj hozzá!
2017. április 03. 19:48 - supermario4ever

Komoly váltás konzol terén

Békéscsabán a Media Markt-ban is kapható a Nintendo Switch konzol. Egyet elvittek, egy Zelda játékkal, maradt egy másik. Az abban a biztonsági cuccban van lezárva kicsomagolva, megtekinthető, és még most is elképedve nézem, hogy 109.990 forint az ára. Ezt valamiért nem tudom megemészteni. A Switch az első olyan Nintendo konzol, mely egyáltalán nem hoz lázba, semmi érzelmet nem vált ki kifejezetten ijesztő. Más konzolra rá se néztem, esetleg a Segára, de régen, ahogy a PlayStation ledózerolta a konzolipart, azért nagyon haragudtam annak idején. Aztán egy időben megbékéltem ezzel. Most meg, hogy ennyire közömbös vagyok a Switch láttán, konkrétan oda jutottam el magamban, hogy úgy néztem a vaterán az első PlayStation konzolt, mintha komolyan tervezném a beszerzését. És komolyan foglalkoztat a gondolat. Azon már korábban is többször elgondolkodtam, hogy ha nem létezne a Nintendo, csak PlayStation és XBOX lenne a kínálat, akkor melyik konzolt választanám? Egyértelmű, hogy a PlayStation lenne az. Több olyan játék van a Sony konzoljára, ami érdekel, és ha lenne lehetőségem, kipróbálnám. És komolyan elgondolkodom azon, hogy kerítsek-e lehetőséget magamnak rá. Ugyanis nemcsak azzal van bajom, hogy a Switch nem hoz lázba, hanem az is, hogy a Wii U játékaival keveset játszottam. Nincs is sok játékom Wii U-ra, meg most is végigfuttatva az agyamon a kínálatot, nem is tudom elképzelni, hogy tömegével lennének olyan játékok, amivel játszanék. De végig fogom még nézni a konzolboltok kínálatait. Nem adtam fel a Wii U-t. És ugyanezt fogom csinálni a PlayStation-nel. Ha tényleg az lesz, hogy a vásárlás küszöbén állok, akkor szét fogok nézni, hogy milyen játékok kaphatók, melyekkel játszanék. Intuitív módon fogok dönteni. Azt gondoltam ki, hogy nemcsak a vaterán, zsibvásáron, jófogáson fogok szétnézni, hanem a Play Mania weboldalán is, itt rengeteg sok retro játék van, és ha összegyűlik egy számomra megfelelő mennyiségű játék (legalább 20 darab), amit megvennék, és akár végig is játszanám, akkor megtörténik az, ami nálam szinte elképzelhetetlen volt: PlayStation tulajdonos leszek. Nem viccelek. Aktív játékos voltam már 1995 körül is, amikor berobbant a Sony a konzoljával, emlékszem (ahogy fentebb is írtam), mennyire dühös voltam amiatt, hogy mindent kíméletlenül letarolt, és senkinek nem hagyott mozgásteret. Többször írtam, hogy annak idején úgy éltem meg a Nintendo és a Sega közötti versengést, hogy békésen megvannak egymás mellett, akinek a Super Nintendo kínálata jött be, az azzal játszott, akinek pedig a Mega Drive játékai tetszettek jobban, az a Sega felé fordult. És nem éreztem, hogy a két tábor "harcban" lenne egymással. De ahogy bejött a PlayStation, azt személy szerint olyannak éltem meg, mintha békésen együtt játszó emberek közé hatolnának be tankkal. Az erőszakosság főleg annak fényében fájt, hogy olyan érzésem volt, hogy nem a játékkínálatával akart népszerű lenni a Sony, hanem a konzol mellé társított érzelmek miatt, vagyis, hogy menőnek akart mutatkozni. Aki PlayStationnel játszik, az a menő gyerek. Ehhez nagyban hozzájárult a jelentősen megváltozott játékkínálat, ugyanis komolyabb játékok is helyet kaptak a konzolboltok polcain. Mindezek ellenére akárhogy is nézzük, a PlayStationnek is köszönhetjük azt, hogy a videojáték, mint olyan általános szórakozási forma lett, mert a reklámjaikban is inkább felnőtteket láthatunk.

Hogy vehetjük-e hibának, amit a Nintendo of America csinált, amikor bejött a NES, az más kérdés. Mert Japánban amióta a konzol jelen van, mindig is mást jelentett ott a videojáték kultúra, mint a szigetországon kívül. Japánban olyan játékok is kultusznak számítottak már a '80-as években is a Mario és Zelda mellett, mint a Dragon Quest vagy a Final Fantasy. Így a japánokhoz már elég hamar eljutottak a komolyabb lélegzetvételű játékok. Igazából a mai napig nem értem az indíttatást, hogy miért alakították ki a Nintendo esetében a családi meg gyerekek szórakozását megcélzó marketing-politikát, de az biztos, hogy ennek is megvan a maga pozitívuma, hiszen pont ez volt a bája a Nintendónak, ami miatt annyira szerethetőek a cég konzoljai. Ugyanakkor meg merem kockáztatni, hogy ha már a legelejétől eljutottak volna hozzánk a komolyabb lélegzetvételű Famicomra (japán NES) megjelent játékok már a kezdetektől, teljesen más lenne a videojátékok megítélése. Még most is hallom azokat a 20-25 évvel ezelőtti lesajnáló szövegeket, mely a Nintendo és a Mario játékok gyerekes mivoltát "méltatták", és ezek a bizonyos hangok főleg a PlayStation megjelenése után erősödtek meg. Nem utolsó sorban én is megkaptam, hogy ne Nintendózzak, nem vagyok már kisgyerek. Ezt elég hamar, már 10-12 éves koromban hallgattam a szüleimtől, és elég nehezen fogadták el, nálam a Nintendónak nálam nincs vége. Viszont emiatt elég későn kaptam csak Nintendo 64-et, 2000-ben, amikor már leáldozóban volt a konzol. Az a durva, hogy a Nintendo 64 36 milliós eladása egyáltalán nem számít bukásnak, de a PlayStation annyira elnyomta, a maga 102 milliós eladásával, hogy sehogy nem tudott a Nintendo érvényesülni. Azon gondolkodom most magamban, hogy változott-e volna bármi is, ha a Nintendo kvázi "belátja", hogy az addigi üzletpolitikája nem működik, és elindul a Sony után. Ez már nem fog kiderülni, és nem is akarok víziókba bocsátkozni. De az biztos, hogy tényleg emiatt volt sokáig egyedi és fantasztikus érzés, "élmény" Nintendósnak lenni, mert az volt, ami. Illetve még most is az.

És ez volt az, ami miatt a végsőkig kitartottam a Nintendo mellett. Kitartottam akkor is, amikor szidták a Wii-t, hogy egy olcsó költségvetésű konzol relatíve drága, és mégis mennyire népszerű. Kitartottam a Wii Sports, Wii Play, Wii Fit mellett is, amik szinte mindig gúny tárgya volt a konkurensek táborában. De ugyanígy kitartottam a GameCube és a Wii U mellett, mely a két legkevesebb példányszámban értékesített Nintendo konzol. Nintendo 64 mellett pedig nem is volt kérdés kitartani, konzol téren a legtermészetesebb dolog volt. De a Switch-hez jelenleg semmi nem köt, és ez megijeszt, mert erre nem volt példa, amióta egyáltalán videojátékokkal játszok. Nem látok jövőképet a Nintendóban, és azt érzem, hogy ha videojátékos akarok maradni, akkor váltani kell. De nem véletlen írtam azt, hogy ha megejtem a váltást, azt alapos körültekintéssel teszem meg, mert óriási változás lenne a videojátékos életemben. Meg azért a Nintendo sem fújt ki nálam. Annyival lehet időt adni, hogy néhány eddig nemigen játszott Wii U játékot veszek, és ezzel kihúzom addig, amíg nem lesz jobb kínálat Switch-re. Kapásból van is néhány játék Wii U-ra, amik nincsenek meg, és szívesen játsznék velük:

  • Super Mario 3D World
  • The Legend of Zelda: The Wind Waker HD
  • Donkey Kong Country: Tropical Freeze
  • Captain Toad: Treasure Tracker
  • Rayman Legends
  • Game & Wario

És talán nem is teljes a lista. De az biztos, hogy az új játékokra szeretnék fókuszálni, mert most elővenni a retrót nagyon jó dolog, de olyan érzésem lenne, mintha a Nintendót csak a régi játékok tartanák életben. És ha az új játékokra helyezném a hangsúlyt, az inkább megadná azt az érzést, hogy nincs minden veszve.

Mi lenne az előnye, ha vennék egy PlayStationt? Az óriási változásból (mert tényleg az) adódó ismeretlen megtapasztalása, ez egy számomra teljesen újfajta játékélményt hozna magával. Ugyanakkor mivel tényleg ismeretlen számomra a PlayStation, ezért fogalmam sincs, hogy fogadnám be a mélyebb, esetenként agresszívebb, de az biztos, hogy másfajta hangulatot árasztó játékokat. A nagy durranás az lenne a Nintendo részéről, ha egy idő után kiadnának egy "New Nintendo Switch" nevű konzolt, a technológiai fejlődésnek köszönhetően ugyanazon az áron tudnának adni egy minden tekintetben sokkal modernebb Switch-et, amire kellő játékkínálat van. Akkor már csak azért is bocsánatot kérnék, hogy valaha mertem PlayStationre gondolni.

Azt viszont fontosnak tartom elmondani, ha HA vennék PlayStationt, akkor az elsőt, és csakis a Nintendo MELLETT, és nem helyette. Amúgy meglep, hogy PSX-et mennyire olcsón lehet venni, ehhez képest egy retro Nintendo konzol esetében igencsak mélyen bele kell nyúlni a pénztárcánkba. Már csak ezért is, hogy ha váltanék, az első PlayStationnel kezdenék, mert relatíve olcsón be lehet szerezni, így olcsón megtapasztalhatom azt, hogy a kiábrándultság hozza ezt ki belőlem, vagy tényleg kell a változás / változatosság.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása