2014. június 29. 18:12 - supermario4ever

Hurricanes

Megjelenés
Japán: nem jelent meg
Amerika: 1994. december 31.
Európa: 1994

Fejlesztő: Probe Entertainment Limited
Kiadó: U.S. Gold
Műfaj: Plarformer
Játékmód: 1-2 játékos

Platform:

SNES

Általában egyöntetű a vélemény annak tekintetében, hogy a legjobb rajzfilmadaptációk NES-re és SNES-re készültek. Azóta sokat változott a piac, más szempontok kerültek előtérbe. De most idézzük vissza a dicső múltat, és azokat az időket, amikor egyre-másra készültek a Mario klónok több-kevesebb egyedi ötlettel. A Hurricanes egy DiC entertainment rajzfilm volt 1993-ban, és összesen 65 részt élt meg. Ez egy focis sorozat volt, ahol a Hurricanes nevű focicsapat részt vesz egy bajnokságban, melynek győztese $100.000 jutalmat kap. A csapat célja pedig nem kevesebb, mint az utánpótlás csapatot támogatni, hogy jövőben is olyan nemes legyen a foci, mint most. Természetesen nincs rajzfilm negatív szereplők, jelen esetben csapat nélkül, akik saját célukra akarják a nyereményt felhasználni, és nem ismernek akadályt.

Hurricanes%20-%20IngameA játékban ezt a történetet visszük végig, persze zanzásítva. Az egyik nagy egyedisége a játékmenetnek, hogy saját történetvezetése van, tehát nem készen kapjuk a bonyodalmat, hanem belekerülünk a játék során. A csapat otthona a Hispanola sziget, elsődleges feladatunk eljutni a repülőtérre, ugyanis a bajnokság helyszínére, a Gorgon stadionba repülővel jutunk el. A játék elején két focista közül választhatunk: Cal Casey, a csapatkapitány, 28 éves középpályás. A másik pedig Napper, a 22 éves jobb hátvéd. Képességben nincs különbség. Kalandjuk során persze nem hagyják otthon a focilabdájukat, azzal rúgjuk az ellenségeket. Folytatva a történetet, az első probléma a repülőtéren ér minket, ugyanis az ellenséges csapat kiszippantja a kerozint abból a gépből, mely elszállítana minket a célállomásra. Teljesen nem sikerül megszabotálni a bajnokságot, elindulunk, ám a kevés benzin miatt a dzsungelben kényszerleszállást kell végrehajtani. Sajnos itt kell továbbmenni, és is tévedünk a játék során, és egy maja templomban kötünk ki. Ha innen kijutunk, akkor egy vasútállomásra érünk, itt vonattal mehetnénk tovább, ha nem robbantanák fel síneket. Ezt is meg tudjuk akadályozni, de csak egy darabig jutunk el vonattal. A bányából a Garkos repülőtérre jutunk el, ahonnan már csak egy karnyújtásra van a stadion, ahol megmérkőzhetünk a 100.000 dolláros díjért. Nem, nem vált át sportjátékká a platform, az ellenséges csapatkapitányt labdánkkal kell megölni.

gfs_40236_2_1Összesen 15 pályából áll a játék, melynek elején kiválaszthatjuk a nehézségi szintet. Ha easy-n játszunk, akkor csak az első hét pálya áll rendelkezésre, az összes pályát normal-on és hard-on játszhatjuk végig. A különbség nemcsak az ellenségek nehézségi szintjében van, hanem más ending videót kapunk a végére. A pályákon lehetőségünk van trófeákat gyűjteni, ezek minden pálya végén pontok formájában jóváíródnak. A legértékesebb közülük a kék kokárda. Érdemes easy-n kezdeni a játékot, ugyanis már ott sem annyira könnyű, főleg azért nem, mert életet szinte egyáltalán nem találunk, csak kék-fehér pajzsból egy párat, mellyel újrakezdhetjük a játékot, ha elvesztettük az összes életet. A bal-felső sarokban levő életcsík jelzi, hogy éppen hányadán állunk az életerőnkkel, ezt növelhetjük a pályán talált sajttortaszelettel, és az üdítővel. Találunk különböző cipőket a pályán, a zöld színűvel például magasabbra ugrunk, a sárgával gyorsabbak vagyunk, míg a pirosakkal messzebb lőjük el a labdát. A nagy kőlabda is ennyire hasznos, ugyanis jóval erősebb, így ellenségeket elsőre megölhetünk vele. Minden egyes pálya végén, ha kiemelkedően jól teljesítettünk (melyet elsősorban trófeákban mér), akkor egy bónusz pályára megyünk, ahol megadott időkereten belül további trófeákat gyűjthetünk. Főellenséggel minden pálya végén találkozunk, mely az ellenséges csapat egy-egy tagja.

gfs_40236_2_2És lényegében ennyi az egész játék. Az ellenségek sokrétűek, az adott helyhez kapcsolódnak. A grafika hozza a SNES-től elvárt színvonalat, bár a karakterek kicsit jobban ki lehettek volna dolgozva. Az irányítást elég könnyű megtanulni, a B-gombbal ugrunk, A-gombbal lőjük a labdát, X-gombbal ilyen íves rúgásra van lehetőség, ami jó a magasabban levő ellenségekhez. Az Y-gombot nyomva tartva pedig erővel rúghatjuk el a labdát. Ekkor az életerő csíkunk mutatja, hogy mennyire lesz erős a rúgás, ha elengedjük a gombot. A kezelés egyetlen problematikája, hogy néha késéssel reagál arra a gombra, amit megnyomtunk. A 15 pálya bár nem hangzik soknak, de mivel elég nehéz a játék, ezért elleszünk egy darabig azzal, hogy végigvigyük a játékot. A zene pedig elég jó. Tartalmas, tehát nem csak valami random hangokból összerakott kreálmány, hanem kellőképp fülbemászó, kellemes hallgatni.

Sok jó ötletet tartalmaz a játék, de alapvetően nem forradalmasítja a platformjátékot. Egy próbát mindenképp megér, könnyen meg lehet szeretni.

frontGrafika: 7/10
Játszhatóság: 8/10
Szavatosság: 6/10
Kihívás: 9/10
Zene / Hang: 8/10
Hangulat: 7/10

+ Könnyed kezelés
+ Fülbemászó zene
+ Kellőképpen nehéz
- A karaktereket jobban kidolgozhatták volna
- Rövid

73%

Címkék: teszt Hurricanes
Szólj hozzá!
2014. február 02. 15:51 - supermario4ever

Új blog a játékteszteknek

Ma reggel elhatároztam, hogy a játéktesztjeimnek külön blogot csinálok:

http://nintendohun.wordpress.com

Azért döntöttem így, mert itt nem nagyon volt olvasottságuk, és abban reménykedek, hogy egy külön blogban jobban el fogják érni. Ugyanis azt gondolom, hogy azért nem, mert nem nagyon volt olyan helyen, hogy többen is elérjék, így egy külön helyen, hátha. Most még nincs sok teszt rajta, folyamatosan viszem át őket.

A ma írt új játéktesztet is ide írtam, egy kevéssé ismert SNES játékot elemeztem:

Hurricanes

Korábban már írtam róla, ez egy rajzfilmadaptáció platformer. Nem láttam még egy részt sem, a játékot 1995-ben kaptam karácsonyra. Nem rossz játék, jókat játszok vele, amikor előveszem.

The Magical Quest: Starring Mickey Mouse

Hurricanes

És két SNES játék leírást scanneltem be, ezeket teszem közzé:

Szólj hozzá!
2011. január 28. 14:47 - supermario4ever

Vissza a múltba

Végre vége a vizsgaidőszaknak, így tudok végre a játékokkal is foglalkozni. ^^ Nem végeztem a legjobban (legalábbis, ahogy kitelt belőlem), de a szükséges tanulságot levontam, remélem, a második félévben jobban fogok tudni teljesíteni.

Most Super Nintendo terén szeretnék erősíteni. A két régi játékot, a Magical Quest: Starring Mickey Mouse játékot, és a Hurricanes-t szeretném nehezebb fokozaton végigvinni. Hihetetlennek érzem magam, amikor nagyon akarok teljesíteni, akkor visszajönnek a régi tudások, szinte saját magamtól is megijedek. :D Sikerült a Hurricanes-ben túljutni a 7. pályán, és lám, tényleg van tovább. XD Esküszöm, tényleg 1995. karácsonya óta van meg a játékot, de 15 év után most látom először a 8. pályát! És a 9.-et is, de tovább nem, mert itt véreztem el. Nagyon durva, nekem bejön. Ez tipikusan az a játék, amely semmiben nem kiemelkedő, semmiben nem forradalmi, csak szimplán jó vele játszani.

A Magical Quest: Starring Mickey Mouse játékot tegnap próbáltam meg Normal módon. Na nem mintha a régi időkben nem próbáltam volna, de azért csak kijött, hogy rég láttam a játékot, hát olyan helyeken láttam ellenfeleket, ahol eddig nem voltak. Például szolgáltam egy párszor vacsoraként halaknak, amikor néztem nagyokat, hogy az hogy kerül oda. Ja, hogy ez már nem Easy mode! Az igazi nagy különbség mégis az, hogy nem 5 szívvel, hanem 3 szívvel indulsz, de különben semmi komoly. Nem sokkal nehezebb. Inkább az 5. világ főellenségével gyűlt meg komolyabban a bajom. Az adja meg a játéknak a könnyűségét, hogy ha elvész az összes életed, akkor az adott pályától folytathatod! Én kétszer véreztem el végleg, a 2-4, és a 5-3 pályákon, és innen folytathattam. Nem is lett volna nehéz végigvinni, csak a 6-1 pályánál befagyott a játék. -_- Különben egyáltalán nem jellemző a SNES játékoknál, hogy befagy, ez most valamiért megtörtént.

A Donkey Kong Country a harmadik játék, amivel próbát tettem. Annál a játéknál azért érzem, hogy illő lenne, ha nem is százakárhány százalékra végigvinni (a DKC játékok specialitása, hogy nem a 100% a tökéletes), de azért a fő szálat végigjátszani, ha nem is gyűjtök össze mindent. Biztos, hogy lesznek még sokkal nehezebb részek is, de már itt is néha magamtól megijedek, hogy mire vagyok képes. De a Stop & Go Station végleg kifogott rajtam. Az egy nagyon durva pálya. Az a lényege, hogy meg kell nyomni a kapcsolót, amikor a zöld fény pirosra vált, ekkor az ellenfelek nem mozognak. Meg is kell nyomni, mert nagyon gyorsak, és szinte kivédhetetlenek. Ám a piros csak ideig-óráig tart, és pont olyan messze van a következő kapcsoló, hogy folyamatos játék alatt éred el, apró hiba megengedve, de ha felélednek az ellenségek, akkor onnastól kezdve a továbbjátszás... nem is az, hogy lehetetlen, de nagyon nehézkes eljutni a következő kapcsolóig. Tehát vigyázni kell. És a játékban az van, hogy csak bizonyos pályaközönként lehet csak menteni. No most ezzel csak 5 vagy 6 pálya "végigvitelem" odalett, lehet újra nekiesni.

Most a Tohoshinki: Why? (Keep Your Head Down) kislemezt hallgatom. Nagyon sötét hangulatú dal.

Szólj hozzá!
2011. január 17. 20:02 - supermario4ever

20 év 20 játék 2. rész

Hurricanes

Következő játék, amiről értekezni szeretnék, korántsem annyira ismert, sőt olyannyira nem, hogy EU-s dobozképet sehol nem találtam a játékról, ezért bescanneltem a sajátomat. Ez a Hurricanes nevű játék, mely SNES-re jelent meg 1994-ben. A kép alapján focis játéknak tűnhet, és nem is vagyunk messze az igazságtól, ez valóban az lenne, csak kicsit másképp. Azonos nevű rajzfilm adaptációja, amiket olvastam róla, nem túlzottan bíztató. A YouTube-on csak az intrót láttam, hát nem kecsegtet sok jóval. Nem különösebben hozta meg a kedvemet arra, hogy megnézzem. A Tsubasa kapitány valahogy jobbnak tűnik. Aki akarja, az itt megnézheti:

http://www.youtube.com/watch?v=_Ls630feXPk

Ezt is egy pár napja tudtam meg, holott a játékot 1995-ben kaptam karácsonyra, tehát már 15 éve ismerem. Szerettem akkor játszani vele, de nem volt annyira kiemelkedően jó, mint a Miki egeres játék. A dobozt és a leírást ma kaptam meg hozzá, a Colin Konzolba elmentem érte. Mondtam az eladónak, hogy nekem megvan a játék, nekem a doboz és a leírás kell. Odaadta egy ezresért. ^^ A dobozból és a leírásból újabb dolgokat tudtam meg. :D A rajzfilmet a DIC gyártotta, akik csinálták a Super Mario Bros. 3, Super Mario World, és The Legend of Zelda rajzfilmeket. És Európában csak Skóciában adták le.

Ja, hogy a játéknak van története is? Esküszöm, ezt is csak a leírásból tudtam meg. ^^' Azt kell eldönteni, hogy melyik a legjobb focicsapat. De nem ám egy focis játékot játszunk, platformot! Megint Mario-klón, mi? Nem egészen. Egyetlen egy fegyverünk van, a focilabdánk, azzal kell megölni az ellenfeleket. De hogy mit keres egy focista egy skorpiókkal teli szigeten, hogy felszálljon a repülőgépre, majd az kényszerleszállást hajt végre a dzsungelben, onnantól magától eljusson a Gorgon stadionba... Ezt fejtse meg valaki. Érdekes az alapkoncepció. De a játék nem rossz, de nem is annyira jó, éppen kicsit jobb a közepesnél.

Bár szép a háttér, a karakterek eléggé kidolgozatlanok. A szavatossága is megér egy külön misét. Ugyanis én eddig abban a hitben éltem, hogy a játék pusztán 7 pályából áll. De nemrég tudtam meg, hogy az egész valójában 15 pálya, csak az Easy-fokozat inkább egy demo-fokozat, ugyanis ott csak 7 pálya nyílik meg. Normalon lehet játszani mind a 15 pályán... Ha valaki eljut odáig. Nem a legkönnyebb játék, bár annyira nem is izzaszt meg, mint a Donkey Kong Country, egyszerűen csak nincs mentés, és a rendelkezésre álló három élet nem sok mindenre elég. Szerintem mire normalon végigviszi valaki, addigra az első pályák túlzottan könnyűek lesznek. Hard fokozaton is megnyílik mind a 15 pálya, de más az ending videó. Különben egész jó a játékmenet. A zene az szerintem nagyon jó lett. Úgy nem áttörő, mint egy Zelda játék zenéje, nagyon fülbemászó, most is hallom a fülemben.

Engem egyvalami zavar a dobozon: Miért a lány van a középen, amikor nem őt irányítjuk (és tudtom szerint nem is ő a rajzfilm főszereplője), hanem a bal szélen levő szőke srácot? Illetve választhatjuk a bal oldalon levő barna hajú srácot is. Szóval érdekes játék. Nem is biztos, hogy rossz ötlet, egynek jó, de forradalmat nem csinál. Nem csoda, hogy nem is kapott akkora hírverést. Az alábbiak szerint értékelném a játékot:

Grafika: 7/10
Játszhatóság: 8/10
Szavatosság: 6/10
Zene / Hang: 9/10
Hangulat: 7/10

+ Egyedi ötlet
+ Fülbemászó zene
+ Kellemes játékmenet
- Kidolgozatlan karaterek
- Mai szemmel rövid

72%

Aki kíváncsi rá, mindenképp tegyen egy próbát vele, nem rossz, csak nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog a játékmenet.

Szólj hozzá!