2018. július 13. 10:16 - supermario4ever

Nintendo 64 Sound Series #2 - Mario Kart 64 Original Soundtrack

mario_kart_64_original_soundtrack.jpgMegjelenés: 1997. szeptember 19.
Kiadó: Pony Canyon
PCCG-00419
Ár: ¥2.548

Zeneszerző: Nagata Kenta (永田権太)

  1. Title (オープニング・タイトル; Opening Title) 1:00
  2. Circuit (サーキット&ワリオスタジアム; Circuit & Wario Stadium) 2:48
  3. Farm (モ~モ~ファーム&ヨッシーバレー; Moo Moo Farm & Yoshi Valley) 2:06
  4. Beach (ノコノコビーチ; Noko Noko Beach) 2:06
  5. Desert (カラカラさばく; Kara Kara Sabaku) 2:37
  6. Highway (キノピオハイウェイ; Kinopio Highway) 3:00
  7. Snow (スノー&シャーベットランド; Snow & Sherbet Land) 2:22
  8. Mountain (チョコマウンテン; Choco Mountain) 3:12
  9. Castle (クッパキャッスル; Koopa Castle) 2:50
  10. Jungle (ドンキージャングルパーク; Donkey Jungle Park) 1:26
  11. Obake (ヒュ~ドロいけ; Huu Doroike) 1:50
  12. Rainbow (レインボーロード; Rainbow Road) 5:02
  13. Battle (バトルステージ; Battle Stage) 3:08
  14. Select (ゲームセレクト; Game Select) 1:04
  15. Result #1 (Win) (リザルト (1位~4位); Result (1i-4i)) 3:30
  16. Result #2 (Lose) (リザルト (5位~8位); Result (5i-8i)) 0:42
  17. Result #3 (VS & Battle) (リザルト (VS&バトル)) 1:12
  18. Star (スター無敵; Star Muteki) 0:36
  19. Prize #1 (1st-3rd) (表彰式 (1位~3位); Hyoushoushiki (1i-3i) 1:39
  20. Prize #2 (4th-8th) (表彰式 (4位~8位); Hyoushoushiki (4i-8i) 0:51
  21. Staff Roll (スタッフロール) 2:47
  22. Start Grid #1 (GP & VS) (スタートグリッドファンファーレ (GP&VS); Start Grid Fanfare (GP&VS) 0:09
  23. Start Grid #2 (Time Trial & Battle) (スタートグリッドファンファーレ (TA&バトル); Start Grid Fanfare (TA& Battle) 0:05
  24. Final Lap (ファイナルラップファンファーレ; Final Lap Fanfare) 0:06
  25. Goal in #1 (1st) (ゴールインファンファーレ (1位); Goal in Fanfare (1i)) 0:08
  26. Goal in #2 (2nd-4th) (ゴールインファンファーレ (2位~4位); Goal in Fanfare (2i-4i)) 0:07
  27. Goal in #3 (5th-8th) (ゴールインファンファーレ (5位~8位); Goal in Fanfare (5i-8i)) 0:07
  28. Game Over (ゲームオーバー) 0:11
  29. Mario (マリオのセリフ; Mario no Serif) 0:34
  30. Luigi (ルイージのセリフ; Luigi no Serif) 0:23
  31. Yoshi (ヨッシーのセリフ; Yoshi no Serif) 0:17
  32. Toad (キノピオのセリフ; Kinopio no Serif) 0:26
  33. Donkey Kong (ドンキーのセリフ; Donkey no Serif) 0:19
  34. Wario (ワリオのセリフ; Wario no Serif) 0:23
  35. Peach (ピーチのセリフ; Peach no Serif) 0:25
  36. Bowser (クッパのセリフ; Koopa no Serif) 0:22
  37. Special SE (スペシャルSE集; Special SE Shuu) 2:02

Összidő: 51:52

Ez a játékzenei CD is eredeti minőségében tartalmazza a Mario Kart 64 zenéit, viszont az utolsó kör gyorsított zenéi nem hallhatók. Külön érdekesség, hogy a 29-36 sávok tartalmazzák a különböző karakterek hangjainak japán változatát. Ugyanis néhány karakternél (Luigi, Toad, Peach, Wario) különbözőek a hangok a játék japán és nyugati változatában. Ezek a hangok számunkra sem ismeretlenek, ugyanis ezeken a hangokon szólalnak meg a Mario Kart: Super Circuit játékban. A Special SE pedig a különböző hangeffekteket tartalmazza.

Jó CD, bár ritkán szoktam elővenni, mert érezhető, hogy nem olyan komoly, nagy hatású zene, mint a Super Mario 64 esetében. És ez így is van rendjén, hiszen a Mario Kart 64 is egy könnyed játék, kiválóan illik hozzá a zene, méltán emeli a játék hangulatát. De néhány zenét leszámítva önmagában nem hallgattatja magát annyira.

Szólj hozzá!
2018. július 10. 13:24 - supermario4ever

A legtöbbet játszott játékok Nintendo 3DS-en

Ismét kitennék egy statisztikát a legtöbbet játszott Nintendo 3DS játékaimról. Alakulgat a 10-es lista.

  1. Mario Kart 7 - 59:20
  2. StreetPass Mii Plaza - 48:28
  3. Nintendogs + Cats - 40:38
  4. Nintendo 3DS Sound - 34:43
  5. Pokémon Blue Version - 29:55
  6. Pokémon Red Version - 29:44
  7. Pokémon Shuffle - 26:15
  8. F-Zero: Maximum Velocity - 25:15
  9. Nintendo eShop - 24:12
  10. Mario Kart: Super Circuit - 17:22

Mindezek mellett 142 címmel játszottam összesen, 5.754.924 lépést tettem meg, amit regisztrált 2015. május 27-e óta.

Szólj hozzá!
2016. július 10. 18:18 - supermario4ever

Top 25 Nintendo játékzene - Ami épphogy kimaradt

Ahogy írtam az elején, amikor összeírtam a listát, volt néhány, amit kifejezetten sajnáltam, hogy kimaradt. Azt gondolom, hogy ezek is mindenképp érdemelnek néhány szót, ezért még az elején úgy döntöttem, hogy szánok egy külön postot, azoknak a zenéknek, amiket eredetileg terveztem betenni, de ahogy szűkült a lista, úgy szorultak ki. Lássuk is őket.

1. Super Mario 64 - Dire Dire Docks

Hivatalosan a 9. pályának tulajdonítják ezt a zenét, de először a 3. pályán lehetett hallani, és mivel jobban is szeretem a Jolly Roger Bay pályát, ezért magamban ehhez a pályához kötöm ezt a zenét. Ismét egy nyugis, andalító zene, már-már alfa-állapotban játszok ezen a pályán. Azért is, mert a két vizes pályán nincs semmi ellenség, csak a végtelen nyugalom és élmény volt felfedezni a két pályát. Alapmű Nintendo 64-en, amit kötelező ismerni.

2. Mario Party - Wario's Battle Canyon

Bár bekerülhetett volna ez is, de a 25 az sajnos 25, és nem 30, de nem is 35. Ennyi filozófiai okfejtés után következzék az egyik legmenőbb első Mario Party zene. Wario pályája egyébként is vicces, bombákkal a pálya egyik-másik végére, a csillag megszerzése pedig nagyon a szerencsén múlik. Ez az egyetlen Mario Party pálya (az első játékból), ahol nem feltétlen érzem azt, hogy a zenével is vissza akarták volna adni a tábla hangulatát, inkább mint egy saját zene, de annak elsőosztályú. Hihetetlenül hangulatos, lassú, de nem kifejezetten mondható nyugisnak, és hihetetlenül kellemes érzést áraszt magából, Mitsuda Yasunori fantasztikus zenékkel színezte az egész Mario zenei repertoárját, képes volt olyan zenét írni, amik egyediek, mégis illeszkednek a Mario játékok világába. Erre ez a zene nagyon jó példa.

3. Punch-Out!! - Fight theme

Ezt a zenét, mint egyedi színfoltja a Nintendo játékzene repertoárjának, mindenképp be akartam tenni a listába, de végül kiesett. Írtam már régebben róla többször is, most sem maradhat ki. Mai napig furcsállom, hogy lehetséges egy elvileg dinamikusan harcos (ökölvívós) játéknak ilyen furcsa zenéje van. Hihetetlen depresszív, mintha előre a vereségre írták volna meg. Még azt is el tudom képzelni, hogy egy újrahangszerelt változatában valami érzelgős filmben, videóban is elmenne ez a zene. Ezért is veszem elő keveset ezt a játékot, mert annyira furcsa érzés ilyen zenére ökölvívni, és sehogy nem tudom megszokni.

4. Super Mario World - Valley of Bowser

Ez a zene nemcsak hogy hangulatos, hanem egyedi élmény is társul hozzá. 1996-ban játszottam először a játékkal (a SMW később került hozzám, az All-Stars volt minden SNES-es Mario nálam régen), és amikor felfedeztem a titkos kijáratot a 2. világban, akkor megyünk át a Valley of Bowser világba. Akkor nemigen vettem ki, hogy hol vagyok, csak látom Bowser kastélyát, és szól mögötte ez a hihetetlenül hangulatos zene, azt hittem, hogy egy óriásit rövidítettem, és elértem a játék végét. Csak később láttam, hogy hol vagyok valójában, de még akkor is azt reméltem, hogy ha végzek azzal a pályával akkor elérem a végét, de csalódottan vettem tudomásul, hogy visszakerültem a 2. világba. Ettől függetlenül nagyon jónak tartom ezt a zenét.

5. Mario Kart: Super Circuit - Sunset Wilds

Eddig sem volt titok, hogy szeretem azokat a játékzenéket, amik megnyugtatnak, és segítenek elmélyülni a játékban. Ez a játékzene szintén olyan, ráadásul észrevétlenül szippantott magába. Nem valami könnyű pálya, és jó akartam lenni, időmérőn elég sokszor nekiveselkedtem, amikor még nem ment annyira, és teljesen megmaradt bennem ez a zene. Főleg, amikor késő este elalvás előtt játszottam, akkor volt az igazi.

6. Wii Sports Resort - Swordplay Showdown

Na ezt a zenét sehol nem találtam. Már annak idején is, amikor kerestem az OST-t, nem találtam meg rajta ezt a zenét. Kijelenthetjük hogy a Wii Sports Resort legjobb zenéjét hagyták ki. A YouTube-on sem találtam meg magát a zenét külön, így egy játékot tudok kitenni. Ezen a videón 1:00-től hallható.

7. The Legend of Zelda: The Wind Waker - Dragon Roost Island

Nem egyszer volt olyan érzésem a Zelda játékoknál, hogy néha magát a játékot felülmúlja a zene. A Wind Waker kétségtelenül fantasztikus játék, soha nem felejtem el, hogy konkrétan ez mentette meg nálam a GameCube-ot. A játék talán legnagyobb erénye a szabadon bejárható terület, mely hatalmas, és hihetetlen szabadságérzetet ad a játék alatt. A Dragon Roost Island alatt pedig nemcsak a bejárható terület miatt nagyon jó hely, hanem maga a zene is megerősíti a szabadságérzetet, ellazít.

8. The Legend of Zelda: Majora's Mask - Ikana Castle

Valóban kevesebb olyan zene van, ami pörgős, de most itt egy ellenpélda, ami nemhogy pörgős, de annyira ütemes, hogy lazán el tudom képzelni, hogy akár táncolni is lehet rá. Valami szenvedélyes keringőt, de az tény, hogy nemcsak az ütőhangszerek, vagy ütőhangzás dobja fel nagyon a zenét, hanem a kórus(hangzás) is. Ha GameCube-os lenne a játék, az élőbb hangzás még inkább élethűbbé tenné ezt a zenét, de így is nagyon jó lett, önállóan is nagyon jó hallgatni. Sőt, én csak úgy ismerem, mert idáig már nem jutottam el a Majora's Mask-ban.

9. The Legend of Zelda: Majora's Mask - Stone Tower Temple Inverted

Ahogy elnézem YouTube-on, nemcsak én tenném a tíz legszomorúbb Zelda játékzene közé ezt a zenét, hanem mások is, de ők meg is tették. Amikor először végighallgattam a játékzenét, nem gondoltam volna, hogy van Zelda Dungeon, aminek szomorú a zenéje. Nem is értem, és élek a gyanúperrel, hogy akkor sem érteném meg, ha eljutnék idáig a játékban, és ott meghallanám ezt a zenét. Mindenesetre nagyon megérintett, és az inverted verziót választottam, mert a felturbózott háttérzene csak még inkább megdobja a hangulatot. A Kirby's Fun Pak és a Punch-Out!! mellett ez a harmadik játékzene, ami hihetetlen érzés végighallgatni. Amikor megismertem, sokáig a hatása alatt voltam, most is érzem, hogy el tudna kapni, ha hagynám. Hallgassátok meg ti is, hátha áldozatok lesztek.

10. The Legend of Zelda: Ocarina of Time - Gerudo Valley

Végül egy slusszpoén, ha már Krisi ennyire számított rá, akkor tényleg álljon itt. Tényleg hihetetlen ez a latinos hangulatú zene, kicsit sajnálom is, hogy nem került be a listába. Maga a hely is hihetetlenül furcsa, mert Ganondorf is ugye idevalósi, itt mindenki tolvaj, mégis van valaki, név szerint Nabooru, akivel a Spirit Temple bejáratánál találkozunk, és mondja, hogy ő Ganondorf ellentéte, nem támogatja a tolvaj életmódot, méltán kiérdemelte a "Sage of Spirit" címet.

2 komment
2015. október 04. 21:52 - supermario4ever

49. Pokémon találkozó

Kicsit szerény, kicsit kevesen voltunk, de a hangulat megvolt. Azt tudtam, hogy az éjszaka keveset fogok aludni, de azért önkénytelenül meg lett hosszabbítva. Eleinte azt gondoltam, hogy nem alszok éjjel, mivel az 5.13-as vonattal terveztem menni, és nem jött álom a szememre, de a könyv csodaszer. 1.20 körül végül elaludtam, úgy voltam vele, hogy 2 órás alvásnak azért lesz hatása, végül 5.16-kor ébredtem fel. Mekkora esély van arra, hogy elérjem az 5.13-as vonatot? De nem gond, megyek a 7.15-össel. Azzal mentem Szolnokig, onnan átszálltam a zónázó vonatra, mert most is a menő vonat ment. Most inkább olvastam az úton. Nemrég felmerült bennem, hogy szeretnék ismét Csernus Imre könyvet olvasni, és mivel hiányzik még három (a legrégebbiek), ezekből kettőt rendeltem magamnak. A Bevállalja? könyvet vittem magammal. Jó volt ismét olvasni, úgy érzem, hogy ebből is tudtam tanulni.

Nagyjából 10.50-re ért be a vonat Pestre, ott még szétnéztem, mert előző alkalommal láttam az egyik újságosnál régi Garfield magazinokat. De egészen régről, 1992-es is volt. Vettem két számot, majd mentem a Sugárba, ahol a találkozó volt. Már összegyűltek az emberek, voltak egy néhányan. Bár nem jött el mindenki, akinek szóltam, de így is összejött az, hogy nemcsak Pokémon volt, hanem Mariós, meg mindenes. Hiszen volt Mario Kart és Smash Bros. is. Bagszitól kaptam cuccokat, újra Super Mario van a Mekiben, és kértem, hogy vegye meg nekem, ugyanis Békéscsabán nemrég zárt be, így csak segítséggel tudom megszerezni a figurákat. Meg hozta az Irigy Hónaljmirigy: Fetrengés kazettát is, amit a vaterán vettem meg. Ellenértékének kiegyenlítése után leültem a többiek közé, és beszálltam én is a buliba. Eleinte a StreetPass-okat néztem, majd játszottam egyedül is, meg többedmagammal is. Egyedül főleg a Mario Kart: Super Circuit és Mario Kart DS volt terítéken, csoportban pedig a Mario Kart 7. Most nem voltam olyan jó csoportban, rendszeresen hátul végeztem, egyszer voltam harmadik helyen, de az is olyan volt, hogy végig vezettem, de a végén... No de jó buli volt, főleg az volt a legmenőbb, amikor mind a három Attila Koopa Troopát választott véletlenül. A Mario Kart: Super Circuit-ban tovább gyűjtögettem a serlegeket, a Mario Kart DS-ben, mert időmérőn csiszoltam a tudásomat. Nehéz-nehéz, főleg, hogy függ a kocsitól. Vagy gyors egyenesben, vagy jól veszi be a kanyarokat. A kettő nem mindig jár együtt.

Érdekes, hogy akkor is kisebb összejövetel alakult ki, amikor kiterítettem a Garfield magazinokat, amiket most vettem, és beszélgettünk róla. Vittem magammal a hiányzó Garfield magazinok listáját egy papíron, úgy lesték, mintha a gyűjteményemet mutattam volna. Lehet, hogy kéne Garfield találkozót is szervezni? Esküszöm, megfordult a fejemben.

Hát lényegében ennyi. Meglepő (ugyanakkor érthető) volt, hogy bagszi 16:15 után véget vetett a találkozónak, ilyet ezelőtt soha nem csinált. Így elértem a 17:10-es vonatot, azzal mentem haza. Vettem megint Gyrost a keletinél, de nyomatékosan megkértem, hogy ne legyen csípős, nem szeretnék úgy járni, mint jómúltkorában. A vonaton Garfield-ek olvasgatása mellett befejeztem a Csernus Imre könyvet. 24 óra alatt elolvastam a Bevállalja? könyvet. Volt egy pár dolog, amin hangosan felröhögtem. Azon is, amikor Csernus írta a gondolatait, és az egyikre írta, hogy mind a ketten röhögünk, de biztos, hogy nem ugyanazon. Én egy harmadikon. Mindenestre amellett, hogy sokat tanultam belőle, szórakoztatott is.

De ez a találkozó most így sikerült. Fényképeket még nem tudom,hogy kitegyem-e, ugyanis eléggé rosszul sikerültek. Nekiállok majd szelektálni, mert azért van egy néhány, ami jó, csak nem sok. Pénteken bevittem a munkahelyre a fényképezőgépet, mert az egyik munkatárs fényképészként dolgozik, és megkértem, hogy segítsen, hogyan tudom beállítani optimálisan, hogy jó képeket csináljon. Adott jó tippeket, amivel sikerült is néhány jó képet csinálni, de a találkozón odaadtam bagszinak, tegyen már egy kört a fényképezőgéppel, azt funkcionálisan használva. Körbe ugyan nem ment, de megnézte, és arra jutott, hogy rosszul fókuszál a fényképezőgép. Megérett már a dolog egy új gép vásárlására?

No majd az 50. találkozóra, mely 2015. december 5-én lesz. Nagy buli lesz, mindenki jöjjön el, mert én mondtam!

Szólj hozzá!
2013. augusztus 05. 00:13 - supermario4ever

Új trükk és régi emlékek

Na, egy hét szünet után újra itt. Történnek ugyan dolgok, de nem olyanok, hogy azt kiírjam, így inkább csak akkor írok, amikor érzem, hogy tartalommal tudom megtölteni az adott postot.

trillian-screenshot-01Tegnap Truner beszélt nekem a Trillianról. Eddig én azt hittem, hogy ez egy ilyen képregényes-kártyás-fantasys bolt, Budapesten, ha jól emlékszem, valahol a Ferenc Körút környékén van / volt. Lehet, hogy inkább már csak volt, mert nem nagyon találok már rá az interneten. De mint tegnap kiderült, hogy ez egy chatprogram, amely szinte az összes létező chatprogramot egyesíti. Bele lehet ágyazni a Skype-ot (megszokásból MSN-nel akartam kezdeni a felsorolást, de aztán rájöttem, hogy az már nem létezik), Google Talkot, Irc-et, AIM-et, Yahoo Messengert, és amit még nem szégyellünk. Persze saját accountunk is van, így magán a programon keresztül is fel lehet venni egymást. Ahogy néztem róla képeket, egyből sejtettem, hogy ez nem egy rossz dolog, aztán azonnal beleszerettem. Ez tisztára olyan, mint a régi MSN, amibe szinte szerelmes voltam annak idején. De hogy sokat lógtam rajta, az tény. Ez a program nekem tisztára azokat az időket idézi vissza a maga nemes egyszerűségével, mint amilyen annak idején az MSN volt. Próbáljátok ki ti is, nekem legalább is nagyon tetszik. Nem tökéletes, mert nem lehet mindent testre szabni (például idegesít, hogy az embereket aszerint csoportosítja, hogy honnan vannak importálva, és ezen sehogy nem változtathatok), de ennek ellenére nagyon jó lett.

mario-kart-1Mai nap játszottam a Game Boy Advance-es Mario Kart: Super Circuit-tal, és így tök spontán rájöttem egy trükkre, az egyik nehéz pályán hogy lehet levágni a pálya felét. A SNES pályák közül a legendás Donut Plains 3-ban történt meg. Ott ahol az egyik szaggatott hídnál van egy nagyobb hézag, előtte van egy ugrató (ez a SNES verzióban egyébként nincs). Na ott kell gombát használni, és ha ügyesek vagyunk, a pálya végén találjuk magunkat. Hát ez... Meg is oldottam minden problémámat, mert ott szenvedtem Bowser-rel és Peach-csel az 1. helyért, de az egész egy huszárvágással meg lett oldva. Arról nem is lelkesedve, hogy pont az arany serlegért harcoltam, mivel 150cc Star Cup-on még csak a bronz volt meg a 3DS változatban. Az ilyeneket soha nem felejtem el. Ezt a háttérképet meg találtam a neten, most látom először, és szerintem egészen menő lett.

Tegnap eszembe jutott, hogy nagyon rég nem hallottam már Suara: Yumeji albumát, így tegnap elővettem. Sok régi emlék... 3 évesek. De az a lényeg, hogy 2010. nyarán hallgattam nagyon sokat ezt az albumot, így azokból az időkből hoz fel nagyon sok élményt, mely a maga viszontagságaival együtt egy csodálatos időszak volt, boldog vagyok, hogy megélhettem. És most agyban egy kicsit megint ott lehettem. A CD-t még akkoriban vettem meg, nagyon örültem neki, és most is megbecsülöm az eszmei értékét annak ellenére, hogy ma már nem tudom hallgatni, mert nincs már meg az DVD lejátszó, mely SACD-t lejátszott. Igen, ez az SACD kiadás, ez egy bónusz dalt tartalmaz, a MOON PHASE-t, amiről már annak idején is írtam, hogy mennyire a hatása alatt voltam. Ma is azt gondolom, hogy a világ egyik legszebb szerelmes dala, amit valaha hallottam. Azért, mert az a beteljesült szerelem hangulata van, amiben annak idején nagyon reménykedtem. Ez az érzés még most is áthat, csak mivel már nem ott vagyok, és nem azok a körülmények, ezért kicsit másabb, de most is érzem, hogy miért szerettem annyira. Az 1. helyről azóta sem tudtam egy dal sem kitúrni, a Last.fm profilomon ez minden idők legtöbbet hallgatott dala nálam:

Suara_MOON_PHASE_last.fmAz album többi dala is tele van nosztalgiával, Suara pedig a maga mély hangjával most is el tud varázsolni. Nagyon sajnálom, hogy manapság nem aktív a karrierje, hiányoznak az új dalai. Olykor jelentet meg digitális kislemez formájában, egy-egy dalt, próbáltam is letölteni őket legálisan, de nem engedték, hogy Magyarországra kerüljön a dal... Legalábbis ilyen szerzői jogok, meg egyéb nyavalyákra hivatkoznak, idegeskedtem is miatta. Ha megvenném, és kifizetném érte a pénzt, akkor nem mindegy, hogy itt van nálam? Ugyanezzel az erővel eBayről sem lehetne vásárolni semmit. Sajnálom egyébként, mert kíváncsi vagyok arra a négy dalra, biztosan szépek.

A 14. résznél tartok a Sword Art Online-ban, és meg vagyok lepve, hogy merre ment el az anime története. Az 1. részben elhangzott játékszabályok alapján így is szabályt kellett szegni, hogy az történjen, ami most megtörtént, de lehet érteni a lényegét, hogy miért történtek a dolgok úgy ahogy. De el nem tudom képzelni, hogy hova tovább, még van 11 rész. Mindenesetre miközben Kirigaya Kazuto megkeresi élete szerelmét, egy fordászt is ejtsen útba. A K animét meg szerintem újra meg kell majd nézzem, számomra érthetetlen, hogy mi történik így első szusszra. A 10. rész után alig látok összefüggést, a cselekmény meg több szálon is fut, és csak nagyon lassan derül ki, hogy mik az összefüggés a történések között. 13 részes az anime, tehát nem sok esély van arra, hogy az egész történet egy kerek egészet alkosson, esetleg két esetet tudok elképzelni arra, hogy egyben legyen az egész: 1. Az utolsó három részben ledarálják a történetet, és akkor érthetővé válik az egész, de ha gyorsan elsietik a végét, az legalább annyira káros, mintha semmi nem történne, mert akkor nincs meg a valódi értelme a történésnek. 2. Yashiro szépen elmeséli az egész életét, és akkor látni fogjuk, hogy mi hol merre. Vagy az, hogy másodjára megnézem majd az animét, de szerintem ha 20× megnézem, akkor sem fogom megérteni, hogy kerültünk a 9. részre a II. világháborús Németországba, ha nem lesz rá magyarázat.

Szólj hozzá!
2013. január 13. 18:28 - supermario4ever

Szintfelmérő #3

Próbára tettem magam a Game Boy Advance-es Mario Kart-ban. A Quick Run-nak köszönhetően itt is lehet marathont menni, bár sokkal körülményesebben, mert bár annyit mehetsz, amennyi jól esik, nem számol pontot, így fejben kellett összeadni az összértéket. Csak 150cc-t tudtam beállítani, de ez is elég volt, ugyanis jóval szerényebb eredményeket tudtam itt elérni. A SNES pályákal együtt 40 van, az első helyezett 9 pontot kap, így összesen 360 pontot lehet elérni. Én 161 pontot értem el összesen. Tényleg nagyon nehéz a Mario Kart: Super Circuit, és a pontozás is szigorúbb. Itt még a régi rendszer szerint van, ugyanis az 5. vagy annál rosszabb helyezettek nem kapnak pontot, így amikor én is hátul voltam, nem adtam hozzá pontot. De a 2. helyezett 6 pontot kap, a 3. helyezett 3 pontot, míg a 4. 1 pontot. Ha a DS-eshez hasonló lenne a pontozás, azért valamivel jobb lenne az összkép. Nehéz, és aki tud jobbat, állok elébe.

Szólj hozzá!
2012. augusztus 03. 18:42 - supermario4ever

Yume no Olympia

Rég írtam, így hát úgy döntöttem, hogy egy kicsit itt is jelentkezem. Tegnap fogyott el a mobilinternetem, úgyhogy megint bevásárlóközpontokba vagyok száműzve, ha netezni akarok. Többet nem akarok költeni mobilinternetre, mert jövő héten költözés lesz. Lázasan keresem az új helyeket, több verziót is számon tartok, ugyanis nem azért költözünk el, mert összevesztünk volna, hanem mert a lakás egyszerűen élhetetlen. És még július elején elterveztem, hogy ez így nem maradhat tovább, és amint megkapom a fizetésemet (ami remélem, hogy megjön 10-én), azonnal lépünk. Aztán, hogy vele, vagy nélküle, egy másik szobába, azt még nem tudom, még nem beszéltük meg, de ez a hétvége a 3DS Hungary találkozó mellett az albérletkeresés jegyében telik. Mindkét verzióra vannak jó ajánlatok, úgy tűnik, tényleg az augusztus a legideálisabb hónap albérletkeresésre, most nagyobb a kínálat.

Egyébként az Olimpia vitte el a mobilnetet. Hétfőn még 2 gigányi szabad hely volt, és mivel nincs TV-m (mármint nem tudok csatornákat nézni), ezért úgy döntöttem, hogy online nézem. Nagyon szeretem nézni az olimpiát, de örömöm csak 24 órán keresztül tartott, ugyanis kedden kaptam az üzenetet, hogy már csak 400 MByte-nyi leforgalmazható adat van. Megijedtem azért, mert azt gondoltam, hogy az online videó igencsak lopja az adatforgalmat, de hogy ennyire. O_O Hát így jártam. És sajnálom is, hogy nem tudom nézni az londoni olimpiát, ugyanis egy kis személyes élmény fűződik hozzá: 2005. júniusában pont akkor voltam Londonban, amikor már nem sok maradt hátra, hogy eldőljön, hol lesz 2012-ben az Olimpia. Hát persze, hogy London nagyon promotálta magát, minden egyes kültéri lámpán ott lógott a "London 2012" zászló. Én gondolatban nagyon szurkoltam, hogy Londonban legyen, mert akkor nagyon beleszerettem a brit fővárosba, és elképzeltem, hogy 2012-ben "hazai" állampolgárként fogom nézni az Olimpiát. London bejött, "hazai" állampolgárság nem. Kicsit közbeszólt az élet. ^^' Jó érzés volt erre visszagondolni. Egyébként amióta úgymond tudok az Olimpiáról, mindig nézem, nagyon szeretem. Érdekes, hogy az itt látott sportesemények valahogy nagyon megmaradnak a fejemben. Az első, amire emlékszem, hogy láttam, az az 1996-os atlantai Olimpia volt. Ebben Kovács Kokó István győzelme maradt meg nagyon a fejemben. Ha jól emlékszem, az interjún a kisgyermekét tartotta a kezében. 2000-ből Nagy Tímea eredménye maradt meg bennem. Nagyon tetszett, amikor a vívómeccsének döntőjének végén járt, és neki volt találata, valamiért elesett az ellenfele, és visszafordult hozzá, hogy nincs-e baja. Ritka nagy emberségről tett tanúbizonyságot. 2004-ben meg Igaly Diána sportlövő teljesítménye lett szép emlék számomra. Azt hiszem, hogy akkor egyet sem hibázott. 2008 meg... Az nem magyar teljesítmények miatt maradt meg bennem, hanem pont akkor voltunk kint Angliában anyámmal nővéremnél, Pekingben volt, és a nővérem férje ugye kínai mivolta miatt nagyon büszke volt arra, hogy az országa rendezte az Olimpiát. Hát sajnos magyar vonatkozásban nem is lehetett annyira maradandó.
Az ideit meg elsősorban munkahelyen, a Kossuth Rádióban követem. Nagyon színvonalas a közvetítés, szinte tökéletesen pótolják a TV élményét, bár a vizuális élmény hiányzik. Sajnos csak hallottam Gyurta Dani teljesítményét, de most, hogy elért minket egy új korszak, most a Facebookon megy az új módi, hogy "egy lájk, egy gratuláció", és hasonlók. Az ilyenektől még mindig a falra mászok, de még mindig sokkal inkább ilyenekkel legyen tele a "fal", minthogy ki esett ki a Való Világból, éppen kit siratunk meg hasonló okokból.

Egy kis gamerkedés: Márpedig menő leszek a Mario Kart: Super Circuit-ban! Nagyon nyüstölöm a játékot, hogy meglegyen 150cc Special Cup-on az arany kupa. Nagyon nehéz, az ezüstig eljutottam, de tudom, hogy menni fog! Egyszerűen fantasztikus ez a játék, hogy meg tudták találni azt az egyensúlyt, hogy milyen nehéz, de inspirál! Hatalmas hangulata van, csak ajánlani tudom. Az ilyen kincsektől lehet hardcore gamerré válni.

Szólj hozzá!
2012. július 15. 09:57 - supermario4ever

Mérges kutya

3 napja nem néztem meg a Nintendogs: Dalmatian & Friends játékot, van is eredménye: Amikor meglát a dalmata kutyám, mérgesen felém fut, és megugat, mintha csak ezt akarná mondani: "Hogy merészelsz 3 napig felénk se nézni? Itt hagytál minket étlen szomjan! Ha eddig sem voltunk fontosak, most már ezután se legyünk azok! Eredj innen, míg szépen vagyok!" Hiába simogatnám, nem engedi. Sőt, olyan szinten hadakozik ellene, hogy hanyatt is dől, csak úgy ugatja a kezemet. Hát jó, akkor folyamodjunk más módszerekhez: Jó étvágyat kiskutyáim! Persze etetés, és itatás után már minden más, ugye? Most már jófej vagyok. Érdekesnek tartom, hogy ezt így kitalálták a játékban, így még élethűbb.

És még valami: Tegnap új tesztet írtam, nem tudom, hogy ezt mennyire lehet látni, ha egy másik oldalra teszek ki egy posztot, de belinkelem ide is:

Mario Kart: Super Circuit teszt

Egyébként most a Duna Plázában vagyok. Találtam a Jpopsuki-n egy hatalmas Ichiro Mizuki gyűjtemény albumot. Végre megismerhetem az énekes dalainak egy jórészét. Ugyanis 2008-ban az énekesi karrierjének 40. évfordulója alkalmából megjelent egy 5 CD-s válogatásalbum Michi ~Road~ címmel, szerintem az összes anime dala rajta van. Kíváncsi vagyok rá. Csak hogy ne a mobilinternetet fogyasszam, ezért eljöttem ide.

Szólj hozzá!
2012. július 14. 20:58 - supermario4ever

Mario Kart: Super Circuit

Megjelenés
Japán: 2001. július 27.
Amerika: 2001. augusztus 26.
Európa: 2001. szeptember 14.

3DS Virtual Console megjelenés (Csak ambassadorok számára elérhető)
Japán: 2011. december 16.
Amerika: 2011. december 16.
Európa: 2011. december 16.

Wii U Virtual Console megjelenés
Japán: 2015. június 22.
Amerika: 2014. november 13.
Európa: 2015. április 23.

Fejlesztő: Intelligent Systems
Kiadó: Nintendo
Műfaj: Verseny
Játékmód: 1-4 játékos (3DS és Wii U Virtual Console-on 1 játékos)
Ára: £6.29 / €6.99

Platform:

Super Nintendón nagyon ígéretesnek indult, Nintendo 64-en pedig elérte a neki járó népszerűséget a Mario Kart széria. Akkoriban nem igényeltük, hogy legyen kézikonzolon is, de úgy tűnik, hogy a Nintendo régóta tervezhette, ugyanis Game Boy Advance-en megjelenése után nem sokkal már kezünkbe is tudhattuk a sorozat első hordozható darabját, a Mario Kart: Super Circuit-et.

És most ambassadorok számára megérkezett Nintendo 3DS-re is. Akikhez nem jutott el, azoknak csak remélni tudom, hogy utólag felteszik Virtual Console-ra ezt a fantasztikus játékot. Mert ez tényleg az. Főleg azok fogják szeretni, akik tudás-alapú Mario Kart-ra vágynak, ugyanis ebben a játékban sokkal inkább függ az eredmény a vezetési technikától, semmint, hogy kinek milyen tárgya van. Egyrészt azért, mert a gépi játékosok jóval ritkábban szemétkednek velünk, másrészt meg maga a játék is jóval nehezebb, mint a többi. Nagyon precíz irányítást igényel, csúsznak az autók, driftelni szinte kötelező, ami szerencsére nem is nehéz.

Az A-gombbal adunk gázt, B-gombbal fékezünk, és a tárgyakat az L-gombbal használjuk fel, az R-gomb pedig az ugrás és driftelés. Igazából én nem is tudom, hogy használta-e bármikor bárki a fékezést, ésszerűbb inkább elengedni az A-gombot egy pillanatra, hogy jobban bevegyük az éles kanyart. A kanyaroknál nagyon kell vigyázni, mert csúszik a go-kartunk, amikor fordulunk. A tárgyak a jól megszokottak, nincs újdonság e téren, néhány felhasználásában módosult egy kicsit. Nekem személy szerint tetszik, hogy a piros tekit, ha hátra tesszük le, akkor ott marad, és érzékeli, ha elmegy mellette valaki, arra rámegy. Így első helyezettként is nagyon hasznos. A sokak által átkozott kék teki itt még nem is annyira vészes, inkább az, hogy a földön megy végig, így bárkit eltalálhat, aki az útjába kerül. Szerencse, hogy nagyon ritkán találkozunk vele. Még egy érdekessége a játéknak, hogy ha valaki ki van ütve, és ha nekimegyünk, akkor még egyszer kicsúszik. Így szemét módon ki lehet szúrni a szenvedő alannyal, aki ha ráadásul a forgalom közepén van, könnyen az utolsó helyen tudhatja magát. Itt még nincsenek úgy elosztva a tárgyak, mint a későbbi Mario Kart-okban, az első helyezett kaphat gombát, csillagot is, ahogy az is előfordulhat, hogy az utolsó helyezettnek egy banánnal kell beérnie.

A pályák ugyanolyan változatosak, mint az előzőekben. Mehetünk egyszerű aszfaltpályán, tengerparton, hóval borított mezőkön, vagy akár rozoga szellempályán, és természetesen nem maradhat ki a sokak kedvence, a Bowser kastély, és a Rainbow Road. Ez a szivárvány pálya pedig nagyon technikás. Vagy nagyot lehet nyerni rajta, vagy nagyot bukni. Eleinte nyilván a bukás fog dominálni, de érdemes sokat gyakorolni rajta, mert hatalmas sikerélményt ad a győzelem ezen a pályán. Alapból öt kupa van: Mushroom, Flower, Lightning, Star, és Special Cup, mindegyiken négy pálya van. A motortérfogatok a szokásosak: 50cc, 100cc, 150cc, itt nincs extra. És ha mindegyik köbméter mindegyik bajnokságán megszereztünk összesen 100 érmét, akkor megnyílnak az extra kupák, mely a Super Mario Kart 20 pályáját tartalmazza. A pályák nagyon jók, és a grafika... le a kalappal, hogy már a Game Boy Advance kezdeti korszakán kihozták a kis kézikonzolból a legtöbbet! Ez a játék hűen bizonyítja, hogy a GBA 32 bites, ugyanis szebb, mint bármely Super Nintendo játék! Sőt, a karakterek olyan szépen ki vannak dolgozva, hogy kis túlzással akár Nintendo 64-re is elmehettek volna! A karakterek mozgása itt-ott bár egyszerű, de nagyon részletes, és mi sem bizonyítja, hogy kihozták a lehető legtöbbet a Game Boy Advance-ből, minthogy később sem nagyon találni ennél szebb játékot. A háttér is nagyon szép.

Egyjátékos módban három játékmód van: Mario GP, Time Trial és Quick Run. A Mario GP a szokásos bajnokság. Itt találkozhatunk először a közkedveltté vált rangrendszerrel, melyet sokkal nehezebb teljesíteni, mint a későbbi Mario Kart-okban. Például ahhoz, hogy három csillagunk legyen, nem elég a maximális pontszámot megszerezni egy bajnokságon, hanem az időmérő pályáin levő gépidők legjobbját is meg kell verni, emellett összesen 130 érmét kell összegyűjteni. A Time Trial a szokásos időmérő. Itt is három gombát kapunk, mint a Mario Kart 64-ben, viszont újdonság, hogy vannak előre beírt idők a legjobb öt rekordjában. Ezeket az időket a fejlesztők találták ki, aki a legjobb időt teljesíti, az bátran elmondhatja magáról, hogy tud valamit azon a pályán. Ez az a bizonyos idő, melyet meg kell verni a GP 3 csillagos minősítéséért. A Quick Run pedig kötetlen versenyzés hét gépi versenyzővel. Ha úgy vesszük ez olyan, mint a többjátékos mód VS. versenye csak egyedül. Jó, hogy van egyjátékos módban is, mert bár időmérőn sokat lehet gyakorolni, de ha bajnokságra mész, az csak nem ugyanolyan, mert a többi versenyző megszivathat, és a csoport-béli tudásodat sokkal inkább a Quick Run-ban lehet gyakorolni. Annyi pályán mész annyiszor, ahányszor csak akarsz.

Game Boy Advance-en többjátékos módban is lehet játszani, viszont az összeköttetés eléggé problémás. Eddig az volt a módi, hogy mindenkinek megvolt a játék, az egyik hozta a Link kábelt, és összekötve a két Game Boy-t, lehetett akár vonaton is multizni. A GBA egyik nagy promóciója az volt, hogy most már elég, ha csak egyiknek van meg a játék, a többieknek csak Link kábellel kell csatlakozni. Igen ám, de arról nem szólt a fáma, hogy így csak csökkentett lehetőségekkel játszhatunk. Ugyanis így csak VS. meccset játszhatunk, csak az extra pályák közül választhatunk. és csak Yoshival lehetünk. Viszont, hogy ha mindenkinek megvan a játék, akkor azzal a karakterrel vagyunk, akivel szeretnénk játszani, kötetelenül választhatjuk ki a pályákat. Emellett van Battle is, ahol négy pályán csatázhtunk egymással, míg el nem fogy a három léggömbünk. Nintendo 3DS-en egyáltalán nem lehet játszani többjátékos módban.

De szerencsére csak ennyi az összes problémája a játéknak, az összes többi része hatalmas! A grafikát és az irányítást elemeztem, a zene fantasztikus! Érdekes, hogy a Game Boy Advance játékok zenéi főleg fülhallgatóval hangzanak igazán jól. A hangulata is nagyon sokat tesz hozzá, hogy sokáig élvezzük a játékot, na meg a nehézsége. Nagyon nehéz profinak lenni ebben a játékban, rengeteget kell gyakorolni. Körmönfont helyen vannak a gyorsítók, és bizonyos pályákon (pl Ribbon Road) csak úgy tudod legyőzni a Time Trial legjobb gépidejét, ha szinte mindegyik gyorsítóra rámentél, és olyan helyen vannak, hogy nagyon ki kell ismerni a pályát ahhoz, hogy jó időt tudj vele menni. Bár az ezredforduló már azon idők közé tartozik, amikor lényegesen könnyebbek lettek a játékok, ám a Nintendo nem engedett ebből. Aki ebben a játékban profi, az elmondhatja magáról, hogy tud valamit. Meg is van a játéknak az az inspiráló ereje, melynek köszönhetően küzdeni akarsz, hogy egyre jobb, és jobb légy! Akkoriban még emiatt imádtunk egy játékot. A Mario Kart: Super Circuit pedig ilyen!

Grafika: 10/10
Játszhatóság: 8/10
Kihívás: 10/10
Szavatosság: 9/10
Zene / Hang: 10/10
Hangulat: 10/10

+ Korának egyik legszebb grafikája kézikonzolon
+ Fülbemászó zene
+ Felejthetetlen játékélmény
+ Dinamikus
- Problémás többjátékos mód

93%

1 komment
2012. július 14. 17:36 - supermario4ever

Kemény feltételek a Mario Kart: Super Circuit-ban

Azért vettem most elő ezt a játékot, mert eszembe jutott, hogy amikor megvolt 2005-ben, akkor elértem egy jónak mondható szintet benne, de nemrég szembesülnöm kellett azzal, hogy ebből sokat vesztettem. Így most elővettem, hogy egy kicsit erősítsek benne. Nehéz, nagyon nehéz. Már-már vetekszik a Super Mario Kart szintjével.

 

Ez volt az első olyan Mario Kart, ahol rangrendszer volt. Nekem mindig csak 2 csillag volt a maximum, pedig a leírásból tudtam, hogy 3 csillag a legjobb, de az valahogy sosem sikerült, és soha nem értettem, hogy miért nem. Hát most megtudtam, hogy milyen kemény feltételekhez kötik a rangokat:

3 csillagos minősítést kapunk, ha:

  • 36 pontunk van
  • Mindegyik pályán jobbat megyünk, mint a Time Trial gépidők legjobbjával
  • Összegyűjtünk 130 érmét (150-et az extra kupákban)

2 csillagos minősítést kapunk, ha:

  • 36 pontunk van
  • Összegyűjtünk 130 érmét

1 csillagos minősítést kapunk, ha:

  • 36 pontunk van
  • Összegyűjtünk 100 érmét

De A kategóriát is csak úgy kaphatunk, ha 36 pontunk van. A Time Trial esetében pedig előre meg vannak határozva gépidők, mindegyik pályán. Ez olyan, mint a Mario Kart Wii-ben a Nintendós személyzet egyik tagja lefut egy időt, és ezzel versenyezhetünk, csupán a Game Boy Advance verzióban csak az idő van beprogramozva. Valamelyiket nagyon könnyű legyőzni, valamelyikkel sokat kell szenvedni, de érdemes gyakorolni.

Szólj hozzá!