2018. június 29. 10:48 - supermario4ever

Sebes autóverseny

img_20180628_160651_1.jpgNagyon rég vettem új Nintendo 64 játékot, de most lehetőség adódott rá. A S.C.A.R.S. egy kevésbé ismert autóverseny, megjelenésekor hallottam róla, és arra emlékeztem, hogy tetszett. A névre mindenképp emlékeztem, és a képek alapján is bejövős volt, úgyhogy úgy voltam vele, hogy megér egy próbát. És tényleg. Ahogy tegnap játszottam vele, oda jutottam magamban, hogy ismét egy olyan játékkal van dolgom, ami méltatlanul elfeledett, ugyanis egy baromi jó versenyjátékról van szó. Mario Kart-féle, minden realitást nélkülöző autóverseny játék, melyre mondható, hogy van némi F-Zero beütése, ugyanis a XXX. században játszódik. A kocsik félig állatok, félig járgányok. Van itt oroszlán, orrszarvú, leopárd, és akik még hirtelen nem jutnak eszembe, összesen 9 autó van. A pályák is változatosak, versenyezhetünk vulkánban, őserdőben, óceánban, és még további 6 pályán. Sokat nem láttam, mert a pályák fokozatosan nyílnak meg, és egyelőre hármat láttam. Ugyanúgy vannak benne tárgyak, mint a Mario Kartban, van olyan, ami minket segít, és olyan is, amivel másokat akadályozunk.

Ami miatt tetszik, hogy elképesztően hangulatos. A zenék meglepően jók, a pályavezetés is jó, az irányítást is könnyű megtanulni, ami nehézséget okoz, hogy elég nehéz átlátni magát a pályavezetést. Ugyanis nem aszfalton versenyzünk, hanem az adott körülménynek megfelelő talajon. Annak ellenére, hogy nyilak vezetnek, néha nehéz átlátni, hogy merre kell menni. Néhányszor előfordult, hogy sarokba szorultam, de szerencsére könnyű kiszabadulni, mivel itt is lehet ugratni.

Bajnokságban vannak különböző kupák, melyek közül csak az első van megnyitva. 8 játékos van, és mindig van egy rivális kocsi, aki az 1. helyen áll. Eleinte két kocsi áll rendelkezésünkre, de ha legyőzzük a riválist, akkor megkapjuk azt a kocsit is. Továbbmenni a következő pályára csak akkor lehet, ha legalább a 3. helyen végzünk. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a pályák is csak így nyílnak meg. A 4 bajnokságban összesen 9 pálya van, valószínűleg azon az elven van ez a játék, mint a 1080° Snowboarding vagy a WaveRace 64, hogy csak néhány pálya van az egész játékban, a nehezebb bajnokságokon eggyel több pálya van, de az előzőekből is megmaradt mindegyik, csak annyiból nehezebb, hogy a gépi ellenfelek keményebben támadnak. De már a legkönnyebb fokozaton is sokat kell gyakorolni, hiába van gyakorlatom autóversenyzésben. De könnyű az irányítás, és kellemes, és mivel maga a játék is nagyon tetszik, ezért inspiráltnak érzem magam annak irányába, hogy tovább fejlődjek.

A játék egyébként jó vásár volt abból a szempontból, hogy bár látszik, hogy használt a játék, de mindene megvolt hozzá, még a kazettának a kis zacskója is, ami nagyon ritka.

img_20180628_160826_1.jpgÚgyhogy maximálisan elégedett vagyok a játékkal, keressétek Vaterán a retrogameshu eladó játékait, csak ajánlani tudom.

Végezetül érdemes elemezni a játék címét, mert több szempontból is érdekes. A S.C.A.R.S. egy rövidítés, mely a Super Computer Animal Racing Simulation nevet takarja magában. Az is önmagában érdekes, hogy rövidítésben benne van a car szó, de magyarul is lehetne elemezni, hogy ott van a "scar", mint seb, ez egyrészt jelezheti a verseny brutális mivoltát (sebeket szerezne a kocsi, ha tényleg állat lenne), de lehet úgy is értelmezni a "seb" szót, hogy olyan gyors a verseny, hogy már-már sebes. Csodálatos a magyar nyelv, minden elfogultság nélkül mondom, hogy büszke vagyok arra, hogy magyar az anyanyelvem, miket ki nem lehet már találni. Amúgy a sebes jelző nem igazán illik ide, mert nem egy F-Zero sebességű játék.

De nem is kell, hogy az legyen, mert elképesztően hangulatos a játék, nekem nagyon bejött. Mondjuk lehet, hogy elfogult vagyok, mert szeretem a versenyjátékokat, de ahogy írom ezeket a sorokat, tele vagyok lelkesedéssel. A S.C.A.R.S. egy újabb bizonyíték arra, hogy nagyon sok olyan játék van a múltban, melyek méltatlanul el lettek feledve. Mert persze, a forradalmi, 90% feletti játékokra ma is erősen emlékezünk, csak ezek árnyékot vetnek azokra a játékokra, melyek ugyan nem voltak innovatívak, vagy progresszívek, "egyszerűen" csak nagyon jó játékok. De ez önmagában nem elég ahhoz, hogy hosszútávon megmaradjon a köztudatban. Pedig sok kincs veszett már így el, néhányra már felhívtam a figyelmet. Ilyen a S.C.A.R.S. is, ha kellőképpen kiismertem a játékot, akkor írok róla tesztet.

Szólj hozzá!
2015. június 21. 16:57 - supermario4ever

Új videojátékos kezdet

Nos, hogy néhány hete sikerült visszaszerezni Nintendo 3DS-emre az NNID-t, ezért komolyabban nekikezdtem a játékoknak. Most érzem igazán magaménak a Nintendo 3DS XL konzolomat, visszakaptam minden játékot, amit digitálisan letöltöttem a régi gépre, így lett teljes értékű az új 3DS. Azért megnézném annak a srácnak az arcát, aki magáévá tette a régi Nintendo 3DS-emet, és oly nagy örömmel játszott a játékokkal, hogy érintené, hogy most ki lett kötve az a gép a régi felhasználómból. El is gondolkodtam azon, hogy vajon a játékok is törlődtek-e abból a gépből; szerintem igen, mert felhasználóhoz vannak kötve a digitális játékok. Csak ne zsörtölődjön, így is szerencsés, hogy több ország választ el minket, bizton állíthatom, hogy ha Angliában maradtam volna, nem maradt volna rendőrségi feljelentés nélkül, még ha nem is lopta el a gépemet, hanem megtalálta, de nem juttatta vissza.

Amúgy most össze-vissza játszok a játékokkal, ahogy épp kedvem tartja. Elsődleges célom a játékok élvezete mellett, hogy a régi statisztikát hozzam vissza nagyjából, és mivel a játékokon kívül semmi más nem tért vissza, így azt nekem kell újra "felépíteni". 168 óra Nintendogs + Cats? Kötve hiszem, hogy ezt újra meg tudom csinálni, de megint örömömet lehet a kutya- és macskanevelgetős játékban. Meg azt hiszem, hogy majdnem 4 millió lépés volt az előző kézikonzolban? Most még csak 100 ezer körülinél tartok. Ha minden nap gyalog járnék dolgozni, és nem biciklivel, akkor lendíthetném fel jelentősen.

Ahogy írtam, nem kifejezetten egy játékkal játszok, de van kettő, amire komolyabban rákaptam, a Game Boy-os Mario's Picross és a Game Boy Color-os Mario Golf. Mind a kettő nagyon jó. Szeretem a logikai játékokat, a Mario's Picross-ban az Easy Picross feladványok könnyen mentek, most a Kinoko (gomba) feladványokat csinálom. Itt az 5. szint 6. feladványánál tartok. 8 szint van, mindegyikben 8 feladvány, így egy kategóriában 64, összesen 256 feladvány van az egész játékban, nagyjából 100. környékén tartok. Itt még az a nehézség van, amit az alapvető trükkök elsajátításával még könnyen meg lehet csinálni, de volt már 1-2 olyan feladvány, ahol véletlenszerűen lőttem be, hogy esetleg ez a kis kocka jó lehet. Az előző mentésemben a csillag kategóriáig jutottam el, az már kellőképpen nehéz. Az a rossz, hogy a 15×15-ös kockában ilyen számok vannak, hogy 5, 5, 6, 1-7, 2-4 meg hasonlók. A két szám egy sorban (vagy oszlopban) azt jelenti, hogy van két jó kocka, majd legalább egy kockányi szünet, majd valahol négy jó. Az a jó kiindulópont, ha egy sorban van oszlopban legalább 8 jó van egy 15×15-ös rácsban, mert akkor a középső biztos, hogy jó, onnan el lehet indulni a többi felé. Persze minél nagyobb szám van, annál több biztosan jó kocka van. Hát ez a csillag kategóriától egyre ritkább, így annak kilogikázása, hogy melyik lehet jó, ahhoz már nincs képességem, kíváncsi vagyok, hogy most mire megyek, majd kiderül. Élvezem a játékot.

Májusban sikerült Wii U-t venni, méghozzá a Mario Kart 8 Premium Pack-ot:

sdc12395.JPGsdc12397.JPGsdc12402.JPGsdc12404.JPGA Mario Kart 8-cal immáron 4 játékom van Wii U-ra:

  • Nintendo Land
  • Wii Fit U
  • New Super Mario Bros. U
  • Mario Kart 8

A Nintendo Land-et és a New Super Mario Bros. U-t még Angliában vettem akciós áron, a Wii Fit-et meg már itthon Media Markt-os kiárusítás keretében.

Jó játék mindegyik, legkevésbé a Nintendo Land tetszik. Pedig maga a név nagy ötletekre ad alapot, milyen lehet az élet Nintendo országában? Csupa móka és kacagás. A valóság ezzel szembe az, hogy a narrátor hangja rettenetesen idegesítő, és a 12 játékból inkább a több játékos játékok érdekesek, de olyan sokat nem játszottam még vele, hogy részletes véleményt írjak róla, de nem különösebben inspirál játékra. A Wii Fit U-ban 19 új gyakorlat van, mégsem használom olyan gyakran. Az a legnagyobb problémám, ez ügyben, hogy nem tudom életformámmá tenni a mozgást, ezért nem használom annyiszor. A New Super Mario Bros. U meg jó, hogy a régi Mario játékok hangulatát hozzák vissza, valószínűleg így néznének ki a régi nagy klasszikus Mariók mai köntösben. Vannak is újdonságok az új játékban, de ez ma már nem elég. Olyan Mario játék kellene, mint a Super Mario Galaxy 2. Játékmenetében hajaz a régi Mariókéra, de van benne annyi tartalom, amennyi egy mai Mario játéktól már elvárható lenne. De sajnos világosan kijelentették, hogy több Mario platformer már nem lesz Wii U-ra. Most volt az E3, melyre a Nintendo is készült. 2008 óta nem volt ennyire rossz prezentációjuk, mint most. A 7 évvel ezelőtti azért volt nagyon rossz, mert a Nintendo nagyon elszállt magától az akkori hatalmas siker miatt, most meg azért, mert már feladták a Wii U-t. Még nincs 10 milliónál sem a Wii U eladása, pedig már 2 és fél éve, hogy megjelent. A Wii U a távoli jövőben valószínűleg megmarad a Nintendo rajongók konzoljának és nem marad meg annyira a köztudatban, mint például a Super Nintendo vagy a Nintendo 64, amire még a Nintendóban nem jártasak is emlékeznek.

A játékok közül meg egyértelműen a Mario Kart 8 viszi a prímet. Nem lett annyira jó, mint az előző Mario Kartok, de a hangulata nagyon ott van, és igazából csak kicsivel marad el az előzőektől. Örülök annak, hogy nehezebb lett az előzőeknél, mert végre nem az van, hogy két hét alatt 100%-ra megvan az egész játék, utána már csak online élmény játék.Nem, itt jobban ki kell ismerni a kocsik irányítását, és 200cc-n, szó szerint őrült versenyzés megy. Nagyon nehéz, egyszer poénból kipróbáltam, hogy milyen vs-ben menni 200cc-n hard CPU-n, 10-nél jobb nemigen voltam a 12-es mezőnyben. Egyszer lettem nagyon véletlenül első, de úgy, hogy a gépi játékosok rommá verték egymást, én meg valahogy mindig kimaradtam a csetepatékból. Az biztos, hogy a Koopa kölykök megjelenése a játékban önmagában megtöbbszörözi a játékélményt.. Gyerekkori kedvenceim, így nagyon örülök, hogy a New Super Mario Bros. Wii-ben visszatértek, és úgy tűnik, hogy most már ők is tartós szereplői lesznek a Mario játékoknak.

Amikor írtam a Mariós oldalamra a Wii U konzolról a részletes leírást (nincs még kész, félbemaradt, azt is folytatni kellene), írtam a Wii U Pro Controllerről, nagyon vonzó lett számomra, ezért beruháztam erre is.

sdc12428.JPGsdc12429.JPGNagyon szeretem, egyetlen kifogásom volt az elején vele szemben, hogy az akciógombok lent vannak. A jobb oldali analóg kar helyett, amit keveset használunk, de meg lehetett szokni, sőt, majdhogynem már csak ezt használom controllerként, a GamePad szinte már csak második kijelzőként funkcionál.

A játékkínálat egyelőre nem tűnik az igazinak, nincs annyi játék Wii U-ra, amit még megvennék, de ami eddig van, az nagyon tetszik, annak ellenére, hogy nem vagyok mindegyik játékkal maradéktalanul megelégedve, de bízok abban, hogy azok a játékok, amiket ezt követően tervezek megvenni, még többet hoznak ki a Wii U-ból.

Retro kínálat is inkább a Wii miatt van, ugyanis System Transfer-nek köszönhetően a régi játékok átkerültek Wii U-ra, és játszhatók is Wii mode-ban, a Wii Shop Channel pedig itt is használhatók és továbbra is letölthetők a régi játékok. A Wii U kínálatát pedig lassan bővítik. Az jó dolog, hogy a kötelezők fent vannak, de néhány olyan játékot is szívesen látnék, amik nem voltak akkora durranások, de például nekem tetszettek, és szeretném, ha ezeket az igényeket is kielégítenék. Az újdonság varázsa már elmúlt, most az kell, hogy hosszú távon is emlékezetes maradjon a Wii U.

Szólj hozzá!
2015. március 03. 21:48 - supermario4ever

XIX. (New) Nintendo 3DS találkozó

Örültem a soron következő Nintendo 3DS találkozónak, mert az előző szegedi Pokémon találkozó egyáltalán nem jött össze, vártam, hogy legyen egy olyan összejövetel, ahol újra jól érzem magam. És igen! Ez már sokkal jobban sikerült részemről. A Metagame kártyaboltban volt, ez a Kádár utca 10 alatt van, a Nyugati Pályaudvar közelében.

Tehát vártam a február 28-át. A 7:17-es vonattal mentem fel Pestre, és annak reményében, hogy kényelmesebb lesz az utazásom, IC pótjegyet is vettem, de csalódnom kellett. Arról már írtam korábban is, hogy a Budapest-Lőkösháza vonalon járnak talán a legrosszabb, legutolsó vonatok, de most már az IC vonatokat is leépítették, egyáltalán nem érte meg azon utazni. Visszafele útra már csak simán gyorsvonat kocsival utaztam, és mivel van Start Klub kártyám, ezért nem kellett külön pótjegyet venni. Így a kedvezmény mértéke lényegében több mint 50%. Olvastam, hogy Budapest-Kecskeméten és Budapest-valahol is új vonatok járnak. Ez nagyon szép, de ezzel együtt miért építik le más vonalak vonatállományát? Mindegy, kibírom. Pesten kicsit nehezen találtam meg a kártyaboltot, kicsit meglepett, hogy egy pinceépület.

Odabent üdvözölve az ismerősöket (nem szeretem a "kezelni" szót. A szegedi találkozó kapcsán Lernie mondta, hogy lekezelhettem volna, amikor elmentem, és akkor elgondolkodtam, hogy miért várta, hogy lekezelő legyek vele? Ja hogy úgy...), helyet kerestem magamnak. Sokan voltak és sok volt az új ember, jó látni, hogy ennyien érdeklődnek a Nintendo iránt. Úgy tűnik, hogy nagyon jó a meglátása a cseh ConQuest forgalmazónak, hogy a magyar Nintendo rajongók elsősorban közösségi szinten érhetők el, nem feltétlen hivatalos úton. Amióta vannak Facebookon magyar Nintendós csoportok, rengetegen csatlakoztak oda, innen értesülnek az új hírekről, és meg is beszélik azokat. Én speciel nem rajongok a közösségi oldalakért, de elfogadom és elismerem, hogy tényleg ott lehet a legtöbb embert elérni. Ez valószínűleg azért alakult így ki, mert az előző forgalmazó, a Stadlbauer... hogy úgy írjam, nem egészen úgy csinálták a dolgukat, ahogy az jó lett volna, így mindig is közösségi szinten toborzódtak a rajongók: fórumok, rajongói oldalak, mostanra általánossá vált a Facebook is. FB-n pedig jobban terjed a találkozó híre, így sokan voltak. Nem is győztem fogadni a StreetPassokat. Ezután becsatlakoztam egy Mario Kart 7 buliba. Nem tudom, hogy mi van most velem, de most nem sikerült jókat menni. Most vagy az újak ennyire jók, vagy én fejlődtem vissza ennyire. Volt Mario Kart 7 verseny is, már az első körben kiestem. Szerencsére csak játékként éltem meg, és jól szórakoztam. Volt Nintendo kvíz is, itt is csalódásként éltem meg, hogy csak 14 pontot értem el a 20-ból, reméltem, hogy 18-19 helyes lesz (feleletválasztós volt), de így is 5. voltam a sokból. Ennek ellenére bátorítom Krisit, hogy a következő kvíz legyen jó nehéz, kíváncsi vagyok, hogy milyen kérdéseket tesz fel. Volt még Smash Bros verseny Nintendo 3DS-re is, neveztem ide is, de tudtam, hogy itt is az első körben fogok kiesni, főleg, hogy Krisi volt az ellenfelem. Egyébként sem voltam soha nagy Smash Bros. rajongó. Nemrég elővettem megint a Melee-t, mert azt mindig jobban szerettem a Brawl-nál, de már a harmadik meccs után kikapcsoltam, azzal a felkiáltással, hogy unom az egészet! Meghagyom másnak a SSB elsőbbséget. Viszont örültem, hogy több év után újra találkoztam Gáborral. Ő az egyetlen, aki mint ultimate Mario rajongó, játszhatok olyan Mario sportjátékokat, melyek másokat nem (igazán) érdekel. Lenyomtunk egy menet Mario Tennis Open meccset: 3 szettes, 6 játszmás, mind a két szettet ő nyerte meg. Viszont becsültem őt, hogy szólt egy számomra titokra, amire ő azonnal rájött. Én erre nem is gondoltam. Az a lényege, hogy különböző tárgyak vannak a talajon, különböző színekben. Az érintőképernyőn belül pedig a különböző ütésfajták különböző gombok különböző színekkel vannak jelölve, és rájött, hogy igen nagy átfedés van a színek között. Ha azzal a gombbal érvényesítjük az adott ütést, mely színben van az adott tárgy, akkor lesz igazán hatásos az ütés, ha azzal a gombbal aktiváljuk. Ennek ellenére nem jött be neki a játék, amin nem is csodálkozok. Más, még a Nintendo 64-es Mario Tennis és a GameCube-os Mario Power Tennis irányítása sokkal fejlettebb. És lényegében ennyi. Szelinek is nagyon örültem, hogy megjelent, mindenképpen szeretnék találkozni vele, és négyszemközt beszélgetni vele, akkor bagszival is összehozok találkozót, régi Pokémon TCG és tartozékok vásárlásának ügyében. Úgysem baj, ha kihasználom a vonatos 50%-os kedvezményt.

Ennyi volt, 16:30-kor indultam el, hogy elérjen a 17:10-es vonatot. Jól éreztem magam, örültem a találkozónak, várom a következőt. Mind az oda-, mind a hazaúton a Pokémon HeartGold-dal és a Pokémon TCG-vel játszottam. Nagyon ráfüggtem mind a kettőre.

Szólj hozzá!
2010. július 30. 20:29 - supermario4ever

A szabadság felbecsühetetlen értéke

Tegnap este megbeszéltem Lam'O-val, hogy elmehetek hozzájuk, mert leszedték nekem Okui Masami GIGS 2007 Masami Life koncertjét, és átmásoltuk a külső merevlemezemre. Tegnap direkt megkérdeztem, hogy mikor menjek, mert nem akarok megint az ébresztőórájuk lenni. És odaértem olyan ¾ 11 fele. Az egész nap összességében eléggé felemásra sikeredett, mert szegény Duong beteg volt, látszott is rajta, hogy most nincs valami jól, de ennek ellenére játszottunk. Most a Nintendo 64-et vittem, mert úgy gondoltam, hogy van ezen egy pár játék, amivel nagyon jókat lehet multiban játszani:

  • Mario Kart 64
  • Mario Golf
  • Mario Party
  • Mario Party 2
  • Goldeneye 007

Kerestem a Pokémon Stadiumot, de nem került elő. Na ezt is elvesztettem? -_- Mindegy, ez már semmi a múlt heti diákigazolvány és diákbérlet kálvária után... Majd egyszer megírom, hogy mi történt, csak azért, hogy mások is tanulhassanak.

Szóval most szerencsére időben érkeztem meg. Első dolgok közé tartozott, hogy átmásoltuk a koncertet a merevlemezre, majd este megnézem. De kicsit belenéztünk, nagyon jónak ígérkezik. ^_^ Bár nekem minden jó, ami Okui Masamitól van. ^^' Az első szám az It's my life volt. Duong felszólal, hogy mintha ismerné a számot. Kicsit vicces lenne, mert ez egy animének sem a zenéje, ez egy saját dal, és bár készült kislemez a dalból, de nagyon kevés helyen lelhető fel. Mondjuk ez még nem zárja ki, hogy ne hallotta volna valahol. Kicsit még ügyködtek a gépen, mert Laci újratette a Windows 7-et, Zoli (random írom a magyar és a vietnami nevüket, ahogy jön ^^') meg új gépet kapott, most már neki is az új Windowsa van. A StarCraftot próbálták  feltelepíteni, de nagyon nehezen ment valamiért.

Utána mentünk fel játszani, de először csak Zolival, Laci most valamiért az átlagnál is többet játszott PC-n. Különben ezek a PC játékok teljesen érdektelenek számomra, egyáltalán el sem tudom képzelni azt, hogy órákig üljek a monitor előtt, de a TV az valamiért más. Szó sincs arról, hogy PC-ellenes vagyok, csak valamiért TV-n játszani sokkal feelingesebb. És ebbe a PlayStation is beletartozik! Emlékszem, amikor kicsi voltam, rengeteget játszottam PC-n, de ez idővel 100%-ig átment Nintendóba. Úgy érzem, hogy a PC játékok egy idő után, ahogy bejött a sok végtelen RPG, elmentek egy számomra rossz irányba, és semmilyen hangulata nincs nekik. De aztán valaki meg pont ezeket imádja. De fent játszottunk Nintendo 64-gyel. Először egy kis Mario Kart 64 volt, aztán rákérdezett, hogy mi az a Mario Party, mondtam neki, hogy társasjáték. Kipróbáltuk, szerintem tetszett neki. Csak hát neki is - mint sok más embernek - unalmas kivárni a sorát. De a örök végén a mini-játékok feldobták a hangulatot. A 20 körös menet után lementünk.

Ő Detective Conan mangát olvasott (dicséretes) neten, majd egy kicsit lepihent. Nézte az írásomat, nem tudta elolvasni.. ^^' Igen, különben általános iskolában ezért voltam nem annyira jó magyarból, mert a külalakra szinte mindig 1-est kaptam. Sok betűt elég hülyén formálok meg, így pl. a k betű h-nak látszik. Ezután kicsit felmentünk még játszani (megint kettesben) ekkor mondtam neki, hogy van egy pár sport, amit bár nem tudok művelni, jó lenne, ha tudnék játszani. Például a pingpong és a sakk, de ilyen az úszás is. Mondjuk az úszás eléggé érzékeny pont volt gyerekkoromban, ugyanis a fülem miatt nem tudtam megtanulni úszni, ugyanis 3 éves koromban rendesen begyulladt, és felszúrás után nem gyógyult be rendesen, így a bal fülemre sokáig igen rosszul hallottam. Ehhez hozzátett a sok rosszul sikerült műtét Gyulán. Hát azt a kálváriát azt senkinek nem kívánom. És CSAK 2006-ban csinálták meg Pesten rendesen. Hihetetlen, hogy Budapestre kell jönni, hogy megcsinálják a fülemet rendesen... Hogy most mehetnék-e úszni, azt nem tudom, egy nap felkeresek egy fül-orr-gégészt, és megtudakolom.

De visszatérve a játékra, elkezdtük a Mario Party 2-t, de jött Lam'O játszani, így áttértünk a Mario Golfra. Egy 18 menetes játékot terveztem, de Lam'O a 15. után elment, mert elege lett. Mondtam is nekik az elején, a Mario Golf egy nagyon-nagyon jó játék, de nagyon nehéz megtanulni az irányítását. És hiába adtam nekik tanácsot, nem éreztek rá a helyes irányításra, elsősorban az volt a gond, hogy az erősséget nem találták el. Duong játszott volna, pedig ő sokkal rosszabbul állt (+36 pontja volt, aki esetleg nem tudná a Golfban az a lényeg, hogy minél kevesebb pontunk legyen). Így visszatértünk a Mario Party 2-re. Egyértelműen jobb ez a játék, sok hibáját kijavították az első résznek. Itt is 20 kört játszottunk, aztán mennénk le, de...

Kinézek az ablakon, szegény kutyák még mindig lánc alatt. Amior jöttem, már akkor is úgy voltak. Mondtam neki már szabadítsuk ki őket, ha már nincs akadály (reggel állítólag locsoltak), mert valahányszor kinéztem, és észrevettek, nem győztek a szemükel könyörögni, hogy szabadítsam ki őket. Végül is kimentünk, és nagy nehezen leszedtük a láncot róluk. Hát az a boldogság, ami egy kutyán megjelenhet, azt mind láttam rajtunk. Eleve nagyon nehezen tudtuk kiszabadítani őket, mert ugrándoztak össze-vissza, de ahogy kiszabadultak, ugrándoztak körülöttünk, meg össze-vissza nyaltak minket, ahogy értek, hihetetlen boldogok voltak.  Még bent játszottunk egy kicsit velük.

Még voltam velük egy kicsit, aztán mentem is, igen gyorsan telik az idő. Csak megint nehezen szabadultam, mert a kutyák mindig kiszöknek, amikor Duong kikísér engem. Az egyik után muszáj volt menni, mert lefordult a másik utcába. Hiába nyitja ki épp csak egy résnyire a kaput, a kutyák vannak annyira körmönfontak, hogy azon is megtalálják a kiutat. Úgyhogy ennyi volt mára.

Szólj hozzá!
2010. július 13. 19:17 - supermario4ever

Karaokéval az emlékek tengerén

Akkor elvileg ma lett volna az a nap, amikor Lam'O-ékkal mentem volna egy vietnami barátjukhoz konzolpartira. Én ott voltam 11-re, Daki is megérkezett nem sokkal előttem, viszont a srác telefonba kijelentette, hogy nem mehetünk, mert idegent nem enged be a házába. Végülis nem találkozunk négyszer anime- és mondoconokon... -_- Amikor Lam'O mondta neki, hogy ki vagyok, akkor meg azt mondta kifogásnak, hogy túl sokan lennénk... Ezen már nem lehet segíteni. Ő baja, ő marad egyedül. Mi nagyon jól elvoltunk négyen. Most a fenti szobába kötöttük be a Wiit, mert lent a többiek nézték a TV-t. Tehát fent. Mivel most csak 1 Wiimote és 2 GC controller volt, ezért csak 3-an tudtunk játszani. Illetve tudtak, mert én az első Mario Kart Wii meccsből kimaradtam, csak néztem őket. De nem sokat tudtak menni, mert Lam'O és Duong mentek le ebédelni, mi meg Dakival maradtunk fent. Wii Sports, Bowling. Jó volt. Elég sokáig voltak lent enni, de nem untuk a játékot. Amikor visszajöttek négyen játszottunk. Ezt soha nem fogom elfelejteni... Így dobjon valaki strike-ot, mint Duong! Olyan volt, hogy gurítja a labdát, és a bábuk közül három állva marad, de az egyik hátulról pont úgy esik el, hogy szépen lassan ledönti a maradék hármat... Ehhez azért szerencse kell. :D Aztán még amit tudtunk négyen játszani egy Wiimote-tal, az a golf. Az is jó volt. Majd be akartam hozni Virtual Console-ról a Mario Golfot N64-ről, de nem tudta betölteni, "Failed to Launch" hibaüzenettel. Hát így töltsetek le illegálisan, Homebrew Channel segítségével Virtual Console játékokat. Ki is töröltem, MAJD ha egyszer lesz pénzem Wii pont kártyára, vagy valami, akkor majd leszedem legális úton. Úgyhogy maradt a Mario Kart Wii. Most Lam'O nem játszott, inkább lement World of Warcraftozni. Lenyomtunk egy 10-es team race-t, majd Daki is lement egy kicsit pihenni, mi ketten Duonggal meg felmentünk WFC-re, és online játszottunk ketten. Kicsit jobban megy neki, de még nem az igazi. Bele van zúgva a kormányba, mondanám neki, hogy inkább GC controllerrel, vagy Classic Controllerrel játszon, azzal fel is tud mutatni valami eredményt, és nem táncolna 4600-4800 pont között. Elég sokat mentünk együtt, majd Dakiék visszajöttek, ekkor Duong ment le, előtte Lam'O elmesélte, hogy járt WoW-ban. Bagszi sok hasonló esetet mesélt már. Kicsit mentem velük MKW-t, majd lementem Duonghoz én is pihenni. Ő neten olvasott valami mangát, én meg leültem Lam'O gépéhez megnézni az E-mailjeimet. Az egyik lánynak (aki szinte vietnami, csak ő Németországban született) Vychannak válaszoltam. Be akartam neki linkelni Okui Masami @Tunes. műsorának az első adását, melynek vendége Mizuki Nana volt. Ő is szereti Mizuki Nanát, és meg akartam neki mutatni, hogy mennyire tetszik nekem az, ahogy ebben az adásban viselkedik, meg a kisugárzása, jelleme.

http://www.youtube.com/watch?v=U_WUxAw1V3U

Elkezdem nézni, de látom, hogy Duong felém fordul, na mondom, akkor nézzük együtt. Örömmel, nem bírom elégszer nézni. ^^ Aztán elkezdtem felolvasni, ami ki volt írva, és amit Okui Masami mondott. Duong meglepődött, ugyanis egyáltalán nem ismeri a japán írást. Aztán kibetűztem (vagyis kiszótagoztam) neki, hogy mit olvasok, és magyaráztam neki egy kicsit. Tanítottam egy kicsit japánul, amennyit én tudok, de a tudásommal nem állnék be tanárnak. ^^' De érdeklődéssel hallgatott, és nézte velem Okui Masamit. Komolyan mondom, akárkinek mutatom őt komolyabban, megragad a tekintete rajta, és elkezd gondolkodni. Ki lehet Makkun (ez Okui Masami beceneve), hogy némely emberekben gondolatokat indít meg? Meg azért is jó nekem többször nézni, mert sokszor csak többedjére hallok ki szavakat. Például ekkor tudtam meg, hogy Mizuki Nana, az Onana becenevet Toshiro Yabukitól kapta, mert olyan sokszor okozott neki fejtörést az igényeivel. ^^' Miután megnéztük őt, váltottam a 17. adásra, melynek vendége Chihara Minori volt. Nagyon tetszett Duongnak (mint szinte minden embernek, akinek megmutatom az anison sztárokat), hogy egyéniségek, bár ő külön kiemelte, hogy milyen aranyosak. Különben igen, annyira természetes a viselkedésük, hogy pont ettől válnak nagyszerűvé. Na de belinkeltem az E-mailbe Mizuki Nana műsorát, közben Duong olvasta a mangát (nem tudom melyiket) meg beindított valami furcsa zenét YouTube-on. Egyetértettünk abban, hogy hallottunk ennél jobbat is. Aztán ott látom jobb oldalt, hogy van ALI PROJECT zene. Megkérem, hogy indítsa be, mert szeretem a zenéjüket. Ankoku Psychedelic, tényleg jó dal volt. ^^ Utána megmutattam neki a Slayers opening és ending (Get along és KUJIKENAIKARA) dalokból készült videoklipeket. Igen, azokat, melyeket Hayashibara Megumi és Okui Masami énekeltek közösen, utána meg Suara: Musouka videoklipet, mely ugye az Utawarerumono anime openingje. Ezt a dalt szereti, úgyhogy kiemeltem, hogy érdemes jobban odafigyelni Suarára. Aztán megmutattam neki, hogy a Jpopsuki weboldalról szoktam japán zenéket letölteni (azért merek ilyen oldalról beszélni, mert itt nincs jogképviselete a japán zenéknek, így szabadabban lehet ilyenekről itt írni), itt is mutattam neki egy pár kislemezt, amit szeretek, pl. Ui Miyazaki: KURENAI. Valamint megmutattam neki a JpopStop oldalt is. Ez az az oldal, ahol mindenféle információ van egybegyűjtve japán előadókról, valamint albumaikról, és kislemezeikről. Teljesen meg volt lepődve, hogy például a supercell: Kimi no Shiranai Monogatari kislemezből több, mint 98.000 példány kelt el. Na akkor nem kíméltem, megmutattam neki a Slayers NEXT opening / ending kislemezét, a Give a reasont, abból 232.850 ment el. Hát igen, jártak szép idők az anison zene felett. De aztán minden szomszéd hanyatt-homlok menekült, ugyanis elkezdtünk karaokézni. ^^' Először megmutattam egy párat, amiket én csináltam: Hayashibara Megumi: Nakeba ii No és Okui Masami: Red dalokat. Közben én próbáltam letölteni az adarnáról only vocal kfn-eket, de nem találtam őket sehol. Meg akartam mutatni Duongnak az Okui Masami: Niji Iro Shooter kfn-t. Na mindegy. Most én jöttem, mert elénekeltem az Ayakashi animéből a Kagaribi dalt. Ez az dal, melyet a FictionJunction együttes egyik tagja, KAORI énekelt, csak azért nem lehet ráismerni az egyedi stílusára, mert a dalt Okui Masami írta. De nagyon kellemes, lassú dal. Aztán közösen elénekeltük Suara örök klasszikusát Utawarerumono: Musouka dalt. Végül a RAY the Animation animéből a Mitsu dalt énekeltem el. De aztán nem sok idő maradt (gyorsan elmegy a nap, be kell ismerni), mutatott nagyon sok régi képet az ő kiskoráról, meg láthattam képekben Vietnamot. Mesélt közben sok mindent. Meg felidéztük a 2009-es nyári animecont, amikor először találkoztunk, valamint még ekkor beszéltünk arról, hogy már egyáltalán nem nézünk TV-t, és nem hallgatunk rádiót, mert amilyen igénytelen műsorok mennek... Meg én már nem is tudom, hogy mi az aktuáls sláger, ennyire nem hallgatok rádiót. Pont azért, mert annyira egy kalap alatt van a zenéje, ehhez képest a japán zenében nagyon sok az egyéniség. Leeával beszélünk néha a Jpop zenéről, és 2009-2010-es dalokat elemzünk, hogy ez meg az milyen jó, ebben a dalban milyen jó a zene, abban milyen találó a szöveg... Na de este lett, és a végén felmentünk Duonggal, megnézni, hogy Dakiék mit játszanak, Narutót. A 3-asban kezdték el a Story Mode-ot. A Wiit most otthagytam, mert úgysincs TV-m, cipelni meg nem akarom, amúgyis megbízok bennük annyira, hogy biztos nem tesznek kárt benne. Meg majd úgyis találkozunk valamikor. Tehát Dakival mentünk együtt. Kicsit beszélgettem vele, felvetettem neki az ötletet, hogy kéne a karaokésokkal egy Wii partyt tartani, tehát, hogy nemcsak mi négyen, hanem például Tukeinon, Ronja, Amina, meg aki még akar, mert Tukinak is van Wiije, és akkor 8-an tudnánk játszani. De ez még csak terv szintjén van. ^^'

4 komment
2009. február 03. 09:06 - supermario4ever

Casual vagy Hardcore gamer?

Teganp a Gamer365 fórumán vetette fel valaki a témát. És hogy őszinte legyek, meglepett, hogy több idősebb játékos Casual gamernek vallotta magát. Mondván, hogy a munkából hazajövet már nincs erejük, meg idejük játszani annyit. Én is kifejeztem álláspontomat affelől, hogy mennyire megváltozott az egész videojáték kultúra. Ez rám is nagy hatást gyakorolt. Régen az SNES-es, N64-es időkben szinte az összes játékot, ami megvolt nekem, szinte mesteri módra vittem végig. A GameCube azonban rengeteg sok negatív nyomot hagyott bennem. a Super Mario Sunshine adta nehézségek, a a GC-s folytatások középszerűsége (Mario Kart DD!! szerintem a leggyengébb a Mario Kart sorozatban, és a Mario Party is nagyon rossz lett). Azóta jóval kevesebet játszok Nintendón. És igen, elsősorban a kudarctól való félelem miatt. Egyedül a Zelda játékok, amik visszahoztak valamennyit a régi életerőmből.

A másik ok, ami miatt lényegesen kevesebbet játszok az az, hogy azt tapasztaltam, hogy nálam az első végigjátszás után elmúlik a játék varázsa. Ezt leginkább akkor a Super Mario 64 120 csillag szerzése után éreztem meg, hogy hiába veszem elő még egyszer a SM64-et, már nincs meg a varázsa. Ezért egy olyat próbáltam meg, hogy kevesebbet játszok egyszerre, de továbbtartson a játék élménye. De akkor meg az jut eszembe, hogy mennyi végigjátszatlan játékom van. Vezetek erről egy nyilvántartást: http://backloggery.com/options.php?user=supermario4ever
És akkor felmerült bennem a kérdés, hogy melyik jobb? Inkább játszunk végig egy játékot 36 nap alatt 1 órán keresztül, vagy 3 nap alatt 12 órán keresztül? Az első verzió, a régi időkben, amikor még rövidebbek voltak a játékok, akkor sokkal inkább megállta a helyét, de mostanság... Amikor annyi játék van, hogy alig tud választani az ember, akkor mi a jobb. Igazából az, hogy rengeteget Minish Capeztem egyhuzamban elgondolkodtatott, hogy talán mégsem annyira rossz dolog egyszerre sokat, de pár nap alatt végigvinni a játékot. Szóval szerintem át fogok állni a sokat kevés ideig sémára, és így fogom végigvinni a Super Mario Galaxyt.

Szólj hozzá!
2007. október 28. 10:06 - supermario4ever

A nagy visszatérés!

Eléggé hangulatember vagyok! És ha nekem valamihez nincs kedvem, akkor az Isten se vehet rá, hogy megcsináljam! Így voltam ezzel a bloggal is. A BigN-es blog több szempontból is jobban tetszett. pl: nem léptetett ki a honlap x idő után (akinek már volt dolga GPortálos oldallal, az szerintem tudja, hogy miről beszélek) meg a BigN-es fórumban egy kicsit magánjellegűbb bejegyzések is vannak! De most úgy döntöttem, hogy mégis visszatérek ide, mert ez mégiscsak az én honlapom! ^^ És látván, hogy egyre többször haladja meg a napi látogatottság a 100-at, arra gondoltam, hogy talán mégsem kéne elhanyagolni teljesen ezt a blogot! Ezen túl (addig amíg meg nem unom ^^') szelektálva fogom a 2 blogot használni. Ide kerül a gamer részleg, a BigN fórumba a kicsit magánjellegű dolgok, persze nem fogom kiírni a legféltettebb titkaimat -_-' Kezdetnek azt csináltam, hogy bemásoltam ide a BigN-es Gamer bejegyzéseket, és ezentúl ideírom a konzolos élményeimet, mint ahogy azt már korábban írtam!

Hamarosan elkezdem írni a szakdolgozatomat! Nem egyetemre, hanem érettségi utáni szakképzésre járok, de itt is megkövetelik a szakdolgozatot! Hogy ez miért annyira fontos? Mert a Nintendóról fogom írni! A lényeg az, hogy én most kereskedelmi technikust tanulok, és a választott témám a márkák küzdelmének bemutatása. Nos azt hiszem, hogy adott a téma: Nintendo vs. Playstation! Már írtam ízelítőt a főmenün "érdekességek"-be, de itt részletesen ki kell fejteni. Min. 15 oldalt kérnek, úgy, hogy nincs benne a cím, tartalomjegyzék, képek és a melléklet! Ez igazán semmiség ahhoz képest, amit az egyetemistáktól kérnek, nekik min. 40 oldal száraz szöveg kell. Elképzelni nem tudom, hogy miért jó 40 oldalt iratni az egyetemistákkal. Most képzeljétek el, hogy egy évben kb. 100 egyetemistának a 40 oldalát kell a tanároknak, vizsgabiztosnak írni, kinek van ennyi ideje? Végülis marketing szempontjából nagyon sokat lehet írni a Nintendo vs. Playstation témáról, persze ezt azért hivatalosabban megfogalmazva! Itt lehet írni a reklámjaikról, magának a konzolnak a felépítéséről, és hogy ez hogyan befolyásolta a vásárlókat. Miért van az, hogy annak idején többen vettek Sonyt, mint Nintendót, és ma már ez miért van (hála Istennek) fordítva! Szerintem simán össze lehet hozni akár 40 oldalt is a témából! És most őszintén: Mi lehet jobb annál, minthogy összekötjük a kellemeset a hasznossal? ^^'

Azért Mario Kart DD!!-ztem azóta! Ha megvan az alapok, akkor már csak a pályákat kell kiismerni tökéletesen, és minden adott ahhoz, hogy a legjobbá válj! Egyébként mostanság jöttem rá, hogy nagyon jó, hogy elhagyták az ugrást, mert így sokkal könnyebb driftelni! A Mario Kart DS-ben, nekem nagyon zavaró, hogy ugrik, amikor driftelnék! Ráadásul ott sokkal nehezebben vitelezhető ki az ugrás ugrás után is, vagy csak sokat kell gyakorolni? Visszatérve a GC-s Mario Kartra, csak akkor mondhatod magadat igazán profinak, ha nemcsak előhívod a szellemet, hanem jobbat is tudsz nála. Nagyon kicsi hiányzott, hogy a Peach Beachen ezt elérjem! Ott a szellem kb. 1:20-as időt megy, nekem meg 1:21:7xx időt teljesítettem, még egy driftet kihoz a a tengerparton, még azt kéne megcsinálnom, aztán már meg is lenne előzve! A drift utáni gyorsítás nagyon sokat dob, mert normál esetben még a kanyar után belassít egy kicsit. Egyébként nagyon sokan elhibázzák a driftelést, ennek (az én szemszögemből) a következő az oka. Sokan arra koncentrálnak, hogy jól bevegyék a kanyart, holott nem ez a fontos, hanem arra kell figyelni, hogy ha itt kezdek el kanyarodni, akkor oda érkezek meg. Én ennek segítségével értem el a Baby Parkban a majdnem tökéletesség szintjét, így bátran mondhatom, hogy nekem bevált ^^'

Szólj hozzá!
2007. május 07. 09:53 - supermario4ever

Nemcsak a szája nagy...

Na megpróbálom második nekifutásra, hátha a végére érek ^^ Igazából már harmadjára írom le, mert először aznap írtam le a GPortálos honlapom blogjábam csak akkor kb. 1 órát pepecseltem vele, és amikor leokéztam volna, kiléptetett. Annyira mérges voltam. Csak az tartott vissza, hogy törjek-zúzzak, hogy Matildáéknál voltam, és mivel először voltam ott (meg amúgy is) nem akartam, hogy rossz színben tűnjek fel előttük ^^ Mert, hogy április 30-án múlt hét hétfőn Matilda Mattise-éknál voltam. És nagyon jól éreztem magam náluk, nagyon jó fej srác így élőben. Kíváncsi voltam rá, hogy élőben milyen lehet, mert MSN-en, elég érdekes. Néha nagyon értelmes dolgokat ír, és nagyon jókat el lehet beszélgetni vele, de néha olyan hülyeségeket ír, hogy csak nézek, hogy most mi van? Na de egy a lényeg, hogy élőben az előbbi az igaz nála ^^ De egész jól elvoltunk. Elhívta az egyik barátját, aki szintén jó fej. Egy kis Pokémonozás után játszottunk GameCube-on a Mario Party szériával (4, 5, 6) majd Mario fociztunk. Egész jó érzéke van a Mario focihoz, nagyon jól játszik vele, le a kalappal előtte. Csakhogy Matilda egyvalamit nem tudott: Hogy a Mario Party szériákban nem elég pusztán jól játszani, hanem egy csöpp szerencse is kell. Csak azért írom ezt le, mert MSN-en előző nap mondogatta, hogy mindenkit laposra fog verni minden játékban. Csak épp, hogy nem utolsó helyen végzett ^^ Meg volt Kirby Air Ride. Itt jó, hogy ő menö, mert neki 2 hónap előnye van. Én csak egyszer-kétszer játszottam vele Krisi jóvoltából ^^ De nagyon tetszik, mint minden Kirby játék. Meg amikor épp nem volt kedvem játszani, Matilda barátjával TCG-ztem. Látszott, hogy egyáltalán nem ismeri a suzabályokat, de úgy voltam vele, hogy nem baj, amiben tudok, segítek neki. Inkább a sorozatos figyelmetlensége idegesített, mert így néha felrúgtuk a szabályokat. Meg hát elég volt nekem leraknom a Gengart, neki máris vége volt. Nagyjából ennyi volt az egész nap. A 23:10-es vonattal mentem haza, de nagyon jól éreztem magam, megérte ezt a napot megérni. ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Szólj hozzá!