2019. január 19. 21:29 - supermario4ever

V. (Mini-)Nintendo találkozó

Ami rettenetesen rosszul sikerült, és még most is van bennem egy kis ideg, talán ha kiírom ide történéseket, az segít.

Eredetileg a két ünnep között szerettem volna a téli találkozót, de mivel Angliában töltöttem a karácsonyt és a szilvesztert, ezért el lett halasztva, egészen pontosan mára. Amikor megkérdeztem, hogy mi legyen a találkozó témája, akkor inkább a retro merült fel, írta is Krisse, hogy szívesen DDR-ezne. Mondom neki, ezer örömmel. Merthogy van neki Nintendo GameCube-ra DDR-e, én meg elkértem bagszitól a Dancing Stage Mario Mix-et, így táncolással igyekeztünk invitálni az embereket. Volt akinek ez vonzó volt. Szóval Nintendo GameCube, retro, akkor a Hyp-R.hu Zone-ban voltunk. Szóltam is, hogy a 10 órási nyitástól mennénk, és amíg jól érezzük magunkat. Rámondták az áment, mehetünk, csak annyit kértek, hogy fogyasszunk náluk, mert amúgy a retro részt ingyen adják ki. Mondom rendben van, ennyi egyébként is jár, mert ha háromhavonta szervezek egy találkozót, egy Monster felszállított áron, most azt mondom, hogy legyen, mint "bérleti díj".

Eleinte négyen voltunk, a Gáborral beszéltünk meg találkozót a Határ úton, együtt mentünk a 99-es busszal a Blaha Lujza térre. Mivel még volt időnk, ezért az ottani bevásárlóközpontba mentünk. 10 órára mentünk át a Hyp-R.hu Zone-ba, akkor volt nyitás. Mondták, hogy mehetünk fel. Egyelőre ketten voltunk, addig raktuk össze a GameCube-ot, meg a Nintendo 64-et. Úgy volt, hogy amíg nem jönnek a többiek, addig játszunk egyet a Mario Power Tennis-szel, de pont mire elindítottuk volna a konzol, megjött Tutajkk. Na akkor játsszunk hárman. De mire mindent beállítottunk a menüben, hogy elkezdjük a játékot, megjött Krisse is. Ő hozta a táncszőnyeget is, így végül elővettük a Dancing Stage Mario Mix-et, ezt kezdtük el. Mivel a Gábor memóriakártyáján nincs mentés, ezért újat kezdtünk. Alapvetően egy dal táncolható rajta, végig kell játszani a Story mode-ot, hogy megnyíljanak a dalok, amikre lehet táncolni. Ezt csináltuk. Négyen felváltva táncoltunk, ami pont jó, mivel 4 pályás egy világ (mint a Super Mario Bros.-ban.), és gyakorlatilag mindenki azonos pályát csinálta meg az adott világból. Én játszottam először, mindig nálam kezdődött az új történet, Krisse pedig az utolsót, így a "főellenség" mindig neki jutott. Ritmusérzékem persze továbbra sincs, rendre én értem el a leggyengébb eredményeket. Ami meglepett, hogy Tutajkknak nagyon jól megy a játék. Mondta is, hogy neki erősségei a ritmusjátékok. Amúgy nem volt hosszú a Story Mode, de Marióval és Luigival is végig lehet játszani, mindkettőnek más a dalrepertoárja. De most csak Marióval vittük végig, Luigit majd akkor akartam, amikor megjön ug, mert ő különösen nagy lelkesedését fejezte ki a tény irányába, hogy lesz tánc, úgyhogy biztosan örülni fog, hogy ő is táncolhat. 

Ezután Super Nintendón játszottunk Super Mario Kart-ot. Igazából a mai napig nem értem a nemlelkesedést a játék irányába, amikor szerintem baromi jó. Hangulatos is, és pont annyira nehéz, hogy további játékra inspiráljon. Én így vagyok vele, de mindig, ha játszok valakivel, a másik oldalon nem látom a lelkesedést, ebben az esetben tényleg nem értem, hogy miért. A Gáborral mentem egy menetet, azért derekasan helyt állt, és végigjátszotta velem a bajnokságot. Ezután Wario's Woods-zal játszottunk. Na én meg ennek a fizikáját nem éreztem át. Alapvetően fejlett játék, csak nehezen követhető számomra, hogy mikor mit csinál Toad, és melyik gombot kell megnyomni, hogy azt csinálja, amit szeretnék. Nem is nagyon játszottam vele korábban, nagyon keveset, azt is csak NES-en. SNES-en meg kihasználták, hogy több gomb van rajta, és ismeretlenül bonyolult volt az irányítás. Nem is sikerült a játék, inkább átadtam Tutajkk-nak ő a zseni ebben a játékban.

Aztán átmentünk Nintendo 64-re, itt először Mario Kart 64-gyel játszottunk. Azt rettenetesen élvezem négyesben. Most is nagyon jó játék volt, VS-ben mentünk. Itt is én vagyok a menő, a legtöbb játékot én nyertem. Számomra az egyik legpoénosabb az volt, amikor a Bowser's Castle pályán öt banánt kaptam, és a szűk hídra tettem le őket szépen sorban, a többiek meg mind nekimentek, volt olyan, aki többször is. Vicces volt a reakciójuk, de a harmadik körre azért érvényesült az aki másnak vermet ás, az esik bele elmélete, mert a végére már magamat is becsaptam, mert maradtak banánok, és nem tudtam mindegyiket kikerülni. Aztán mentünk egyet Battle-ben. Mind a négy pályán játszottunk egyet-egyet. Itt az volt a poén, hogy az lett az eredmény, hogy mindenki nyert egy-egy csatát. Ezután jött a Mario Party 2, ami amúgy nagyon jó játék lett volna, élveztük is a játékot, csakhogy 13.30 lett, amikor is...

Hirtelen szólnak ránk, hogy kibérelték az egész helyiséget születésnapi buli alkalmával... Senki nem jutott szóhoz a döbbenettől, én is csak annyit tudtam kérdezni, hogy "Most akkor el vagyunk zavarva?" Erre a válasz "Igen... egy kicsit" Egy kicsit, nagyon. Egészítettem ki magamban. Elkezdtük összepakolni, de rettenetes dühöt éreztem magamban. Amikor úgy volt, hogy amíg jól érezzük magunkat, és senki nem szólt arról, hogy születésnap lesz. De még ma sem, hogy esetleg úgy készültünk volna, mi úgy voltunk vele, hogy maradhatunk akár estig. Összepakoltunk, mondták a többiek, hogy hagyjuk, ne szóljunk semmit, de mondtam, hogy nem egészen úgy van az nálam. Amikor lementünk, megkérdeztem, hogy mi ez, amikor erről nem szóltak nekünk? Azt mondták, hogy 13.30-ig vagyunk bejegyezve. Hát, nem egyeztünk meg határidőben. De csak erősködött, hogy de hát így vagyunk beírva. Mondtam is utána, hogy nagyon elégedetlenek vagyunk, erre a válasz pókerarccal, hogy "jó"... Azt már csak utólag jutott eszembe, hogy erre el kellett volna kérni a panaszkönyvet. Rettenetesen mérges voltam. És ez olyanfajta nálam, amit nem mutatok ki konkrétan, tehát nem állok neki üvöltözni, meg balhézni, de belül rettenetesen robbanok. Nincs értelme fecsérelni erre energiát, mert ha szép szóval ő maga nem látja be, hogy tévedett, akkor ott már felesleges bármit is tenni, meg saját magamtól is megijedek, amikor nekiállok valakivel üvöltözni.

Filozofáltunk is, hogy mi ez az egész. Az odáig tiszta sor nekünk is, hogy egy születésnapi bulira, ha az egész helyiséget kibérlik, az nyilván sokkal több pénz nekik, de hogy annyiba nem vesznek minket, hogy legalább szóljanak, hogy mi lesz. Amikor a buszon voltunk, akkor üzentem bagszinak és ug-nak, hogy ne jöjjenek, mert a buli véget ért. Meg is írtam nekik, hogy mi történt. Ug megkérdezte egyébként, hogy nem-e voltuk túl hangosak, és az zavarta őket. Erre reflexből írtam, hogy nem, de aztán gondolkodtam rajta, hogy a DDR-ezés (lehallatszódhatott a hangos dübögés), akár az, hogy túlzottan oldott hangulatomban (a Mario Kart 64 alatt) megfeledkezek a hangerő gombról, ami a torkomat illeti, és ez zavarhatta őket. De akkor is szokás szólni, hogy túl hangosak vagyunk, legyünk csendesebbek. Úgyhogy akármi is az igazság, nagyon rossz volt így.

Úgyhogy többet nem megyünk a Hyp-R.hu Zone-ba, ugyanakkor ezzel a retro buli is ki van zárva, mert semelyik másik eSport bárban nincs régi TV, legalábbis nem tudok róla. Az InGame-ben próbálkoztunk egyszer retro konzolokkal, de azt mondták, hogy nincs átalakítójuk, amivel régi gépekkel játszhatnánk. Egyetlen lehetőség marad, ha valamelyikünkhöz megyünk, ha retro partit akarunk tartani. Wii U és Nintendo Switch esetében viszont szabad a vásár. Jó eséllyel ez lesz tavasszal is.

Szólj hozzá!
2018. július 19. 11:14 - supermario4ever

Nintendo 64 Sound Series #6 - Diddy Kong Racing Original Soundtrack

diddy_kong_racing_original_soundtrack.jpgMegjelenés: 1998. április 1.
Kiadó: Pony Canyon
PCCG-00448
Ár: ¥2.548

Zeneszerző: Dave Wise

  1. Diddy Kong Racing Theme 1:12
  2. Character Select 1:32
  3. Central Area Introduction 1:06
  4. Central Area Themes 2:38
  5. Lobby Theme Tune 1:53
  6. TT's Theme 1:26
  7. Ancient Lake 2:31
  8. Fossil Canyon 2:45
  9. Jungle Falls 2:19
  10. Hot Top Volcano 3:12
  11. No Entry 0:06
  12. Win the Golden Balloon 0:20
  13. Boss Challenge 2 2:34
  14. Everfrost Peak 3:15
  15. Walrus Cove 2:51
  16. Frosty Village 3:37
  17. Taj's Theme 1:30
  18. Taj's Challenge 2:46
  19. Whale Bay 3:34
  20. Pirate Lagoon 2:35
  21. Crescent Island 3:03
  22. Open Boss Door 0:35
  23. Meet a Boss 0:46
  24. Boss Challenge 2:28
  25. Lose Against Boss 0:36
  26. Boulder Canyon 1:56
  27. Greenwood Village 2:42
  28. Haunted Woods 1:26
  29. Win Challenge Amulet 0:09
  30. Win a Piece of the Amulet 0:06
  31. Win Amulet 0:15
  32. Star City 3:24
  33. Space Port Alpha 2:32
  34. The Secret Tune 2:14
  35. You Can't Beat Me 0:22
  36. Wizpig Challenge 2:29
  37. Wizpig Lose 1 0:09
  38. Wizpig Lose 2 0:10
  39. Think, You've Won? 1:39
  40. Open Wizpig Door 0:20
  41. Wizpig in Space 0:46
  42. Celebration 1:38

Sajátságos játékzenei CD, egyrészt mert brit zeneszerzője van a játéknak, másrészt mert nincs japán címe a zenéknek. A japán kiadású CD-n is latin betűkkel vannak írva a címek angolul. Azon semmi meglepő nincs,  hogy a játékzenét egy brit zeneszerző írta, ugyanis a Donkey Kong széria sokáig a RARE-é volt, mely egy brit cég. És Dave Wise neve nem ismeretlen Nintendós körökben, ugyanis a Super Nintendós Donkey Kong Country trilógia emlékezetes és emblematikus zenéit is ő szerezte.

Sajátságos zenéje van a játéksorozatnak, érződik, hogy nem japán. Inkább úgy lehetne mondani, hogy a japán és a nyugati könnyed játékzenék egy sajátságos egyvelege. Mert hát egy autóversenyről van szó, amelynek szórakoztatás a célja, ezért a játékzenék is hasonlóan könnyedek. Ami probléma, hogy nem nagyon marad meg az emlékezetekben. Viszont van rajta néhány zene, ami miatt meg élmény hallgatni a CD-t, és a játékkal is nagyon jó játszani. Már csak azért is, mert bizonyítja, hogy túl hamar jött ki a Mario Kart 64, hiszen ez annak továbbfejlesztett változata.

1 komment
2018. július 15. 21:49 - supermario4ever

Super Mario Bros. 3 plakát a MondoConról

img_20180715_094226_1.jpgNem terveztem vásárolni a MondoConon, de szétnéztem, és olyat találtam a Geek Corner standjánál, amit nem hagyhattam ott. Super Mario Bros. 3 borítója óriásképen. Gyerekkorom legendás képe, a játék meg nemcsak gyerekkorom, hanem az életem is. Ha meghalok, temessék mellém a játékkazettát is. Ezzel is alakítom a retro részleget, a TV fölé lesz kiragasztva, mint a legnagyobb ékesség.

Egyre több ilyen videojátékos relikvia lelhető fel Magyarországon, ami mindenképpen örömteli. Gondolom, hogy a fellendülő eSport iparnak (nevezhetjük így) köszönhetően egyre többen érdeklődnek a videojátékok felől, egyre elterjedtebbek az ingyenesen játszható játékok. Elsősorban a Geek Corner-nél (valaha Holdfény) menőségeket találni, náluk van a legtöbb, de a videojátékbolt.hu-nál is érdemes szétnézni, valamint a WestEnd-ben a Story Shop-ban is van néhány videojátékos relivkia, de megítélésem szerint itt meglehetősen drágák. Ezeket nézegetve a MondoConon, nagyon inspiráló volt, korábban is volt olyan gondolatom, hogy be lehetne ezekből folyamatosan vásárolni, és menő lenne videojátékossá tenni a lakást, ahol lakok, ez most megerősödött. Természetesen mindenféle van. Plakát mellett volt bögre, pohár, póló, kulcstartó, kitűző, társasjáték, és a jó ég tudja mi, egyik menőbb, mint a másik.

Amúgy a konzolrészleg erős volt a MondoConon, bár inkább a trendi PC játékokra voltak kihegyezve. Volt PlayStation 4, XBOX ONE is, egyetlen Nintendo Switchet láttam, rajta Mario Kart 8 Deluxe-szel. Ez mondjuk jó volt, jó nagy ívelt TV-re volt rácsatlakoztatva. Meg egy Super Nintendo Classic Mini-t szúrtam ki a bejáratnál, ezen játszottam egy kis F-Zerót. A retro részlegnél pont a Nintendo 64 TV-je nem működött, pedig vittem volna a Mario Kart 64-et. Na nem el, hanem játszottam volna rajta. Akartam szólni az illetékesnek, de nem találtam ott senkit. Retróknál volt még PlayStation 2, Sega DramCast, XBOX, meg a kamu konzol is. Voltak kormányos autóversenyjátékok is, kettőnél Formula 1 2017 volt. Az egyiket kipróbáltam, de valami rettenet volt. Kétszer azért diszkvalifikáltak a versenyről, mert induláskor a fékezés gombot nyomtam... És hát milyen versenyző az, aki fékezéssel rajtol? Azt hittem, hogy azzal adom a gázt. Aztán rájöttem, hogy a másikkal, de utána is borzasztó volt. Hát nem egy Mario Kart, az biztos. Teljesen realisztikus autóverseny, és nem olyan, hogy végig adni kell a gázt, és akkor nyerünk, hanem tényleg... Látszik, hogy nem játszottam ilyen játékkal soha. Az első kanyarnál be a kavicságyba, és a kocsinak annyi. Hát nem én tenném világbajnokká Sebastian Vettelt. ^^' Vele játszottam. Na mondtam magamban, ha egy nagymenővel leszek, akkor biztosan menni fog a játék. Hát nem ezen múlik. Amúgy a játék teljesen jó, és szeretem a Forma 1-et, úgyhogy mindenképp megérte. A játékom volt borzasztó. ^^'

Teljesen jó a konzolrészleg, csak az a rossz, hogy áttették másik épületbe, amit nehezebb megtalálni. Pontosabban bejutni könnyű, de soha nem találom azt a bejáratot, amin bejöttem, és mindig másikon megyek ki. És mire onnan visszatalálok a főépületbe...

Szólj hozzá!
2018. július 13. 23:39 - supermario4ever

Retro részleg fejlesztve

Történt némi változás, amióta nem írtam az albérletről, ugyanis sajnos azóta megint újba költöztem. Szerencsétlenül alakultak a dolgok, néhány barátom már azon viccelődött, hogy az új hobbim lett az albérletkeresés. Ez a 9. albérlet, érdekességként az 5. kispesti albérlet. Nemcsak azért akartam a XIX. kerületbe költözni, mert szeretek itt lakni, hanem mert már sok cuccom van itt, és nem akartam messzire költözni a X. kerületből, hogy ne kelljen annyit cipekedni. Szerencsére itt nagyon jól alakulnak a dolgok, maximálisan elégedett vagyok mindennel, a hiányosságaival meg együtt tudok élni, azokat majd később.

És itt új retro részleget találtam ki, ezt fejlesztettem, ugyanis volt anyagi lehetőségem venni képcsöves TV-t, jó minőségűt, jó áron. Méghozzá egy Sony Trinitron KV-21M3K modellt. Itt most konkrétan modellt nem kerestem, két kitételem volt. Az egyik, hogy a márkája lehetőleg Sony vagy Panasonic legyen, és 51 cm képátmérőjű, ami képcsöves TV-knél ideális számomra. Mind a kettő bejött. ráadásul az ára is kedvező volt (3.900 forint), megvolt az eredeti távirányítója is, úgyhogy azt gondolom, hogy jó vásár volt. Mazsibazsi barátom segített elhozni, akinek nem tudok eléggé hálás lenni a segítségéért, és hogy ennyire készséges volt.

Mielőtt beüzemeltem, még ki kellett takarítani, ugyanis eléggé koszosan vettem át, csupa por volt. Még a képcsőre is ragadt valami kosz. De néhány univerzális nedves törlőkendő, és még a rések portalanításával és a távirányító alapos kitisztításával is éveket fiatalítottam a TV-n. Annyira alaposan tisztítottam ki, hogy még a réseknél is portalanítottam, minden egyes rést letakarítottam. Először a legegyszerűbbet akartam kipróbálni, az AV csatlakozást. Ehhez egy Nintendo 64-et csatlakoztattam, bele Mario Kart 64-et, szinte zavarba ejtő az eredmény:

img_20180713_155901.jpgKülönben nagyon nehéz képcsöves TV-ről jó képet elkapni, mert ez a TV is csak 50 Hz-et tud, és írtam róla nemrég, hogy amúgy folyamatos a kép, de valamiért ha fényképezőgépen nézem, rettenetesen vibrál. És olyan képet elkapni, amin a legkevesebb vibráció látszik... Nagyon sok képet csináltam, mire megtaláltam a megfelelőt. Egyébként akik emlékeznek a '90-es években, amikor valami hír vagy tudósítás keretében TV-k és számítógépes monitorok látszottak, ott volt nagyon erős vibrálás, ami a TV-n keresztül látszott. Na ugyanez az eset van itt is. Amúgy Mario Kart 64-ezni mindig jó buli, most is szerettem.

Aztán jött az, hogy kipróbáljam a hangolást, rácsatlakoztattam a Super Nintendót RF kábellel, és jelentem, megtalálta:

img_20180713_162942.jpgBár a keresés eleinte problémás volt, ugyanis nem értettem a jeleket a TV-n. Az volt, hogy behangoltam, az ment, de azt hittem, hogy ezzel el van intézve, el is van mentve, de amikor visszaléptem, láttam, hogy mégsem mentette el.. Nem értettem a piktogramokat, aztán többször próbálkozás után rájöttem, melyik a mentés. Még szép, hogy a Super Mario All-Stars-szal próbáltam ki, mentem vele egy pár percet. Ami furcsa volt, hogy többször változott a kép minősége. Volt olyan, amikor olyan szép és tiszta volt a kép, mintha AV-ra lett volna csatlakoztatva, máskor meg erősen hangyás lett a kép.

De aztán kiderült, hogy inkább a Nintendo RF kábel érintkezése az, ami problémás lehet, ugyanis harmadikként a videomagnót csatlakoztattam rá (azt is ugyanígy), és amikor arra rákerestem, annak a képe tökéletes volt, és nem volt változás. A Super Mario videokazettával próbáltam ki.

img_20180713_164847.jpgÚgy tűnik a Super Nintendót hangyásabb "pillanatában" kaptam el, mert azért látható különbség a videós kép javára. Úgyhogy most már videokazettákat is tudok nézni régi TV-n.

A következő a Sega Master System volt. Ezt is be akartam hangolni a helyére, teljes siker volt. És ennek a képe is végig gyönyörű volt.

img_20180713_190236.jpgTovábbra is nagyon szeretem a Master Systemes első Sonic the Hedgehog játékot. Most is elvittem a feléig. Aztán tovább nem, mert éhes voltam, és addig is pihentem egy kicsit.

Legvégül a régi DVD-lejátszót csatlakoztattam a TV-hez. Van ugyanis egy Pioneer DV-340-es modellű DVD lejátszóm, ami még a DVD-korszak kezdeti szakaszából származik, 2001-2002 tájáról, amikor még 120.000 forint volt egy lejátszó. Ez a lejátszó annyira kezdetleges, hogy nincs rajta se USB csatlakozás, valamint adat DVD-ről semmilyen formátumot nem ismer fel (avi, mkv, mp4, semmilyet). Úgyhogy ez csak eredeti DVD-t tud lejátszani, illetve élek a gyanúperrel, hogy az ISO-ban kiírt DVD-kkel is boldogul, ezt még nem próbáltam. Magát a lejátszót igen, a Hófehérke és a hét törpe DVD-vel próbáltam ki, és megy rajta rendben minden.

A retro részleg most kicsit szűkösen van itt az új helyen, de örülök neki.

img_20180713_191351.jpgJelen állapotában elégedett vagyok, csak sajnos szűkösen vagyok abban a szobában, ugyanis ott van tárolva majdnem minden olyan bútor, ami nem kell. Két ágy is van a szobában, egyik van a másikra téve, úgyhogy épp csak annyira tudom magam ott kényelembe helyezni, hogy egy széket oda, és kb. 40-50 cm távolságból nézem a TV-t. Egyelőre ez még nincs megoldva, most kényelmetlen és szűkös, de teszek azért, hogy felszabaduljon a szoba. Tehetek is róla, ugyanis a főbérlőnek sem kellenek a bútorok, mondta nekem, hogy ha meg tudom oldani, hogy elszállítsák, akkor engedélyt sem kell kérnem, intézhetem, hogy vigyék el. Örömmel, mert amúgy eléggé régi bútorok. Foglalják a helyet, nincs szükség rájuk, és öregítik a lakást. Úgy volt, hogy a bútorok és az ágy közül három az én szobámban volt, amit nekem adtak ki, csak mivel én vettem saját bútorokat korábban, és időközben át lettek hozva, ezért ki kellett rakni a szobából. De hogy milyen nehezen találtam meg a helyüket, és mire odatettem őket... Na az nagy munka volt, de egyébként bámulatos a különbség. Azzal, hogy az én néhány hónapja vásárolt bútoraim kerültek ide, már attól sokat fiatalodott a szoba.

Nemcsak a gyors, kényszerű költözés miatt döntöttem emellett a szoba mellett, hanem mert láttam fantáziát, úgy az egész lakásban. Ugyanis a panelek közül, amiket láttam, ennek az elrendezése tetszik a legjobban. Ez ugyanis egy három szobás lakás, van a nagyszoba, amiben a lakótársam lakik, és van a közepes méretű szoba, amiben én. A kicsiben senki, itt vannak a bútorok, amik nem kellenek, és ide is berendezkedtem. Aztán ha sikerült elszállíttatni minden bútort, ami nem kell, akkor berendezkedhetek ide is, meg van engedve. Úgyhogy lényegében két szobát bérelek egy áráért. De nagyon jól érzem itt magam, végre úgy tűnik, hogy ez lesz az a hely, ahol sokáig fogok maradni, akár hosszú évekre is. Főleg, hogy ha ez a lakás fel lenne újítva, nagyon szép lenne, akár egyedül is bérelném, ha majd olyan anyagi helyzetem lesz. A legkisebb szoba ugyanis a konyha mögött van közvetlen, én megcsinálnám azt, hogy a kettő közötti falat kivetetném, és lenne egy nagy étkezős konyha. Valamint a konyha és szoba bejáratát is kivetetném, mivel egymás mellett vannak, és így a folyosó tág terű lesz. Aminek azért örülnék, mert többek között amit a '80-as években épült panelekben nem szeretek, hogy a folyosó szűk, és olyan érzetet ad, mintha elszeparálná a lakás egyes helyiségeit, és nem egy teljes egészet ad a lakás, hanem mondjuk két felet. Például Békéscsabán abban a lakásban, ahol felnőttem, egy szűk folyosó egyik végén van két szoba, a másik végében meg kettő, és olyan érzetet ad, mintha két különböző lakás szobái lennének. Viszont az a gondolatom, hogy ha tágas lenne a folyosó azáltal, hogy a konyhával egy teljes egészet ad, és sokkal jobb lesz a lakásban is tartózkodni. Hogy ilyeneken is gondolkodok, ez is jelzi, hogy jól érzem magam itt, és hosszútávra tervezek ide. Egyébként nagyon jófej a főbérlő, elmondtam neki a terveimet, gondolataimat a lakásról, és maximálisan nyitott rá. Úgyhogy ha tényleg sokáig itt maradok, és minden rendben lesz, fogok indítványozni jövő nyárra egy átfogó felújítást. Addig meg a hiányosságaival együtt vagyok elégedett a lakással. Végre oldottan jól érzem magam, ez nagyon hiányzott.

Szólj hozzá!
2018. július 13. 10:16 - supermario4ever

Nintendo 64 Sound Series #2 - Mario Kart 64 Original Soundtrack

mario_kart_64_original_soundtrack.jpgMegjelenés: 1997. szeptember 19.
Kiadó: Pony Canyon
PCCG-00419
Ár: ¥2.548

Zeneszerző: Nagata Kenta (永田権太)

  1. Title (オープニング・タイトル; Opening Title) 1:00
  2. Circuit (サーキット&ワリオスタジアム; Circuit & Wario Stadium) 2:48
  3. Farm (モ~モ~ファーム&ヨッシーバレー; Moo Moo Farm & Yoshi Valley) 2:06
  4. Beach (ノコノコビーチ; Noko Noko Beach) 2:06
  5. Desert (カラカラさばく; Kara Kara Sabaku) 2:37
  6. Highway (キノピオハイウェイ; Kinopio Highway) 3:00
  7. Snow (スノー&シャーベットランド; Snow & Sherbet Land) 2:22
  8. Mountain (チョコマウンテン; Choco Mountain) 3:12
  9. Castle (クッパキャッスル; Koopa Castle) 2:50
  10. Jungle (ドンキージャングルパーク; Donkey Jungle Park) 1:26
  11. Obake (ヒュ~ドロいけ; Huu Doroike) 1:50
  12. Rainbow (レインボーロード; Rainbow Road) 5:02
  13. Battle (バトルステージ; Battle Stage) 3:08
  14. Select (ゲームセレクト; Game Select) 1:04
  15. Result #1 (Win) (リザルト (1位~4位); Result (1i-4i)) 3:30
  16. Result #2 (Lose) (リザルト (5位~8位); Result (5i-8i)) 0:42
  17. Result #3 (VS & Battle) (リザルト (VS&バトル)) 1:12
  18. Star (スター無敵; Star Muteki) 0:36
  19. Prize #1 (1st-3rd) (表彰式 (1位~3位); Hyoushoushiki (1i-3i) 1:39
  20. Prize #2 (4th-8th) (表彰式 (4位~8位); Hyoushoushiki (4i-8i) 0:51
  21. Staff Roll (スタッフロール) 2:47
  22. Start Grid #1 (GP & VS) (スタートグリッドファンファーレ (GP&VS); Start Grid Fanfare (GP&VS) 0:09
  23. Start Grid #2 (Time Trial & Battle) (スタートグリッドファンファーレ (TA&バトル); Start Grid Fanfare (TA& Battle) 0:05
  24. Final Lap (ファイナルラップファンファーレ; Final Lap Fanfare) 0:06
  25. Goal in #1 (1st) (ゴールインファンファーレ (1位); Goal in Fanfare (1i)) 0:08
  26. Goal in #2 (2nd-4th) (ゴールインファンファーレ (2位~4位); Goal in Fanfare (2i-4i)) 0:07
  27. Goal in #3 (5th-8th) (ゴールインファンファーレ (5位~8位); Goal in Fanfare (5i-8i)) 0:07
  28. Game Over (ゲームオーバー) 0:11
  29. Mario (マリオのセリフ; Mario no Serif) 0:34
  30. Luigi (ルイージのセリフ; Luigi no Serif) 0:23
  31. Yoshi (ヨッシーのセリフ; Yoshi no Serif) 0:17
  32. Toad (キノピオのセリフ; Kinopio no Serif) 0:26
  33. Donkey Kong (ドンキーのセリフ; Donkey no Serif) 0:19
  34. Wario (ワリオのセリフ; Wario no Serif) 0:23
  35. Peach (ピーチのセリフ; Peach no Serif) 0:25
  36. Bowser (クッパのセリフ; Koopa no Serif) 0:22
  37. Special SE (スペシャルSE集; Special SE Shuu) 2:02

Összidő: 51:52

Ez a játékzenei CD is eredeti minőségében tartalmazza a Mario Kart 64 zenéit, viszont az utolsó kör gyorsított zenéi nem hallhatók. Külön érdekesség, hogy a 29-36 sávok tartalmazzák a különböző karakterek hangjainak japán változatát. Ugyanis néhány karakternél (Luigi, Toad, Peach, Wario) különbözőek a hangok a játék japán és nyugati változatában. Ezek a hangok számunkra sem ismeretlenek, ugyanis ezeken a hangokon szólalnak meg a Mario Kart: Super Circuit játékban. A Special SE pedig a különböző hangeffekteket tartalmazza.

Jó CD, bár ritkán szoktam elővenni, mert érezhető, hogy nem olyan komoly, nagy hatású zene, mint a Super Mario 64 esetében. És ez így is van rendjén, hiszen a Mario Kart 64 is egy könnyed játék, kiválóan illik hozzá a zene, méltán emeli a játék hangulatát. De néhány zenét leszámítva önmagában nem hallgattatja magát annyira.

Szólj hozzá!
2018. július 11. 21:54 - supermario4ever

Nintendo 64 Sound Series

Az utóbbi néhány napban többet hallgatok játékzenéket, ennek hatására elgondolkodtam azon, hogy eléggé keveset, szinte semmit nem írtam játékzenék kiadásairól. Merthogy Japánban nagyon sok játék zenéje megjelenik hivatalosan CD-n, ezek közül elég sok megvan nekem digitálisan, és ismertető formájában írnék róluk. Ezeket ugyanúgy hivatalos zenei kiadók jelentetik meg, mint a többi japán zenei CD-t.

Többek között a '90-es évek második felében megjelent egy sorozat Nintendo 64 Sound Series néven. Ennek keretében 10 Nintendo 64 játék zenéje jelent meg hivatalosan CD-n, az alábbiak:

  1. Super Mario 64 Original Soundtrack
  2. Mario Kart 64 Original Soundtrack
  3. Star Fox 64 Original Soundtrack
  4. Wave Race 64 Original Soundtrack
  5. Yoshi's Story Original Soundtrack
  6. Diddy Kong Racing Original Soundtrack
  7. 1080° Snowboarding Original Soundtrack
  8. F-Zero X Original Soundtrack
  9. Banjo Kazooie's Great Adventure Original Soundtrack
  10. The Legend of Zelda: Ocarina of Time Original Soundtrack

Ebben a sorrendben jelentek meg, ezekről fogok írni egyesével.

Szólj hozzá!
2017. szeptember 12. 20:40 - supermario4ever

I. Mario Kart találkozó

A számozással elsődlegesen megadom a bizalmat afelé, hogy hagyomány lesz belőle. :) Vasárnap volt ugyanis Mario Kart találkozó. Ez nem volt annyira meghirdetve, az elsődleges cél ugyanis az volt, hogy azok jelenjenek meg, akik rendszeresen játszanak Mario Kart online bajnokságot. Így én is meghívást kaptam. Örömmel fogadtam el, főleg azért, hogy végre valós arcokat tudjak kötni Mii-khez. Másrészt meg azért, mert már 11 éve járok találkozókra, Anime- és MondoConokra, és igazság szerint már csak akkor rejt érdekességet, hogy ha új emberekkel találkozhatok. Ez most megtörtént, pont ebben rejlett a Mario Kart találkozó varázsa.

Bár kicsit érdekes volt a dolog, mert én már reggel felkeltem, úgy emlékeztem, hogy 10-kor kezdődik a találkozó. De mindenki azt írta, hogy 11 óra. Furcsa... meg mertem volna esküdni, hogy olyan is elhangzott, hogy az InGame gamer hely már 10-kor kinyit miattunk. Ennek ellenére elindultam 9.20-kor itthonról, elütöttem addig is az időt a WestEnd-ben. Bagszi kérésére vettem két Pokémon figurát a Mekiben, Litten-t, akit tüzes cicának neveztem el. Magamnak is vettem egy harmadikat, én is gyűjtöm a Pokémonos figurákat. Próbálgattam, eljátszogattam vele a kajáldás résznél. Jól bele kell tenni a nyalókára emlékeztető tüzet a szájába, hogy azt aztán kiköpje.

Aztán mentem is a villamossal a Blaha Lujza térre. 11.10 körül értem az InGame-be, azt hittem, hogy lesznek már egy néhányan ott, de elsőként értem oda. Leültettek, helyet foglaltam, tehát újabb szabadidőm van egyedül. Körülbelül negyed óra múlva jött bagszi, Cava és Zolika. Kibontották a Switch-et, amit tudtunk, rákötöttünk kijelzőre. Közben folyamatosan jöttek az emberek. Akinek volt Switch-e mindenki elhozta, így egyre többen tudtunk játszani Mario Kart 8 Deluxe-et. Az elején kifejezetten jól ment, élmény volt a közös játék. De utána, amikor előjöttek a hibaüzenetek, akkor kiszálltam egy idő után. Jókat nevettünk rajta, de szkeptikussá tesz, hogy érdemes lesz befizetni az online szolgáltatásokra, ha ez mindig ilyen lesz?

Meg ha kérték a Nintendo 64-et, akkor elhoztam azt, és rákötöttem bagszi kis TV-jére. Eredetileg csak a controller pak-et terveztem vinni, mert az elem lemerült benne, és azt szerettem volna cserélni. Csak ez meglehetősen körülményes, mert hozzá van forrasztva, ehhez kértem segítséget. Zolee önként felajánlotta a segítségét. Meg is csináltam, működik rendesen, köszönöm szépen neki. Csak kár, hogy nem tudta úgy megcsinálni, mert egy olyan elemet hozott, amin rajta volt már a forrasztás, csak fordítva, mint ahogy az eredetiben rajta volt, ezért nem tudta sajnos jól összeszerelni. Van szépséghibája a dolognak, de az a lényeg, hogy működik. A Mario Kart 64-ben lett tesztelve, csak aztán eszembe jutott, hogy elsősorban a Lego Racers miatt akartam megvenni, ugyanis nagyon rég megvan a játék Nintendo 64-re, de soha nem tudtam vele rendesen játszani, mert controller pak-et kér például ahhoz, hogy a kreált autókat elmentse. A controller pak-ben 123 blokk memória van, a Mario Kart 121 blokkot kér. És sejthető, hogy a fennmaradó 2 blokk nem elég a Lego Racers-hez, úgyhogy fog majd kelleni egy 2. controller pak, ha mind a két játékhoz szeretnék extra memóriát.

Megmondom őszintén, meglepett, hogy viszonylag keveseket érdekelt a Mario Kart 64, legalábbis én azt gondoltam, hogy lesz kb. fél óra, amikor kizárja mindenki a külvilágot, és összegyűlik mindenki a kis TV köré. De legalább néhányan jót játszottunk vele. Bár azért letették néhányan a controllert, mert azért lehet érezni azokat a mai szemmel nyilvánvaló technikai hibákat, amik annak idején egyáltalán nem tűntek fel. Én a hibái ellenére imádom, és tényleg bíztam abban, hogy népszerű lesz.

Volt Mario Kart 8 verseny is. Összesen 12-en neveztünk rá, én az utolsó fordulóban voltam bagszival, Zsuzsmóval és Mazsival, akik mind lányok. És mindig mondogatták, hogy hajrá lányok... és Attila. Köszönöm. :D Mindenesetre most nem tudtam alkalmazni azokat a dolgokat, amik által jobb tudok lenni, aminek meg is lett az eredménye. 32 pontot értem el, ezzel 12. helyen végeztem, vagyis utolsó lettem. Mindezt úgy, hogy az utolsóelőttinek 41 pontja lett. Mivel 4 pályás verseny volt, ezért 60 pont volt a maximum. Amúgy itt is volt példa, hogy lehettem volna első, de az akkor valósult volna meg, ha 2 körös lett volna egy pálya, a harmadikra mindig történt valami, ami miatt hátrább kerültem. De azért jó buli volt.

Voltak más játékok is, például ARMS, Overcooked... El se hiszem, hogy van megint főzős játék. Azt hittem, hogy a DS-es és Wii-s Cooking Mama széria kellően betöltötte ezt szerepet, de van utódja. Érdekes volt látni, hogy bagszi és Dávid mekkora szenvedéllyel játszottak vele. Én meg csak néztem... Milyen vicces lenne, diplomás végzettséggel szakácsnak menni. Kép is volt arról, hogy valakinek megvan a diplomája, és ezzel Mekis dolgozó lett.

Aztán lassan este lett, szedelőzködtünk. Néhányan elmentünk a Blaha Lujza térig, én itt külön mentem a metróval egészen a Határ útig. Jó volt a találkozó nagyon, elsősorban az új emberek miatt, de a közös játék is élmény volt. Remélem hamarosan lesz folytatás. Külön köszönet jár MagicT-nek a szervezésért (most kivételesen nem bagszi szervezte), és Mókinak a Mario Kart-os jogosítványért, csoportképért, névjegykártyáért. Nagyon aranyosak, és személyes.

Az általam készített képek itt tekinthetők meg.

Szólj hozzá!
2017. június 30. 23:31 - supermario4ever

Önbizalomtól duzzadó tökutolsó Mario Kart verseny

Nos, a pénteki Mario Kart bajnokság megvolt ezen a héten is. Nagyon jó volt, és most abból a szempontból valós eredmény született, hogy mindenki végig benne volt a játékban, senki nem szállt ki. Így aztán nagyon utolsó lettem most.

mario_kart_8_eredmeny_4.jpgSzépítettem a végén, de az elején örültem az utolsó előtti helyeknek is, és úgy el lettem maradva a végére, hogy már amiatt volt élmény játszani. Még annyira bennem van az emelt szintű ötös angol érettségi eredményének az öröme, hogy egyáltalán nem foglalkoztam a játékkal. Úgy voltam vele, hogy menjetek előttem, elleszek én itt hátul. Aztán egy idő után megráztam magam, és úgy voltam vele, hogy ha már itt vagyok, azért mutassak fel valamit. Igyekeztem komolyabban venni a játékot, de így sem sikerült jobb eredményt elérni. Rájöttem, hogy valószínűleg azért, mert a kocsi rossz alattam. Tanooki Marióval mentem Metal kocsi, Slim kerék és MKTVFOIL ernyővel, de egyszerűen kezelhetetlen volt a kocsi. A sokadik kudarc után úgy döntöttem, hogy ez így nem mehet tovább, kilépek, és karaktert meg kocsit váltok. A lehető legkönnyebbeket választottam ki: Toad karakter, Pipe Frame kocsi, Roller kerék, és a repülő ernyő. Na ezt már jobban tudtam kezelni, de itt is idő kellett, mire belerázódtam a dologba, de aztán ritkultak az utolsó helyek, egyre gyakrabban értem el jobb helyezést. Aztán már a középmezőnyben is megmutatkoztam. A legjobb most egy harmadik hely volt néhány másodperc erejéig, amúgy most összességében nem nagyon látogattam az élbolyt.

Megvannak az oda való emberek. Valamennyire tudok fejlődni, de tartok attól, hogy a határtól már nem vagyok annyira messze. Mondták többen is, hogy szinte vérre menő harc megy az 1. helyért, tárgyakat kegyetlenül használva egymás ellen. Erre többen is utaltak, egyszer például amikor valaki kitette büszkeségének tárgyát, megvan mindenhol a három csillag a Mario Kart 8 bajnokságában. Aztán írta neki ug, hogy akkor jöhet Mario Kart 8 online bajnokságára, ott megemberesedik. Aztán amikor múlt héten írtam a FB oldalra, hogy bosszantott, hogy Tidus csak úgy oldalról nekilökött a banánhéjnak, amikor sok vizet nem zavartam neki. Móki válaszolt erre valami olyasmit, hogy aki az első helyért harcol, annak nem számít semmi. Nem pont így írta, de a lényeg benne van. Akkor elgondolkodtam azon, hogy velem is előfordult már az, amikor például első voltam, aztán kiütnek, hátrább kerülök, annyira elkapott a flow, hogy nem törődve senkivel keményen átgázoltam mindenkin.

Ugyanakkor meg ott a másik oldal. Lesz július 29-én Nyíregyházán egy Mario Kart 8 Deluxe veresny, ennek szabályzatában többek között tiltva van az úgynevezett "bullying". Tehát a szándékos hátráltatása másik versenyének. Rákérdeztem erre, hogy értik, és mint kiderült, ebbe bizony benne van az, hogy csillaggal nem lehet a másiknak nekimenni szándékosan, vagy akár nekilökni valakit egy tárgynak, és hasonlók. Ez a másik oldala a dolognak, hogy ugyan elfogadtam magamban azt, hogy kegyetlen csaták mennek az első helyért, ugyanakkor meg lélekben közelebb vagyok a nyugisabb, másokat nem hátráltató verseny mellett. Persze kérdés, hogy mi számít ide. Mert ha kapok piros teknőspáncélt, azt nyilván rádobom az előttem levőre, meg ilyenek, de alapvetően én sem szoktam szándékosan nekimenni csillaggal senkinek. Ugyanakkor azt el tudom képzelni, hogy ha majd jobb és jobb leszek, akkor tényleg el fog kapni annyira a hév, hogy keresztülgázoljak mindenkin a győzelemért, hiszen ez is a Mario Kart része, és ahogy korábban írtam, a tárgyak is olyanok, hogy meg kell tanulni használni őket. Ettől több a Mario Kart a többi versenyjátékhoz képest. Csak abból maradt meg rossz emlék, hogy volt 1-2 régi találkozó, ahol volt olyan Mario Kart verseny, ahol olyan egyén is játszott, aki abban látta szórakozását, hogy szívathatja a másikat. Itt utáltam meg ezt a direkt hátráltatását a másiknak. De most már azért nem rágódok miatta, főleg, hogy régen én is csináltam ilyet. Mario Kart 64-en úgy meg lehet szívatni egyes pályákon az ellenfél játékosokat, hogy nincs az a profi tudás, hogy onnan behozza a lemaradását. Csak az új játékokban ettől elszoktam. De majd meglátjuk, hogy ahogy fejlődök, hogy fog változni a mentalitásom, tényleg nem zárkózom el tőle.

Szólj hozzá!
2017. május 07. 16:18 - supermario4ever

Retro videojáték kiállítás

Bagszi hívta fel a figyelmemet, hogy lesz retro játék kiállítás a Csokonai Művelődési Központban, ahol rengeteg sok régi konzolt és játékot meg lehet tekinteni és kipróbálni. Annak kapcsán merült fel a dolog, hogy biztosan meglesz már neki a megjelenés napjára a Mario Kart 8 Deluxe, és hogy kipróbálnám nála, ha lenne lehetőség. Mondta, hogy igen, és bár nála nem lehet, de ha szeretném, akkor kipróbálhatom ezen az eseményen, ugyanis lesz egy Switch is. Na akkor elmegyek. Már csak azért is, hogy új élményeket, inspirációkat szerezzek videojátékok tekintetében.

Bár érdekes, hogy ez volt a 9. kiállítás, de én most vagyok először, valahogy eleddig ez kimaradt az életemből. Úgyhogy már csak emiatt is el akartam menni, hogy be tudjam pótolni. A 7.19-es vonattal mentem fel Pestre, szerencsére minden rendben volt. az út alatt az angol érettségire készültem, el se hiszem, hogy már egy hét sincs hátra a majdhogynem sorsfordító napig. Izgulok, és nagyon várom. Leszállás után a kettes metróval kellett menni a Deák Ferenc térig, majd onnan az 1-es metróval a Mexikói úti végállomásig, innen pedig a 25-ös busz vitt el a célállomáshoz. 1.000 forint volt a jegy, és meg kell hagyni, tényleg megérte, mert itt aztán minden volt. A Pongos géptől kezdve a Spectrumos, Commodore-os, Amigás gépen át a Nintendós, PlayStation-ös, Segás sikereken át, a mai VR technológiát is ki lehetett próbálni. Sőt, a színpadra felkerült két Nintendo Switch, a NES Classic Mini. És rengeteg ki volt próbálható közülük. Nagyon sajnálom, hogy nem vittem a fényképezőgépet, pedig lenne mit mutatni. Először a Switch-hez mentem fel, hiszen ott volt bagszi. Oly sok szeretettel üdvözöltem, két héttel ezelőtti nagy segítségét megköszönve, meg hát keveset találkozunk. Meg adódott lehetőség, kipróbálhattam a Mario Kart 8 Deluxe-et. Nekem kifejezetten tetszett, főleg, mert nem szedtem le a DLC-ket a Wii U-s játékban, így nekem több újdonságot tartalmazott. Amúgy a játék fizikájában nem éreztem különbséget, ugyanúgy lehetett irányítani, viszont a Switch többféle játéklehetősége (TV-s, hordozható...) miatt többen is csatlakozhatnak a játékba, mindenképp jó dolog. Most már meg vagyok győzve arról, hogy jó dolog a Switch, és hogy érdemes venni. Csak egy kicsit lejjebb szállított áron. A játékot is élveztem, annak ellenére, hogy tényleg alig van különbség a Wii U-s és a Switch-es változat között.

Miután kiéltem magam, lementem, szétnézni. A nagyterem két oldalán sok gép és játék volt kiállítva, mintha tényleg múzeum lenne, ugyanis el voltam zárva. Nosztalgikus volt látni a Commodore +4-es számítógépet, az volt életemben az első gép, amin játszottam. Még szüleim vették Bécsben (amikortól lehetett járni az osztrák fővárosba vásárolni) a bátyámnak, talán még születésem előtt. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy megkeresem itthon, de az már tényleg sehol nincs meg, reménytelen lenne a keresésére indulni. De rengeteg egyéb számítógép és konzol volt, amit itt láttam először. A kipróbálható gépek közül először a PlayStation 2-höz mentem oda, itt egy Tekken volt játszható. Nem tudom, hogy valami rosszul volt beállítva, vagy én nem tudtam játszani, de nagyon lassú volt a karakterem mozgása, ennek ellenére mindig legyőztem a gépi ellenfelet. Szerintem nem ilyen a normális játék, de nem tudtam, hogy lehetett-e állítani rajta valamit, ezért inkább otthagytam. Odamentem a Nintendo 64-hez Mario Kart 64-ezni egyet. Hiába van meg, soha nem tudom megunni. Mellesleg feltűnt némi logika a gépek elhelyezésében. Mintha generációnként lettek volna elhelyezve, mert egy asztalon voltak a nagyon régi gépek, ugyanígy egy asztalon voltak a NES, Sega Master System, és a SNES, Sega MegaDrive gépek, és a többi.

12.30-kor volt a kamarateremben egy vetítés, Vakondok 4: Végigjátszás című kb. 2 órás dokumentumfilm. A magyar videojátékkészítés történelme, sok érdekességgel. De tényleg rengeteg... Nagyon tetszett a film, élmény volt hallgatni az élménybeszámolókat, de annyira töményen jöttek az érdekes és meghökkentő információk, történetek, tények, hogy fél óra múlva leállítottam volna, mert úgy éreztem, hogy ezt fel kell dolgoznom. Ki is esett néhány perc, és ahogy elnézem, nem én vagyok az egyedüli, aki így járt, ugyanis a film közben folyamatosan redukálódott a nézők száma. 10-en kezdtük el nézni, és maradtunk 4-en a végére. De aztán megerőltettem magam, és úgy döntöttem, hogy végignézem, nem foglalkozok az információk "megdöbbentő-mivoltával". De tényleg rengeteg volt. És tényleg megdöbbentő volt hallgatni a '80-as években hogy készültek minálunk a videojátékok, miben voltunk mi mások, mint a nagy nyugati fejlesztőcégek, és hogy mivel magyarázták, hogy a magyar játékok ennyire jól sikerültek. A legérdekesebb az volt, amikor Japánban próbálkoztak, és az volt az első kérdésük, hogy Nintendo van? Hát nem lehetett arra fejleszteni, az ismert tény számomra, hogy a Nintendo azzal akarta kivédeni, hogy sok igénytelen játék készüljön a gépére (ezáltal a videojáték-válság áldozata legyen), hogy lezárta a rendszerét, forráskódját (vagy hogy mondják... programozók biztos tudják), ezáltal csak azoknak a cégeknek lehetett fejleszteni játékokat NES-re, akikkel külön szerződést kötöttek. A Nintendo mindig is japán cég volt. De a játékfejlesztésről is nagyon sok érdekességet meséltek. Milyen az, amikor hetekig nem érintkeztek a külvilággal, a dolgozószobájukban aludtak, mondták, hogy konkrétan abból állt egy napjuk, hogy programoztak és aludtak. Ez az egyik olyan dolog, amiről egyébként tudok, hogy nagyjából ilyen egy kemény programozás, és amiatt (is) félek komolyan informatikát tanulni, mert a munka velejárói olykor nagyon durvák.

Miután vége lett a filmnek, visszamentem a Switch-hez játszottam még egy darabig a Mario Kart 8 Deluxe-szel. Aztán lementem, mert láttam, hogy a Nintendo 64-ben Duke Nukem 64 van, és eszembe jutott, hogy ezt játszottam annak idején PC-n, és megnézem, milyen N64-en. Szokatlan az irányítás, hogy a C-gombokkal megyünk előre, de csak az analóg karral lehet fordulni, ugyanakkor a pálya ébresztett némi nosztalgikus érzést. Pályáztam erre a játékra, szeretném beszerezni. Sokáig nem volt lehetőségem játszani vele, mert odajött egy 5 év körüli kisfiú, és úgy voltam vele, hogy ne (általam) lásson lövöldözős játékot, ezért váltottam Mario Kart 64-re. Felajánlottam neki, hogy ha akar, játszhat velem. Beszállt, elmagyaráztam neki az irányítást, de hogy milyen durva lett a játék, az most sem hiszem el. Már az eleje sem indult jól, mert mivel először játszott, ezért a hátsó helyen egyikén végzett. Aztán a harmadik pályán, a Koopa Troopa Beach-en történt az, hogy beszorult egy sarokba. De úgy, hogy nem tudott kijönni. Mivel egyébként is nehezen viselte, hogy a mezőny végén van, nagyon begőzölt. Na innentől tudtam, hogy baj van, csak ezt azzal voltam kényszerült "tetézni", hogy nem értek a gyerekekhez, ezért nem tudtam, hogy nyugtassam meg. De a végére olyan sírógörcsöt kapott, hogy elkezdett össze-vissza szaladgálni a teremben segítségért kiáltva. Szerencsére az anyja azonnal megtalálta, és megvigasztalta, de rettenetesen meg voltam rémülve, hogy valaki csináljon vele valamit, sajnos nem tudtam kezelni a helyzetet. Aztán már végigvittem neki a pályát, visszaadtam neki a controllert, az utolsó pályát végigvitte, ott már nem volt semmi baja. Azt gondolom, hogy azt hitte, hogy tényleg beszorult, ezért esett pánikba, hogy valaki szabadítsa ki. Ha így van, akkor itt az élő bizonyíték, hogy egy kisgyerek tényleg nem tud különbséget tenni a fantáziavilág és a valóság között. Nagyon megijesztett, akármennyire is megnyugodott, már nevetett a végén, alázattal megköszöntem a játékot...

Visszamentem a színpadra nézni, hogy mi zajlik Nintendo Switch fronton, a Mario Kart 8 Deluxe mindig is foglalt volt, de ezt öröm volt nézni. Kipróbáltam még a kamu Famicomon a Super Mario Bros.-t, eléggé lassú volt... Meg GameCube-on a Donkey Kongát, de az sehogy nem akart jól működni nekem. Nem volt baj a beállítással, de nem értettem az irányítást. Meg vetítették még egyszer a vakondok 4-et, egyszer-egyszer belestem a kamaraterembe, hogy megnézzem, hányan nézik, de csak hárman voltak... Aztán a tombolahúzás után mentem haza. A 19.10-es vonat az utolsó, mely Békéscsabára megy (a késő esti 22.50-eset leszámítva), azt el akartam érni. A hazaút is rendben ment, két könyvet kezdtem el olvasni az utóbbi időkben, ezeket folytattam: Tari Annamária: Ki a fontos? Én vagy én? valamint elkezdtem olvasni az Assassin's Creed könyvet. Erre már régen felfigyeltem, és szemezek vele egy jó ideje. Úgy voltam vele, hogy amíg csak Nintendo konzolom van, addig más formákban van lehetőségem megismerkedni azokkal a játékokkal, melyek nem jelentek meg Nintendóra, de érdekelnek. Ilyen Assassin's Creed is, melynek úgy tudom, hogy a Reneszánsz az első kötete. Legalábbis ezzel kezdtem el. A kis affért leszámítva nagyon jó volt a kiállítás, örültem neki, hogy sok régi gépet láthattam, és volt lehetőségem kipróbálni néhányat közülük.

Szólj hozzá!
2016. december 20. 11:44 - supermario4ever

Super Mario nap

Hazaérve készültem a holnapi napra, és igyekeztem mindent elintézni, hogy az éjjel a lehető legtöbbet aludjak, de csak nem jött álom a szememre éjfélig. Ennek ellenére hagytam, hogy az óra felkeltsen 4-kor, mert nagyon lelkes voltam. Jót sejtek. Gyorsan átnéztem, hogy nem felejtek-e itt valamit. 4.45-kor indultam el, a vonat 5.32-kor indult útjára. A vonatút rendben volt, most is animéket néztem telefonon. Most a Shounen animék voltak fókuszban. Nagyot nevettem magamban, mert szombaton beszéltem Thunder-nek a Shutsugeki! Machine Robo Rescue-ről, mondtam neki, hogy tűzoltós anime, gyerekek szuperhősök, robottal megmentik a világot. Ő meg felvetette, hogy biztosan macskát hoznak le a fáról. Eddig nem volt ilyen, de a vonaton pont macskát mentettek meg. :D Bár nem a fáról hozták le, hanem elkeveredett, és hazavitték a tulajdonosának. Valószínűleg sokaknak nem tetszene az anime, de nekem bejön. Szívesen nézek belőle egy-egy részt. Ezt az animét hagytam félbe, amikor megérkezett a vonat Pestre. Most nem szálltam át Szolnokon. A Corvin negyednél van a 10 Minutes bár, itt volt a Mario nap. Én voltam az első, aki megérkezett. Eleinte úgy voltam, hogy amíg várok a többiekre, addig befejezem a Machine Robo Rescue-t, de pont megjött bagszi és SakmaN, úgyhogy nem maradtam sokáig egyedül. El is kezdtünk kipakolni SakmaN kocsijából a cuccokat, de gyorsan meg kellett állnunk, mert a pultos csaj azzal fogadott minket, hogy lefújták a rendezvényt. Mégis ki szabotálná meg a bulit? O_O De telefonált azonnal, utánaérdeklődött, hogy mi a helyzet. Szerencsére gyorsan kiderült, hogy félreértés történt, pakolhattunk be. Valami fantasztikus a helyiség, nagyon tágas, nagyon jól el tudtunk helyezkedni. Ideális akár nagyobb volumenű rendezvényekre is, mint akár a miénk. Minden gördülékenyen ment, az volt a nagyon jó, hogy mindennek találtunk ideális helyet: Elfért a projektor, a vászon, minden gépnek volt hely, a Mario DDR-nek is a jutott hely. Szinte túl szép is volt minden, ilyen rendezvény nem szokott komplikációk nélkül lezajlani. Minimum egy helykeresés, nyomorgás, vagy vita szokott lenni, de most semmi ilyesmi nem volt. Majdnem kész is lettünk 10 órára, mire megjöttek az első emberek

És akkor kezdjük el. Nagyon menő volt a NES Classic Mini apró kis gépezet, amin 30 NES játékot lehet játszani. Nagy volt rá az igény amúgy egész nap, úgy tűnik, tényleg alábecsülte a Nintendo a keresletet a kis konzol iránt. De nem akartam kipróbálni, mert tudtam, hogy másnap megjön, ésotthon akartam a sajátommal játszani először. Megnéztem a StreetPass-okat, összegyűltek szépen. Meg már a kirakós darabkákból is nagyon kevés hiányzik. Aztán bagszival megnéztük a Dancing Stage: Mario Mix-et. Ez a Mario DDR Nintendo GameCube-ra. Jó dolog lenne ez, csak az egyetlen zene, amire lehet DDR-ezni, túl egyszerű volt, úgyhogy untam az egészet. Krisi okozott néhány derűs percet, amikor megjelent, látta, hogy zenére táncolunk, és idéz a Super Mario Bros. 3 rajzfilmből: "Az nem énekes. Hanem Kuksi, a sárkány!". Már el is rontottam a végét, annyira megnevettetett. Bagszira bíztam, hogy szerezze meg a Story Mode-ban a dalokat. Inkább továbbmentem, és néztem a Mario Kart 8 versenyt, meg játszottam retro játékokkal. Ezután tartott Lernie előadást a Mario játékok történetéről, ami jó lett volna, ha nem kb. 10 percben lett volna ledarálva az egész. Itt jött ki a rendezvény egyik nagy hibája. Sok új embert vártunk, viszont szinte csak veteránok jöttek, így nem tudták mások számára érdekessé tenni az előadást. Mert hát mi újat lehet mondani azoknak, akik Marióval nőttek fel? Rosszul volt meghirdetve az egész rendezvény. Azt gondolom, hogy kellett volna például posztert gyártani, és megkérni a bár tulajonosát, hogy ha lehetőség van rá, tegyék ki valahova. Ha nem az ajtóhoz, akkor valahol belül hirdetni. Lehet a Facebookon keresztül is okosan hirdetni, de nagy hibának tartom csak a közösségi oldalt egyetlen alternatívaként kezelni. Itt az volt a gond, hogy szinte csak a Nintendós csoporton belül volt hirdetve, így nem nagyon jutott el külsős emberekhez. Poszteren kívül nekem sem jut eszembe így hirtelen más lehetőség, hogy hirdessünk, de biztos, hogy vannak további lehetőségek.

Volt még egy GameCube, azon Mario Kart: Double Dash!! ment. Krisi hívta fel a figyelmemet arra, hogy csoda, hogy működik a Mario Kart, ugyanis rettenetesen karcos volt a lemez. Nem is figyeltem, de tényleg. O_O Keményen megkapta a magáét azalatt a 11 év alatt, amióta az enyém. Volt még egy Wii, Egy SNES, egy Nintendo 64, és még egy Wii U, ami nem a projektorhoz volt kötve. Valamint SakmaN hozott még egy Sega MegaDrive-ot, mert van neki egy orosz MD kazettája, amin 15 játék van egyben, többek között valami hamis Super Mario. Azt mondja, leesik az állunk, ha meglátjuk a játékot, mert egész jól néz ki. Hát a helyén maradt az enyém, mert azért eléggé csúnya lett. Super Mario All-Stars alapú, és feltételezésünk szerint valamelyik másik Sega játékot programozták át. Az eredeti Super Mario All-Stars... na attól leesik az állam, hogy 23 év után is ennyire szép. Amúgy volt még kiállítva négy New Nintendo 3DS, bennük Super Mario 3D Land, Mario Kart 7, Super Mario Maker for Nintendo 3DS és Mario Party: Star Rush. Ezek körül is szépen voltak emberek, viszont ami meglep, hogy a Wii Super Mario Galaxy 2-je szinte végig üresjáratban volt. Szegény Mariót, szinte sajnáltam, hogy ott aludt a pály közepén. ^^' A Nintendo 64-en legtöbbször a Mario Kart 64 és a Mario Party volt. Többen kérdezték a Super Mario 64-et, azzal nem tudtunk szolgálni sajnos. Super Nintendón pedig Super Mario World, Super Mario All-Stars és Super Mario World 2: Yoshi's Island ment. Ezek viszont népszerűek voltak. Amiket én hiányoltam azok a retro kézikonzolok. Lett volna hely egy Game Boy-nak egy Game Boy Color-nak, de még egy Game Boy Advance csomagnak is. Kellett volna hirdetni a régi hozdozható Mariókat is. A projektoron kivetített Wii U-n legtöbbször Mario Kart 8 ment, de amikor a laptop volt rákapcsolva, akkor Mario reklámok is videók mentek. A másik Wii U-n, ami nem volt kivetítve, azon Pokkén Tournament és Super Smash Bros. for Wii U volt. Itt is volt sor.

Csak akkor kellett Wii U-t cserélni, amikor Pokkén Tournament verseny volt, mert a másik gépen volt a megfelelő memória. Ez is érdekes volt, de akármennyire is szeretem a Pokémont ez most nem mozgatott meg. Inkább a fényképezőgépemmel jártam körbe a terepet. Büszkeséggel töltött el, hogy én voltam a fényképész. Ug szokott fényképezni rendezvényeken, de nem jó a fényképezőgépe, mobiltelefonnal meg azért csak nem lehet annyira jó minőségű képet csinálni. A fényképezőgépemmel lett felvéve Lernie előadása is. Szóval lement a Pokkén Tournament, aztán Krisi Super Mariós kvízversenye jött. Egész jó kérdéseket talált ki, volt egy-két nehéz, ami még engem is megfogott. A kvíz után segítettem én is javítani. 30 kérdés volt, senkinek nem sikerült a maximális pontszám, de igazi "holtverseny-áradat" (kreálom a magyar szavakat, bízzátok csak ide) volt. Három első helyezett volt 27 ponttal, a két második helyezett 26 pontot ért el, és volt két 25 pontos harmadik helyezett, úgyhogy megadták a módját. Bárcsak játszhattam volna. Nem lenne probléma a holtversennyel... Csak hát nemcsak azért nem nevezhettem, mert szervező vagyok, hanem mert előre láttam a kérdéseket, mert Krisi elküldte a Facebook szervezői csoportba, és ott átnéztük mindnyájan. Igazából egy kicsit pöröltem magamban, amiért leszavazták a zenekvízes ötletemet. Hiányzik nekem személy szerint. És lehetett is volna, mert pont az a réteg volt jelen, aki erre vevő lett volna, csak ezt nem tudtuk előre. Főleg azért, mert azt érzem, hogy fejlődött a beszélőkém, le tudnék vezetni egy zenekvízt, akár ötletesen is! Még az Adarna Karaoke alapján gondoltam ki, amikor még Tukeinon és Daki vezették a zenekvízt, és sokszor körmönfontan segítettek. Adnak is segítséget, meg nem is. Elgondolkodtam néhány játékon, és azt éreztem, hogy ilyet tudnék én is segíteni. De Tukitól a legviccesebbek az olyan jellegű "segítségek" voltak, mint például "Ezt az animét tegnap este fejeztem be, kifejezetten tetszett". Meg kell hagyni, óriási segítség volt. Akár egy-két ilyet is el lehet nyomatni poénból.

Ezután még két verseny volt, az egyik egy Super Maro Maker kihívás, az első világ négy pályáját kellett végigmenni, ki éri el a legmagasabb pontszámot? De annyian akartak jelentkezni, hogy le kellett rövidíteni egy pályára. De eredetileg én játszottam a négy pályán, és ug kommentálta az eseményeket, hogy lássák nagyjából az újak is, hogy kell játszani. Aztán jöttek a többiek, de már csak egy pályán. Pedig az utolsó, a három körös verseny nagyon ötletes volt. Ug kitalált egy olyan pályát, ahol az egyik óriás hallal versenyzünk víz alatt, ebből csinált egy három körös "versenyt". Azon nevettem magamban, amikor elértem a második kört, akkor ott volt egy kis elkerített rész, ahova nem mentem be. Itt mondta ug, hogy "aki olyan ügyes, és eljut ide, az megpihenhet a boxutcában" (nagy Forma 1 rajongó). Ebben a kis részben elrejtett egy gombát, de úgy, hogy egy ilyen zuhanó téglát tett rá. Ez olyan, hogy kicsit megrázkódik, majd leesik, utána kapjuk meg a gombát. És nagyjából annyi ideig rázkódik, míg a Forma 1-ben egy kerékcsere tart, úgyhogy hihetetlen ötletes volt. Szóval eleinte nem mentem oda, csak amikor ug említette, hogy ez egy "boxutca". Ja, hogy oda érdemes menni. Visszafordultam, és megszereztem a gombát. És még ezzel a kis bakival is a nagy Chip-Chip előtt értem be. De csak a második pálya maradt, itt kellett a lehető legtöbb pontot összegyűjteni. Itt egy kicsit hátrányban vannak azok, akik elsők között csinálták, mert a későbbiek elleshettek taktikákat. Aztán végül egy Super Mario Run verseny volt. Ami hasonlóképpen egy pályás kihívás volt, de itt érméket kellett gyűjteni. A Super Mario Run egy iPhone-on, iPad-en elérhető mobilos játék. Egyelőre csak iOS-en van jelen, várjuk az Androidos változatot is. Amúgy egy egészen jó játék, csak az a zavaró, hogy mindig kell az internet, hogy játszhassuk a játékot. Kellett is a verseny, mert amúgy nagyon kevesen próbálták ki a játékot. Itt az nyert, aki a legtöbb érmét gyűjtötte össze. Ekkor már annyira beszélhetnékem volt a mikrofonba, hogy odamentem bagszihoz, és állandóan akartam mondani, amikor lehetőség lett volna rá. Ugyanakkor azért volt olyan érzésem, mint abban a bizonyos L'art Pour L'art Társulat jelenetben, amikor azokat a műsorvezető-jelölteket mutatták be, akik nem jutottak tovább. Galla Miklós a félős bemondót játszotta el, aki mindentől megijedt maga körül. Nekem is volt olyan érzésem, hogy JAJ, MIKROFON! De azért egy-két félmondatra tellett.

És ezzel szinte véget is ért a nap. Be kellett fejezni, mert csak 17 óráig kaptuk a helyet. Hihetetlen jó nap volt, nagyon rég éreztem magam ennyire jól egy ilyen rendezvényen. Mondták is nekem többen, hogy nagyon jó volt, és jól érezték magukat. Én mondom nektek, szervezőként, segítőként ezek a visszajelzések a legnagyobb fizetségek. Voltak azért néhányan újak is, tőlük is jöttek visszajelzések. Kívánom, hogy mindenki élje át életében azt az örömöt, amit akkor éreztem. De egyszer minden mókának vége szakad, és pakolni kellett. Mindent úgy kellett hagyni, ahogy megkaptuk. Igaz, hogy régóta ismerjük egymást, de az is kiderült most, hogy csapatban is milyen jól tudunk együtt dolgozni. Mindenki talált magának munkát, senkit nem kellett noszogatni, hogy ugyan csinálja már. Így gyorsan kész lettünk, aztán indult is mindenki ki-ki a maga útjára. Lernie-vel mentem metróval, mondtam neki, hogysmint vannak a Nyugati Pályaudvaron a dolgok. Mivel jegyem volt, ezért nem tudtam megtenni azt, hogy kiszállok, és elvezetem, pedig idő lett volna rá.

Könnyes búcsú után a Keleti pályaudvar felé vettem az irányt. 19.10-kor indult a vonat, vagyis az utolsóval jöttem el, ami nem késő esti. Most is animéztem a vonaton. Elkezdtem a Tokyo Ghoul-t nézni, kíváncsi voltam, mire ez a nagy hype az anime körül. Hár, ritka egy undorító alkotás. Ilyen zombik, vámpírok, isszák a vért, eszik az emberi húst. Így is nagyon fáradt voltam, nem volt igényem még ilyen faszságokra is. Inkább a Mariós napról beszéljünk, mert annyira jól sikerült, hogy nagyon jó lenne egy folytatás. A visszajelzések alapján is, csak jobban kell hirdetni, és akkor annyi Nintendós lesz, hogy Magyarország európai nagyhatalom lesz.

Az általam készített képek itt megtekinthetők.

Szólj hozzá!