2018. július 25. 13:03 - supermario4ever

Fejlemény a szervizzel kapcsolatban

Még a múlt héten rákérdeztem a Game Park-nál, hogy mi a helyzet a Super Nintendo Classic Mini-vel, akkor azt válaszolták, hogy elkerült a csehekhez. Na mondom, szépen vagyunk... Ha meglátják az extra játékokat, biztos nem fognak foglalkozni vele. Aggódtam is miatta, nehogy az legyen, hogy annyira félreteszik, hogy nem is adják vissza. Rendben van, ne javítsák meg (garanciálisan), ha belenyúltam, de attól még kérem vissza a gépemet, mert megvettem. Kicsi az esélye, hogy ilyen előfordul, csak felkészülni erre.

Telefonáltak is ma, és kiderült, hogy elvileg jó a konzol, de a hozzátartozó USB kábel nem megfelelő. Na ezen nagyon néztem. Csak az eredeti Nintendós kábelt használtam hozzá, az megtörténhet, hogy amikor elköltöztem, akkor összekevertem a két kábelt (NES Classic Mini és SNES Classic Mini), hiszen a kettő ugyanúgy néz ki. És nem hiszem, hogy bármi különbség lenne a két konzol között, úgy tippelem, hogy minden ugyanaz benne.

Én inkább arra tippelek, hogy észrevették az extra játékokat, és tényleg nem foglalkoztak vele, de hogy ne ezzel küldjék vissza, azt mondták, hogy nem jó a kábel. Mindenesetre ki fogom próbálni, ha visszakapom (elvileg pénteken), és ha tényleg csak ezen múlik... Az egyrészt durva lesz, másrészt meg fogom akkor címezni a két USB kábelt. Ez a NES Classic Mini-é, ez pedig a SNES Classic Mini-é.

Eléggé valószínűtlen, de ahogy írtam korábban is, mindent kipróbáltam, és semmi nem jött be. Már csak azért is tűnt logikátlannak, hogy ne működjön, mert mellette minden más rendben működött: TV, számítógép, Wii U, tehát arra sincs magyarázat, hogy a Super Nintendo miért ne működne rendesen. Pénteken kiderül, és mindenképp írni fogok róla.

Szólj hozzá!
2018. június 28. 21:47 - supermario4ever

Pár éven belül minden digitális lehet

Legalábbis amerikai kutatók szerint. Érdekes írást találtam a Nintendo Life-on, mely szerint 2022-re a videojáték-ipar úgy, ahogy van digitális lesz. Alig pár óra alatt 220 komment érkezett a cikk alá, egy részük hevesen tiltakozik, van aki aláírja, hogy a 90% tényleg digitális lesz, de hogy 100%-osan, az kizárt.

Én inkább az utóbbival értek egyet. Aki hevesen tiltakozik, az jó eséllyel nagy gyűjtő, és nem tudná elképzelni, hogy kedvenc játéka ne legyen a jövőben is elérhető fizikai változatban. Ők lesznek azok, akik miatt tényleg nem lesz 100%-os az átállás. Azt gondolom, hogy lassabban fogunk átmenni a teljesen digitálisba, elég csak arra gondolni, hogy már régóta döntő többségében digitálisan szerezzük meg a kedvenc zenénket, filmünket, mégis lehet kapni CD-ket, DVD-ket, Blu-Rayeket. És ennek én személy szerint csak örülök, mert gyűjtő vagyok, ha zenéről és filmről van szó, és a mai napig örömmel veszek CD-ket, DVD-ket, sőt, adott esetben Blu-Rayeket is, csak sajnálom, hogy nem terjedtek el annyira. Úgyhogy emiatt én is inkább azt gondolom, hogy a videojátékok ilyen hamar nem fognak eltűnni a boltok polcairól, de hogy jóval kevesebben fognak fizikai formában játékot vásárolni, az teljesen reális.

A 2022-es év azért is reális évszám, mert akkorra várható a nagy konzolgeneráció váltás, és kiderül, hogy lesz-e bármilyen optikai meghajtó, vagy olyan bemenet, melybe játékkazettákat lehet beletenni, és úgy játszani. Ha nem, akkor nagyon meg fognak fogyatkozni a konzolboltokban kapható játékok, hiszen már csak az előző generáció játékait lehet majd kapni, amíg ki nem fogy a teljes készlet. Utána már csak a használt, régi játékok maradnak. Gyűjtői kiadásokat meg úgy képzelem el, ahogy például Pokémon Gold / Silver / Crystal hármast is kiadta a Nintendo, csak nagyban, mindenféle extrákkal, benne a letöltőkóddal.

A másik fő kérdés, ami megoldásra vár a teljes digitális átállásra, hogy tudnak-e olyan komplex felhőszolgáltatást nyújtani az elérhető- és letölthető játékok számára, melyeknek köszönhetően a játékaink bárhol, bármikor elérhetők lesznek. És ne az legyen, mint a Wii Virtual Console-nál, hogy 2019-re leállítják egy az egyben az egészet, mert azt már úgyis csak nagyon kevesen használják, minek pocsékoljanak rá erőforrást? Erre az lett volna a jó válasz, hogy vagy a Nintendo kialakít egy egységes felhőszolgáltatást valami sokkal erősebb szerverrel, ami által nem lenne akkora megterhelés. Vagy a másik lehetőség, hogy elérhetővé tenni minden játékot Wii U-ra is. Mert a Nintendo DSi Shopot is lekapcsolták egy idő után, de ott minden DSiWare játékot átvittek a Nintendo 3DS eShop-ra, így nem volt feltétlen fájdalmas a döntés, legfeljebb azoknak, akik imádják a Nintendo DSi-jüket. Ugyanilyen megoldás kellene, hogy a WiiWare játékok átkerülnének Wii U-ra. És akkor nem is beszéltünk azokról a Virtual Console játékokról, melyek csak Wii-n érhetők el. Hogy minek alapján dönt a Nintendo arról, hogy miket tesz elérhetővé online, nem tudom, de az biztos, hogy a Virtual Console rendszer soha nem volt igazán jó. Lassan jöttek az újabb és újabb játékok, és elég sok klasszikus kimaradt, vélhetően szerzői jogok miatt. A játékot kiadó cég nem adta ehhez hozzájárulását, pedig micsoda gyűjtemény lehetne kurrens Nintendo konzolokra.

Legújabb információim szerint nem is lesz Switch-re Virtual Console, úgyhogy retro játékok nem fognak az új konzolra is megjelenni, pedig pont itt lenne igazán értelme. Hordozható módban bárhol tudom játszani, de ha úgy adja kedvem, miért is ne játszhatnám TV-n? Így valószínűleg Wii U az utolsó olyan konzol, ahol játszhatunk retro játékokat. Ami abból a szempontból különben nem egy utolsó döntés, hogy így legalább nagyobb legitimitása van a NES Classic Mini és a SNES Classic Mini gépeknek, amiket már meghackeltek, és annyi játékot teszünk rá, amennyit nem szégyellünk. Így megvan a nosztalgiafaktor, főleg a controllernek köszönhetően, amit élmény kézbe fogni, olyan, mintha vadonatúj NES vagy SNES controllerem lenne, így még feelingesebb a játék. Remélem, igazak a pletykák, és tényleg jön a Nintendo 64 Classic Mini.

Ez már csak azért is jó megoldás, mert a különböző konzolok eloszlása, tehát hogy melyik retro konzol játéka, hol jelenik meg, az egy idő után nem tetszett. Addig jó volt, hogy Wii-n NES, SNES, N64, és más cégek asztali konzoljainak játékai jelentek meg, de hogy a Nintendo 3DS-re és a Wii U-ra össze-vissza jelentek meg játékok, az nem tetszett. Miért jó, hogy csak TV-n (Wii U) játszhatjuk a Game Boy Advance, Nintendo DS játékokat, amik nagy kijelzőn nagyon rondák, és ugyanígy nincs értelme annak sem, hogy Nintendo 3DS-re lehet NES és SNES játékot megvenni. Bár kis kijelzőn szépen mutatnak, de itt jelenik meg leginkább az, hogy kétszer kell megvenni a játékot, ha két különböző konzolon szeretnénk játszani. Ez tényleg zűrös volt a Nintendónál, és azért nagy kár, ha tényleg nem lesz Switchre Virtual Console, mert ott már tényleg mindegyik előző konzol mindegyik játéka bekerülhet egy konzolba, és ott aztán már tényleg egy helyen lenne minden, otthon TV-n, úton, bárhol, és ha folyamatosan biztosítanák a felhőszolgáltatást a retro játékoknak, akkor tényleg nagyon ugrás lenne a digitális átállás felé.

De ha csak az új, aktuális játékokat nézzük, akkor jó eséllyel tényleg megtörténhet, hogy digitálisan veszünk játékokat. Ez azért is előnyös, mert akkor nem lenne méretkorlát egy-egy játékra, akkora lehet, amekkorára csak szeretnék, és a kisebb játékok is helyet kapnának. Erre mondjuk a WiiWare óta lehetőség van, de mostanra az feltételezhető, hogy jóval kevesebb a korlát. Meg hogy nem lesz az, hogy a lemezre csak fix méretben kerülhetnek fel játékok. Az milyen már, hogy 2010. decemberében megjelent a Super Mario All-Stars Wii-re, és 4.37 GByte-os ISO-t kreáltak 18 MByte-ból.

Annak ellenére, hogy szeretem én is gyűjteni a játékokat, engem nem zavar, ha átmegyünk digitálisba, de ahogy írtam feljebb, ez függ attól, hogy majd az újgenerációs konzolba lesz-e valamilyen bemenet vagy meghajtó, vagy már semmi, és akkor már csak a gép erejétől függ, milyen játékok jelenthetnek meg rá. Ha nem lesz rajta semmilyen bemenet, akkor hamarabb megtörténhet az átállás, de azt gondolom, hogy konzolboltokban még legalább 10 évig fogunk látni játékokat.

Szólj hozzá!
2017. november 03. 19:45 - supermario4ever

Néhány eladó játék a vaterán

A múlt heti veszteség okán úgy döntöttem, hogy eladok néhány játékot a vaterán. Olyanokat, amik vagy megvannak Nintendo 3DS-en digitálisan, vagy annyira nincs rá szükségem. Eddig az alábbi játékok eladók:

Ezeket gondoltam első körben. Valószínűleg nem látszik, de mindegyik egy külön link a vaterás "profilra". Ez annak az értéknek egy részét visszahozza amit a múlt pénteken "elvesztettem". Még egy extrém dologra gondoltam. Ha nem találok mást, el fogom adni a NES Classic Mini-t és SNES Classic Mini-t. Ez egy fájdalmas döntés, de ahogy kitettem ezeket a játékokat a vaterára, azt éreztem, hogy a megnyugvás, hogy teszek valamit azért, hogy kártalanítsam magam, az erősebb, mert legbelül még mindig érzek egy kis stresszt.

De most azért, mert másnap pótoltam a telefont, de azzal is megjártam. Tegnap kiesett a kezemből, és teljesen elrepedt a kijelzője. Annyi szerencsém van, hogy az LCD kijelző nem sérült meg, így nem lett pixelhibás a telefon. Így tökéletesen használható, de eléggé csúnya lett. Főleg azért fájdalmas, mert pár napja van meg, és mivel az én hibámból történt, és ezt nem javítják meg garanciálisan. Rákérdeztem abban az üzletben, ahol vettem, és sajnos megerősítettek. Megjavítani meg drágán javítják meg. Annyira dühös voltam, hogy úgy voltam vele, hogy a földhöz vágom a telefont. Nem való nekem az okostelefon, csak a baj van velük. De nem csináltam semmit, szerencsére a felettes én beszűkült tudatállapotban is aktív, és ott van, amikor szükség van rá. Most egyelőre használom így a telefont, és ha sikerül kártalanítani magam, akkor megjavíttatom. Úgy kalkuláltam, hogy ha beteszem a NES Classic Mini-t és a SNES Classic Mini-t, akkor és sikerül mindent eladni, akkor sikerül nullára kerülni úgy, hogy nagyjából a szerviz költsége is benne van.

Azért is döntöttem a két Classic Mini konzol mellett, mert ha tényleg lehet jövő nyáron is kapni, akkor túlélem addig. Nyáron tervezek majd diákmunkára menni, és ha tényleg meg tudom venni, akkor legalább azok is úgy lesznek meg, hogy megdolgoztam érte. Nem fogom "scalper-áron" adni a két gépet, hiszen nem az a célom, hogy meggazdagodjak, hanem hogy visszajöjjön az elvesztett telefon ára és annak a pénznek az értéke, ami az elvesztett pénztárcában volt.

Szólj hozzá!
2017. szeptember 29. 20:50 - supermario4ever

Super Nintendo Classic Mini

Ma megkaptam az én példányomat, nekem is megvan a Super Nintendo Classic Mini.

img_20170929_162937.jpgA Game Parkból rendeltem elő, tehát kifizettem érte a 44000 forintot, őszintén remélve, hogy nem lesz ennek az esetnek párja. Na meg hát az utóbbi időkben annyi jót olvasni a Game Park-ról, hogy nagyon megbízok bennük.

Az igazat megvallva, kacérkodtam a gondolattal, hogy a mai órákat elsunnyogjam az egyetemen, de végül bementem, hiszen ma csak 11.10-ig volt órám. (A laza órarend...) Meg hát azért 31 évesen azért van kötelességtudatom, meg szeretem is az egyetemet. És az az érdekes, hogy annak ellenére, hogy nagyon vártam, hogy vége legyen, az az érzésem volt végig, hogy gyorsan telt az idő.

Nem volt kényelmes két bőrönddel grasszálni Budapesten, mivel a Game Park a XVII. kerület végén van. Az Örs Vezér Terétől a 97E busszal mentem a Kucorgó térig. Egyből át is adta az eladó lány a Super Nintendo Classic Minit, és mentem is. Igazából szerettem volna beszélgetni vele, mert aktív a közösségen belül, és megosztottam volna vele néhány gondolatot a SNES mini ára kapcsán, és hogy miért döntöttem úgy, hogy végül náluk veszem meg, de voltak mások is, majd máskor.

Rég voltam amúgy a 17. kerületben, laktam is itt, konkrétan itt volt az első albérletem 2010 június és szeptembere között, és bár nagyon távol van a belvárostól, de magasan a legnyugodtabb, és legbékésebb kerülete a fővárosnak. Nem emlékszem arra, hogy bármi balhét is láttam volna a kerületben, a környéken. Szívesen laknék itt ismét.

Szóval a 97E busszal vissza az Örs Vezér terére, innen metróval a Keleti pályaudvarra, jöttem ugyanis haza Békéscsabára. Hát rég volt arra példa, hogy ennyien utazzanak vonaton, Gyomáig nem volt ülőhelyem. De nem zavartattam magam, elücsörögtem a földön is. A Keletinél az egyik könyvárusnál lehet régebbi magazinokat is kapni, volt neki két olyan Garfield magazin, ami nincs meg a gyűjteményemben (2013 június és július), ezeket megvettem, olvasgattam, meg a tananyagot olvastam. Igazából gyorsan eltelt az idő, relatíve gyorsan megérkeztünk Békéscsabára. Hazasétáltam, és végre kibonthattam a Super Nintendómat.

img_20170929_163121.jpg
img_20170929_163349.jpgimg_20170929_164314.jpg

Valahogy furcsa volt látni, hogy ez a Super Nintendo tényleg ennyire kicsi, olyan óriásinak éreztem magam, hogy a kezemben volt, vagy mintha törpeországból hoztam volna el. A Super Nintendo esetében jobban látszik, hogy egy aprócska kis gépről van szó, mint a NES-nél. A menüjében nincs nagy változás, de szépen néz ki.

img_20170929_164526.jpgSokan azzal érveltek a mini gépek ellen, hogy ez egy emulátor, olcsó technológia. De teljesen más úgy nézni erre a kis gépre, hogy ez egy hivatalos kiadás, és csak a Nintendo adhat ki ilyen tökéletes külsejű Super Nintendót. A controller is tökéletesen úgy néz ki, mint az eredeti (a csatlakozót leszámítva), olyan érzés, mintha vadonatújan vettem volna SNES-t. Ez az új kiadású Super Nintendo, ami sokáig fog szolgálni.

De ezzel a géppel játszani egyszerűen felbecsülhetetlen élmény. Megadja az eredeti hangulatát. Eddig három játékot próbáltam ki rajta, a Super Mario World-öt, Super Mario Kart-ot és az F-Zerót. Az tetszik még, hogy ha végzünk a játékkal, és kilépünk belőle, az utolsó 45 másodpercet visszajátsza a gép. Ötletes megoldás. Nagyon jó mind a három játék. A Super Mario World-öt itt is végigjátszom mind a 96 kijáratig, ahogy a Super Mario Kart-ban is megszerzem az arany serleget mindenhol, úgy az F-Zeróban is van mit erősíteni.

Itt is megy a demó, mint a NES Classic Mini esetében is, és itt is van néhány játék, amihez még soha nem volt szerencsém, és a demóban látható opening videók alapján kijelenthető, hogy lesz néhány egyedi játékélményem, amiben eddig nem volt részem. Kíváncsi leszek rájuk, fogok még írni erről a fantasztikus kis gépről.

Végezetül két kép, az előd és az utód együtt.

img_20170929_171818_1.jpgAz idő vasfoga csak elszínezte a Super Nintendót, de a dicsőségét soha nem veheti el.

Végezetül egy kép a kistestvérek dobozairól.

img_20170929_172644.jpg

1 komment
2017. szeptember 09. 23:09 - supermario4ever

Kilátások a Super Nintendo Classic Mini kapcsán

Nagyon sokat sokat gondolok erre a kis konzolra, nagyon szeretném, ha meg tudnám venni. De mivel most költöztem fel Pestre albérletbe, ezért ezt eléggé nehézkes lesz megoldani. De mivel limitált kiadásban lesz elérhető, ezért nagyon szeretném megvenni. A konzolosok jó eséllyel tudják, hogy mi a helyzet, de aki nem, annak összefoglalnám a történéseket.

nintendo_classic_mini.jpgAzért siettetem, mert NES Classic Mini körül is óriási volt a balhé, hiszen az előrendeléseket sem tudták rendesen teljesíteni, mindezek mellett nagyon limitált volt a készlet, és ez megágyazott a skalpereknek az extrém magas áron történő értékesítéshez. Nekem szerencsém volt abból a szempontból, hogy amint lehetett, előrendeltem, csak még így is az történt, hogy nem a megjelenés napján (2016. november 11.) kaptam meg, hanem több, mint 1 hónappal később, karácsony előtt pár nappal. Tehát ennyire limitált volt a készlet. De én legalább még 19.990 forintért tudtam megvenni. A hiénák aztán tökéletesen ki tudták használni a kialakult helyzetet, és hogy ennyire keresik. Bevásároltak maguknak néhányat, és az eredeti ár többszöröséért adták el, amikor már elfogyott a készlet. A 30.000 forint még éppen elfogadható volt ez esetben, de a Facebook Nintendós csoportban nagyon keményen ráugrottak arra, aki 50.000 forintért akart eladni egy NES Classic Mini konzolt. És még ő mentegette magát, hogy kemény kaptalizmus van, meg hogy hibáztassuk a Nintendót azért, hogy ennyit gyártott csak ebből a konzolból. Tehát a saját undorító magatartását mentegette folyamatosan, miközben pont azzal, hogy nem vállalta, hogy mit csinált, hogy még jobban süllyedt a szemünkben.

Amiatt is dühösek voltunk, hogy sokan csak azért léptek be a Nintendós csoportba, hogy eladják a maguk konzolját ilyen áron, mert egyébként őket aztán baromira nem érdekli a Nintendo, csak rákaptak egy ilyen lehetőségre, és csoporton belül el akarták adni a konzolt. Ezzel hamis képet kapunk arról, hogy hány valódi tagja van a csoportnak, aki valóban a Nintendo miatt van ott jelen.

super_nintendo_classic_mini.jpgAztán a Super Nintendo Classic Mini körüli előrendelés sem ment simán. Addig mindenki nagyon örült, hogy 2 controllerrel 27.990 forint előrendelési ára, én is előrendeltem magamnak a Game Parkban. De aztán pár napra rá jött a hidegzuhany, és megemelték az árat egészen 43.990 forintig. Szegény Game Parkos lány körbetelefonált minden előrendelőt, hogy tudassa mindenkivel, hogy mi a helyzet. Emlékszem, komolyan elgondolkodtam azon, hogy én is visszamondjam-e, ahogy sokan csinálták, de végül nem tettem meg. Erre több okom is volt.

  1. A Super Nintendo számomra a konzolok szent grálja. A konzol, mely az összes többi felett áll nálam.
  2. Nem akartam azt, hogy visszamondom az előrendelést, aztán mégiscsak ki tudok alakítani egy olyan anyagi helyzetet, hogy meg tudtam volna venni, de a készlethiány miatt lemaradok róla. Ezért azt mondtam az eladónak, hogy várjunk vele, aztán, ha nem tudom megvenni, akkor szólok neki.
  3. Ha mégis meg tudnám venni, akkor lehet, hogy csak skalperek által, és fogadnék egy doboz Monsterben (nem alkoholizálok... nekem az energiaital a sör), hogy nem fognak megállni 80.000-100.000 forintig.

A büszkeségem meg finoman szólva nem engedi meg, hogy egy magánember undorító nyerészkedési vágyát kielégítem. Akkor már inkább a forgalmazót, meg a boltot támogatom, mert bennük jobban bízok az ügyben, hogy jó helyre kerül a plusz haszon, még akkor is, ha az a +16.000 forint, amivel megemelték az árát, az tisztán a bolt és a forgalmazó zsebébe megy. De az esetükben lehet bízni abban, hogy azt a pénzt visszaforgatják, vagy ha nem is, nekik szívesebben adok "inspirációt" arra, hogy a üzletet továbbvigyék. Főleg a Game Parknak, akiknél az árszínvonal és a szolgáltatás minősége visszament a fénykorára. Nem utolsósorban a weboldal is megújult, és nagyon szép lett. Mondjuk ez már nagyon rájuk fért, mert 2006 óta követem a weboldalukat, és azóta konkrétan ez az első komoly ráncfelvarrás. Tehát, sokkal szívesebben adom a Game Parknak a plusz pénzt, mint bármelyik magánembernek, akiről aztán életemben nem is hallok.

És az a módszer sem tetszik, amit a Játéknapló blogban lehet olvasni, hogy megvette eBay-en, és még szállítással együtt is olcsóbban jutott hozzá, mintha itt vette volna meg. Hasonló okokból nem tetszik, amit a fentiekben ecseteltem, csak kicsit más a helyzet. A linkre kattintva látható, hogy Spanyolországból rendelte meg, ahol kb. 28.000 forint értékben lehet hozzájutni. Tehát azzal, hogy ő eladja kb. 37.000 forintos áron, ő is nyerészkedik 9.000 forintot, és az az igazság, hogy ha rátesszük a postaköltséget, akkor a valóságban csak egy kicsivel olcsóbban kapja meg a SNES Mini gépet, mintha itt vette volna meg. És tényleg azt gondolom, hogy inkább itt veszem meg 44.000 forintért, és legalább van esély arra, hogy jó helyre kerül a pénz. Soha nem fordult elő a magyar konzolos eladási történelemben (jobban nem tudtam megfogalmazni), hogy ekkorát emeltek volna egy áron, és erre jó eséllyel nem is fog nem egyhamar sor kerülni. Szóval ez egy rendkívüli eset, és ilyen bőven előfordulhat egyszer, azt gondolom, hogy ebből nem lesz rendszer. Nagy a bizalmam azügyben, hogy náluk jó helyen lesz a plusz pénz, úgyhogy annak ellenére, hogy én sem örülök az áremelkedésnek, de megmaradok náluk.

4 komment
2017. május 07. 16:18 - supermario4ever

Retro videojáték kiállítás

Bagszi hívta fel a figyelmemet, hogy lesz retro játék kiállítás a Csokonai Művelődési Központban, ahol rengeteg sok régi konzolt és játékot meg lehet tekinteni és kipróbálni. Annak kapcsán merült fel a dolog, hogy biztosan meglesz már neki a megjelenés napjára a Mario Kart 8 Deluxe, és hogy kipróbálnám nála, ha lenne lehetőség. Mondta, hogy igen, és bár nála nem lehet, de ha szeretném, akkor kipróbálhatom ezen az eseményen, ugyanis lesz egy Switch is. Na akkor elmegyek. Már csak azért is, hogy új élményeket, inspirációkat szerezzek videojátékok tekintetében.

Bár érdekes, hogy ez volt a 9. kiállítás, de én most vagyok először, valahogy eleddig ez kimaradt az életemből. Úgyhogy már csak emiatt is el akartam menni, hogy be tudjam pótolni. A 7.19-es vonattal mentem fel Pestre, szerencsére minden rendben volt. az út alatt az angol érettségire készültem, el se hiszem, hogy már egy hét sincs hátra a majdhogynem sorsfordító napig. Izgulok, és nagyon várom. Leszállás után a kettes metróval kellett menni a Deák Ferenc térig, majd onnan az 1-es metróval a Mexikói úti végállomásig, innen pedig a 25-ös busz vitt el a célállomáshoz. 1.000 forint volt a jegy, és meg kell hagyni, tényleg megérte, mert itt aztán minden volt. A Pongos géptől kezdve a Spectrumos, Commodore-os, Amigás gépen át a Nintendós, PlayStation-ös, Segás sikereken át, a mai VR technológiát is ki lehetett próbálni. Sőt, a színpadra felkerült két Nintendo Switch, a NES Classic Mini. És rengeteg ki volt próbálható közülük. Nagyon sajnálom, hogy nem vittem a fényképezőgépet, pedig lenne mit mutatni. Először a Switch-hez mentem fel, hiszen ott volt bagszi. Oly sok szeretettel üdvözöltem, két héttel ezelőtti nagy segítségét megköszönve, meg hát keveset találkozunk. Meg adódott lehetőség, kipróbálhattam a Mario Kart 8 Deluxe-et. Nekem kifejezetten tetszett, főleg, mert nem szedtem le a DLC-ket a Wii U-s játékban, így nekem több újdonságot tartalmazott. Amúgy a játék fizikájában nem éreztem különbséget, ugyanúgy lehetett irányítani, viszont a Switch többféle játéklehetősége (TV-s, hordozható...) miatt többen is csatlakozhatnak a játékba, mindenképp jó dolog. Most már meg vagyok győzve arról, hogy jó dolog a Switch, és hogy érdemes venni. Csak egy kicsit lejjebb szállított áron. A játékot is élveztem, annak ellenére, hogy tényleg alig van különbség a Wii U-s és a Switch-es változat között.

Miután kiéltem magam, lementem, szétnézni. A nagyterem két oldalán sok gép és játék volt kiállítva, mintha tényleg múzeum lenne, ugyanis el voltam zárva. Nosztalgikus volt látni a Commodore +4-es számítógépet, az volt életemben az első gép, amin játszottam. Még szüleim vették Bécsben (amikortól lehetett járni az osztrák fővárosba vásárolni) a bátyámnak, talán még születésem előtt. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy megkeresem itthon, de az már tényleg sehol nincs meg, reménytelen lenne a keresésére indulni. De rengeteg egyéb számítógép és konzol volt, amit itt láttam először. A kipróbálható gépek közül először a PlayStation 2-höz mentem oda, itt egy Tekken volt játszható. Nem tudom, hogy valami rosszul volt beállítva, vagy én nem tudtam játszani, de nagyon lassú volt a karakterem mozgása, ennek ellenére mindig legyőztem a gépi ellenfelet. Szerintem nem ilyen a normális játék, de nem tudtam, hogy lehetett-e állítani rajta valamit, ezért inkább otthagytam. Odamentem a Nintendo 64-hez Mario Kart 64-ezni egyet. Hiába van meg, soha nem tudom megunni. Mellesleg feltűnt némi logika a gépek elhelyezésében. Mintha generációnként lettek volna elhelyezve, mert egy asztalon voltak a nagyon régi gépek, ugyanígy egy asztalon voltak a NES, Sega Master System, és a SNES, Sega MegaDrive gépek, és a többi.

12.30-kor volt a kamarateremben egy vetítés, Vakondok 4: Végigjátszás című kb. 2 órás dokumentumfilm. A magyar videojátékkészítés történelme, sok érdekességgel. De tényleg rengeteg... Nagyon tetszett a film, élmény volt hallgatni az élménybeszámolókat, de annyira töményen jöttek az érdekes és meghökkentő információk, történetek, tények, hogy fél óra múlva leállítottam volna, mert úgy éreztem, hogy ezt fel kell dolgoznom. Ki is esett néhány perc, és ahogy elnézem, nem én vagyok az egyedüli, aki így járt, ugyanis a film közben folyamatosan redukálódott a nézők száma. 10-en kezdtük el nézni, és maradtunk 4-en a végére. De aztán megerőltettem magam, és úgy döntöttem, hogy végignézem, nem foglalkozok az információk "megdöbbentő-mivoltával". De tényleg rengeteg volt. És tényleg megdöbbentő volt hallgatni a '80-as években hogy készültek minálunk a videojátékok, miben voltunk mi mások, mint a nagy nyugati fejlesztőcégek, és hogy mivel magyarázták, hogy a magyar játékok ennyire jól sikerültek. A legérdekesebb az volt, amikor Japánban próbálkoztak, és az volt az első kérdésük, hogy Nintendo van? Hát nem lehetett arra fejleszteni, az ismert tény számomra, hogy a Nintendo azzal akarta kivédeni, hogy sok igénytelen játék készüljön a gépére (ezáltal a videojáték-válság áldozata legyen), hogy lezárta a rendszerét, forráskódját (vagy hogy mondják... programozók biztos tudják), ezáltal csak azoknak a cégeknek lehetett fejleszteni játékokat NES-re, akikkel külön szerződést kötöttek. A Nintendo mindig is japán cég volt. De a játékfejlesztésről is nagyon sok érdekességet meséltek. Milyen az, amikor hetekig nem érintkeztek a külvilággal, a dolgozószobájukban aludtak, mondták, hogy konkrétan abból állt egy napjuk, hogy programoztak és aludtak. Ez az egyik olyan dolog, amiről egyébként tudok, hogy nagyjából ilyen egy kemény programozás, és amiatt (is) félek komolyan informatikát tanulni, mert a munka velejárói olykor nagyon durvák.

Miután vége lett a filmnek, visszamentem a Switch-hez játszottam még egy darabig a Mario Kart 8 Deluxe-szel. Aztán lementem, mert láttam, hogy a Nintendo 64-ben Duke Nukem 64 van, és eszembe jutott, hogy ezt játszottam annak idején PC-n, és megnézem, milyen N64-en. Szokatlan az irányítás, hogy a C-gombokkal megyünk előre, de csak az analóg karral lehet fordulni, ugyanakkor a pálya ébresztett némi nosztalgikus érzést. Pályáztam erre a játékra, szeretném beszerezni. Sokáig nem volt lehetőségem játszani vele, mert odajött egy 5 év körüli kisfiú, és úgy voltam vele, hogy ne (általam) lásson lövöldözős játékot, ezért váltottam Mario Kart 64-re. Felajánlottam neki, hogy ha akar, játszhat velem. Beszállt, elmagyaráztam neki az irányítást, de hogy milyen durva lett a játék, az most sem hiszem el. Már az eleje sem indult jól, mert mivel először játszott, ezért a hátsó helyen egyikén végzett. Aztán a harmadik pályán, a Koopa Troopa Beach-en történt az, hogy beszorult egy sarokba. De úgy, hogy nem tudott kijönni. Mivel egyébként is nehezen viselte, hogy a mezőny végén van, nagyon begőzölt. Na innentől tudtam, hogy baj van, csak ezt azzal voltam kényszerült "tetézni", hogy nem értek a gyerekekhez, ezért nem tudtam, hogy nyugtassam meg. De a végére olyan sírógörcsöt kapott, hogy elkezdett össze-vissza szaladgálni a teremben segítségért kiáltva. Szerencsére az anyja azonnal megtalálta, és megvigasztalta, de rettenetesen meg voltam rémülve, hogy valaki csináljon vele valamit, sajnos nem tudtam kezelni a helyzetet. Aztán már végigvittem neki a pályát, visszaadtam neki a controllert, az utolsó pályát végigvitte, ott már nem volt semmi baja. Azt gondolom, hogy azt hitte, hogy tényleg beszorult, ezért esett pánikba, hogy valaki szabadítsa ki. Ha így van, akkor itt az élő bizonyíték, hogy egy kisgyerek tényleg nem tud különbséget tenni a fantáziavilág és a valóság között. Nagyon megijesztett, akármennyire is megnyugodott, már nevetett a végén, alázattal megköszöntem a játékot...

Visszamentem a színpadra nézni, hogy mi zajlik Nintendo Switch fronton, a Mario Kart 8 Deluxe mindig is foglalt volt, de ezt öröm volt nézni. Kipróbáltam még a kamu Famicomon a Super Mario Bros.-t, eléggé lassú volt... Meg GameCube-on a Donkey Kongát, de az sehogy nem akart jól működni nekem. Nem volt baj a beállítással, de nem értettem az irányítást. Meg vetítették még egyszer a vakondok 4-et, egyszer-egyszer belestem a kamaraterembe, hogy megnézzem, hányan nézik, de csak hárman voltak... Aztán a tombolahúzás után mentem haza. A 19.10-es vonat az utolsó, mely Békéscsabára megy (a késő esti 22.50-eset leszámítva), azt el akartam érni. A hazaút is rendben ment, két könyvet kezdtem el olvasni az utóbbi időkben, ezeket folytattam: Tari Annamária: Ki a fontos? Én vagy én? valamint elkezdtem olvasni az Assassin's Creed könyvet. Erre már régen felfigyeltem, és szemezek vele egy jó ideje. Úgy voltam vele, hogy amíg csak Nintendo konzolom van, addig más formákban van lehetőségem megismerkedni azokkal a játékokkal, melyek nem jelentek meg Nintendóra, de érdekelnek. Ilyen Assassin's Creed is, melynek úgy tudom, hogy a Reneszánsz az első kötete. Legalábbis ezzel kezdtem el. A kis affért leszámítva nagyon jó volt a kiállítás, örültem neki, hogy sok régi gépet láthattam, és volt lehetőségem kipróbálni néhányat közülük.

Szólj hozzá!
2017. március 02. 11:44 - supermario4ever

Összegyűjtött játéktesztek

Az utóbbi napokban kicsit kipofoztam a blogot, és egybetettem minden általam írt játéktesztet. Így a felső menüsorban az összes játékteszt megtalálható, szám szerint 75. Meglepett, hogy ennyi játékról írtam már, de hát lehet ennyi, hiszen 7 éve csinálom ezt immár. Igazából nem volt annyira egyszerű, mert amikor WordPress-ről áthoztam a blog tartalmát ide, akkor bizonyos különbözőségekből fakadóan nem úgy néztek ki itt az írások, mint WP-n. Gondolom a blog motorja más, annyira nem értek hozzá, de például amit tapasztaltam, hogy a WordPress eléggé idétlenül kezeli a táblázatot. Ezért minden egyes tesztben szereplő táblázatot módosítani kellett HTML nézetben, hogy úgy nézzen ki, ahogy eredetileg szerettem volna. A blog.hu szerencsére nagyon jól kezeli a táblázatot, többek között ezért jöttem vissza ide immár 2 éve. De nemcsak a táblázatokkal volt gond, hanem a képek elrendezésével is. Minden egyes tesztben úgy kellett elhelyezni a képeket, hogy viszonylag elférjen minden, és legyen is valami kinézete. Ebben még nincs tökéletes megoldás, néhány játék írásánál, az első kép körül nagyon szűkösen van a szöveg, főleg ott, ahol hosszabb a táblázat. De a többit rendben látom, de minden építő jellegű véleményt szívesen fogadok, hogy mire érdemes odafigyelni, miben fejlődhetek.

Spontán alakult ki amúgy, hogy rendbeteszem a teszteket. A NES Classic Mini játékkínálat bővítésekor kaptam távsegítséget Spartacustól, ő linkelte a videót, és válaszolt a kérdéseimre. Írtam már korábban is, hogy felmerült bennem, hogy az összes Európában megjelent NES játékot feltehetném a gépre (elbírná, tehát megtehetném), erre válaszolta, hogy elég neki, ha azt a kb. 40 játékot végigjátssza, ami fent van a gépén. Ezen elgondolkodtam. Micsoda menőség lenne tényleg végigjátszani az összes NES játékot. Mondjuk hatalmas teljesítmény akár egy Mega Man-t végigvinni, hiszen akkor még teljesen más mércével mérték a játék nehézségét. Azt is megmondom őszintén, hogy nálam a Mega Man 2 is a "megbocsájthatatlanul nehéz" kategóriában tartozik, de valószínűleg csak neki kell ülni, és minden érzékkel oda koncentrálni, és akkor ha lassan is, de azért lehet előre jutni. De abból a szempontból mindenképp jó játszani vele, hogy nagyban visszahozza a régi játékok hangulatát, ha a nehézségre gondolok. Eszembe juttatja azokat a 20-25 évvel ezelőtti játékokat, amikor sokkal több időbe tellett egy játékot végigjátszani, és csak lassan lehetett előre jutni. Ez is adott egy játékélményt. Arra tippelek, hogy ha ennek szellemében játszok Mega Man-nel, akkor teljesen más lesz ezzel az érzéssel játszani.

És akkor milyen szép lenne, ha valamennyi NES játékról kikerülne egy írás. Az egyébként benne van a fejemben, hogy írnék néhány olyan produktumról, mely nem feltétlen az én stílusom, vagy nem ebben nőttem fel. Azt gondolom hogy ezekről is írhatok úgy, hogy érdekes legyen. Főleg az ún. rétegjátékokat lesz érdekes látni, hogy milyen írások fognak születni róla. De nem akarok ígérni egyelőre semmit, bármikor gondolhatom másképp. Az biztos egyébként, hogy jó dolog függetlenként írni teszteket, még akkor is, ha nincs akkora olvasottsága, mint egy komolyabb weboldalon. Ezek ugyanis teljesen az én gondolataim. Nincs esetleg előírva, hogy erről a játékról ezt és ezt kell írni, vagy alkalmazkodni kell egy adott weboldal stílusához (írás tekintetében). Így például megengedhetek magamnak olyanokat is például, hogy "jó játék, nem ajánlom a teljes áron történő megvásárlását". Ha mondjuk a Nintendo szponzorálná az írásaimat (például tesztpéldánnyal), akkor eléggé furcsán venné ki magát, ha ilyesmit írnék. De így van szabadság.

Szólj hozzá!
2017. február 24. 20:37 - supermario4ever

Hackelt NES Classic Mini

Aki ismer az tudja, hogy tökéletesen a hackelés és a warez ellen vagyok. De most úgy döntöttem, hogy ha sikerült a NES Classic Mini-t meghackelni, akkor ebben engedek. Tulajdonképpen egyszerű oka van annak, hogy miért. A Nintendo megmondta, hogy csak az adott 30 játék lesz a konzolban, és nem fogják további címekkel kiegészíteni. Rendben van, tudomásul vettem. Innentől kezdve azt gondolom, hogy nem károsítom meg a Nintendót azzal, ha egyénileg bővítem a játékkínálatomat. Igazából azzal, hogy nem csomagoltak rendes AC adaptert a géphez, hanem USB kábellel + hálózati átalakítóval lehet áramhoz csatlakoztatni a NES konzolt, ezzel önmagában megágyaztak a hackelésnek, mivel a NES mini akkor is működik, ha mondjuk PC-hez csatlakoztatom az USB kábelt, ugyanúgy veszi az áramot. Innestől kezdve már csak nagyon ügyes hackerek kellettek ahhoz, hogy lehetővé tegyék, hogy a tulajdonos egyénileg bővítse a játékkínálatát.

A másik ok, ami miatt úgy döntöttem, hogy megteszem, hogy tökéletesen ugyanúgy néz ki minden a főmenüben, mintha a hozzáadott játékok eredetileg is rajta lettek volna. Ugyanis a másik ok, ami miatt nem támogatom a warez-t, hogy adott esetben alaposan bele kell nyúlni az adott konzolba, hogy akár másolt lemezeket le tudjunk játszani, egyáltalán a másolt lemezek az eredeti játékok mellett szörnyű látvány. Úgyhogy már csak ezért sem. De mivel a NES Classic esetében minden eredetinek néz ki, ezért nemhogy nem zavar a dolog, hanem örülök annak, hogy felkerülhet több olyan NES játék a kis gépre, amikre kifejezetten kíváncsi voltam, vagy a régi idők örömére szívesen újrajátszanám. Eleinte úgy voltam, hogy az összes létező NES játékot felteszem a kis gépre, de aztán végül úgy döntöttem, hogy most elsősorban azokat, amikre kíváncsi vagyok. Így az eredetileg jelen lévő 30 játékból 64 lett.

001_2.JPGAz alábbiakat tettem fel:

  • The Adventures of Lolo
  • The Adventures of Lolo 2
  • The Adventures of Lolo 3
  • Baseball
  • Castlevania III: Dracula's Curse
  • Chip & Dale: Rescue Rangers
  • Chip & Dale: Rescue Rangers 2
  • Donkey Kong 3
  • Donkey Kong Classics
  • Donkey Kong Jr. Math
  • Double Dragon
  • Double Dragon III: The Sacred Stones
  • Duck Tales
  • Duck Tales 2
  • Golf
  • Ice Hockey
  • Kung Fu
  • Mega Man
  • Mega Man 3
  • Mega Man 4
  • Mega Man 5
  • Mega Man 6
  • NES Open Tournament Golf
  • Pinball
  • Soccer
  • TaleSpin
  • Tennis
  • Tetris
  • Tetris 2
  • Tom & Jerry
  • Volleyball
  • Wario's Woods
  • Wheel of Fortune
  • Xevious

Ott ahol kimaradás van számozás tekintetében, az gyárilag fent van a gépen. Az egész hackelés azért is lehetséges, mert a NES Classic Mini is lényegében emulálja a játékokat, mint melyik PC-s emulátor, és ugyanazokat a .nes kiterjesztésű programokat érzékeli a gép, ráadásul ugyanúgy, mintha eredetileg is rajta lettek volna a gépen. A program (Hakchi2), amivel fel lehet tenni a NES-re a játékokat nagyon profi egyébként. Többek között azért látszik eredetinek minden játék, mert a borítót mi magunk rendelhetjük hozzá a játékokhoz. Ezt kétféleképpen tehetjük meg. Vagy egyénileg rendeljük hozzá a borítót a gépről, vagy maga a program keres rá Google-ön, és kiadja azokat a találatokat, amiket mi is találnánk, és a programból azonnal hozzárendelhetjük a megfelelőt (hajlamos elég sokat találni egy játékhoz). De olyan is van, hogy mindegyik játékhoz egyszerre keresi meg a borítót, és az első találatot rendeli hozzá a játékhoz. Ez is nagyon jó dolog, de inkább egyenként csináltam meg, hogy tényleg minden úgy legyen, ahogy ideálisnak gondolom. Láttam ugyanis olyan első találatot, amihez másfajta borító volt, vagy kisebb felbontású volt, és a megfelelőt másodjára vagy harmadjára adta ki. Nem is talált mindegyik játékhoz megfelelő borítót, pontosan kettőt a GameFAQs-ról szedtem le, és egyénileg magam rendeltem hozzá. És mivel a főmenühöz nem nyúl hozzá (gondolom én), ezért minden tökéletesen olyan, mintha gyárilag lenne az én NES-emen 64 játék.

És íme a bizonyíték, hogy rendben elindul az utólag feltett játék:

003_3.JPGArra kell ügyelni, hogy csak amerikai játékokat tegyünk fel, ugyanis a NES-ben az amerikai játékokat érzékeli helyesen. Ez valószínűleg a HDMI csatlakoztatás miatt van. Akkor lettem figyelmes arra, hogy mi is amerikai játékot kapunk, amikor megjelent letöltésre a Super Mario Bros. 3 Wii U-ra és Nintendo 3DS-re (2013 karácsonyán). Ez volt az első olyan Virtual Console játék, ahol láttam, hogy felhívják a figyelmet, hogy amerikai kiadású játékot töltünk le. És ez valószínűleg amiatt van, mert az amerikai és az európai játékok között elsősorban megjelenítés-beli különbség van. Amikor írtam egy részletes leírást a Nintendo GameCube-ról, akkor tudtam meg, hogy az amerikai konzol felbontása 480p, míg az európaié 480i. Tehát az amerikai megjelenítése progresszív, míg az EU-é váltottsoros. Arra tippelek, hogy ez a különbség már a NES-es időkben megvolt, és a HDMI kábel csak a progresszív megjelenítést tudja rendesen megjeleníteni, ezért kapunk amerikai játékot újabban VC-re.

És minden egyes beállítás működik az utólag feltett játékokra, ugyanúgy van négy mentési hely, ugyanúgy, mint az eredeti játékoknál.

004_2.JPGUgyanúgy megcsinálja például a Tetris játékból is a mentést, mint például a Super Mario Bros. 3-ból, mely gyárilag rajta volt a gépen.

006_2.JPGÚgyhogy hihetetlenül profin van megcsinálva az egész.

És ami még nagyon jóvá teszi a programot nálam az az, hogy a játék-átvitel a NES-be nem volt zökkenőmentes nálam. Ugyanis a kiválasztásnál nem volt kijelölve a 30 eredeti játék, csak a 34 utólag rátett. Miután átmentek a játékok, a TV-hez csatlakoztattam a NES-t, és döbbenten láttam, hogy az összes eredeti játék eltűnt, csak az átlalam rátettek jelentek meg. Ez így persze nincs rendjén, tehát a 30 eredeti játékot is külön ki kell jelölni. Még egyszer átvittem immár az összes játékot, és sikerült. Ami megdöbbentett, hogy az eredeti játékok eredeti mentései is megmaradtak, úgyhogy le vagyok nyűgözve. Olyan érzésem van, hogy bármelyik NES játékkal bármikor játszhatok eredeti formájában.

Persze azért nálam is van határ. Hackerek ugyanis azt is megcsinálták, hogy a NES Classic Mini a Super Nintendo, Nintendo 64, de még a Sega MegaDrive játékokat is vigye. Ezt már feleslegesnek tartom, hovatovább hülyeségnek. Azt gondolom, hogy legalább a NES "mivoltát" tartsuk tiszteletben oly módon, hogy csak NES játékokat teszünk a gépre. De ha majd kijön a SNES Classic mini, vagy N64 Classic mini (remélem a Nintendo meglovagolja a kis NES gép sikerét), akkor itt olyan retro-özön lesz, hogy arról fogunk koldulni. De NES-re csak NES játékot, mert így szép a történet, és így igazi a nosztalgia. A programot egyébként folyamatosan fejlesztik, jönnek ki az újabb verziók. Kivárok egy olyan verziót, hogy sok játékot kezeljen rendesen (a jelenlegi pl. nehézkesen visz át sok játékot), és akkor viszont megcsinálom azt, hogy összes Európában megjelent NES játékot ráteszem a gépre, plusz néhány olyat, ami csak Amerikában jelent meg (így került rá pl. a Szerencsekerék is). Az lesz az Ultimate Nintendo Classic Mini.

Még egy hackelésen gondolkodom, amit megcsinálnék, de az bonyolultabb: A Wii-re rátenni az összes Virtual Console és WiiWare játékot. Amikor megvettem a Wii U-t, akkor minden egyes játékot áttettem Wii-ről az új konzolra, és semmilyen funkciója nem maradt a dicső elődnek,hiszen törlődött róla minden. Lassan 2 éve, hogy nem vettem elő a Wii-t. Azzal hoznám vissza a funkcióját, hogy minden régi játékot letöltenék rá, ami érdekel. Miért tenném ezt, hiszen ezzel elvileg megkárosítom a Nintendót? Egyszerű az oka: Kétszer kéne minden egyes játékot megvenni, ha azt szeretném, hogy Wii-n és Wii U Wii Menüjében is meglegyenek a játékok. Most hétvégén összeírtam azokat a játékokat, amiket letöltenék Wii U-ra (Wii Shop Channelből). Összeszámoltam, és ha minden egyes játékot letöltenék, ami érdekel, összesen 75.400 Nintendo pontra lenne szükségem. Ez anyagilag úgy nézne ki, hogy 1.000 pont £7-be kerül. Ezt szorozzuk be 76-tal (mert ezres a legkisebb egység, amennyit lehet vásárolni), az összesen £532 lenne, ami jelenlegi árfolyamon kb. 194.000 forint. Mindez úgy, hogy már megvan egy része az engem érdeklő játékoknak. Tehát Wii-re újra leszedni őket több, mint a duplája lenne. Ezért keresnék másfajta lehetőséget, ha arra adnám a fejem, hogy újra életet lehelek a Wii-be.

4 komment
2016. december 20. 17:51 - supermario4ever

Baby NES

183.JPGTegnap megkaptam a Nintendo Classic Mini gépet. Nagyon örültem neki, viszont elég nehezen kaptam meg. Hogy mennyire kelendő gép, azt nagyon jól mutatja, hogy július 28-án rendeltem elő, azaz pár nappal azután, ahogy meghirdették, és több mint 1 hónappal a november 11-i megjelenés után kaptam meg. Ez azért alakult így, mert a Nintendo nagyon alábecsülte a várható keresletet, ezért jóval kevesebbet gyártott le belőlük, mint amekkora lett az érdeklődés feléje. És már azzal is csak a második körbe kerültem, hogy pár nappal az előrendelés bejelentése után rendeltem meg magamnak. A Konzolok Szervizéből rendeltem elő, mert amikor néztem a különböző konzolboltok webshopjait, akkor itt volt a legolcsóbb, ráadásul szállítási költség sem volt. Azt nem gondolom, hogy nagyon rosszul jártam volna, de az biztos, hogy többször rájuk kellett telefonálni, hogy mi a helyzet.

184.JPGDe aztán meglett. Az örömöm mondjuk így sem teljes, mert rendeltem hozzá controllert is, azt viszont nem tudták kiszállítani és elmondásuk szerint nem is kapnak. Na mondom, szépen vagyunk. A doboz nagyon tetszik. Hiányoznak az újkori konzolok dobozain hátoldalán levő játékajánló, ami itt megvan. Ettől nekem hangulatosabb a doboz. 30 játék van előretelepítve, ezek közül 12-ről van kép. Jónéhányan egyébként visszaéltek a konzol ritka mivoltával, ugyanis voltak azért, akik hozzájutottak már az első napon, közülük voltak, akik azonnal kitették eladásra az eredeti árnak akár a többszöröséért. Eredetileg 20.000 Forint az ára, volt aki "beérte" 30.000 forinttal, de aki 50.000 forintért próbálta eladni, na az igazi hiéna. Már a 30 ezer forintos ár miatt is nagyon morogtam, undorítónak tartom, hogy konzolos értelemben kiszolgáltatott helyzettel visszaélnek. A csúcs mégis a német eBay-en volt, ahol valaki €5.000-ért próbálta eladni. Másfél millióért valakinek? De erre az esetre is azt lehet mondani, hogy nem azzal van a baj, hogy valaki ebből hasznot húz, hanem hogy így is van rá vevő. Főleg, hogy a Nintendo megígérte, hogy normalizálja a keresletet januárra.

187.JPGDe amúgy a konzol tényleg elfér egy tenyérben. Aranyos ilyen kicsi méretben, egy controller jár mellé, plusz egy HDMI kábeli, valamint egy USB kábel, amivel áramhoz lehet kötni. Csak hálózati adaptert nem adtak hozzá, ezt mondjuk nem értem miért. Mondjuk van olyanom, sőt, kipróbáltam és működik úgy is, hogy csak az USB-t a PC-hez kötöm. Tehát onnan is veszi az áramot, bár a Nintendo ezt nem javasolja. Csak jó lett volna egy saját Nintendós, de az a lényeg, hogy így is működik Ez lehetne akár az új NES azoknak, akiknek volt a régi nagy gép, csak már nem működik, vagy már nincs is meg, esetleg soha nem is volt. Jó ötlet volt egy ilyet kiadni. Csak kár, hogy marad ez a 30 játék, ez később sem lesz bővítve. Nem nagyon akartam írni egyébként a Super Mario Nap posztjába, de jelen volt egy srác, aki programozó informatikusként tanul, ezen tudását használja a Nintendo 3DS-én, és úgy megokosította a kézikonzolját, hogy én is csak lestem, pedig egyáltalán nem tisztelem a hackelés semmilyen módját konzolon. Viszont ezen a NES Classic Mini gépen már nem lenne rossz egy ilyet megcsinálni. Ha egy ilyen gépre rákerülne az összes Európában kiadott NES játék, az azért szép lenne. Akkor lenne igazán olyan, hogy teljesen helyettesítené a régi NES-t. Sőt, majdhogynem az okosítást tartom még a kisebbik rossznak a fentebb írtakhoz képest.

188.JPG190.JPGElővettem a régi, nagy NES-t is összehasonlítási alapként is. Szignifikáns a különbség de jól néznek ki így egymáson. Egyébként a Mini NES kazettanyílását nem lehet kinyitni, az le van zárva. Erről is filozofáltak annak idején fórumokban, hogy azt vajon ki lehet-e nyitni, és ha igen, akkor miként lehet használni. Hát sehogy. Egyébként kitettem Facebook-ra ezeket a képeket, ugyanezzel a címmel, mint a blogpost címe, és hülyéskedtem azzal, hogy büszke szülő és kisded gyermeke. De amúgy tényleg olyan, így egymásra téve őket. A szülő (mindegy melyik, én például mindig az apukára asszociálok) rendesen megtette a magáét, rengeteget szolgált, nagyon sokat játszottunk vele, és bár még működik, de már elfáradt. Nyugdíjba vonul és átadja a helyét az utódjának.

191.JPGViszont sajnos igazak voltak azok a híresztelések, hogy a controller vezetéke nagyon rövid. Egy méter, ha megvan, így elég nehéz vele rendesen játszani. Viszont tökéletesen az előjének a másolata, még a gombnyomás is tökéletesen ugyanolyan. Az a poén, hogy még a Classic Controller és a Classic Controller Pro vezetékei is hosszabbak. Azért velük az összehasonlítás, mert ugyanolyan foglalata van, mint a Wii-s controllereknek. Ami nagy előny, mert rá lehet csatlakoztatni a Classic Controller-t, így ketten is lehet játszani a NES játékokat. Igazából ez logikus is, mert Nintendo azt hirdette, hogy a NES controllert csatlakoztathatjuk Wiimote-hoz, így akár ott is játszhatjuk a NES játékokat a klasszikus konzol felújított változatának controllerével. Ezzel a NES-érzetet akarták hirdetni. De mindenképp utánanézek a második NES controller lehetőségének, és ha akad, akkor rendelek magamnak egyet. Már csak a doboza miatt is, annak is retro-külsejű doboza van.

193.JPGÉs akkor kapcsoljuk be. A menü nagyon szép, Full HD-s, élénkek a színek. A játék megjelenítésénél három lehetőségünk van. Lehet 4:3-as szélességgel játszani, vagy van CRT-filterrel, esetleg Pixel Perfect módon. A 4:3-as az eredeti szélesség, ahogy annak idején játszható volt. A CRT-filterre voltam nagyon kíváncsi, mert erre ígérték ugyanazt a megjelenítést, mint a régi, képcsöves TV-ken. Ez tényleg így van. Ennek lényege, hogy hozzáadja azokat a vonalakat, amik a régi TV-n is rajta voltak, és a színeket is kicsit "rontották". Reméltem, hogy így jobban átjön a régi játékok élménye, de a helyzet az, hogy mivel az eredeti felbontást nagyították fel Full HD-re, ezért a vonalak is nagyobbak, olyannyira, hogy már zavaróak a játékban, úgyhogy sajnos ez nem jött be. Pixel Perfect módban pedig az egyes pixeldarabkák tökéletesen négyzet alakúak, így a játékot úgy játszhatjuk, ahogy azt eredetileg megtervezték. Ezzel az a gond, hogy keskenyebbnek látszik minden, ugyanis a régi TV-n kicsit szélesebb a kép. Annak viszont örülök, hogy a menü szinte olyan lett, mint a Super Mario All-Stars-nál, ahogy azt reméltem, amikor beharangozták ezt a kis konzolt.

194.JPGTehát, maradtam a 4:3-as felbontásnál, így a legjobb. A képen talán nem jön át annyira, de amúgy nagyon szép a kép, a színek is erősek. Valószínűleg tényleg így nézne ki egy NES játék Full HD TV-n. Mindegyik játék 60 Hz-es, progresszív megjelenítésű. Ezt úgy oldották meg, hogy a játékok amerikai verziójúak. Európában a játékok 50 Hz-esen és váltott képsorosan jelentek meg, és mivel ez "butított" verzió, ezért ezt nem lehet visszacsinálni. Annyira nem vagyok műszaki zseni, hogy átlássam, hogy miért így jelent meg nálunk, vagy hogy Európában miért volt rosszabb a technológa, holott Amerikában ez nem volt probléma, már a kezdeti időktől létezett náluk a progresszív képmegjelenítés. De így csak az amerikai verziót lehet Full HD-s TV-n a lehető legjobb minőségben megjeleníteni. Igazából úgy gondolkodok erről a dologról, hogy a NES játékok amerikai verziói a felújított változatok, az európaiak pedig felidézik a klasszikus időket, azok még az új TV-n is úgy néznek ki, mintha a régi időkben játszanánk.

Nekem nagyon bejött ez a kis gépezet, és titkon remélem, hogy jön majd SNES mini meg N64 Mini, de akár GameCube Mini. Én biztos vevő lennék rá. A konzol hivatalos weboldala pedig nagyon feelinges lett.

Szólj hozzá!
2016. december 20. 11:44 - supermario4ever

Super Mario nap

Hazaérve készültem a holnapi napra, és igyekeztem mindent elintézni, hogy az éjjel a lehető legtöbbet aludjak, de csak nem jött álom a szememre éjfélig. Ennek ellenére hagytam, hogy az óra felkeltsen 4-kor, mert nagyon lelkes voltam. Jót sejtek. Gyorsan átnéztem, hogy nem felejtek-e itt valamit. 4.45-kor indultam el, a vonat 5.32-kor indult útjára. A vonatút rendben volt, most is animéket néztem telefonon. Most a Shounen animék voltak fókuszban. Nagyot nevettem magamban, mert szombaton beszéltem Thunder-nek a Shutsugeki! Machine Robo Rescue-ről, mondtam neki, hogy tűzoltós anime, gyerekek szuperhősök, robottal megmentik a világot. Ő meg felvetette, hogy biztosan macskát hoznak le a fáról. Eddig nem volt ilyen, de a vonaton pont macskát mentettek meg. :D Bár nem a fáról hozták le, hanem elkeveredett, és hazavitték a tulajdonosának. Valószínűleg sokaknak nem tetszene az anime, de nekem bejön. Szívesen nézek belőle egy-egy részt. Ezt az animét hagytam félbe, amikor megérkezett a vonat Pestre. Most nem szálltam át Szolnokon. A Corvin negyednél van a 10 Minutes bár, itt volt a Mario nap. Én voltam az első, aki megérkezett. Eleinte úgy voltam, hogy amíg várok a többiekre, addig befejezem a Machine Robo Rescue-t, de pont megjött bagszi és SakmaN, úgyhogy nem maradtam sokáig egyedül. El is kezdtünk kipakolni SakmaN kocsijából a cuccokat, de gyorsan meg kellett állnunk, mert a pultos csaj azzal fogadott minket, hogy lefújták a rendezvényt. Mégis ki szabotálná meg a bulit? O_O De telefonált azonnal, utánaérdeklődött, hogy mi a helyzet. Szerencsére gyorsan kiderült, hogy félreértés történt, pakolhattunk be. Valami fantasztikus a helyiség, nagyon tágas, nagyon jól el tudtunk helyezkedni. Ideális akár nagyobb volumenű rendezvényekre is, mint akár a miénk. Minden gördülékenyen ment, az volt a nagyon jó, hogy mindennek találtunk ideális helyet: Elfért a projektor, a vászon, minden gépnek volt hely, a Mario DDR-nek is a jutott hely. Szinte túl szép is volt minden, ilyen rendezvény nem szokott komplikációk nélkül lezajlani. Minimum egy helykeresés, nyomorgás, vagy vita szokott lenni, de most semmi ilyesmi nem volt. Majdnem kész is lettünk 10 órára, mire megjöttek az első emberek

És akkor kezdjük el. Nagyon menő volt a NES Classic Mini apró kis gépezet, amin 30 NES játékot lehet játszani. Nagy volt rá az igény amúgy egész nap, úgy tűnik, tényleg alábecsülte a Nintendo a keresletet a kis konzol iránt. De nem akartam kipróbálni, mert tudtam, hogy másnap megjön, ésotthon akartam a sajátommal játszani először. Megnéztem a StreetPass-okat, összegyűltek szépen. Meg már a kirakós darabkákból is nagyon kevés hiányzik. Aztán bagszival megnéztük a Dancing Stage: Mario Mix-et. Ez a Mario DDR Nintendo GameCube-ra. Jó dolog lenne ez, csak az egyetlen zene, amire lehet DDR-ezni, túl egyszerű volt, úgyhogy untam az egészet. Krisi okozott néhány derűs percet, amikor megjelent, látta, hogy zenére táncolunk, és idéz a Super Mario Bros. 3 rajzfilmből: "Az nem énekes. Hanem Kuksi, a sárkány!". Már el is rontottam a végét, annyira megnevettetett. Bagszira bíztam, hogy szerezze meg a Story Mode-ban a dalokat. Inkább továbbmentem, és néztem a Mario Kart 8 versenyt, meg játszottam retro játékokkal. Ezután tartott Lernie előadást a Mario játékok történetéről, ami jó lett volna, ha nem kb. 10 percben lett volna ledarálva az egész. Itt jött ki a rendezvény egyik nagy hibája. Sok új embert vártunk, viszont szinte csak veteránok jöttek, így nem tudták mások számára érdekessé tenni az előadást. Mert hát mi újat lehet mondani azoknak, akik Marióval nőttek fel? Rosszul volt meghirdetve az egész rendezvény. Azt gondolom, hogy kellett volna például posztert gyártani, és megkérni a bár tulajonosát, hogy ha lehetőség van rá, tegyék ki valahova. Ha nem az ajtóhoz, akkor valahol belül hirdetni. Lehet a Facebookon keresztül is okosan hirdetni, de nagy hibának tartom csak a közösségi oldalt egyetlen alternatívaként kezelni. Itt az volt a gond, hogy szinte csak a Nintendós csoporton belül volt hirdetve, így nem nagyon jutott el külsős emberekhez. Poszteren kívül nekem sem jut eszembe így hirtelen más lehetőség, hogy hirdessünk, de biztos, hogy vannak további lehetőségek.

Volt még egy GameCube, azon Mario Kart: Double Dash!! ment. Krisi hívta fel a figyelmemet arra, hogy csoda, hogy működik a Mario Kart, ugyanis rettenetesen karcos volt a lemez. Nem is figyeltem, de tényleg. O_O Keményen megkapta a magáét azalatt a 11 év alatt, amióta az enyém. Volt még egy Wii, Egy SNES, egy Nintendo 64, és még egy Wii U, ami nem a projektorhoz volt kötve. Valamint SakmaN hozott még egy Sega MegaDrive-ot, mert van neki egy orosz MD kazettája, amin 15 játék van egyben, többek között valami hamis Super Mario. Azt mondja, leesik az állunk, ha meglátjuk a játékot, mert egész jól néz ki. Hát a helyén maradt az enyém, mert azért eléggé csúnya lett. Super Mario All-Stars alapú, és feltételezésünk szerint valamelyik másik Sega játékot programozták át. Az eredeti Super Mario All-Stars... na attól leesik az állam, hogy 23 év után is ennyire szép. Amúgy volt még kiállítva négy New Nintendo 3DS, bennük Super Mario 3D Land, Mario Kart 7, Super Mario Maker for Nintendo 3DS és Mario Party: Star Rush. Ezek körül is szépen voltak emberek, viszont ami meglep, hogy a Wii Super Mario Galaxy 2-je szinte végig üresjáratban volt. Szegény Mariót, szinte sajnáltam, hogy ott aludt a pály közepén. ^^' A Nintendo 64-en legtöbbször a Mario Kart 64 és a Mario Party volt. Többen kérdezték a Super Mario 64-et, azzal nem tudtunk szolgálni sajnos. Super Nintendón pedig Super Mario World, Super Mario All-Stars és Super Mario World 2: Yoshi's Island ment. Ezek viszont népszerűek voltak. Amiket én hiányoltam azok a retro kézikonzolok. Lett volna hely egy Game Boy-nak egy Game Boy Color-nak, de még egy Game Boy Advance csomagnak is. Kellett volna hirdetni a régi hozdozható Mariókat is. A projektoron kivetített Wii U-n legtöbbször Mario Kart 8 ment, de amikor a laptop volt rákapcsolva, akkor Mario reklámok is videók mentek. A másik Wii U-n, ami nem volt kivetítve, azon Pokkén Tournament és Super Smash Bros. for Wii U volt. Itt is volt sor.

Csak akkor kellett Wii U-t cserélni, amikor Pokkén Tournament verseny volt, mert a másik gépen volt a megfelelő memória. Ez is érdekes volt, de akármennyire is szeretem a Pokémont ez most nem mozgatott meg. Inkább a fényképezőgépemmel jártam körbe a terepet. Büszkeséggel töltött el, hogy én voltam a fényképész. Ug szokott fényképezni rendezvényeken, de nem jó a fényképezőgépe, mobiltelefonnal meg azért csak nem lehet annyira jó minőségű képet csinálni. A fényképezőgépemmel lett felvéve Lernie előadása is. Szóval lement a Pokkén Tournament, aztán Krisi Super Mariós kvízversenye jött. Egész jó kérdéseket talált ki, volt egy-két nehéz, ami még engem is megfogott. A kvíz után segítettem én is javítani. 30 kérdés volt, senkinek nem sikerült a maximális pontszám, de igazi "holtverseny-áradat" (kreálom a magyar szavakat, bízzátok csak ide) volt. Három első helyezett volt 27 ponttal, a két második helyezett 26 pontot ért el, és volt két 25 pontos harmadik helyezett, úgyhogy megadták a módját. Bárcsak játszhattam volna. Nem lenne probléma a holtversennyel... Csak hát nemcsak azért nem nevezhettem, mert szervező vagyok, hanem mert előre láttam a kérdéseket, mert Krisi elküldte a Facebook szervezői csoportba, és ott átnéztük mindnyájan. Igazából egy kicsit pöröltem magamban, amiért leszavazták a zenekvízes ötletemet. Hiányzik nekem személy szerint. És lehetett is volna, mert pont az a réteg volt jelen, aki erre vevő lett volna, csak ezt nem tudtuk előre. Főleg azért, mert azt érzem, hogy fejlődött a beszélőkém, le tudnék vezetni egy zenekvízt, akár ötletesen is! Még az Adarna Karaoke alapján gondoltam ki, amikor még Tukeinon és Daki vezették a zenekvízt, és sokszor körmönfontan segítettek. Adnak is segítséget, meg nem is. Elgondolkodtam néhány játékon, és azt éreztem, hogy ilyet tudnék én is segíteni. De Tukitól a legviccesebbek az olyan jellegű "segítségek" voltak, mint például "Ezt az animét tegnap este fejeztem be, kifejezetten tetszett". Meg kell hagyni, óriási segítség volt. Akár egy-két ilyet is el lehet nyomatni poénból.

Ezután még két verseny volt, az egyik egy Super Maro Maker kihívás, az első világ négy pályáját kellett végigmenni, ki éri el a legmagasabb pontszámot? De annyian akartak jelentkezni, hogy le kellett rövidíteni egy pályára. De eredetileg én játszottam a négy pályán, és ug kommentálta az eseményeket, hogy lássák nagyjából az újak is, hogy kell játszani. Aztán jöttek a többiek, de már csak egy pályán. Pedig az utolsó, a három körös verseny nagyon ötletes volt. Ug kitalált egy olyan pályát, ahol az egyik óriás hallal versenyzünk víz alatt, ebből csinált egy három körös "versenyt". Azon nevettem magamban, amikor elértem a második kört, akkor ott volt egy kis elkerített rész, ahova nem mentem be. Itt mondta ug, hogy "aki olyan ügyes, és eljut ide, az megpihenhet a boxutcában" (nagy Forma 1 rajongó). Ebben a kis részben elrejtett egy gombát, de úgy, hogy egy ilyen zuhanó téglát tett rá. Ez olyan, hogy kicsit megrázkódik, majd leesik, utána kapjuk meg a gombát. És nagyjából annyi ideig rázkódik, míg a Forma 1-ben egy kerékcsere tart, úgyhogy hihetetlen ötletes volt. Szóval eleinte nem mentem oda, csak amikor ug említette, hogy ez egy "boxutca". Ja, hogy oda érdemes menni. Visszafordultam, és megszereztem a gombát. És még ezzel a kis bakival is a nagy Chip-Chip előtt értem be. De csak a második pálya maradt, itt kellett a lehető legtöbb pontot összegyűjteni. Itt egy kicsit hátrányban vannak azok, akik elsők között csinálták, mert a későbbiek elleshettek taktikákat. Aztán végül egy Super Mario Run verseny volt. Ami hasonlóképpen egy pályás kihívás volt, de itt érméket kellett gyűjteni. A Super Mario Run egy iPhone-on, iPad-en elérhető mobilos játék. Egyelőre csak iOS-en van jelen, várjuk az Androidos változatot is. Amúgy egy egészen jó játék, csak az a zavaró, hogy mindig kell az internet, hogy játszhassuk a játékot. Kellett is a verseny, mert amúgy nagyon kevesen próbálták ki a játékot. Itt az nyert, aki a legtöbb érmét gyűjtötte össze. Ekkor már annyira beszélhetnékem volt a mikrofonba, hogy odamentem bagszihoz, és állandóan akartam mondani, amikor lehetőség lett volna rá. Ugyanakkor azért volt olyan érzésem, mint abban a bizonyos L'art Pour L'art Társulat jelenetben, amikor azokat a műsorvezető-jelölteket mutatták be, akik nem jutottak tovább. Galla Miklós a félős bemondót játszotta el, aki mindentől megijedt maga körül. Nekem is volt olyan érzésem, hogy JAJ, MIKROFON! De azért egy-két félmondatra tellett.

És ezzel szinte véget is ért a nap. Be kellett fejezni, mert csak 17 óráig kaptuk a helyet. Hihetetlen jó nap volt, nagyon rég éreztem magam ennyire jól egy ilyen rendezvényen. Mondták is nekem többen, hogy nagyon jó volt, és jól érezték magukat. Én mondom nektek, szervezőként, segítőként ezek a visszajelzések a legnagyobb fizetségek. Voltak azért néhányan újak is, tőlük is jöttek visszajelzések. Kívánom, hogy mindenki élje át életében azt az örömöt, amit akkor éreztem. De egyszer minden mókának vége szakad, és pakolni kellett. Mindent úgy kellett hagyni, ahogy megkaptuk. Igaz, hogy régóta ismerjük egymást, de az is kiderült most, hogy csapatban is milyen jól tudunk együtt dolgozni. Mindenki talált magának munkát, senkit nem kellett noszogatni, hogy ugyan csinálja már. Így gyorsan kész lettünk, aztán indult is mindenki ki-ki a maga útjára. Lernie-vel mentem metróval, mondtam neki, hogysmint vannak a Nyugati Pályaudvaron a dolgok. Mivel jegyem volt, ezért nem tudtam megtenni azt, hogy kiszállok, és elvezetem, pedig idő lett volna rá.

Könnyes búcsú után a Keleti pályaudvar felé vettem az irányt. 19.10-kor indult a vonat, vagyis az utolsóval jöttem el, ami nem késő esti. Most is animéztem a vonaton. Elkezdtem a Tokyo Ghoul-t nézni, kíváncsi voltam, mire ez a nagy hype az anime körül. Hár, ritka egy undorító alkotás. Ilyen zombik, vámpírok, isszák a vért, eszik az emberi húst. Így is nagyon fáradt voltam, nem volt igényem még ilyen faszságokra is. Inkább a Mariós napról beszéljünk, mert annyira jól sikerült, hogy nagyon jó lenne egy folytatás. A visszajelzések alapján is, csak jobban kell hirdetni, és akkor annyi Nintendós lesz, hogy Magyarország európai nagyhatalom lesz.

Az általam készített képek itt megtekinthetők.

Szólj hozzá!