2018. július 10. 13:24 - supermario4ever

A legtöbbet játszott játékok Nintendo 3DS-en

Ismét kitennék egy statisztikát a legtöbbet játszott Nintendo 3DS játékaimról. Alakulgat a 10-es lista.

  1. Mario Kart 7 - 59:20
  2. StreetPass Mii Plaza - 48:28
  3. Nintendogs + Cats - 40:38
  4. Nintendo 3DS Sound - 34:43
  5. Pokémon Blue Version - 29:55
  6. Pokémon Red Version - 29:44
  7. Pokémon Shuffle - 26:15
  8. F-Zero: Maximum Velocity - 25:15
  9. Nintendo eShop - 24:12
  10. Mario Kart: Super Circuit - 17:22

Mindezek mellett 142 címmel játszottam összesen, 5.754.924 lépést tettem meg, amit regisztrált 2015. május 27-e óta.

Szólj hozzá!
2016. augusztus 14. 16:36 - supermario4ever

TESZT: Pokémon Red / Blue / Yellow

pokemon_gotta_catch_em_all_logo.png Megjelenés (Pokémon Red & Blue)
Japán: 1996. február 27. (Red & Green)
1996. október 15. (Blue)
Amerika: 1998. szeptember 30.
Európa: 1999. október 5.
Pokémon Yellow
Japán: 1998. szeptember 12.
Amerika: 1999. október 19.
Európa: 2000. június 16.
Nintendo 3DS megjelenés
Japán: 2016. február 27.
Amerika: 2016. február 27.
Európa: 2016. február 27.

Fejlesztő: Game Freak
Kiadó:
Nintendo
Műfaj:
RPG
Játékos: 1-2 játékos
Mentés elemes memóriába

Platform:

new_nintendo_3ds_white.jpg

Akárhogy is nézzük, a Pokémon GO-nak köszönhetően világszerte újra él a Pokémon mánia. Olyan szintű őrület kapcsolódik a mobilos alkalmazáshoz, mint amikor megjelentek az első játékok, ismert lett az anime, és együtt énekeltük Németh Attilával, hogy „Szerezd meg hát mind! Pokémon!” Ma már teljesen más minőségében éljük újra a Pokémon őrületet (akármennyire is pejoratív a szó, az), hiszen sokkal több felnőtt is játszik az alkalmazással, míg a dicső múltban a Pokémon szinte csak a gyerekek privilégiuma volt. Azok is szép számmal vannak, akik abból az időkben lettek rajongók, és ma is azok. Nekik nyilván teljesen mást jelent az alkalmazás egyáltalán az egész Pokémon dolog, de az biztos, hogy hatalmas jelentősége van az applikációnak.

A Nintendo részint ezt az új őrületet meglovagolva akciózta le Nintendo 3DS-re a Pokémon Red / Blue / Yellow játékokat. Részemről a Blue már a digitális megjelenése óta megvan, ez az akció pedig jó lehetőséget adott arra, hogy teljessé tegyem az 1. generációs digitális Pokémon játék gyűjteményemet. Talán kevesen vannak akkora gyűjtők, mint én, hogy mindegyik verziót megveszik, mégis azt mondom, hogy érdemes, mert így lehet látni a különbséget. Honnan is indult az egész? Japánban eredetileg a Pokémon Red és Green jelent meg, majd később néhány hibát javítva megjelent ugyanez a két játék kék színárnyalatban. Amerikába és hozzánk, Európába a Red és a Blue jutott el. A Yellow egy későbbi különleges kiadás, hiszen itt Pikachu a társunk, mint az animében. Érdekessége az animének, hogy azt ugye eredetileg azért indították el, hogy segítséget nyújtson azoknak a játékosoknak, akik elakadtak. A Yellow-ban – ha nem is egészen ugyanúgy – de az anime történéseit játszhatjuk végig, hiszen Pikachu mindvégig velünk van, soha nem bújik be a Pokélabdába. Az anime pedig jövőre lesz 20 éves, és lássuk be, a készítők segítőkészsége töretlen, hiszen ugyanazzal a lendülettel gyártják az újabb részeket, mint amikor elindult. Na de lássuk végre a játékot.

pokemon_red_iii.jpgEgy rövid openinggel indít a játék, aztán itt is az adatok megadásával kezdjük. Hősünknek saját nevet adhatunk, majd a riválisunkat is elkeresztelhetjük. Aztán indulhatunk is utunkra, hogy legyőzzük a 8 teremvezetőt, majd az elit négyest, hogy mi legyünk az Indigo liga bajnoka. Aki az újabb Pokémon játékokkal kezdett, azoknak szokatlan lesz ez a játék, egyrészt a végtelenül egyszerű grafika miatt, másrészt meg a lehetőségek is (az új játékokhoz képest) hihetetlenül kezdetlegesek voltak. Nem lehetett EV-zni, nem voltak Shiny Pokémonok, nem lehetett eventeket fogadni, hogy mega fejlődésekről már ne is beszéljünk. Csak a játék a maga egyszerűségében, és aki elengedi az esetleges elvárásait, az hamar meglátja, hogy nem véletlen volt már az első játékkal is rettenetes nagy mánia a Pokémon körül, hiszen már az első generációs játék is hihetetlenül addiktív, akár több órás játékra pokemon_blue_iv.jpgis sarkallhat. Ezért is javaslom mindenkinek – mint „nem annyira hardcore Pokémon rajongó, mint sokan”, hogy aki szeretne elmerülni a Pokémon világába, annak érdemes az első generációs játékok egyikével (vagy mindegyikével) kezdeni, mert a maga egyszerűvégével nagyszerűen bevezet a Pokémonok rejtélyébe. Itt még nem volt annyi típusa a zsebszörnyeinknek, mint az újabb játékokban, így fokozatosan tanulhatjuk meg, hogy melyik Pokémon mire képes, melyik ellen erős, és melyik ellen gyenge, valamint melyik tárgyat hogyan hasznosíthatjuk. És azért lássuk be, hogy azért a lehető legtöbbet hozták ki a Game Boy-ból a Game Freak-nél, hiszen ott jegyzik a legtartalmasabb monokróm RPG-k között. Itt még „csak” 151 Pokémont kell elkapni, és a három választható Pokémon Bulbasaur, Charmander vagy Squirtle voltak. Amelyiket választottuk, a másik kettővel biztosan nem fogunk találkozni a játék során, így érdemes megfontoltan választani. Ez alól a Yellow verzió a kivétel, mind a három kezdőpokémont elfoghatjuk, ahogy Ash is tette az animében. A sárga kiadás abban is több az elődeinél, hogy másképp nézni ki a Pokémonok, sokkal inkább hasonlítanak az animében, és a későbbi játékokban látottakra. És persze attól, hogy egyszerűbb a játék, messze nem jelenti azt, hogy sima ügy lesz végigjátszani. Már ebben a játékban is van lutri bőven, például világítás nélkül végigmenni a kőalagúton, a harmadik teremvezetőnél a puzzle, vagy a szellemek rejtélye Levendulavárosban, aminek ugye igen szomorú háttértörténete van. Meg persze a Rakéta csapattal is felvesszük a harcot.

pokemon_yellow_v.jpgTehát semmiképp ne ítéljük meg a játékot az egyszerű mivoltáról, mert hihetetlenül rá lehet függeni. Hangulatos és pont annyira nehéz, hogy a kezdő játékosok is megismerjék a sorozat sava-borsát, de egyáltalán nem megoldhatatlan, így sikerélményt okoz a játék. Mindenképpen érdemes megnézni, hogy honnan indult el a Pokémon játéksorozat, és aki elengedi azokat az elvárásokat, amiket az új játékok már alapvetően tartalmazzák, gyorsan megláthatja, hogy bizony volt alapja a Pokémon-láznak már a kezdetekben is.

pokemon_blue_i.jpg

Grafika: 8/10
Játszhatóság: 10/10
Szavatosság: 10/10
Kihívás: 5/10
Zene és hangok: 6/10
Hangulat: 9/10

+ Lehetőségekhez képest hihetetlenül fejlett RPG.
+ Akár több száz órás játékidőt biztosít
+ Precíz irányítás
- Egyszerű zene
- Túl könnyű teremvezetők

88%

 

7 komment
2015. december 05. 22:57 - supermario4ever

Majdnem álmatlan jubileumi Pokémon találkozó

Azért annyira nem álmatlan, mert aludtam 2 órát, de az inkább felületes volt, hogy azért mégis csak legyen valami, amúgy 0:45 óta ébren vagyok. Eltöltöttem otthon az időt, bár ahhoz nem volt már erőm, hogy pontosítsam Yonekura Chihiro: Seize the Days dalának romanizálását. Ugyanis ezek nem konkrétan az én munkáim, ennyire még nem tudok japánul. Úgy van, hogy fent van egy japán weboldalon a kanji dalszöveg, és ezt a Nihongo J-talk oldal segítségével romanizálom. Ezt javítgatom, ahol a ragozás külön van, ott egybe teszem, meghallgatom a dalt, hogy a jó olvasatot romanizálta. Egy kanjinak ugyanis több olvasata van, és gyakran előfordul, hogy egy dal esetében nem azt hozza be, amit énekelnek. És ez nem feltétlen a fordító hibája, az általában a legtöbbször használt olvasatot hozza be. Azt hiszem egy ALI PROJECT dal okán beszéltük Leeával a karaoke fórumon, hogy az énekesek sokszor a legritkábban használt, vagy legfurcsább olvasatot éneklik. Ezeket még ő is csak hallgatás után tudja romanizálni, pedig ő aztán igazán tudja a nyelvet.

Szóval nagyon szeretem ezt a dalt, és legyen átkozott a BEST OF CHIHIROX II album, ennyire még soha nem voltam az énekesnő hatása alatt. És maga a romaji szöveg megvan, csak itt most az a hiba, hogy több kanjit nem ismert fel, ezért azokat meghagyta. Majd pontosítani kell, és végighallgatni, hogy rendben van-e. Gondolkodtam azon, hogy megcsináljam-e a kfn-t belőle, de annyira éber akkor nem voltam. Próbáltam még visszaaludni, de sikertelen kísérlet után úgy döntöttem, hogy inkább Wii U-n játszok. Mario Kart 8 és Super Mario All-Stars. Most volt az első alkalom, amikor Grand Prix-n kipróbáltam a 200cc-t. Nem 60 pontos (maximális) eredménnyel, de csodák csodájára 1. helyen végeztem a Mushroom Cup-on. Ez már tényleg nagyon nehéz, okosan kell driftelni, mert nagyon gyorsak már a kocsik és motorok, és nagy ívben veszi be a kanyart. Az éles kanyarok esetében szinte esélytelen, hogy ne úgy vegyük be, hogy nem ütközünk falnak. Így a 48 pontos győzelem nagyon szép teljesítmény. A Super Mario All-Stars esetében meg akartam nézni, hogy mutat nagyobb méretű Full HD TV-n egy Super Nintendo játék. A fekete péntek keretében vettünk egy 32”-es Samsung Full HD (nem okos) TV-t. Nagyon szép a képe, a HD TV adások és a Wii U játékoknak csodálatos a képük. Csak a SNES játékok már nem annyira szépek, mert látszanak a pixelek, és ugyan nem veszi el a játékélményt, de érdekes nagyképernyőn látni a pixeleket. Szabad szemmel le lehet rajzolni Mariót, és a pályaelemeket akár Paintben is. Olyan sokat nem játszottam, inkább szemléltetésképp néztem meg. Meg azért az idő is haladt.

De azért érdekes volt, hogy értem el az 5.30-as vonatot. 4.45-kor indultam el, mert be akartam menni a Tescóba, ami 5 órakor nyit, akartam venni csokimikulást magamnak. Még korábban kinéztem magamnak egy Kinder csokimikulást, és elhatároztam, hogy 5-én hajnalban veszek magamnak egyet. De sajnos egy sem maradt belőle. Sokat vacilláltam, mert nagyon megfogyatkozott a csokimikulás-kínálat, de mindenképp akartam magamnak egyet. Miért is ne ünnepelhetném meg a mikulást magamnak 29 évesen is? De találtam 3 db. kis csokimikulás szettet, szintén kinder. Ár-érték arányában drágább, de hát egy évben egyszer van mikulás, miért is ne engedhetném meg magamnak? Megfogadtam magamban, hogy masszát soha nem veszek, nagyon kellemetlen íze van, és émelygős. Inkább megveszem a drágábbat, de tudom, hogy az jó. Szóval kifizettem, és elindultam a vasútállomás felé. Még mindig nagyon fel van dúlva a környéke, de az utolsó „simításokat” csinálják, állítólag jövő év elejére kész lesz a békéscsabai vasútállomás. Végülis látszik a vége, mert szép már így is, de még mindig sok munka van, és nehézkes a közlekedés a környéken. Bár siettem, végig figyeltem az időt, eleinte az volt, hogy van még idő, nem kell annyira sietni, később meg már éreztem, hogy szorít az idő, a végére meg már esélytelennek láttam, hogy elérem a vonatot. És annak ellenére, hogy kerülőt kell tenni, még éppen sikerült.

Szokás szerint tele volt a vonat, és ez csak megerősített azon döntésemben, hogy átszálljak Szolnokon. Egyrészt megnéztem, hogy annál a régi könyvesbódénál van-e régi Garfield magazin (1996. decemberi szám kerestetik), valamint reménykedtem abban, hogy a zónázó vonat, ami a Keletibe megy, az új, menő vonat lesz. Garfield ugyan nem volt, de menő vonaton utaztam. 8 órakor indult el, addig laptopon néztem Jóbarátokat, Garfield és barátait. Utána az új Csernus Imre könyvet olvastam. Jó volt, kényelmesen telt el az idő.

9.45 körül érkeztem meg Pestre. Szerencsére nem kellett sokat utazni, a Blaha Lujza téren a Művészeti Szintben volt az animepiac és a Pokémon találkozó. A belépő 800 forint volt, az egész rendezvény nem volt nagy helyen, mégis azt gondolom, hogy ahhoz képest meglepően sokan voltak. A vásáron néhányszor végigmentem, de igazából az animés cuccok már korántsem mozgatnak meg annyira, mint régebben. Néhány japán CD-t láttam, de egyáltalán nem az én stílusom voltak, úgyhogy nem is vettem semmit. A Pokémon találkozó egy külön nagyobb teremben volt, ami meglepett, hogy TV-k is ki voltak állítva, meg asztali konzolok. Super Nintendo, Nintendo 64, GameCube és Wii U. A SNES-ben Game Boy Player, benne Pokémon Blue, a N64-ben Pokémon Stadium 2, GC-ben pedig Pokémon Colosseum. A Wii U-s játékot nem ismertem fel. Én úgy le is parkoltam a Super Nintendónál, és nagyjából ott időztem egész nap. Persze azért megjelent néhány ismerős. Többek között Krisi, Ninty, Truner, Norbi, LL és persze bagszi. És ott volt még balko67, aki mellém telepedett le. Így lényegében együtt töltöttük az időt. Az volt jó, amikor Sparrow hozta a Nintendo 3DS-ét a Zelda Triforce Heroes-zal, és azzal játszottunk hárman. Nagyon jó kis kooperatív játék, jó volt összhangban dolgozni, és jót nevettünk egymás szerencsétlenkedésén, az ugyanis mindnyájunkra kihatással volt. Jelölt lett ez a játék a listámon. Be is adta a végén, hogy rámehetek eShop-ra, hogy megvehessem. Ravasz, nagyon ravasz. Amúgy hangulatos, a legjobb többjátékos Zelda, amivel eddig játszottam. És talán pont azért tetszik ennyire, mert összhangban kell dolgozni, és viccessé tette a játékot, hogy az egyikünk ballépése mindnyájunkra kihatással volt. Aztán jöttek mások, balko velük Smash Bros-ozott 3DS-en, én meg addig SNES-en nyomtam a Pokémon Blue-t.

Érdekes volt, mert először a srác neve POKÉCON volt, akit irányítottunk, viszont a rivális nevén kicsit megrökönyödtem. Nem írom ki, mert eléggé durva, de van tippem, hogy ki adta neki azt a nevet… Szóval elvoltam vele, nagyon tetszett. Aztán elmentem egyszer körbenézni, és amikor visszamentem, meglepve tapasztalom, hogy valaki resetet nyomott, ez a mentés törlődött, és az én ősrégi mentésem tért vissza. Ugyanis azt a Blue-t én adtam el bagszinak, azért nem tetszett, mert amerikai, és én csak európai játékot gyűjtök. Mindenesetre nosztalgiáztam egyet a régi mentésemmel. 40-es szintű Blastoise, 16-os szintű Bellsprout, 6-os szintű Caterpie és 5-ös szintű Pidgey volt, ha jól emlékszem. Igen, abban az időben még egy Pokémonra fókuszáltam, ahogy írtam erről régebben, aztán rájöttem, hogy ez nagy hiba volt. De a játékot most is nagyon szeretem, és alig várom, hogy megjelenjen jövő február végén Nintendo 3DS Virtual Console-ra, megveszem mind a három változatot (ha nem lesz extrém drága, akkor egyszerre).

Aztán nézelődtem, meg amikor nem volt kajám, akkor lementem a közeli SPAR-ba. Kíváncsi voltam, hogy itt kapható-e az a Kinder csokimikulás, amit annyira kerestem, és bizony volt… Vacilláltam rajta egy kicsit, de aztán ezzel is úgy voltam, hogy csak egyszer van ezen a világon 2015. december 5-e, holnap mikulás, rúgjunk ki a hámból. Enyém lett. Készültem lelkiekben erre a napra, mert eredetileg én javasoltam bagszinak, hogy a következő Nintendo találkozók legyenek október 3-án és december 5-én. Bár a Nintendo találkozók elmaradtak, de a Pokémon találkozók erre a napra, és ha számított a javaslatom, akkor hálás vagyok bagszinak, hogy figyelembe vette a kérésemet. Szóval csokimikulás-özön ezen a csodaszép mikulás előtti napon. Az egyik kis mikulást odaadtam bagszinak apróságként, tegnap volt a névnapja. Amúgy a rendezvény szervezettebb és komolyabb volt, volt bajnokság, TCG verseny, kvíz. Azt sajnálom, hogy a tervezett előadás elmaradt, de sajnos azt már nem sikerült összeállítania bagszinak. Az azért szép lett volna, hogy 50. Pokémon találkozó és a Bagszipoke weboldal 15 éves, és ennek alkalmából tart egy előadást. A Pokémon Origins viszont furcsa volt. Erre csinált magyar feliratot. Kicsit zanzásítva ez az eredeti Pokémon kezdeti történetek felújítva, más karakterekkel, úgy is mint Red és Blue. Brock nagyon furcsán nézett ki, és a rakéta csapatot sem Jessie és James alkották, hanem mezei rakéták. Érdekes volt, kicsit lelketlennek tűnt, de érdemes volt megnézni. Meg sok Pokémon videoklip, AMV, úgyhogy nem unatkoztunk. Természetesen Matsumoto Rica is megszólalt. Jól éreztem magam, jó volt minden, érdemes volt belefektetni a munkát.

Volt egy vicces momentum, amikor megismerkedtem egy testvérpárossal, odaült mellénk egy ázsiai fiú és lány, játszottak a Pokémon Blue-val és nagyban gondolkodtunk, hogy vajon milyen nyelven beszélhettek. Nem ismertem fel szavakat, ezért nem gondoltam, hogy japán lenne. Nem is szaggatott, tehát nem is kínai, nem is „franciásan” szaggatott, ezért nem is vietnami, csak koreai lehet, mert ők azok, akik még folyamatosan beszélnek. A vicc az volt, hogy az egyik srác letöltötte a telefonjára a Google Translate alkalmazást, és elindította a beszédfelismerést, azt beszéltük, hogy ha szolidan melléjük tartom, akkor hátha kiderül, milyen nyelven beszéltek. Volt mindenféle zaj, meg azért tudtam én is, hol a határ, ezért nem jártunk sikerrel, de jól szórakoztunk az eseten. Aztán tombolasorsolás, és részemről vége is, mert a 18.10-es vonattal azért szeretnék hazajutni. Sikerült is elérni. Itt az 1997-es Játék határok nélkül 2. elődöntőjét néztem meg. Aztán haza is értem. Nagyon jó volt ez a nap, az utóbbi időkben több nehézség is ért, ami miatt nem voltam lelkes a találkozó miatt, a végeredmény annyival jobb lett.

Készült néhány kép, azok itt tekinthetők meg.

Szólj hozzá!
2012. április 21. 11:21 - supermario4ever

Game Boy Pocket

Korábban többször kerestem, mert nagyon szerettem volna egy Game Boy Pocketet, és most végre szert tettem egyre! ^_^

Nem feltétlen zöldet akartam venni, de ez volt az egyetlen, melynek elérhető volt az ára, és megvan az elemfedele. Én a mai napig nem tudom, hogy mit csinálnak az emberek az elemfedelekkel, azért nem annyira vékony, hogy csak úgy eltörjön. Egyébként ez a Game Boy második kiadása. Még semmilyen technikai újítás nincs benne, csak kisebb lett, így hű a nevéhez, és elfér zsebben is. Öt játék járt mellé, a Pokémon Blue (német) és a Tetris már megvannak nekem, ezért azok felkerülnek a Vaterára. A Tetrisre máris licitáltak. ^^ Az a Pokémon Blue, mely régebb óta megvan, szintén német, és szakadt is matricája, ezért azt tettem ki vaterára 1 forintért. Akinek kell, az viheti:

A másik három játék meg Mickey's Dangerous Chase, Turok, és F1 Race.  Kipróbáltam mind a három játékot. A Mickey-t elég nehéz volt kiismerni, hogy mit is kell csinálni, azt hittem, hogy ez is a ráugrós szisztéma, mint SNES-en, ám itt a téglákat kell felvenni, és azzal kell megdobni az ellenségeket. Annyira nem hozott lázba, majd egyszer-egyszer eljátszogatok vele. A Turok jobb lett, mint amilyet vártam. Még mindig bennem van az a sztereotípia, hogy Game Boy játékból csak a Nintendo tud mindent kihozni, de ez is tök jó lett. Dínó gyilkolászós, és a zene is jó. Felkeltette egy kicsit az érdeklődésem a sorozat iránt. Az F1 Race is jobb lett, mint amilyet vártam. Ahhoz képest, hogy GB játék, precíz az irányítás. Azzal is tök jól elvoltam. De nem hiszem, hogy bármelyiket is rajongási szinten fogom szeretni.

És tegnap este sikerült megtalálni az ALI PROJECT: Kyomu Densen kislemez regular editionjét mp3 formátumban! ^_^ Mindenki a Limited Edition-t rakta fel, ez az egyszerűbb kiadás meg nem kapott akkora figyelmet, pedig azon rajta van a két másik dalnak is az instrumental verziója. Sajnos nem 320 kbps mp3, de ez sem tántorított el attól, hogy megcsináljam a karaokéját. A kislemez Limited Edition bescannelt borítójának képeit használtam fel. Nem volt könnyű átméretezni, mert a borító az kihajtható, és valaki egybe bescannelte, és ilyen 8500×5700-as pixel méretűek jöttek ki. A GIMP lefagyott, amikor meg akartam nyitni. A Paint is, de az legalább, ha késlekedve is, de megnyitotta. Átméreteztem 1024×768-asra vágtam. Előre elnézést kérek azért, hogy a hajtás fehér vonalait nem tüntettem el. ^^' A "Yomi no Tasogare no, Utsurou Naru Aoki Hitomi no." dalból csináltam meg (eddig szinte mindig ctrl+c és ctrl+v módon írtam be a címet mindenhová) a karaokét, sikerült megint olyanná tenni, amilyennek elképzeltem. Viszont a refrénnél egy nagyon érdekes dologgal találkoztam. Időzítem úgy, ahogy gondoltam, hogy van, egyszer csak azzal szembesülök, hogy kicsit megszaladtak a szótagok. Megcsináltam megint, csak nem akart kijönni. Megnéztem több helyen is a dalszöveget, ugyanannyi szótagból áll. Lelassítom 25%-kal, így sem akar kijönni. Megnézem a japán kanji szöveget, láthatóan jól romanizálták. Akkor levittem 50%-ra, és ekkor hallottam ki, hogy a második szótag magánhangzója el van nyújtva, de úgy, hogy előbb elhalkul, majd felerősödik, így külön szótagnak hallatszódott normálban. Nagyon megtévesztett. Amikor elkészültem a karaokéval, akkor meghallgattam normálisan, és így már kihallottam, hogy tényleg elnyújtja a magánhangzókat. Megcsinálom majd az anime openingből is a kfn-t. ^^'

Ismét Disney videokazetta, ismét régi kincsek:

Ugyanattól az eladótól vettem meg, akitől az új Macskarisztokraták videokazettát, egyeztettünk, hogy melyek vannak még meg neki, és ezeket odaadta nekem olcsóbban. Nagyon örülök ezeknek, olyan érzésem van, mintha ezzel is újraélném a gyerekkoromat, mert olyanokat veszek meg, amiket akkoriban nem lehetett, elsősorban az áraik miatt. Tényleg nem voltak olcsók az InterCom Disney videokazettái, meglepett, amikor láttam, hogy a Notre Dame-i toronyőr 2.800 forint volt. 1996-1997 táján ez iszonyú drágának számított. O_O Emlékszem, ezt akkor láttam egyszer moziban, szerettem, de azóta nem néztem meg többször. Úgyhogy ha majd hazamegyek, kíváncsian fogom nézni. A Pocahontast azt nemrég néztem meg, miután megszereztem a filmzenét kazettán, az Oroszlánkirályt tavaly újra megnéztem, de akkor is láttam, amikor aktuális volt. Emlékszem, hogy soha nem szerettem nézni (utána többször is megnéztem), mert annyira megrázott az a jelenet, amikor Zordon lelöki Mufasát a szikláról, és utána amikor Szimba megszemléli az apját, és látja, hogy meghalt, és odabújik mellé. Az nagyon hatásosra sikeredett. Nem az, hogy utáltam, csak nem akartam még egyszer elérzékenyülni, az nagyon belém vésődött, de állítom, hogy nem én vagyok az egyetlen, akiben ekkora hatást keltett az a jelenet. De most már azért más nézni. Ja és a játék. Nekem még dolgom van a Super Nintendóval!

Szólj hozzá!
2006. augusztus 09. 09:55 - supermario4ever

No, akkor most melyikkel is kezdjem?

Most rendhagyó módon nem Mario játékokról akarok írni, hanem a Pokémon játékokról. Nagyon szeretnék Pokémon játékokkal játszani, de nem tudom, hogy melyikkel kezdjem. Megkérdeztem Bálintot (Metalsonic) és Krisit, hogy mit tanácsolnak, és 2 tökéletesen ellentétes véleményt kaptam. Bálint szerint nyugodtan kezdhetem a Sapphire-ral, mert az egyik barátja, Pisti is az Emeralddal kezdte, és szerinte nagyon jól halad, és jól ismeri a Pokémonokat. Krisi szerint a kezdeteknél a Reddel kell kezdeni, hogy az alapokat megismerjem, és a többi Pokémon játékok ráépülnek. Én Krisire hallgattam volna, de Bálint végül felajánlotta, hogy eladja nekem a Sapphire-t 6000 forintért. Na, mondom rendben van, legyen úgy. Nagyon jó játék, én soha nem utáltam a Pokémonokat, csak kellett egy megerősítés, hogy érdemes Pokémonnal komolyan foglalkozni. Hála Istennek, itt van erre Krisi. Tegnap találkoztam vele, és jött az egyik barátja, akinek már nem kell a Blue, és eladja nekem. Örülök neki, hogy végülis mégiscsak játszhatok a kezdetektől. Krisi azt javasolta, hogy ne játszak egyszerre 2 pokémon játékkal, mert könnyen belezavarodhatok, így úgy határoztam, hogy ha megkapom a Blue-t, addig félreteszem a Sapphire-t, és végignyomom a Blue-t.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Szólj hozzá!