2015. június 04. 15:16 - supermario4ever

Super Mario Advance

supermarioadvance.pngMegjelenés
Japán: 2001. március 21.
Amerika: 2001. június 11.
Európa: 2001. június 22.

Wii U Virtual Console megjelenés
Japán: 2014. július 16.
Amerika: 2014. november 6.
Európa: 2016. március 10.

Fejlesztő: Nintendo
Kiadó: Nintendo
Műfaj: Platform
Játékmód: 1-4 játékos
Ár: £6.29 / €6.99

Platform

virtual_console_logo_wii_u.png

Sokan remake-konzolnak tartják a Game Boy Advance-et, ami nem is csoda, hiszen sok játék újragondolt változata jelent meg erre az egyébként fantasztikus kis gépre. Hogy ezt mennyire nem rejtették véka alá, arra bizonyíték az egyik nyitócím, a Super Mario Advance.

super-mario-advance-6.jpgMert miről is van szó? Super Mario Bros. 2 továbbfejlesztve. De igencsak! Érthető, hogy a rajongók egy része szkeptikusan vesz kezébe egy remake-et, főleg ha teljes áron adják el, hiszen minek venné meg még egyszer a játékot, amikor ott van eredetiben egy régebbi konzolra? Ám itt most másról van szó. A Super Mario Advance-ben olyan szinten van továbbfejlesztve a játék, hogy kis túlzással élve önálló játékként is titulálható. Az alapokat a SNES-es Super Mario All-Stars-ból vették át, ezt korszerűsítették grafikailag és zeneileg, bizonyítván, hogy a Game Boy Advance többet tud technikailag, mint a Super Nintendo. Bizony, többet tud, itt már nincs szükség Super FX chip-re, hogy az alakok valóban megnőjenek ne csak gyors váltakozással. Az alaptörténet ugyanaz, mint eredetileg. Mario álmában meglátott egy lépcsőt, melynek tetején levő ajtó egy titokzatos világba juttatja el hősünket. Kiderült, hogy ez az ajtó valóban létezik, és ha már megtalálta, akkor miért ne legyen itt a második (inkább harmadik, ha a Lost Levels-t is bevesszük kronológiailag) kalandja? A gonosz Wart bezárta a Subcon-okat egy vázába, és alattvalóival uralma alá vette az országot. A békakirály egy valamit nem szeret, a zöldségeket. Meg is van az “ellenszer”.

super-mario-advance-1.jpgAmint elkezdjük a játékot, máris több újdonsággal találkozunk: Pontokat számol a gép! És nem is szerénykedik velük, egy világra könnyen összegyűlhet a 100.000 pont. És már az első pálya elején találkozunk óriási ellenfelekkel. Persze nem kell félni tőlük, csak annyi, hogy kis időbe telik felemelni őket, de ugyanúgy el lehet dobni őket, mint a többi ellenséget. Ugyanis itt nem ráugrással kell megölni őket, annál kicsit tovább kell menni. Rájuk kell ugrani, és fel kell emelni őket, és rádobni egy másik ellenségre. De ugyanígy fel lehet szedni a földről a füveket, melyekből legtöbbször zöldségek jönnek ki. Ezeket ellenségekre rádobva szintén meg lehet ölni őket. Senki nem szereti a zöldséget itt. Mindenki ismeri a varázsitalt, mely egy ajtót nyit meg, ha ledobjuk. Ezekből több van, és a pályák nagyrészében, nem kettő, hanem három szív nyitható meg, így összesen öt lesz a pálya végére. Karaktereink beszólásaiból nincs sok, de azok szellemesek. A főellenségek is megszólalnak, mondják, hogy megbánjuk, hogy kikezdtünk velük. Tény, hogy Birdo hangja a legviccesebb, főleg annak fényében, hogy a japán leírás szerint ő valójában fiú. Amikor végeztünk egy pályával, ugyanúgy van lehetőségünk szerencsejátékot játszani. Legérdekesebb változás, hogy akár az összes addig megszerzett pénzünket beletehetjük a játékba, így természetesen a megnyert életek száma is megtöbbszöröződik. A pályák dizájnja lényegében nem változott, ugyanúgy néz ki mindegyik, mint SNES-en. Egy remake attól jó remake, hogy extrákat tartalmaz, így nincs vége, ha végigjátszottuk az alapjátékot, utána egy Yoshi challenge veszi kezdetét, itt minden egyes pályán két Yoshi tojás van elrejtve, ezeket kell megtalálni. Így lényegében kétszer visszük végig a játékot, ha mindent meg akarunk szerezni.

gfs_50773_2_6.jpgA másik játék a pakkban a Mario Bros., szintén grafikailag felújított változatban. Itt is ugyanaz a történet, amikor Mario és Luigi mint vízvezeték-szerelőként egy csatornát tisztítanak meg az ellenségektől. A talált érméket persze megtarthatják. A pályák mennyisége végtelen, lényegében addig játszhatjuk, amíg meg nem unjuk. És ne feledkezzünk meg a többjátékos mókáról, egyszerre akár négyen is játszhatjuk! Ez volt az első olyan játék, mellyel hirdette a Nintendo, hogy, hogy négy játékos egy kazettán játszhat. Persze nem véletlen van külön multi-card play, azt ugyanis elhallgatták, hogy ha egy kazettán játszunk, akkor csökkentett lehetőségeink vannak. De gyűjtögessük hát a pontokat, hogy minél több pontunk legyen! A játék lényege ugyanis ez, mivel végtelen, és nincs végső cél.

Remélhetőleg sokaknak megtetszett a játék. A grafika lényegében SNES-es színvonalú, feljavított sprite-okkal. A hosszúságára sem lehet panasz, főleg, hogy legalább kétszer kell végigjátszani a főjátékot, hogy megszerezzünk mindent. És akkor ne is beszéljünk a Mario Bros.-ról. A zenét is fejlesztették a SNES változathoz képest, főleg a beszédek miatt nagyon vicces. Ezek mind nagyban emelik a hangulatot, és tesznek róla, hogy egy igazi, a remake nevet méltán öregbítő játékot vegyünk kezünkbe. Ezek után nincs is mit mondani, mint hogy szerezzük hát be az egyik legmókásabb játékot, mely tele van ötletes extrával! Így indítani egy kézikonzolt, nem csoda, hogy 80 milliót adtak el belőle!

gfs_50773_1_1.jpgGrafika: 9/10
Játszhatóság: 10/10
Szavatosság: 9/10
Kihívás: 8/10
Zene és hangok: 10/10
Hangulat: 10/10

+ A Mario játékokra jellemző hangulat
+ Rengeteg sok újdonság, mintha új játék lenne
+ Könnyű, precíz irányítás
+ Végigjátszás után is sok lehetőség van
+ Vicces beszólások

94%

Szólj hozzá!
2014. május 20. 19:53 - supermario4ever

Az elmúlt napok és hetek írásai

Ma elkészültem a Nintendo DS leírással a Mariós oldalon. Valahogy sejtettem, hogy az a 2000 szó csak a cikk fele nem csak vicc, a végére 3.893 szó lett. Többször átolvastam, úgyhogy elvileg minden elgépelés és fogalmazásilag hibás mondat javítva van benne:

Nintendo DS

Hozzászoktam ahhoz, hogy mindig elolvasom a cikket, postot, mielőtt kiteszem, mert többször jártam már úgy, hogy írom, írom, kiteszem, aztán újraolvasom, és csak lesek, hogy mégis honnan jött ez a mondat? Úgy gondolom, hogy ez elég jól ki lett küszöbölve. Amúgy kész fizika óra egy konzolról részletes leírást írni, mert a processzorokról, chipekről is találok írást. Na meg hát mind a négy típust külön kielemezni sem kis dolog. Mondjuk egyedül attól tartok, hogy mivel az informatikában olyan mélyen nem vagyok jártas, ezért azok magyar megfelelőit rosszul fordítottam le, vagy rosszul értelmeztem, a tulajdonságaikat.

És néhány játék, melyeket az elmúlt időkben nagyító alá vettem:

Super Mario Advance
F-Zero: Maximum Velocity
TOCA: World Touring Cars

Szólj hozzá!
2014. április 28. 20:44 - supermario4ever

Super Mario Advance

 

 

Egy régóta vágyott játékot sikerült magaménak tudni. Megtaláltam olcsón a CashConverters weboldalán, az egyik üzletben volt eladó £6.39-ért. Mivel magasan ez a legolcsóbb ár (eBay-en ilyen 16-18 font körül van a teljes), ezért a nővérem megvette nekem, mintegy meghálálva, hogy segítek a házimunkában. Bár igazából én segítek neki hálából, mert segít nekem itt elhelyezkedni. Szeretem a Super Mario Advance-et, az egyik legviccesebb Nintendo remake, a karakterek beszéde miatt, a főellenségek is megszólalnak.

Különben nagyon megerősödött a Nintendo rajongásom itt Angliában, mert itt sokkal erősebb a Nintendo jelenléte, elég csak arra gondolnom, hogy minden nap, amikor megyek valahova, legalább 15-20 StreetPass van. Meg sok helyen lehet kapni játékot, az áraik pedig változóak, így érdemes körbenézni, hogy a legolcsóbb árat megtaláljuk. És bőven van is rájuk kereslet, mert az itteni fizetésekhez képest jóval olcsóbbnak számítanak a játékok, pedig forintban szinte ugyanannyiba kerülnek. De mondják többen is, hogy nem érdemes forintba átszámolni az árakat, mert akkor drágának számítanak (főleg az élelmiszerekre igaz ez), itt angol font szerint kell gondolkodni, ugyanis a fizetésekhez képest nem olyan drága itt az élet. Bár pont ez árnyalja a britekről alkotott képemet, ugyanis pénteken, amikor St. Helens-ben voltunk a meghiúsult állásinterjú ügyében, akkor a pub-ban, ahol lett volna a találkozó, többen is dolgoznak magyarok, és beszéltük, hogy pont azért, mert itt több mindent megengedhetnek maguknak az emberek, a gyerekek is jóval több mindent megkapnak. Kevésbé kertelve, el vannak kényeztetve. Valami hasonlót én is észrevettem, inkább arra lettem figyelmes, hogy a szülők nem olyan gondoskodók a gyerekükkel, mint a magyarok. Ahogy látom az utcán, hogy viszonyulnak a gyerekükhöz, élek a gyanúperrel, hogy nincs meg az az érzelmi nevelés, ami azért nálunk jobban megfigyelhető.

 

Szólj hozzá!