2016. június 28. 14:27 - supermario4ever

Stream a Luigi's Mansion-ből

Amikor itt volt LernenBoy, rábíztam, hogy nézzem körbe a játékaim közül, és válassza ki azokat, amikből úgy érzi, hogy jó live stream-et tudna csinálni. Így esett a választása többek között a GameCube-os Luigi's Mansion-re. Egyébként is Luigi a kedvenc karaktere, meg ha már ott van, miért ne próbálná ki? Milyen igaza van. Tegnap este megcsinálta a live streamet a játékból. Ahogy ment előrébb a játékban, úgy juttatta egyre inkább az eszembe, hogy miért nem játszottam soha végig ezt a játékot. Mert lassú, és megmondom őszintén, nekem unalmas volt nézni, ahogy játszik. Nem nagyon történnek benne dolgok, és mivel a helyszín egy elhagyatott kastély, ezért ellenségek sincsenek benne nagyon. Egyféle van belőlük a játékban, szellemek, és nem feltétlen van belőlük sok a kastély minden szobájában. Ez olyan vontatottá teszi a játékot. Azt gondolom, hogy inkább a pörgős játékokat kellene előnyben részesíteni egy élő adásban. Közben megnéztem a Tears to Tiara anime 11. részét, egy tapasztalat: Nem érdemes egyszerre két dolgot nézni, mert semmi nem marad meg egyikből sem. ^^' Az animéből sem fogtam fel semmit, Lernie adása is kiesett az elmémből arra az időre. Tényleg nem az igazi, viszont ő maga ügyes volt. Nézzétek meg:

Viszont egyre nyitottabb vagyok arra, hogy besegítsek neki én is egy páros játék erejéig. Sportjátékokat játszanék vele szívesen, méghozzá a Super Tennis-re vagy az International Superstar Soccer-re gondoltam. Közben beszélhetnénk az adott sportágról, személyes tapasztalat, ki mennyire nézi TV-ben, kommentálni a játékot. "NAGYON JÓ LABDAMENET!" ordítanám el magam egy több mint 10 menetes teniszjátékban. Vagy amit mondtam még Lernie-nek, az a Zelda II: The Adventure of Link. Utaltam már rá korábban, hogy újra játszok Zelda játékokkal, és hogy milyen izgalmakat okozott. Miközben játszottam, elgondoltam magamban, hogyan kommentálnám a látottakat, és oda jutottam magamban, hogy jó adást lehetne csinálni a Zelda II-ből. Csak tudni is kell játszani vele, ami önmagában hatalmas kihívás.

Szólj hozzá!
2016. június 13. 22:20 - supermario4ever

Az Európa-bajnokság jegyében

Jobban előtérbe kerültek a focis játékok. Hihetetlen, hogy olyan lelkesedéssel nézem az EB-t, mintha életem része lenne a foci. Valószínűleg az óriási médiavisszhangnak köszönhetően is. Ekkor engedek ennek. Örültem a szombati hármas összejövetelnek nálunk. Itt volt LernenBoy és Thunder. Thunder itt lakik a szomszéd városban, Gyulán. Nemrégiben ott találkoztunk, és igencsak nosztalgikus élmény volt ott lenni, mert oda jártam gimnáziumba. 9 éve voltam utoljára a fürdővárosban, azalatt nagyon szépen megújult a Kossuth Tér, és a világóra is csak érettségim után készült el. Viszont azt csalódottan láttam, hogy a vasútállomás pontosan ugyanúgy néz ki, mint 20 éve. Na igen, Gyula már kiesik a Budapest-Lőkösháza vasútvonalból, ezért felújításnak jele nincs a városban. Így meglehetősen kontrasztos, hogy olyan falvak állomásait is felújították, mint Murony vagy Csárdaszállás, csak azért, mert a vasútvonal részei, de amúgy sok embert nem láttam még Mezőberénynél sem, amikor megállt ott a vonat.

De most Békéscsabán volt a találkozó. Thunder könnyen átjött, Lernie-nek sem volt gond Szegedről átutazni. 12.15-kor találkoztunk a buszpályaudvaron, aztán nálam több játékkal is játszottunk.

  • Mario Kart 64: Dehogy vagyok én csaló, egyszerűen csak menő vagyok, ezért nyertem meg VS-ben 16 versenyből 10-et. Sorrendben mentünk a pályákon végig. Bírtam, ahogy Thunder mondta, hogy milyen nehéz ez a pálya, na mondom neki, várd csak meg a következőt, azt még jobban fogod imádni. Nagyon jót szórakoztunk. Rájöttek, hogy miért vagyok mindig Toaddal. Hiába gyenge karakter (nehéz karakter pl. Wario könnyen ki tudja lökni a pályáról), mivel könnyű, egyenesben meglehetősen gyors. Nem utolsó sorban Toad menő. Lernie Bowserrel 4 pályán nyert, míg Tunder Marióval 2-t. Gyakoroljatok csak szépen, menni fog az.
  • Super Mario World: Ez próba volt Super Nintendón, ugyanis megkértem Lernie-t, hogy takarítsa meg a NES és SNES controllereimet, mert néhány gomb már nehezen érzékelt. Bizony koszosak is voltak már belül, és ablaktisztítós tisztítással rendbejöttek, a próba sikerült. Ezzel a játékkal játszottunk egy kicsit, de hamar abbahagytuk, mert ketten játszani úgy platformert, hogy hárman vagyunk, nem az igazi. Az egyik NES controller is problémás, de azt nem tudta megcsinálni. Tisztítás után sem működött megfelelően.
  • International Superstar Soccer: Ezzel csak egyedül játszottam, amíg Lernie takarította a második controlleremet. Kíváncsi voltam a játékra, de Thunder-ék is nézték, hogy milyen igényes focis játék. Részletesen kidolgozott, hangulatos, ahogy bekiabálja, a kommentár hogy GOOOOOOOOOOOOAL! és a szurkolók ovációja is emeli a hangulatot. De nem akartam sokáig egyedül játszani ezzel, inkább azon voltam, hogy többen szórakozzunk együtt.
  • Super Tennis: Ezzel Lernie-vel játszottunk kettesben, de valami hihetetlen jó játék volt. Mondta, hogy ő maga is játszott ezzel egy időben, látszott is, mert nagyon jó és hosszú labdameneteket játszottuk. Csak az volt a gond, hogy amikor Lernie mondta nagy lelkesen, hogy milyen jó a játék, annyira zavarba jöttem attól, hogy csak tudjam tartani a színvonalat, hogy aztán az ezen való izgalmam döntötte el az ő javára a meccset, 6-1-re vesztettem el a menetet.

Beszéltük aztán, hogy érdemes lenne sportjátékból is lehetne live stream-et, ugyanis Lernie csinál stream-eket. Mondta, hogy egyszer átmehetnénk hozzá, játszhatnánk nála is, és abból is készülhetne live stream. Először megilletődtem, mert élőben azért más embereknek beszélni. Azt gondolom, hogy jobban kell vigyázni, mert elég egy rossz beszólás, és megjegyez magának az internet egy életre. Ettől tartok, amúgy érzek magamban késztetést arra, hogy részt vegyek egy ilyenen annak ellenére, hogy nem vagyok híve a dolognak. Lernie-t mindenképp támogatnám a dologban, mert belenéztem több online stream-be, és azok közül, akiket eddig láttam, LernenBoy volt az, aki legközelebb állt ahhoz a stílushoz, amit szimpatikusnak tartok. Sokan nagyon menőző beszólással akarnak kitűnni, és népszerűek lenni, miközben meg pont ezzel buknak el nálam, mert látom rajtuk, hogy nem ez a valódi személyiségük. Mondjuk láttam azt a srácot is, aki mutymutynak nevezte idegességében Blooper-t. Tanuljátok meg egy életre: Blooper magyar neve: Hólyag! Ez volt benne a Játék az erővel könyvsorozatban, sőt talán a Mario 3 rajzfilmben is elnevezték így, de ebben már nem vagyok biztos. Szóval segíteni szívesen segítek Lernie-nek, de magamtól soha nem csinálnék ilyet, mert nincs olyan személyiségem, amivel jó lehetnék önálló live stream-re. A másik meg megírtam LernenBoy-nak E-mailben, hogy személy szerint mit tartok hibának, mit csinálnék másképp. De az a válasz jött tőle, ez a Live Stream egyik íratlan szabálya, hogy legalább ennyire hosszú legyen egy-egy adás. Az egyikbe, amelyikbe bekapcsolódtam élőben, túl sokáig tartott, ezért csak egy ideig néztem, aztán, amikor befejezte, láttam utólag, hogy 4 órás az az adás, na mondom magamban, ez nagyon hosszú. Mondta, hogy vannak olyan stream-ek, amik akár 24 órán át megy folyamatosan. Nem hittem a fülemnek, ahhoz már Hikikomorinak kell lenni, hogy valaki egy teljes napot végigstreameljen. Rájöttem, hogy van ebben igazság, ugyanis az utóbbi időkben a Nintendo 3DS találkozók a BarCraft-ban vannak, ahol TV-ken mennek a stream-ek, és volt olyan is, amelyik folyamatosan ment, délelőttől egészen kora estig, amíg ott voltam. Én meg ezt az egészet úgy képzeltem el, mint annak idején 1994 táján, amikor volt az 576 KByte műsor és a SzEGAsztok, abban Martin bemutatta az adott játékot, ennek egy hosszabbított változatát, de nem hosszú órákon át. Eddig sem volt motivációm afelől, hogy magamtól csináljak ilyet, ezután még annyira sem lesz.

  • Super Soccer: A teljesség kedvéért azért elővettük a Super Nintendós nyitó focis címet is. Ezzel is Lernie-vel játszottunk. Ezen is már látszott, hogy egy fejlettebb konzolra jelent meg, a NES-es focik szőrnyűek (erről majd később), de azért ennek is vannak hibái. Az egyik a sajátságos kamerakezelés, ugyanis egy átlag focis játéknál a pálya hosszabbik oldaláról látjuk a játékot, hogy mindkét játákos "egyenlő esélyekkel" játsszon, a Super Soccer-nél meg az egyik csapat térfelénél van a kamera, így eléggé szokatlan a játék, ráadásul kényelmetlen annak a játék, akinek térfelén a van a kamera, mert nem látja a többi játékost, aki a kapuhoz közelebb van. Meg az egész játék is eléggé kaotikus, nehéz átlátni, hogy ki kicsoda. De legalább nem voltam annyira esélytelen, ugyanis csak 3-0-ra vesztettem el a játékot, nem 22-0-ra, ahogy a gép ellen szoktam. Elvoltunk vele, de a hibái rontották a játékélményt.
  • F-Zero X: De abban mind a hárman megegyeztünk, hogy a retro játékok többjátékos bulijai sokkal hangulatosabb, mint az újaké. Hasonló reményekkel ajánlottam figyelmükbe az F-Zero X-et, amit Wii-n játszottunk. De annyira nem jött be az ötlet, láttam rajtuk, Thunder többször szándékosan összetörte a kocsiját.
  • Super Mario Maker: Elhozta Lernie ezt a játékot, mutatott néhány érdekes pályát. Szerintem nem idegesíteném fel magam úgy egy-egy pályán, mint ahogy Live Stream-eken látok néha egyeseket, és ha egy pálya tényleg hülyeség, egyszerűen kilépnék belőle. Amikor megírtam LernenBoy-nak a személyes gondolataimat a Live Stream-ről, írtam neki arról is, hogy milyennek gondolok egy jó pályát, mert szerintem néhány eszement pályával túl sokszor próbálkozott. Majd egy következő postban értekezek erről is.
  • Nintendo World Cup: Ez egy NES-re megjelent focis játék, amit Lernie hozott el Four Score-ral együtt, így hárman tudtunk játszani vele. Mondom, hogy nálunk is kitört az EB-láz, előkerült néhány focis játék. Én kértem meg, hogy hozza el, mert fogok majd írni tesztet az International Superstar Soccer-ről és mielőtt "forradalmasítanám" a játékot (ezt gondolom az első igazán jó focis játéknak), kíváncsi voltam erre a NES játékra is. Bár ne lettem volna... Hihetetlen debil az egész, egyáltalán nem lehet komolyan venni, ugyanis nincs bíró, és akit elgáncsolnak, az a földön marad addig, amíg az egyik csapat nem lő gólt. Egyáltalán nem élveztem a játékot, utólag gondolkodtam el azon, hogy a Nintendo paródia-játéka, amivel kigúnyolja az addigi sikertelen focis próbálkozásokat. Mintha belátták volna, hogy a NES tökéletesen alkalmatlan focis játékok kivitelezésére, nem is nagyon erőltették meg magukat. A karakterdizájn pocsék, a fizika eléggé fejletlen, ráadásul az idő még lassabban számol vissza, ezért nagyon hosszúnak tűnik egy játék. Aztán rájöttünk, hogy ha végzett a gép a visszaszámlálással nincs folytatás (nincs második félidő), ezért valószínűleg fele akkora sebességgel számol vissza, így a 10 perces beállított játékidő előre lesz 2×10 perces. Az biztos, hogy paródia ide, vagy oda, nem jött be a játék.
  • Super Mario 3D World: Reméltem, hogy tetszeni fog ez a játék, de eléggé nehéz volt látni, hogy épp hol vagyok. Nincs meg nekem, Lernie hozta el. Kifejezetten jó játék amúgy, de azt gondolom, hogy nem alkalmas többjátékos mókára a fentebb megírt okok miatt. Azt láttam, hogy a 3D-ben elvesznek a karakterek, mert ha távol kerülnek egymástól, akkor távolabbról látjuk a pályát. De egyedül nagyon jó lehet végigjátszani. Sok az egyedi pálya, új ötlet, de amúgy maximum ketten. Másféle megoldást kellett volna kitalálni.

Vége is lett a napnak, örültem, hogy jelen voltak, nagyon jó dolog élőben játszani, ezt az online játék nem pótolja. A következő találkozót Szegedre tervezzük, lehet, hogy arról majd videó is fog készülni.

Szólj hozzá!
2015. január 24. 13:23 - supermario4ever

Tenisz sikerélmények

Super Tennis PALJátékok leírásait általában a bennük levő képek, artworkök miatt őrzök meg, mert nagyon hangulatossá teszi a lapozgatását, olvasását. Nagyon kevés az olyan füzet, ami komolyabban hasznos információkat tartalmaz. Hát úgy tűnik, hogy a Super Tennis játékleírása ilyen. Most is épp nézem az Eurosporton az Australian Open-t, már említettem korábban, hogy szeretek teniszmérkőzéseket nézni, és most, hogy egyre többet nézek, egyre jobban tudom elemezni magamban a látottakat, és többször fordult az elő, hogy gondoltam magamban, hogy a játékos helyében én így és erre ütném el a labdát. Viszontlátom a gondolatomat, és nyerő ütés volt! Persze azt tudom, hogy teljesen más mindez a gyakorlatban, a fotel kényelméből könnyű gondolkodni, viszont ezt felfogom annak, hogy lenne érzékem a játékhoz, ha lenne gyakorlatom benne. Egy kicsit sajnálom, hogy gyerekként nem ismertem sportlehetőségeket, akkor meglett volna az én sportom. De most nézve a sportot, egyrészt inspirál a játékra. Ismét komolyan játszva a Super Tennis-szel, azt gondolom, hogy az eddig általam látott teniszjátékok közül ez adja vissza a legjobban a sportot, hiszen komoly trükközések vannak az ellenfél játékosok által, és legtöbbjük olyan, amiket TV-ben a nagyoktól látok. Aztán erre fogtam a rendszeres egy szettes 6-0-s vereségeimet, sokat kell gyakorolni, nagyon sokat. Vagy csak elolvasni a mellé járó kis füzetet? Fordítom magyarról a leírást, és rábukkantam egy pár számomra új és érdekes információra:

  • Talaj borítása: Ugye alapvetően háromféle talajon játszanak: Kemény, fű és salak pálya. A kemény borítás betonból van legtöbbször, ezért ezeken nagyon jól pattan a labda. Fű borításon alacsonyan pattan vissza. Ami érdekesség számomra, és amiről nem tudtam, hogy salakon is elég magasan pattan vissza, de nagyon lelassul a labda, ezért ott sokat kell gyakorolni.
  • A játékos neme: A leírás kitér arra is, hogy kezdő játékosnak érdemes női játékossal női ellenféllel (tehát WTA torna) játszani, mert nem ütnek annyira erősen, így könnyebb elérni a labdájukat. Bajnokságokon (openeken végig lehet menni, az összes nagy torna helyszíne benne van a játékban) is érdemes női játékossal kezdeni.
  • Gombkiosztás: Azt tudtam, hogy van különbség, csak azt nem, hogy A- és B-gomb között ilyen jelentős. Egyrészt szerválni. A-gombbal lassabban és gyengébben szerválunk, így biztos, hogy a megfelelő térre kerül a labda. B-gombbal viszont erősebbet ütünk, így nagyobb az esélye annak, hogy hibás lesz az ütés, de ha jól irányítjuk, megadjuk az esélyt magunknak arra, hogy ászt szerváljunk (tehát nem tudja az ellenfél játékos visszaütni a szervánkat). Emellett a leírás megemlíti azt is, hogy mind az A- mind a B-gombbal röptét ütünk, de a B-gombbal ütött röpték egy idő után keménnyé válnak, sőt előfordul az is, ha közel vagyunk a hálóhoz, játékosunk lecsapja a labdát, ami szinte biztos győzelem.

Ennek tudatában álltam neki még egyszer a játéknak. Kemény pályán, női játékossal, ismert gombkombinációval, és máris sokkal jobb lett az összkép. Az első játékot már csak 6-4-re vesztettem el, ami tőlem nagy szó, mert korábban már annak is örültem ha csak egy játékot meg tudtam nyerni. Mostanra meg gyakoribbak lettek a hosszú labdamenetek, amik iszonyúan hangulatossá teszik a játékot, és ezeket rend szerint meg szoktam nyerni, mert a végére amikor a pálya egyik végén vagyok, átirányítom a labdát (a labdát is lehet irányítani ütéskor a Control Paddal) a másik végére, és még ha el is éri az ellenfél, akkor is úgy üti vissza a labdát, hogy kimegy a játéktérről. Csak egy kicsit kellett utánaolvasni, hogy megy a játék, és máris klasszisokkal jobb a játékom. Aztán játszottam még egyet, ezt már én nyertem meg 6-4-re. Hatalmas élmény egy olyan játékban nyerni, amit nagyon nehéznek gondolok. Persze könnyítettem a körülményeken, de majd fokozatosan nehezítek, szeretnék nagyon jó lenni ebben a játékban.

Címkék: Super Tennis
Szólj hozzá!
2014. november 09. 18:52 - supermario4ever

Az első utazás Budapestre

Valószínűleg sorozat lesz belőle, mivel végleg eldőlt, hogy végleg itt maradok (tegnap utaztam volna vissza). Most barátlátogatás okán mentem fel Pestre, nagyon remélem, hogy sokszor tudok még állásinterjú miatt is felmenni, ugyanis most is az a célom, hogy Pesten éljek, persze anyagilag teljesen függetlenül.

Eredetileg a 8.20-as vonattal terveztem menni, de végül a 7.20-as mellett döntöttem. Egyrészt, mert a menetidő hosszabb lett, mert itt Békés megyében nagy vasúti építkezések vannak. Látni kéne Békéscsabát a vasútállomás környékén hogy néz ki. Csak azért nem bontják le teljesen a régi épületet, mert műemlék jelentőségű (állítólag a békéscsabai vasútállomás a legszebb az egész országban), amúgy az egész hátrább kerül. Másrészt mert IC vonat nem volt a 8.20-ason. Mivel pótjegyet így is úgy is fizetni kell, ezért inkább egy IC-re veszek jegyet, mert döbbenetes a különbség. Csak rossz tippjeim vannak arra, hogy miért a Lőkösháza-Budapest vonalon vannak a legigénytelenebb, legmocskosabb gyorsvonati kocsik, de inkább jobb, ha nem tudom az igazságot. A lényeg most, hogy az utazás jó volt, az út alatt újságot és Harry Potter könyvet olvastam. Újra nekikezdtem az első kötetnek, ennyi év után is nagyon jó olvasni. Az írónő beleélése nagyon tetszik, úgy ír bizonyos szereplők eseményeiről, mintha az ő szemszögükből mesélné a történetet, és mintha az teljesen normális lenne, így Dursley-ék történései kifejezetten viccesnek hatnak, mivel érezni benne egy kis gúnyt is.

Miután megérkeztem Pestre, előbb a Kálvin térre mentem, mert be akartam váltani a még meglévő angol font pénzérméimet, és azt csak ott lehet. De mivel az egyik embernek ott sok dolga volt, ezért nem vártam ki a soromat, mivel 11 órára volt találkozó megbeszélve bagszival. De jó volt felavatni a 4-es metrót. Most utaztam vele először. Végülis ugyanolyan Alstom kocsikkal utazhatunk, viszont a megállók nagyon tetszenek. Így jó is, hogy egy metróval el lehet érni a Keletitől a Kálvin teret, de most vissza az Örs Vezér terére. Itt találkoztunk, először az Árkádban néztünk szét, OTP-ben, postán volt dolgom, meg az 576-ban néztünk szét. És tényleg aktívabb lett a Nintendo! Az első jelek látszanak, nemcsak a Pokémon eventek (vagy mik) osztogatása miatt, hanem mert alacsonyabbak lettek a játékok árai. Még az árpolitika tekintetében oly zsémbes 576 is 2-3000 forinttal lejjebb vitte az árait, így már barátságosabb. Meg mintha nagyobb lelkesedéssel beszélnének az eladók is a Nintendóról. Valami jó dolog indult el az első félévben, és hosszú idő után azt éreztem, hogy nemcsak barátok körében jó Nintendósnak lenni, hanem az eladók is nagyobb érdeklődéssel néznek a cég elé. Csak így tovább. Ha lefolynak a tárgyalások a többi viszonteladóval, még annál is sokkal több helyen lehet majd Nintendo játékokat venni, és még annál is kedvezőbb áron. Az 576 után a Burger Kingben ettünk, majd átmentünk a 97E busszal Rákoscsabára megnézni az ottani Game Parkot. És sajnos ezen a buszon újra megismerhettem Magyarország árnyvonalát, az az idős kor felé haladó néni, igazán kibírhatta beszólása nélkül. hangosnak ítélt minket, pedig pont velem volt szemben, és igazából láttam, hogy idegesítjük őt, ezért igyekeztem halkabban beszélni, meg hogy milyen otromba stílusban beszélünk, a magyar nyelv ennél sokkal szebb. Hagyjuk, van hátul is hely, csak annyira örültem volna, ha nem ezer lelkesedésemben ért volna ez. Na de a dementorok nincsenek ránk hatással, mentünk is tovább a Game Parkba. Ha valahol, itt igazán csökkentek az árak, és nagyon jó volt látni, hogy az a bolt, amit régen annyira szerettem, talán ismét jó áraik lesznek egy kis rásegítéssel. Viszont már csak a XVII. kerületi boltjuk van meg, a budait sajnos be kellett zárni. Remélem, hogy idővel visszatérnek a belvárosba. Először a GameCube játékok között láttam Harry Potter és a Tűz serlege játékot 2.000 forintért, el is gondolkodtam rajta, de inkább nem, mert nem rosszak a HP játékok, amikor játszok vele, azt érzem, hogy jó játékkal játszok, de nem játszatják magukat. Nem éreztetik azt, hogy újra játszani akarok vele, és ez nagy hátrány. Viszont megtaláltam a retro játék részleget, és itt találtam eredeti dobozos Nintendo 64 Rumble Pak-et, efelől már nem volt kétség. Ez a rezgőkártya, mely a controller nyugalmi állapotát befolyásolja, ha a játékban ütközök, vagy hasonlók. Miután sokat játszok az F-Zero X-szel, ezért oda kifejezetten jól fog jönni. Mindenesetre ha a Game Park árai maradnak ezen a szinten, akkor hosszabb távon számíthatnak rám.

Innen Kőbánya-Kispestre mentük a 202E busszal, majd a Nyugatiba, mert mondták az Árkádban, hogy a WestEnd-es üzletüket átalakították, és nézzük meg. Tényleg szemrevaló lett, nagyon rég nem volt ennyire jó konzolosnak lenni Magyarországon, majdnem mint a '90-es években! Még felmentünk a Media Markt-ba. Itt még nincsenek Nintendo játékok, arra voltam kíváncsi, hogy lehet-e itt kapni Zorán: Egypár barát CD-jét, de nem találtam. Az még hiányzik nekem. Innen a Play Maniába mentünk, mert itt van a legtöbb retro játék, és hogy vajon van-e változás. Nincs szerencsére, kínálat most is a topon. Ki is néztem magamnak, hogy lehet náluk Super Tennis-t kapni SNES-re, már megvan, csak a leírása hiányzik, és volt egy német és francia. Nem akartam megvenni a játékot, amíg bagszi a Pokémon játékok árait jegyzetelte, addig én azon tépelődtem, hogy el merjem-e kérni csak a leírást? Hát csak nem rúgnak már fel a csillagos égig, ezért úgy döntöttem, hogy igen, és igen! ^_^ Nagyon örültem neki, azt az 500 forintot meg nekem bőven megérte. Most mentünk vissza a Kálvin térre, hogy vajon most van-e sor, át tudom-e váltani az angol fontot. Sikerült, csak hogy 260 forintért veszik be az érméket, az nem valami szép, mivel az euró érmét is 260-ért veszik be. Mindenesetre az extra forint érdekében megtettem. Itt már bagszi hazament, én meg visszamentem az Örs Vezér terére, itt vettem át egy vaterás megrendelésemet, méghozzá a dobozos Magical Quest: Starring Mickey Mouse játékot vettem át. Ez is ugye megvan már, csak a doboz hiányzott, emiatt meg már nem akartam variálni, már csak azért sem, mert szebben néz ki, mint az enyém, a leírás pedig német és francia, nekem meg csak német van. Így megvettem az egészet, ami meg otthon van, azt eladom vaterán. Tehát ezekkel gazdagodtam:

A 18.10-es vonattal mentem haza. Nagyon hiányzott Angliában az, hogy teljesen önmagam lehessek, sokkal jobban érzem magamat itt. És az lenne a legszebb karácsonyi ajándék, ha Pesten munkát tudnék találni, és végre végleg odaköltözhetek. És ezért MINDENT meg fogok tenni.

Szólj hozzá!
2013. július 01. 19:50 - supermario4ever

Konzolbéli sport eredmények

Amióta az eszemet tudom, tisztába vagyok azzal, hogy a focihoz finoman szólva semmi közöm nincs, tegnap este szembesültem azzal, hogy ez mit sem változott. Megvan Super Nintendóra a Super Soccer játék, (melyet a Super Tennis párjának tartok) és nagyon csúfos vereséget szenvedtem. Japán színeiben játszva Uruguay ellen 21-0-ra kaptam ki... Egyszer-kétszer értem a háló közelébe, akkor is mindig elkapta a kapus a labdát. Az volt a baj nálam, hogy amikor irányítom a kapust, ő mindig úgy vetődött a labdának, hogy alatta pont belesett a labda a hálóba, és soha nem tudok vele másfele menni, például csak oldalra, és úgy elkapja. Nem tudom, hogy van-e más irányítása, de ez így nagyon szerencsétlen.

És akkor már a Super Tennis-szel is játszottam egy kicsit. Ebben kicsit jobb eredményt értem el, füves pályán 6-4-re vesztettem. Zöld talajon ment eddig a legnehezebben, de most arra is volt példa, hogy 2-3-ra vezettem, csak aztán 5-3 lett, de azt becsületből felhoztam 5-4-re. Érdekes, hogy nálam a teniszben nincs olyan, hogy feladás, többször volt már példa arra, hogy 40-0-ás game-et 40-40-re hoztam fel, aztán végül több ilyet meg is nyertem. Nagyon érlelődik bennem, hogy élőben is kipróbáljam a sportot, konkrétan ki is akartam, de nagyon hülye vége lett a történetnek:

Megnéztem az interneten, hogy Békéscsabán a Kórház utcában van teniszezési lehetőség. Igaz, hogy a város másik végében van, mint ahol lakunk, de elsétáltam oda. Egyébként ott van a focipálya, voltak idők, amikor nagy meccsek voltak nálunk. Amikor odaértem, nem nagyon ismertem ki magam, nem nagyon jártam a környéken, akkor is csak a kórházban voltam. Ott találtam egy bejáratot, talán ott tudnak valamit mondani. Bemegyek, de nem történik semmi, nincs is senki, aki fogadhatná a betévedt egyéneket. Negyed órán keresztül voltam ott, több ember is elment a környéken, volt olyan, aki nem is köszönt nekem. Aki köszönt, az sem érdekelte, hogy ki vagyok, mit keresek itt. Vártam egy pár emberre, hátha valakinek eszébe jut kérdezni. Közben nézegettem a képeket a falon, régi nagy Előre FC Békéscsabai focicsapat (ilyen '70-es, '80-as, '90-es évek eleji) képei voltak, eszembe is jutott, hogy apám mondta többször is, hogy Békéscsabán milyen színvonalas volt régen a foci. De nagyon meglepett, hogy mennyire nem foglalkoztatott senkit a jelenlétem, komolyan mondom, az is megfordult a fejemben, hogy az se érdekelné őket, ha leemelnék a falról egy képet, hónom alá csapom, és elviszem. Nyilván nem tennék ilyet, de elgondolkodtató volt. Olyan 15 perc után úgy döntöttem, hogy elég volt, és hazaindultam. Nem gondoltam volna, hogy ennyire nem érdeklik ott senki, aki bemegy. Így akarjon aktívan sportolni az ember...

A Game Boy Coloros Mario Golf-ban meg nagyon jól haladok. 12 óra 1 perces játékidő után karakterem 31-es szinten van, és 229 yard távolságra tudja elütni a labdát. Persze azt tudni kell, hogy ahogy emelem a maximális távolságot, úgy válik egyre pontatlanabbá az ütés, úgy megy ferdén a labda, ahogy egyre távolabbra tudok ütni. Ezért lehet a pontosságot is fejleszteni, és jó az, hogy szintemelkedéssel egyénileg választhatjuk ki, hogy mit fejlesztünk. Amúgy nagyon élvezem a játékot, nyilván nem egy Final Fantasy szintű az RPG játék benne, de a maga nemében nagyon jó lett. Már legyőztem mind a négy pálya bajnokát, bár Tournamentben van a Link's Club-ban még nem tudtam első helyet elérni, de bronz serlegem már van. Csak akkor nyílik meg a Peach's Castle pálya, ha az aranyserleg is megvan, most erre megyek rá. A GBC-s verzió összetettebb golftudást igényel, mint a N64-es.

A Mario's Picross az, amivel sokat játszok még. Amióta rájöttem erre az átfedéses dologra, nagyon beindult, sokkal könnyebb kilogikázni, hogy akkor a szomszédos oldalakon is hogy jönnek a jó négyzetek egymás után, könnyebben jönnek a megoldások. Már majdnem kész a Kinoko Course, így 128 feladvány lesz megoldva a lehetséges 256-ból.

Szólj hozzá!
2013. június 22. 22:35 - supermario4ever

Super Tennis eredmények és egy kis nosztalgia

Hosszabb távon is fel fogom mérni a Super Tennis-ben elért eredményemet, hogy valóban a pálya sajátossága, hogy milyen eredményt tudok elérni, vagy csak pillanatnyi játéktudásomnak köszönhető. Salak pályán 6-2-es Tie Break eredmény után 7-6-ra kaptam ki. Pedig nagyon reméltem, hogy megnyerem. ^^' Itt alapvetően az volt a gond, hogy nem volt egyenletes a teljesítményem, ugyanis volt olyan, hogy 3-4-re vezettem, a gép meg felhozta 5-4-re. Aztán végül összejött a 6-6-os eredmény, így Tie Break-kel dőlt el a mérkőzés. Kemény pályán 6-4-re vesztettem el. Ez volt a legérdekesebb, ugyanis 5-2-es állást hoztam fel 5-4-re, de sajnos itt megállt a lendület, pedig akkor nagyon megéreztem a pályát. A harmadik, a füves pályán 6-1-re vesztettem el. Itt láthatóan másképp pattan a labda, mivel nem olyan nagyot, ezért nehezebb megtalálni, hol érdemes visszaütni.

Lehet, hogy mások már régóta ismerik, velem csak most fedeztették fel a Wayback Machine website-ot, és ilyen újszülöttnek minden vicc új elven elmerültem a saját múltamban. De menő volt látni a régi BigN fórumot. Az eleje régi szép idők, a vége amolyan érdekesen szép idők. Néha belegondolok abba, hogy olyan hülye ok miatt halt ki a fórum, ami egyszerűen nem méltó egy fórumhoz. Mindegy, ne firtassuk most, ha úgy alakul, majd leírom, de csakis tanulságként, nem azért, hogy a szenvedő alanyokat rossz színben tüntessem fel. Amúgy így nézett ki a profilom az oldalon:

sm4e_bign_profileMSN már ugyan nem létezik, de E-mail címként még él, és bár nem használom, de mégse legyen ott. ^^' Volt annak idején a fórumon egy statisztika, mely többek között a 10 legtöbb fórumozót, valamikor így nézett ki:

  1. supermario4ever(8678)
  2. V-ADi(4769)
  3. Truner(2810)
  4. Matilda Mattise(2080)
  5. Link(1949)
  6. András.(1908)
  7. Kamo(1513)
  8. mychael(1477)
  9. Norbi(1441)
  10. Rokai(1074)

Na, ki volt a király? ;) Mindenki spammernek állított be, mert szinte minden egyes hozzászólásra válaszoltam, és többször az volt a szórakozásom, hogy vagy 50 új topicot megnyitottam az új játékoknak, vagy valami újdonságról. Pedig jó szándékom volt, így akartam fellendíteni a fórumot. Nem emlékszem már, de azt hiszem, hogy eljutottam a 10.000-ig mielőtt törölve lettem a fórumról.

Még az 576 website-ra voltam kíváncsi, hogy nézett ki, amikor 2004 nyarán elkezdtem fórumozni rajta. Sikerült behozni:

576website2004Amikor megláttam, konkrétan emlék-zuhatagok törtek rám, nagy élmény volt. Ennél már csak a 2006-os újítás volt nagyobb, amikor igazán aktív voltam:

576website2006

3 komment
2013. június 21. 14:27 - supermario4ever

Furcsán viselkedő Super Nintendo

Ahogy megígértem, kész a Mario's Picross teszt. Továbbra is kötelező olvasmány.

Tegnap próbáltam összeszerelni a Super Nintendót, de nem sikerült, mert az új LCD TV-k valamiért nem akarták bevenni akárhogy csatlakoztattam. Se SCART-kábellel, se a Chinch csatlakozással, se RF csatlakozóval. Régebben is csak az egyik csatlakozással sikerült fogni a SAMSUNG TV-mmel. Ma reggel rákötöttem az egyik régi TV-re, azon ment. A Super Tennis-szel akartam már nagyon régóta játszani, és most végre itt a lehetőség. Jó volt újra elővenni, ebben a teniszjátékban van a legtöbb potenciál, a NES-essel és a Game Boy-ossal egybevetve. Eredetileg 3 szettesre állítottam be, de nem tudtam végigjátszani, mert áramszünet lett. Az első szettet 6-2-re vesztettem el, ami ahhoz képest nem is rossz, hogy arra számítottam, hogy szóhoz sem jutok. Nagyon élvezetesek a hosszú labdamenetek.

Ahhoz képest, hogy a TV-t 1994-ben vettük, milyen jól működik. Szeretem is nagyon, sokáig ez volt nálam.

Az óriás Super Nintendo plakát is csak most jött haza, nálam ez a Nintendo plakátok között az etalon, jó újra a falon látni:

A hátulján meglátszanak a gyurmaragasztók nyomai, ma vettem egyet, de valami borzalmas volt. Valami Nebuló volt a neve, de össze-vissza ragadt, és maszatolta a papírt, falat, meg amikor megláttam, milyen csúnyán esett szét... Úgy voltam vele, hogy talán mégsem annyira rossz, felragasztom ezzel. 10 perc múlva elkezdett lejönni, és a fal lett csúnyább tőle, ezért visszamentem a papírboltba, és kicseréltem a Blu-Tack-ra. Továbbra is az a legmegbízhatóbb márka. Nem ragad össze-vissza, és ottmarad a falon. Drágább, de megéri a különbséget. A másik az talán még a Tescósnál is rosszabb. Az legalább csak néhány hónap múlva hagyott nyomot, ez meg azonnal...

Szólj hozzá!
2013. április 16. 19:57 - supermario4ever

Megjavított rádió, és tenisz

Lelkesen nézem a DIGI SPORT 1-en a Teniszmérkőzéseket. Ahogy régebben írtam, már korábban is érdekelt a sport, de igazából a Super Tennis keltette fel a figyelmemet. Most a héten Monte Carlóban van egy világjáték, ezt közvetíti a DIGI SPORT 1. Mellette gépezek, de amikor nézem, akkor nagyon elragad a hangulata. Az a csendes, nyugodt légkör, ami a pályán van, süt a nap, a narrátor nyugodt. Habár nyilván a játékosok izgulnak, de én teljes nyugalmat érzek. És mivel ismerem a szabályokat is, ezért többet is mond nekem a sport. Ennek örömére megírtam a tesztet a Super Nintendóra megjelent Super Tennis játékról:

Super Tennis játékteszt

Olvassátok, és tetszen mindenkinek.

Címkék: Super Tennis
Szólj hozzá!
2013. április 16. 16:40 - supermario4ever

Super Tennis

logoMegjelenés
Japán: 1991. augusztus 30.
Amerika: 1991. november 2.
Európa: 1992. június 4.

Fejlesztő: Tokyo Shoseki
Kiadó: Nintendo
Műfaj: Sport
Játékmód: 1-2 játékos

Platform:

1144861767

Különleges hangulatuk van a régi sportjátékoknak. Azzal a grafikával, és hanggal, amit az akkori játékok tudtak, még érthetően nem a vizuális élmény volt a cél, hanem hogy a maga egyszerűségében a legjobban élvezzük az adott sportjátékot. A Super Tennis egy érdekes darabja ezen rétegnek.

A Super Nintendo megjelenése után nem sokkal jelent meg a játék, érezhetően még nem aknázták ki a konzol tudását, bár egy-két grafikai újdonságot már megvillantottak ebben a játékban is, ám egyértelműen a hangulata viszi el. Már akkor is tudtam, hogy egy forradalmi mesterműről van szó, de annyira szerettem játszani vele, hogy komolyabban elkezdtem érdeklődni a sport iránt, és egészen jól megismertem a szabályokat. A játék egyébként egyszerű, nincs is sok lehetőség benne. Játszhatunk egyedül, párban, vagy részt vehetünk a bajnokságban. Teljes játékot játszhatunk, mi választhatjuk meg, hogy hány szettet szeretnénk játszani. Tíz férfi, tíz női játékos közül választhatunk, olyan nevek vannak, akik a '90-es évek elején mind nagy teniszklasszisok voltak. Ha kiválasztottuk a számunkra megfelelő játékost, háromféle pályán tehetjük próbára tudásunkat: kemény (beton), salak és fű. Az mindenképpen jó pontja a játéknak, hogy a labda ugyanúgy viselkedik a játékban, mint a valóságban. Vagyis kemény, és salakos pályán magasabbra pattan a labda, míg füvön alacsonyabbra. És akkor kezdődik a játék! Nyugodtan betehetünk valami zenét játék közben, ugyanis teljes csendben játszunk. Csak a narrátort hallhatjuk, meg egy-egy menet végén a közönség tapsát. A játék célja lényegében az, hogy úgy üssük át az ellenfél térfelére a labdát, hogy az ne tudja visszaütni, vagy hibára kényszerítsük, így kapunk pontot. Egy játékos akkor hibázik, amikor a vonalon kívülre, vagy hálóra üti a labdát. gfs_49898_2_1Ekkor 15 pontot kapunk, majd második győzelmünk után 30-at, majd harmadikra 40-et. És 40-en túl jár az első pont. Hat pontot kell összeütögetni, hogy egy szettet megnyerjünk. Az irányítás, és a játékosok fizikája eléggé érdekes. A Control Paddal mozgatjuk a karakterünket. Furcsa, hogy oldalra nagyon gyorsan mozognak a játékosok, míg előre vagy hátra lassan. Az A-, B-gombokkal szerválunk is ütünk normál módon, az Y-gombbal magasra ütjük a labdát, míg az X-szel szélesen, és erősen. Egyedüli, és páros meccsben 1, 3, 5 szettet lehet játszni, egy-egy meccs akár másfél órán át is tarthat. Bajnokságban egyenes kieséses rendszer van, és csak egy szettet játszunk. 16-an vagyunk egy ilyen játékban, és a világ 8 nagy teniszpályáján játszhatunk egy-egy bajnokságot, úgy mint Ausztrália (Melbourne), Brazília (Rio de Janeiro), vagy Franciaország (Párizs), de ugyanígy megtaláljuk a lehetőségek között Japánt, Kínát, az Egyesült Államokat, Angliát, vagy Afrika egy országát.

Super Tennis 2A játék ezzel szinte teljes egészében bemutatásra került. Összességében egy kellemes játékkal van dolgunk, kár, hogy csak Super Nintendóra jelent meg, és nem adták ki később Wii Virtual Console-ra, ahogy a NES-es sportjátékokat. A grafika kellemes, azért érződik, hogy az első időkből van, jól láthatóan ekkor még nem ismerték annyira a SNES technikai adottságait. De talán egy tenisz játék esetében nincs szükség olyan mindent elsörpő grafikai megoldásokra, ami miatt panaszkodhatnánk, az a játékosok  kidolgozatlansága, jó részük ugyanúgy néz ki a játék alatt. A zene is hasonlóan egyszerű, ami meglepő, hogy a játék alatt semmi zene nem szól. Csak az opciók kiválasztásánál van zene, meg amikor a két játékos térfelet cserél, és amikor eredményt hirdetnek. Tehát nincs sok, de ami van, az kellemes, jó hallgatni. A kezelést könnyű megtanulni, viszont nehéz a játék, kemények a gépi játékosok, úgyhogy ha igazán profik akarunk lenni, sokat kell gyakorolni. Egy teniszhez mérten elegendő lehetőségeket tartalmaz a játék, ennél nem is kell több, ekkor még nem gondolkodtak különböző extrákban, mint például a mostani Mario sportjátékokban, ezt a produktumot a hangulata fogja elvinni. Különleges atmoszférát teremt maga körül, nyugodalmas játék, mely teljesen magával ragadhat. Akinek van Super Nintendója, annak ajánlom a játékot. Ha olcsón megtalálja, egy kellemes játékot vásárol, melynek ha ráérez a hangulatára, akár hozzám hasonlóan komolyabban elkezdheti érdekelni a sport.

588759_59529_frontGrafika: 6/10
Játszhatóság: 8/10
Szavatosság: 7/10
Kihívás: 8/10
Zene / Hang: 6/10
Hangulat: 9/10

+ Kellemes játékélmény
+ A sport lehetőségeihez mérten teljes értékű játék
+ Ismerős pályák és játékosok
- Kidolgozatlan játékosok
- Kevés zene

77%

1 komment
2012. június 28. 21:24 - supermario4ever

A fekete és fehér összekeverése

Megírom az egyik 12 éves kori elméletemet, melyről ma kiderült, hogy nagyon nincs úgy. Én végig azt hittem, hogy az ivory a fekete. Annak kapcsán merült ez fel, hogy itt volt ma bagszi, és vett egy zsemleszínű, és a fekete színű Labrador kutyát tenyésztés céljából. Már önmagában az poén volt, hogy arra kért, hogy maradjak csendben miközben elnevezi a kutyáját. Tőlem ilyet kérni... Na szóval, egyszer csak azt hallom, hogy "ivory". Én kérdezem, hogy  fekete kutyádnak adod ezt a nevet? Nem mondja, a világosnak. De hát az ivory az fekete. És akkor mondja, hogy az elefántcsont színű. Igen, tudom, pont azért. De az elefántcsont az világos. Na igen. Valamikor 12 éves korom környékén ismertem meg a híres Ebony & Ivory című dalt, és már akkor is érdekelt, hogy melyik-melyik, bár tudtam, hogy miről szól a dal. Na a lényeg az, hogy amikor megláttam, hogy az Ivory az elefántcsont, akkor lazán azt hittem, hogy az a fekete, mert: elefántcsont -> Elefántcsontpart -> Afrika -> Fekete. És akkor mondjátok, hogy nem jogos, hiszen Elefántcsontpart Afrikában van. És én békében éltem azzal a tudattal, hogy az Ivory a fekete, az Ebony pedig a fehér. És akkor nézzük meg, hogy mi az az Ebony. Ébenfa, ami sötét színű. Hát ez nagy zuhanás volt.

Egész jó volt egyébként, kipróbálta a Super Tennis-t. Jó nehéz, mi ilyen fej-fej mellett 6-6 után Tie Break-kel 7-5-re nyertem. És akkor nézem hírlevélben a Sparos akciós újságot, és látom, hogy zabpehely akciós lesz, és felszólalok, hogy "habpehely 40%-os akcióban lesz".

Egyáltalán nem vagyok fáradt.

5 komment