2014. január 01. 22:18 - supermario4ever

Újévi optimizmus

Egészen jó szilveszter volt, jókedvvel köszöntöttük a 2014-es évet. Egyre távolabb megy az ujjam a 201 után, ahogy írom az éveket, ezt már a 2000-es évek első 10 évében is észrevettem. Ez egy módja az idő múlásának érzékelésére, de ha minden jól alakul, akkor még sok év áll elém.

Különösen örültem annak, hogy nem volt a Csibinek nem volt programja szilveszterre, így ellátogatott hozzánk. Régen nem láttuk őt, és mindnyájunknak hiányozott. 15.30-kor találkoztunk vele bagszival Kőbánya-Kispesten, és már mentünk is vissza a 151-es busszal. Nem tudtam elmondani, mennyire örültem nekik, mert nem örültem nekik. Persze ez csak egy Galla Miklós féle beszólás. Miután megérkezünk bagszi és Csibi elkezdtek Animal Crossingozni 3DS-en. Annyira nem zavar a játék, miután úgy tűnik, hogy lecsengett, de amikor megjelent, és hetekig szólni nem lehetett senkihez, egy olyan játék miatt, amit egyszerűen nem tudok értékelni, akkor egy kicsit zavart. Mondjuk, nemcsak engem, voltunk egy páran. De a közös játékok sem maradtak ki, fókuszban a Wii U-val. A Nintendo Land és a Wii Party U sok vidám percet okozott nekünk. Talán most kezdek ráérezni a Wii U hangulatára, és érzem, hogy igényem van rá. Igazából örülnék, ha idén tudnék venni egyet. Azt a Mario pakkosat, amibe a New Super Mario Bros. U és a New Super Luigi U vannak a konzol mellé, azt boldogan elfogadnám. Viszont csalódás, hogy most már semmi papír alapú leírás nincs a játék mellé csatolva. A The Legend of Zelda: The Wind Waker HD tokjában csak egy kis szürke papír van, mely arra hívja fel a figyelmünket, hogy a játékban van az elektronikus leírás. Nem vagyok boldog miatta, mivel azok egy sablon alapján készültek, így nincs sok változatosság bennük. Úgy tűnik, hogy a vastagabb leírásokról le kell végleg mondani.

De visszatérve az estére, elég gyorsan eltelt az idő. Persze, a Nintendo Land-es üldözés a Mario Chase-ben, szellemirtás a Luigi's Mansion (csak a Mario Chase-nek tudom a pontos nevét) mini-játékban, vagy az édességek gyűjtögetése az Animal Crossing játékban mind megalapozták a vidám perceket. De tény, hogy a legmenőbb, amikor a Pikmines játékban játszottunk csapatban, és én voltam Olimar, a csapatkapitány. Nagyon boldogok voltak a többiek, amikor magamhoz hívtam őket, ezzel félbeszakítva a tevékenységüket. Mondjuk nekem is kellett egy kis idő, mire rájöttem, hogy én is tudok harcolni. Azt hittem, hogy én csapatkapitányként csak a többieket terelgetem. De akkor már tényleg nagyobb hasznuk volt belőlem, miután én is elkezdtem harcolni. És tudtam, hogy a Wii Party U-ban tényleg kihagyok jó játékokat. A másik, ami nagyon tetszett, a gyorséttermes játék. El is poénkodtuk, hogy na, megvan a bölcsész, meg mindenféle diploma, mehetünk gyorsétterembe dolgozni. A játék lényege, hogy három játékos elkezdi sorolni, hogy mit rendelnek, és akinek a kezében van a Wii GamePad, az veszi fel a rendelést, majd ha végeztünk, megjelennek a gyorskaját egyenként véletlenszerű sorrendben, és nekünk kell annak a tálcájára, aki korábban rendelte. Persze a végén értékelhetjük, hogy jó volt-e a kiszolgálás. Nagyszerű játék a rövidtávú memória fejlesztésére. És örömmel vettem tudomásul, hogy jól teljesítettem. És még egy, ami emlékeim szerint nem került megemlítésre az előző postban: Name the Face. Ez is nagyon vicces. Az a lényeg, hogy akinek a GamePad van a kezében, annak egy bizonyos grimaszt vágva le kell fényképeznie magát annak segítségével, és a többieknek ki kell találni, hogy éppen mit kapott. Kapunk erre négy meghatározást, és amelyik tippünk szerint a legközelebb áll hozzá. Néhány egyszerű példa: Citromba harapott, szaunázik, szellemet lát. Az egyik legviccesebb, amikor LernenBoy-nak úgy kellett lefényképeznie magát, hogy rúzsozza az ajkát. Az is érdekes volt, amikor én azt kaptam, hogy futás közben kellett lefényképeznem magam, hogy akkor milyen arcom van. Nem volt erre hirtelen ötletem, és ilyen tök nyugalmi helyzetben fényképeztem le magam, persze senki nem találta ki. Aztán azon nevettünk, hogy milyen jó nekem, hogy ennyire bírom a futást. Az igazság az, hogy alapvetően nem szeretek grimaszt, vagy bármilyen "furcsa" arcot vágni fényképezés közben, ezért hanyagoltam a dolgot. De amin megállt a tudományunk, azt mindenképp el kell meséljem. A Wii U Wii menüjébe újra kellett csinálni a Miiket, mivel ha jól láttam, nem történt System Transfer, ezért mint egy új Wii-n, megcsináltuk a Mii-ket magunkról. És amikor LL volt, próbálgattuk, hogy milyen ajka legyen, mert amilyen 3DS-en van, az nem volt még Wii-n. Ezért nem lehet 3DS-ről Wii-re átvinni Mii-ket, mert több arcrészt (vagy elemet) utólag találtak ki. De a lényeg, hogy amikor azt a kicsi, csókos ajkat tettük szegény Attila arcára, percekig röhögtünk rajta. Azt nem bírtuk ki, kár, hogy nem fényképeztük le. A WarioWare: Smooth Moves-szal, valamint a Super Smash Bros. Brawl-lal játszottunk Wii-n. Érdekes, akármennyire is vicces a WarioWare, nem annyira időt álló játék, elszórakozgattunk rajta, de talán nem volt az igazi. Azokkal jó játszani, akiknek még új, és veszik a poént, mert újszülöttnek minden vicc új elvén, ők még nagyon nevetnek rajta. A Super Smash Bros. Brawl jó volt, csak én nem élveztem annyira, mert ha túl erősek vannak ellenem, akkor nem poén hamar meghalni.

És gyorsan eljött az éjfél, örültem, hogy végül jól zárult az év. Szolid köszöntés és ünneplés után folytattuk a játékot. Maradtunk ezeknél, egy olyan 3 óráig, aztán Attila és Csibi végleg kidőltek. Csibi, aki annyira szorgalmazta, hogy éjszaka márpedig nem alszunk. Azonnal átment álomvilágba. Bagszival és LernenBoy-jal még egy kicsit Goldeneye-oztunk N64-en, mi hárman nagyon szeretjük. Csak aztán az meg lefagyott, és nem is kapcsoltuk vissza. Én még összepakoltam a dolgaimat, miután álmatlan éjszaka után azt terveztem, hogy akkor reggel megyek haza. Ez így is lett, de azért én is kidőltem. Bár hiába, mivel bagszi és Lernie beszélgetései és egy sorozat félelmetes jelenetei nézése mellett nem tudtam elaludni. Nagyon szeretném kitanulni azt, hogyan lehet ilyen körülmények között aludni, Csibi és Attila úgy aludtak, mintha teljes csend lenne. Én sajnos rossz alvó vagyok, és csak teljes csendben tudok elaludni. De olyan szinten, hogy még az óra ketyegése is rettenetesen zavar, így többször alfa állapot, vagy 1-2 perces elalvás után felébredtem hangokra. De nem csináltam gondot belőle, mert így reggel hazamentem. Csibi is ment vissza szerény városába, Gyömrőre, Attila is hazaindult, így ketten maradtak csak.

Kőbánya felsőről indultam el, és majdnem nem értem fel a vonatra, ugyanis a 3. vágányra mentem fel. Csodálkoztam is, hogy üres teljesen, míg az első és a második vágányoknál emberek vannak. Szerencsére idejében kapcsoltam, hogy rossz helyen vagyok. Ugyanis azt gondoltam, hogy mivel ennél a megállónál négy vágány van, ezért az első kettőnél járnak azok a vonatok, melyek Budapest-Keleti felé mennek, és a harmadik, negyedik vágányról meg azok, melyek Hatvan, Szolnok felé mennek. Gyorsan átmentem az első vágányra, le-fel lépcsőzés, a vonat máris jött. Személyvonattal mentem Szolnokig, onnan meg a gyorsvonattal Békéscsabára. A személyvonatok olvasgattam a Konzol magazin legújabb számát, részletes ismertető van a PlayStation 4 és XBOX One konzolokról, ezeket olvastam, amikor épp nem aludtam el, hogy vajon mit mutatnak fel a konkurensek. Bár azt mindkettőnél kiemelték, hogy elsősorban játékokra tervezték a gépeket, de nekem inkább csak ilyen multimédiás erőfitogtatásnak tűnik, amit a két cég csinált a konzoljaikkal. Ilyen előnyök, olyan alkalmazások, de részletesen nem nyilvánítok véleményt, mivel a Nintendo mellett egyáltalán nem ismerem ezeket a gépeket, sem az elődeiket, így nem tudom, hogy ezek valójában hasznosak, vagy csak mutatják, hogy én vagyok a nyerő. Mindenesetre utazás terén egyvalami tény: Ezentúl mindig átszállok Szolnokon a zónázó vonatra. A személyvonatok sokkal igényesebbek, mert a Budapest-Lőkösháza vonalon közlekedő gyorsvonatok, melyek most is iszonyatosan mocskosak. Az, hogy nem volt fűtés, az engem nem zavar, éppenséggel megvoltam kabátban, de ezek a körülmények egy forintot nem érnek, és egyre inkább azt látom, hogy nincs foganatja a gyorsvonati pótjegynek. Inkább fizetek 200 forinttal többet az IC pót- és helyjegyért. Ég és föld a különbség. Egyébként döbbenten láttam Muronynál a leégett vonatot, amikor hazajöttem, olvastam is, hogy kigyulladt a Bukarestből érkező vonat egyik vagonja. Nagyon szép látvány volt. Nagyobb baj szerencsére nem történt, és a menetrend is gyorsan helyreállt - mármint nem voltak késések.

És végül hazaértem. Jó még itt, ma a pihenés jegyében telt, aludtam is valamennyit, de holnaptól munka vár. Intézem a nyelvvizsgát, és nekiállok komolyan állást keresni. Ebben az állapotban már bátrabban keresek munkát szélesebb körben is. Láttam is a 3DS Hungary találkozón séta közben a Sugárban, hogy a Pyrex papírbolt keres eladót. Azonnal beadom rá a jelentkezésemet, hiszen ki, ha még nem? Bizony idén mindent megteszek annak érdekében, hogy végre egyenesbe jöjjek, és bebizonyíthassak, hogy anyagilag szinte teljesen függetlenül meg tudok élni.

A BÚÉK olyan elcsépelt kívánság. Én inkább azt mondom, hogy legyen mindenkinek kellő fizikai és lelki ereje ahhoz, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy boldog legyen az új éve. Én készen állok a harcra!

Szólj hozzá!
2013. december 31. 11:51 - supermario4ever

Szilveszter '13

Jó szilveszternek ígérkezik, miután itt töltöm bagsziéknál. 29-én jöttem fel Pestre, az év végi 3DS Hungary találkozóra, mely most a Sugárban volt. Egyszer voltam csak itt, és akkor sem nyerte el a tetszésemet, viszont azt el kell ismerjem, hogy mint találkozó helyszín fantasztikus. Az étkezőknél van egy kisebb elkülönített rész, ott ültünk le, és nem zavartunk senkit. Több játék is előkerült, de mint mindig, most is a Mario Kart 7 aratta a sikert. Igaz, hogy 1 éve nem voltam már találkozón, vártam is nagyon, hogy el tudjak jönni, de újdonságot nagyon nem tudok írni, csak azokat, évekkel ezelőtt is írtam, hiszen minden találkozó lényegében a játék jegyében telik el. Együtt játszunk, kipróbáljuk azokat a játékokat, amiket ki szeretnénk, és másnak meg is van. Kellemes meglepetés volt, hogy 3DS Virtual Console játékokkal is lehet többen játszani Download Play-jel, ki is próbáltuk Ninty-vel a Super Mario Bros. 3-at ketten. Nagyon jól szórakoztunk, emellett az is menőség, hogy elég ha csak az egyiknek van meg a játék, a másik simán csak rácsatlakozik. Meg 3DS-en Tetris-eztek sokat, a videojátékozást Fantos törte meg. Nagyon rég láttuk őt, saját bevallása szerint keveset játszik már. Egy egyedi játékot hozott nekünk, ami olyan szinten lekötötte a társaságot, hogy aztán végig azt játszották. Én nem szálltam be, bár tetszett, amit csináltak. Kis papírokra kitalált mindenki a mellette ülőnek egy videojáték karaktert, és felragasztja celluxszal a homlokára úgy, hogy ne lássa. Neki barchobával ki kellett találnia, hogy ki ő. Érdekes volt látni, hogy egyesek mennyire bonyolult karakterekre gondoltak, vagy hogy eszükbe nem jutott volna, de ha végül kitalálták (vagy feladták), akkor bizony nagyot lestek, hogy ezt hogy nem találták ki.

És ezzel nagyjából véget is ért. Elég hamar szedelődzködött a társaság, úgyhogy 16 óra után már mi is mentünk. Káosz az Örs Vezér Terén, nehéz volt átlátni, honnan indul a 3-as villamos pótló busza, és hol érdemes rá felszállni. Nem a metrónál, mert ott sokan vannak. Arra rászállni, és irány bagszihoz. Hiányzott szerény rezidenciája, de az aznap esti program ne ismétlődjön meg. 4 ember 4 laptop... A többi képzelhetitek. Csak a The Legend of Zelda: The Wind Waker HD szakította meg ezt a tendenciát, amikor bagszit figyeltük játék közben. Eszméletlen szép a játék HD-ben, mindezek mellett a hangulata is megvan. Csak nehogy megint Zeldázni akarjak, mint régen. Nem is vittem el sokáig a játékot, és nem is emlékszem már arra, hogy azért álltam meg vele, mert túl nehéz volt, vagy mert elveszett a motivációm. Nagy kedvenc volt a Wind Waker, úgyhogy nem hiszem, hogy az lehet. Meg hogy ne unatkozzak ezen az estén (kínomban neteztem már én is, különben nem így képzeltem el a közös estét) kipróbálhattam a NES remixet. Ez egy új letölthető játék, mely a WarioWare alapján több mint 200 mini-játékot tartalmaz különböző NES játékokból. Vannak nagyon jó ötletek, de korántsem akkora eresztés, mint a WarioWare. Volt egy pár, ami túl könnyű volt, unalmas, de azért volt egy pár jó ötlet, amik nehezebbek voltak. Azok alapján amennyit láttam, jobban díjaztam volt az inspirálóan nehéz mini-játékokat. Volt egy, a Mario Bros. egyik játéka, ami már túl nehéz volt, amit már leteszek, de ezzel ne fárasszanak. Ki is próbálta LernenBoy is, neki sem jött össze.

A tegnapi nap közös játék okán már jobban telt el, mivel megkértem bagszit, hogy ha lehet, többet játsszunk közösen. Így is lett, előtte délelőtt mentünk vásárolni. Nintendo 64-en játszottunk sokat, a Goldeneye 007 hatalmas élmény volt négyesben, és mindenki nagyon élvezte. Nem hiába volt annak idején fő társasági móka a Mario Kart 64 mellett. Volt a Mario Kart is, ez nagyon jó volt. Bár ezt igazán csak akkor jó, ha órákig játsszunk vele együtt, így, rövidebb időre annyira nem. Ami csalódás volt, hogy a Mario Party 2 nem volt annyival jobb négyesben, mint egyedül, ahogy írták. Jó volt, de sokkal jobb játékélményre számítottam. Még bagszi Pokémon Stadium 2 mini-játékait próbáltuk ki, egészen menőség volt. De amivel sokat játszottunk, az a Wii U-s Wii Party U. Már a Wii-s Wii Party-t is szerettem, ebbe is sok jó ötlet volt, ezt nevezem méltó folytatásnak. Az egyik legmenőbb volt, amikor egy játékos a tábla tetején állt, a többi három pedig az alján. A felső játékos kapcsán volt egy eldöntendő kérdés, és be kellett jelölnie a választ, hogy mennyire igaz rá az állítás, vagy nem, és a többieknek is ki kell találni, hogy aki fent van, arra az mennyire igaz. Még a két véglet is frappáns volt sokszor. Egy példa: "Mennyire tudsz titkot tartani?" Az egyik véglet: "Senkinek a lelkét nem tárom ki." A másik: "Hallottad a hírt...?" :o És akkor a Wii U GamePad-en látható csúszkán kellett beállítani, hogy az mennyire igaz rá, és többieknek is megtippelni. A másik, ami inkább érdekes volt, hogy egy Wii U GamePad-en, és három Wiimote-ot kellett meghatározott módon egymás mellé tenni, és azokat a gombokat kell megnyomni, amelyikre utasítást kapunk. Ez olyan, mint a Twister társasjáték, de itt csak a kezünket kell használni. Ujjfájdalmak és görcsök kiújulása garantált. Volt még egy, ami ahhoz képest, hogy viccesnek tűnt, annyira nem szórakoztatott engem. Négy ember Wii GamePad körül zenére táncol. Kört alkotunk, és azt kell csinálni, amit a GamePad-en látunk. Több így hirtelen nem jut eszembe, és ha ismét elővesszük a játékot, állítom, hogy fájni is fog, mert nagyon tetszett, és hogy felejthettem el.

Sajnos a 2013-as évem nem volt jó, sok nehézség ért. Az optimizmusom ettől függetlenül a helyén van, és nagyon szeretnék 2014-re egyenesbe jönni, és mindent meg is fogok tenni ennek érdekében. Ennek fényében kívánok mindenkinek Boldog Új Évet!

Szólj hozzá!