Üdvözöllek az oldalon! Talán találkoztunk már máshol, talán az itteni tartalom vonzott ide, mindenképp szívesen látott olvasó vagy. Röviden bemutatnám, hogy miről szól pontosan ez a blog.

Leginkább életmód blognak írnám le, mely fókuszba helyezi az egészséges táplálozást és a testmozgást. Szeretnék egy kis virtuális teret az ötleteimnek, hátha másoknak is megtetszik. Alapvető célom, hogy az általam és sokak által kedvelt ételeknek egy egészségesebb alternatíváját mutassam be.

Szerencsére semmilyen olyan betegségem nincs, ami korlátozna az étkezésben, így az egészségesebb étkezés választás volt, nem kényszer. Leginkább a hízásra hajlamos alkatom vitt rá az életmód váltásra. Szeretném a vonzó kajákat anélkül élvezni, hogy annak hosszútávon komoly látszatja legyen. Ehhez bemutatnám be az általam bejárt utat.

Jelenleg kétféle módját ismerem az egészségesebb életmódnak. Az egyik, hogy megtanuljuk az ételeket egészségesebb formában elkészíteni, és úgy élünk. A másik, hogy ugyan "normál" módon készítjük el az ételeket, de beiktatunk olyan időszakot, amikor fogyókúrás ételeket eszünk. Nincs biztos recept arra, hogy melyik a jobb, sőt, úgy gondolom, hogy nem is lehet egyik mellett sem végleg lehorgonyozni. Ha ugyan egészségesebben élünk, akkor is előfordulhat, hogy olyan helyre vagyunk hivatalosak, ahol az ételeket nem az általunk megszokott módon készítik el. Ezeket nem érdemes lemondani, mert az étkezés részint közösségi esemény. Egy közös ebéd ugyanúgy összekovácsolhat egy közösséget, ahogy a közös sport is. Ha egy alkalommal túl sokat ettünk, beiktathatunk néhány fogyókúrás napot, azzal visszaállíthatjuk a belső egyensúlyt.

Ugyanakkor meggyőződésem, hogy nem lehet tartósan egészségesen étkezni anélkül, hogy ennek lélektani oldalával ne foglalkoznánk. Enyhe mértékű evészavarral élek, így nem élhetek jól anélkül, hogy nem vizsgálom meg magamban, hogy milyen hiányokat kompnezálok az evéssel. Nagyon fontosnak tartom, hogy az enyhe mértékű evészavar is eljusson minél több emberhez. Ez azért alattomos, mert a tünetek nem nyilvánvalók, nem igényel kórházi kezelést, ezért sokkal nehezebb az érintettnek is észrevenni magán a jeleket. Az én esetemben az enyhe mértékű evészavar azt jelenti, hogy bár soha nem volt falásrohamom, soha nem ürítettem ki együltő helyemben a hűtőt, de az előfordult, hogy ha egy ízt nagyon éreztem magamban, és azt akartam enni, addig nem volt nyugalmam, amíg azt meg nem ettem. Szinte görcsösen kerestem azt az ízt.

De ahogy folyamatosan rendezem magamban ennek valódi okát, úgy sokat javult az állapotom. Nem kívánok már kényszeresen ízeket, és jobban figyelek a testem jelzéseire, és meg tudom állni, hogy ne egyek meg mindent, ami a tányéron van. Ha elég volt, félreteszem későbbre. Az evészavar lelki okát azért is fontos megvizsgálni, mert ha reformkajákból lesz falásrohamunk vagy más formában manifesztálódik a hiányérzetünk, ugyanott vagyunk, ahol a part szakad.

Ezért receptek mellett az evés lelki oldala is szerepet fog kapni ebben a blogban, és talán a testmozgás is. Megéri, csak az életminőségünk lesz jobb.