supermario4ever blog

Újra a régi!

2025. július 18. - supermario4ever

Ismét van mobiltelefonom, méghozzá Sony Ericsson K220i-es!

img_20250718_113037.jpg

Egy ideje terveztem már mobiltelefont venni, mégpedig azért, hogy alkalmanként az okostelefon zajától távol egy csendes szigeten élhessem a mindennapjaimat. Oda egy mobiltelefon remek útitárs.

Csak elég nehéz jó mobiltelefont venni, mert Vaterán rengeteg van, de a kb. 80%-ának ilyen-olyan hibája van. És akkor a sok bába közt elvész a gyerek, ezért eléggé időigényes keresgélni, így inkább a Hardveraprót néztem. Itt találtam meg ezt a telefont, mely nemcsak dobozos, hanem mindene megvan: Papírja, akksija, töltője gyári, sőt még Sony Ericsson fülhallgatót is kaptam hozzá.

img_20250718_113112.jpg

Tehát mindent adott hozzá az eladó, ami gyárilag jár hozzá. És remekül működik. Telefon, SMS, beállítások rendben vannak, és nincs rajta semmi internet. Pont ideális számomra.

img_20250718_113346.jpg

Tehát nekem ez csak telefonálásra, SMS-ezésre kell. Van kamerája is, de VGA, és ahogy próbáltam vele képet csinálni, nem ez lesz az általános fényképezőgépem... Bár gépen nem tudom megnézni, mert infravörös porttal kommunikál a PC-vel, azt meg a Windows 10 2020-as egyik frissítéséből kivették. Tehát fog kelleni a Windows XP. Illetve van rádió is rajta, a fülhallgatója antennaként is működik. Nem biztos, hogy nem fogom használni. Főleg, mert a walkmanemben nincs rádió, így ez a telefon lehet az, ráadásul több rádióállomást is elment.

Azt az egyet sajnálom, hogy walkman telefon, mert akkor több módon lehetne rajta zenét hallgatni. Az Obsolete Sony posztol néha igen szexi Sony Ericsson walkman mobiltelefonokat. Én ebből (egyelőre) kimaradok, de amit tud ez a telefon, azzal eleddig maximálisan elégedett vagyok.

img_20250718_201235.jpg

Teljesen beleszerettem ebbe a telefonba, állandó útitársam lesz utazáskor is! Meglepődtem, de kifejezetten jó csengőhangjai vannak! SMS-hangok is nagyon jók. Preferálni fogom, hogy innen hívjanak!

Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem lesz többé okostelefonom. Azért is vettem a mobiltelefont, hogy az okostelefonom életidejét meghosszabbítsam. Még mindig a Xiaomi Redmi Note 10-em van, és nem szeretem azt, hogy azt mondják, hogy 3 évesen megérett már a cserére. Ha rendesen működik, akkor miért cseréljem le? Az egy dolog, hogy a gyártók is tesznek arról, hogy cseréljük a telefont, hiszen Androidot és frissítést is csak meghatározott ideig kap a telefon. Ezt a tervezett elavulást, és hogy beépült a gondolkodásba, nagyon nem szeretem.

Mert így nincs eszmei értéke a dolgoknak. Itt van ez a Sony Ericsson, 2007 februári kiadás, tehát 18 évesen semmilyen operációs rendszer nincs rajta, nem frissíti magát, így teljes körűen használható ennyi év után is. És tenni is fogok azért, hogy ez a telefon is és az okostelefon is a lehető legtovább legyen szolgálatban.

Mondjuk azt hozzáteszem, hogy nem is vagyok rászorulva az okostelefon használatára. Néhány hete azt csinálom, hogy hétvégenként nem kapcsolom be az okostelefont. És jelentem, egyben, elvonási tünetek nélkül itt vagyok! Sőt, azt tervezem, hogy két hét múlva (az N-Con utáni héten) egy teljes hétig nem kapcsolom be az okostelefont, a számítógépet is csak a lehető legkevesebbszer. Helyette, olvasni, játszani, animézni, utazni fogok. Tehát egy hétig nyaralni fogok. Meg magamra fogom figyelni. Nagy próba lesz, de ha sikerülni fog, igencsak elégedett leszek magammal!

Dido és The Corrs CD-k

Egy ideje kijár a békéscsabai bolhapiacra egy árus nagy CD és lemezkészlettel. Neki van meg régóta a Dido: No Angel CD, amivel már régóta szemezek, csak mindig vonakodtam megvenni. De ma bővítette a CD-it, és meglett neki az egyik új The Corrs CD, amit szintén keresek már egy ideje (White Light). A kettőt együtt megvettem.

img_20250718_104316.jpg

Ezt a Dido albumot régóta ismerem, nővérem vette meg az Angliában kapható limitált kiadást. Rengeteget hallgattam ezt az albumot 2002-2004 körül. Ez volt az első olyan album, ahol igazán mély érzelmű dalokat hallottam, és nagyon szerettem. Olyan légiesnek tűnt, ez volt az első olyan album, aminél úgy éreztem, hogy a legbelsőbb, legmélyebb érzelmeimet szabadítja fel. És ezt nagyon szerettem. Szerettem megélni ezeket az érzéseket, eggyé válni velünk. Ezekkel önazonos vagyok. Ugyanezért szeretem a japánok közül Suara dalait is, neki vannak hasonlóan mély érzelmű dalai.

Csak aztán valamikor, amikor eladtam a CD-ket, az a CD is az eladottak közé került. Nem is foglalkoztam vele, ahogy a többi nyugati előadóval sem, mert a japán énekesek minden zenei igényemet kielégítették. De mindig az eszemben volt ez az album. Csak mindig féltem meghallgatni, mert emlékeztem, hogy mennyire megérintettek a rajta lévő dalok. Gyakorlatilag hosszú-hosszú évek után (de tényleg, minimum 20 év) hallgattam meg most először ezt az albumot. És nagyon jó érzés volt, felszabadító. Íme egy lista azon dalok közel melyek igazán megérintettek:

  • Don't Think of Me
  • My Lover's Gone
  • Honestly Ok
  • Slide
  • My Life

Mondjuk, az volt nagyon érdekes, hogy ezek körül a Slide volt az, amelyik annak idején a leginkább a szívem közepébe talált, most annyira nem éreztem át. Talán annyit változtam, hogy már nem ugyanazt jelenti ez a dal, mint akkoriban? Ki tudja? Mindenesetre nagyon jó volt újra meghallgatni ezt az albumot, lényegében Dido Suara előfutára nálam.

A két új The Corrs CD-t is be akarom tudni a gyűjteményembe, ebből az egyik (az első) van meg. A két új album közül egyértelműen a White Light a jobb. Hallatszik, hogy sokat dolgoztak a dalokon, nagyon készültek a testvérek a visszatérésükre. És összességében jól is sikerült. Egyedül a nagy hatású dalokat hiányolom, de minden másban tetszik az album. Fogom hallgatni ezt is.

Szóval, jó CD-kkel bővült a gyűjteményem.

süti beállítások módosítása