No, kipucoltam a fölösleget Wii U-n. Valahol legbelül mindig is foglalkoztatott, hogy nem a Wii Fit Plus-ból áthozott adatokkal edzek, pedig tudtam, hogy minden lehetőséget kipróbáltam. Végül a mai napon jutott eszembe egy eshetőség, amit még nem használtam ki, és lehet, hogy abban van a megoldás kulcsa. Amolyan kiskapu, de gondoltam, hogy ennek ára lesz, de ez sokkal kisebb annál, minthogy végre átjöhetnek a profilomba a Wii Fit Plus adatok. A gondolattal szelet vetettem, a végére pedig vihart arattam.

Ugyanis sikerrel jártam. Eszembe jutott, hogy a System Settings-en belül van Data Management, és azon jó eséllyel külön elérhetők az egyes játékok mentései, ahogy ez Wii-n is lehetséges volt. Így is van. Először azt csináltam, hogy a másik profilom Wii Fit U-s mentését töröltem, majd láttam, hogy van olyan, hogy "Shared Save data". Ezzel most találkozok először. Arra tippeltem, hogy ezt is törölni kell, mert ebben is lehetnek arra adatok, hogy egyszer már volt transfer. Törlés után visszamentem a játékba, és abból, hogy hosszabb ideig töltött be, jót sejtettem. És igen! Átment az új profilomba a Wii Fit Plus-os adatok. Gondoltam eleinte... Mert ezt írta, de semmivel nincs több adat, csak az eddigiek. Mindenhol tüzetesen szétnéztem a Wii Fit U-ban, nem találtam benne például a régi súlymérési eredményeket, ráadásul azzal, hogy töröltem a megosztott mentéseket, a rekordok a törlődtek, és a régi rekordok sincsenek meg. A rekordok ugyanis megoszlanak, és mindenkinek, akinek van Wii Fit U profilja, és játszik, azok rekordjait összegzi a gép, tehát megoszlik. Persze privát rekordot is számon tart a rendszer.

Visszamentem a Wii U-ban a Data Management-re, és töröltem minden régi profilomhoz tartozó játékmentést. Ekkor találtam azt ki, hogy azt a profilt egy az egyben törlöm a Wii U-ról. Először úgy töröltem, hogy a Nintendo Network ID-t meghagytam, mert bár volt erre lehetőség, de minden eShop mentés vele együtt ugrik. Azt gondoltam, hogy ha csak a profilt törlöm a Wii U-ról, akkor az általa letöltött játékok játszhatók lesznek. Törlés után megkönnyebbülten láttam, hogy a játékok ikonjai ott maradtak. De nem mindegyiket tudtam megnyitni, írta is, hogy a profil, melyen a játékot letöltötték, törölve lett, így nem lehet megnyitni a játékot. Rámentem az eShop-ra, itt a profilomban a letöltött játékok listájánál valóban nincs mindegyik játék, melyek rajta vannak a Wii U-n. Le kell tölteni őket még egyszer, de több tekintetben is szerencsés voltam:

1. A régi profilomban csak négy játékot töltöttem le.
2. A Wii adatai ugyanúgy megmaradtak (pedig annak adatait a régi profilomban hoztam át), tehát a Virtual Console játékokat ugyanúgy le tudtam csökkentett áron tölteni.
3. Az egyetlen nem VC játék, a DuckTales Remastered pont akciós áron volt.

Letöltöttem a négy játékot, így most már a Wii U-n nem kísért a "régi énem", mely akkor volt ugye jelen, amikor elhagytam a régi Nintendo 3DS-emet. Illetve azt még megcsináltam, hogy visszahoztam a régi profilomat, de csak azért, hogy a Nintendo Network-ből is töröljem. Most már végképp nincs rá semmi szükségem, végre a Wii U tökéletesen működik nélküle is, és egyedül vagyok a Wii U-mban. És tényleg törölve lett. Megkaptam az E-mailt erről, valamint a Miiverse-ben (PC-n) sem tudtam belépni. Bár valószínűleg valahol az adatbázisukban jelen van, hogy volt egy profil ilyen felhasználóval, mert amikor megpróbáltam belépni, azt a hibaüzenetet kaptam, hogy törölték. Áldásom rá.

Az kellemes meglepetés volt, hogy a Wii mentések megmaradtak, egyedül ettől tartottam, de ezek szerint a Wii-ről áthozott mentések nem profil-, hanem konzolfüggők. Úgyhogy a Wii U végre olyan, mintha nem történt volna semmi. Egyedül annyi, hogy a Wii Fit U-n az addig hozott mentések törlődtek. Ugyanis mivel nem történt meg valójában a transfer (nem egyesítette a két profilt), ezért úgy döntöttem, hogy törlöm az eredeti profil (amit most használok) mentését is, meg ismét a megosztott adatokat. Így már valóban megtörtént a transfer. Most olyan, mintha most vettem volna Wii Fit U-t. Így kerültek át az új felhasználómba a régi Wii Fit adatok, és láttam, hogy 2012. augusztus 7-én értem el a 21,96-os BMI-t, mely 64,2 kg-ot takart akkoriban.

Ez a végső cél.

Egy ideje újra elővettem a Wii Fit U-t, ugyanis megint fogyásban vagyok, mivel sokat híztam. Ment már le néhány kiló, de még 26,54 a BMI-m, ami nagyon magas, és nem is érzem így jól magam a bőrömben. De semmi vész, hiszen cselekszem az eredmény érdekében. Ez a 26 és feles testtömegindex a túlsúlyos kategóriába tartozik, ráadásul nem is az alsó határ, hanem azért már fejlebb van. Ez nálam 77 kg-ot takar, ami elég sok annak fényében, hogy nekem 65 kg az ideális.

Igyekszem úgy fogyókúrázni, hogy ne vonjak meg magamtól olyan sok élvezetet. Így is épp elég baj, hogy nem ehetek olasz kajákat, pedig nálam pizza, lasagna vagy bolognai spagetti az végtelen mennyiségben jöhet. De ezek most egy darabig kimaradnak. Helyettük eszek például kétszersültet, amire tojásos majonézt szoktam tenni. Ezt Angliában lestem el, ott divat a különböző "filler", amit szerintem nevezhetünk töltött tartármártásnak. Alapvetően kétféle ízesítésben van: Sajtos-hagyás és majonéz-tojásos. Én az utóbbit szoktam csinálni, csak persze light majonézzel. Határozottan jó light majonézzel is, bár egy időben nagyon nem szerettem, mert korántsem olyan krémes, mint a normál. Nem hiába, a zsír nagy úr, nagyon finommá teszi adott esetben a kaját. Viszont idén bejött Magyarországra is a Hellmann's majonéz (volt ez nagyon régen is, kb. 20 éve, rémlik a távolból), nekik nagyon finom a light majonézük. Drága, alapállapotban (ha nem akciós) 800 forint, de a minőség nagyban kompenzálja. Ők Angliában az egyik legjobb márka. A light majonéz tehát valamennyire kompenzálja a nagy kalóriaértéket, bár tény, hogy ízre azért nem ugyanolyan. A Hellmann's hozza a normálhoz legközelebbi ízt. Meg rászoktam a zöldségsalátára, ami szintén inkább az öntet miatt jelentős, mert ennek is olyan íze van, amit akkor is szívesen ennék, amikor dúskálok az ételek által nyújtott élvezetekben. Szinte mindenféle öntetet szeretek, egyedül a Tatziki nem jött be, mert a fokhagymás ízétől nagyon nehéz szabadulni. A zöldségek közül fejes-, vöröskáposztát szoktam beletenni, jégsalátát és kígyóuborkát. Valamint, ha tavasz lenne, retket is tennék bele. Nem utolsósorban egészséges is. Gyümölcsök tekintetében szerencsés vagyok, hogy karácsonyi időszak van, mert szeretem a mogyorót és a mandarint, ezeket szoktam enni. A mogyoróban sok zsír van, de állítólag egyrészt hasznosul, másrészt könnyebben emészthető. Úgy tűnik, hogy van benne igazság, mert megy vele a fogyás. Húsoknál meg a csirkehús és a hal a nyerő egyértelműen. A csirkemell filé óriási áldás, mert nemcsak finom, de nem is hízlal. Levest is eszek, de a tészta miatt csínján kell bánni vele, a rizst viszont veszélyesnek tartom. Nekem legalábbis nem jött be. Innivalóknál meg egyértelműen a cukortartalom a döntő. Én 5 g/100 ml-ben határoztam meg a limitet magamnak, de most engedékenyebb vagyok, mert karácsony közeleg, és szeretem a Nestea almás és szilvás ice teáit. Ezekben magasabb a cukortartalom pontosan 7,4 g/100 ml. Szoktam kávét és filteres teát is inni, ezekbe fél kanál cukrot teszek. Így pont annyira lesz édes, hogy érezzem, hogy azért nem vonok meg magamtól semmilyen élvezetet. Soha nem tennék édesítőszert kávéba és teába mert nagyon kellemetlen utóízt hagy maguk után. Az üzletekben kapható italok esetében viszont engedékeny vagyok, ha mesterséges édesítőszerről van szó. Teljesen feleslegesnek tartom a vitákat arról, hogy milyen édesítőszert használjunk, a cukor tartós fogyasztása cukorbetegséget okozhat, a mesterséges édesítőszereknél meg azt gondolom, hogy senki nem tudja az igazságot, csak dobálóznak a különböző betegségekkel.

Kajákról nagyjából ennyit. Így ugyan lassabban megy a fogyás, de sokkal jobb, több okból is:

1. Nem éhezek. A túlzott koplalás azért nem jó, mert bár az elején nagyon gyorsan megy a fogyás, de aztán hozzászokik a a szervezet, hogy kevés kaját kap, aztán rá is áll az emésztés, így a fogyás is megáll.
2. Nem vonok meg magamtól annyi kaját, hanem kevesebbet eszek azokból, amiket szeretek. Ez azért jó, mert a fogyás folyamata is jobb élmény, nem élem meg akkora sanyargatásnak. Így lesz tartós a lassú fogyás.
3. A lassú fogyáshoz a bőr is jobban alkalmazkodik.

Így a fogyás is jó élmény. A cél, hogy május-júniusra elérjem a 65 kg-ot. Ha mire jó idő lesz, ki tudok úgy menni a szabadba rövid ujjúba, hogy ne legyen rossz érzésem, akkor nagyon elégedett és boldog leszek. Így nem munkának, sanyargatásnak élem meg a fogyást, hanem élménnyel teli időszaknak, amikor elmondhatom magamról, hogy megéltem minden egyes időszakát, és magára a hosszú folyamatra is jó érzéssel fogok visszaemlékezni. Nem kell nekem a gyors eredmény, ilyen munka lesz igazán megbecsülve. És mit tervezek, ha sikerült elérni az álomsúlyt? Sokkal rövidebbre vágom a jojó zsinórját. Utána is folyamatosan fogom mérni magam, és nagyjából 2 kg pluszt engedek meg magamnak, és ha az "összejön", megint fogyás lesz. Azt tervezem, hogy elérem a 22,00-ás BMI-t, és ha utána mérem magam, nagyjából 22,50-ig engedem felmenni, utána vissza.

És most a Wii Fit. Úgy néz ki, hogy a Wii is hasonló sorsra jut, mint a GameCube, hogy most, hogy már retro konzolnak számít, jobban becsülöm. Bár annyiból jobb "helyzetben" van, mint a GC, hogy a Wiit már akkor is nagyon szerettem, amikor aktuális konzol volt, de most más Wii játékokkal játszani, amikor már a múlt részei. Már a Mario Kart Wii-vel is úgy játszok, hogy az elmúlt időkre emlékeztet. Szóval kíváncsiságból betettem az első Wii Fit-et és a Wii Fit Plus-t, és nagy meglepetést tapasztaltam. Megvannak benne a régi adatok! Ugye át lehet vinni az adatokat az újabb Wii Fit-ekbe. Először a Wii Fit-tel kezdtem, majd meglett a Wii Fit Plus, akkor átvittem az adataimat, eredményeimet az újabb játékba, majd amikor meglett a Wii Fit U, akkor a Wii Fit Plus-ból átkerültek az új játékba. Ezzel együtt soha nem vettem elő az előzőeket. Egyrészt mert az előzőeknél csak többet tartalmazott az újabb, másrészt meg azt hittem, hogy a transfer-rel adatátvitel történik, de ezek szerint másolás volt. Szóval megnéztem, hogy mostani fejjel milyen a két korábbi Wii Fit, és láttam, hogy ott vannak a régi adatok és eredmények. Ennek azért örültem nagyon, mert amikor átvittem az adatokat a Wii Fit U-ra, az a másik NNID profilomra ment, nem arra, amit most használok. És a mostanin nem látom a régi mentéseimet, ezért örültem meg, hogy másolás történt. Abban reménykedtem, hogy a második profilomra is átvihetem az adatokat. De sajnos csak a Wii Fit U első bekapcsolásakor lehet transferelni. Azt reméltem, hogy ennyit visszahozhatok az elvesztett adatokból, de nem. Újabb idegesítő korlátozás a Nintendótól. De ami szintén pozitív volt, hogy feltehettem a Wii Fit Channel-t és a Wii Fit Plus Channel-t a Wii U Wii Mode menüjébe.

Komolyan azt hittem, hogy ez is korlátozva lesz, gondolván, hogy használom a Wii Fit U-t, akkor minek használnám az előző kettőt, ezért nem biztosítanak lehetőséget, hogy Wii U-ra is felkerüljenek. De ezek megvannak. Az első Wii Fit-et szerintem nem fogom használni, mert azt tényleg minek, de a Wii Fit Plus-nak van értelme, mert az új Wii Fit-ből több olyan gyakorlatot kivettek, ami a Plus-ban benne volt, és nem értettem, hogy miért, amikor tökre jók voltak. Például az egyik nagy kedvencem (nem tudom így hirtelen a nevét) az volt, amelyik két magas tömblakás tetején és a kettő közé akasztott kötélen kellett átegyensúlyozni. De ugyanígy hiányolom a Wii Fit Plus-ból a Body Test-ek egyikét, a Peripherial Vision Test-et. Ez arról szól, hogy meg kell állni a Balance Board közepén, megjelennek számok 1-től 10-ig, és növekvő sorrendben kell a Wiimote-tal rájuk "kattintani". Ez elég nehéz, hiszen szinte tökéletesen egyhelyben kell maradni, és úgy jelölni a számokat. Ha kijövünk a kis kék körből, eltűnnek a számok, vissza kell állni. Persze vannak új tesztek a Wii Fit U-ban, de kivétel nélkül rossz mindegyik. Közülük is a Lung Capacity Test viszi a prímet negatív értelemben. Ez arról szól, hogy léggömböt kell felfújni úgy, hogy a szélén levő két cikkcakkos vonal (nevezzük tüskéknek) nem megy neki, hiszen akkor kidurran a lufi. Az elsőnél nem mozognak a vonalak, de a másodiknál meg igen, és nem tudom, hogy mozgassam magam és a Gamepad-et, mert nem a léggömb nem mozog vele, így a másodiknál mindig kipukkad. Több módon próbáltam mozgatni a GamePad-et, és sehogy nem jártam eredménnyel. Néztem már neten is, hogy mit rontottam el, de nem találtam semmit. Ezek szerint senkinek nem volt ezzel problémája. Már többször felhúztam magam rajta, de most már úgy vagyok vele, hogy most már a lehető leghamarabb kipukkasztom, egyrészt essünk gyorsan túl rajta, másrészt lehet, hogy a gyorsabb fújással kicsit javít a "Wii Fit Age"-emen. Összességében vannak jó újdonságok a Wii Fit U-ban, de a negatívumok inkább csak megerősítenek abban, hogy van dolgom a Wii Fit Plus-szal. Természetesen a Wii Fit U-nak is van saját csatornája:

És a csatornának is van egy negatívuma. A Wii Fit U Quick Check-ből nem lehet átmenni a játékba. Az első két Wii Fit-nél lehetett olyat csinálni, hogy a channel-ből is át lehetett menni a játékba, úgy, hogy betesszük a lemezt. A Wii Fit U külön csatornája viszont nem érzékeli, hogy betettem a lemezt, és nem enged átmenni a training-be.

És még nincs vége a negatívumoknak. Az országok állításának korlátozása nagy hiba, mert ugye az Egyesült Királyságra van állítva, de így Wii Fit U-n ha súlyt mérek, akkor fontban és kőben mutatja az értékeket. Ezeket magamban lábasnak és utcának hívom, mert a font rövidítése lb (ez azt hiszem, hogy érthető), a kő rövidítése pedig st (ezt meg street-nek gondoltam magamban először). Megmondom őszintén, nem sokra becsülöm az angolszász mértékegységeket, mert nincs rendes átváltás, mint nálunk a 10-es számrendszerben. Ugyan megmérhetem magam kg-ban, de mindig át kell váltani a konzol országát. Ez ugyan lehetséges, de mindig be akar jelentezni a Nintendo Network-be, és mivel az NNID és a konzol országa akkor nem egyezik, nem tud csatlakozni, de mindig próbálkozik. Így több idő megmérni magam, de hogy kg-ban látom az értéket megéri, de ha lenne bármilyen más lehetőség, boldogan élnék vele. Az lenne a legjobb, ha a lehetséges lenne a programban beállítani, hogy melyik mértékegység fajtát használjam.

Most gondolkodok lehetőségeken, hogy lehetne a mostani profilomra áttenni a Wii Fit Plus-os adatokat. Először az jutott eszembe, hogy megformázom a Wii U-t, aztán rájöttem, hogy ez több, mint veszélyes, mert a Wii-s adatok is eltűnnek. Ugyan nem kapcsoltam be a Wii-t azóta, mióta megcsináltam a Wii és Wii U közötti transfert, de gondolom, hogy a Wii-ről áthozott mentések nem aktiválhatók újra az előző konzolon. Mert akkor nem lenne baj, ha törlődnének a Wii adatai is, mert akkor a Wii U formázása után a Wii eredeti adatai ugyanúgy visszakerülhetnének a konzolra. Erre azért eléggé kicsi az esély, nagyon bezárta a Nintendo a kiskapukat. De azért egy kósza próbát teszek. Ja, és a három Wii Fit játék? Tessék:

Most, hogy komolyabban használom a Wii Fit Plus-t, valahogy arra jutottam, hogy ezeket a programokat csak nem hosszú távra tervezték. A komolyabb alapok benne vannak, de van egy-két dolog melyek nem éppen arra "inspirálnak", hogy sokáig használjam. Hétfőn reggel 1 kg pluszt mutatott, amikor megmértem magam. Na jó, ekkor már tényleg úgy voltam vele, hogy csak vissza kell fogni az evést, mert azért nem akarok 70 kg fölött lenni. Ezt sikerült is tartani, másnap reggel ismét megmérem magam, 1,5 kg mínusz. Szórakozik velem a Wii Fit. -_- De nem is ez az egyetlen, ami zavar. Most, hogy már 3 hete edzek komolyabban, ennyi idő alatt idegesítővé válik, hogy a különböző "intelmek" ugyanabban a hangszínben szólnak, pláne, ha ugyanazt többször mondja el egy gyakorlat alatt. Ez főleg a Tricep Extension gyakorlat alatt figyelhető meg. Ez az, amikor a Wiimote-ot kell emelgetni a kezünkben. Ez így nem tűnik nagy dolognak, mondja is a program, hogy ha már megy, akkor lehet súlyokkal is csinálni. Most egy fél literes teli palackkal csinálom, de gondoltam arra is, hogy előkerítem a 2 kg-os súlyzót, és azzal fogom legközelebb csinálni. Szóval ezalatt a gyakorlat alatt mondogatja például, hogy "Firmly bend your arm" vagy "This is a great exercize for toning your arms". A másik érdekesség, hogy néha egy gyakorlat alatt másképp értékel, pedig nem is csinálom másképp. Például volt olyan, hogy egyszer ezt mondja: "Good job, your balance is excellent" majd néhány másodperc múlva: "You're fairly unsteady. It's not good for your back" Pedig semmit nem változtam. Nagyon remélem, hogy a Wii Fit U-ra kijavítják ezeket a hibákat, mert a motivációm megvan, hogy tovább csináljam, de nem így...

A gyakorlatok komolyak benne, két nagyon nehéz van, a Press-up & Side Stand, és a Parallel Stretch. Az első a fekvőtámasz, és az egyik karodat emeld fel. A fekvőtámasz volt olyan, ami régen sehogy nem ment nekem iskolában, most fokozatosan egyre jobban, de még nem mertem megemelni a mennyiséget. Eddig szinte minden gyakorlatban emeltem a elvégzendő mennyiséget, ebben meghagytam 6-on. A Parallel Stretch az, amikor majdnem fekvőtámasz módban kell lenni, a felkarodat a Balance Board-ra téve kell megtámasztani magad. Az a 30 másodperc néha van olyan, mintha fél óra lenne, nagyon nehéz. Próbáltam ebben az 1 percet, nagyon-nagyon nehezen bírtam ki, úgyhogy úgy voltam vele, hogy visszaállítom fél percre, előbb rövidebb idő alatt menjen nagyon jól, és majd utána érdemes megemelni 1 percre. Fejlődés van, és ezért is csinálom már 3 hete, mert nyilván látható eredménye még nincs, de már ennyi idő után érzem magamon, mintha tényleg jó hatással lenne rám fizikailag.

Azért írtam többes számban a címben, mert egy másik játékról is szeretnék beszélni, a Nintendogs + Cats-ről. Lassan 1 éve megvan a játék, és igazából még most is jól elvagyok vele, de már én is komolyabban hiányolok a játékból több lehetőséget. Például miért ne lehetne beteg az állatom? Most ezt egy virtuális állat esetében kicsit furcsa mondani, de szerintem sokkal közelebbi lenne a kapcsolatunk a kevencünkkel, ha látnánk szenvedni, és akkor ápolgatnánk, vinnénk állatorvoshoz, kúrálnánk, és hasonlók. Meg, hogy nem nőnek, az azért ennyi idő után érzem a hiányát. Szerintem egy 1 éves dalmata már nagyjából felnőtt, ehhez képest a kutyáim és macskám ugyanolyan kölykök, mint amikor megvettem őket. Még elvagyok vele, a kutyák rendkívül aranyosak, Pedometerrel sétáltatom őket, amikor megyek valamerre, meg figyelem, hogy éhesek-szomjasak-e, esetleg nem koszosak-e, de nagyjából ennyi. A pénzösszegen (amiből lehet mindenfélét vásárolni a játékban) látszik meg, hogy nem annyira kiforrott a rendszer, ugyanis már versenyre sem érdemes vinni a kutyáimat, mert annyi pénzem van, hogy 10 évig etethetném őket: £20.680, ebből Angliában már lehet kocsit is venni, ugyanis ez kb. 7 millió forint. De jó lenne, ha a valóságban megkaphatnám ezt az összeget. :D

Tehát ma elkezdte az M1 játszani az új japán sorozatot, az Atsu hercegnőt. Tudom, hogy "Acu"-nak van írva, de jobban szeretem hepburn-nel írni japán szavakat, nem csak azért, mert "esztétikusabb" kinézetre, hanem mert ha magyaros átírás után beszélnénk japánul igencsak lesnének, hogy mi a bajunk. A hepburn jobban "láttatja" hogy hogy kell a szavakat kimondani. De ha igazán jól akarunk japánul beszélni, sokszor kell japán műsorokat nézni. Ami ajánlott, mert a legszebb hangzású ázsiai nyelv. Szóval a sorozat. Háát... nem voltam elragadtatva. Az elején kifejezetten rossz volt a színészi játék. Sok volt a narráció, ami részben jó dolog, mert így jobban értjük, hogy mi történik, ugyanakkor mintha súgógép-hatása lett volna, ugyanis többször előfordult az, hogy párbeszédet szakított meg a narráció, és annak végén a szereplők elkezdtek feltűnően másképp beszélni, mintha csak súgásra rájöttek volna, hogy ja, hogy nekem most ezt kell mondani. De az egész rész alatt elgondolkodtatott a színészi játék. Mert lehet, hogy a korábban leadott koreai sorozatok, mint a királyi ház titkai, vagy a korona hercege sem éppen Hollywood-i színvonalú produkciók, de mégis volt valami kedvesség, valami báj, amitől szerethetők voltak a karakterek. Itt ez nem volt meg, és azon gondolkodtam, hogy vagy a színészek voltak ennyire rosszak, hogy az akkori japán természetesnek vett mesterkélt viselkedést akarták eljátszani. Mert akkor nem élnék a Tokugawa sógunátusban. Mert bár azt éreztem, hogy Japánban a nőknek mintha több beleszólásuk lett volna a dolgokba általánosságban, mint mondjuk Kínában, mégis ha valóban ennyire mesterkélt volt az akkori japánok viselkedése, akkor nagyon kemény szabályok uralkodhattak annak idején. Ehhez képest Koreában élni megváltás lehetett akkoriban, már ami az ottani sorozatokból lejött. De valószínű, hogy csak (japán) a főszereplő lány volt olyan, hogy tiszteletet vívott ki magának, ugyanis amikor megszületett, és az apja megtudta, hogy lánya lett, igencsak lefagyott a mosoly az arcáról. Poén egyébként, hogy itt is megfigyelhetők, azok az animékben is használt klisék, hogy az apának 3 fiúgyerek mellett született lánya, és a fiúk nagyon esetlenek, semmi élet nincs bennük, már-már lányosan viselkednek, erre jön egy talpraesett csaj. Az apuka egyébként pont ezért szeretett volna negyedjére is fiút, mert azt remélte, hogy legalább ő lesz életre való. A jellem bejött, csak a nem nem. ^^' A végére sokat javult a sorozat, mintha a szereplők "bemelegedtek" volna, inkább a dramaturgiával van nagy baj. Az első rész elején az anya megálmodja, hogy lánya születik, de az az érzés, amit ő érzett, nem jön át, és elsiették a lány felcseperedését. Így nem érezhettük át igazán, hogy már gyerekkorában sem volt egy átlagos, akire felfigyelnek. Visszautalnék a korona hercegére, az azért volt nagyon jó, mert jobban el volt nyújtva a főszereplők gyerekkora, így jobban átérezhettük azt, ahogy felnőttként viszonyulnak egymáshoz. Úgyhogy hagy némi kívánnivalót maga után a sorozat, de hátha javul. 50 részes egyébként.

És névnapom alkalmából elhatároztam, hogy komolyabban fogok testedzeni, el is kezdtem ma. Már most érzem, hogy nem telt el eseménytelenül 1 óra, igyekeztem minden testrészemet megmozgatni: kar, mellkas, has, láb. Bemelegítésként, és záróakkordként jógáztam egy kicsit az elején és a végén. Természetesen mindezt Wii Fit Plus-szal. Aztán a végén megmértem magam, mert régen tettem már ezt meg, és visszamentem 70 kg-ra. Pont ezért nem mertem ráállni a mérlegre, mert tudtam, hogy nem fog szépet mutatni, ha az igazat akarja. De az a durva, hogy tudtam, hogy baj van, mégsem étkezek normálisan, és mivel féltem, hogy nem fog kellemeset mutatni. Csakhogy ha a félelem eluralkodik rajtam, akkor nem görgetem magam előtt a problémát, és a végére meg a mélyből sokkal nehezebb visszamászni a korábbi állapotra. Úgyhogy ez nagy baj. De most nem is a fogyás lesz a fő téma, hanem a testépítés. Szeretnék végre igazán jól kinézni! És a mai napi edzés utáni érzés azt mutatja, hogy van erre esély.

Ugyanis eddig azért hanyagoltam a komolyabb edzéseket, mert tisztában voltam azzal, hogy nem elég egy bizonyos szintig edzeni, azt meg is kell tartani folyamatos edzéssel, különben elernyednek az izmok. Féltem, hogy nem fog hosszútávon menni az életmód váltás, mert elvesztem a motivációmat. De most elhatároztam, hogy kipróbálom élesben, meglátjuk, hogy fog menni.

Az étkezésre visszatérve, ha még ennyire sem figyelném, hogy mennyit eszek, baromi könnyen felhízhatnék akár 120 kilóra. Ezt Angliában tapasztaltam meg, még korábban is, mert ott több olyan finom kaját lehet kapni, amit nálunk nem, és nem egészségesek. Ezalatt a 11 nap alatt, amíg kint voltam, többször volt arra példa, hogy ettem például az ecetes ízű chips-et (ez az, amit például hiányolok itthon), és bár nem voltam éhes, mégis amikor szólnak, hogy kész a pizza, nem kellett kétszer mondani, úgy ettem, mint aki órák óta nem evett volna. Ezt már korábban is írtam, hogy ez azért van, mert az ízélmény miatt eszek. És ha a pizzának az ízére gondolok, akkor valahogy elfelejtem, hogy 5 perce ettem utoljára, talán nem is keveset. Veszélyes játék, nem is tudom, hogy ezen lehet-e valahogy változtatni.

Sikerült! ^_^ Közel 2 hónap alatt sikerült leadni 7 kilót, és elérni az ideális testsúlyomat, 64,2 kg. Nem volt annyira nehéz, ha valaki tényleg meg akarja csinálni, az igenis meg tudja. Nálam úgy volt, hogy az elején nagyon benne voltam, szinte igényeltem, hogy kevesebbet egyek. Az alábbiakból jól le tudtam fogyni:

• Kefir zabpehellyel
• Natúr joghurt müzlivel
• Kukoricapehely tejjel
• Virsli
• Halrudak
• Sajttal töltött pulykamell
• Kukoricasaláta
• Zacskós leves
• Abonett
• Alma
• Görögdinnye

Most így hirtelen ennyi jutott eszembe. Az elején még ettem rizst is, fogytam vele, de egy idő után megállt, és azt gondoltam, hogy a rizs miatt van ez, úgyhogy kivettem az étrendemből, meg is lett az eredménye: További fogyás. Viszont a második felétől már nehezebb volt. Mert ahogy éreztem a pizza illatát, úgy egyre inkább hiányérzetem volt, és már úgy voltam, hogy egy epres tábla csokiért a fele királyságomat odaadnám.

 Néhány képet is csináltam:

[caption id="attachment_5322" align="aligncenter" width="500"] Az első nap eredménye[/caption]

[caption id="attachment_5323" align="aligncenter" width="500"] A mai nap eredménye[/caption]

Ugyan, nem kell félteni.

[caption id="attachment_5326" align="aligncenter" width="500"] Terveztem valami ilyesmit.[/caption]

[caption id="attachment_5327" align="aligncenter" width="500"] Folyamatábra a testtömegindex alakulásáról.[/caption]

[caption id="attachment_5328" align="aligncenter" width="500"] Folyamatábra a testsúlyom alakulásáról.[/caption]

Na persze tudom, hogy megtartani sokkal nehezebb, mint elérni. Nem is tudja, mennyire szerencsés az az ember, aki nem hajlamos a hízásra. Mert nekem mostantól figyelni kell, hogy ha esetleg jojó-effektusra ítélném magam, akkor sokkal kisebb "tartományban" mozogjon az a bizonyos jojó. De tegnap megjutalmaztam magam egy pizza szelettel, a Határ úti metrómegállóban. Ott nagyon finomat adnak, hihetetlen jól esett. De nem elveszíteni a tudatosságot!

És a végén: Elég sokan keresik nálam a Família Kft. részeket. Ez eszembe juttatott egy ötletet, augusztus végétől kivitelezésre kerül, ha minden jól megy.

Tegnapelőtt elértem a 100 órát a Wii Fit Plus-ban. Jó, hogy ezt így elértem, csak annak nem örülök, hogy ezt 453 nap alatt sikerült elérni. Ez átlagban 13 percet jelent. Volt olyan, hogy hónapokig elő sem vettem, vagy csak épp néhány percet játszottam vele, és ez igencsak levitte az átlagot. Jó lenne napi 30 percre feltornázni (hogy idevág), de ahhoz nagyon sokat kéne játszani rajta naponta. ^^'

Néhány napja a 3DS Hungary-n az egyik srác meghirdette a Wii Point kódját, hogy ingyen odaadja. Hát azonnal lecsaptam rá. Megadta privátban, tökre meglepett, amikor írta, hogy 1000 pontot ér, és ingyen odaadja. Azt mondta, hogy a 3DS-éhez akarta felhasználni, de nem tudta, hogy oda nem lehet a pontokat aktiválni. Mivel nálam nincs vezeték nélküli internet, ezért elmentem az egyik barátomhoz, Ragnaroshoz, hogy nála aktiváljam. Tényleg 1000 pontot ér. Ez egy Nintendo 64 játék! Elkezdtem nézegetni a listát, hogy mi legyen, a következők voltak a jelöltek:

• 1080° Snowboarding
• F-Zero X
• Kirby 64: The Crystal Shards
• Mario Tennis
• Yoshi's Story

Ahogy a címből kiderül, az 1080° Snowboardingra esett a választásom. De ezek azok a Nintendo 64 játékok, melyeket mindenképp meg fogok szerezni. És ha már itt vagyok, akkor aktiváltam a Nintendo csillagokból vásárolt 300 Wii pontot is, így 700 pont kell még a következő Nintendo 64 játékhoz. Erről a játékról már korábban írtam, hogy egyszer akkor régen játszottam vele egyet, megfogott, és azóta is érdekel. És most is. Élőben soha nem próbálnám ki az olyan veszélyes sportágakat, mint a Snowboard, vagy síugrás. Szeretem nézni a téli sportágakat a TV-ben, de legtöbbjükről az jut eszembe, hogy ha nén kipróbálnám, biztosan úgy kéne majd összeseperni a pályán. De visszatérve a játékra, egészen kellemes alkotás. A Time Attacket, és a Match Race-t próbáltam ki. A Match Race-ben egy gépi játékos ellen snowboardozunk, ha nyerünk ellene, akkor tovább megyünk a következő pályára. Három "életünk" (Snowboardunk) van. A Time Attack meg az időmérő edzés értelemszerűen. Megválaszthatjuk a snowboardost, és hogy mely deszkán csússzunk le, függ a győzelem a jó választástól is. Ajánlom mindenkinek.

A Nintendo 64 játékok fent vannak, összegeztem, hogy mely NES, és SNES játékokat szeretném letölteni. Tegnap is elnézve a listát, keresűen vettem tudomásul, hogy el lett hanyagolva a Wii Virtual Console. Ennél sokkal-sokkal több játék jelent meg, és biztosan meg lehetett volna állapodni külsős cégekkel, hogy az ő játékaik is kerüljenek ki. Íme a lista:

NES:

• Donkey Kong
• Pinball
• Donkey Kong Jr.
• Tennis
• Soccer
• Kid Icarus
• Castlevania
• Pac-Man
• Donkey Kong Jr. Math
• NES Open Tournament Golf
• Mario & Yoshi
• Balloon Fight
• Volleyball
• Castlevania II: Simon's Quest
• Yoshi's Cookie
• Double Dragon
• Donkey Kong 3
• Castlevania III: Drakula's Curse
• Mega Man 5
• Double Dragon II: The Revenge

• F-Zero
• Super Castlevania IV.
• Street Fighter II: The World Warrior
• Donkey Kong Country 2: Diddy Kong's Quest
• Kirby's Dream Course
• Street Fighter II Turbo: Hyper Fighting
• Kirby's Ghost Trap
• Mario's Super Picross
• Super Metroid
• Super Street Fighter II: The New Challengers
• Super Punch-Out!!
• Kirby's Dream Land 3
• Pilotwings
• Street Fighter Alpha 2
• Kirby's Fun Pak
• Final Fantasy II
• Aero, the Acro-Bat
• Aero, the Acro-Bat 2
• Final Fantasy III
• Chrono Trigger
• Prince of Persia

Nemrég vett Ragnaros Wiit magának, és kért tőlem kölcsön egy pár játékot, és el is jött értük. Mivel tudtam, hogy sajnos neki is súlyproblémái vannak, ezért megkértem, hogy mérjük le a Wii Fittel, hogy mit szól hozzá. Kicsit vonakodott, de beleegyezett. Alig kúszik fel, 14,55 BMI. Szegény Mii elernyed, alig bírja megtartani magát. Mondtam neki, hogy irigylem, hogy bármit ehet, semmitől nem hízik. Aztán elmagyarázta, hogy a kóros soványság is legalább akkora probléma, mint a kóros elhízás. Elgondolkodtam azon, hogy igaza van, mert ha nincs meg az ideális testsúly (ugye 20-as BMI-től ideális az ember testsúlya, de a 22 a legjobb), akkor nemcsak fizikailag gyenge, hanem valószínűleg a betegségekkel szemben sem annyira immunis. Mondjuk én szerencsére nem hízok kórosan, csak hízásra hajlamos vagyok. Amit sajnálok, mert annyira szeretek finomakat enni, és vannak bizonyos kaják, (pl. lasagne, pizza, görögdinnye) amiből még akkor is tudnék bőven enni, amikor már tele vagyok. De ha arról van szó (pl. most) akkor nagyon vissza tudom fogni magam. Talán írtam arról, hogy ez olyan, mintha jelezne az agyam, hogy most már sok, vegyünk egy kicsit vissza. Mostanság lényegesen kevesebbet eszek, tudok is fogyni. Ugye múlt hét vasárnap 23,60 voltam, ma reggel 23,39-et mértem. Úgyhogy nagyon jól alakul, ki is számoltam, hogy ha így haladok, akkor július végére-augusztus elejére el tudom érni az áhított 22-es testtömegindexet.

Aztán hosszú-hosszú idő után ismét elővettem a Super Smash Bros. Brawl-t, mert Ádám azzal akart játszani. Talán furcsa egy 2008-as játékról ilyet mondani, de már szinte tiszta nosztalgia. Hiszen akkor mennyit játszottu online. Csak hát már 4 év távlatából is lehet olyan kijelentéseket tenni, hogy így változnak az idők. Persze, nem változtam sokat, ugyanúgy elverhető vagyok, egy pár okos taktikát jól használok azért. És kölcsönbe a Super Paper Mariót, és a The Legend of Zelda: Twilight Princess-t vitte el.

Zsida mindvégig azt mondta, hogy őt nem lehet megfogni a Nintendo casual játékaival. Egészen addig nem, amíg bele nem mélyedik. Hihetetlen, hogy a Nintendo ezen világa is olyan szinten be tudja szippantani az embert, hogy ha nem szól senki, képes napestig játszani vele. Ugyanez volt nála a Wii Fit Plus esetében is. Totál ráfüggött a játékra, főleg az egyensúlyi gyakorlatok tetszettek neki. Bár annyira nem igaz ez a Nintendogs-ra, de azért azzal is eljátszogatott, pedig bevallotta, hogy hülyének nézett, hogy beszélek a kutyáimhoz, aztán ő sem bírta szó nélkül. Ez egy ilyen dolog, ezért kell megismerni a játékokat, mielőtt véleményt alkotunk róluk. Még ne adj isten ráérzünk az ízére.

Én is pont ezért vagyok nyitott a Nintendo casual játékaira, mert meg lehet vádolni azzal, hogy nem is valódi játékok, alacsony költségvetésből készültek, a cég csak nyerészkedni akar rajtuk, de mégis, egyszerűen olyan hangulattal áldották meg, hogy akaratlanul is rabjává válik az ember, aki nyit felé. A Wii-vel kezdődő (Sports, Play, Fit, Party) játékokba is olyan idióta grafikai elemeket tettek be, de mégis elhiszem, hogy a Wii Sports Resort-ban tengerparton sportolunk. Ez a kulcsa az egésznek.

A Wii Fit Plus eddig is néha elég érdekesen mért, az elmúlt napok mérést eredményei is ezt hozták ki: csütörtök: 23,87, péntek: 23,77, szombat: 23,87, vasárnap: 23,60. Most azon gondolkodom, hogy ez most emberi sajátosság, hogy ennyire ingadozhat a testtömeg, vagy a Balance Board mér rosszul?

Egyébként volt a Tescóban (lehet, hogy a Fogarasi útiban még van, a Váci útiban már nincs) 699 forintért egy EA Sports Active nevezetű program. Ez is testedző program az Electronic Arts jóvoltából. A borító sokáig nem győzött meg arról, hogy vegyem meg, sokáig hezitáltam is, aztán úgy voltam vele, hogy ennyi pénzt megér, hogy kipróbáljam. És hááát... Egyetlen előnye van a Wii Fit Plus-szal szemben, mégpedig hogy komplett 6 hetes edzési program van benne, amivel elvileg látványos eredményt lehet elérni. Igen ám, csak hogy a Wii Fit-nek van egy legyőzhetetlen előnye: Van egy hangulatvilága, mely képes arra inspirálni, hogy mindig elővegyem a programot. Az EA Sports Active ilyen téren totálisan semleges program, sőt, rendkívül idétlenül mosolyog az a csaj, aki bemutatja a gyakorlatokat, nagyon idegesítő, inkább elnyomom, csak ne lássam. A grafika nagyon furcsa. Le akarták utánozni a Wii Fit egyszerűségét, mert azt hitték, hogy ebben rejlik a siker titka, csak az a baj, hogy az EA Sports Active grafikája olyan üres, semmilyen érzést nem kelt bennem, pedig elvileg tengerparton edzünk, mégsincs olyan érzésem, mintha sirályok hangjától hangos homokos parton lennék. Egy próbát megért, de nem vettem elő többször.

Alapjáraton nem szeretem hirdetni a születésnapomat, mert beképzeltségnek tartom, de ha egybe van kötve egy jeles animés eseménnyel, amin én is jelen voltam, hát akkor nem hagyhatom ki. Igazából nem is azért "nehéz" belegondolni abba, hogy 26 éves vagyok, mert öregszem, (mert azért ebben a korban ilyet még nem mondhatok), hanem mert határozottan azt érzem, hogy egyre gyorsabban telik az idő, és mintha egyre kevesebb mindent van lehetőségem megélni az életben, és szabályosan kapkodni kell, hogy mindent megéljek, amit szeretnék.

A MondoCon jó volt, de olyan hibák voltak, amik miatt anno sokat szidták a MAT-ot, hogy semmit nem tudnak normálisan megszervezni. Ez annak fényében érdekes, hogy logikusan gondolhatnánk azt, hogy amikor kb. 3 éve kiváltak a MAT-ból, és átmentek a Mangafanba, azért mentek át, hogy megmutassák, hogy kell egy igazi cont jól megszervezni. Szarvashibák eddig nem voltak, de most nem volt bennük hiány. Az egyik ilyen nem is egészen hiba, úgy mondanám, hogy furcsaság, trendi angol szóval fogalmazva facepalm. Ugyanis a Cosplay.hu nemrég csinált a Cosplay TV-n keresztül egy kb. 11 perces videót, ahol bemutatják, hogyan zajlik egy MondoCon szervezése. Szerintem azok, akik hasonló korúak, mint én, azoknak azonnal feltűnhetett, hogy túlságosan rájátszanak arra, hogy ők most gondolkodnak, azon vannak, hogy minden a lehető legjobb legyen. Ez akkor lett volna hiteles, ha az első Hungexpós MondoConra készülnének így, ami a 2009. október 17-ei volt. Azóta voltak változtatások ugyan, de az alapok már itt le voltak fektetve, a 2010-es tavaszi MondoConra alakult ki a nagyjából végleges koncepció, azóta nem hiszem, hogy erősen gondolkodóba kell esniük, hiszen úgyis tudják már, hogy mi hol merre, hány méter. Szóval nekem eléggé fejfogós volt a videó, de aztán felfogtam úgy, hogy nem én vagyok a célközönség. Akit meg meg akartak fogni, azt ezzel meg lehet. Gondolok itt a fangörlökre. Beágyazni nem ágyznám be, de a link: http://www.youtube.com/watch?v=x4q5dPiOPBk Ha igazán adni akartak volna magukra, akkor a videó és a hang minőségén is javítottak volna. A másik, ami már hiba, az a jegyeladási szisztéma megreformálása. Bár én más oldaláról is megtapasztaltam, ugyanis segítettem bagszinak elvinni a MAT-os cuccokat, bekerültem a VIP bejáraton át. Mivel én előre megvettem, fel is tettem, ezért reméltem, hogy így bejuthatok. Először egyébként a többiekhez mentünk. Megjegyzem, negyed 10 volt, és még sehol semmilyen sor nem indult meg, de még asztalok sem voltak kint, ahol korábban eladták a jegyeket. O_O Pedig azokat már 8 óra után ki szokták tenni. Na, ebből mi lesz? Utána elmentünk a 2-es kapuhoz, ott megtaláltuk a VIP bejáratot, de senki nem volt, aki osztogassa a VIP jegyeket. Legalább 10 percet vártunk, míg Amina kijött, aki tudott jegyet adni, de ő is csak az egyik csoportnak hozott, akik már régebb óta vártak. Újabb negyed óra várakozás, közben megjött egy férfi, aki a pultjában rendezkedett volna, de nem tudott, mert nem mehetett be jegy hiányában. Aztán kijött egy csaj, aki már adott nekünk jegyeket, felmutattam neki a 2 napos jegyemet, és megkérdeztem, hogy felmehetek-e segíteni beadni? És tök flegmán válaszolt, hogy nem mehetek be, menjek át a többiekhez, mert nem engednek be a biztonsági őrök. Én meg nem voltam gyáva mondani, hogy a biztonsági őr nő meg mondta, hogy rajtuk múlik, erre a válasz, hogy jó, rajtunk múlik, menj vissza a többiekhez. Nem hadakoztam tovább, de annyira ideges lettem attól, hogy egy bunkó nő így beszél! Már korán reggel volt a véleményem a szervezési munkáról! Az egy dolog, hogy úszik az egész, és csúszásban vannak, de ha valaki emiatt nem tudja megőrizni a hidegvérét, az ne menjen el szervezőnek! Mire visszaértem a többiekhez, már nyitották a kapukat, de jegy sehol, közben látom, hogy az ajtónál hatalmas sor áll. Újabban 10 órakor kezdik el árulni a jegyet? De ez még hagyján, de hogy az ajtónál fogák árusítani a jegyet? Az szép tömegnyomort eredményezne, mert így azok se tudnának bejutni, akik előre megvették a jegyet. Rátelefonálok Night-ra, hogy hol van, még a vonaton. Időközben megjött Sami a barátjával, ő sem értett semmit, hogy mi van. Ők beálltak egy sor végére. Hátul ugyanis semmi nem jelezte, hogy melyik sor melyik. Én is ott kóvályogtam a sorok között, hogy melyik melyik, közben meg hallom a hátam mögött, hogy a Hungexpo rendesen kicseszett a Mangafannal. Ennyi MondoCon után miért tennék meg? Na mindegy, annyira nem foglalkoztat. 10 óra után látom, hogy kezd betódulni a nép. Na mondom szép, már csak a jegyvásárlást kell túlélni. Aztán arra leszek figyelmes, hogy nagyon jól haladunk, aztán a sor elején látom, hogy két lakókocsiban adják a jegyeket. Minő innováció! :o Annyira nem is vészesen, de bejutottam. De az a VIP-jegyes mizéria nagyon nem hiányzott. -_-

Előbb szétnézek, hogy mi hol merre van. A konzol részlegnél is szétnéztem. Azt persze, nem vártam, hogy lesz Nintendo, de azért érdekelt, hogy milyen X360, PS3 játékok vannak. Elnézegettem őket, de volt még sok-sok PS Vita is. Meg volt egy Gamer365-ös asztal, voltak kint szerkesztők az oldalról. Velük is beszélgettem egy kicsit. Majd elnéztem a karaoke felé. Kicsit leültem ott pihenni, majd szétnézek az árusok között. Igen, keresek Zelda mangát. A Trilliannál megvolt a hőn áhított Ocarina of Time 2. kötet, megkérdeztem, hogy mennyibe kerül. Megnézte az amerikai árát ($7.99), és rámondja, hogy 3.500 forint. O_O Az egy dolog, hogy gyengül a forint árfolyama, de nem ennyire. Az árrés meg túlságosan nagy, úgyhogy nem belőlem fognak meggazdagodni. Aztán még az Animeland-nél volt Zelda manga, bár ott csak a Link to the Past, és Four Swords 2. kötet, de ezek legalább 2.400 forintok voltak. Erre már sokkal inkább azt mondom, hogy elfogadható, úgyhogy le is csaptam a LttP mangára, a Four Swordsnak érdemesebb lenne az első kötetét előbb beszerezni. Meg is beszéltem az Animelanddel, hogy a többit behozatom velük. És komolyan gondoltam. Természetesen nem egyszerre, csak fokozatosan. Visszamentem találkoztam Nighttal, Tukeinonnal, Neelával és Megumival. Ma csak egyszer énekeltem, de az elég volt. Tényleg régen énekeltem, és totál elfelejtettem, hogy kell magas hangon énekelni. Ráadásul teljesen legyengültem a dal végére. Zsibbadt mindenem, és remegtem, de nem az izgalomtól. Úgyhogy nagyon durva volt, aki kiesik az éneklés ritmusából, az bukik, itt nincs mese. De az a baj, hogy nincs lehetőség normálisan gyakorolni énekelni, ugyanis az albérletben harmonika ajtó van, és szinte mindig vannak otthon, így nagyon ritka az az alkalom, amikor van lehetőség gyakorolni. Vagy hol máshol? De nagyon hálás vagyok Tukeinonnak, hogy a kedvemért kijavította a Code Geass: Colors kfn-t, csak az összes gyakorlásom annyi volt, hogy egy párszor megnéztem a kfn-t, és suttogtam magamban a szöveget, hogy legalább a ritmusa meglegyen. Azzal nem is lett volna baj. Úgyhogy a verseny kilőve. A versenyig a karaoke teremben Zelda mangát olvastam, Nintendogsoztam, Mario Kartoztam, én olyan jól elvoltam egymagam. Night meg is jegyezte (akinek meg fülhallgató volt a fülén ugyanabban a teremben), hogy milyen jól szórakozok. Végülis az énekesjelöltek hallgatása nem feltétlen kell, kötelezzen a szem használatára, én meg érdekes mód a karaokén meg tudom úgy osztani a figyelmemet, hogy a fülemmel figyelem az énekeseket, miközben mangát olvasok.

Aztán a verseny. Háát, voltak, akik szépen éneketek, egyedül Megumit tudom kiemelni, olyan új oldalát mutatta meg az énekhangjának, hogy csak lestem, hogy mi ez a mély hang. Nagyon nagyot alkotott. A 13. versenyző után Night, Neela és Megumi elhívtak, hogy menjek velük enni. Miután vagy fél órát álltam sorban a Takebayashinál, és még el is fogyott a rizs, és mivel már annyira éhes voltam, hogy úgy döntöttem, nem várom ki, és az Animelandnél vettem ilyen rizspelyhes mogyorót. Finom volt, de nem elég. Úgyhogy elmentem Megumiékkal az Árkádba, ott az Intersparban vettem magamnak joghurtos Győri Édes Jó Reggeltet, meg egy energiaitalt. A többiek is vásároltak maguknak, de ők még aztán mentek a Mekibe is enni. És közben beszélgettünk mindenféle állatságot, nagyon jól éreztük magunkat, szétröhögtük a fejünket. Ezután a 100-as busszal mentünk vissza a Hungexpóhoz. Vissza a karaokéhoz, hallgatni a többieket, meg vártam az eredményhirdetést, annak ellenére, hogy nem versenyeztem, azért még érdekel, hogy mi lett a vége. 19 órakor volt a nagyszínpadon. Akkor jutott az eszembe, hogy mivel ilyenkor össznépi eredményhirdetés van, ezért mire a karaoke sorra kerül, ehhez képest elsőként hirdetett eredményt Amina és Daki. De előtte egy iszonyú hangos trance zenére ment egy egyébként nagyon jó tánc, de komolyan, csoda, hogy nem süketül bele az ember, még hátul is belehasított az ember fülébe a zene. Az eredményhirdetés meg... hát, fogjuk rá, bár az első helyezett egyáltalán nem jut az eszembe, a második helyezett megvan, viszont a harmadik helyezett tüske. Bár lehet tanulni tőle. Egy srác volt, aki Megumi Hayashibara: Sunadokei dalt énekelte el. Ja, nem a srác neve tüske, hanem úgy értettem, hogy a szívemnek az, mivel, ha úgy vesszük, sorstárs, hiszen én is női előadókkal próbáltam érvényesülni, de ilyen 16. voltam a 19-ből, meg 11. a 15-ből. Végülis tisztán énekelt a srác, de erőtlen volt a hangja, bennem nem keltett olyan nagy hatást, viszont amivel kivívhatta a zsűri szimpátiáját, az az előadás, a szemkontaktus. A különdíjas srác meg... Engem nem lehet poén terén meghatni azzal, hogy egy fiú poénból kiáll, és átéléssel elénekli a Dokuro-chant, főleg úgy, hogy az az elején elhasználja minden erejét. Nem ő az első fiú, és újat nagyon nem lehet felmutatni. Lehet, nem lenne hülyeség olyat csinálni, amit Tukeinon mondott az egyik zenekvízben az egyik szám alatt, hogy van egy tiltólista az amerikai animés rendezvényeken, oda olyan karaokék kerülnek, melyeket túl sokan énekeltek már, és elég volt belőlük.

Részemről ennyi volt a con első napja. Bagszival együtt mentünk el, előbb az Europark InterSparjába, majd hozzám megmérni magam a Wii Fit Plus-szal, végül vissza hozzá. Itt vacsoráztunk, közben meg szenvedett az Oroszlánkirállyal. Ott a helye a Hardest SNES games ever toplistán. Lehetne arról is külön postot írni, hogy miben változtak ennyit a játékok. De az Oroszlánkirályból kéne versenyt csinálni. Aki végigviszi a játékot egyhuzamban, azoknak automatikusan jár egy SNES konzol. Ki próbálja meg?

A MondoCon meg összességében jó volt. Érdekes azt megtapasztalni, hogy bár történtek dolgok a karaokés berkeken belül, letisztultak számomra emberi kapcsolatok, azért magának az Adarna Karaokénak még mindennek ellenére is van egy egyedi hangulata, ami miatt nagyon jó eljárni. CSAK KI A SZABAD LEVEGŐRE!!! Iszonyú meleg van, és nincs semmi levegő már a nap végére. Tényleg találjatok ki erre valamit, mert ott nem maradhat a karaoke. A sátor, az az igazi! Nyáron, 40 °C-ban, mindenki álma sátorban karaokézni. ^^' Maga a MondoCon meg néhány baki ellenére jó lett. Ja, és a végére hagytam még egy furcsaságot. Én vártam, hogy akkor jó, lehet, hogy én is pecsétezni fogok. Lazán azt gondoltam, hogy lesz egy külön papír, amin gyűjthetjük, de nem! Meg kell venni hozzá a Mondo magazint. Ne csinálják már, hogy ennyire rá akarják kényszeríteni az embert, hogy megvegye a magazint, ha pecséteket akar gyűjteni! Ráadásul hátoldalt van, a fényes oldalon a pecsétek helye, olyan gyönyörűen szétkenődik, hogy ott aztán lehet gyűjteni. Szóval ez is epic fail volt a részükről. Szóval volt itt sokminden, mindezek mellett érdemes volt elmenni.

Wii Fit megjelenés Japán: 2007. december 1. Amerika: 2008. május 19. Európa: 2008. április 27. Wii Fit Plus megjelenés Japán: 2009. október 1. Amerika: 2009. október 4. Európa: 2009. október 30. Fejlesztő: Nintendo Kiadó: Nintendo Műfaj: Fitness Játékmód: 1-2 játékos Irányítás: Balance Board és Wii Remote Wi-Fi: Nincs Platform

A Wii megjelenésének idején készült egy paródiareklám, ahol egy elhízott hölgy mellett egy csinos, sportos csaj mondta a maga kedves hangján, hogy a Wii megmozgat, sportosak leszünk tőle, míg az elhízott nő a PS3-ról áradozott, hogy mekkora játékélményt ad. Nem nehéz kitalálni, hogy az a rövid videó a Nintendónak kedvezett, és bár a Wii Sports annyira azért mozgat meg, de hogy a kiotói óriás cég mennyire komolyan gondolta, hogy egy új réteget akar bevonni a videojátékok világába, arra a Wii Fit az ékes bizonyíték.

Sokan nem azért nem járnak konditerembe, mert nincs idejük, hanem mert egyszerűen szégyellősek, félnek, hogy mások is észreveszik, hogy a lelkesedésük mögött nem feltétlen rejtőzik fizikai erő. Persze, otthon is van lehetőség edzeni, hiszen ott vannak a fitness videokazetták, DVD-k, súlyzók, egyéb kondigépek, tehát számtalan lehetőségünk van arra, hogy javítsunk a "Magyarország 50%-a túlsúlyos" arányon. De amikor az elején nagy lelkesedéssel belevágunk a fogyókurás tervünkbe, még mindig jól megy, hiszen a mérleg folyamatosan kevesebbet mutat. De a folyamat egy idő után meg szokott állni, ahogy a mi lelki erőnk is alábbfagy, hogy hiába a kemény edzés, és koplalás, nem fogyunk. Aztán meg is unjuk a gyakorlatokat, hogy mindig ugyanazokat csináljuk, és csak visszavágyunk a nem éppen egészséges kaják felé. Állítom, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ugyanezeket átélte, akkor engedtessék meg, hogy bemutassam a Nintendo egyik legújabb innovációját, a Wii Fit-et!

Egy hatalmas dobozt bontunk ki, benne a játék (inkább program), és a Wii Balance Board. Rajta végezzük az edzésprogramokat. Aki még az üzletben tépelődik, hogy megvegye-e, annak nagy visszatartóerő lehet, hogy az ára eléggé magas. Mert bár aranyos dolog egy mérlegszerűségen ugrálni, de hogy pár napra kielégítse az ilyen jellegű vágyait, arra kicsit sok a kb. 25.000 forintos ár. Teljesen jogos a kérdés, hogy hatásosak-e a programok. Nos, erre én vagyok az egyik élő példa, hogy aki komolyan csinálja, az nagyon szép eredményeket érhet el vele. Ha úgy döntünk, hogy megvesszük, hazavisszük, és beüzemeljük, akkor egy aranyos kis figura fogad minket. Igen, ő a mi Balance Board-unk. Érdemes meghallgatni a kezdeti tanácsait a helyes testtartásról, és étkezésről. Ezután megadjuk a testmagasságunkat, és megmér minket. Először a testtömegindexünket (BMI) láthatjuk, de a weight-re kattintva megnézhetjük a testtömegünket. Ezután egy gyors gyakorlat keretén belül felméri, hogy hány éves szintjén van a testünk. Ha kicsit pofátlannak érezzük a beszólásait, ne sértődjünk meg rajta, csak a javunkat akarja. És végül beállíthatjuk, hogy mennyi idő alatt hány kilót szeretnénk fogyni, és kezdődhet a nem éppen könnyű, de annál diadalmasabb utunk a fogyás, és a szép alak felé!

Nézzünk is körbe, milyen lehetőségeink vannak az edzésre: Jóga, izomfejlesztő, Aerobic és egyensúly. Akárki is tervezte a Wii Fit-et, nagyon jól tudta, hogy a szép alak eléréséhez nemcsak eszeveszett futkározásra, és 100 fekvőtámaszra van szükségünk, hanem a jó gyakorlatok kivitezését meg is kell alapozni. Erre valók az egyensúlyi, és a jóga gyakorlatok. De menjünk is szépen sorban. A Jóga Indiából származó "testmozgás", azt a célt szolgálja, hogy testünk a természettel eggyé válva ellazuljon. Ezáltal könnyebb bizonyos gyakorlatok elvégzése. Többféle alakzatot vehetünk fel: Szék, fa, félhold, de üdvözölhetjük a Napot is. Összesen 15 gyakorlat van, a Wii Fit Plus-ban, +3 póz kapott helyet.

Az izomfejlesztő gyakorlatoknál erősíthetünk. Vannak egyszerűbben kivitelezhető, de vannak komolyabb feladatok is. Akárcsak a Jógánál itt sem csak azt nézi, hogy egyáltalán megcsináljuk-e az adott gyakorlatot, hanem hogy hogy csináljuk meg. A Balance Board érzékelése hihetetlenül precíz, érzékeli a legkisebb mozgást is. Így fontos, hogy az adott gyakorlatot a lehető legpontosabban végezzük el. Már azért is, mert tényleg hatásos. Összesen 15 gyakorlat van, a Wii Fit Plus-ba +3 gyakorlatot tettek bele. A játék elején egy személyi edzőt választhatunk, aki a jógában, és az izomfejlesztő gyakorlatoknál segít. Egy férfi és egy nő, igazából nincs nagy különbség a hanglejtésen kívül, talán annyiban jó, hogy ki milyen nemű edzőt szeretne magának.

Az Aerobic lényege, hogy kisebb izomterhelés mellett nagyobb fogyást érjünk el különböző szórakoztató gyakorlatok által. Van lehetőség bőven, lehet futni, sétálni, Hulla-hopp karikázni, de a boksz is alkalmas zsírégetésre. A Wii Fit Plus nem tartalmaz új gyakorlatokat, mind a két verzióban 9 gyakorlat van.

És nem utolsósorban egyensúly gyakorlatok, hiszen mi értelme van a jó fizikai erőnlétnek, ha nincs meg az egyensúly? Mindkét Wii Fit 9 gyakorlatot tartalmaz, és nagyszerűen lehet fejleszteni az egyensúlyérzéket olyan feladatok segítségével, mint a síugrás, Snowboard, fejelés, kötélen sétálás. Ezek inkább játékos feladatok, napi gyakorlat végi lazításra is megfelelnek.

A Wii Fit Plus-ban további 15 gyakorlatban tehetjük próbára a fizikai képességünket. A második kiadású Wii Fit nagy figyelmet fordít a testmozgás mellett arra is, hogy a test és az elme együtt működjön. Erre van a "Perfect 10", ahol gombákon számokat látunk, és azokat a gombákat kell a csípőnkkel megvilágítani, melyek összege a 10-et adja. Emellett itt lehet Kung Fu-zni, biciklizni, golfozni, hógolyózni. A Wii Fit Plus újdonsága a My Wii Fit Plus, ahol saját edzéstervet állíthatunk össze, valamint különböző statisztikai adatokat nézhetünk meg az eddigi munkánkról.

Valamilyen szinten igazságtalanság is egy casual játék esetében szavatosságot értékelni, mert ezeknek igazából soha nincs vége, attól függ, hogy mennyire vesszük komolyan a programot. A grafika, és a zene kellemes, semmi kiemelkedő, de aki ezen program segítségével akar lefogyni, annak sikerülni fog. Az biztos, hogy a Nintendo komolyan gondolta, hiszen többféle gyakorlat van, de hogy a hátrányokat se hallgassuk el, a Balance Board akármennyire is precíz, bizonyos gyakorlatokat pontatlanul érzékel, például a Jackknife-nál elég csak felemelni a lábunkat a Balance Board-tól, és máris ejó pontot ad, így több gyakorlatnál könnyű elérni a 100%-ot. Amikor mondta az edzőm, hogy "Those are impressive abs", én csak sajnálkozva magamra néztem, hogy bár úgy lenne! Ezeket a pontatlanságokat be lehet tudni annak, hogy még nincs meg az a technikai feljettség, hogy a Board ne csak azt nézze, hogy egyáltalán felemeltük-e a lábunkat, hanem hogy megvan-e pl. 50 cm távolság. Mert bizonyos gyakorlatokat tényleg szinte gépi precizitással nézi, főleg azokat, ahol fontos, hogy hol van a súlypont, például a lábemelés, ahol annak alapján nézi a gyakorlat pontosságát, hogy a másik lábunk mennyire marad egyhelyben. És mivel jógagyakorlatok kivitezelése nagyjából ettől függ, ezért azokat döntő többségében nagyon nehéz pontosan megcsinálni.

De aki eltökélte, hogy márpedig le fog fogyni, annak itt a lehetőség, hogy otthonában is változatos gyakorlatokat végezzen, aki érzi a hangulatát, az képes lesz akár duplaannyit is megcsinálni egy adott gyakorlatból, mint normál esetben. Csak tessék életmódot is váltani, és az eredményért bár sokat kell küzdeni, de meg fog térülni!

Grafika: 7/10 Játszhatóság: 8/10 Szavatosság: 9/10 Kihívás: 7/10 Zene / Hang: 9/10 Hangulat: 9/10 + Változatos gyakorlatok + Nagyon precíz érzékelés + Saját edzésterv - Itt-ott pontatlan - Nem biztos, hogy mindenkinek bejön 81%