Ma megvettem a második Disney DVD-t, ami még hiányzott a gyűjteményemből, a Dumbót. Ennél a DVD-nél vártam a leginkább, hogy menjen le az ára, mert ezt láttam a moziban, és emlékszem, milyen rossz szájízzel jöttem ki a film végén. Sokat nem reméltem tőle, de tudtam, hogy sokallani fogom érte az 1.999 forintot, és bánni fogom, ha az lesz, hogy feléled a Pro Video, és újra piacra dobja, immár nyomott áron, 990 forintért. Mindenesetre megvettem, vállalva a következményeket, és nem kaptam jobb eredményt, mint a moziban.
Már az első Disney klasszikusok megfilmesítésénél hangosak voltak azok a kritikák, hogy a cég végső célja ezekkel a filmekkel nem más, mint megtömni, az amúgy is feneketlen páncélszekrényüket. Ezt már akkor elhittem, láttam benne igazságot. Gyakorlatilag nem is túlzás kijelenteni, hogy ha készpénzben lenne minden pénz, ami a Disney birtokában van, rekonstruálhatnák maguknak Dagobert bácsi páncéltermét, mert akkorára van szükségük. De én ezzel alapvetően nem foglalkozok. Úgy vagyok vele, amíg kiváló filmet látok, addig a bevétel, és a ráfordítás, számomra csak egy extra információ, ami anyagiakban és sikerben is visszaigazolja a film minőségét. Ideális esetben, persze. De ezt a filmet annyira rossz volt látni, hogy itt már én is azt gondoltam, hogy a Disney már nem jön ki új ötlettel, csak a pénz a fontos. Konkrétan meg is fogadtam, hogy se az Aladdint, se az Oroszlánykirályt nem fogom megnézni a moziban. És így is lett. Nem láttam őket, fogalmam sincs, milyenek.
A legrosszabb az egész filmben a színészi játék. Az csak egy rossz pont, hogy mindenki sablonszerepet játszik: Ott vannak a gyerekek, akik még hisznek a csodákban, a csodákból kiábrándult apjuk, valamint a pénzéhes cirkuszigazgató, aki mindent a bevételben mér. De ennél rosszabb, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy a színészek nem élvezik a szerepüket. Eljátsszák a szerepüket, mert leszerződtették őket, de nagyon ritkán látok ennyire erőltetett színészi játékot. Konkrétan olyan érzésem volt, hogy a színészek utálják az egész filmet. Csak legyenek túl rajta a lehető leghamarabb. Egyetlen egy szerep tetszett, a kövér cirkuszi mutatványosé, aki a végére hableány lett. Talán nem is ez, nem maradt meg bennem, hogy mi lett ő a film végére. Az a lényeg, hogy ő az egyedüli, aki jó volt színészként. Nagyon tetszett az a jelenet, amikor eljátszotta, hogy ő a vízben akar lenni, hogy megtévessze a rendőröket. Ahogy bedobta őket a vízbe, az tényleg vicces volt, és nevettem rajta. De sajnos ez az egyetlen jó jelenete az egész filmnek.
Pedig látványvilágra nem lehet panasz. A film 1919-ben játszódik, láthatóan azon voltak, hogy korhű jelmezekkel és ruhákkal, tárgyakkal, felszerelésekkel, visszahozzák az adott kort. Ebben mindenképp a maximálisat nyújtották. Ahogy a film végén a tűz is, bár ha sablonszerepről meg sablonjelenetről beszélünk, azért az ott nagyon jelen volt. 30-on túl már nekem sem lehet bemesélni, hogy apa a gyerekekkel az égő sátorban várják a sorsukat, megjelenik Dumbó, aki a semmiből kimenti a bajba jutottakat. Már önmagában azért sántít az egész jelenet, mert azért nyilvánvaló, hogy abban a forróságban minimum rosszul kellene lenniük, de rosszabb esetben füstmérgezés is beállhatna. Az már csak ezután jön, hogy mennyire fájdalmasan sablonos a jelenet. De még ezer és egy helyen bele lehetne kötni a filmbe, de azt gondolom, hogy ennyi is elég, hogy demonstráljam, hogy miért rossz a film.
Most pedig lássuk magát a kiadást. A DVD-re a megszokottól eltérően nem 21:9-es képaránnyal került fel a film, hanem 16:9-ben. Én ezt inkább előnynek gondolom, mert azért sokaknak még 16:9-es képarányú TV-jük, monitorjuk van, így a kép az egész képernyőt betölti. Ráadásul adott esetben régi TV-n is jobban nézhető. Amúgy megéri, mert a kép nagyon szép. A hang is 5.1-es, 384 kbps, ahogy az szokás DVD-nél, ami érdekesség, hogy a megszokott angol és magyar hang mellett nem cseh és szlovák van, hanem finn és svéd. Északi nyelvet tanulók előnyben. Extra viszont ezen a DVD-n sincs, pedig egy "így készült" vagy "audiókommentár" menthetette volna a menthetőt.
Így viszont marad egy hitvány DVD-kiadványnak, a film meg olyan Disney-klasszikusokkal versenyez nálam a legrosszabb címéért, mint az Alice Csodaországban vagy a Kőbe szúrt kard.
Film: 3/10
Kép: 9/10
Hang: 9/10
Extrák: 0/10
Borító: 5/10
+ Kiváló kép- és hangminőség.
- Az egyik legrosszabb Disney film, semmi extra.
38%
Ahogy írtam pár hete, megörültem annak, hogy újabb Disney klasszikusok jelentek meg O-ringes kiadásban, közöttük jó néhány olyan, amit még nem is láttam, hogy Magyarországon megjelent volna. Közülük A kőbe szúrt kard esetében volt olyan érzésem, hogy az nagyon jó lehet, azt élvezni fogom. Végig hajtott a kíváncsiság, hogy milyen lehet, ma meg is vettem. Artúr király legendáját mesélik el ebben a Disney klasszikusban, egy átlag kisfiúból lesz király. Egy jellemfejlődést reméltem, méghozzá olyat, ami felnőttként is inspiráló lesz. Meg is néztem, de sajnos csalódás ért. Ilyen az, amikor vannak kifejezetten érdekes karakterek, melyek érdekessé tehetnék a rajzfilmet, színessé a történetet, de mind hiába, mert nem sikerült. Hihetetlenül sótlan az egész, nem érzem a dinamikát, de ami ennél is nagyobb baj, hogy még olyan jellegű jellemfejlődés sem volt, mint amit mondjuk Aladdin megélt. A fiú végig az az esetleg kis kölyök marad, és Merlinnel, a varázslóval közös kalandjuk sem hozott nála semmilyen fejlődést, nem érzem át azt, hogy ő alsó rangú gyerek, ezáltal nem lehet lovag, ami egyébként nagy álma. Legfeljebb fegyverhordozó. És ahogy kiveszi a kőből a kardot, az is olyan jelentéktelen. Vannak azok a hatásvadász filmes jelenetek, melyben ugyan nem sok hitelesség van, mégis emlékezetessé teszik a filmet, de itt ezt se próbálják meg. És ahogy ott ül királyként a trónon, ugyanaz a szerencsétlen gyerek maradt, aki nem akar király lenni, a korona is rosszul áll rajta, ő csak egyszerű ember akar lenni. A srác amúgy Hamupipőke fiú kiadásban, mert ő csinál meg minden házimunkát, míg a család többi tagja csal lazsál, nem csinálnak semmit. A mostohaapja is csak parancsolgat neki. Úgyhogy vannak utalások előző Disney klasszikusokból. Hát ebből lehetne jellemfejlődést csinálni a javából, de nem érezteti azt velem, hogy bár király lett, de ember maradt, mert éreztethetné ezt is. De ezt akkor érezném, ha átment volna egy jellemfejlődésen, de alapvetően megmaradt önmaga, de azáltal, hogy életerősebb fiú lett a történések által, alkalmassá vált királynak. De itt az alkalmasság tökéletes hiányát látom, nem érzem azt, hogy egy nagy és legendás ember történetét láttam volna. Az egyik legvérszegényebb Disney klasszikus, amit eddig láttam.