Nagyon kevés a valós Black Friday akció, erről szerencsére egyre többet olvasni. Arról nem is beszélve, hogy a kereskedelemben dolgozókat szinte teljesen kizsigereli a decemberi időszak. De most sikerült találni egy olyan akciót, ami megérte, ráadásul nem olyan, hogy emelték előtte az árát, majd újra levitték, sőt, senkit nem kellett agyontaposnom érte. Ez pedig a Pokémon Silver Version, amit a Konzolvilágban vettem meg 2.990 forint helyett 1.390 forintért.
Amikor megjött a MondoConos promóteri pénz, akkor nézelődtem a konzolboltok weboldalain, hogy mit vehetnék, és szemeztem ezzel is, mert terveztem megszerezni mind a három második generációs Pokémon játékot. A Gold már április óta megvan, már csak a Crystal hiányzik. Amúgy itt a doboz tényleg csak dísztárgy, mert csak a letöltőkód kártyáját tartalmazza.
Ennyi az össz. De szeretem a Pokémont, és igazából megéri ezt a dobozos verziót is megvenni, de ez tényleg csak gyűjteménybe kerül, a polcra.
Még nem fogok komolyan játszani a játékkal, csak profilt hoztam létre. Bár manapság keveset Pokémonozok, de tartom magam ahhoz, hogy csak majd akkor veszem elő a második generációs Pokémon játékokat, ha majd mind a három első generációs játékot végigjátszottam. Igazából most úgy van, hogy a Red van végigjátszva, ott küzdöttem meg az elit négyessel, végül a riválisommal. A Blue-ban megvan mind a 8 jelvény, de még nem jutottam el a ligába. Tehát ezt kéne végigjátszani. A Yellow-ban meg 4 jelvénnyel valahol félúton vagyok elakadva. Előbb ezeket fogom végigjátszani, mielőtt elkezdem a második generációs játékokat.
Ez még nem minden, megveszem a Pokémon Crystal-t is, megrendelték nekem a Konzolvilágban a központi raktárból. Várom, hogy megjöjjön, az is 1.390 forintért lesz az enyém.
Megjelenés (Pokémon Red & Blue)
Japán: 1996. február 27. (Red & Green)
1996. október 15. (Blue)
Amerika: 1998. szeptember 30.
Egy rövid openinggel indít a játék, aztán itt is az adatok megadásával kezdjük. Hősünknek saját nevet adhatunk, majd a riválisunkat is elkeresztelhetjük. Aztán indulhatunk is utunkra, hogy legyőzzük a 8 teremvezetőt, majd az elit négyest, hogy mi legyünk az Indigo liga bajnoka. Aki az újabb Pokémon játékokkal kezdett, azoknak szokatlan lesz ez a játék, egyrészt a végtelenül egyszerű grafika miatt, másrészt meg a lehetőségek is (az új játékokhoz képest) hihetetlenül kezdetlegesek voltak. Nem lehetett EV-zni, nem voltak Shiny Pokémonok, nem lehetett eventeket fogadni, hogy mega fejlődésekről már ne is beszéljünk. Csak a játék a maga egyszerűségében, és aki elengedi az esetleges elvárásait, az hamar meglátja, hogy nem véletlen volt már az első játékkal is rettenetes nagy mánia a Pokémon körül, hiszen már az első generációs játék is hihetetlenül addiktív, akár több órás játékra is sarkallhat. 
Ezért is javaslom mindenkinek – mint „nem annyira hardcore Pokémon rajongó, mint sokan”, hogy aki szeretne elmerülni a Pokémon világába, annak érdemes az első generációs játékok egyikével (vagy mindegyikével) kezdeni, mert a maga egyszerűvégével nagyszerűen bevezet a Pokémonok rejtélyébe. Itt még nem volt annyi típusa a zsebszörnyeinknek, mint az újabb játékokban, így fokozatosan tanulhatjuk meg, hogy melyik Pokémon mire képes, melyik ellen erős, és melyik ellen gyenge, valamint melyik tárgyat hogyan hasznosíthatjuk. És azért lássuk be, hogy azért a lehető legtöbbet hozták ki a Game Boy-ból a Game Freak-nél, hiszen ott jegyzik a legtartalmasabb monokróm RPG-k között. Itt még „csak” 151 Pokémont kell elkapni, és a három választható Pokémon Bulbasaur, Charmander vagy Squirtle voltak. Amelyiket választottuk, a másik kettővel biztosan nem fogunk találkozni a játék során, így érdemes megfontoltan választani. Ez alól a Yellow verzió a kivétel, mind a három kezdőpokémont elfoghatjuk, ahogy Ash is tette az animében. A sárga kiadás abban is több az elődeinél, hogy másképp nézni ki a Pokémonok, sokkal inkább hasonlítanak az animében, és a későbbi játékokban látottakra. És persze attól, hogy egyszerűbb a játék, messze nem jelenti azt, hogy sima ügy lesz végigjátszani. Már ebben a játékban is van lutri bőven, például világítás nélkül végigmenni a kőalagúton, a harmadik teremvezetőnél a puzzle, vagy a szellemek rejtélye Levendulavárosban, aminek ugye igen szomorú háttértörténete van. Meg persze a Rakéta csapattal is felvesszük a harcot.
Tehát semmiképp ne ítéljük meg a játékot az egyszerű mivoltáról, mert hihetetlenül rá lehet függeni. Hangulatos és pont annyira nehéz, hogy a kezdő játékosok is megismerjék a sorozat sava-borsát, de egyáltalán nem megoldhatatlan, így sikerélményt okoz a játék. Mindenképpen érdemes megnézni, hogy honnan indult el a Pokémon játéksorozat, és aki elengedi azokat az elvárásokat, amiket az új játékok már alapvetően tartalmazzák, gyorsan megláthatja, hogy bizony volt alapja a Pokémon-láznak már a kezdetekben is.
Grafika: 8/10