Nem sokkal az előző blogpost megírása után eszembe jutott, hogy a szekrény tetején van egy bőrönd, amivel utazok. Ha azt nem használom, könyveket tárolok benne. Ott nem néztem szét. Örömmel jelemtem, ott volt a megoldás. Ráadásul nemcsak azokat a német könyveket találtam meg, amiket hiányoltam, de egyéb könyveket, amik a könyvespolcra valók. Így máris jobban néz ki.

És ha már előkerültek könyvek, akkor rendezgettem a többi polcot is. Egyelőre kifejezett koncepció nincs, de ez a polc lehetne a fantasy könyveknek, plusz néhány könyv TV műsoroknak.

Végre ki tudtam tenni a Harry Potter és a Gyűrűk ura könyveket is! Plusz van néhány Best of könyvem, ezek nagyon jól mutatnak itt. Ha emlékeztek rá, 2011-ben adták ki, 1990-2009 között minden évnek volt egy kis könyve, az akkori év legjelentősebb eseményeivel. Nekem nagyon bejött, szerettem is olvasni, bár ahogy látható, kissé foghíjas. Ha valahol be tudnám szerezni a hiányzókat, örömmel venném.

Illetve van egy részint "mindenes" könyvespolcom, de aztán úgy alakult, hogy a régi informatikai könyvek kerültek ide, mellette az összes többi.

Van itt HTML, Windows XP, Photoshop, ECDL, MP3, de még Windows 95/98 könyv is. Plusz egyéb menőségek.

Persze ez nem minden, csak nem minden könyvnek tudok helyet csinálni. A többi be van dobozolva.

Ezt a rendet a napokban alakítottam ki. Eredetileg két-két polcot foglaltak el az anime DVD-im és a mangáim. De ezért azért nem voltam lelkes, mert túl kevés könyv volt kint, és annál azért lelkesebb olvasó vagyok. Így azt találtam ki, hogy a régi mangáimat egy polcra egymásra teszem, ahogy az anime DVD-imet is. Így két polc felszabadult. Az igazat megvallva most sokkal jobban tetszik. Még szívesebben vagyok itt.

Nem vagyok teljesen kész a szobám elrendezésével, de ha igen, szívesen körbevezetlek a retro szobámban.

Mostanság a retro részlegre erősítek. A vaterán párszáz forintos tételek a szótárak, be is ruháztam egy német kéziszótárra és egy holland kisszótárra.

Ez volt az a kiadás, amivel gyerekként újként találkoztam, ezért ezt keresem. Ez teljesen jó állapotú, már megsárgultak a lapok, de ezesetben nem számít. Az a fontos, hogy ne álljon ki belőle lap, és ne szakadjon meg a kötés. Ezekben hibátlan, a többi irreleváns számomra.

Holland szótár meg már a '90-es évek elején is létezett. Ez is rendben van. Lapok nem állnak ki, kötés rendben van. Ennek is már megsárgultak a lapjai, de itt sem számítanak.

Alakul a régi nyelvkönyv részlegem is.

Minden német, holland és japán könyvem. A kultúrával foglalkozó könyvek is itt vannak. Csak kicsit hiányos, mert sem találom a régebbi német nyelvvizsga-felkészítő könyveimet. Ha azok meglesznek, frissítem a képet. És ha majd kész leszek a régi könyveim rendezésével, majd mutatok képeket.

Helyhiány miatt jó ideje a szekrényben vannak a nyelvkönyveim. Gondolkodtam, hogy hova tehetném őket, hogy mindennek legyen helye, de csak tegnap találtam ki az új rendszert. És az eredmény? Nos, íme.

Főleg, német, holland, japán könyvek vannak, illetve a Holnap kiadótól érdekelt a kínai könyv is. Minden megvan, jó könyvek ezek.

És végül úgy tudtam nekik helyet csinálni, hogy a régi CD-ket átvittem a retro szobába, csak az újakat hagytam itt.

A retro szobában nincs semmi, ami online működik. Csak a telefont vittem át akkor, amikor ott akartam valamit fényképezni. De aztán eszembe jutott, hogy megvan még a Kodak digitális fényképezőgép, esetleg beizzathatnám.

Minden megvan hozzá, amit gyárilag csomagoltak a gép mellé. Eszembe jutott, hogy ezzel csinálhatnék képeket a retro szobában, ha ott akarok valamit. Újra üzembe helyeztem. Feltöltöttem, tökéletesen működik. És milyen képet csinál?

Nem egy fotókiállításra valót, de a célnak megfelel. Újra használva lesz és a megfelelő helyen. Egyébként meg nagyszerű, hogy 10 éves már a fényképezőgép, és még mindig kiválóan működik. Van még egy 32 GB Philips SD-kártyám, az van benne.

Egyébként a rendezkedésnek olyan haszna is volt, hogy a japán és holland témájú könyveim is sokkal rendezettebbek.

Együtt voltak a holland és japán nyelvkönyvekkel (a németek voltak a szekrényben), így egymás hegyén-hátán álltak, de így szétválogatva nagyon jól néznek ki. Elégedett vagyok a munkámmal.

A régi CD-ket meg nem nagyon tudtam ízlésesen elhelyezni, de kezdetnek megfelel.

Ráadásul a virág is belelóg a képbe. De ennyi helyet tudtam csinálni. Arra már többször gondoltam, hogy ugye az új dolgok egyre kevésbé vannak jelen fizikális formában, és az idő előrehaladtával egyre több minden válik retróvá. És már így is alig van ott hely, könyvek nagyrésze már dobozolva vannak, és ha egy idő után minden átkerülne, gyakorlatilag szobát kéne cserélni. Az új dolgok kerülnének a kis szobába, a régiek meg a nagyba, és akkor kényelmesen elfér minden. De ez a jövő zenéje.

Hat év fél év után, a mai nappal egy sikeres szóbeli vizsgával lezártam az egyetemi éveket. Büszkén jelentem, hogy mától én is diplomások táborát erősítem!

Nem volt feltétlen nehéz a szóbeli vizsga. Először volt a szakdolgozatvédés. Összefoglaltam a témaválasztás okát és célját, válaszoltam a feltett kérdésekre. Ez hollandul ment, egész jól. Legfeljebb egy-egy szó nem jutott eszembe. Aztán volt nyelvészet: "A főnév alaktana" tételt húztam ki. Ez is nagyjából jól ment. Beszéltem a többes számról, névelőkről, kicsinyítőképzőkről. Ezt is hollandul mondtam, és jól ment. Viszont az irodalomból elég nehéz tételt húztam: "A hűség témája a régi irodalomban", ezért ezt mondhattam magyarul. Ez azért nehéz téma, mert a középkori holland irodalom meglehetősen komplex. Nemcsak mert több témáról szól egy adott irodalmi mű, hanem mindegyik témát részletesen ki lehet elemezni egy mű kapcsán. De azért is nehéz, mert a szimbolikák mai fejjel nehezen értelmezhetők. Igazán egy-egy holland irodalmi mű egy külön könyvet kitenne. Igyekeztem a tudásomnak megfelelően megoldani, és szerencsére elegendő volt a tudásom ahhoz, hogy sikeresen levizsgázzak.

Ezzel egy 2017 szeptembere óta tartó korszakot zártam le az életemben. Pontosabban, ha belevesszük az előkészületeket, akkor 2016-ban kezdtem el. Hiszen 2005-ben, amikor érettségiztem, nem csináltam emelt szintű érettségit. Ezért először ezt kellett. Ekkor még úgy voltam, hogy informatikát akarok az egyetemen tanulni. Egyrészt mert érdekelt, másrészt meg ebből érettségiztem jelesre, és úgy voltam vele, hogy ez determinálja az egyetemi tanulmányokat. Azért is érdekelt az informatika, mert ahol csak dolgoztam, azt láttam, hogy az informatikus elvan ott hátul, csak az a dolga, hogy a cég informatikai rendszere flottul működjön, egyébként aranyélete van. Ezt is irigyeltem. A másik, ami miatt tanulni akartam, hogy elegem volt a sok idétlen munkából. Egyszerűen méltatlannak éreztem magam hozzájuk. Ezért úgy döntöttem, hogy bevállalok néhány évet annak reményében, hogy diplomával sokkal jobb lehetőségeim lesznek.

Ehhez először emelt szintű érettségit tettem le angol nyelvből. Úgy emlékszem, hogy megfordult a fejemben, hogy informatikából csináljam meg, de ahhoz olyan magas szintű tudás kellett, amiről előre tudtam, hogy nem fogom tudom elsajátítani, ha 2017 szeptemberében el akarom kezdeni az egyetemet. Így maradt az angol. Ezzel egyébként két legyet ütök egy csapásra, hiszen a sikeres emelt szintű érettségi egyenrangú a középfokú nyelvvizsgával. Tehát nem lesz gondom a nyelvvizsgával sem. Először 2016 októberében próbálkoztam meg, ekkor néhány százalék híján nem lett meg a jeles, így 2017 májusában újra nekimentem. Ekkor már sikerrel vettem az akadályt, így a jeles emelt szintű érettségivel együtt szert tettem egy középfokú nyelvvizsga bizonyítványra is. Egyébként ahhoz képest, hogy már akkor is eléggé magabiztosnak éreztem az angol nyelvtudásomat, elég sokat kellett készülnöm. Meglepett, hogy mennyi hibám volt az érettségi felkészítő feladatokon. Ráadásul azt tartottam furcsának, hogy az egyik feladatsoron nagyon jól ment az olvasott szöveg értése, de a hallott szöveg értése katasztrófa volt. A másikon meg vica versa. Itt tanultam meg, hogy mennyire nem egyformán állítják össze a feladatsorokat.

Végülis bekerültem a BGE-PSZK-ra Gazdaságinformatikus szakra. Szerettem ide járni, mai fejjel azt mondom, hogy tanultam hasznos dolgokat itt is, de végsősoron nem sikerült elvégezni. Ahogy sokaknak, nekem is a Matematikai alapokba tört bele a bicskám. De igazából a többi tárgy is olyan volt, hogy már örültem, hogy ha meglett a közepes. De sokáig azért nem éreztem ezt problémának, mert azt láttam, hogy egyetemen már az is nagyon jó, ha megvan a kettes. És amilyen kérdések voltak a vizsgákon, határozottan úgy éreztem, hogy már a kettesért is meg kellett küzdeni.

Egyébként azt gondolom, hogy végül meglett volna a diploma, de amikor ötödjére mentem neki a Matematikai alapoknak, és még akkor is csak 20% körüli eredménnyel tudtam a ZH-t megírni, akkor a napnál is világosabb volt, hogy ez nekem nem fog összejönni. Meg akartam csinálni, tanultam, ahogy tudtam, de hogy végül semmire nem volt elég, az eléggé demotiváló volt. Még az Alkalmazott matematikát is tudtam teljesíteni. Igazából szerettem mindent, de egy dolgot élveztem igazán: Az OBIC által szervezett japán nyelvtanfolyamot. Dr. Székács Anna és Dr. Sato Noriko a mai napig az egyik legjobb tanárok, akik valaha is tanítottak engem.

2019 végére még nem egészen világlott meg, hogy eltévedtem ezzel a szakkal, de ekkor kezdett el érdekelni a holland nyelv. A rövid történet: Találkoztam egy holland sráccal, akivel egész jól összebarátkoztunk. Annyira szimpatikus volt nekem, hogy nyelvtanulásra motivált. 2020. januárjában kezdtem el, akkor voltam először Hollandiában. És annyira megszerettem az országot, hogy végleg eldöntöttem: Váltani fogok. Néderlandisztikát fogok tanulni, és Hollandiában fogok élni. Fel is vettek a KRE-BTK-ra.

Az első félévben még párhuzamosan csináltam a hollandot és az informatikát. Ekkor volt az, hogy ötödjére veselkedtem neki a matematikának. De ekkor már bosszantott a matematika, mert már ott volt a nyelv, amivel hasznosabban tölthettem volna az időt. Valamit igyekeztek segíteni, hogy könnyebben menjen, de hát egyszerűen reménytelen volt. Ezután már biztos voltam abban, hogy fel fogom adni a BGE-t. Ekkor már tudtam, hogy mit akarok, és teljesen feleslegesnek éreztem, hogy olyannal töltsem az időt, ami nem is ment, de már célom se volt vele. Tehát az igazat megvallva, részint magamnak is csináltam, hogy ne sikerüljön a matematika. De meg merem kockáztatni, hogy akkor se sikerült volna a ZH, ha minden figyelmemet a matematikára összpontosítom. Ekkor már sokkal jobban vonzott a humán terület.

Így hát maradt a holland. És sokáig nagyon jól ment, mert már úgy mentem az egyetemre, hogy végigcsináltam a "Megszólalni 1 hónap alatt: Holland" nyelvkönyvet. Tehát az alapok már megvoltak. Ezért az első 2-3 félév kiválóan ment. Megéreztem annak a különbségét, amikor megkönnyebbülök, hogy éppen megvan a kettes, és örülök az ötös vizsgáknak. Ezért nem is volt kérdés, hogy itt vagyok a helyemen.

De itt is voltak hullámvölgyek. Sajnos volt, hogy alábbhagyott a lelkesedésem, mert volt időszak, amikor annyira fellángolt ismét a japánok iránti imádatom, hogy szinte teljesen elnyomta a hollandok iránti érdeklődésemet. És ez meg is látszott az eredményemen. Romlottak, nem lelkesedtem annyira az órákért. Egyszerűen meg kellett erőltessem magam, hogy tudjak teljesíteni. Ráadásul ez a mélypont nemcsak azért jött rosszkor, mert ekkor már magasabb szinten voltunk, mint amikor elkezdtem a holland szakot, hanem mert elkezdtek bejönni a holland nyelvnek azon sajátosságai, amik megkülönböztetik a német nyelvtől. Ugyanis a német nyelvtudásomnak is köszönhetem, hogy az első időkben olyan gördülékenyen ment a nyelvtanulás, mint az óvodásoknak. Pont a legrosszabbkor akadtam el, amikor igazán szükségem lett volna az extra motivációra.

Volt egy pár elégséges, de amennyire csak lehetett, azért igyekeztem jobb jeggyel teljesíteni az adott tantárgyat. De az tény, hogy akkor sokkal nehezebb volt. Végül sikerült egy olyan egyensúlyt kialakítani magamban, hogy egyformán érdekel a holland és a japán nyelv és kultúra. És mind a kettőben jó akarok lenni.

Ebben biztos, hogy besegített az is, hogy a végére a rosszabb eredmények ellenére elfogadták az Erasmus jelentkezésemet, így tanulhattam Hollandiában. Az első félévet a Christelijke Hogeschool Ede-ben nagyon szerettem. Ott nemcsak sok hasznos dolgot tanultam, hanem a légkör is inspiráló volt. Meg megszerettem Ede és Wageningen városokat. Aztán a Universiteit Leiden egy újabb mélypontot hozott az egyetemi tanulmányaimba. Az egy nagy ugrás volt nekem. A tananyag is sokkal magasabb szintű volt (mégis csak egy nagyhírű egyetemről van szó), a rideg légkör sem segített a lelki állapotomon, ahogy az sem, hogy a teszteken 80%-ot kell teljesíteni, hogy az sikeres legyen. Hát, ha valahol akkor itt tényleg meg kell dolgozni azért, hogy egyáltalán meglegyen a vizsga. Úgy kell elképzelni, hogy 60% volt a legjobb eredmény, amit el tudtam érni, és arra a holland osztályzat szerint 1,4-et kaptam... Úgy, hogy 10-es skálán osztályoznak, és 6 jelenti az elégségest. Ez nemcsak demovitáló, hanem demoralizáló is volt. Kialakult bennem egy "leszarom az egészet" érzés, miközben borzalmasan frusztrált voltam, hogy szinte sehonnan nem kaptam biztatást. Így kénytelen voltam abbahagyni és hazajönni.

Ekkor láttam meg azt, hogy egy egyetem alapszakja a felső határ nálam. Az a személyes intellektusom felső határa. A Hogeschool, mint főiskola (tehát Hollandiában a mai napig van főiskola), gyakorlatilag olyan szinten van itt az oktatás, mint egy magyar egyetem alapszakán. De az Universiteit Hollandiában az az egyetem keménymagja. Leidenbe mintha egyből egy mesterképzésen vettem volna részt. Ez már egyértelműen meghaladja a képességeimet. Igazából nemcsak a magas szintű képzés volt, ami nehézséget okozott, hanem az a kötöttség, amit elvárnak a diákoktól.

Mondjuk már eleve a BGE-re is úgy mentem, hogy csak az alapszak, de a Néderlandisztikán is biztos voltam abban, hogy csak az alapszakot végzem el. Úgy voltam vele, hogy majd a mesterszakot elvégzem az életben, a magam ritmusában. Tehát az Erasmusos tanulmányok végül azt igazolták vissza, hogy helyesen gondolkodtam ebben.

Persze a fejlődés nem áll meg. Könnyen elképzelhető, hogy az intellektusom idővel fejlődik annyira, hogy akár képes lennék egy mesterszakot elvégezni, de ezt már tényleg kötetlen formában. Nem mondom, hogy soha, mert bármit hozhat a élet, de jelen gondolkodásom szerint nem szeretnék többé iskolai keretek között tanulni. Jó volt ez a 6 és fél év, de untig elég volt.

Van még egy ok, ami miatt egyetemre akartam járni. A sok értelmetlen munka teljesen elvette a kedvemet. Voltak konkrét rossz élmények is, amik csak erősítették a munkahelyek iránti szorongásomat. Azért akartam egyetemre menni, hogy időt nyerjek és oldjam magamban ezt a szorongást. Tehát nemcsak munkahelyek terén akartam magamnak jobb lehetőségeket, hanem mentálisan is fejlődni akartam. Rájönni az elakadásaim okaira és pszichológus segítségével oldani. Mostanra érzem úgy, hogy nagyjából sikerült. Mostanra tudtam egy olyan jellegű önbecsülést felépíteni magamban, hogy talán egy munkahely nem fogja tudni csak úgy lerombolni. A hét hátralévő részét kiadom magamnak szabadságnak, aztán jövő hétfőtől, ha minden jól megy, mehet élesbe a dolog.

Amióta benne vagyok a holland nyelvben nem győzök rácsodálkozni, hogy mekkora a hasonlóság a német, a holland és az angol között. Próbáltam bizonyítani a Leideni egyetemen, hogy a holland nyelv hidat képez az angol és a német között, de sajnos mivel nem volt tudományos alapja, ezért visszadobták az esszémet. Azóta leginkább csak magamat tudom elkápráztatni, hogy milyen összefüggésekre jövök rá.

A mai találmányom, az "egyedül" szó hasonlósága németül, hollandul és angolul. Íme:

Német: Allein → alles + ein egybeírva
Holland: Alleen → alles + een egybeírva
Angol: Alone → all + one egybeírva

Tehát ezen három nyelven az egyedül nem más, mint minden egy. Ez olyan, mintha magyarul azt mondanám, hogy "mindegy". Van is ilyen szavunk, csak hát teljesen mást jelent. A 111 is mindegy.

Egyébként a legnagyobb felismerésem a német és a holland nyelv közötti kapcsolatra az volt, amikor rájöttem arra, hogy is írják az angolok a "holland" szót, és hogy írják le saját magukat a németek.

Deutsch → D_ut_ch

Ez nem lehet véletlen.

Néhány hónapja kitöltöttem a Topszótár weboldalán lévő nyelvi tesztet, ma ismét megtettem, hogy lássam, mennyit változott a nyelvtudásom. Az angolt is és a németet is kitöltöttem.

Az angol teszt eredményére nem vagyok büszke, mert rosszabb eredményt értem el, mint előző alkalommal.

Előzőleg 33 pontra adott B2-es szintet, most 30 pontra B1-et. Nagyon magas szinten tényleg nem tudok angolul, mert ebben az egyre nehezedő teszt végén már olyan mondatok voltak, hogy nemhogy értelmezni nem tudtam a mondatot, de a szerkezetet nem láttam át. A végére szinte már csak tippeltem. Gyerekkoromban magántanártól tanultam angolul, méghozzá a Chatterbox című nyelvkönyvből. Az egy négyrészes nyelvkönyvsorozat, a rajzok kifejezetten azt az érzetet adják, hogy gyerekeknek készítették. Emlékeim szerint valahol a 3. kötetnél hagytuk abba, a 4. kötetet nem vettük már. Onnantól kezdve innen-onnan tanultam angolul, de rendszerezetten utána soha. A mai napig nem ismerem az összes múlt időt, hogy mikor melyiket használjuk, ugyanez igaz a feltételes módra is. Meg érdekesnek találom a mondatok végén a "will you" "don't you" ... szerkezetet, de ezeket is csak érzésből használom, egyébként fogalmam sincs, hogy mikor melyiket kell használni. Megvan a középfokú nyelvvizsga, de szükségem van arra, hogy magasabb szinten is legyen valami rendszerezett nyelvtudásom, hogy onnan aztán át tudjak menni C1-be.

A német eredménye viszont kellemes meglepetés volt.

Az önmagában meglepett, hogy németből jobb eredményt értem el, mint angolból. Mindenesetre, hogy 36 pontra B1-et kaptam, míg angolból korábban 33-ra B2-t, azt sejteti, hogy valamit változtattak a rendszeren. De a tényleg, hogy németből kevesebb problémám volt a mondatok olvasása közben. Jobban felismertem a nyelvtani szerkezeteket, jobban tudtam a helyes választ és érzékelhetően kevesebb ideig tartott a német teszt kitöltése, mint az angol teszté. És ez főleg a hollandnak köszönhető. Ugyanis sok nyelvtani szerkezetet a hollandból ismertem fel. Most, hogy már tanuljuk a bonyolultabb nyelvtant hollandból, ezeket ismertem fel a német tesztben. Tehát lényegében nekem ez egy német-holland közös nyelvi teszt volt, ugyanis minden, amit megtanultam hollandból, jelöltem be itt is helyes válasznak és mind jó volt. Az már csak pluszba jött, emlészem az um...zu - damit közti különbségre, illetve az egész német szöveget tényleg könnyebb volt olvasni.

Csak titkon reméltem, hogy a holland majd javítani fog a német nyelvtudásomon, és úgy néz ki, hogy ez tényleg így lesz. A magasabb szintű angol nyelvtant meg megpróbálom elsajátítani a Topszótár nyelvtani anyagából. Nagyon jó online szótárnak tartom, ezt használom mindig, amikor angolból vagy németből nem tudok valami szót.

Az utóbbi időkben kezdtem el komolyabban használni a Spotify-t nyelvtanulásra. Tudtam már régóta, hiszen tanárok is beszéltek róla, hogy lehet találni nyelvtanulós podcastokat, ahol lassabban, érthetőbben beszélnek, így könnyebben érthető, mit mondanak. De ezt igazán csak most fedeztem fel magamnak.

Olyannyira, hogy azt is csak most fedeztem fel magamnak, hogy vannak különböző lejátszási listák nyelvek szerint. Lehet az adott ország aktuális dalait is hallgatni, illetve különböző nyelvtanulós lejátszási listák is vannak. Alapvetően három nyelv érdekel: Német, holland és spanyol, ezekkel foglalkozok komolyabban.

Először a dalokról írnék röviden. Nagy reményekkel kezdtem el hallatni a "Deutschland pop" lejátszási listát, hiszen a Radio Köln-ben hallgatott német dalok azt tanúsították számomra, hogy a német pop zene, azért egy alapvető színvonalat képvisel.

Ehhez képest csalódásként éltem meg, hogy lényegében a német dalok ugyanarra a sablonra íródtak. Alig tudok különbséget tenni köztük. Néha hallgatom ezt a listát, de azt hiszem, inkább megmaradok azoknál az előadóknál, akik jobb német zenéket csinálnak. Például Max Giesinger, Mark Foster, Johannes Oerding, illetve ide jöhetne még Michaelt Schulte is, ha ő is németül énekelne. Az angolt preferálja, de a néhány dala kifejezetten tetszetős.

Ehhez képest a holland könnyűzene kellemes meglepetés, mert itt meg pont az van, hogy a Radio 538 ad olyan dalokat, amik inkább kellemetlenek, ehhez képest ez a lista meglehetősen változatos.

Itt találkoztam először Donnie-val, aki az egyik legviccesebb rapper, akivel valaha is dolgom volt. Ő az a rapper, aki nem úgy gúnyolja ki a másikat, hogy megalázza, hanem még emeli is a munkásságuk értékét, miközben jót nevetünk a viccein. Igazi parodista, és olyan lemezborítói vannak, hogy tényleg, kevés lemezborítót találtam annyira ötletesnek és viccesnek, mint az övét. De az többiekre is érdemes figyelni, hiszen itt van például S10, Froukje és néhány kiválóság. Kellemesen csalódtam a holland pop zenében (Néderpop), érdemes hallgatni ezt a listát.

Azt nem tudtam, hogy mit várjak a spanyoloktól, amit kaptam, az minden elképzelést alulmúlt.

Hallgatom, hallgatom a dalokat, de csak oda jutok magamban, mintha megállás nélkül hallgatnám a Despacitót... Alig hiszem el, hogy pár éve, amikor a Despacito híres lett, hogy azzal lényegében az egész latin pop zenét megismerjük, hiszen szinte teljesen lefedi a latin pop repertoárt. Baromi kellemetlen, pedig azt hittem, hogy egy ilyen szép nyelvhez jobb dalokat írnak, ehhez képest Thalia és Natalia Oreiro dalai teljesen igényesek. Ezt tényleg már csak azért hallgatom, hogy esetleg spanyol nyelvű dalokat hallgassak, de ilyet...

És bemutatnék néhány podcast csatornát, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Az Easy German kifejezetten kellemes, jó hallgatni.

Mindenféle témát kibeszélnek németül. Szívesen hallgatom őket, bár elég gyorsan beszélnek, de azért ki lehet venni a szavakat.

Nemrég indult el az Easy Spanish podcast csatornája is.

Mivel vélhetően egy cég szárnya alá tartozik az Easy German és az Easy Spanish, ezért itt is arról van szó, hogy mindenféle témáról beszélgetnek spanyolul. Csak itt is gyorsan... a spanyolokhoz jellemző gyorsasággal beszélnek. És aki hallott már spanyolokat beszélni, az tudja, hogy ez mit jelent.

Létezik Easy Dutch csatorna is, de ők egyelőre csak YouTube-on vannak, ellenben van egy nagyon jó holland nyelvtanulós podcast csatorna, a "Zeg het in het Nederlands".

Ez azért nagyon jó, mert holland anyanyelvű beszél lassan hollandul, így akár lehet is ismételni, amit mond. Itt is az van, hogy nemcsak egy adott témáról beszélnek, de megcsinálják azt is, hogy egy-egy nehezebb holland szót körülírnak, elmagyarázzák, hogy mit jelent. Úgyhogy nyelvtanulás szempontjából ez a leghasznosabb.

Akit jobban érdekel a holland nyelv és Hollandia, annak ajánlom figyelmébe a "De twaalf provinciën" podcast csatornát.

Ez Hollandia 12 provinciáját mutatja be részletesebben a maga sajátosságaival. Ezt már inkább azoknak ajánlom, akik már jobban tudnak hollandul, mert elég gyorsan beszélnek. De érdekes, hogy létezik ilyen csatorna, jó hallgatni.

A holland nyelvben számomra nemcsak az okoz nehézséget, hogy idiomatikus nyelv, ezért nehéz bizonyos beszédfordulatokat áthozni magyarra, hanem az is, hogy vannak holland szavak, amik nagyon hasonlítanak egymásra, és ezeket hajlamos vagyok összekeverni. Az egyik legemlékezetesebb az volt, amikor az egyetemen az egyik dolgozatban "bestellen" (rendelni) helyett "bestelen" (meglopni valakit) igét írtam, ami főleg annak fényében volt vicces, hogy egy éttermi vacsora volt a szituáció, úgyhogy ott nem rendeltük a kaját, hanem "megloptuk". De ugyanígy összekeverem a "reden" (ok) és a "raad" (tanács) szavakat. A két szó alapszerkezete hasonlít és ha ide vesszük, hogy a "raad" többes száma "raden", akkor jobban érthető, hogy miért keverhető könnyen.

De az utóbbi időkben felfedeztem néhány érdekességet, ami mindenképp érdekessé teszi számomra a nyelvet. Az egyik az, hogy a germán nyelvek szavakban is őrzik a német és a holland nyelv hasonlóságát. Elég csak arra gondolni, hogy hogy van németül a német és angolul a holland:

Deutsch -> D_ut_ch -> Dutch

Sokan nem tudják egyébként, hogy az angol nyelv is germán nyelv, tehát a németből fejlődött ki. Csak azért nagyon kevés a hasonlóság, mert az angol vált le elsőként az ősi közös germán nyelvről és indult el önálló útjára. A holland pedig a legkésőbb, azért a nagy hasonlóság. Bár magasabb szinten már tud zavart okozni rendesen a német nyelv, ugyanis több olyan németből átvett holland szó létezik, amit a hollandok másképp használnak. Jó példa erre egy modális partikula páros a német "doch" és a holland "toch". A gyökerük ugyanaz, de a németek jellemzően a tagadás tagadására (mintegy "de, igen" jelentéssel bír) használják, míg a hollandok kérdésben felhangzó állítás (kételkedés) megerősítésére használják "..., toch?", vagy úgy, hogy ha valami negatívumot, vagy tudomásuk szerint nem létező dolgot állítanak, akkor néha hozzáteszik, hogy "toch?", mintha arra várna, hogy a beszélő partner cáfolja meg az állítást. Ez pedig utalás a német gyökerekre.

A másik érdekesség szintén az egy betű különbségre utal. Ugyanis a "man" és a "maan" szavakat is gyakra keverem, és hajlamos vagyok a "maan"-t is férfiként fordítani. Mert gyakran a "maand"-ot gondolom holdnak, ami a hónap, csak nekem a "maand"-ba a "maandag" (hétfő) is bezavar nálam. De igen... Mi van akkor, ha bizonyos férfiakhoz köthető szavak égitesthez köthetők?

Zon en Maan (Nap és Hold)
Zoon en Man (Fia és Férfi)

Ha egyes spirituális megmondók szeretnek játszani a magyar nyelvvel, akkor ez holland szemmel szintén elgondolkodtató. Sőt, még egy német-holland furcsaság. Miért van az, hogy a német "nicht" nemet jelent, de a holland "nicht" meg unokahúgot? Ha már itt a nemek is előkerültek.

Még egy pár ilyen hasonlóság és elmegyek Hollandiába Stand Uposnak. Egyrészt az egy szavas különbségek is teremthetnek vicces helyzeteket, másrészt a végére álljon itt még egy példa a német-holland "ugyanaz a szó mást jelent" esetére. Júniusban, amikor Hollandiában folyamatban volt a bankszámla igénylés, elég lassan ment, de reméltem hogy ha bemegyek a bankfiókba, akkor megtudhatom a számlaszámomat. Ilyet mondok az ügyintézőnek:

Mag ik de bankrekeningnummber wissen?

Nem értettem, hogy miért néz rám olyan furcsán az ügyintéző. Először azt gondoltam, hogy rosszul artikuláltam, ezért megismételtem a kérést. Megint értetlenkedés. Már én kezdtem magam kellemetlenül érezni, de aztán az a hirtelen pillanat, amikor villámként csapott a fejemben, hogy "wissen" német jelentését használtam... Az lesújtott. A "wissen" ugye tudni valamit németül. Hollandul is létezik az ige, de törölni jelentéssel bír. Hollandul a tudni valamit, az "weten". Izzadságcseppek gyöngyöződésével az arcomon villámgyorsan helyesbítettem. Később nevettem rajta, de ott és akkor kellemetlen volt.

Fog zavart okozni a holland nyelv Hollandiában, már látom.

Tegnap elkeztem azt csinálni, hogy holland weboldalakon úgy olvasok szöveget, hogy kiírom az ismeretlen szavakat, megtanulom és figyelem a mondatokat nyelvtanilag. Ez segíthet abban, hogy minél több területről tanuljak meg új szavakat. Tegnap például egy Super Mario 3D All-Stars tesztet olvastam el. Ez már csak azért is felkeltette az érdeklődésemet, mert a teszt írója csak 60%-ra értékelte és kíváncsi voltam, hogy miért. Alapvetően igaza volt sok mindenben: Jól néz ki, de láthatóan nem dolgoztak annyit a játékon, hogy megérje még egyszer megvenni. Amit nagyon dicsért, az a Super Mario Galaxy, ahogy annak az irányítását áthozták Joy-Conra. Azt el tudom képzelni, hogy most is élvezetes lehet, az a játék tényleg mesteri lett. De hogy leértékelte a Super Mario Sunshine-t... Ez nálam plusz pont a barátok minősítésénél. Pontosan azokat sorolta fel, amik miatt én is bosszankodtam annak idején. Borzalmas kamerakezelés, és én még az irányítással is megszenvedtem, úgyhogy a mai napig nincs végigjátszva nálam. És gyanítom, hogy már nem is lesz. A Super Mario 64 meg maradt ugyanolyan, mint amilyen volt, csak valamivel szebb a Nintendo 64-es stílusú grafika, a HDMI-kábelnek köszönhetően. Egyébként nagyon megnéznék egy felújított, modernizált Super Mario 64-et a Nintendo DS-es (Super Mario 64 DS) extrákkal. Az tényleg nagyot szólna!

Nyelvtanilag is jó nézni a mondatokat, ez is egy módja a nyelvtanulásnak. Egyrészt folyamatosan látom azokat a nyelvtani szerkezeteket, amit már tanultunk, másrészt amit tudok németből, azt itt is folyamatosan látom, tehát közvetve a németet is ismétlem vele. Egyik német lánynak írtam egy mondatot hollandul, azt mondta olyan, mintha északnémet (Plattdeutsch) lenne. Az "észak"német stimmel is, hiszen Hollandia Németország északi részével határos. Mellesleg Németország szinte egész északi része síkság. Van egy olyan gyanúm, hogy ezért hívják Hollandiát Németalföldnek, hiszen a német síkság ott folytatódik, és hát ugye Hollandiában sem a magaslati levegőtől szédülnek meg az emberek.

Érdekes volt azokat a összetett mondatokat is olvasni, amiket egyébként teljesen értek. Figyelve a mondatszerkezetet, átlátom nyelvtanilag is, de ha valaki arra kér, hogy magamtól írjak ilyen mondatot, nem biztos, hogy menne. Ez az A2-es szintű nyelvtudás. Felismerek már szavakat, ki tudom következtetni belőlük a mondat jelentését, látom is a nyelvtani szerkezetet, de önállóan még nem tudom használni. Ezért kell sokat tanulni. Terveim szerint a tavaszi félév során fogok olyan témákban holland szövegeket írni, amikről épp tanulunk. Ha nem lesz ilyen házi feladat, akkor magamtól. Holland, holland minden mennyiségben, meg nem állok a C1-es szintig, de inkább még feljebb.

Hát, őszintén nagyon remélem, hogy egy hosszú sorozatot kezdek most el. Mindenesetre ez az előfutára a jövőmnek, a nagy váltásnak, amikortól semmi nem lesz olyan, mint eddig volt, de minden esély megvan arra, hogy jobb legyen, mint eddig bármikor is volt az életemben. Egyáltalán nem túlzás titokzatosan fogalmazni. A lényeg: Holnap indítják az Erasmus pályázatot, de én már a héten elkezdtem összeállítani a szükséges dokumentumokat, hogy a lehető leghamarabb be tudjam adni a jelentkezésemet.

Akár már hétfőn. Amiről biztosan tudom, hogy szükség lesz, az egy önéletrajz és egy motivációs levél. Magyar és az adott külföldi nyelven, melyen tanulni fogunk az egyetemen. Én végül három nyelven írtam meg: Magyarul, angolul és hollandul. Magyarul csak ki kellett gondolnom, hogy miért vagyok motivált abban, hogy Hollandiában tanuljak, aztán ezt lefordítani angolra és hollandra. Az angol fordítás eléggé nehezen ment. Elég jól tudok angolul, elbeszélgetek külföldi ismerősökkal, barátokkal, de nagyon ritkán látok hivatalos írást, így nehéz volt a motivációs levelet átírni angolra. Ami a legfurcsább: Az elöljáró szavak okozták a legnagyobb nehézséget. Mondjuk akármilyen nyelvről van szó, én és az elöljáró szavak esküdt ellenségek vagyunk. Konkrétan németből hamarabb megtanultam a kötőszavak utáni helyes szórendet az összetett mondatok esetében, mint az elöljáró szavak helyes használatát, különösen ha vonzatos igékről van szó. De végül az angol ha nehezen is, de összejött. Ami érdekes volt számomra, hogy a holland fordítás jobban ment. Nyilván a magam alapfokú tudásával még nem rázok ki a kisujjamból hivatalos írást, kértem online szótár és fordítóprogram segítségét, de mégis jobban ment. Nyilván nem az volt, hogy egy az egyben bemásoltam a lefordított mondatokat, hanem azt alaposan átnéztem, és még én is találtam bennük hibákat, amiket javítottam. De az volt az érzésem, hogy jobban flowban vagyok a holland nyelvvel, mint az angollal.

Persze emberi segítséget is igénybevettem a fordításhoz. Az angol változathoz a nővérem segítségét kértem, végülis már 20 éve lakik Angliában, gond nélkül ki tudná javítani a hibákat. Végül egy angol tanár ismerősének küldte el és ő javította a hibákat. Elsőre amikor ránéztem a javított változatra, és láttam a sok áthúzást és megyjegyzést, na mondtam magamban, ennyit ér az angol tudásom, minek is csinálom ezt az egészet? Aztán, ahogy jobban átnéztem, annyira mégsem rossz, de látszott, hogy nincs jártasságom hivatalos szöveg írásában. Egy-két javított mondat annyira szép volt, hogy ha csak én fele ilyet tudnék kreálni, igazán elégedett lennék magammal. Hátha sikerülni fog ilyen is a későbbre.

A holland változathoz két barátom segítségét kértem. Végül abba is sok javítást eszközöltünk, de elsősorban stilisztikailag egyszerűsítettünk a szövegen. Nagyjából mindkettejük konklúziója az volt, hogy néhány elgépelési és nyelvtani hibától eltekintve ez a szöveg túl jó a jelen szintemhez képest. Értettem, hogy mire gondolnak. Tudják ők is, hogy ennyire még nem tudok hollandul, mint ahogy ezt összehoztam. Majdnem 3 óra telt el, mire kész lettünk vele. Az volt a legérdekesebb, amikor én sem tudtam, hogy mit akartam ott írni. Néha túlzottan szofisztikáltan fogalmazok magyarul, a fordítóprogram meg hülyén hozza át az adott mondatot (tényleg sokat javítottam a kiadott szövegen), és akkor elővenni a meglévő holland nyelvtudásomat, amit meg nem tudok, azt vagy a németből következtettem ki, vagy szótárból néztem ki az adott szót, amit furcsának tartottam. Ebből hoztam ki magam az első változatot, amit nevezzünk vázlatnak. Az volt a baj néhány mondatnál, hogy annyira bonyolultan írtam le magyarul, hogy már amiatt volt értelmetlen. Komolyan el kellett gondolkodnom azon, hogy írjam át, hogy egyszerűsítsem, hogy legyen értelme is. Aztán azt írtuk át hollandra. Végül meglett. Egyébként megmaradt bennem néhány új szó, ahogy miközben írtam, majd javítottuk a holland movitációs levelet, így új értelmet nyert a belé fektetett munka.

Alapvetően két célom volt azzal, hogy hollandul is meglegyen. Egyrészt a szándékom komolyságát akartam ezzel jelezni, másrészt meg ha lesz olyan óra Hollandiában, ami hollandul lesz megtartva, akkor ne legyen probléma. Márpedig lehet, hogy szükség lesz rá. Három egyetemet ajánlottak ahogy rákérdeztem, hogy hova érdemes menni tanulni: A Leideni egyetemet, az Utrechti egyetemet és a Groningeni egyetemet. Illetve plusz két belga egyetemet, de Belgium nálam nem játszik. A lényeg az, hogy a múltbéli tapasztalataim szerint fognak kérni tantárgytervet, hogy miket tervezek a megjelölt egyetemeken tanulni. Ki lehet keresni a tantárgyakat az egyetemek weboldaláról, úgyhogy nem kérnek lehetetlent. A Leideni egyetem teljesen rendben van. A weboldalon találtam olyan angol nyelven is tanított tárgyakat, melyeknek hasznát veszem az itteni tanulmányaim kapcsán. Az Utrechti egyetem oldalán viszont csak hollandul találtam "Nederlandse taal en cultuur" szakot, és azon belül sem találtam sok olyan tantárgyat, ami fontos lenne az egyetem szempontjából. Megjegyzem, én magam tanulnám azokat, kifejezetten érdekesnek tartom. De az is szempont, hogy az itteni egyetemet tényleg befejezzem három év alatt. A legfurcsább, hogy hollandul volt meghirdetve a "Nederlands als vreemde taal". Teljesen jó a szóválasztás, tényleg "vreemd", hogy hollandul hirdetnek meg holland, mint idegen nyelv tárgyat. A Groningeni egyetem weboldalán van holland nyelvoktatás angolul, de ott meg nem tudtam kihalászni részletes tantárgytervezetet. Azt hiszem, még szükségem lesz segítségre, ha tényleg kérnek tantárgytervezetet. A legérdekesebb tantárgyat a Leideni egyetemen találtam: "Obstacles in Learning Dutch as a Second Language". Ezt kurvaisten, hogy fel fogom venni, ha bejutok ide.

Első körben ennyi. Hálás köszönetem Humbbynak és KaiGRT-nek a holland segítségért. A könnyeimmel küszködök boldogságomban, ha eszembe jut, hogy ilyen értékes emberek vannak a baráti körömben.