Ebben a Nintendós múltamról írtam. Itt is igencsak meglepődtem, hogyan fogalmaztam meg akkoriban a gondolataimat. Azért meglep, hogy az embernek a 20-as éveinek elején is fejlődik az íráskészsége. O.O

2006. július 12. szerda
supermario4ever 2006.07.12. 07:35

Engedjétek meg, hogy meséljek a Nintendós múltamról.

Mindenek előtt magamról egy mondatot: Karasz Attila vagyok, és 1986. április 14-én születtem Békéscsabán, és ma is itt élek. Nem a Nintendo volt az első videojáték, amivel játszottam. 1989-ben a szüleim vettek Bécsben egy Commodore 64-es gépet. Én olyan sokat nem játszottam vele, inkább a bátyám. A Nintendo Entertainment System konzolt 1991. nyarán vette meg a nővérem mindhármunk szórakozására. A Super Mario Bros. játékkal. Tetszett a játék, de nagyon ügyetlen voltam :-D Az igazi nagy áttörést számomra az 1992. tavaszán kapott Super Mario Bros. 3 hozta meg. Kegyetlen volt az egész játék, ahogy felfogtam, mint a mennyországot. Már akkor tudtam, hogy ez a játék szakít. Szóval felejthetetlen élményeket adott a NES. 1993-ban jött a fejlődés, Super Nintendo. Én akkoriban nem gondoltam volna, hogy jön majd újabb Nintendo-konzol. De amikor 1993. december 20-án (napra pontosan emlékszem rá, ezt felírtam magamnak annak idején) megtudtam a Nintendo új gépéről, és láttam, ahogy játszottak a Super Mario All Stars-szal, teljesen kész voltam. Szinte sírtam, hogy vegye meg nekem anyukám. El is felejtettem, hogy karácsony közelít. És nem hittem a szememnek, megkaptam december 24-én. Azonnal beköttettem a TV-hez, és rangeteget játszottam vele. Ide kötődik az egyéni rekordom, ezt is feljegyeztem, 1994. március 8-án több, mint 8 órát játszottam a Super Mario All Stars-szal egyhuzamban. Folyamatosan jöttek a játékok, rengeteget kölcsönöztem, így sok SNES játékkal volt lehetőségem megismerkedni. Mára 15 játék gyűlt össze, de legalább 100 játékot kölcsönöztem ki, mert akkoriban még volt 576-os üzlet Békéscsabán a Jókai u. 6. szám alatt. A másik nagy SNES játékot 1995-ben vettem a Super Mario Kart-ot. Egyszerűen ilyen nincs! Hogy ilyen tökéletesen kivitelezni Super Nintendóra egy autóverseny játékot. Szerettem az autóversenyes játékokat, és hogy Mariós, az rendesen halálos :-D 1997-ben nagyobb anyagi probléma állt be, emiatt nagyon sokat kellett várnom a Nintendo 64-re, egészen 2000. április 18-ig. Muszáj volt várnom, nem volt mit tenni, ha nincs pénz, csak úgy nem jön. De annyira örültem neki, hogy hihetetlen. Annyira jókat játszottam a Super Mario 64-gyel, 2 hónap alatt kijött a 120 csillag, nem tagadom, segítséget vettem igénybe. De mindent magamtól csináltam meg. A legnagyobb multiplayer élmény számomra a Mario Kart 64 hozta. Ezt négyen játszani, felejthetetlen élmény. A következő Mario játék, ami nagy hatással volt rám, az a Mario Party, amit 2000. karácsonyára kaptam, annyira tetszett az egész megvalósítás, hogy társasjátékot ilyen fantasztikus módon ki lehet vitelezni. Sajnos a Gamecube is sokáig váratott magára, 2005. májusáig, a ballagási pénzemből vettem, de a szüleim nagyon nehezményezték, hogy 19 évesen még mindig játszok, és kérdik, hogy mikor növök fel? A válasz: SOHA!!! De a játék nem is kor függvénye. Nekem ez a szenvedélyem, nem tehetek róla. A Game Boyok is jöttek, azok sem maradtak ki az életemből ;-) Augusztustól valószínű elkezdek gyűjteni a Nintendo DS-re, hogy karácsonyra összegyűjlön a pénz. Valószínű, novemberre megjelenik a WII, az 2007-re halasztódik, remélem, hogy össze fog jönni. ;-) 

Igen, mert ami megtörtént 2008 nyarán velem, az ma egytucatjában megismétlődött.

Mindenek előtt egy kis reggeli öröm, nem ment el csak úgy a házunk mellett a postás:

Végre megvan kompletten a Link to the Past! ^^ A dobozban benne volt a kazetta is, úgyhogy most abból kettő van. Tervezem azt eladni valahol. Aki eléggé szemfüles, az láthatja, hogy nem lehetek 100%-ig elégedett a dobozzal, de végülis így is megteszi.

És mi volt az, ami megismétlődött? Egy nagy vásárlás:

Persze ennek is megvan a maga története. Először a Keletiben levő Game Parkba mentem be nézelődni. De se New Super Mario Bros. Wii, se Zelda Spirit Tracks. Még Nintendo DSi volt tervben, de azt még elhalasztottam. És egy jó darabig nem is lesz. De mindegy. Viszont volt Nintendo GameCube hátizsák. Utolsót vittem el, azt mondta a srác, hogy több nem lesz. Nem olyan nagy, arra tökéletesen alkalmas, hogy ha egy napra megyek Pestre pl. conra, akkor a dolgaimat vigyem benne. Aztán kérdésemre azt mondta az eladó srác, hogy a Budai Game Parkban van Kirby Air Ride és Nintendo Game Boy Player. Mivel az áruk elfogadható volt, ezért úgy döntöttem, hogy itt az ideje eleget tenni már majdnem 4 éves vágyamnak, és beszerezni őket. 6.900 forint volt mind a kettő. A kettes metróval mentem a Moszkva térre, majd onnan a 61-es villamossal szerettem volna menni a Csörsz utcáig, de a sztrájk, ugye. Ami nagyon tetszett, hogy az emberek nagyon összetartóak voltak, mindenki segített mindenkin. Mondjuk ez nem varázsolta oda a 61-es villamost, úgyhogy gyalog mentem. Már 2008 nyarán próbáltam megkeresni a Budai Game Parkot, de mindhiába. Most is szinte hiába volt. Visszamentem oda, ahol akkor kerestem a Game Parkot, de sehol. Volt egy fitness center, azt hittem, hogy azzal szemben, vagy mellette van, de a közelben nem volt. Mentem, mentem, és közben bosszankodtam, hogy tűnhet el egy üzlet ennyire? Ez a legrosszabb üzleti fogás így eldugni egy üzletet. Majd' egy órás keresés után feladtam, és bementem a MOM Parkba. Bementem az Alexandrába, itt vettem meg a Nana 2 mangát. Meg kerestem a Lovely Complexet is, de az itt nem volt. Közben rettenetesen éhes voltam. Úgyhogy bementem a mekibe menüt enni, de nem lehet kártyával fizetni. Ekkor jutott eszembe, hogy én szeretnék pénzt is váltani. Egy kicsit odáztam az evést, és megkerestem a pénzváltót. Legnagyobb meglepetésemre volt Japán yen. Így elhatároztam, hogy Japán yenben fizetem ki a CDJapannek a rendeléseimet, méghozzá ezeket:

• Masami Okui: i-magination (előrendelve, megjelenés: 2010. február 3.)
• Masami Okui: INSANITY
• Suara: Akai Ito (Limited Edition)
• Tegomass: Kiss~Kaerimichi no Love Song~ (Regular Edition)

Az új Masami album, és a három kislemez postával együtt 7445 yen volt, így 8000-et váltottam. Istenem, Japán yen volt a kezemben! Kicsit odavoltam magamtól. ^^ 8 db. 1000 yenes. Visszamentem a mekibe, evés után vissza akartam menni a Keletibe, de elhatároztam, hogy még egy UTOLSÓ próbát teszek a Game Park felkutatásával. De most a másik irányba mentem. Naná, hogy ott volt. -_- Kicsit dühös voltam, hogy ez nincs is eldugva. Egyetlen egy csapda volt, hogy tényleg sportpályával szemben volt, de az utca másik odalán, az a sporttelep, fitness center volt, ezzel tévesztettem össze. Bementem a Game Parkba, a srác a Keletiből, már szólt, hogy tegye el nekem a Kirby Air Ride-ot a Game Boy Playert. És figyelmes lettem, hogy ott a New Super Mario Bros. Wii. Megvegyem, ne vegyem meg? Nem gondolkodtam sokat, megvettem. Majdnem 90%-os átlagértékelés? Több, mint 10 milliós eladás világszerte? Majd meglátjuk! Meg volt még egy GC/GBA kábel, kompletten dobozával, papírjával, így úgy döntöttem, hogy megveszem azt is, mivel nem volt drága. Úgyhogy azzal is gazdagabb lettem. Tehát négy dolgot vettem. Aztán mentem is vissza a Keletihez. Most a Déli Pályaudvaron szálltam fel a metróra. A Keletinél átmentem az Aréna Plázába. Itt már lehetett netezni a Libriben. Azért kellett, mert fel kellett jegyezni a rendelési számot, amit a 8000 yen mellé egy papírra kell írni, amikor feladom a pénzt Japánba. Aztán még egy kicsit nézelődtem, de kb fél úton meguntam (ugyanis fél órás jegyet lehetett venni), de jött egy lány, aki épp írta volna a regisztrációját a nethez, de felajánlottam neki a netem másik felét, így nem vész kárba. Odaült. Én meg átmentem a Electro Worldbe, annak reményében, hogy találok Zelda Spirit Tracks játékot. De pont akkor volt átalakulóban az üzlet, a DS, meg mindenféle konzoljátékok meg egy nagy kosárban volt. Hát az természetesen nem volt. Így átmentem a szembe levő 576-ba. Ott sem volt Zelda Spirit Tracks, viszont volt Lovely Complex manga, azt megvettem. Utána még elszaladtam a Keleti mellett levő postára, ott feladtam Japánba a pénzt, és rohantam a vonathoz, mert még épp elértem a 18.13-asat. A vonaton végigolvastam a Love.com mangát. Hát itt valamiért sokkal jobban tetszik a rajzstílus, mint az animében. A történet nagyon vicces, ahogy cikizik a fiút, és a lányt, meg a sok vicces szituáció. Megérte megvenni, csak ajánlani tudom mindenkinek.

Hát így esett. Szerintem hosszútávon ez az utolsó nagy költekezésem, ezért engedtem meg magamnak.