Megjelenés: 1998. szeptember 18.
Kiadó: Pony Canyon
PCCG-00459
Ár: ¥2.548

Zeneszerzők: Bando Taro (阪東太郎) és Wakai Hajime (若井淑)

1. Endless Challenge (果てしなき挑戦; Hateshi naki Chousen) 2:45
2. Dream Chaser (ドリーム・チェイサー) 3:38
3. Fall Down to the Scream (濁流の闇へ堕ちろ; Darukyuu no Yami he Ochiro) 2:26
4. Decide in the Eyes (おまえの目が語るもの); Omae no Me ga Kataru Mono) 3:34
5. Devil's Call in Your Heart (悪魔の呟きがおまえを蝕む; Akuma no Tsubuyaki ga Omae wo Mushibamu) 2:20
6. The Long and Distance of Murder (死の逃亡者; Shi no Toubousha) 2:33
7. Crazy Call at Cry (狂った叫びでしか泣けない男(やつ); Kurutta Sakebide Shika Nakeshii Yatsu) 3:13
8. Drivin' Through on Max (全開の果てに; Zenkai no Hate ni) 2:42
9. Climb Up! And Get the Last Chance! (駆け上がれ！そして勝利をつかめ！; Kake Agare! Soshite Shouri wo Tsukame!) 2:50
10. All Need is 30 Deaths! (死こそすべて; Shi Koso Subete) 1:53
11. Title BGM (タイトルBGM) 2:53
12. Car Select (カーセレクト) 1:19
13. Option (オプション画面; Option Gamen) 1:03
14. Start Demo (スタートデモ) 0:10
15. Goal Fanfare (ゴールファンファーレ) 0:11
16. Goal BGM (ゴールBGM) 1:18
17. Retire (リタイア) 0:13
18. Game Over (ゲームオーバー) 0:18
19. Grand Prix Ending (グランプリ・エンディング) 1:26
20. Staff Roll (スタッフロール) 2:46
21. Win! The Staff Ghost 1 Mute City (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 1; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 1) 1:29
22. Win! The Staff Ghost 2 Silence (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 2; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 2) 1:21
23. Win! The Staff Ghost 3 Devils Forest (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 3; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 3) 1:21
24. Win! The Staff Ghost 4 Port Town 1 (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 4; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 4) 1:28
25. Win! The Staff Ghost 5 Red Canyon (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 5; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 5) 1:24
26. Win! The Staff Ghost 6 Big Blue 2 (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 6; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 6) 1:14
27. Win! The Staff Ghost 7 White Land (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 7; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 7) 1:44
28. Win! The Staff Ghost 8 Fire Field (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 8; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 8) 1:29
29. Win! The Staff Ghost 9 Sector-ß (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 9; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 9) 1:45

Összidő: 53:04

A lemezborító hátoldalán csak angolul vannak a címek, de a belsejében a címlista mellett kisebb betűkkel olvashatók a japán címek, ezek vannak listázva, és persze a romaji átirat. Az utolsó 9 dal játék közben lett felvéve, időmérőn játszottak a legerősebb szellemidő ellen, ez lett felvéve. Ez az, amit a játék európai változatában nagyon nehéz megcsinálni a képfrissítés miatt, erről írtam korábban.

1998 végén zeneileg két igen erős játék jelent meg szinte egymás után. A 1080° Snowboarding és az F-Zero-X. Mind a két játék zenéjéből nagyon átjön a hangulat, hogy extrém sportot játszunk. Az F-Zero X-nél nagyon bejön a kemény rock zene (egyébként is a rock áll hozzám a legközelebb), hihetetlen jól visszaadja a versenyek sebességét, dinamikáját. Hangulatos, a játékhoz illő zenét írtak. Csak ajánlani tudom. Nem sokkal ezen album után kiadtak egy F-Zero X Guitar Arrangement Edition CD-t, ami az eredeti játékzenéből tartalmaz 10 dalt némileg áthangszerelve. Ez is ajánlott, némely zene kifejezetten kifejezetten ötletesen lett hangszerelve.

Az utóbbi néhány napban többet hallgatok játékzenéket, ennek hatására elgondolkodtam azon, hogy eléggé keveset, szinte semmit nem írtam játékzenék kiadásairól. Merthogy Japánban nagyon sok játék zenéje megjelenik hivatalosan CD-n, ezek közül elég sok megvan nekem digitálisan, és ismertető formájában írnék róluk. Ezeket ugyanúgy hivatalos zenei kiadók jelentetik meg, mint a többi japán zenei CD-t.

Többek között a '90-es évek második felében megjelent egy sorozat Nintendo 64 Sound Series néven. Ennek keretében 10 Nintendo 64 játék zenéje jelent meg hivatalosan CD-n, az alábbiak:

1. Super Mario 64 Original Soundtrack
2. Mario Kart 64 Original Soundtrack
3. Star Fox 64 Original Soundtrack
4. Wave Race 64 Original Soundtrack
5. Yoshi's Story Original Soundtrack
6. Diddy Kong Racing Original Soundtrack
7. 1080° Snowboarding Original Soundtrack
8. F-Zero X Original Soundtrack
9. Banjo Kazooie's Great Adventure Original Soundtrack
10. The Legend of Zelda: Ocarina of Time Original Soundtrack

Ebben a sorrendben jelentek meg, ezekről fogok írni egyesével.

Időszerű volt az általam szervezett Nintendo találkozó, és mivel a lelkesedés is megvolt a többiek részéről, így vártuk mindnyájan.

Spontán ötlet volt, hogy most a Nintendo 64-re fókuszáljuk, lehetett volna más konzol is, de Krisi javasolta, hogy akkor most legyen több Nintendo 64 is, elhozza ő is a konzolját, meg a játékait. Bagszi is elhozta a maga Pikachus Nintendo 64-ét, így három konzolon ment a buli. A helyszín most is a Hyp-R Zone volt, amivel most is maximálisan elégedettek voltunk. Tehát, július 7, szombat, első voltam, még 10 óra előtt megérkeztem. Eléggé korán keltem, alig aludtam 3 órát. Van az egyik véglet, amikor azért nem tudok aludni, mert nyomaszt valami, és van a másik, amikor azért, mert annyira jól alakulnak a dolgok és lelkes vagyok. Minek aludjak, amikor dolgom van? Most az utóbbi áll nálam fenn, az új albérlet hihetetlenül jó, dolgoztam hajnalban az új projektemen, amit egyelőre azért nem hozok nyilvánosságra, mert túl kevés írás van rajta, másrészt nem akarom, hogy ha elmegy a lelkesedés, akkor félbemarad. Tehát akkor fogom közzé tenni, amikor elég tartalom lesz rajta. Szóval ezzel foglalkoztam, nagyjából 8 órakor indultam el, vásároltam kaját. A Nyugatihoz mentem, onnan mentem a Blaha Lujza térre.

Elég hamar odaértem 9.50-re, még a Hyp-R Zone sem volt nyitva. Kint megvártam a nyitást, közben megjött Tutajkk is, illetve pont nyitásra jött meg Nari és OctoZaky, úgyhogy 4-en már voltunk. Felmentünk, az emeletre, a Sega MegaDrive helyére csatlakoztattam a Nintendo 64-et. Először Nari foglalta le, mert szerette volna látni eredetiben a Super Mario 64-et. Hoztam pluszba két Super Nintendo játékot, addig Super Mario Karttal játszottunk. Tutajkk annyira nem szereti, de bevállalta velem a játékot. Kétségtelen, hogy a kisebbség közé tartozom azáltal, hogy szeretem a játékot. Tény, hogy nagyon nehéz, de nekem bejön a hangulata, kifejezetten inspirál. Ezt a játékot is élveztem. Eközben jött meg Gábor és bagszi (külön), bagszi a Commodore 64 helyére csatlakoztatta a Pikachus Nintendo 64-ét. OctoZaky is épp Commodore 64-et hozott, amit ma vett át. Dobozosan vette meg, sőt még német nyelvű leírás is volt mellé. Ami némileg nosztalgia számomra, mert ilyen füzetek nekünk is voltak a Commodore Plus/4 számítógéphez. Ebben nemcsak az összeszerelés, meg ilyenek vannak, hanem programozáshoz parancsok is. Magyarországon a '80-as években nagyon elterjedt az iskolákban a Commodore Plus/4, és bizony nem játékhoz használták, hanem azon tanultak programozni a diákok. Én arra emlékszem, hogy a bátyám volt az, aki nemcsak játékhoz használta a számítógépet, hanem programozott is rajta, csak mivel akkor 4-5 éves voltam, ezért semmit nem tudtam értelmezni azon, ami a TV-n ki van írva. Ami viszont elgondolkodtat, hogy nem is "mozgatott meg", hogy érezzem, hogy bármi dolgom lenne azokkal a szövegekkel, ez is jelzi, hogy a programozást nem nekem találták ki. OctoZaky sem kezdett el programozni, behozta a sakkot. Azon gondolkodok, hogy ha valamiért beszereznék egy Commodore 64-et, akkor azért, mert a nagyon rég, '90-es évek elején a TV-ben mentek a telefonos játékok (Dominó, Torpedó, Ötöd-Ölő...) Commodore 64-en játszották, és volt erről szó az egyik retro csoportban Facebookon, hogy ezek a játékok hogy működtek, és felmerült, hogy ezek a játékok esetleg megszerezhetők-e. Erről nem írtak biztosat, de örömmel venném, ha játszhatnám ezeket a játékokat.

Bagszi hozta a Pokémonos Nintendo 64 játékokat, így voltak, akik azon játszottak. Pokémon Stadium és Pokémon Puzzle League volt fókuszban a Pikachus Nintendo 64-en. Közben Krisi is megjött, ő jelezte, hogy csak 11-re tud jönni. Összerakta ő is a Nintendo 64-ét, hozott ő is néhány érdekeset. De mit is? ... Eszembe jut. Az biztos, hogy sokaknak örömöt okozott, amikor meglátták a Lego Racerst. A nosztalgia, és a demón játszott egyetlen pálya sokakat a játék köré vonzott. Sajnos csak ketten lehet játszani, játszottam többekkel is. Úgy persze könnyen levernek, hogy mindenki a zöld LEGO darabkára megy, aztán a három fehéret összegyűjtik, és uzsgyi a cél felé. A zöld LEGO darabka az extra sebesség, a fehér meg erősíti a tárgyat, amit felveszük. Maximum három fehérrel lehet erősíteni, akkor lesz maximális erejű. Zöld LEGO darabka három fehér erősítővel levágja a pálya egy részét. Így 10-15 másodperccel vesztettem a többiek mögött. Ezután egy húsz körös Mario Party 2 meccset játszottunk., négyen: Gábor, Tutajkk, OctoZaky és én. Nagyon jó játék volt, élveztük, csak megerősödött bennem, amit már hosszú évek óta tudok, hogy a Mario Party 2 a sorozatának legjobbja. Úgy nyertem meg, hogy 5 körrel a vége előtt 0 csillaggal, 0 érmével álltam, de már azzal kaptam 10 érmét, hogy megjósolták, hogy én nyerek. Jóslatot meg nem volt nehéz mondani, mert beállítottuk a bónuszt, és sejthető, hogy már akkor is jól álltam, ezért a bónusz csillagokat a játék végén többségében én fogom kapni. Ez így is lett, ezzel nyertem meg, meg aztán még igyeketem. Aztán persze nem maradhatott ki a Super Smash Bros., ez is összehozta az embereket. Addig OctoZaky-vel játszottunk F-Zero X-szel. Ebben jó vagyok, szinte mindegyik játékot nyertem.

Aztán többen megéheztünk, OctoZaky-val mentünk kajáért, bagszi is megkért, hogy hozzunk neki is. A Nyugatiba mentünk, mert egyrészt az ottani antikváriumba mentünk szétnézni, és akkor már az ottani Burger Kingből hoztunk kaját. De hogy ennyire körülményes lesz, azt nem gondoltuk volna. Az, hogy lassan ment a sor a Burger Kingben, az engem nem zavar, mert nem várom el, hogy a pénztáros megszakadjon miattam. Ami baj volt, hogy mivel három főnek vettünk kaját, ezért eléggé nehéz volt az egész pakk, és csak egy papírszatyorba tette. Akkor még nem láttam, hogy baj lesz, de bementünk mellette a SPAR-ba, ott is vásároltunk. Végeztünk a fizetéssel, mentünk volna ki, amikor elszakadt a papírzacskó, és minden a földre. Az üdítő a szabadságot választotta, mindent elárasztott a földön, de a kaja is jó eséllyel megjárta, a csomagolás legalábbis tiszta kóla lett. összeszedtük egy másik szatyor a még épen maradt kaját, és azon voltunk, hogy a lehető leghamarabb visszajussunk a Hyp-R Zone-ba, de nemcsak a villamospótlás miatt volt nehéz visszajutni, hanem mert le is volt zárva az Oktogon a Pride miatt, úgyhogy nagyon lassan haladt a busz. Nagy nehezen odaértünk, azon voltunk, a lehető leghamarabb megegyük a kaját.

Időközben Sparrow is megjött pár órára, vele, Gáborral, Tutajkkal játszottunk négyen a Mario Golffal. Nagyon lassan ment, mert csak én ismerem annyira a játékot, hogy gyorsan lezavarjak egy ütést (megérzéssel játszom a Mario Golfot) a többieknek nagyon lassan ment, és mivel a Mario Golf nagyon hosszú játék, nagyjából a feléig vittük el, kikiáltottak győztesnek, megköszönték a lehetőséget. Szeretjük, de nagyon hosszú. Aztán maradt még némi idő, Krisivel játszottuk a S.C.A.R.S.-t. Tetszett neki is a játék, ilyen Mario Kart és F-Zero egyveleg. Aztán még ott a többiek behozták Nintendo Switch-re a Fortnite-ot, megpróbáltak vele online játszani, de eléggé akadozó volt a netkapcsolat, úgyhogy ez nem igazán jött össze.

16.30 körül szedtük össze magunkat, és mentünk. Mindent visszaállítottunk, szemetet eltakarítottuk magunk után, a konzolokat visszacsatlakoztattuk a TV-khez, melyikhez melyik tartozott eredetileg. Igyekeztünk mindent úgy hagyni, ahogy átvettük. Bagszi már korábban elkezdett takarítani, meg is jegyeztem viccesen, hogy az egyetlen nő takarít... Bagszi poénból felháborodottan mondja, hogy férfiak! De aztán mi is besegítettünk, visszacsatlakoztattuk a konzolokat és a szemetet eltakarítottuk. Amikor végeztünk, megköszöntük a lehetőséget.

Nagyon jó hely a Hyp-R Zone, elégedettek voltunk, viszont szemezek az Infinity eSport Bárral, mert hihetetlenül hangulatos hely. Ennek az a hátránya, hogy csak új TV-k vannak, ráadásul eléggé nagy képernyős, nem tudom, hogy mutatnának rajtuk a retro konzolok. Eléggé soká lesz a következő találkozó, majd október végén, addig van idő. Mondták, hogy tudnak SCART átalakítót adni, ki fogom próbálni, hogy mutatnak majd új, nagyképernyős TV-n. Ha nagyon csúnya lesz, akkor maradunk a Hyp-R Zone-nál. A másik, ami az Infinity eSport Bár mellett szól, hogy egy kicsivel olcsóbb ott minden. Lehet mondani bunkóságnak, hogy viszünk oda kaját, innivalót, úgy, hogy ott is lehet venni 1-2 dolgot, és ingyen kaptuk a helyet, de az áraikkal pont átléptek egy olyan lélektani határt, ami fölött már nem náluk venném meg. Nem látok bele a dolgokba, úgyhogy nem tudom, hogy mi alapján szabják meg az árat, de ha egy ilyen helyet üzemeltetnék, akkor úgy szabnám meg az árakat, hogy bár legyen rajta árrés, de egy bizonyos szint alatt tartanám az árat, ami még megfizethető egy nagyobb réteg számára, aki betér. Ugyanúgy van rajta haszon, és többen is vásárolnának. De hangsúlyozom, nem látok bele a mélyébe, nem tudom, mi alapján határozzák meg az árakat. Egy biztos, hogy nagyon jól éreztük magunkat, minden nagyon jó volt. Köszönjük a lehetőséget.

Készültek képek, itt tekinthetők meg. A konzolképeket OctoZaky készítette, szerintem a döntő többségét nagyon jól megcsinálta, mint egy hivatalos konzolkép.

F-Zero X
The Long Distance of Murder

Bando Taro & Wakai Hajime, 1998

Mindenki, aki most is nyugis zenére számít, de meg fog lepődni, ugyanis ma zúzni fogunk keményen. Az F-Zero X-et tartom a sorozat legjobbjának, nem utolsó sorban a zenéi is nagyon tetszenek. Kifejezetten tetszik a kemény, rockos hangzás, alapvetően híve vagyok az élő zenének. Bár Nintendo 64-es játék esetében talán erős lenne élő zenéről beszélni, de a hangzás mindenképpen élethű. Ez a zene a kedvencem a játékból a különleges hangulata miatt. Érzelmileg nehéz időszakból való kilábalás érzetét kelti, és pozitív jövőt helyez kilátásba. Van úgy, hogy egy játékzene ilyen gondolatokat vált ki, de akárhogy is van, mivel nálam sokat számít a játék zenéje, ezért Time Attack-ben sokszor választom azt a két pályát, ahol ez a zene szól.

Jobban előtérbe kerültek a focis játékok. Hihetetlen, hogy olyan lelkesedéssel nézem az EB-t, mintha életem része lenne a foci. Valószínűleg az óriási médiavisszhangnak köszönhetően is. Ekkor engedek ennek. Örültem a szombati hármas összejövetelnek nálunk. Itt volt LernenBoy és Thunder. Thunder itt lakik a szomszéd városban, Gyulán. Nemrégiben ott találkoztunk, és igencsak nosztalgikus élmény volt ott lenni, mert oda jártam gimnáziumba. 9 éve voltam utoljára a fürdővárosban, azalatt nagyon szépen megújult a Kossuth Tér, és a világóra is csak érettségim után készült el. Viszont azt csalódottan láttam, hogy a vasútállomás pontosan ugyanúgy néz ki, mint 20 éve. Na igen, Gyula már kiesik a Budapest-Lőkösháza vasútvonalból, ezért felújításnak jele nincs a városban. Így meglehetősen kontrasztos, hogy olyan falvak állomásait is felújították, mint Murony vagy Csárdaszállás, csak azért, mert a vasútvonal részei, de amúgy sok embert nem láttam még Mezőberénynél sem, amikor megállt ott a vonat.

De most Békéscsabán volt a találkozó. Thunder könnyen átjött, Lernie-nek sem volt gond Szegedről átutazni. 12.15-kor találkoztunk a buszpályaudvaron, aztán nálam több játékkal is játszottunk.

• Mario Kart 64: Dehogy vagyok én csaló, egyszerűen csak menő vagyok, ezért nyertem meg VS-ben 16 versenyből 10-et. Sorrendben mentünk a pályákon végig. Bírtam, ahogy Thunder mondta, hogy milyen nehéz ez a pálya, na mondom neki, várd csak meg a következőt, azt még jobban fogod imádni. Nagyon jót szórakoztunk. Rájöttek, hogy miért vagyok mindig Toaddal. Hiába gyenge karakter (nehéz karakter pl. Wario könnyen ki tudja lökni a pályáról), mivel könnyű, egyenesben meglehetősen gyors. Nem utolsó sorban Toad menő. Lernie Bowserrel 4 pályán nyert, míg Tunder Marióval 2-t. Gyakoroljatok csak szépen, menni fog az.
• Super Mario World: Ez próba volt Super Nintendón, ugyanis megkértem Lernie-t, hogy takarítsa meg a NES és SNES controllereimet, mert néhány gomb már nehezen érzékelt. Bizony koszosak is voltak már belül, és ablaktisztítós tisztítással rendbejöttek, a próba sikerült. Ezzel a játékkal játszottunk egy kicsit, de hamar abbahagytuk, mert ketten játszani úgy platformert, hogy hárman vagyunk, nem az igazi. Az egyik NES controller is problémás, de azt nem tudta megcsinálni. Tisztítás után sem működött megfelelően.
• International Superstar Soccer: Ezzel csak egyedül játszottam, amíg Lernie takarította a második controlleremet. Kíváncsi voltam a játékra, de Thunder-ék is nézték, hogy milyen igényes focis játék. Részletesen kidolgozott, hangulatos, ahogy bekiabálja, a kommentár hogy GOOOOOOOOOOOOAL! és a szurkolók ovációja is emeli a hangulatot. De nem akartam sokáig egyedül játszani ezzel, inkább azon voltam, hogy többen szórakozzunk együtt.
• Super Tennis: Ezzel Lernie-vel játszottunk kettesben, de valami hihetetlen jó játék volt. Mondta, hogy ő maga is játszott ezzel egy időben, látszott is, mert nagyon jó és hosszú labdameneteket játszottuk. Csak az volt a gond, hogy amikor Lernie mondta nagy lelkesen, hogy milyen jó a játék, annyira zavarba jöttem attól, hogy csak tudjam tartani a színvonalat, hogy aztán az ezen való izgalmam döntötte el az ő javára a meccset, 6-1-re vesztettem el a menetet.

Beszéltük aztán, hogy érdemes lenne sportjátékból is lehetne live stream-et, ugyanis Lernie csinál stream-eket. Mondta, hogy egyszer átmehetnénk hozzá, játszhatnánk nála is, és abból is készülhetne live stream. Először megilletődtem, mert élőben azért más embereknek beszélni. Azt gondolom, hogy jobban kell vigyázni, mert elég egy rossz beszólás, és megjegyez magának az internet egy életre. Ettől tartok, amúgy érzek magamban késztetést arra, hogy részt vegyek egy ilyenen annak ellenére, hogy nem vagyok híve a dolognak. Lernie-t mindenképp támogatnám a dologban, mert belenéztem több online stream-be, és azok közül, akiket eddig láttam, LernenBoy volt az, aki legközelebb állt ahhoz a stílushoz, amit szimpatikusnak tartok. Sokan nagyon menőző beszólással akarnak kitűnni, és népszerűek lenni, miközben meg pont ezzel buknak el nálam, mert látom rajtuk, hogy nem ez a valódi személyiségük. Mondjuk láttam azt a srácot is, aki mutymutynak nevezte idegességében Blooper-t. Tanuljátok meg egy életre: Blooper magyar neve: Hólyag! Ez volt benne a Játék az erővel könyvsorozatban, sőt talán a Mario 3 rajzfilmben is elnevezték így, de ebben már nem vagyok biztos. Szóval segíteni szívesen segítek Lernie-nek, de magamtól soha nem csinálnék ilyet, mert nincs olyan személyiségem, amivel jó lehetnék önálló live stream-re. A másik meg megírtam LernenBoy-nak E-mailben, hogy személy szerint mit tartok hibának, mit csinálnék másképp. De az a válasz jött tőle, ez a Live Stream egyik íratlan szabálya, hogy legalább ennyire hosszú legyen egy-egy adás. Az egyikbe, amelyikbe bekapcsolódtam élőben, túl sokáig tartott, ezért csak egy ideig néztem, aztán, amikor befejezte, láttam utólag, hogy 4 órás az az adás, na mondom magamban, ez nagyon hosszú. Mondta, hogy vannak olyan stream-ek, amik akár 24 órán át megy folyamatosan. Nem hittem a fülemnek, ahhoz már Hikikomorinak kell lenni, hogy valaki egy teljes napot végigstreameljen. Rájöttem, hogy van ebben igazság, ugyanis az utóbbi időkben a Nintendo 3DS találkozók a BarCraft-ban vannak, ahol TV-ken mennek a stream-ek, és volt olyan is, amelyik folyamatosan ment, délelőttől egészen kora estig, amíg ott voltam. Én meg ezt az egészet úgy képzeltem el, mint annak idején 1994 táján, amikor volt az 576 KByte műsor és a SzEGAsztok, abban Martin bemutatta az adott játékot, ennek egy hosszabbított változatát, de nem hosszú órákon át. Eddig sem volt motivációm afelől, hogy magamtól csináljak ilyet, ezután még annyira sem lesz.

• Super Soccer: A teljesség kedvéért azért elővettük a Super Nintendós nyitó focis címet is. Ezzel is Lernie-vel játszottunk. Ezen is már látszott, hogy egy fejlettebb konzolra jelent meg, a NES-es focik szőrnyűek (erről majd később), de azért ennek is vannak hibái. Az egyik a sajátságos kamerakezelés, ugyanis egy átlag focis játéknál a pálya hosszabbik oldaláról látjuk a játékot, hogy mindkét játákos "egyenlő esélyekkel" játsszon, a Super Soccer-nél meg az egyik csapat térfelénél van a kamera, így eléggé szokatlan a játék, ráadásul kényelmetlen annak a játék, akinek térfelén a van a kamera, mert nem látja a többi játékost, aki a kapuhoz közelebb van. Meg az egész játék is eléggé kaotikus, nehéz átlátni, hogy ki kicsoda. De legalább nem voltam annyira esélytelen, ugyanis csak 3-0-ra vesztettem el a játékot, nem 22-0-ra, ahogy a gép ellen szoktam. Elvoltunk vele, de a hibái rontották a játékélményt.
• F-Zero X: De abban mind a hárman megegyeztünk, hogy a retro játékok többjátékos bulijai sokkal hangulatosabb, mint az újaké. Hasonló reményekkel ajánlottam figyelmükbe az F-Zero X-et, amit Wii-n játszottunk. De annyira nem jött be az ötlet, láttam rajtuk, Thunder többször szándékosan összetörte a kocsiját.
• Super Mario Maker: Elhozta Lernie ezt a játékot, mutatott néhány érdekes pályát. Szerintem nem idegesíteném fel magam úgy egy-egy pályán, mint ahogy Live Stream-eken látok néha egyeseket, és ha egy pálya tényleg hülyeség, egyszerűen kilépnék belőle. Amikor megírtam LernenBoy-nak a személyes gondolataimat a Live Stream-ről, írtam neki arról is, hogy milyennek gondolok egy jó pályát, mert szerintem néhány eszement pályával túl sokszor próbálkozott. Majd egy következő postban értekezek erről is.
• Nintendo World Cup: Ez egy NES-re megjelent focis játék, amit Lernie hozott el Four Score-ral együtt, így hárman tudtunk játszani vele. Mondom, hogy nálunk is kitört az EB-láz, előkerült néhány focis játék. Én kértem meg, hogy hozza el, mert fogok majd írni tesztet az International Superstar Soccer-ről és mielőtt "forradalmasítanám" a játékot (ezt gondolom az első igazán jó focis játéknak), kíváncsi voltam erre a NES játékra is. Bár ne lettem volna... Hihetetlen debil az egész, egyáltalán nem lehet komolyan venni, ugyanis nincs bíró, és akit elgáncsolnak, az a földön marad addig, amíg az egyik csapat nem lő gólt. Egyáltalán nem élveztem a játékot, utólag gondolkodtam el azon, hogy a Nintendo paródia-játéka, amivel kigúnyolja az addigi sikertelen focis próbálkozásokat. Mintha belátták volna, hogy a NES tökéletesen alkalmatlan focis játékok kivitelezésére, nem is nagyon erőltették meg magukat. A karakterdizájn pocsék, a fizika eléggé fejletlen, ráadásul az idő még lassabban számol vissza, ezért nagyon hosszúnak tűnik egy játék. Aztán rájöttünk, hogy ha végzett a gép a visszaszámlálással nincs folytatás (nincs második félidő), ezért valószínűleg fele akkora sebességgel számol vissza, így a 10 perces beállított játékidő előre lesz 2×10 perces. Az biztos, hogy paródia ide, vagy oda, nem jött be a játék.
• Super Mario 3D World: Reméltem, hogy tetszeni fog ez a játék, de eléggé nehéz volt látni, hogy épp hol vagyok. Nincs meg nekem, Lernie hozta el. Kifejezetten jó játék amúgy, de azt gondolom, hogy nem alkalmas többjátékos mókára a fentebb megírt okok miatt. Azt láttam, hogy a 3D-ben elvesznek a karakterek, mert ha távol kerülnek egymástól, akkor távolabbról látjuk a pályát. De egyedül nagyon jó lehet végigjátszani. Sok az egyedi pálya, új ötlet, de amúgy maximum ketten. Másféle megoldást kellett volna kitalálni.

Vége is lett a napnak, örültem, hogy jelen voltak, nagyon jó dolog élőben játszani, ezt az online játék nem pótolja. A következő találkozót Szegedre tervezzük, lehet, hogy arról majd videó is fog készülni.

Valószínűleg sorozat lesz belőle, mivel végleg eldőlt, hogy végleg itt maradok (tegnap utaztam volna vissza). Most barátlátogatás okán mentem fel Pestre, nagyon remélem, hogy sokszor tudok még állásinterjú miatt is felmenni, ugyanis most is az a célom, hogy Pesten éljek, persze anyagilag teljesen függetlenül.

Eredetileg a 8.20-as vonattal terveztem menni, de végül a 7.20-as mellett döntöttem. Egyrészt, mert a menetidő hosszabb lett, mert itt Békés megyében nagy vasúti építkezések vannak. Látni kéne Békéscsabát a vasútállomás környékén hogy néz ki. Csak azért nem bontják le teljesen a régi épületet, mert műemlék jelentőségű (állítólag a békéscsabai vasútállomás a legszebb az egész országban), amúgy az egész hátrább kerül. Másrészt mert IC vonat nem volt a 8.20-ason. Mivel pótjegyet így is úgy is fizetni kell, ezért inkább egy IC-re veszek jegyet, mert döbbenetes a különbség. Csak rossz tippjeim vannak arra, hogy miért a Lőkösháza-Budapest vonalon vannak a legigénytelenebb, legmocskosabb gyorsvonati kocsik, de inkább jobb, ha nem tudom az igazságot. A lényeg most, hogy az utazás jó volt, az út alatt újságot és Harry Potter könyvet olvastam. Újra nekikezdtem az első kötetnek, ennyi év után is nagyon jó olvasni. Az írónő beleélése nagyon tetszik, úgy ír bizonyos szereplők eseményeiről, mintha az ő szemszögükből mesélné a történetet, és mintha az teljesen normális lenne, így Dursley-ék történései kifejezetten viccesnek hatnak, mivel érezni benne egy kis gúnyt is.

Miután megérkeztem Pestre, előbb a Kálvin térre mentem, mert be akartam váltani a még meglévő angol font pénzérméimet, és azt csak ott lehet. De mivel az egyik embernek ott sok dolga volt, ezért nem vártam ki a soromat, mivel 11 órára volt találkozó megbeszélve bagszival. De jó volt felavatni a 4-es metrót. Most utaztam vele először. Végülis ugyanolyan Alstom kocsikkal utazhatunk, viszont a megállók nagyon tetszenek. Így jó is, hogy egy metróval el lehet érni a Keletitől a Kálvin teret, de most vissza az Örs Vezér terére. Itt találkoztunk, először az Árkádban néztünk szét, OTP-ben, postán volt dolgom, meg az 576-ban néztünk szét. És tényleg aktívabb lett a Nintendo! Az első jelek látszanak, nemcsak a Pokémon eventek (vagy mik) osztogatása miatt, hanem mert alacsonyabbak lettek a játékok árai. Még az árpolitika tekintetében oly zsémbes 576 is 2-3000 forinttal lejjebb vitte az árait, így már barátságosabb. Meg mintha nagyobb lelkesedéssel beszélnének az eladók is a Nintendóról. Valami jó dolog indult el az első félévben, és hosszú idő után azt éreztem, hogy nemcsak barátok körében jó Nintendósnak lenni, hanem az eladók is nagyobb érdeklődéssel néznek a cég elé. Csak így tovább. Ha lefolynak a tárgyalások a többi viszonteladóval, még annál is sokkal több helyen lehet majd Nintendo játékokat venni, és még annál is kedvezőbb áron. Az 576 után a Burger Kingben ettünk, majd átmentünk a 97E busszal Rákoscsabára megnézni az ottani Game Parkot. És sajnos ezen a buszon újra megismerhettem Magyarország árnyvonalát, az az idős kor felé haladó néni, igazán kibírhatta beszólása nélkül. hangosnak ítélt minket, pedig pont velem volt szemben, és igazából láttam, hogy idegesítjük őt, ezért igyekeztem halkabban beszélni, meg hogy milyen otromba stílusban beszélünk, a magyar nyelv ennél sokkal szebb. Hagyjuk, van hátul is hely, csak annyira örültem volna, ha nem ezer lelkesedésemben ért volna ez. Na de a dementorok nincsenek ránk hatással, mentünk is tovább a Game Parkba. Ha valahol, itt igazán csökkentek az árak, és nagyon jó volt látni, hogy az a bolt, amit régen annyira szerettem, talán ismét jó áraik lesznek egy kis rásegítéssel. Viszont már csak a XVII. kerületi boltjuk van meg, a budait sajnos be kellett zárni. Remélem, hogy idővel visszatérnek a belvárosba. Először a GameCube játékok között láttam Harry Potter és a Tűz serlege játékot 2.000 forintért, el is gondolkodtam rajta, de inkább nem, mert nem rosszak a HP játékok, amikor játszok vele, azt érzem, hogy jó játékkal játszok, de nem játszatják magukat. Nem éreztetik azt, hogy újra játszani akarok vele, és ez nagy hátrány. Viszont megtaláltam a retro játék részleget, és itt találtam eredeti dobozos Nintendo 64 Rumble Pak-et, efelől már nem volt kétség. Ez a rezgőkártya, mely a controller nyugalmi állapotát befolyásolja, ha a játékban ütközök, vagy hasonlók. Miután sokat játszok az F-Zero X-szel, ezért oda kifejezetten jól fog jönni. Mindenesetre ha a Game Park árai maradnak ezen a szinten, akkor hosszabb távon számíthatnak rám.

Innen Kőbánya-Kispestre mentük a 202E busszal, majd a Nyugatiba, mert mondták az Árkádban, hogy a WestEnd-es üzletüket átalakították, és nézzük meg. Tényleg szemrevaló lett, nagyon rég nem volt ennyire jó konzolosnak lenni Magyarországon, majdnem mint a '90-es években! Még felmentünk a Media Markt-ba. Itt még nincsenek Nintendo játékok, arra voltam kíváncsi, hogy lehet-e itt kapni Zorán: Egypár barát CD-jét, de nem találtam. Az még hiányzik nekem. Innen a Play Maniába mentünk, mert itt van a legtöbb retro játék, és hogy vajon van-e változás. Nincs szerencsére, kínálat most is a topon. Ki is néztem magamnak, hogy lehet náluk Super Tennis-t kapni SNES-re, már megvan, csak a leírása hiányzik, és volt egy német és francia. Nem akartam megvenni a játékot, amíg bagszi a Pokémon játékok árait jegyzetelte, addig én azon tépelődtem, hogy el merjem-e kérni csak a leírást? Hát csak nem rúgnak már fel a csillagos égig, ezért úgy döntöttem, hogy igen, és igen! ^_^ Nagyon örültem neki, azt az 500 forintot meg nekem bőven megérte. Most mentünk vissza a Kálvin térre, hogy vajon most van-e sor, át tudom-e váltani az angol fontot. Sikerült, csak hogy 260 forintért veszik be az érméket, az nem valami szép, mivel az euró érmét is 260-ért veszik be. Mindenesetre az extra forint érdekében megtettem. Itt már bagszi hazament, én meg visszamentem az Örs Vezér terére, itt vettem át egy vaterás megrendelésemet, méghozzá a dobozos Magical Quest: Starring Mickey Mouse játékot vettem át. Ez is ugye megvan már, csak a doboz hiányzott, emiatt meg már nem akartam variálni, már csak azért sem, mert szebben néz ki, mint az enyém, a leírás pedig német és francia, nekem meg csak német van. Így megvettem az egészet, ami meg otthon van, azt eladom vaterán. Tehát ezekkel gazdagodtam:

A 18.10-es vonattal mentem haza. Nagyon hiányzott Angliában az, hogy teljesen önmagam lehessek, sokkal jobban érzem magamat itt. És az lenne a legszebb karácsonyi ajándék, ha Pesten munkát tudnék találni, és végre végleg odaköltözhetek. És ezért MINDENT meg fogok tenni.

[caption id="attachment_8409" align="alignright" width="300"] Bio Rex háttérkép[/caption]

Hát, nem gondoltam volna, hogy ennyire meg fogom szeretni az F-Zero franchise-t. Most már biztosan ki merem jelenteni, hogy az F-Zero X top-játék lesz nálam, már-már Mario Kart szintjén imádom. És jól is megy. Ki lehet tapasztalni az irányítást, azóta úgy száguldok, és olyan első helyeket kreálok, hogy azt világszerte megbámulnák. Amúgy Bio Rex lett a kedvencem, egészen egyszerű okból: Tetszik, hogy egy dinoszaurusz is vezet kocsit. Nem mintha ez akkora újdonság lenne, hiszen Mario Kart-ban mindig látok ilyet. De ő nem ám kedves lény. Valami Bio-technológiával hozták létre, és az emberi intelligenciához nagyon hasonló tudata van. Csak érzelmileg egyáltalán nem fejlett, konkrétan az egyik legagresszívabb versenyzőnek van leírva. Amúgy nem ő az egyetlen nem emberi versenyző, mivel a távoli jövőben játszódik, ezért robotok, és több furcsa lény is versenyzik. De tipikus Nintendo karakterek. Egyéniségek, és már lassan mind a 30-at tudom, hogy ki kicsoda.

Múlt hétvégén befejeztem az F-Zero X és F-Zero GX leírások scannelését. Jó játék mind a kettő nagyon, és mivel most már komolyabban érdeklődök a játék iránt, ezért elkezdtem nézni az animét is. Néztem annak idején is, amikor ment magyarul, csak ahogy már akkor is köztudott volt, a 4Kids Entertainment elbagatellizálta az egészet, most japánul nézem. Nem gondolom, hogy írnom kellene, hogy mennyivel jobb, úgyis nyilvánvaló. Van valami alaptörténete, hogy a 2050-es F-Zero versenyek győztesét sérülés miatt hibernálták, és 2201-ben élesztik újjá. Már "előző életében" is a Tejút rendőrségnek dolgozott, 150 év múlva is tagja lesz, és együtt működnek azon, hogy elkapjanak egy bűnözőtársaságot, aki az F-Zeróban rejlő hatalmas pénzre akarják rátenni a kezüket. A történetmenet két síkon megy, egyrészt folytatásos, másrészt meg minden egyes résznek van egy központi szereplője, akinek történetére fókuszál az adott epizód. A szereplőket viszont elég nehéz megjegyezni, mivel maguk a játékok sokkal inkább a kocsira összpontosítanak, ezért nem annyira ismertek. Ezért is van az, hogy csak Captain Falcon az, akit ismernek, őt is csak azért, mert harcos a Super Smash Bros. szériában. A többi 29 szereplőt csak azok ismerik, akik játszanak vagy a Nintendo 64-es X játékkal, vagy a GBA-s GP Legend-del, a nevek inkább ott olvashatók. A GameCube-osban is benne van, de az eredményjelzőn csak a kocsik nevei olvashatók, míg a 64-es játékban a versenyzők nevei és ikonjai, így ott jobban megmaradt bennem, hogy ki kicsoda.

És néhány leírás letöltésre:

F-Zero X Instruction Booklet F-Zero X Spielanleitung

F-Zero GX Instruction Booklet

Bescanneltem az angol füzetet is, ami négy nyelven jelent meg: Angol, finn, svéd, dán. De mivel nálunk a német az elterjedt, ezért annak tettem ki a borítóképét. És persze nagy méretű borítókkal is tudok szolgálni. Az GX-et könnyebb "elintézni", ezért azzal kezdem:

És az F-Zero X doboz, hiszen a régi európai kiadványokkal eléggé mostohán bántak, és ezen most és azonnal változtatok:

Ez így T-betű-feeling, de sebaj. Csak a legmagasabb szinten tudom ajánlani ezt a játékot, mert hihetetlen jó lett.

Végre nyár van Angliában is! 28-29°C, süt a Nap, a britek majd kidőlnek, én meg élvezem minden egyes pillanatát. XD Na, valamennyire csak ismerik a nyár fogalmát itt is, néhány napja nagyon jó idő van itt. Még korábban beszélgettem egy angol ismerősünkkel (a Kung Fu iskola által), mert úgy feltűnt nekem, hogy az angolok egy részének barna pöttyök vannak az arcukon és a testükön. Rákérdeztem, és elmondta, hogy Angliában az utóbbi években jelentősen megnőtt a napsütéses órák száma, és a bőr ez ellen védekezik. Magyar szemszögből még így is nagyon kevés, és sokat esik az eső, de az utóbbi napokban magyarhoz hasonlítható meleg van. És imádom!

Megy az F-Zero ezerrel! Akadályokkal ugyan, de rengeteget játszok versenyjátékot. Eddig csak a Game Boy Advance-es Maximum Velocity volt meg, de annyira hiányzott a Nintendo 64-es F-Zero X, hogy úgy döntöttem, hogy leszedem már az itteni Wii-re is.

Nem lehet csak úgy, hogy megvan az én Wii-men, átteszem memóriakártyára, aztán bárhol játszhatom. Bár szerintem meg lehetett volna azt oldani, hogy átmásolni másik Wii-re ne lehessen, bármelyikről le lehessen játszani, ha memóriakártyán van rajta. Spóroltam volna 7 fontot, de igazából, ahogy játszok vele, egyáltalán nem bánom, mert rettenetesen élvezem.

Meg is akartam venni az eredeti Nintendo 64-es játékot is, csak igen érdekes vége lett a dolognak. Az Amazonon találtam meg két hete hétfőn, viszonylag jó áron, meg is rendeltem. Három nap után még mindig semmi üzenet, hogy el lett-e postázva, vagy bármi, ezért írok az eladónak, hogy mi a helyzet, még mindig nem jött meg. Erre válaszként törli a megrendelést, mert hogy már eladta. Nekem ne mondja, hogy nem tűnt fel, hogy még mindig kint van a játék, amikor már rég eladta... És hogy nem szólt nekem, hogy baj van, csak akkor, amikor rákérdezek. A pénz pedig 12 nap alatt érkezett vissza a bankszámlámra, úgyhogy eléggé megjártam. De végeredmény sokkal jobb lett: eBay-en találtam licitálósan egy nagyon szép állapotút teljesben. Nem gondoltam volna, hogy olcsón el fog menni, mivel azért kelendő játék, és ha látják, hogy milyen szép, akkor fognak rá licitálni. Szerettem volna azért magaménak tudni, de szinte lehetetlennek tartottam, hogy az enyém legyeb. De azzal akartam "méltatni" az eladót, hogy 0.99-es kikiáltási árat megtoldottam 15 fonttal. Persze ilyenkor csak azt látják, hogy egy licit van rajta, és hogy 0.99-en áll. Vártam a végét, és döbbenten tapasztaltam, hogy az enyém lett 11.50-ért. Hát nagyon megörültem neki, és ma meg is érkezett:

Ritka az ilyen szép állapotú Nintendo 64 játék, rettenetesen örülök, hogy meglett. Játszani majd otthon lesz lehetőségem vele, de nagyon megszerettem ezt a játékot, ezért már az is jó érzés, hogy megvan. Ahogy látható a leírás, négynyelvű, Angliában az általános az volt az első generációs Nintendo 64 játékoknál, az angol nyelv mellett dán, svéd és finn nyelven olvashatóak az egyéb információk. Viszont mivel nálunk a német nyelvű leírás a megszokott (na meg hát nekem a német az német), ezért úgy döntöttem, hogy keresek a német eBay-en csak leírást, és találtam egy olcsót. A két füzet együtt:

Az angolt majd el fogom adni, mert nekem nem kell. Esetleg valakinek Magyarországon? Kigondoltam, hogy megvárom a novembert, és majd otthon eladom vaterán, de akinek nagyon kell, annak kipostázom, de drága a postaköltség, minimum 6 font. Magát a füzetet 1000 forintért tervezem eladni.

Aztán meg akartam szerezni a GameCube-os F-Zero GX-et is, de ezzel is jól megjártam először. Amúgy még soha nem játszottam vele, és többen is írták, hogy ez a legjobb rész, ezért is érdekelt ennyire, kíváncsi voltam, miben lehet jobb, az X-nél. Ebayen általában 15 font körül van, de megnéztem a CeX weboldalán is, náluk 12 font, és épp van egy Liverpool-ban is. Átvonatoztam két hete pénteken, bementem, de már eladták... Hát nagyon jó fejek. Mást nem vettem, mert így is szívtam a fogam a vonatjegy árán. Otthon megnéztem, már frissítették, és már csak egy helyen van egész Angliában. Nagyon pechesnek éreztem magam. De aztán szöget ütött a fejemben a gondolat, hogy kipróbálom az eBay-en vajon licitálással olcsóbban hozzájutok-e egy példányhoz. Hát sokáig úgy tűnt, hogy igen, de aztán csak feljebb ment az ára, végül az enyém lett. Ez ilyen:

Láttam, hogy nincs rendben a borító, de úgy voltam vele, hogy egyrészt én vagyok túl igényes, másrészt meg a külső borítón nem látszik, ezért nem érdekel. Aztán be akartam scannelni, és akkor láttam a belső lapon, hogy milyen valójában:

Na ezt már nem... Főleg annak fényében nem, hogy az eladó nagyon jó állapotúnak minősítette a játékot. Írtam is neki, a képpel is igazoltam, hogy nincs minden rendben. Elhittem neki, hogy nem tudott róla, mert nagyon készséges volt. Úgy akartam eleinte, hogy teljes visszatérítés, és visszapostázni a játékot, de ő csak részleges visszafizetésbe egyezett bele. Elfogadtam, két okból is: 1. Magával a játékkal nincs baj, rendesen játszható. 2. Eladhatom eBayen, az is előfordulhat, hogy összességében több pénz jön vissza belőle. És bejött, Ugyan csak +2 font, de már ennek is örültem, hogy így jobban jöttem ki az egészből. Aztán vettem egy tényleg nagyon szép állapotút, Guide-dal együtt volt:

Ne rémüljön meg senki, nem 40 font volt, csak az eladó rajta hagyta az új árát. Nem adtam volna ki érte ennyit... Amúgy a felénél is kevesebb volt. A guide meg jól jön, ugyanis azért játszottam az előzővel, és veszett nehéz játék. Egyrészt nagyon jó, hogy dinamikus, konkrétan érezni az 1000 km/h-s sebességet. A másik meg az, hogy nagyon jó játék, de szokatlan, Ugyanis nemcsak a Nintendo keze van a játékban, hanem a Segáé, és hiányzik belőle az a tipikus Nintendós feeling, ami az X-ben nagyon megvan. Inkább olyan érzésem van, mintha egy nagyon jó minőségű játékkal játszanék, ami nem Nintendo. Ez még maximálisan elnézhető, a zene sokkal inkább zavar. Az elődben ugyanis kemény rock zene szólt, itt meg a Sega zászlóshajója alatt 180°C-os fordulatot vett a zene, és trance számítógépes zenék szólnak a játékban. Egyébként sem rajongok a stílusért, az ebben szerzett zenék is eléggé jellegtelenek. Max. 1-2 maradt meg komolyabban a fejemben. Ettől függetlenül a játék jó lett, és nehézsége ellenére is élvezetes.

Meg is írtam a tesztet a GC-s F-Zeróról, meg egy másik játékról is:

F-Zero GX Wave Race: Blue Storm

Egyelőre marad az X a nagy kedvenc, de az GX-ben is szeretnék profi lenni. A Wave Race-t pedig ilyen másfél hónapja vettem a CashConverters-ben. Ez is a régi GC-s vágy volt, és mivel olcsó, ezért jött:

És tetszik is nagyon. Róluk írtam tesztet. Amúgy egyszer találtam az energiaitalok között Blue Storm-osat, a játék tiszteletére vettem is egyet, pontosan így néz ki:

És még egy utolsó kép: Magyarországon is visszatértek a neves kólák? Mivel nekem nem volt kivel megosztani, ezért magamnak ezt vettem meg:

Minden egyes betűje igaz rám.

Nintendo 64 megjelenés Japán: 1998. július 14. Amerika: 1998. szeptember 30. Európa: 1998. november 6. Wii Virtual Console megjelenés Japán: 2007. május 29. Amerika: 2007. június 25. Európa: 2007. június 15. Wii U Virtual Console megjelenés Japán: 2016. november 2. Amerika: 2017. január 12. Európa: 2016. november 3. Fejlesztő: Nintendo Kiadó: Nintendo Műfaj: Verseny Játékmód: 1-4 játékos Mentés elemes memóriába Controller Pak: Nem Rumble Pak: Igen Expansion Pak: Nem Ára: 1000 Nintendo pont (Wii) £8.99 / €9.99 (Wii U) Platform:

Gyakran éri az a vád a Nintendót, hogy a sorozataiba kevés újítást tesznek. Ez sokszor jogosnak mondható, főleg az új játékok esetében csinálják azt, hogy kevés innovációt tesznek az új részbe, gondolván, hogy a név úgyis eladja a játékot. Ennek szöges ellentéte az F-Zero X lehet, ami talán nem is csoda, hiszen nem rögtön a Nintendo 64-gyel jelent meg, míg a sorozatot indító SNES játékról sokan mondják, hogy az "csupán" bemutatja, hogy mit tud a konzol. Így a fejlődés hatalmas. Olyannyira, hogy nem is túlzás kijelenteni, hogy nem is említhető egy lapon a két játék.

Bár az tény, hogy a SNES-es rész is dinamikus, és rendkívül hangulatos, de amilyen fejlődésen átment az utód, az nemcsak a generációváltásnak tudható be, hiszen jelentősen kibővítették a lehetőségeket. Elég csak arra gondolni, hogy négy helyett harminc (!!!) kocsi közül választhatunk (alapból hatot, a többit külön-külön meg kell nyitni), vagy hogy immár négyen is játszhatunk, nem is beszélve a több játékmódról, és a teljesen átalakított versenyrendszerről.

A GP Race-ben játszhatunk versenyt. Miután kiválasztottuk a számunkra szimpatikus kocsit és versenyzőt, egyénileg állíthatjuk be, hogy inkább gyorsulásban legyen jobb a járgányunk (ekkor persze kisebb lesz a végsebessége), vagy nagy végsebességgel játsszunk, de azt lassabban éri el. A csúszka segítségével fokozatokat állíthatunk be, ahol a legjobbnak érezzük a kocsink irányítását. És akkor mehet a verseny! És itt már nem 400-450 km/h a végsebesség, hanem 600, sőt, ha nagy végsebességre állítottuk be, akkor egészen 750km/h-ig is felkúszhat a mérő. Ha nagy végsebességen megyünk, akkor nem feltétlen fontos rámenni a nyilakra, amik extra sebességet adnak egy rövid időre, mert nem gyorsít rajtunk sokat, inkább azon legyünk, hogy a lehető legkisebb ívben vegyük be a kanyarokat, többet nyerünk azzal. És igen, mind a harminc versenyző jelen van, közülük kell győztesként kikerülni. Az irányítás sokkal könnyedebb, nem muszáj fékezni, csak az éles kanyaroknál, és kivették azt a rendszert is, hogy ha adott kör után bizonyos helyezést nem érsz el, akkor kiestél, és újra kell kezdeni. Két módon lehet kiesni: Ha a képernyő jobb-felső sarkán levő energia-méterből elfogy a csík, meg ha leesünk. A másik meg hogy bizonyos pályarészeket 360°-ban lehet körbejárni, de ha a következő pályára rosszul érkezünk, akkor leesünk, és itt bizony nincs Lakitu, mint a Mario Kart-ban, aki felhozna minket. Ha leesünk, vége a dalnak, lehet újrakezdeni. És itt már a verseny végén kapunk pontszámot, melyet mér a többihez. Az első helyezett 100 pontot kap, míg az utolsó helyezett is részesül 15 pontban. Hat pálya után alakul ki a végső ranglista. Kimondottan eredményhirdetés itt sincs, csupán összegzi a gép, hogyan teljesítettünk. A Time Attack magáért beszél, időmérő edzés, és immáron mindegyik pályán mehetünk. Itt is három kört versenyzünk, természetesen a legjobb verseny- és köridőt megjegyzi. A Death Race egy rendkívül érdekes játékmód, ugyanis egy pályán körözünk harmincan, és ki kell ütnünk mind a 29 ellenfelünket. Ez lehet támadás, vagy lelökjük őket. A játék addig megy, amíg ki nem esünk, vagy meg nem nyerjük a játékot. A VS. Battle-ben ülhetünk össze egyszerre akár négyen is, és egy kiválasztott pályán versenyezhetünk. Viszont vigyázni kell, mert ha elfogy az energia-méterünk, akkor az egész versenyből kiestünk, nincs lehetőség a következő pályán folytatni. A Practice nem lenne egy rossz dolog, de én személy szerint nem pártolom azokat a játékmódokat, ahol a végtelenségig megy a játék, amíg meg nem állítjuk. Itt lehet egy általunk kiválasztott pályán versenykörülmények között gyakorolni.

Összességében sokkal szebben muzsikál a N64-es F-Zero X. A grafika szép, az autók kidolgozottak, bár háttérelemekből itt is kevés van. Bár ezt betudhatjuk annak a játék futurisztikus mivoltának. A versenyeket különböző helyszíneken (melyek lehetnek különböző bolygók is) rendezik meg, és az űrben nincs sok látnivaló. Az irányítás alapvetően könnyű, ütközést könnyebb korrigálni, mint a SNES-es elődben, de itt is kicsúszhat az irányítás a kezeink közül. Én azt gondolom, hogy a szavatosságra nem lehet panasz, jóval több a lehetőség, így hosszú távú szórakozást nyújt. Zeneileg némileg jobb lett, jobban élnek a dallamok, hangulatilag pedig a topon van a játék. Igaz, még csak Wii Virtual Console-on tudja az elérni, akinek nincs már Nintendo 64-e, de reméljük, hamarosan lesz Wii U-ra N64 Virtual Console, így végre kurrens konzolra is letölthető lesz. Egy nagyszerű játék veszne el, ha annyiban maradna.

Grafika: 8/10 Játszhatóság: 9/10 Szavatosság: 9/10 Kihívás: 8/10 Zene / Hang: 8/10 Hangulat: 10/10 + Hatalmas fejlődés az elődhöz képest + Extrém hangulatos és dinamikus + Könnyed irányítás + Rengeteg lehetőség - Kicsit lehetne nehezebb 88%

Ahhoz képest, hogy amikor letöltöttem az F-Zero X-et, és először játszottam vele (ezelőtt nem volt hozzá szerencsém), nem nagyon tetszett, azért rendesen ráfüggtem. Világ életemben szerettem az autóverseny játékokat, az F-Zero dinamizmusa már SNES-en is megfogott, de a N64-es folytatás több tekintetben sokkal jobb lett. Írtam is tesztet mind a két játékról:

F-Zero F-Zero X

Nem lett olyan nagy szám egyik írás sem, de egy elolvasást megér. Olyan tárgyilagos, kevésbé jön át az, hogy milyen érzéseket kelt a játék valójában. Nyilván nem említhető egy kalap alatt a Mario Kart-tal, mivel nem egy súlycsoport, de egy valamiben különösképp kivétel a SNES-es F-Zero a Mario Kart-okhoz képest: Általában azt szokott lenni, hogy a nagyobb végsebességű és nehezebben gyorsuló kocsikat nehezebb kezelni, ám itt teljesen más a helyzet. Érdekes, hogy pont az a kocsi irányítható a legkönnyebben, amelyiknek a legnagyobb a végsebessége (478 km/h). Könnyen veszi be a kanyart, nem kell elvenni a gázról az ujjunkat (B-gomb), így sebességvesztés nélkül tudjuk bevenni a kanyarokat. Nem volt így nehéz 5-10 másodperceket javítani a legjobb időimen.

Minden egyes nappal egyre izgatottabban várom az angliai utazásomat, és a kvázi "próbatételemet". Ha őszinte akarok lenni, kevés olyan szituáció volt az életemben, ahol valóban teljesíteni akarok (bár szerintem bőven nem én vagyok az egyedüli, aki hasonló helyzetben van), és meg akarom mutatni, hogy ki vagyok valójában, de ez most ilyen, és ezért is várom, hogy mit tudok ebből kihozni. A másik meg az, hogy érzem, hogy szükségem van változásra az életemben, hogy további fejlődést tudjak elérni, elengedni, újraértelmezni bizonyos dolgokat. Hiszen azzal, hogy kimegyek Angliába, feláldozok bizonyos dolgokat, de ugyanakkor kapok is, amik itt Magyarországon nem adatnak meg, de mérlegelve a dolgokat azt érzem, hogy meg tudom hozni az áldozatokat, mert amiket kaphatok, sokkal többet érnek. Hogy csak egy jelentéktelenebbet említsek: Végre a valóságban is kiélhetem a kutya-macska szeretetemet. Ugyanis nővéreméknek eredetileg egy nőstény macskája volt régebben, ami most is megvan, de ez bővült azóta egy kandúrral és egy kan kutyával. Egyszer fialt a nőstény macska, és ha jól tudom, az egyik kiscicát megtartották. A kutya meg már nem is tudom, hogy milyen keverék, de nagyon vicces, amit állítólag csinál: Félnek tőle a macskák, de ő csak játszani akar velük, így mindig kergetőzés a játék vége. De van még egy pár dolog. Például, ha lesz inspirációm, fogok járni kung fu-zni. Ha nővérem férje indít kezdő kung fu tanfolyamot, akkor elképzelhető, hogy járni fogok rá. Önbizalom, fizikai állóképesség növelése, hogy csak egy pár célt mondjak. De azért nem írom biztosra, mert csak akkor akarok járni, ha motivációm is lesz rá, különben semmi értelme nem lesz.

Ma este megint egy kicsit visszarévedtem a gyerekkoromba, és egy olyan rajzfilmet néztem meg, amit annak idején nagyon sokszor láttam, de aztán feledésbe merült: Szentikék. Egy kicsit féltem megnézni, mert ahogy visszagondoltam rá, olyan gyerekesnek gondoltam a rajzstílust. Bejöttek ezek a megérzések, bár igazából a gyerekessége abban merül ki, hogy az érzelmek túlságosan egyszerűen vannak megjelenítve. Amúgy két részes a rajzfilm, az elsőt szerettem nagyon. Az a tízparancsolatot mondja el dalokban, mint a legősibb slágerlista. Mind a két rajzfilm ugyanis a kereszténységen és az istenhiten alapul, de határozottan kijelenthetem, hogy a pozitív oldaláról. Viszont, ami kellemes meglepetésként ért, hogy a dalokat most is jó volt hallani. Nemcsak mert régi szép emlékek, hanem komolyabb a hangzásuk, egy felnőtt számára is kellemes lehet hallgatni. Jó volt újra látni, de rajzstílus miatt, nem fogom sokszor újra megnézni. Sokkal inkább a második részre voltam kíváncsi, mert azt viszont nem szerettem annak idején. Ennek egyszerű a magyarázata: Az első részben látható öt kis állatka (aka. szentikék) közül a kis Dávid volt a kedvencem. Ő a második rész főszereplője, de sérelmeztem, hogy teljesen másképp néz ki, mint az elsőben. Ebből talán nem nehéz kitalálni, hogy a második rész Dávid és Góliát történetét meséli el. Magát a történetet szerintem mindenki ismeri. A lényeg, hogy ezáltal olyan történetbe, szituációba került, mellyel nem tudtam azonosulni (túl nagy hőstett), ezért sem szerettem. Persze így 20 év múlva, letisztult tudattal azért más volt nézni, de a rajzstílussal itt is a gyerekeket célozták meg. Mindenesetre egyszer érdemes volt megnézni, hogy lássam, hogy mit szerettem akkoriban.