Eléggé rosszul állok a Backloggery profilomban, ha azt nézzük, hogy 355 játékot tartok benne nyilván, ezek 61,3%-a befejezetlen. Elhatároztam, hogy leviszem ennek az arányát 50% alá. Ennek szellemében fejeztem be Wii U-n a Super Mario Advance-et és a Super Mario Advance 4: Super Mario Bros. 3-at. Folyamatosan keresem azokat a játékokat, amelyeket viszonylag könnyen végig tudok játszani, hogy csökkentsem az arányt. De azért annyira könnyen nem megy.

Most, hogy itt vagyok Békéscsabán, úgy döntöttem, hogy szétnézek a retro konzolok között, hogy mi az, amit talán könnyen végig tudok játszani. Így esett a választásom a Dr. Marióra. Mivel a Backloggery-ben nincs külön szabály arra, hogy mikor "beat" egy játék, és mikor "completed", ezért a Dr Mario esetében azt találtam ki, hogy akkor lesz "beat", ha LOW sebességben megcsinálom mind a 20 szintet, és akkor lesz "completed", ha ugyanezt megcsinálom MED és HIGH sebességben is. Ennek szellemében láttam neki NES-en a játéknak. Végigvinni ugyan nem sikerült, de igen közel jutottam hozzá: 19-es szintig jutottam el, és 110.100 pontot gyűjtöttem össze, ez új rekord.

Tegnap ezt a rekordot akartam megdönteni, hovatovább megpróbálni végigvinni, de sajnos a pillanatnyi áramszünet ezt nem engedte, és a 13-as szintnél kikapcsolt a NES magától... Nem vagyok az a fajta, aki ennek hatására elkezd őrjöngeni, de nagyon bennem volt, hogy végig akarom vinni. Megnéztem a profilomat, és azt láttam, hogy Game Boyon rosszabb az eredményem, ezért itt javítok. Úgyis nagyon rég volt a kezemben régi Game Boy, itt a lehetőség. Végigvinni itt sem sikerült, a 18-as szintig jutottam el, és 96.000 pontot gyűjtöttem benne össze. Csak aztán a játék után közvetlen, irgalmatlanul elkezdett fájni a fejem. Nem is feltétlen a kis kijelző lehetett a gond, hanem ha rosszul tartom a Game Boyt, akkor egyrészt kicsit homályos volt a kép, másrészt meg mintha megduplázódtak volna az alakzatok, nem egyszer fordult elő, hogy nem tudtam pontosan kivenni, hogy épp milyen vírus van ott azon a helyen, és rossz kapszulát tettem rá. Akkor meg kellett erőltetnem magam, hogy jobban figyeljek. Ennek összessége okozhatta a fejfájást, ami azért is ijesztett meg, mert egyrészt ilyen soha nem fordult elő, másrészt meg nem vagyok az a fejfájós típus. Négyévente egyszer, ha előfordul... És most ilyen erősen. Elgondolkodtatott, hogy ez legközelebb is kialakulhat-e, és ha igen, mit lehet ez ellen tenni. Pedig amúgy nagyon jó játék.

Megjelenés Japán: 2001. március 21. Amerika: 2001. június 11. Európa: 2001. június 22. Wii U Virtual Console megjelenés Japán: 2014. július 16. Amerika: 2014. november 6. Európa: 2016. március 10. Fejlesztő: Nintendo Kiadó: Nintendo Műfaj: Platform Játékmód: 1-4 játékos Ár: £6.29 / €6.99 Méret: 145,00 MB Platform

Sokan remake-konzolnak tartják a Game Boy Advance-et, ami nem is csoda, hiszen sok játék újragondolt változata jelent meg erre az egyébként fantasztikus kis gépre. Hogy ezt mennyire nem rejtették véka alá, arra bizonyíték az egyik nyitócím, a Super Mario Advance.

Mert miről is van szó? Super Mario Bros. 2 továbbfejlesztve. De igencsak! Érthető, hogy a rajongók egy része szkeptikusan vesz kezébe egy remake-et, főleg ha teljes áron adják el, hiszen minek venné meg még egyszer a játékot, amikor ott van eredetiben egy régebbi konzolra? Ám itt most másról van szó. A Super Mario Advance-ben olyan szinten van továbbfejlesztve a játék, hogy kis túlzással élve önálló játékként is titulálható. Az alapokat a SNES-es Super Mario All-Stars-ból vették át, ezt korszerűsítették grafikailag és zeneileg, bizonyítván, hogy a Game Boy Advance többet tud technikailag, mint a Super Nintendo. Bizony, többet tud, itt már nincs szükség Super FX chip-re, hogy az alakok valóban megnőjenek ne csak gyors váltakozással. Az alaptörténet ugyanaz, mint eredetileg. Mario álmában meglátott egy lépcsőt, melynek tetején levő ajtó egy titokzatos világba juttatja el hősünket. Kiderült, hogy ez az ajtó valóban létezik, és ha már megtalálta, akkor miért ne legyen itt a második (inkább harmadik, ha a Lost Levels-t is bevesszük kronológiailag) kalandja? A gonosz Wart bezárta a Subcon-okat egy vázába, és alattvalóival uralma alá vette az országot. A békakirály egy valamit nem szeret, a zöldségeket. Meg is van az “ellenszer”.

Amint elkezdjük a játékot, máris több újdonsággal találkozunk: Pontokat számol a gép! És nem is szerénykedik velük, egy világra könnyen összegyűlhet a 100.000 pont. És már az első pálya elején találkozunk óriási ellenfelekkel. Persze nem kell félni tőlük, csak annyi, hogy kis időbe telik felemelni őket, de ugyanúgy el lehet dobni őket, mint a többi ellenséget. Ugyanis itt nem ráugrással kell megölni őket, annál kicsit tovább kell menni. Rájuk kell ugrani, és fel kell emelni őket, és rádobni egy másik ellenségre. De ugyanígy fel lehet szedni a földről a füveket, melyekből legtöbbször zöldségek jönnek ki. Ezeket ellenségekre rádobva szintén meg lehet ölni őket. Senki nem szereti a zöldséget itt. Mindenki ismeri a varázsitalt, mely egy ajtót nyit meg, ha ledobjuk. Ezekből több van, és a pályák nagyrészében, nem kettő, hanem három szív nyitható meg, így összesen öt lesz a pálya végére. Karaktereink beszólásaiból nincs sok, de azok szellemesek. A főellenségek is megszólalnak, mondják, hogy megbánjuk, hogy kikezdtünk velük. Tény, hogy Birdo hangja a legviccesebb, főleg annak fényében, hogy a japán leírás szerint ő valójában fiú. Amikor végeztünk egy pályával, ugyanúgy van lehetőségünk szerencsejátékot játszani. Legérdekesebb változás, hogy akár az összes addig megszerzett pénzünket beletehetjük a játékba, így természetesen a megnyert életek száma is megtöbbszöröződik. A pályák dizájnja lényegében nem változott, ugyanúgy néz ki mindegyik, mint SNES-en. Egy remake attól jó remake, hogy extrákat tartalmaz, így nincs vége, ha végigjátszottuk az alapjátékot, utána egy Yoshi challenge veszi kezdetét, itt minden egyes pályán két Yoshi tojás van elrejtve, ezeket kell megtalálni. Így lényegében kétszer visszük végig a játékot, ha mindent meg akarunk szerezni.

A másik játék a pakkban a Mario Bros., szintén grafikailag felújított változatban. Itt is ugyanaz a történet, amikor Mario és Luigi mint vízvezeték-szerelőként egy csatornát tisztítanak meg az ellenségektől. A talált érméket persze megtarthatják. A pályák mennyisége végtelen, lényegében addig játszhatjuk, amíg meg nem unjuk. És ne feledkezzünk meg a többjátékos mókáról, egyszerre akár négyen is játszhatjuk! Ez volt az első olyan játék, mellyel hirdette a Nintendo, hogy, hogy négy játékos egy kazettán játszhat. Persze nem véletlen van külön multi-card play, azt ugyanis elhallgatták, hogy ha egy kazettán játszunk, akkor csökkentett lehetőségeink vannak. De gyűjtögessük hát a pontokat, hogy minél több pontunk legyen! A játék lényege ugyanis ez, mivel végtelen, és nincs végső cél.

Remélhetőleg sokaknak megtetszett a játék. A grafika lényegében SNES-es színvonalú, feljavított sprite-okkal. A hosszúságára sem lehet panasz, főleg, hogy legalább kétszer kell végigjátszani a főjátékot, hogy megszerezzünk mindent. És akkor ne is beszéljünk a Mario Bros.-ról. A zenét is fejlesztették a SNES változathoz képest, főleg a beszédek miatt nagyon vicces. Ezek mind nagyban emelik a hangulatot, és tesznek róla, hogy egy igazi, a remake nevet méltán öregbítő játékot vegyünk kezünkbe. Ezek után nincs is mit mondani, mint hogy szerezzük hát be az egyik legmókásabb játékot, mely tele van ötletes extrával! Így indítani egy kézikonzolt, nem csoda, hogy 80 milliót adtak el belőle!

Grafika: 9/10 Játszhatóság: 10/10 Szavatosság: 9/10 Kihívás: 8/10 Zene és hangok: 10/10 Hangulat: 10/10 + A Mario játékokra jellemző hangulat + Rengeteg sok újdonság, mintha új játék lenne + Könnyű, precíz irányítás + Végigjátszás után is sok lehetőség van + Vicces beszólások 94%

Ma elkészültem a Nintendo DS leírással a Mariós oldalon. Valahogy sejtettem, hogy az a 2000 szó csak a cikk fele nem csak vicc, a végére 3.893 szó lett. Többször átolvastam, úgyhogy elvileg minden elgépelés és fogalmazásilag hibás mondat javítva van benne:

Nintendo DS

Hozzászoktam ahhoz, hogy mindig elolvasom a cikket, postot, mielőtt kiteszem, mert többször jártam már úgy, hogy írom, írom, kiteszem, aztán újraolvasom, és csak lesek, hogy mégis honnan jött ez a mondat? Úgy gondolom, hogy ez elég jól ki lett küszöbölve. Amúgy kész fizika óra egy konzolról részletes leírást írni, mert a processzorokról, chipekről is találok írást. Na meg hát mind a négy típust külön kielemezni sem kis dolog. Mondjuk egyedül attól tartok, hogy mivel az informatikában olyan mélyen nem vagyok jártas, ezért azok magyar megfelelőit rosszul fordítottam le, vagy rosszul értelmeztem, a tulajdonságaikat.

És néhány játék, melyeket az elmúlt időkben nagyító alá vettem:

Super Mario Advance F-Zero: Maximum Velocity TOCA: World Touring Cars

Egy régóta vágyott játékot sikerült magaménak tudni. Megtaláltam olcsón a CashConverters weboldalán, az egyik üzletben volt eladó £6.39-ért. Mivel magasan ez a legolcsóbb ár (eBay-en ilyen 16-18 font körül van a teljes), ezért a nővérem megvette nekem, mintegy meghálálva, hogy segítek a házimunkában. Bár igazából én segítek neki hálából, mert segít nekem itt elhelyezkedni. Szeretem a Super Mario Advance-et, az egyik legviccesebb Nintendo remake, a karakterek beszéde miatt, a főellenségek is megszólalnak.

Különben nagyon megerősödött a Nintendo rajongásom itt Angliában, mert itt sokkal erősebb a Nintendo jelenléte, elég csak arra gondolnom, hogy minden nap, amikor megyek valahova, legalább 15-20 StreetPass van. Meg sok helyen lehet kapni játékot, az áraik pedig változóak, így érdemes körbenézni, hogy a legolcsóbb árat megtaláljuk. És bőven van is rájuk kereslet, mert az itteni fizetésekhez képest jóval olcsóbbnak számítanak a játékok, pedig forintban szinte ugyanannyiba kerülnek. De mondják többen is, hogy nem érdemes forintba átszámolni az árakat, mert akkor drágának számítanak (főleg az élelmiszerekre igaz ez), itt angol font szerint kell gondolkodni, ugyanis a fizetésekhez képest nem olyan drága itt az élet. Bár pont ez árnyalja a britekről alkotott képemet, ugyanis pénteken, amikor St. Helens-ben voltunk a meghiúsult állásinterjú ügyében, akkor a pub-ban, ahol lett volna a találkozó, többen is dolgoznak magyarok, és beszéltük, hogy pont azért, mert itt több mindent megengedhetnek maguknak az emberek, a gyerekek is jóval több mindent megkapnak. Kevésbé kertelve, el vannak kényeztetve. Valami hasonlót én is észrevettem, inkább arra lettem figyelmes, hogy a szülők nem olyan gondoskodók a gyerekükkel, mint a magyarok. Ahogy látom az utcán, hogy viszonyulnak a gyerekükhöz, élek a gyanúperrel, hogy nincs meg az az érzelmi nevelés, ami azért nálunk jobban megfigyelhető.

Meglett Suara: The Best ~Tie Up Collection~ válogatásalbum lossless-ben, de aminek még jobban örülök, hogy tartalmazza a scannelt borítót is. Méghozzá a Limited Edition borítót, így teljesnek mondható. A két jól ismert borítóképen kívül még kettő van:

Az egész borító itt tölthető le: Suara: The Best ~Tie-Up Collection~ Limited Edition Booklet scans

Mindenesetre nem akarok alulmaradni munka ügyében sem, nővéremmel beregisztráltunk ilyen munkaközvetítő ügynökségekhez. Itt úgy van, hogy szakosítva vannak az ügynökségek, így két helyre regisztráltunk be, az egyik, amelyik kereskedelmi, tehát bolti eladó, és hasonlók, a másik meg az irodai, ugyanis adatrögzítőként is szívesen dolgoznék. Ezeken a helyeken adják az álláshirdetéseket, amikre a weblapon kell jelentkezni. De azt is megtehetem, mint ahogy holnap megteszem, hogy Job Centerekbe megyek, és az ottani számítógépen keresek munkát. Amik tetszenek, azokat ki is lehet nyomtatni. Csak itt nem olyanok ezek irodák, hogy bemész, beszélsz egy ügyintézővel, és ő ajánl munkát neked, hanem neked kell intézni. Pontosan nem tudom, hogy van, de ha jól sejtem, akkor inkább tanácsadással, jogi ügyekkel foglalkoznak.

Ma egy nagyot sétáltam, ugyanis elmentem egészen Bidstonig a Tesco Extrába szétnézni, meg néhány dolgot venni, aztán Birkenhead-ben mert meg akartam venni azt a papírpénzes perselyt, amiről írtam korábban, de csak készpénzzel lehetett fizetni, az meg nem volt nálam. Úgyhogy onnan kellett hazasétálni, így ma összesen kb. 17.600 lépést tettem meg a 3DS-em szerint.

Egy ötletes videó kíséretében megkaptam a Super Mario World: Super Mario Advance 2 GBA játékban a perfect minősítést. Hihetetlen, hogy 21 pályán hiányoztak még a Yoshi érmék, és egy nap alatt sikerült megszerezni mindet. Szeretem ezt a "csak azért sem adom fel" jellememet, bizonyos szituációkban nagyon erős bennem. És gyümölcsöző. Bár nem úgy kell elképzelni, hogy mindenhol izzasztó csatát vívtam a Yoshi érméknél, hiszen írtam, hogy voltak olyan pályák, ahol azért nem lettek meg a Yoshi érmék, mert időközben meghaltam, és nem tudtam visszamenni értük a pályafelező miatt. De most direkt nem aktiváltam őket. Így a 21 pályahiányt gyorsan le tudtam apasztani 11-12-re. Aztán volt egy pár olyan pálya, mint pl. a Larry's Castle, vagy a Star Road 4, ahol egyszerűen el nem tudtam képzelni, hogy hol lehetnek Yoshi érmék, muszáj voltam utánanézni. És olyan helyen voltak, ahol el nem tudtam volna képzelni, hogy ott legyen... Mit keres ott? Na mindegy, meg tudtam szerezni őket. De azért volt egy pár pálya, ahol keményen küzdöttem a Yoshi érmékért. Most, hogy megvan mind, most Peach érmék jelentek meg a Yoshi érmék helyén... Mi van? Ahogy elnézem, ezeket nem menti el, úgyhogy ezeket kihagyom. ^^' Szép volt, jó volt, de most mást akarok.

Super Mario Sunshine! El is kezdtem. Tetszik. Ez az egyetlen Mario játék, melynek komolyabb története van. A lényege az, hogy Mario, Peach hercegnő, és Toad nyaralni készülnek a Delfin szigeten (Isle Deflino). Ez az a sziget, ahol az év minden szakaszában süt a Nap, ez adja a lakók boldogságát. Ám, amikor Marióék megérkeznek, furcsa dolgoknak lesznek szemtanúi. Minden össze van festékezve, az ég borult, a lakók bosszankodnak. A sziget közepén álló hatalmas Shine Sprite elvesztette az erejét. Mariót hirtelen letartóztatják, és gyorsított eljárás keretében elítélik, ugyanis a szemtanúk meg vannak győződve arról, hogy Mario fizimiskájával tökéletesen megegyező alak csinálja a galibát. Csak ők nem látták még Shadow Mariót, aki a problémák valódi okozója. Csakhogy Mario büntetést kap, addig nem hagyhatja el a szigetet, amíg nem tisztítja meg a szigetet. Persze Mario nincs egyedül, a hátulján levő FLUDD (Flash Liquidizer Ultra Doushing Device) egy többfunkciós kütyü, mely vizet spriccel magából, ezzel tudjuk megtisztítani a szigetet. És nagy segítségünkre lesz, sok ellenséget ezzel tudunk megölni azáltal, hogy meglocsoljuk az ellenséget körülölelő festéket, vagy befecskendezzük a szájába a vizet, így megfekszik a hirtelen kapott sok víztől, és rá kell taposni a hasára. De többféleképp lehet megölni ellenfeleket. Van egy bossfight, ahol szerintem eléggé gusztustalan módon kell megölni az ellenfelet, de majd akkor írok erről. De 3 Shine-t (miután itt nem csillagot kell összegyűjteni) sikerült összeszerezni. Vajon meglesz a 120? Én mindent megteszek érte.