Ismét eltelt egy év és szerencsére jó tartalmas is volt. Ha értékelnem kellene ezt az évemet, akkor a múlttal való számvetéssel kezdeném. Alapvetően 5 nagyon jó évet tudok mondani az életemben:

• 1993 - Mert ekkor lettem igazán játékos, a Super Nintendónak köszönhetően éreztem igazán rá, hogy mennyire jó játszani.
• 1997 - Gyerekkorom fénykorát ekkor éltem.
• 2006 - Egyik legnagyobb fordulópont ekkor érkezett, amikor igazán igényem lett arra, hogy önálló életem legyen, emellett a japán zene és az animék is ekkor jöttek az életembe.
• 2009 - Életem egyik leggondtalanabb éve, valamint ekkor jött életem második nagy szerelme, amiből ugyan nem lett semmi, mégis jó érzésekkel gondolok rá.
• 2019 - A másik nagy fordulópont életemben, amikor ráfordultam arra az irányra, amelyen jelenleg is haladok. Úgy tűnik, ez lesz a cél.

De egyik év sem volt annyira jó, mint a 2022-es. Több célt is sikerült elérnem és több mindenben jó irányba haladok. Például sikerült 16 kilót leadnom, nem is híztam vissza és folyamatosan edzek, hogy minél jobb alakom legyen. Ez az, amiben jó irányba haladok és jövőre csak jobb lehet. És az is eredmény, hogy sikerült kijutnom Hollandiába és úgy néz ki, hogy tényleg ott lesz a helyem. Ezzel kapcsolatban az lesz a dolgom jövőre, hogy kint maradhassak. A terveim szerint jövőre fejezem be az egyetemet és a jövő évre nagyszerű eredmény lesz egy olyan munkát találni, amit örömmel fogok végezni és egy kisebb lakást találni, amit bérelhetek.

Ami a párkapcsolatot illeti... arra más azt mondaná, hogy felejtsem el és jó eséllyel igaza is van. De én inkább azt mondom, hogy van is és nincs is. Nemcsak azért gondolkodok így, mert nekem így könnyebb, hanem mert mindig is toleránsabb voltam a kapcsolatokban. Ha csak arra gondolok, hogy a való életben több ismerősöm végül "szétment" kapcsolatát is megmenthetőnek gondoltam magamban. Bár ez is olyan, hogy ahogy én raktam össze a fejemben, de nem én vagyok benne, nem tudom, hogy mik történtek ott valójában és a másik azt hogy élte meg. A másik meg filmekben, sorozatokban is kevés olyan szétment kapcsolatot látok, amelyről tényleg azt gondolom, hogy azon már nem lehet segíteni. Vannak, akik azért szeretnek filmet nézni, hogy egy saját befejezésen gondolkodjanak, én inkább azért, hogy én szereplője lennék, hogyan viselkednék egy-egy adott jelenetben. Vagyis belehelyezem magam a filmbe. A lényeg most az, hogy most ilyen "kinn is vagyok benn is vagyok" helyzetben vagyok. Tehát bárki bejöhet az életembe (persze, akit én is szívesen látok), de ő is visszatérhet, ha akar.

Tehát az, hogy mindennél jobb volt ez az év, nem azt jelenti, hogy tökéletes volt, de arra bőven jó, hogy elég motivációt adjon a jövő évre. Hogy érdemes harcolni, mert ha teszek érte, akkor valóra válhat. Persze ehhez az is kell, hogy ne elérhetetlen álmokat szőjek, hanem olyanokat, amik által egy kicsivel tolom kijjebb a határokat és örömöt okoz, ha elérem. És ez komoly önbizalommal ruház fel, ami talán látszik is rajtam. De ez nem azt jelenti, hogy mindig jól vagyok magamban. Előfordul olyan, hogy este, amikor úgy fekszek le aludni, hogy a hiányérzet dominál bennem. Leginkább azért akkor, mert akkor már semmi inger nem ér. Akkor csak a gondolataimmal vagyok és előfordulhat, hogy épp a negatív gondolatokkal, érzelmekkel vagyok együtt. De ezek ellen nem harcolok, pont az nyugtat meg, hogy nem nyomom el, hanem hagyom megélni. Utána aztán jobb lesz. Ha hagyom megélni a negatív érzelmeket és azt, hogy mi hiányzik, az jó irányt adhat arra, hogy mi az, amiért érdemes küzdeni, mi tehet elégedettebbé.

De az év végén történtek olyan pozitív dolgok, amik szintén motivációt adnak a jövő évre. Ha már tegnap írtam az új Ganxsta Zolee és a Kartel albumról, akkor jöjjön tőle egy idézet. mely a 2002-es Gyilkosság Rt. albumának Engem ott találsz című dalában a következőképp fogalmazott:

Nyisd ki a szemed, figyeld, mi történik veled, mert
A legnagyobb vesztes, aki nem látja, hogy nyert.

Komoly igazság. Érdemes jobban figyelni Ganxsta Zolee szövegeit, mert itt-ott elrejt bölcsességeket.

És milyen érdekes, hogy akkor fordult sokkal jobbra az életem, amikor abba a korba léptem, amelyben Okui Masami megjelentette a ReBirth című albumát, szólva a megújulásról. És arra arra gondolok, hogy a rá következő album a Dragonfly, ami egy még erősebb, még magabiztosabb album, határozottan jó ómen. Azt gondolom, hogy egyfajta krízisen át kell esni a fiatal években a megújulásért. Amikor szembesülünk azzal, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy elterveztük. Ekkor fontos megélni a veszteségeket, elfogadni a történéseket. Nekem is az eredeti tervem az volt, hogy Budapesten fogok élni, ahogy fentebb írtam, volt egy nagy szerelmem, amit végül el kellett veszítsek, de azoknak meg kellett történjenek, hogy aztán végül oda jusson el az életem, ahol most tart. Utólag azt mondom, hogy sokat hibáztam, de szembesülni azzal, hogy nem úgy alakultak a dolgok, ahogy elterveztem jó volt arra, hogy ebből megújuljak. Ezek megalapozzák azt, hogy értékeljem azokat a dolgokat, embereket, amik, akik megadattak. Továbbra is azt gondolom, hogy a 30-as évek kiváló korszak arra, hogy kellő tapasztalattal, de még fiatalon egy új életbe kezdjünk, mintegy újjászületve, megújulva. Ennek szellemében vágok neki a 2023-as évnek.

És most térjünk rá a szokásos zenei értékelésre, miket hallgattam, miket fedeztem fel idén. Továbbra is baromi gáznak tartom, hogy a Spotify az éves zenei elemzéseket december elején küldi, mintha az újév decemberben kezdődne... Tisztelettel felhívnám a figyelmet, hogy az újév januárban kezdődik és sokkal jobb december 31-én összegezni, minde november 30-án, vagy küldik ezeket a wrapped-eket. De nemcsak ezért nem foglalkozok a Spotify-jal, hanem mert ott kevesebb zenét hallgatok. Még mindig többségében offline hallgatok zenét, aminek több oka is van:

1. Sok általam szeretetett zene még mindig nem érhető ott el. Elég csak Okui Masami régi albumaira gondolni. Ezeknek többségében szerzői jogi okai vannak. Emiatt van az, hogy azok a JAM Project dalok nincsenek fent a Spotify-on, amikben Mizuki Ichiro énekel. Emiatt az első album a BEST Project még mindig nincs fent.
2. Az is baj, ha egy dal nem úgy van taggelve, ahogy a Last.fm profilomban van (pedig sokszor az a helyes), ezért ugyanaz a dal két külön dalként van jelen.
3. Nemrég jöttem arra rá, hogy dalok minősége a zenei streamind szolgáltatásokon nem az igazi. A beállításokban nekem kell külön "Zeer hoog"-ra állítani a lejátszás minőségét, ha 320 kbps-ben akarom hallgatni a dalt, de ez még mindig veszteséges minőség. Hogy ez mit jelent, azt a következőképp tudom illusztrálni:
   Egy átlagos veszteségmentes dal 900-1100 kbps minőségű.
   A CD-n egységesen 1414 kbps minőségű a zene.
   Nemrég óta létezik úgynevezett hi-res veszteségmentes minőség 3000-4800 kbps minőséggel.
   Tehát ha igazán jó minőségben akarok zenét hallgatni, akkor a megfelelő technika mellett azt még mindig csak offline tudom megtenni.

Ezek miatt van az, hogy még mindig a Last.fm profilom nyújtja a legpontosabb képet arról, hogy milyen zenét hallgatok. Ezért is külön öröm számomra, hogy idén felélesztették hamvaiból a Winamp-et. Én ezen hallgatok a leggyakrabban zenét.

Azóta még eggyel frissítették a Winampet, a legújabb változat van a gépemen. Ó, igen, a legújabb Hayashibara Megumi kislemezt hallgatom most, a Shuuketsu no Hate ni-t. Fogok erről is majd írni, most jelent meg december 21-én. Érdekes kislemez. Szóval Winamp-et, alkalmanként Foobar2000-rel hallgatok zenét, de azt annyira gyakran nem használom, mert nem annyira dizájnos. Leginkább zene konvertálására használom, vagy ha túl sok zenei fájl adatait (évszám, album címe) kell egyszerre átírni, azt a Foobarnál meg lehet tenni, így ott időtakarékos. Egyébként elsődlegesen Winampen hallgatok zenét.

Az év dala 2022

Ilyen hosszúra nyúlt bevezető után lássuk, hogy melyik az a dal, amelyik idénről a legjobban tetszett, amelyik a leginkább hatással volt rám.

Suara: Hyakunichisou

Ebben nagyon nincs meglepő nálam. Ha Suara egy balladával érkezik, az jó eséllyel pályázik az év dala címére nálam. Hiszen ahogy többször is írtam már, nagyon szeretem azokat az érzelmeket, amikkel Suara énekli a dalait és hogy valahogy ezt képes úgy művelni, hogy az istennek se tudom őt megunni. Suara egy újabb kiváló példa arra, hogy milyen az, amikor valaki a helyén van és azt csinálja, amit szeret. Ezáltal tud kiteljesedni és olyat csinálni, ami által a világot egy kicsivel jobb hellyé teszi.

Nos, akkor lássuk a Last.fm statisztikákat. Azért a Spotify-nak jelentős szerepe van, mert azáltal, hogy ott is hallgatok zenét, a 2009-es regisztrációm óta idén hallgattam a legeslegtöbb zenét, egészen pontosan 25.755 alkalommal hallgattam ebben az évben dalt. Amíg korábban az volt a cél, hogy a 2010-es 20.512 összhallgatást valahogy túlszárnyaljam, ezt idén nagyon meghaladtam. Idén is volt arra példa, hogy kifejezetten azért hallgattam zenét, mert annak a művészi igényére volt szükségem, de volt olyan is, hogy csak önmagam szórakoztatására, időtöltésére. És kétségtelen, hogy a Spotify egyik nagy előnye, hogy nem kell feltétlen letölteni mindenféle dalt, amihez csak úgy hangulatom támad. Bár ez azzal is jár, hogy azz idén hallgatott zenei reperotár jelentősen felhígul. Így jött össze idénre a 25.755-ös összmeghallgatás.

De lássuk is, hogy ez hogy áll össze.

Top 10 előadók 2022

1. JAM Project (4.136)
2. Hayashi Yuuki (2.926)
3. Hayashibara Megumi (1.178)
4. Suara (1.067)
5. Okui Masami (950)
6. Tachibana Asami (824)
7. Zorán (581)
8. Ganxsta Zolee és a Kartel (509)
9. SPYAIR (366)
10. wacci (325)

Itt tenném hozzá, hogy az LGT a 324-es összhallgatással épp, hogy lecsúszott a Top 10-ről. Ha nem jött volna a Bakuten!!... És akkor mondom azt is, hogy a 12. helyen a BURNOUT SYNDROMES van 323-mal. De ilyen is van. Utána meg már csak 300 alattiak vannak.

Top 10 filmzene albumok 2022

1. TV anime: "Bakuten!!" Original Soundtrack (736)
2. TV anime: Haikyuu!! TO THE TOP Original Soundtrack (734)
3. Eiga Bakuten!! Original Soundtrack (456)
4. TV anime: Haikyuu!! Original Soundtrack Vol. 1 (396)
5. TV anime: Haikyuu!! Original Soundtrack Vol. 2 (276)
6. TV anime: Haikyuu!! Second Season Original Soundtrack VOL. 1 (243)
7. TV anime: Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru Original Soundtrack (233)
8. TV anime: Haikyuu!! Second Season Original Soundtrack VOL. 2 (199)
9. TV anime: Haikyuu!! Karasuno Koukou VS Shiratorizawa Gakuen Koukou Original Soundtrack (183)
10. Boku no Hero Academia 2018 Original Soundtrack (128)

Végül csak megtettem, hogy a filmzene albumokat külön választottam a többi zenei albumtól, mert akkor a többi alig kapott volna helyet. Egyébként meg nem szorul magyarázatra. Olyan, mint az előző években, egyedül a Bakuten!! az újdonság, ami jött, látott és győzött. Zeneszerző meg mindegyik esetében ugyanaz: Hayashi Yuuki, illetve a Haikyuu!! zenéket Tachibana Asami-val együtt írták. És amíg fennáll a tény, hogy ők ketten írták a Haikyuu!! zenéket, addig mindkettejüknek bérelt helye van a Top 10-es listában.

Top 10 albumok 2022

1. JAM Project BEST COLLECTION XIV Max the Max (327)
2. Ganxsta Zolee és a Kartel: A bohóc (310)
3. Suara: Infinity Kibou no Tobira (167)
4. Suara: Hikari (157)
5. Hayashibara Megumi: Tanoshii Douyou (150)
6. Hayashibara Megumi: Slayers MEGUMIXXX (137)
7. JAM Project: THE JUDGEMENT (121)
8. JAM Project: JAM FIRST PROCESS (120)
9. JAM Project: MAXIMIZER ~Decade of Evolution~ (118)
10. JAM Project BEST COLLECTION XIII A-Rock (115)

Az első három helyen az idén megjelent albumok, a többi pedig ahogy jött. Illetve a JAM Project mini-albm tudott feljönni még. Meglepetés számomra Hayashibara Megumi gyerekalbuma, de hát sok rajta a rövid dal, ezért tudott feljutni az 5. helyig. A többit meg ahogy hallgattam.

Top 10 kislemezek 2022

1. Matt Nash: Losing My Mind (215)
2. Suara: Hito Nanda (174)
3. Guz: Kush (173)
4. Elderbrook: Body (Remixes) (155)
5. Centimillimental: Seishun no Enbu (134)
6. Vintage Culture: You Give Me a Feeling (133)
7. Hugel: Eyes On You (124)
8. Konstrakta: In Corpore Sano (124)
9. wacci: Anata ga Iru (120)
10. JAM Project: "Muv-Luv Alternative" Insertion Song Collection (107)

Na itt mutatkozik meg igazán, hogy mennyit hallgatom a Spotify-t. Az ott felfedezett kislemezek vannak döntő többségében jelen. Illetve ezüstérmes az új Suara kislemez, illetve a Bakuten!! opening és ending kislemezei is itt vannak.

Végezetül lássuk az idén 100 legtöbbet hallgatott dalt.

Top 100 dalok 2022

1. Matt Nash: Losing My Mind (215)
2. Guz: Kush (173)
3. Elderbrook: Body (BluePrint Remix) (145)
4. Vintage Culture: You Give Me a Feeling (133)
5. Konstrakta: In Corpore Sano (124)
6. Suara: Hyakunichisou (121)
7. Oden & Fatzo: Lauren (I Can't Stay Forever) (116)
8. Hayashi Yuuki: Jun'i Happyou (111)
9. Tom Gregory: Footprints (92)
10. Hugel: Eyes On You (81)
11. SPYAIR: Imagination (77)
12. Ali Bakgor: In Your Eyes (Extended) (76)
13. Flight Facilities: Move (Loods Remix) (76)
14. Suara: Eigou no Sadame (71)
15. Donnie & Rene Froger: Bon Gepakt (70)
16. The Soundlovers: Run-Away (69)
17. Asuka Ota & Hajime Wakai: Walking the Hot Desert (67)
18. Capella: Move on Baby (65)
19. SPYAIR: I'm a Believer (65)
20. Sarazanmai: Kawausoiya (65)
21. wacci: Anata ga Iru
22. wacci: Bokura no Ippo
23. Hayashi Yuuki: Kako
24. Hayashi Yuuki: Genjitsu
25. Roce: Follow
26. Michael Schulte: Here Goes Nothing
27. BURNOUT SYNDROMES: Hikari Are
28. Tachibana Asami: Aseri
29. JAM Project: SKILL
30. Suara: Ruten no Inori
31. Centimillimental: Seishun no Enbu
32. NICO Touches the Walls: Tenchi Gaeshi
33. JAM Project: VICTORY
34. SUPER BEAVER: Toppakou
35. Centimillimental: nag
36. BURNOUT SYNDROMES: FLY HIGH!!
37. JAM Project: Piano Kyousoukyoku Dai 4-ban~Kaijin Sanka
38. Suara: Hyakunichihsou (Instrumental)
39. Tachibana Asami: Iya na Otoko
40. SPYAIR: Trust your anthem
41. 2 Brothers on the 4th Floor: Never Alone
42. Go_A: Shum
43. JAM Project: Over the Max ~Tamashii no Keishou~
44. Hugel: Eyes On You (Extended Mix)
45. James Hype: Ferrari
46. JAM Project: Houkou Hate no Arano wa
47. Galileo Galilei: Climber
48. Mosaic: Rays of the Rising Sun
49. SPYAIR: ULTRA
50. Tachibana Asami: Junbi
51. U96: Das Boot
52. Kondo Koji: Das Boot
53. JAM Project: Tread on the Tiger's Tail
54. Hayashi Yuuki: Ryou Seikatsu
55. E-Rotic: Max Don't Have Sex with Your Ex
56. KALUSH: Stefania
57. Suara: Kanashimi no Yoake Mae
58. tacica: LEO
59. JAM Project: GONG
60. JAM Project: HERO
61. Purple Disco Machine: In The Dark
62. SUPER BEAVER: Hitamuki
63. Sukima Switch: Ah Yeah!!
64. Okui Masami: Blood Blade -Hikari no Yami no Kanata-
65. JAM Project: NOTE
66. JAM Project: VOYAGER
67. JAM Project: Mirai he no Houkou
68. wacci: Koi Daro
69. Centimillimental: Hikari no Naka Tsutaetai Koto
70. ALI PROJECT: Hi no Tsuki
71. FLOW: RISING DRAGON
72. JAM Project: GO!!
73. La Bouche: Bolingo
74. Tachibana Asami: Nerawareta Kenma
75. JAM Project: D.D ~Dimension Driver~
76. JAM Project: RESET
77. JAM Project: Piano Kyousoukyoku Dai 4-ban~Kaijin Sanka (Instrumental)
78. tacica: Hatsunetsu
79. Hayashi Yuuki: Juunintachi
80. ACRAZE: To It Do It
81. COALTAR OF THE DEEPERS: Dear Future
82. Donnie & Frans Duijts: Frans Duits
83. E-Type: This is the Way
84. JAM Project: Lost my heart ~Kaze no Kioku~
85. JAM Project: Rocks
86. JAM Project: Zanzou no Revenger
87. JAM Project: Tsubasa
88. Thalía: La Loca
89. JAM Project: Fight on!
90. JAM Project: Meikyuu no Prisoner
91. Kageyama Hironobu: Dengeki Sentai Changeman
92. Froukje: 17
93. JAM Project: Battle Communication!!
94. JAM Project: Karma ~the dark side of human nature~
95. JAM Project: Hagane no Messiah
96. Captain Hollywood Project: More and More
97. Haddaway: What is Love
98. JAM Project: Concerto of SRW
99. JAM Project: Drei Kreuz ~Hagane no Survivor~
100. JAM Project: with love

Régen írtam már zenei jellegű kritikát, de most hogy ismét szert tudtam tenni egy új kislemezre, úgy döntöttem, hogy részletesebben írok róla. A SUPER BEAVER: Toppakou a Haikyuu!! TO THE TOP 2. szériájának volt az opening dala. Erős stílusváltás, hiszen a BURNOUT SYNDROMES dallamosabb rockdalai után kapott az anime egy SPYAIR: Imgaination-re emlékezetető kemény rock dalt, ami egyfelől kifejezetten üdítő volt és legjobbkor jött, hiszen kiválóan felvezeti a Karasuno és az Inarizaki közti meccset. Persze nem a BURNOUT SYNDROMES ellen akarok felszólalni, hiszen az általuk felénekelt dalok is kiválóak Haikyuu!! openingnek, de vessük nagyító alá, hogy mennyire kaptuk vissza az első opening magas minőségét, érdemes-e egyáltalán ahhoz hasonlítani?

Nagyon veszélyes lenne. Eleinte ugyanis azt gondoltam, hogy ez eleddig a legrosszabb Haikyuu!! opening. Az alapvetően jó dolog, ha egy dal illeszkedik az adott anime epizódokhoz, melyek alatt szól, de sokáig nem hallottam ki igazi dallamot, az ének is kifejezetten furcsának hatott. Aztán ahogy egyre többet hallgattam ezt a dalt a többi Haikyuu!! betétdallal, végül megéreztem a dal valódi hangulatát és megszerettem. Mostanra azt gondolom, hogy egy kifejezetten jó dalról van szó. A SUPER BEAVER nem mostanában alakult, a Naruto Shippuuden egyik endingjével, a Shinkokyuu-val debütáltak. Mivel nem emlékeztem a dalra, ezért meg kellett hallgassam, hogy felidézzem az emlékeimet. Azon túl, hogy nosztalgia (az első dallamokról beugrott, hogy melyik dalról is van szó), az igazat megvallva megéreztem, hogy miért is szerettem meg annyira lassan ezt a dalt. A Shinkokyuu kifejezetten egy gyenge dal, ami szól, de nem érződik a dal mögött tartalom. Ehhez képest azért a Toppakou hatalmas fejlődés (mégiscsak eltelt 11 év), valami tartalma van a Haikyuu!! openingnek, ráadásul erős is.

Két dal hallható a kislemezen.

1. Toppakou
2. Jiman ni Naritai

Az alaptémája nagyon jó a Toppakounak, hiszen nemcsak, hogy erős, de energikus, élettel teli, kifejezetten optimista dal. Erről árulkodik a cím is, hiszen Toppakou - Kitörés, lehet szó egy megszokott, unalmas életből való kitörés, de szó lehet arról is, hogy az eddigi életünket töltjük meg még nagyobb tartalommal, vagy kitörünk a magunk magányából, megmutatjuk magunkat a világnak és közben jól érezzük magunkat. Az utóbbi áll a legközelebb a dalhoz. És ezt hihetetlen jól adják át, hiszen tényleg robban a dal az energiától.

Ráadásul a dal két részre osztható. Egyszer megéneklik a maguk kitörését, a dal második felében pedig elő is adják. Hihetetlen érzés hallani a férfikórus (amit SUPER BEAVER CHORUS-nek hívnak) erőteljes énekét, nagyon maszkulinná teszik a dalt. Tehát a dal a férfierőről szól, és azt nagyon jól adják elő. És hogy nemcsak eléneklik, hanem elő is adják, az nagyon jó ötlet volt, mert az első rész témája nem lett volna elég arra, hogy kitöltsék a dalt és ez hallatszik is a második versében. Mintha ők maguk is tudták volna, hogy csak azzal, hogy eléneklik, nem lesz elég és túlzottan ügyeltek arra, hogy nehogy unalomba fulladjon a dal. Már a második refréntől megcsinálták az átvezetést, utána, mint egy férficsapat himnusza, úgy énekelnek együtt. Nagyon jól megoldották és kiválóan illik az animéhez, hiszen a két csapat közül bármelyik indulója lehetne a dal.

Ehhez képest a Jiman ni Naritai egy meglehetősen visszafogott dal. Ahogy a cím is árulkodik róla (Büszke akarok lenni), egy lírai önvallomás a kétségekről, hogy vajon a megfelelő úton járunk-e, van-e visszaút, ha tévedtünk? És annak ellenére, hogy egy kifejezetten érzelgős dalról van szó, nagyon jól sikerült és nagyon jól áll az együttesnek is. Arról nem is beszélve, hogy a hangzás is egységesebb, letisztultabb. Egy témára épül az egész dal és az az egész dalt kitölti. Tehát sokkal több tartalommal látták el a második dalt, ráadásul olyannal, ami kifejezetten jól áll az együttesnek. Ennél a dalnál egy percig nem volt kétségem afelől, hogy egy jó dalt hallgatok. Úgyhogy a kislemezen két, különböző dal van, de abból a szempontból nagyon jó, hogy különböző stílusban szólal meg a csapat, tehát több oldaláról is megismerhetjük az együttest.

A borítót illetően azt kaptam, amire számítottam a képek alapján. Várható volt, hogy digipakkos lesz a borító és hogy a két lemez a képen látható módon lesz egymás mellett. A két matrica kellemes meglepetés, nem hiszem, hogy valahova fel fogom ragasztani, őrzöm a tokban. A szöveg a középen lévő kis kihajtható papíron olvasható, az meglepett, hogy az együttesről egy harmadik képet tettek ki erre a borítóra, nem a kétféle artist edition borító egyikét. Merthogy ez a kislemez három kiadásban jelent meg, részemről meg teljesen egyértelmű volt, hogy az anime edition kiadást veszem meg, hiszen az animében vagyok érdekelt, nem az együttesben. Egyre inkább elterjedt, hogy anime dal, ha kislemezen jelenik meg, külön lesz belőle artist edition és anime edition, ami azért jó, mert el lehet dönteni, hogy melyiket akarjuk megvenni. Az artist editiont veszi meg az, aki az együttes miatt veszi meg a kislemezt, az anime editiont meg az, aki az animében érdekelt. Lehet beszélni üzleti érdekről, hogy azzal akarják szinten tartani a CD eladásokat, hogy majd az elvakult gyűjtők az összes kiadást megveszik, nem tudom, hogy vannak-e annyian, hogy ez a cél vezérelje a kiadót. Az biztos, hogy a másik két kiadásra én nem tartok igényt.

Ráadásul az anime edition az egyedüli kiadás, mely mellé DVD-t mellékeltek. Bár sokra ugyancsak nem megyünk vele, hiszen csak a Haikyuu!! opening videó van rajta, tehát a teljes DVD tartalom másfél perc. És igazából a CD teljes tartalma is alig több, mint 8 és fél perc, hiszen csak a két dal van rajta, a karaoke verziót nem szokása ennek az együttesnek közzétenni. További extra tartalmak a lemezen sokat dobtak volna a kiadványon. Felkerülhetett volna a DVD-re a videoklip, plusz egy making of is, ami szintén jó dolog.

De mint Haikyuu!!-gyűjtemény, bőven helye van ennek a kislemeznek, jól mutat a többi között. Érdekes is a két dal maga személyes történetével együtt, ebből a szempontból is különleges helye van a Haikyuu!!-gyűjteményemben. A dalok jók, a borító is jól néz ki, egyedül a DVD-tartalomért kár. Bőven lehetett volna mivel megtölteni.

Ének: 8/10
Zene: 8/10
Szöveg: 8/10
Hangszerelés: 7/10
Borító: 9/10
Hangulat: 9/10

+ Jók a dalok és a kiadvány is jól mutat a Haikyuu!!-gyűjteményben
- Szegényes extrák

80%

Ma megjött a rendelésem a CDJapantől, méghozzá a DIVE!! Blu-ray és egy Haikyuu!! kislemez.

SUPER BEAVER: Toppakou

Ez az ötödik Haikyuu!! kislemez a gyűjeményemben. A dal abból a szempontból különleges, hogy jó példája annak, hogy mennyire meg tud változni a véleményem egy dalról, ha jobban megismerem és meghallgatom. Emlékszem, amikor indult a Haikyuu!! TOP THE TOP 2. fele, és először meghallottam ezt a dalt, egyből azt gondoltam, hogy ez az eddigi legrosszabb Haikyuu!! opening. Olyan dallamtalan volt a zene, az énekből sem vettem ki semmit, csak értelmetlen erőfitogtatást érzékeltem az egész dalban. Aztán végül csak az lett, hogy elkezdtem egyre többet hallgatni a dalt (leginkább azért, mert Haikyuu!! betétdal), aminek az lett a vége, hogy ráéreztem az ízére és végül egészen megszerettem. Ma már nagyon jókat mosolygok a dalon (jó értelemben), Igazából a dal tényleg egy csapat indulója, himnusza is lehetne (ehhez képest a BURNOUT SYNDROMES: PHOENIX dala kapta meg azt a verziót, amire a Karasuno bevonul a stadionba). De megvan a helye ennek a dalnak is. A borítót viszont a mai napig nem értem. Szegény Kageyamát miért ábrázolják úgy, mint akit gyomorszájon vágtak? Hinata és Tsukishima egész menők.

A hátoldalon meg az Inarizaki néhány játékosa van.

Itt Miya Atsumu néz ki a legmenőbben, a másik kettő meg nagyon koncentrál. A DVD-n egyébként az opening videó van feliratok nélkül. Nem mindig engedik el magukat DVD tartalom terén, pedig videoklip is van a dalból, rákerülhetett volna az is a lemezre. Így gyakorlatilag az egész DVD tartalom másfél perc hosszú. Összességében nagyon jó, örülök, hogy megvan ez a kislemez is.

DIVE!! Blu-ray

Ezt a filmet láttam többször is és mindig nagyon tetszett. Ez a DIVE!! manga live action változata. Igazából én az animét is szeretem. Kicsit demonstratíve is, mert elég rossz az átlagértékelése: 6,08, és ugyan érteni vélem, hogy miért nem szeretik az emberek, de meggyőződésem, hogy messze nem annyira rossz, mint amilyennek gondolják. Azt gondolom, hogy azért annyira rossz az anime átlagértékelése, mert a sport relatív kevésszer jelenik meg. Ami érthető is, hiszen a műugrás csak egy néhány másodperces folyamat. Nem olyan, mint egy labdajáték, melyből egy meccset akár epizódokon át lehet húzni, hanem leugrik, megcsinálja a mozdulatot, ahogy tudja, és kész. Itt is megvan az, hogy halljuk a szereplők gondolatait, illetve látjuk az edzéseket, de az animében sok a párbeszéd, amit adott esetben szintén nehéz lehet követni. Meg az egyéb történések lehetnek érdektelenek. De nekem nagyon bejött, mert kicsit más akar lenni, mint a többi sportanime, kicsit komolyabb, de az az igazság, hogy a live action movie a maga 2 órájával az egész történetet lefedi hiányérzet nélkül.

A hátoldala többet elmond. Ez az első japán kiadású képhordozó kiadványom. Azt nem mondom, hogy ez rendszeressé válik, hogy most már DVD-ket Blu-rayeket is veszek Japánban, mert nem bánnak kesztyűs kézzel a DVD-k és Blu-rayek áraival. De ha megvetem a lábam itt Hollandiában és egyenesbe jövök anyagilag, fogok egy japán DVD-t és Blu-rayt rendelni.

Az az igazság, hogy nem számítottam arra, hogy extrák is lesznek a Blu-rayen, mivel csak a tokon látható borítóval promotálták a CDJapan oldalán a kiadványt.

Díszdobozos kiadvány, fotókönyvvel, több mint elégedett vagyok ezzel a Blu-rayjel. Ráadásul DVD is van a tokban, az extrák nagyrésze azon van. Ez azért nem hülyeség, mert a nyugati Blu-rayeken sem jellemző, hogy Full HD minőségűek az extrák, így egy külön lemezen több tartalom fér el. Olvasható is, hogy az extrák tartalma 70 perc a DVD-n. Holnap megnézem a filmet és az extrákat is.

És milyen képhordozókat vennék Japánból? A Waterboys a másik japán film, amelyik nagyon tetszett. Viszont ebből a DVD-t venném meg, mert az van eredeti borítóval. A másik, ami szintén prioritásban van az a Bakuten!! movie. Ebből a limitált kiadású Blu-rayt venném meg. Ez előrendelésben van, majd 2023. január 25-én fog megjelenni, konkrétan el is gondolkodtam azon, hogy ha össze tudom rá spórolni a pénzt, akkor megrendelem magamnak. Az animét nagyon szerettem, azt is láttam már kétszer. A movie meg valamiért nem érhető el sehol, se streaming oldalakon, se letöltésre. Úgyhogy ezt valószínűleg csak akkor fogom látni, ha megveszem. Nos, én mindent megteszek azért, hogy lássam. Addig is örömömet lelem ezen két kiadványban.

Nem, nem évértékelő beszédet akarok tartani, sokkal inkább animés zenei élményeimet szeretném röviden összefoglalni.

Elsőként kiemelnék néhány animét, amit idén láttam, és valamilyen szempontból különlegesek. Fontos tudni, hogy nem követem a szezonos animéket, ezért azokból válogattam, amiket idén láttam. Lesz közöttük egy-két régiség. Lássuk is.

A 2021-es év pozitív csalódása

Koi to Uso

Általában megnézem, hogy egy-egy animének milyen átlagértékelése van, és igazság szerint hagyom magam befolyásolni általa. Nagyon tudok utálni olyan animét, aminek nagyon magas átlagértékelése van (lásd: Hunter × Hunter), és nagyon tudom szeretni azokat, amiknek nagyon alacsony átlagértékelése van. Ezzel legtöbbször azt szoktam képviselni, hogy nem érdekel, hogy egy anime mennyire népszerű, ha nekem nem tetszik, akkor az igenis rossz számomra. Pedig valójában nagyon is érdekel, mert akkor nem lennék ennyire szélsőséges az adott művel szemben. Ennek egyik pozitív példája lett idén a Koi to Uso, ami a rossz átlagértékelése ellenére nagyon tetszett. Jó volt az alapötlet, a koncepció, és akármennyire is furcsa lett a lezárás, nekem tetszett. Úgy voltam vele, hogy miért is ne lehetne ilyen vége egy történetnek? Persze, az baj, hogy a háttértörténet nincs kibontva rendesen. Nagyon jó lenne, ha a Fruits Basket-hez hasonlóan a Koi to Uso teljes történetéből készülne. Szerintem lényegesen pozitívabb lenne az egész mű megítélése. És Nisaka Yuusuke nálam az egyik legszerethetőbb meleg karakterré avanzsált.

A 2021-es év legfurcsább animéje

Oniisama he...

Ha jól tudom, Zsolti barátom ajánlotta az animét. Egyszer mondtam neki, hogy néznék valami shoujo-ait, kérdeztem, hogy tud-e valami jót, és beajánlotta az Oniisama he...-t. El is kezdtem nézni, de valami hihetetlen volt... Fel kellett dolgoznom azt, amit látok. Szó nincs arról, hogy rossz lenne, igazából nagyon is jó, de annyira erős anime, annyira fajsúlyos az a miliő, amit áraszt magából, hogy arra a 25 percre, amíg megnézek egy részt belőle, valósággal belekerülök az animébe. És az igazat megvallva, nem feltétlen jó benne lenni, több okból sem. Egyrészt, hihetetlenül női az egész anime. Hitelesen jeleníti meg a lányok viselkedését egymással, nemcsak a barátságot, hanem a rivalizását, a női ármányt, és ahogy lányok szoktak egymással viselkedni. Csak ha van is bennem valami női, távolról sem ennyi, és ez a dózis számomra a túladagolás fényes példája. Másrészt annyira depressziós néhány karakter, hogy engem is lehúznak vele. Shinobu Mariko cirkusza a 9-10. rész környékén konkrétan az pszichés őrület határait súrolta, ahogy Asaka Rei drogozása sem akármi. Az ő beceneve egyébként Saint-Juist sama és konkrétan leszbikus iskolát csinál a gimnáziumból, ugyanis odavan érte az egész lányiskola. Mert annyira titokzatos, elérhetetlen... Na de miért? Mert bizony itt van a nyitja. Hát ilyen egy leszbikus szerelmes anime 1991-ből, de a rajzstílus még ahhoz képest is régi, ugyanis a manga 1974-es. Úgy tippelem, hogy a rajzot igyekeztek ahhoz igazítani. Az opening is egyébként rettenetesen fájdalmas, ugyanakkor gyönyörűszép. Rám inkább gyógyító hatással van.

A 2021-es év sportaniméje

Hajime no Ippo

Van még sportanime, ami üti a Haikyuu!!, Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru és a Slam Dunk színvonalát, ez a Hajime no Ippo. Valamit tudtam róla, mert azért eléggé népszerű anime, így nem lehet elkerülni, de egészen idáig vártam azzal, hogy megnézzem. Hatalmas élmény volt! Úgy vagyok ezzel az animével, hogy amíg a kosarasoknak van a Slam Dunk, a röpiseknek a Haikyuu!!, addig itt a bokszolóknak a Hajime no Ippo! Kiválóan jeleníti meg a bokszot minden szempontból, és talán megszeretteti a sportágat még azokkal is, akiktől távol áll az ökölvívás. Én is azért vártam vele sokáig, mert annyira hiányzik belőlem az agresszió, hogy irglmatlanul kell haragudjak a másikra, ha fizikálisan akarok nekimenni, ezért nem éreztem azt, hogy dolgom lenne az animével. Ippo is egyébként iskolai bántalmazások elől "menekül" az ökölvívásba, és igazi harcossá képezik ki. Minden tekintetben nagyon hatásos anime, a fejlődés, a meccsek, a győzelem, és ami miatt főleg tetszett az anime, hogy volt meccs, amit hősünk elveszített. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert megjeleníti az is, ahogy a sportnak ugyanúgy része a vereség, mint a győzelem, és az a jelenet tényleg különleges volt, mert Ippo nagyon jól dolgozta fel a vereséget. Tehát az anime azt is megmutatta, hogyan lehet feldolgozni a vereséget. Nagyon át lehet érezni az szereplők érzéseit. Az is meglepett, hogy egyébként Ippo nagyon kedves, ártatlan srác, de egy-egy meccs alkalmával annyira flowba került, hogy konkrétan meghasonult a sportág agresszív mivoltával, és nem egyszer a főbírónak kellett a saját testével leállítani Ippót. Úgyhogy az egész mű hihetetlenül hiteles és erős. A poénok benne meg eszméletlenek Takamura-san az egész animés univerzum legviccesebb karakterei közé sorolhat. Az egyedüli, ami személy szerint nem tetszett, azok az endingek. Egyik se jött be nekem. Az openingek viszont elsőosztályúak.

A 2021-es év csalódása

Shaman King (2021)

Na csak hogy idei anime is kerüljön terítékre, de kár, hogy negatív vonatkozásban. Meg ha már szóba került a Fruits Basket pozitív példa egy anime remasterelésére, akkor álljon itt egy negatív példa. Milyen az, amikor egy klasszikust csak úgy elrontunk és összecsapunk? Az eredeti, 2001-es Shaman King nagyon jó anime volt, igazi klasszikus openingekkel és endingekkel Hayashibara Megumi tolmácsolásában. Az új sorozat viszont minden szempontból rosszabb. Bizonyos részek, teljesen unalmasak, érdektelenek voltak, bizonyos harcok meg inkább tűntek a Naruto egy olcsó másolatának. Bizonyos seiyuu-któl (pl.: Romi Park) a hajamat téptem, de az az igazság, hogy Hayashibara Megumi se menti meg számomra Kyouyama Anna személyét. Nem szerettem őt soha, ahogy a seiyuu által énekelt openinget (Soul salvation) és endinget (#Boku no Yubisaki) se szeretem. Túlzottan erőltetett. Pedig még azt se lehet mondani, hogy Hayashibara Megumi kiöregedett volna az animéből. Pont az a varázsa az énekesnő-seiyuu-nak, hogy nagyon is megvan benne az energia, hogy énekeljen az animének akár egy Over Soul minőségű dalt, de a Soul salvation nagyon erőltetett lett. És milyen jó lett volna, ha egy igazi visszatérő-dalt énekel Hayashibara Megumi, de ez nem sikerült. Ezért kár volt újjáéleszteni a franchise-t.

A 2021-es év legizgalmasabb animéje

Yakusoku no Neverland

Félve vágtam neki az animének, nem véletlen, hogy év elején néztem. Van ugyanis egy olyan rendszer nálam, hogy a sötét hangulatú, negatív animéket elsősorban január-februárban nézem, mert nem szeretem a telet, hamar is sötétedik, ezért akkorra időzítem a legtöbb sötét hangulatú animét. Ahogy a Yakusoku no Neverlandet is akkor néztem meg. Tényleg volt benne egypár félelmetes jelenet, de annyira átélhető volt, annyira izgultam a gyerekekért, hogy ki tudjanak szabadulni. A szereplők is szerethetők voltak, de történet felépítése is elsőosztályú. Ahogy folyamatosan adagolták a meglepőbbnél meglepőbb információkat és hogy milyen lehetőségek vannak a gyerekeknek arra, hogy megmeneküljenek. Tényleg nagyon izgultam. Csak az első évadot néztem végig, állítólag a második borzalmas lett. Megnézem azt most januárban, de az előjelzések szerint nagyon le kell adni az elvárásaimból. Igazából már csak azért is megnézem, hogy ha tényleg rossz, lássam, hogyan lehet egy ilyen remekművet elrontani.

A 2021-es év legnagyobb visszatérője

Free!

Épp csak elvétve foglalkoztam az animével, amikor aktuális volt. Néztem, akkoriban, de komolyan nem foglalkoztam vele. Aztán idén elkezdtem újra nézni az első évadot, és nagyon tetszett. Egyrészt elfelejtettem jeleneteket és jó volt újra látni. Teljesebbé vált a történet, és a fiúk is szerethetőbbé váltak számomra. Örülök, hogy visszatért az életembe az anime és komolyabban is az életem része lesz a Free!

2021-es év legjobb animéje

Natsume Yuujinchou

Relatíve régi anime, hallottam is róla sokat, mert sokan szeretik, de nekem erre az évre maradt. Nem az első pillanatoktól kezdve éreztem, hogy ez lesz életem egyik legkedvesebb animéje, mert teljesen mást kaptam eleinte, mint amit vártam. Ugyanis egy olyan skálán láttam az animét, ami érzelmi hitelesség terén "listázta" az animéket. Jó listának tartottam mert a Shigatsu wa Kimi no Usóval volt átellenben (nagyon helyesen!), de mivel romantikus animékkel volt egy csokorban, ezért azt gondoltam, hogy ez is az, és azt fogom látni, hogy milyen érzelmileg teljesen hiteles szerelem és párkapcsolat. Ehhez képest jön az, hogy erdő, a srác szinte totál egyedül, látja a szellemeket, mi több színesítik az életét és az egész rettenetesen lassúnak tűnt. Vakartam is a fejemet, hogy fogom én így mind hat évadot megnézni? Aztán lassan flowba kerültem az animével, és megéreztem, hogy mitől is annyira hiteles érzelmileg. Nagyon megszerettem Natsumét, minden szempontból tudtam azonosulni vele érzelmileg. Olyannyira, hogy a 4. évad utolsó részét pont a metrón néztem meg. Ott volt az, amikor elment a halott szüleinek lakásához, ahol kisgyerekkorában volt, hogy szembenézzen a múltjával és ott elsírta magát. Annyira átéreztem azt a jelenetet, hogy a metrón elsírtam magam. Csodálatos volt. Egyértelműen a 4. évad lett a legjobb. Ott van olyan poénos jelenet, hogy akkor a nevetéstől sírtam, aztán meg a szembesülés a múlttal. Úgyhogy a Natsume Yuujinchou összességében lett az egyik legkedvesebb animés élményem, nemcsak idénre.

Nos, ennyit az animékről, lássuk az idei zenei felhozatalt. Sokan most már a Spotify-os profiljuk éves összegzését osztják meg, az nálam több okból sem működik. Egyrészt nem minden zenét hallgatok ott, mert nem minden elérhető ott, amit szívesen hallgatok, ezért én a mai napig aktívan használom a Windows Media Player-t és a Foobar2000-et. Másrészt a Spotify már december elején kiadja az éves listát, amit teljességgel értelmetlennek tartok. Nem tudom, ki hogy vele, de szerintem még a decemberi hónap is 2021-hez tartozik, ahogy az abban a hónapban hallgatott dalok is. Úgyhogy én továbbra is maradok a Last.fm-nél. Az ad teljes képet az idén hallgatott dalokból. Lássuk is akkor.

Idén 18.063 alkalommal hallgattam dalt, így a 2021-es év a 2009-es regisztáció óta a 4. "legforgalmasabb" év volt. Érdekes számomra egyébként januárban hallgattam a legtöbb zenét, akkor 2.255 alkalommal hallgattam valami dalt. Mondjuk, rémlik is, hogy volt olyan gondolatom akkor, hogy talán megdöntöm a 2010-es rekordot, amikor 20.512 alkalommal hallgattam zenét. De a lendület időközben megtört és megállt a számláló 18.063-nál. Íme a részletek, először a 10 legtöbbet hallgatott előadó kerül listázásra.

Top 10 előadók 2021

1. JAM Project (4.200)
2. Hayashi Yuuki (2.135)
3. Tachibana Asami (1.729)
4. Hayashibara Megumi (1.302)
5. Froukje (908)
6. Okui Masami (845)
7. Zorán (353)
8. Suara (322)
9. Eefje de Visser (316)
10. LGT (283)

Ezt az évet egyértelműen a JAM Project uralta nálam. Rengeteget hallgattam a dalaikat, de az, hogy nem is untam meg! Konkrétan látom magam előtt, hogy az elkövetkezőkben is hasonló lendület várható náluk. Hayashi Yuuki-nál és Tachibana Asami-nál nagyon jót tett a Haikyuu!! OST megjelenése, valamint hogy feledeztem magamnak a Boku no Hero Academia zenéjét is, ahol szintén vannak remekművek. Valamint az is érdekes volt számomra, hogy a Dive!!-nak is Hayashi Yuuki írta a zenéjét. És milyen színvonalasat ahhoz képest, hogy az nem jelent meg külön CD-n, csak Blu-ray mellékletként. Vannak ott is jó dalok.

Egyértelműen megjelent a holland zene is a listámban. Froukje-t egy holland srácnak köszönhetem, ő igazi felfedezés volt számomra (az énekesnő). Ahogy Eefje de Visser is, de nála azért maradt el a lendület, mert a dalainak túlnyomó többsége túlzottan depressziós és azért annyira rosszul nem voltam, hogy az ő dalait kelljen hallgatnom.

Hayashibara Megumit és Okui Masamit pedig az új albumuk lendítette fel nálam, ahogy Suarát is az idén megjelent két kislemeze. Ha magyar zene, akkor Zorán és LGT a legjobbak nálam. 30 éve nem tudom megunni a dalaikat, kétségtelenül életművet hagytak maguk után.

És most következzenek az albumok.

Top 10 albumok 2021

1. Hayashi Yuuki & Tachibana Asami: TV animation Haikyuu!! TO THE TOP Original Soundtrack (1.051)
2. Froukje: Licht en Donker (586)
3. Hayashi Yuuki & Tachibana Asami: TV animation Haikyuu!! Second Season Original Soundtrack Vol.1 (555)
4. Hayashi Yuuki & Tachibana Asami: TV animation Haikyuu!! Second Season Original Soundtrack Vol.2 (479)
5. JAM Project: TOKYO DIVE (458)
6. Hayashi Yuuki & Tachibana Asami: TV animation Haikyuu!! Original Soundtrack Vol.2 (418)
7. Hayashi Yuuki & Tachibana Asami: TV animation Haikyuu!! Original Soundtrack Vol.1 (373)
8. JAM Project: THUMB RISE AGAIN (318)
9. Okui Masami: 11-elevens- (316)
10. Hayashibara Megumi: VINTAGE DENIM (315)

Úgy tűnik, hogy a Haikyuu!! OST albumok ezentúl mindig jelen lesznek a listán. Tényleg nem tudom megunni őket, de így hirtelen kigondoltam, hogy ha jövőre utat tör magának a Boku no Hero Academia OST is, akkor külön 10-es OST lista lesz. Meglátjuk, hogy lesz.

De most a kislemezeket lássuk.

Top 10 kislemezek 2021

1. JAM Project: DRAGONFLAME (292)
2. JAM Project: Versus Road ~Higenjitsuteki Survival~ (227)
3. Froukje: Ik Wil Dansen (158)
4. ALI PROJECT: Hi no Tsuki (153)
5. Froukje: Niets Tussen (128)
6. JAM Project: Drei Kreuz ~Hagane no Survivor~ (108)
7. JAM Project: Bloodlines ~Unmei no Kettou~ (105)
8. JAM Project: Hagane no Warriors (105)
9. Hayashibara Megumi: Soul salvation (104)
10. Suara: Ruten no Inori (102)

Addig bűvészkedtem a számokkal, amíg a Suara: Senjin Genmu kislemeze 101 hallgatásával kiesett a listáról. De itt látszik nagyon, micsoda JAM Project uralom volt nálam. Az első két helyezett kislemez nagyon jelentős volt számomra idén.

És végül a 100-as listan az idén legtöbbet hallgatott dalokból.

Top 100 dalok 2021

1. Froukje: 17 (482)
2. JAM Project: Houkou Hate no Arano wa (289)
3. JAM Project: Versus Road ~Higenjitsuteki Survival~ (255)
4. Tachibana Asami: Junbi (246)
5. Hayashi Yuuki: Explanation (189)
6. Froukje: Ik Wil Dansen (167)
7. Froukje: Niets Tussen (128)
8. JAM Project: Ryujou (122)
9. JAM Project: Magical Mystery Spice ~Magic Spice no Theme~ (118)
10. Tachibana Asami: Wana (116)
11. JAM Project: Hagane no Warriors (115)
12. Hiroyuki Sawano: DADDY! DADDY! DO! (106)
13. Dimension: Move Faster (104)
14. JAM Project: Fight on! (102)
15. ALI PROJECT: Nosferatu (101)
16. JAM Project: Alexandria (93)
17. Eefje de Visser: Trein (88)
18. Tachibana Asami: Douyou (83)
19. Tachibana Asami: Tsuki no De (81)
20. JAM Project: Kami no Kiba ~The Fang of Apocalype~ (78)
21. JAM Project: Rage against the intrigue
22. Okui Masami: Private Heroine -OTAKATSU DAYS-
23. Charly Lownoise & Mental Theo: Koning Voetball dit EK
24. Dua Lipa: Love Again
25. Okui Masami: Tenshi to Akuma
26. JAM Project: Lost my heart ~Kaze no Kioku~
27. JAM Project: ENTER THE HERO
28. Hooverphonic: The Wrong Place
29. JAM Project: Tread on the Tiger's Tail
30. Michael Patrick Kelly: Beautiful Madness
31. SUPER BEAVER: Toppakou
32. Tachibana Asami: Nebari
33. Hayashi Yuuki: Kodoku
34. Tachibana Asami: Konjounashi no Tatakai
35. Aerosmith: Falling in Love (Is Hard on the Knees)
36. JAM Project: BAD CITY ~We'll be alright!~
37. JAM Project: VICTORY
38. Suara: Ruten no Inori
39. Froukje: Onbezonnen
40. Suara: Ruten no Inori (Instrumental)
41. Tachibana Asami: Aseri
42. JAM Project: GONG
43. Lyn: Beneath the Mask
44. Naoko Mitome, Chika Sekigawa: Gap of Crag
45. JAM Project: SKILL
46. Regard: Secrets
47. Tachibana Asami: Fukurou
48. Tachibana Asami: Iya na Otoko
49. Thalia: Echa Pa'lante
50. JAM Project: Garo ~SAVIOR IN THE DARK~
51. JAM Project: TOKYO DIVE
52. ALI PROJECT: Nosferatu (off vocal)
53. Eefje de Visser: Lange Vinnen
54. JAM Project: Hagane no Messiah
55. JAM Project: HERO
56. SPYAIR: One Day
57. Tachibana Asami: Umaku Ikanai
58. JAM Project: I KILL -Ikiru-
59. JAM Project: Rocks
60. Suara: Tenmei no Marionette
61. Thalia: Arrasando
62. JAM Project: to the next era
63. Hayashi Yuuki: Ball Hiroi LV.1
64. ALI PROJECT: Yasei Souseiji
65. Hayashibara Megumi: Kimi wa Mahou wo Shinjiru kai?
66. Hatano Wataru: Heart Signal
67. Hayashi Yuuki: Juuintachi
68. Hayashi Yuuki: Chousokkou
69. Cher: The Music's No Good Without You
70. Eefje de Visser: Lise
71. JAM Project: Shining Storm ~Rekka no Gotoku~
72. Hayashi Yuuki: Court-jou no Ousama
73. Hayashi Yuuki: Sono Shunkan he
74. Ils: Feed the Addiction
75. JAM Project: Shouri no Mirai -Toki-
76. Alison Wonderland: I Want U
77. BURNOUT SYNDROMES: PHOENIX
78. Okui Masami: Blood Blade -Hikari to Yami no Kanata ni-
79. JAM Project: STORM (Off Vocal Version)
80. MARIO KART BAND: Dry Dry Desert
81. Hayashi Yuuki: Kako
82. Hayashibara Megumi: Soul salvation (Off Vocal Ver.)
83. Tachibana Asami: Tsuki no Wa
84. JAM Project: Rescue Fire
85. Mimori Suzuko: Chance!
86. Tachibana Asami: "Murabito B"
87. JAM Project: Bloodlines ~Unmei no Kettou~
88. JAM Project: NEW BLUE
89. JAM Project: NEW BLUE (Off Vocal)
90. JAM Project: Senyuu yo
91. Okui Masami: Beautiful Life
92. JAM Project: Crest of "Z's"
93. JAM Project: TRANSFORMERS EVO.
94. Avenged Sevenfold: Blinded in Chains
95. Bullet for My Valentine: Hand of Blood
96. JAM Project: Bloodlines ~Unmei no Kettou~ (Instrumental)
97. JAM Project: Break Out
98. Hayashibara Megumi: Soul salvation
99. Tachibana Asami: Tantan
100. Celldweller: One Good Reason

A mai nappal befejeztem egy másik projektemet a Discogs-on, feltöltöttem az összes Haikyuu!! CD adatlapját az oldalra, ami még hiányzott. Márpedig elég sok hiányzott. Kár egyébként, hogy japán CD-k annyira nincsenek fent az oldalon, pedig a népszerűsítés egy jó módjának tartom, ha minél több oldalon írunk róluk, hogy minél többen tudjanak az adott kiadvány létezéséről. Számomra abban rejlik az internet egyik lehetősége, hogy egy kicsit mi is segíthetjük, hogy a kedvencünk több publicitást kapjon, ne feltétlen csak a nagy cégek határozzák meg, hogy mi lehet népszerű, és mi nem. Persze a ráhatás tényleg nagyon pici, de az, hogy néhány napja teljessé tettem az oldalon az Okui Masami diszkográfiát a Discogs-on, az számomra azt is jelzi, hogy ér annyit a zenei munkássága, hogy rendezetten jelen van egy világszerte ismert oldalon. Meg jó így látni plusz egy oldalon az összes albumát és kislemezét. Alapvetően unalmas meg monoton munka, de engem motivál, hogy tehetek azért, hogy ismertebb legyen az a zene, amit szeretek.

És most a Haikyuu!! zenéit tehettem ismertebbé. Kilistázom ide azokat, amiket más csinált meg korábban.

Albumok

• TV animation Haikyuu!! Original Soundtrack vol. 1
• TV animation Haikyuu!! Original Soundtrack vol. 2
• TV animation Haiykuu!! Second Season Original Soundtrack vol. 1
• TV animation Haikyuu!! Second Season Original Soundtrack vol. 2
• TV animation Haikyuu!! Karasuno Koukou VS Shiratorizawa Gakuen Koukou Original Soundtrack
• Haikyuu!! COMPLETE BEST

Kislemezek

Első évad

• SPYAIR - Imagination
• NICO Touches the Walls - Tenchi Gaeshi
• Sukima Switch - Ah Yeah!!
• tacica - LEO

Második évad

• SPYAIR - I'm a Believer
• Galileo Galilei - Climber
• BURNOUT SYNDROMES - FLY HIGH!!
• tacica - Hatsunetsu

Karasuno Koukou VS Shiratorizawa Gakuen Koukou

• BURNOUT SYNDROMES - Hikari Are
• NICO Touches the Walls - Mashi Mashi

TO THE TOP

• BURNOUT SYNDROMES - PHOENIX
• CHiCO with HoneyWorks - Kessen Spirit
• SUPER BEAVER - Toppakou
• SPYAIR - One Day

Nos, íme. Szeresse minél több ember ezeket a zenéket.

Erősen idézőjeles az évad szó, hiszen tudható, hogy a 4. évad második felét láthatjuk most, és nem az 5. évadot kezdték el. Izgatottan vártam, mert sokat remélek ettől a Karasuno vs. Inarizaki meccstől, de azt gondolom, hogy van egy sarkalatos kérdés, amit érdemes lehet tisztázni.

Egész évadra tervezik ezt a Karasuno vs. Inarizaki csatát?
Az a helyzet, hogy még mindig tyúklépésben haladok a mangával, és a 81. fejezetnél tartok (tehát a 2. évad elejénél), és nem tudom, hogy mennyire hosszú ez a meccs. De ha hosszú, és az egész 12 részes évadra elnyújtják ezt a játékot, akkor vélhetően egy 3. évad "remake"-et fogunk látni. De azt kizártnak tartom, hogy lehet annyira jó ez a mérkőzés, mint a Shiratorizawa elleni meccs, hiszen az nemcsak a kiszámíthatatlan mivolta miatt volt nagyon jó (bár ezt a kártyalapot most is sikeresen kijátszhatják), hanem ott ismertünk meg néhány olyan háttértörténetet, melyek által átélhető volt az adott labdamenet jelentőse az adott karakter számára. Emellett az érzelmek megjelenítése is végsőkig hiteles volt, többek között ennek is köszönhető, hogy a 3. évadot minden idők egyik legjobb animéjeként tartják számon. Mostanra már eléggé ismerjük a Karasuno szereplőket ahhoz, hogy ezt még egyszer sikeresen eljátsszák. Azt gondolom, hogy talán az lenne a legjobb, ha két meccset láthatnánk ebben a bajnokságban. De hogy hogyan fogják megoldani, és hogy meddig is jutunk el, az rejtély. Számomra duplán, mert messze nem tartok még ott a mangában.

Az azért látszik, hogy igyekeznek emlékezetessé tenni a meccset. Például Hinata esetlenkedésével, de az epizód címe (Rhythm) is kifejező, tetszik, hogy több értelmű. Értelmezhető egyrészt a meccs dinamikájaként, ritmusaként, másrészt meg a szurkolók részéről a taiko egyre gyorsabb ütésével. És hogy ebbe beszállt a Karasuno is Tanaka nővérének köszönhetően, az kemény volt. De megfordult a fejemben, hogy csak nehogy a szurkolók koncertjébe fulladjon az egész játék. Ez is olyan, hogy a 3. évadra tökre jól megcsinálták, hogy megvolt a hangulat, volt ének is a Shiratorizawától, de nem volt komplett hangszerarzenál.

De azt gondolom, hogy felesleges aggódni és kérdéseket feltenni, mert úgy néz ki, hogy jól ötletek lesznek ebben a 12 részben. Láttam jó néhány Production I.G animét, és többnél is azt láttam, hogy klisésen mutatnak be egy történetet, mégis szerethető, mert olyan egyedi megoldásokat alkalmaznak, hogy egyszerűen nézeti magát. És úgy néz ki, hogy a Haikyuu!! új évada is ilyen lesz.

Ami viszont biztos, hogy gyenge pontja lesz az animének, az az opening és ending. Az openinget a SUPER BEAVER énekli, akik eddig még nem énekeltek openinget a Haikyuu!!-nak, de sikeresen elhozták nekünk az anime eddigi legrosszabb openingjét. Nincs dallama a zenének, mintha csak az lett volna a cél, hogy zúzzanak valamit a gitárral, hiszen most meccs van, ezért keménykedni kell. Csak épp nincs megírva a zene. Szeretném, ha ez maradna a legrosszabb opening, kéretik nem alálicitálni! Ami pedig az endinget illeti, némileg jobb. Lehet örülni a SPYAIR visszatérésének 5 év után, de szkeptikus voltam velük szemben, mert a SPYAIR azon japán együttesek közé tartozik, amelyről még a rajongói is úgy gondolják, hogy teljesen kifogytak az ötletből. Sajnos csak egyetérteni tudok velük, mert meghallgattam néhány albumukat, az újabbak kifejezetten sablonosak. Itt sem hallok ki semmit, ami kiemelné az átlagból a dalt pedig micsoda endinget énekeltek a Bleach-nek, az Imagination, a Haikyuu!! első openingje is valóságos mestermű, azokhoz képest óriási visszaesés az új dal. Azt nem gondolom, hogy a későbbiekben meg fogom kedvelni a dalt, de az endingről inkább gondolom, hogy el tudom fogadni, hogy a "Haikyuu!!-franchise" (hiszen ilyen még nincs is) része lesz, mint az opening. Az botrányosan rossz lett.

Összegezve, ígéretesnek tűnik az új évad, ha jó ötletekkel oldják meg, szerintem még az is elmegy, hogy csak az Inarizaki meccs legyen ebben a 12 részben. Egy biztos: A Haikyuu!!-hangulat nagyon ott van, úgyhogy rajongói elfogultság ide vagy oda, instant 10 pont ez az anime már az 1. rész után.