2019. január 19. 21:29 - supermario4ever

V. (Mini-)Nintendo találkozó

Ami rettenetesen rosszul sikerült, és még most is van bennem egy kis ideg, talán ha kiírom ide történéseket, az segít.

Eredetileg a két ünnep között szerettem volna a téli találkozót, de mivel Angliában töltöttem a karácsonyt és a szilvesztert, ezért el lett halasztva, egészen pontosan mára. Amikor megkérdeztem, hogy mi legyen a találkozó témája, akkor inkább a retro merült fel, írta is Krisse, hogy szívesen DDR-ezne. Mondom neki, ezer örömmel. Merthogy van neki Nintendo GameCube-ra DDR-e, én meg elkértem bagszitól a Dancing Stage Mario Mix-et, így táncolással igyekeztünk invitálni az embereket. Volt akinek ez vonzó volt. Szóval Nintendo GameCube, retro, akkor a Hyp-R.hu Zone-ban voltunk. Szóltam is, hogy a 10 órási nyitástól mennénk, és amíg jól érezzük magunkat. Rámondták az áment, mehetünk, csak annyit kértek, hogy fogyasszunk náluk, mert amúgy a retro részt ingyen adják ki. Mondom rendben van, ennyi egyébként is jár, mert ha háromhavonta szervezek egy találkozót, egy Monster felszállított áron, most azt mondom, hogy legyen, mint "bérleti díj".

Eleinte négyen voltunk, a Gáborral beszéltünk meg találkozót a Határ úton, együtt mentünk a 99-es busszal a Blaha Lujza térre. Mivel még volt időnk, ezért az ottani bevásárlóközpontba mentünk. 10 órára mentünk át a Hyp-R.hu Zone-ba, akkor volt nyitás. Mondták, hogy mehetünk fel. Egyelőre ketten voltunk, addig raktuk össze a GameCube-ot, meg a Nintendo 64-et. Úgy volt, hogy amíg nem jönnek a többiek, addig játszunk egyet a Mario Power Tennis-szel, de pont mire elindítottuk volna a konzol, megjött Tutajkk. Na akkor játsszunk hárman. De mire mindent beállítottunk a menüben, hogy elkezdjük a játékot, megjött Krisse is. Ő hozta a táncszőnyeget is, így végül elővettük a Dancing Stage Mario Mix-et, ezt kezdtük el. Mivel a Gábor memóriakártyáján nincs mentés, ezért újat kezdtünk. Alapvetően egy dal táncolható rajta, végig kell játszani a Story mode-ot, hogy megnyíljanak a dalok, amikre lehet táncolni. Ezt csináltuk. Négyen felváltva táncoltunk, ami pont jó, mivel 4 pályás egy világ (mint a Super Mario Bros.-ban.), és gyakorlatilag mindenki azonos pályát csinálta meg az adott világból. Én játszottam először, mindig nálam kezdődött az új történet, Krisse pedig az utolsót, így a "főellenség" mindig neki jutott. Ritmusérzékem persze továbbra sincs, rendre én értem el a leggyengébb eredményeket. Ami meglepett, hogy Tutajkknak nagyon jól megy a játék. Mondta is, hogy neki erősségei a ritmusjátékok. Amúgy nem volt hosszú a Story Mode, de Marióval és Luigival is végig lehet játszani, mindkettőnek más a dalrepertoárja. De most csak Marióval vittük végig, Luigit majd akkor akartam, amikor megjön ug, mert ő különösen nagy lelkesedését fejezte ki a tény irányába, hogy lesz tánc, úgyhogy biztosan örülni fog, hogy ő is táncolhat. 

Ezután Super Nintendón játszottunk Super Mario Kart-ot. Igazából a mai napig nem értem a nemlelkesedést a játék irányába, amikor szerintem baromi jó. Hangulatos is, és pont annyira nehéz, hogy további játékra inspiráljon. Én így vagyok vele, de mindig, ha játszok valakivel, a másik oldalon nem látom a lelkesedést, ebben az esetben tényleg nem értem, hogy miért. A Gáborral mentem egy menetet, azért derekasan helyt állt, és végigjátszotta velem a bajnokságot. Ezután Wario's Woods-zal játszottunk. Na én meg ennek a fizikáját nem éreztem át. Alapvetően fejlett játék, csak nehezen követhető számomra, hogy mikor mit csinál Toad, és melyik gombot kell megnyomni, hogy azt csinálja, amit szeretnék. Nem is nagyon játszottam vele korábban, nagyon keveset, azt is csak NES-en. SNES-en meg kihasználták, hogy több gomb van rajta, és ismeretlenül bonyolult volt az irányítás. Nem is sikerült a játék, inkább átadtam Tutajkk-nak ő a zseni ebben a játékban.

Aztán átmentünk Nintendo 64-re, itt először Mario Kart 64-gyel játszottunk. Azt rettenetesen élvezem négyesben. Most is nagyon jó játék volt, VS-ben mentünk. Itt is én vagyok a menő, a legtöbb játékot én nyertem. Számomra az egyik legpoénosabb az volt, amikor a Bowser's Castle pályán öt banánt kaptam, és a szűk hídra tettem le őket szépen sorban, a többiek meg mind nekimentek, volt olyan, aki többször is. Vicces volt a reakciójuk, de a harmadik körre azért érvényesült az aki másnak vermet ás, az esik bele elmélete, mert a végére már magamat is becsaptam, mert maradtak banánok, és nem tudtam mindegyiket kikerülni. Aztán mentünk egyet Battle-ben. Mind a négy pályán játszottunk egyet-egyet. Itt az volt a poén, hogy az lett az eredmény, hogy mindenki nyert egy-egy csatát. Ezután jött a Mario Party 2, ami amúgy nagyon jó játék lett volna, élveztük is a játékot, csakhogy 13.30 lett, amikor is...

Hirtelen szólnak ránk, hogy kibérelték az egész helyiséget születésnapi buli alkalmával... Senki nem jutott szóhoz a döbbenettől, én is csak annyit tudtam kérdezni, hogy "Most akkor el vagyunk zavarva?" Erre a válasz "Igen... egy kicsit" Egy kicsit, nagyon. Egészítettem ki magamban. Elkezdtük összepakolni, de rettenetes dühöt éreztem magamban. Amikor úgy volt, hogy amíg jól érezzük magunkat, és senki nem szólt arról, hogy születésnap lesz. De még ma sem, hogy esetleg úgy készültünk volna, mi úgy voltunk vele, hogy maradhatunk akár estig. Összepakoltunk, mondták a többiek, hogy hagyjuk, ne szóljunk semmit, de mondtam, hogy nem egészen úgy van az nálam. Amikor lementünk, megkérdeztem, hogy mi ez, amikor erről nem szóltak nekünk? Azt mondták, hogy 13.30-ig vagyunk bejegyezve. Hát, nem egyeztünk meg határidőben. De csak erősködött, hogy de hát így vagyunk beírva. Mondtam is utána, hogy nagyon elégedetlenek vagyunk, erre a válasz pókerarccal, hogy "jó"... Azt már csak utólag jutott eszembe, hogy erre el kellett volna kérni a panaszkönyvet. Rettenetesen mérges voltam. És ez olyanfajta nálam, amit nem mutatok ki konkrétan, tehát nem állok neki üvöltözni, meg balhézni, de belül rettenetesen robbanok. Nincs értelme fecsérelni erre energiát, mert ha szép szóval ő maga nem látja be, hogy tévedett, akkor ott már felesleges bármit is tenni, meg saját magamtól is megijedek, amikor nekiállok valakivel üvöltözni.

Filozofáltunk is, hogy mi ez az egész. Az odáig tiszta sor nekünk is, hogy egy születésnapi bulira, ha az egész helyiséget kibérlik, az nyilván sokkal több pénz nekik, de hogy annyiba nem vesznek minket, hogy legalább szóljanak, hogy mi lesz. Amikor a buszon voltunk, akkor üzentem bagszinak és ug-nak, hogy ne jöjjenek, mert a buli véget ért. Meg is írtam nekik, hogy mi történt. Ug megkérdezte egyébként, hogy nem-e voltuk túl hangosak, és az zavarta őket. Erre reflexből írtam, hogy nem, de aztán gondolkodtam rajta, hogy a DDR-ezés (lehallatszódhatott a hangos dübögés), akár az, hogy túlzottan oldott hangulatomban (a Mario Kart 64 alatt) megfeledkezek a hangerő gombról, ami a torkomat illeti, és ez zavarhatta őket. De akkor is szokás szólni, hogy túl hangosak vagyunk, legyünk csendesebbek. Úgyhogy akármi is az igazság, nagyon rossz volt így.

Úgyhogy többet nem megyünk a Hyp-R.hu Zone-ba, ugyanakkor ezzel a retro buli is ki van zárva, mert semelyik másik eSport bárban nincs régi TV, legalábbis nem tudok róla. Az InGame-ben próbálkoztunk egyszer retro konzolokkal, de azt mondták, hogy nincs átalakítójuk, amivel régi gépekkel játszhatnánk. Egyetlen lehetőség marad, ha valamelyikünkhöz megyünk, ha retro partit akarunk tartani. Wii U és Nintendo Switch esetében viszont szabad a vásár. Jó eséllyel ez lesz tavasszal is.

Szólj hozzá!
2018. szeptember 23. 23:53 - supermario4ever

Super Smash Bros. játékok rangsorolása

A NintendoLife kitett egy listát az eddig megjelent 5 Super Smash Bros. játékot rangsorolták. Mindenképp érdekes volt olvasni. Most, hogy jobban benne vagyok a Smash Bros. játékokban, jobban hozzá is tudok szólni. Gondolom, mindenki a Switch játékot várja a Super Smash Bros. Ultimate-et, ezért is is aktuális beszélni ismét a játéksorozatról, visszanézni, hogy milyenek voltak az előzők, és mire számíthatunk. Én egyelőre nem számítok semmire, egyelőre egy Switchre szeretnék számítani, és utána számolom majd, hogy milyen lehet az Ultimate. Addig is nézzük át a listát.

Vagyis saját listát írnék, ami némileg különbözne a NintendoLife listájától. Volt szerencsénmmind az 5 Smash Bros.-hoz, így a lista is menni fog. Nálam így nézne ki:

5. Super Smash Bros.

gfs_28035_2_10.jpgAz, hogy a Nintendo 64-es rész az utolsó, nem is kérdés. Olyan ez, mint egy rockegyüttes 1. albuma, mely legtöbbször kísérletező jellegű, de lehet hallani, hogy ebből még nagy dolog lesz.. Valamit próbálkoztak, maga a játék nem rossz, de igazából még Nintendo 64-es játékok között sem kiemelkedő. Csúnya a grafikája, kidolgozatlanok a karakterek (vessétek össze például a Mario Party 2-vel), a harc is meglehetősen kezdetleges. A zenéjére rámondhatjuk, hogy Nintendo 64-re nem lehetett jobbat csinálni, mert mégiscsak kazettás a rendszer, kicsi memóriával. De ennél a játéknál látszik meg, hogy mennyivel több lett volna, ha már a Nintendo 64 is CD-s lett volna. Legalább a zene sokkal jobb lett volna, nem beszélve a több karakterről, pályáról, lehetőségről. Kérdés, hogy tényleg ennyire tervezték a Nintendo 64-es SSB-t, mint amit kaptunk eredményül, vagy már akkor is többet akartak ebből kihozni? Jó eséllyel igen, mert a GameCube-os rész szinte a konzollal együtt jelent meg, tehát az tekinthető a Nintendo 64-es játék javított változatának. Azért érdemes játszani, hogy lássuk, honnan indult a sorozat, de másra nem igazán. Ráadásul ritka mivolta miatt az utóbbi időkben eléggé drágán lehet beszerezni. De letette az alapokat arra, hogy egy nagyon jó játéksorozat legyen a későbbiekre.

4. Super Smash Bros. for Nintendo 3DS

super_smash_bros_for_nintendo_3ds.jpgAztán óriási minőségi ugrás. Sokan felvetik kérdésként, hogy alkalmas-e kézikonzolra egy Super Smash Bros. játék. A Nintendo 3DS bebizonyította, hogy némi kompromisszummal, de lehetséges. De ennek már megvan az a minősége és hangulata, amivel játékra inspirál. Többen is élvezetes szabadtéren, utazás közben, összejöveteleken. Egyedüli hátránya, hogy sima Nintendo 3DS-en nagyon lassan indul be, ezt a játékot inkább New Nintendo 3DS-en érdemes játszani. Egyébként jól kidoldogott, jól néznek ki a karakterek, és külön jó dolog, hogy itt a handheld játékokból vannak pályák, sok nagyon ötletes. A zenét viszont nem igazán szeretem.

3. Super Smash Bros. Melee

super_smash_bros_melee.jpgA túl hamar megjelent játékok listáját bővíti a GameCube-os rész, hiszen nyitócím volt a konzolon. Ez érezhető is, a mai játékokhoz képest kevésbé kidolgozott. A mozgások túl gyorsak, pont emiatt nehezebb irányítani őket. Bár annak jó, aki szereti a ninja-mozgásokat, én például az utóbbi időkben gyakrabban csinálom azt, hogy hirtelen hátrafordulok, és úgy támadok. Erre nagyon jó a Melee. Na meg azért is van a 3. helyen, mert hibái ide vagy oda, hihetetlenül hangulatos játék, ez volt az első olyan Smash Bros. játék, ahol igazán átjött az, hogy miért is olyan jó ez a sorozat. Órákig játszottuk anélkül, hogy meguntuk volna. Nem utolsósorban a zenéje is valami hihetetlen jóra sikeredett. Pontosan erre gondoltam, hogy miért rossz, hogy a Nintendo 64 nem CD-s, ha már annak is optikai meghajtója lett volna, akkor hasonló hangszerelésű zenéket élvezhettünk volna ott is. Sőt, talán maga a játéksorozat is így kezdte volna. Nagyon jót tett a játéknak az élő hangzás. Egyáltalán nem hangzik erőltetettnek, mint a Mario Kart 8-ban, nagyon ideillik, nagyban emeli a játék hangulatát. Önmagában is élmény hallgatni a zenéket, nagyon átjön úgy is a feeling. Lehetőségekből is sokkal több van. Ami hátrány, hogy néhány karakter itt sem lett eléggé kidolgozva. Yoshi például nagyon ronda lett, Luigi is Mario-hasonmás, mint a '80-as években.

2. Super Smash Bros. Brawl

super_smash_bros_brawl.jpgKülönös sorsra jutott a játék. Amikor 2007 végén bejelentették, messiásként vártuk a játékot, a hivatalos weboldalt is napi szinten frissítették, ittuk az információkat róla. Aztán, amikor megjelent, akkor is imádtuk, rengeteget játszottunk vele. Mindenben jobb lett, mint az elődje. Lassabb is lett (sokaknek ez fekszik inkább), sokkal kidolgozottabb lett. Nem utolsósorban ezen már lehetett érezni, hogy ez a játékot tudatosan úgy fejlesztették, hogy ez egy Smash Bros. játék, amit a Nintendo rajongók nagyjának egyik kedvenc sorozata. Nem mondható spontánnak a játék, de ez nagyon jót tett neki, mert pont emiatt fejlesztették nagyon sokáig. A Nintendo tudatosan akart egy mindennél jobb Smash Bros.-t kiadni a kezéből, és ez sikerült is. Nemcsak hogy eszméletlenül hangulatos a többjátékos meccsekre érdemes gondolni (bár az online része elég sokat akadozott), de az egyedüli játékra is nagyon ráfókuszáltak. Elég csak a Subspace Emissary-re gondolni, amit emlékeim szerint több, mint 10 óra végigjátszani. A pályák nagyon hangulatosak voltak, a harcok is sokkal jobbak voltak a kibővült lehetőségeknek köszönhetően. Köszönjük a Smash labdát! Rengeteg játékóra van még nekem is ebben a játékban. Csak aztán az volt az érdekes, hogy utána, ahogy jöttek egyre másra az újabb játékok, úgy merült ez a feledés homályába. Nagy kár érte, pedig nagyon jó volt.

1. Super Smash Bros. for Wii U

super_smash_bros_for_wii_u_wiiu.pngA Super Smash Bros. Brawl javított változata, ha élhetek ezzel a kifejezéssel. Egy biztos, hogy amin lehet, azon még tovább csiszoltak, és az új lehetőségek is sokat lendítettek a játék minőségén. Amit viszont visszaesésnek érzékelek, és emiatt nem tökéletes a játék, az a zene. Nem tudom, ki hogy van vele, de meghallgattam egyszer a hivatalos Super Smash Bros. for Wii U / Nintendo 3DS játékzene albumot, és kifejezetten rosszul éreztem magam. Depresszívnek éreztem a zenét, olyan semmilyennek. Ennek ellenére ez nem ront a játékélményen. Nagyon jók a harcok, és a grafika is nemcsak azért gyönyörű, mert Full HD-s, hanem mert a színek is erősek, élénkek, minden részletességében ki van dolgozva. Mondjuk a Wii U-s Smash Bros.-tól ez el is várható, hiszen nagy tárolókapacitású a lemez, használják ki a végsőkig. Van olyan, hogy a grafika önmagában emeli a játékélményt. Ez figyelhető meg itt is. Kár, hogy a Wii U sikertelensége a játék ismertségére is rányomta a bélyegét.

Hogy hol lesz ezek után a Super Smash Bros. Ultimate, ez még kérdéses. Jóslatokba nem akarok bocsátkozni. Az biztos, hogy nagyon fogadkozik a Nintendo, visszahoz mindenkit, épp, hogy meg nem ígérik, hogy készül az újabb világ legjobb játéka. Minden ki fog derülni decemberben.

Szólj hozzá!
2018. július 09. 13:29 - supermario4ever

3. Mini-Nintendo találkozó

Időszerű volt az általam szervezett Nintendo találkozó, és mivel a lelkesedés is megvolt a többiek részéről, így vártuk mindnyájan.

Spontán ötlet volt, hogy most a Nintendo 64-re fókuszáljuk, lehetett volna más konzol is, de Krisi javasolta, hogy akkor most legyen több Nintendo 64 is, elhozza ő is a konzolját, meg a játékait. Bagszi is elhozta a maga Pikachus Nintendo 64-ét, így három konzolon ment a buli. A helyszín most is a Hyp-R Zone volt, amivel most is maximálisan elégedettek voltunk. Tehát, július 7, szombat, első voltam, még 10 óra előtt megérkeztem. Eléggé korán keltem, alig aludtam 3 órát. Van az egyik véglet, amikor azért nem tudok aludni, mert nyomaszt valami, és van a másik, amikor azért, mert annyira jól alakulnak a dolgok és lelkes vagyok. Minek aludjak, amikor dolgom van? Most az utóbbi áll nálam fenn, az új albérlet hihetetlenül jó, dolgoztam hajnalban az új projektemen, amit egyelőre azért nem hozok nyilvánosságra, mert túl kevés írás van rajta, másrészt nem akarom, hogy ha elmegy a lelkesedés, akkor félbemarad. Tehát akkor fogom közzé tenni, amikor elég tartalom lesz rajta. Szóval ezzel foglalkoztam, nagyjából 8 órakor indultam el, vásároltam kaját. A Nyugatihoz mentem, onnan mentem a Blaha Lujza térre.

Elég hamar odaértem 9.50-re, még a Hyp-R Zone sem volt nyitva. Kint megvártam a nyitást, közben megjött Tutajkk is, illetve pont nyitásra jött meg Nari és OctoZaky, úgyhogy 4-en már voltunk. Felmentünk, az emeletre, a Sega MegaDrive helyére csatlakoztattam a Nintendo 64-et. Először Nari foglalta le, mert szerette volna látni eredetiben a Super Mario 64-et. Hoztam pluszba két Super Nintendo játékot, addig Super Mario Karttal játszottunk. Tutajkk annyira nem szereti, de bevállalta velem a játékot. Kétségtelen, hogy a kisebbség közé tartozom azáltal, hogy szeretem a játékot. Tény, hogy nagyon nehéz, de nekem bejön a hangulata, kifejezetten inspirál. Ezt a játékot is élveztem. Eközben jött meg Gábor és bagszi (külön), bagszi a Commodore 64 helyére csatlakoztatta a Pikachus Nintendo 64-ét. OctoZaky is épp Commodore 64-et hozott, amit ma vett át. Dobozosan vette meg, sőt még német nyelvű leírás is volt mellé. Ami némileg nosztalgia számomra, mert ilyen füzetek nekünk is voltak a Commodore Plus/4 számítógéphez. Ebben nemcsak az összeszerelés, meg ilyenek vannak, hanem programozáshoz parancsok is. Magyarországon a '80-as években nagyon elterjedt az iskolákban a Commodore Plus/4, és bizony nem játékhoz használták, hanem azon tanultak programozni a diákok. Én arra emlékszem, hogy a bátyám volt az, aki nemcsak játékhoz használta a számítógépet, hanem programozott is rajta, csak mivel akkor 4-5 éves voltam, ezért semmit nem tudtam értelmezni azon, ami a TV-n ki van írva. Ami viszont elgondolkodtat, hogy nem is "mozgatott meg", hogy érezzem, hogy bármi dolgom lenne azokkal a szövegekkel, ez is jelzi, hogy a programozást nem nekem találták ki. OctoZaky sem kezdett el programozni, behozta a sakkot. Azon gondolkodok, hogy ha valamiért beszereznék egy Commodore 64-et, akkor azért, mert a nagyon rég, '90-es évek elején a TV-ben mentek a telefonos játékok (Dominó, Torpedó, Ötöd-Ölő...) Commodore 64-en játszották, és volt erről szó az egyik retro csoportban Facebookon, hogy ezek a játékok hogy működtek, és felmerült, hogy ezek a játékok esetleg megszerezhetők-e. Erről nem írtak biztosat, de örömmel venném, ha játszhatnám ezeket a játékokat.

Bagszi hozta a Pokémonos Nintendo 64 játékokat, így voltak, akik azon játszottak. Pokémon Stadium és Pokémon Puzzle League volt fókuszban a Pikachus Nintendo 64-en. Közben Krisi is megjött, ő jelezte, hogy csak 11-re tud jönni. Összerakta ő is a Nintendo 64-ét, hozott ő is néhány érdekeset. De mit is? ... Eszembe jut. Az biztos, hogy sokaknak örömöt okozott, amikor meglátták a Lego Racerst. A nosztalgia, és a demón játszott egyetlen pálya sokakat a játék köré vonzott. Sajnos csak ketten lehet játszani, játszottam többekkel is. Úgy persze könnyen levernek, hogy mindenki a zöld LEGO darabkára megy, aztán a három fehéret összegyűjtik, és uzsgyi a cél felé. A zöld LEGO darabka az extra sebesség, a fehér meg erősíti a tárgyat, amit felveszük. Maximum három fehérrel lehet erősíteni, akkor lesz maximális erejű. Zöld LEGO darabka három fehér erősítővel levágja a pálya egy részét. Így 10-15 másodperccel vesztettem a többiek mögött. Ezután egy húsz körös Mario Party 2 meccset játszottunk., négyen: Gábor, Tutajkk, OctoZaky és én. Nagyon jó játék volt, élveztük, csak megerősödött bennem, amit már hosszú évek óta tudok, hogy a Mario Party 2 a sorozatának legjobbja. Úgy nyertem meg, hogy 5 körrel a vége előtt 0 csillaggal, 0 érmével álltam, de már azzal kaptam 10 érmét, hogy megjósolták, hogy én nyerek. Jóslatot meg nem volt nehéz mondani, mert beállítottuk a bónuszt, és sejthető, hogy már akkor is jól álltam, ezért a bónusz csillagokat a játék végén többségében én fogom kapni. Ez így is lett, ezzel nyertem meg, meg aztán még igyeketem. Aztán persze nem maradhatott ki a Super Smash Bros., ez is összehozta az embereket. Addig OctoZaky-vel játszottunk F-Zero X-szel. Ebben jó vagyok, szinte mindegyik játékot nyertem.

Aztán többen megéheztünk, OctoZaky-val mentünk kajáért, bagszi is megkért, hogy hozzunk neki is. A Nyugatiba mentünk, mert egyrészt az ottani antikváriumba mentünk szétnézni, és akkor már az ottani Burger Kingből hoztunk kaját. De hogy ennyire körülményes lesz, azt nem gondoltuk volna. Az, hogy lassan ment a sor a Burger Kingben, az engem nem zavar, mert nem várom el, hogy a pénztáros megszakadjon miattam. Ami baj volt, hogy mivel három főnek vettünk kaját, ezért eléggé nehéz volt az egész pakk, és csak egy papírszatyorba tette. Akkor még nem láttam, hogy baj lesz, de bementünk mellette a SPAR-ba, ott is vásároltunk. Végeztünk a fizetéssel, mentünk volna ki, amikor elszakadt a papírzacskó, és minden a földre. Az üdítő a szabadságot választotta, mindent elárasztott a földön, de a kaja is jó eséllyel megjárta, a csomagolás legalábbis tiszta kóla lett. összeszedtük egy másik szatyor a még épen maradt kaját, és azon voltunk, hogy a lehető leghamarabb visszajussunk a Hyp-R Zone-ba, de nemcsak a villamospótlás miatt volt nehéz visszajutni, hanem mert le is volt zárva az Oktogon a Pride miatt, úgyhogy nagyon lassan haladt a busz. Nagy nehezen odaértünk, azon voltunk, a lehető leghamarabb megegyük a kaját.

Időközben Sparrow is megjött pár órára, vele, Gáborral, Tutajkkal játszottunk négyen a Mario Golffal. Nagyon lassan ment, mert csak én ismerem annyira a játékot, hogy gyorsan lezavarjak egy ütést (megérzéssel játszom a Mario Golfot) a többieknek nagyon lassan ment, és mivel a Mario Golf nagyon hosszú játék, nagyjából a feléig vittük el, kikiáltottak győztesnek, megköszönték a lehetőséget. Szeretjük, de nagyon hosszú. Aztán maradt még némi idő, Krisivel játszottuk a S.C.A.R.S.-t. Tetszett neki is a játék, ilyen Mario Kart és F-Zero egyveleg. Aztán még ott a többiek behozták Nintendo Switch-re a Fortnite-ot, megpróbáltak vele online játszani, de eléggé akadozó volt a netkapcsolat, úgyhogy ez nem igazán jött össze.

16.30 körül szedtük össze magunkat, és mentünk. Mindent visszaállítottunk, szemetet eltakarítottuk magunk után, a konzolokat visszacsatlakoztattuk a TV-khez, melyikhez melyik tartozott eredetileg. Igyekeztünk mindent úgy hagyni, ahogy átvettük. Bagszi már korábban elkezdett takarítani, meg is jegyeztem viccesen, hogy az egyetlen nő takarít... Bagszi poénból felháborodottan mondja, hogy férfiak! De aztán mi is besegítettünk, visszacsatlakoztattuk a konzolokat és a szemetet eltakarítottuk. Amikor végeztünk, megköszöntük a lehetőséget.

Nagyon jó hely a Hyp-R Zone, elégedettek voltunk, viszont szemezek az Infinity eSport Bárral, mert hihetetlenül hangulatos hely. Ennek az a hátránya, hogy csak új TV-k vannak, ráadásul eléggé nagy képernyős, nem tudom, hogy mutatnának rajtuk a retro konzolok. Eléggé soká lesz a következő találkozó, majd október végén, addig van idő. Mondták, hogy tudnak SCART átalakítót adni, ki fogom próbálni, hogy mutatnak majd új, nagyképernyős TV-n. Ha nagyon csúnya lesz, akkor maradunk a Hyp-R Zone-nál. A másik, ami az Infinity eSport Bár mellett szól, hogy egy kicsivel olcsóbb ott minden. Lehet mondani bunkóságnak, hogy viszünk oda kaját, innivalót, úgy, hogy ott is lehet venni 1-2 dolgot, és ingyen kaptuk a helyet, de az áraikkal pont átléptek egy olyan lélektani határt, ami fölött már nem náluk venném meg. Nem látok bele a dolgokba, úgyhogy nem tudom, hogy mi alapján szabják meg az árat, de ha egy ilyen helyet üzemeltetnék, akkor úgy szabnám meg az árakat, hogy bár legyen rajta árrés, de egy bizonyos szint alatt tartanám az árat, ami még megfizethető egy nagyobb réteg számára, aki betér. Ugyanúgy van rajta haszon, és többen is vásárolnának. De hangsúlyozom, nem látok bele a mélyébe, nem tudom, mi alapján határozzák meg az árakat. Egy biztos, hogy nagyon jól éreztük magunkat, minden nagyon jó volt. Köszönjük a lehetőséget.

Készültek képek, itt tekinthetők meg. A konzolképeket OctoZaky készítette, szerintem a döntő többségét nagyon jól megcsinálta, mint egy hivatalos konzolkép.

Szólj hozzá!
2018. június 18. 14:26 - supermario4ever

Akkor most ki játszik kivel?

A mai napig nincs meg a 3 csillagos minősítés a Mario Kart 7-ben, pedig 2011 decembere óta van meg a játék. Sokáig nem voltam inspirált abban, hogy megszerezzem, mert úgy voltam vele, hogy csak egy "jelvény", amivel lehet pózolni, de nem ez határozza meg a játéktudást, legalábbis a játékélményt biztosan nem. De aztán szépen lassacskán meglettek a három csillagos bajnokságok, ahogy csinálgattam, mostanra meg eljutottam oda, hogy már csak két helyen hiányzik, a Mirror Special Cup és a Mirror Leaf Cup.

Előbb a Leaf Cupot akarom megcsinálni, mert úgy vagyok vele, hogy legyen meg a Rainbow Road zenéjének teatrális hatása azáltal, hogy ott szerzem meg a végső győzelmet. De nagyon nehezen birkózok meg vele. Hiába teszek meg mindent, nyújtom a tudásom és vezetési képességem legjavát, mindig van olyan pálya, ahol kicsesznek velem a gépi ellenfél játékosok. Nem kell hozzá nagy művészet. Elég egy villám, aztám elvesztem a hátam mögött tartott banánhéjat, vagy zöld teknőspáncélt, utána eltalál hátulról egy piros teknőspáncél, máris nemcsak az első hely van oda, hanem visszamegyek a középmezőnybe, ráadásul érméket vesztek, amiket szintén figyelembe vesz a végső rangsorolásnál. És akkor nem is beszéltem a kék teknőspáncél áldásos hatásairól. Szoktam magamban dühöngeni, mert hihetetlen rossz, hogy mindent megteszek a siker érdekében, és ennyit ér, de úgy kiadni magamból teljesen felesleges. Ettől nem változik a végeredmény, és hogy ezért kárt tegyek a Nintendo 3DS-ben, nem éri meg.

Jóideje elgondolkodtat az, hogy bizonyos játékoknál nem pusztán a játéktudás számít, hanem beleprogramoztak valami algoritmust, ami megakadályozza, hogy a profi játékosok is könnyen érjenek el benne jó eredményt. Nagyon furcsa az, hogy a Mario Kart 7-ben is hogy például az első három pályán prímán megy minden, az akadályokat is ki tudom kerülni, megvan az 1. hely 10 érmével, de a 4. pályán összegyűlnek a kocsi felett a hullámok, és hadd szóljon a villám, a piros teki, és a többiek. Nem ez az egyetlen játék, ahol ezt felfedeztem. Emlékszem, 2012-ben, amikor megvettem a Mario Tennis Open-t, ott is hasonlókra lettem figyelmes, amikor bajnokságokat játszottam. A könnyebben simán végigmentem, míg a nehezebbeket úgy nehezítették meg, hogy többször voltak a ellenfél játékos térfelénél a segítő tárgyak. Aki nem ismeri a Mario Tennis sorozatot, úgy képzelje el, hogy a teniszpálya bizonyos részein megjelennek különböző tárgyak: Gomba, virág, szellem, stb., és ha ezekre rááll a játékos, onnan üti el a labdát, hatására erősebbet üt a játékos, amit sokszor nem is lehet kivédeni. A bajnokságokban nehezebb részeknél olyan volt, hogy az egyik menetben nálam voltak túlsúlyban a tárgyak, a másikban meg a gépi játékosnál. Itt lett elegem, és kapcsoltam ki a játékot. Ez már az az eset volt, ahol komolyan elgondolkodtam azon, hogy nem én játszok a játékkal, hanem a játék játszik velem. Szabad, csak én erre nem vagyok vevő. Aztán a Mario Party széria és érdekes ebből a szempontból. Az ugye az a játék, ahol szinte csak a szerencsén múlik minden. Ez a sorozat hívta fel a figyelmemet arra, hogy nem egészen úgy megy a játék, hogy az tükrözze a valódi tudást, hanem mintha a gép döntené el, hogy ki fog nyerni, és kik maradnak alul. Ugyanis mindig az a játékos ért oda a csillaghoz, aki jól állt, és mindig az volt a peches, akinek rosszul állt a szénája. Még régebben voltam Lernie-nél Szegeden, és Mario Party 2-vel játszottunk. Haosnlóképpen alakult a játék, ahogy fentebb vázoltam, és Lernie volt az, aki kimondta, hogy szerinte valami algoritmus befolyásolja a végeredményt.

Biztos, hogy van ebben valami, csak értelmes okot nem látok erre. Ha tényleg így vannak programozva a játékok, akkor miért. Miért nem hagy nyerni, ha megvan a tudásom, és mikor engedi, hogy tényleg nyerjek? Akárhogy is, ez élvezhetetlenné teszi a játékot, főleg, hogy ha arra megyek, hogy mások számára is látható legyen a tudásom (például a Mario Kart 7-ben a 3 csillag), akkor a játékélmény, mint olyan, sok esetben elvész, mert akkor nem az van fókuszban, hogy élvezzem a játékot, hanem hogy megnyerjem. És ha erre rájönnek olyan mocsokságok, amiket fentebb írtam, akkor nehéz oldottan játszani.

Szólj hozzá!
2017. június 17. 20:04 - supermario4ever

Fejlődés menete a Mario Kart 8-ban

Azért nem kicsit lepett meg még régebben, hogy nehezebben boldogulok a Mario Kart 8-cal, mint a Mario Kart DS-sel, Wii-vel, vagy akár a 7-tel. Hamar rá kellett jönnöm, hogy nem lesz meg egyhamar az aranykupa mindegyik bajnokságban, ezért oda jutottam magamban, hogy fokozatosan kell ezt felépíteni, fokozatosan kell felépíteni a célokat.

Eleinte a következőképp nézne ki a dolog:

  • 50cc: Aranykupa, mindenhol 3 csillaggal
  • 100cc: Aranykupa, mindenhol legalább 1 csillag
  • 150cc és Mirror: Legalább bronzkupa, nem kötelező a csillag
  • 200cc: Ahogy esik, úgy puffan

Ezt sikerült most a DLC-s bajnokságokkal együtt elérni:

50cc eredménye

50cc_eredmeny.jpg

100cc eredménye

100cc_eredmeny.jpg

150cc eredménye

150cc_eredmeny.jpg

Mirror eredménye

mirror_eredmeny.jpg

200cc eredménye

200cc_eredmeny.jpg

Egyelőre így állok. A 200cc-ről tényleg nem lehet másképp nyilatkozni, mert az rettenetesen gyors, és nagyon nehéz irányítani a kocsit. Legjobban egy angol kifejezéssel lehet leírni a 200cc versenyeket: "Pure insanity". Úgyhogy ott lesz a legnehezebb dolgom egyáltalán előrelépni. A többinél még erre van esélyem. Ki is próbáltam, hogy most hogy teljesítek 200cc-n. Nem reménytelen az eset, de bőven van hova fejlődni.

wvw69kztg9eycjxtt6.jpg

Nem rossz Baby Luigi, szerintem ide kifejezetten könnyű karakter kell könnyű autóbeállításokkal, hogy ha hibázok, azt gyorsan tudjam korrigálni. Igyekeztem mindent megtenni az ügy érdekében, most ennyire tellett. De az már jó pont, hogy közelebb vagyok pontszám tekintetében a 3. helyezetthez, mint az 5.-hez, ez mindenképp jó jel. Csak az a furcsa számomra, hogy ha ugratok Baby Luigi-val, akkor néha autista módjára röpteti a kezét.

Az első lépés sikerült. A következő az lesz, hogy 100cc-n alkalmazzam azt a célt, amit 50cc-n tűztem ki magam elé, 150cc-n, meg amit 100cc-n és így tovább. Az már látszik, hogy 100cc-n majdnem célba értem, de a többinél ez neccesebb lesz. Néha olyan érzésem van, mintha nem én, hanem a gép befolyásolná az eredményt. Lernie-vel beszéltük egyszer egy Mario Party 2 játék után, hogy valószínűleg a gép határozza meg magában a végeredményt, mert azt vettük észre, hogy bizonyos karakterek az adott játékban szinte mindent visznek, míg mások szinte mindig rosszul kerülnek ki az adott helyzetből. Néha ilyet érzek a Mario Kart kapcsán is, amikor túl sokszor találnak el tárgyakkal. Mintha a gép mondaná magában, hogy nem úgy van az... Itt az van, amit mi akarunk. És komolyan lehet ilyen érzésünk, amikor a cél előtt találnak el minket, vagy sorozatban érnek a támadások. Ezért sem érdemes idegeskedni a játékban, ha nem sikerül jól, mert fennáll az az egyedi eset, hogy esetleg nem a mi hibánk. De ne legyen igaz a teóriám. Az biztos, hogy továbbra is küzdeni fogok a jobb és jobb eredményekért, aztán ne adj isten kitűnő lesz a fenti bizonyítványom.

Szólj hozzá!
2016. június 30. 12:33 - supermario4ever

Top 25 Nintendo játékzene #11

Mario Party 2
Pirate Land

Mitsuda Yasunori, 2000

Ahogy a Mario Golfnál is méltattam, hogy néha kicsi játékokhoz milyen jó zenét szereznek, ugyanez igaz a Mario Party sorozat néhány játékára, elsősorban az első, második, ötödik és hatodik részére. A Mario Party 2 táblás zenéi mind nagyon jóra sikeredtek, majdhogynem mindegyikhez külön érzésvilágot lehet társítani. A csúcspont közülük a Pirate Land zenéje, ami folyamatosan hallgattatja magát. Hihetetlen kellemes érzetet kelt, hovatovább enyhe szexualitást érzek a zenében. A táblán nincs mit méltatni, mert ugyanolyan jó lett, mint a többi, a Mario Party 2-t tartom a legjobb a sorozat legjobb játékának.

Címkék: Mario Party 2
3 komment
2013. december 31. 11:51 - supermario4ever

Szilveszter '13

Jó szilveszternek ígérkezik, miután itt töltöm bagsziéknál. 29-én jöttem fel Pestre, az év végi 3DS Hungary találkozóra, mely most a Sugárban volt. Egyszer voltam csak itt, és akkor sem nyerte el a tetszésemet, viszont azt el kell ismerjem, hogy mint találkozó helyszín fantasztikus. Az étkezőknél van egy kisebb elkülönített rész, ott ültünk le, és nem zavartunk senkit. Több játék is előkerült, de mint mindig, most is a Mario Kart 7 aratta a sikert. Igaz, hogy 1 éve nem voltam már találkozón, vártam is nagyon, hogy el tudjak jönni, de újdonságot nagyon nem tudok írni, csak azokat, évekkel ezelőtt is írtam, hiszen minden találkozó lényegében a játék jegyében telik el. Együtt játszunk, kipróbáljuk azokat a játékokat, amiket ki szeretnénk, és másnak meg is van. Kellemes meglepetés volt, hogy 3DS Virtual Console játékokkal is lehet többen játszani Download Play-jel, ki is próbáltuk Ninty-vel a Super Mario Bros. 3-at ketten. Nagyon jól szórakoztunk, emellett az is menőség, hogy elég ha csak az egyiknek van meg a játék, a másik simán csak rácsatlakozik. Meg 3DS-en Tetris-eztek sokat, a videojátékozást Fantos törte meg. Nagyon rég láttuk őt, saját bevallása szerint keveset játszik már. Egy egyedi játékot hozott nekünk, ami olyan szinten lekötötte a társaságot, hogy aztán végig azt játszották. Én nem szálltam be, bár tetszett, amit csináltak. Kis papírokra kitalált mindenki a mellette ülőnek egy videojáték karaktert, és felragasztja celluxszal a homlokára úgy, hogy ne lássa. Neki barchobával ki kellett találnia, hogy ki ő. Érdekes volt látni, hogy egyesek mennyire bonyolult karakterekre gondoltak, vagy hogy eszükbe nem jutott volna, de ha végül kitalálták (vagy feladták), akkor bizony nagyot lestek, hogy ezt hogy nem találták ki.

És ezzel nagyjából véget is ért. Elég hamar szedelődzködött a társaság, úgyhogy 16 óra után már mi is mentünk. Káosz az Örs Vezér Terén, nehéz volt átlátni, honnan indul a 3-as villamos pótló busza, és hol érdemes rá felszállni. Nem a metrónál, mert ott sokan vannak. Arra rászállni, és irány bagszihoz. Hiányzott szerény rezidenciája, de az aznap esti program ne ismétlődjön meg. 4 ember 4 laptop... A többi képzelhetitek. Csak a The Legend of Zelda: The Wind Waker HD szakította meg ezt a tendenciát, amikor bagszit figyeltük játék közben. Eszméletlen szép a játék HD-ben, mindezek mellett a hangulata is megvan. Csak nehogy megint Zeldázni akarjak, mint régen. Nem is vittem el sokáig a játékot, és nem is emlékszem már arra, hogy azért álltam meg vele, mert túl nehéz volt, vagy mert elveszett a motivációm. Nagy kedvenc volt a Wind Waker, úgyhogy nem hiszem, hogy az lehet. Meg hogy ne unatkozzak ezen az estén (kínomban neteztem már én is, különben nem így képzeltem el a közös estét) kipróbálhattam a NES remixet. Ez egy új letölthető játék, mely a WarioWare alapján több mint 200 mini-játékot tartalmaz különböző NES játékokból. Vannak nagyon jó ötletek, de korántsem akkora eresztés, mint a WarioWare. Volt egy pár, ami túl könnyű volt, unalmas, de azért volt egy pár jó ötlet, amik nehezebbek voltak. Azok alapján amennyit láttam, jobban díjaztam volt az inspirálóan nehéz mini-játékokat. Volt egy, a Mario Bros. egyik játéka, ami már túl nehéz volt, amit már leteszek, de ezzel ne fárasszanak. Ki is próbálta LernenBoy is, neki sem jött össze.

A tegnapi nap közös játék okán már jobban telt el, mivel megkértem bagszit, hogy ha lehet, többet játsszunk közösen. Így is lett, előtte délelőtt mentünk vásárolni. Nintendo 64-en játszottunk sokat, a Goldeneye 007 hatalmas élmény volt négyesben, és mindenki nagyon élvezte. Nem hiába volt annak idején fő társasági móka a Mario Kart 64 mellett. Volt a Mario Kart is, ez nagyon jó volt. Bár ezt igazán csak akkor jó, ha órákig játsszunk vele együtt, így, rövidebb időre annyira nem. Ami csalódás volt, hogy a Mario Party 2 nem volt annyival jobb négyesben, mint egyedül, ahogy írták. Jó volt, de sokkal jobb játékélményre számítottam. Még bagszi Pokémon Stadium 2 mini-játékait próbáltuk ki, egészen menőség volt. De amivel sokat játszottunk, az a Wii U-s Wii Party U. Már a Wii-s Wii Party-t is szerettem, ebbe is sok jó ötlet volt, ezt nevezem méltó folytatásnak. Az egyik legmenőbb volt, amikor egy játékos a tábla tetején állt, a többi három pedig az alján. A felső játékos kapcsán volt egy eldöntendő kérdés, és be kellett jelölnie a választ, hogy mennyire igaz rá az állítás, vagy nem, és a többieknek is ki kell találni, hogy aki fent van, arra az mennyire igaz. Még a két véglet is frappáns volt sokszor. Egy példa: "Mennyire tudsz titkot tartani?" Az egyik véglet: "Senkinek a lelkét nem tárom ki." A másik: "Hallottad a hírt...?" :o És akkor a Wii U GamePad-en látható csúszkán kellett beállítani, hogy az mennyire igaz rá, és többieknek is megtippelni. A másik, ami inkább érdekes volt, hogy egy Wii U GamePad-en, és három Wiimote-ot kellett meghatározott módon egymás mellé tenni, és azokat a gombokat kell megnyomni, amelyikre utasítást kapunk. Ez olyan, mint a Twister társasjáték, de itt csak a kezünket kell használni. Ujjfájdalmak és görcsök kiújulása garantált. Volt még egy, ami ahhoz képest, hogy viccesnek tűnt, annyira nem szórakoztatott engem. Négy ember Wii GamePad körül zenére táncol. Kört alkotunk, és azt kell csinálni, amit a GamePad-en látunk. Több így hirtelen nem jut eszembe, és ha ismét elővesszük a játékot, állítom, hogy fájni is fog, mert nagyon tetszett, és hogy felejthettem el.

Sajnos a 2013-as évem nem volt jó, sok nehézség ért. Az optimizmusom ettől függetlenül a helyén van, és nagyon szeretnék 2014-re egyenesbe jönni, és mindent meg is fogok tenni ennek érdekében. Ennek fényében kívánok mindenkinek Boldog Új Évet!

Szólj hozzá!
2013. szeptember 08. 11:43 - supermario4ever

Extrém drága Mario Party 3

Kár, hogy annak idején nem vettem Mario Party 3-at, amikor ilyen €40-50 körül volt a német eBayen (2006 táján), ugyanis azóta megduplázódott az ára:

Akárhogy is nézem, ki kell nyissam a pénztárcámat, amikor venni akarok majd egyet... Csak kíváncsiságból megnéztem, hogy Mario Party 2 mennyiért van, hogy ha arra adnám a fejem (de soha nem fogom), mennyiért tudnám eladni, és ahoyy elnézem, az is ilyen £40-50 kompletten. Nekem a doboz és a füzet is megvan hozzá.

Szólj hozzá!
2011. január 02. 23:31 - supermario4ever

Mario Party 2 teszt

Nintendo 64 megjelenés:
Japán: 1999. december 17.
Amerika: 2000. január 24.
Európa: 2000. október 13.

Virtual Console megjelenés:
Japán. 2010. november 2
Amerika: 2010. december 20.
Európa: 2010. december 24.

Wii U Virtual Console megjelenés:
Japán: 2016. március 30.
Amerika: 2016. december 22.
Európa: 2016. április 21.

Ár:
Wii: 1000 Nintendo pont
Wii U: £8.99 / €9.99

Fejlesztő: HudsonSoft
Kiadó: Nintendo
Műfaj: Party
Játékmód: 1-4 játékos

Platform:

Már a NES, SNES korszakában is voltak szép számmal Mario spinoffok, vagy olyan játékok, melyekben Mario vendégszerepelt, ám ezek igazán csak a Nintendo 64 korszakában kezdtek el elterjedni. De bánta is a fene, hogy egy évben akár többször köszönt vissza ránk Mario a Nintendo 64 dobozain, hiszen ekkor a mennyiség mellett egyvalami is befigyelt: a minőség! Mario Golf, Mario Tennis, Mario Party, ezek mind olyan Nintendo 64 játékok, melyek kétségtelenül öregbítették Mario hírnevét, emellé a kijelentés mellé bátran oda merem tenni a nevem. Legújabb tesztem tárgyát a 2010 karácsonyára Virtual Console-ra feltett Mario Party 2 képezi, melyről bátran elmondhatja mindenki aki játszott vele, hogy az egyik legjobb Mario spinoff játék.

Marióék cosplay versenye!

Mario és barátai elhatározták, hogy az álmaikból építenek egy világot. Ez nagyon szép és jó, de mi legyen a neve? Mario szerint, mivel ő találta ki az ötletet, legyen a neve Mario Land. Persze, hogy nem tetszik ez a többieknek. Wario most is hozza a formáját, szerinte ugyanis sokkal népszerűbb lenne az világ, ha Wario Land lenne a neve. Majd Peach jön elő azzal, hogy szerinte az ő neve a legszebb a világon, így legyen a neve Peach Land. A veszekedésük már-már tettlegességbe torkollik, mire Toad egy huszárvágással megoldja a problémát. Játszanak egy parti játékot, és aki megnyeri, arról lesz elnevezve a világ. Na ez már mindenkinek tetszett. Ezzel a nem éppen monumentálisnak nevezhető történettel indít a játék, de nem kell félni, nem ez fogja meghatározni a játékot! Amint belépünk a játékba, Toad egy kis teremben vár minket. Megjelenik egy kis tábla, a fő részen a táblák ábrái láthatók, valamint a szabályokat lehet megnézni, aki először játszik. Bal-alsó sarokban a Mini-Game Land van, itt tudunk Mini-játékokat vásárolni, meg játszani velük egyénileg, valamint a jobb-alsó sarokban az Options Laboratory. Itt tudjuk például a hangot állítani, hogy Stereo, vagy Mono legyen, vagy megtudjuk nézni az adatainkat, rekordjainkat, és itt lehet minden adatot törölni. De inkább válasszunk ki egy pályát az alábbiak közül:

  • Pirate Land
  • Western Land
  • Space Land
  • Mystery Land
  • Horror Land

Valamint megjelenik Bowser Land akkor, ha mind az öt pályán játszottunk. Minden egyes pályának az adott jellegzetességének megfelelően öltöznek fel Marióék. A Pirate Landben kalózok vagyunk, a Western Landben seriffként tisztelhetjük hőseinket, a Space Landben, űrutazásnak megfelelő ruházatban játszunk, a Mystery Landben felcsapunk régésznek, valamint a Horror Landben boszorkánykodunk egyet. A játék kezdete előtt beállítjuk, hányan játszunk. A játékosok száma fix négy, tehát ha ennél kevesebben játszunk, a többieket a gép irányítja. Hat karakter közül választhatunk: Mario, Luigi, Peach, Yoshi, Wario, DK. Ezután, ha van gépi játékos, beállíthatjuk a mesterséges intelligenciájukat, hány körös legyen a játék, valamint, hogy a végén kapjunk-e jutalmat.

Most pedig tegyünk említést a szabályokról. Az előző részhez képest nincs sok változás, de van annyi újítás, hogy érdekes legyen a játék. Mindenek előtt azt döntjük el, hogy ki hányadiknak dob a körökben, ehhez dobunk a kockával. Aki a legtöbbet dobja, az kezd. Majd mindenki kap kezdésnek 10 érmét. Az első kör előtt még megmutatja Toad, hogy hol adja a csillagot, és hol áll Baby Bowser, és kezdődhet a játék! Egytől tízig dobunk a kockán, és annyi mezőt lépünk előre, ahányat dobtunk. Ha kék mezőre lépünk, akkor három érmét kapunk, ha piros mezőre, akkor ugyanennyit veszítünk el. A zöld mező általában valamilyen akció-mező. A kérdőjel-mezőnél valami titokzatos dolog fog történni. A felkiáltójel-mező, amolyan Chance Time. Ez egy olyan játék, ahol két oldalt láthatók karakterek sziluettjei, középen meg érme vagy csillag, valamint egy szorzatszám, és egy nyíl. Ha kidobtuk mind a hármat, akkor az fog történni, amit látunk. Egyszerű példa: Yoshi <-érem ×30 Luigi. Ekkor Luigi ad Yoshinak 30 érmét. A ládás mező, az Item Space, ahol hordókban, ládákban, és hasonlókban rejtenek el tárgyakat. Ezeket jól összekeverik, és mi a végén kiválasztunk egyet. Hat doboz van, ötben tárgy lapul, a hatodikban Baby Bowser. Ha őt találjuk el, üres kézzel távozunk. A pénzeszsákos mező a Koopa Bank. Mindenki, aki átmegy rajta, 5 érmét kell adnia, és az, aki pont arra a mezőre lép, az összes addig megszerzett érmét megkapja. Még egy zöld mező van. A villámos a Battle Space. Itt a mini-játékokat játszunk, viszont Goomba elvesz tőlünk fejenként 10-20-30 érmét, és azt a mini-játékok első 2 helyezettje között szétosztja. Nagyon kell vigyázni, ha Bowser-mezőre lépünk, mert akkor csak imádkozni lehet, hogy ne(csak mi) kapjunk büntetést. A táblán vannak még útelágazások is, itt, érdemes előbb megnézni a térképen, hogy merre van Toad a csillaggal. Ha már valaki más túlzottan közel van hozzá, akkor érdemes az ellenkező irányba menni, mert azt már úgysem érjük el, és lehet, hogy a legközelebbi csillag jóval közelebb lesz. Csillagokat ugyanis Toadtól lehet vásárolni 20 érméért. Újdonság eben a játékban az Item shop, ahol Koopa Troopától lehet különböző tárgyakat venni, az alábbiakat:

  • Gomba: Kétszer dobhatunk egymás után (ár: 10 érme)
  • Aranygomba: Háromszor dobhatunk egymás után (ár: 20 érme)
  • Csontváz kulcs: Csak a táblán lehet használni, ott vannak zárt ajtók, azokat ezzel a kulccsal lehet megnyitni. (ár: 10 érme)
  • Láda: Ellopja az egyik ellenfelünk egy tárgyát (ár: 15 érme)
  • Harckesztyű: Választunk egy ellenfelet, akivel harcolhatunk. (ár: 15 érme)
  • Kérdőjel-tégla: Egy másik játékossal helyet cserélünk. (ár: 15 érme)
  • Csodalámpa: Gombadzsin elvisz egyenesen Toadhoz. (Ár: 30 érme)

Ezen kívül még három tárgy van, amit csak az Item Mini-game-en szerezhetünk meg.

  • Boo-csengő: Csengetésre érkezik Boo.
  • Bowser-mez: Felvesszük, és akin átmegyünk, attól 20 érmét ellopunk.
  • Bowser-bomba: Baby Bowser Bowserré változik, és az adott kör végén Bowser dob háromszor, és akivel összetalálkozik, annak az összes érméjét ellopja

A táblán fellelhető még Baby Bowser, aki öt érmét lop el tőlünk, és Boo, aki 5 érméért mástól lop nekünk érmét, ilyenkor a megtámadott félnek az A-gomb nyomkodásával kell Boot elüldözni. De 50 érméért tud csillagot is lopni. Ekkor már nem tehetünk ellene semmit.

Minden egyes kör után egy mini-játék kezdődik. Ezek a mini-játékok 3 csoportra vannak osztva, 4 játékos, 1 vs. 3 és 2 vs. 2. Az alapján dől el, hogy ki hova tartozik, hogy milyen színű mezőre lépett. Aki zöld mezőre, annak a gép véletlenszerűen dönti el, hogy kék, vagy piros csoportba sorolja. Nagyon sokféle mini-játék van, nagyon sokféle módon mérhetjük össze erőnket, tudásunkat, vagy épp szerencsénket. Aki megnyeri a mini-játékot, 10 érmével gazdagodik. Amely mini-játék nevek sárgával vannak írva, azon érme-gyűjtő mini-játékok. Ott mindenki nyer, annyi érmét, amennyit összegyűjtött.

Ha elértük az utolsó 5 kört a játéban, akkor Toad megmutatja a jelenlegi állást, valamint Koopa Troopa megtippeli, hogy ki lesz a nyertes, az kap 10 érmét. Ezen felül két változás lép be az utolsó 5 körben:

  1. A kék és piros mezőt dupla annyit érnek. Tehát akár 6 érmét lehet nyerni vagy veszíteni.
  2. Ha két játékos ugyanarra a mezőre érkezik, Duel mini-játék veszi kezdetét köztük. A játékosok maguk döntik el, hány érmét visznek vásárra. Aki nyer, az az ellenfél érméjét megszerzi.

Amikor vége a játéknak, összegyűlük Toad előtt, hogy közölje velünk az eredményt. Ekkor kapjuk meg a bónuszt is, ha beállítottuk. Három bónuszt oszt ki: Mini-game Star, Coin Star, és Happening Star. A Mini-game Start az kapja, aki a legtöbb mini-játékot nyerte. A Coin Start azt illeti meg, aki a legtöbb érmét szerzi össze a játékban. A Happening Star pedig azé, aki a legtöbbször lép kérdőjel-mezőre. Az nyer, aki a végén a legtöbb csillagot gyűjti össze. Ha két vagy több játékosnak egyforma számú csillagja van, akkor az érmék mennyisége dönt. Ha azok is megegyeznek, akkor a játékosok dobnak a kockával, és aki a magasabb értéket dobja, az lesz jobb helyen. És amikor Toad kihirdetné a győztest, jajveszékelve jön Koopa Troopa, hogy Bowser már megint arénázik. Rettegésben tartja a Koopa Troopákat, amikor jön a győztes, élet-halál harcot vívva Bowserrel megmenti őket. Így ő lesz a játék szupersztárja. A legvégén pedig az összes érmét, amit mi ÉS a gépi játékosok gyűjtöttek, bekerül a nagy perselybe, valamint a csillagok átváltódnak érmévé, minden egyes darabja 50-50 érmét ér. Nagyon érdekesnek tartom, hogy a gépi játékosok csillagjai és érméi is bekerülni a közösbe. Így hamar el lehet vinni a játékot 100%-ra. Ez képezi a játék fő részét.

Egyéb játékmódok

És most irány a Mini-Game Land! Woodynál, a nagy fánál tudunk mini-játékokat vásárolni, a Coin Box maga a nagy persely, itt tárolódnak a megnyert érmék. A Mini-Game Parkban lehet szabadon játszani mini-játékokkal, valamint a mini-game Stadiumban lehet egyéni versenyeket vívni. Itt háromféle játékmód van. A Battle Mode, Trial Mode és Duel Mode. A Battle Mode-ban egy arénában vagyunk, a képlet egyszerű: Az általunk meghatározott győzelemszámot kell elérni. Ez lehet 3, 5 vagy 7. A Trial Mode olyan, mint a fő játék, csak kicsiben. Kis táblán játszuk, kevesebb körrel, nincsenek akciómezők, és nem kell csillagokat gyűjteni. Ez csak akkor nyílik meg, ha elegendő számú mini-játékot vásároltunk Woodytól. A Duel Mode ugyanaz, mint a Battle, csak 2 játékos módban. Ehhez valamivel több mini-játékot kell megvásárolni, hogy ezt elérjük. Van még a Mini-Game Coaster, amihez már sok mini-játék kell a tulajdonunkban legyen. Ez egy egyedi játékmód, az a lényege, hogy világokon kell keresztül menni, és minden egyes mező egy egy mini-játékot rejt. Életet számol a gép, ha elhibázunk egy játékot, elveszítünk egy életet, és addig nem mehetünk tovább, amíg nem tudjuk teljesíteni a megadott szempontok alapján. Vanna Toad-mezők is, itt lehet menteni. Háromféle játékmód van: Easy, itt 3 világot kell bejárni, Normal, itt 6 világot kell teljesíteni, valamint a Hard, itt 9 világon kell végigverekedni magunkat. Lehet játék közben is menteni, és kilépni, de ne feledjük, hogy ha visszatérünk a játékba, az a mentés elvész!

Összegzés

Annyit már most elmondhatok, hogy a Mario Party 2 a szériájának legélvezetesebb darabja, szinte mindenhol csak pozitív véleményeket lehet olvasni róla. Korszakának legszebb grafikájú (Expansion Paket nem igénylő) játéka, a karakterek és a pályák kidolgozása nagyon precíz. A pályák nagyon változatosak, mindegyiknek van egyedisége, ami miatt élvezet azon a pályán játszani. A mini-játékok mind jobbnál jobbak, ötletesebbnél ötletesebbek, esetleg a szerencsére menő mini-játékok élveznek kisebb népszerűséget, meg vannak olyan játékok, melyeket kicsit bonyolultabb irányítani. Viszont azok változatossága jó ideig garantálja a szórakotást. A zene egyszerűen fenomenális! Nem kisebb név szerezte, mint Yasunori Mitsuda, aki olyan monumentális játékok zenéit szerezte, mint Chrono Trigger. Zenéiben előszeretettel vegyít egybe különböző tradícionális zenei stílusokat, és bár a Mario Party 2 nem olyan nagy játék, mint bármely más RPG, minőségben itt sem adta alább! Én azt gondolom, hogy a fent leírtak elegendő bizonyítékot szolgálnak arra, hogy az egyik legjobb Mario spinoffal van dolgunk. Nintendo 64-en mára nagyon ritkának számít a játék, de most már Virtual Console-on is elérhető, és bátran ajánlom mindenkinek! Garanciát vállalok arra, hogy nem bánja meg senki!

Grafika: 10/10
Játszhatóság: 9/10
Szavatosság: 9/10
Kihívás: 5/10
Zene/Hang: 10/10
Hangulat: 10/10

+ Korának legszebb játéka
+ Rengeteg jobbnál jobb mini-játék
+ Fantasztikus zene
+ Sok újítás az előző részhez képest
- Itt-ott gyerekesnek hathat.

91%

Szólj hozzá!
2011. január 01. 12:33 - supermario4ever

Az új év

Hát itt van 2011! Remélem, mindenkinek jól telt a szilveszter, és kevesebb alkohollal jobban érezte magát mindenki.

Itt kicsit szerényen, de mi is ünnepeltünk. Itt volt bagszi és LL. Egész jól elvoltunk. 31-én már reggel felébredtünk, bagsziék el akartak menni a Mint a TV-ben játékboltba, mert elviek szerint van ott Pokémon TCG pakli 1000 forintért, booster 300 forintért, és egyéb hasonló irreálisan alacsony árú pokés cuccok, és ki akarták fosztani a boltot. Én nem akartam menni, ezért én inkább hazamentem (bagszinál aludtam), és itthon készülődtem... csigalépésben. Az Örs Vezér Téren találkozunk Attilával (LL), felszállunk a kettes metróra. Ők elmentek a játékboltba, én meg haza. Itthon előkészítettem a terepet, mosogatás, vásárlás ürügyén. Ekkor ír rám Duong Skype-on keresztül, hogy nem jön... Na szép. Laci már a pokétalin mondta (telefonon keresztül, nem volt ott), hogy nem jön. Kár, pedig örültem volna, hogy ha itt lettek volna. Bár amikor megtudtam, hogy Laci nem jön, és bagszi annyira kért, had jöjjön az LL, akkor egy kicsit aggódtam Duong miatt, mert eléggé zárkózottnak ismerem, legalábbis nemigen tudom róla elképzelni azt, hogy egy zárt közegben ismerkedne. De ha úgy vesszük, saját maga egy huszárvágással megoldotta a problémát, bár bagszi ígérte, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy jól érezze magát ő is. De így alakult. Bagsziék olyan 12 után érkeztek meg, de most csak annyira jöttek, hogy letegyék a cuccukat, ugyanis mentek tovább, átvenni a nyereményüket. Ugyanis a Gamer365-ön volt egy World of Warcraft Cataclysm játék, melyet bagszi nyert meg. Nyereménye pedig a játék Collector's Edition változata. Meg is kapta. Hát gyönyörűséges. Csinálja utána mindenki! Az alábbiak voltak benne a játék mellett:

  • Behind of Scenes DVD
  • Artbook
  • OST CD
  • WoW kártyapakli
  • WoW egérpad

Szóval szépséges. Én még csináltam a dolgaimat, miközben ők elkezdtek Mario Kart Wiizni. Miután befejeztem a neten böngészést, megkértem bagszit, hogy ha akar most jöjjön megnézni, amit akar, mert szeretném lekapcsolni a gépet. Sajnos kisebb vita keredett ebből, mert van egy Pokémonos nevelgetős oldal, melynek állandóan be kell legyen kapcsolva, és frissítenie kell magát, hogy fejlődések, meg nem is tudom már mik történjenek, én meg azt akartam, hogy ez egy offline szilveszter legyen, net nélkül. Amit nem sikerült elérni, mert New Super Mario Bros. Wii buli után nekiálltak fórumozni. Abba már nem kötöttem bele, de nagyon bosszankodtam miatta, ezt VC-s Super Mario Bros. The Lost Levels-szel vezettem le. Végre sikerült túljutni a 6. világon! :D Nem volt semmi. A 7. világ már lényegesen könnyebb, de mindig becsúszott valami hiba, ami miatt újra kellett kezdenem a világot. Nemcsak az a nehézség az All Stars verzióhoz képest, hogy újra kell kezdeni az adott világot, ha meghalunk valahol, hanem hogy csak 3 életünk van, nem 5. Miután leszálltak a gépről, nekiálltunk közösen Mario Kart Wiizni. Fokozatosan bagszi és köztem váltakozott az 1. hely, de végül én nyertem. Ezután Mario Party 2-ztünk. Ez nagyon jó volt, talán ezt élveztük a legjobban. A végére már megéheztünk, ezért ahogy terveztük, sütöttünk pizzát. Már majdnem éjfél volt, mire megettünk, bagszival gyorsan nekiálltunk egy Super Mario Kart menetet játszani, ekkor köszöntött az újév. Kint hatalmas durrogtatás, kiabálás, trombitálás vette kezdetét, a Himnuszt is lehetett hallani. Mi erre különösebben nem vetettünk ügyet. Újévi koccintás után még Super Smash Bros-oztunk egészen fél 2-ig, utána már fáradtak voltunk. Én maradtam a helyemen, bagszi és LL Mystra szobájában aludt. Ma reggel már nem álltunk neki játszani, mert ők már menni akartak.

A régi időkben (nem tudom, hogy most van-e) a Cartoon Networkön minden év január 1-jén Tom & Jerry marathon volt, így nekem mindig megvolt a programom. :D Tavaly (szép lassan megszokjuk, hogy a 2010-es év immáron a tavalyi év, míg a tavalyelőtti a 2009-es) a Nintendo ünnepelte Mario 25. évfordulóját, idén nekem van személyes évfordulóm, ugyanis a gamer-korszakom 20. évfordulójába lépett. Gondolkoztam azon, hogy tudnék jól megemlékezni az elmúlt 20 évről, de Top 50-es listát készíteni nem olyan jó ötlet, mert szerintem az elmúlt hónapok után bárki meg tudná mondani, hogy a Super Mario All-Stars lenne az első. És milyen igaza van. De majd valamit kitalálok. Ezen év mellett csak úgy nem mehetek el Nintendo terén!

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása