Annak örömére, hogy felszabadult némi időm, és eddig csak négyesen-ötösöm van holland tanulmányokból, egy kicsit lazítok a januári nagy nekibuzdulás előtt, és játszok egy kicsit. Hétvégenként nézem az Eurosporton a téli sportokat, nagyon szeretem. Eleinte a havas táj nyugtató hatása miatt kezdtem el nézni a téli sportokat, de ma már annyira kikupálódtam belőlük, hogy már értem is, amit látok, és sok mindent meg is tanultam.

Az, hogy megszeressem a téli sportokat, nagyban szerepet játszott a 1080° Snowboarding játék, amivel régebben sokat játszottam, és most is szívesen játszok. Ebből csináltam most videót.

Nem ment simán a játék (annak ellenére, hogy sokat játszottam vele), mert tegnap is játszottam vele, de nem tudtam olyan eredményt felmutatni, ami alkalmas lenne arra, hogy közzé tegyem. A mai felvétel sem volt sima, de azért döntöttem úgy, hogy felteszem azt is, ami végül nem sikerült, mert annyi izgalmas jelenet volt benne, hogy úgy voltam vele, hogy azt látnia kell a nyilvánosságnak. Éppen beérni a gépi ellenfél előtt, "agyonverni" egymást... Nagyon élvezetes tud lenni a játék, csak ajánlani tudom mindenkinek.

Ha sikerült holnap jó eredményt menni, akkor lesz 1080° Avalanche videó is.

Megjelenés: 1998. szeptember 18.
Kiadó: Pony Canyon
PCCG-00459
Ár: ¥2.548

Zeneszerzők: Bando Taro (阪東太郎) és Wakai Hajime (若井淑)

1. Endless Challenge (果てしなき挑戦; Hateshi naki Chousen) 2:45
2. Dream Chaser (ドリーム・チェイサー) 3:38
3. Fall Down to the Scream (濁流の闇へ堕ちろ; Darukyuu no Yami he Ochiro) 2:26
4. Decide in the Eyes (おまえの目が語るもの); Omae no Me ga Kataru Mono) 3:34
5. Devil's Call in Your Heart (悪魔の呟きがおまえを蝕む; Akuma no Tsubuyaki ga Omae wo Mushibamu) 2:20
6. The Long and Distance of Murder (死の逃亡者; Shi no Toubousha) 2:33
7. Crazy Call at Cry (狂った叫びでしか泣けない男(やつ); Kurutta Sakebide Shika Nakeshii Yatsu) 3:13
8. Drivin' Through on Max (全開の果てに; Zenkai no Hate ni) 2:42
9. Climb Up! And Get the Last Chance! (駆け上がれ！そして勝利をつかめ！; Kake Agare! Soshite Shouri wo Tsukame!) 2:50
10. All Need is 30 Deaths! (死こそすべて; Shi Koso Subete) 1:53
11. Title BGM (タイトルBGM) 2:53
12. Car Select (カーセレクト) 1:19
13. Option (オプション画面; Option Gamen) 1:03
14. Start Demo (スタートデモ) 0:10
15. Goal Fanfare (ゴールファンファーレ) 0:11
16. Goal BGM (ゴールBGM) 1:18
17. Retire (リタイア) 0:13
18. Game Over (ゲームオーバー) 0:18
19. Grand Prix Ending (グランプリ・エンディング) 1:26
20. Staff Roll (スタッフロール) 2:46
21. Win! The Staff Ghost 1 Mute City (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 1; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 1) 1:29
22. Win! The Staff Ghost 2 Silence (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 2; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 2) 1:21
23. Win! The Staff Ghost 3 Devils Forest (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 3; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 3) 1:21
24. Win! The Staff Ghost 4 Port Town 1 (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 4; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 4) 1:28
25. Win! The Staff Ghost 5 Red Canyon (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 5; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 5) 1:24
26. Win! The Staff Ghost 6 Big Blue 2 (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 6; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 6) 1:14
27. Win! The Staff Ghost 7 White Land (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 7; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 7) 1:44
28. Win! The Staff Ghost 8 Fire Field (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 8; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 8) 1:29
29. Win! The Staff Ghost 9 Sector-ß (スタッフゴーストに勝ったときのプレイ 9; Staff Ghost ni Katta Toki no Play 9) 1:45

Összidő: 53:04

A lemezborító hátoldalán csak angolul vannak a címek, de a belsejében a címlista mellett kisebb betűkkel olvashatók a japán címek, ezek vannak listázva, és persze a romaji átirat. Az utolsó 9 dal játék közben lett felvéve, időmérőn játszottak a legerősebb szellemidő ellen, ez lett felvéve. Ez az, amit a játék európai változatában nagyon nehéz megcsinálni a képfrissítés miatt, erről írtam korábban.

1998 végén zeneileg két igen erős játék jelent meg szinte egymás után. A 1080° Snowboarding és az F-Zero-X. Mind a két játék zenéjéből nagyon átjön a hangulat, hogy extrém sportot játszunk. Az F-Zero X-nél nagyon bejön a kemény rock zene (egyébként is a rock áll hozzám a legközelebb), hihetetlen jól visszaadja a versenyek sebességét, dinamikáját. Hangulatos, a játékhoz illő zenét írtak. Csak ajánlani tudom. Nem sokkal ezen album után kiadtak egy F-Zero X Guitar Arrangement Edition CD-t, ami az eredeti játékzenéből tartalmaz 10 dalt némileg áthangszerelve. Ez is ajánlott, némely zene kifejezetten kifejezetten ötletesen lett hangszerelve.

Megjelenés: 1998. május 20.
Kiadó: Pony Canyon
PCCG-00454
Ár: ¥2.548

Zeneszerző: Nagata Kenta (永田権太)

1. Vacant Lives 4:32
2. Work Your Body 1:53
3. Dance! 3:17
4. This is a Test 3:24
5. Golden Forest 3:55
6. Grasp Power! 4:05
7. Blue Flame 2:27
8. Call Me 3:31
9. Half Pipe 1:42
10. DB 0:54
11. Lost 1:47
12. Give it to Me 2:07
13. Review 4:04
14. Winner 0:42
15. Vacant Lives (1080°MIX) 3:20
16. White Out 1:27
17. JZ 0:36

Összidő: 43:43

Érdekes abból a szempontból, hogy annak ellenére, hogy ennek a játékzenének japán zeneszerzője volt, mégis csak latin betűkkel vannak írva a címek még a lemezborítón is. A borítón a címek mellett japánul van odaírva, hogy hol hallható a játékban.

Rövid, de velős. Így tudnám leginkább kifejezni a 1080° Snowboarding játék zenéjét. Hihetetlenül jól visszaadja a snowboard extrém sportág mivoltát, és hogy ezt a sportot csak a kemény legények vállalják be. Az egyik legerősebb hangszerelésű játékzene Nintendo 64-en, külön élmény hallgatni, magasan ajánlott. Annyiból furcsa, hogy a kemény rockzene mellett befigyel a számítógépzene is, és még több zenei stílus is. Ebből a szempontból az utód játék 1080° Avalanche sokkal egységesebb, ugyanis ott szinre csak rock és metál zene hallható. Érdemes hallgatni ezt a CD-t, az egyik leghangulatosabb játékzene, főleg télen.

Az utóbbi néhány napban többet hallgatok játékzenéket, ennek hatására elgondolkodtam azon, hogy eléggé keveset, szinte semmit nem írtam játékzenék kiadásairól. Merthogy Japánban nagyon sok játék zenéje megjelenik hivatalosan CD-n, ezek közül elég sok megvan nekem digitálisan, és ismertető formájában írnék róluk. Ezeket ugyanúgy hivatalos zenei kiadók jelentetik meg, mint a többi japán zenei CD-t.

Többek között a '90-es évek második felében megjelent egy sorozat Nintendo 64 Sound Series néven. Ennek keretében 10 Nintendo 64 játék zenéje jelent meg hivatalosan CD-n, az alábbiak:

1. Super Mario 64 Original Soundtrack
2. Mario Kart 64 Original Soundtrack
3. Star Fox 64 Original Soundtrack
4. Wave Race 64 Original Soundtrack
5. Yoshi's Story Original Soundtrack
6. Diddy Kong Racing Original Soundtrack
7. 1080° Snowboarding Original Soundtrack
8. F-Zero X Original Soundtrack
9. Banjo Kazooie's Great Adventure Original Soundtrack
10. The Legend of Zelda: Ocarina of Time Original Soundtrack

Ebben a sorrendben jelentek meg, ezekről fogok írni egyesével.

Nagyon rég vettem új Nintendo 64 játékot, de most lehetőség adódott rá. A S.C.A.R.S. egy kevésbé ismert autóverseny, megjelenésekor hallottam róla, és arra emlékeztem, hogy tetszett. A névre mindenképp emlékeztem, és a képek alapján is bejövős volt, úgyhogy úgy voltam vele, hogy megér egy próbát. És tényleg. Ahogy tegnap játszottam vele, oda jutottam magamban, hogy ismét egy olyan játékkal van dolgom, ami méltatlanul elfeledett, ugyanis egy baromi jó versenyjátékról van szó. Mario Kart-féle, minden realitást nélkülöző autóverseny játék, melyre mondható, hogy van némi F-Zero beütése, ugyanis a XXX. században játszódik. A kocsik félig állatok, félig járgányok. Van itt oroszlán, orrszarvú, leopárd, és akik még hirtelen nem jutnak eszembe, összesen 9 autó van. A pályák is változatosak, versenyezhetünk vulkánban, őserdőben, óceánban, és még további 6 pályán. Sokat nem láttam, mert a pályák fokozatosan nyílnak meg, és egyelőre hármat láttam. Ugyanúgy vannak benne tárgyak, mint a Mario Kartban, van olyan, ami minket segít, és olyan is, amivel másokat akadályozunk.

Ami miatt tetszik, hogy elképesztően hangulatos. A zenék meglepően jók, a pályavezetés is jó, az irányítást is könnyű megtanulni, ami nehézséget okoz, hogy elég nehéz átlátni magát a pályavezetést. Ugyanis nem aszfalton versenyzünk, hanem az adott körülménynek megfelelő talajon. Annak ellenére, hogy nyilak vezetnek, néha nehéz átlátni, hogy merre kell menni. Néhányszor előfordult, hogy sarokba szorultam, de szerencsére könnyű kiszabadulni, mivel itt is lehet ugratni.

Bajnokságban vannak különböző kupák, melyek közül csak az első van megnyitva. 8 játékos van, és mindig van egy rivális kocsi, aki az 1. helyen áll. Eleinte két kocsi áll rendelkezésünkre, de ha legyőzzük a riválist, akkor megkapjuk azt a kocsit is. Továbbmenni a következő pályára csak akkor lehet, ha legalább a 3. helyen végzünk. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a pályák is csak így nyílnak meg. A 4 bajnokságban összesen 9 pálya van, valószínűleg azon az elven van ez a játék, mint a 1080° Snowboarding vagy a WaveRace 64, hogy csak néhány pálya van az egész játékban, a nehezebb bajnokságokon eggyel több pálya van, de az előzőekből is megmaradt mindegyik, csak annyiból nehezebb, hogy a gépi ellenfelek keményebben támadnak. De már a legkönnyebb fokozaton is sokat kell gyakorolni, hiába van gyakorlatom autóversenyzésben. De könnyű az irányítás, és kellemes, és mivel maga a játék is nagyon tetszik, ezért inspiráltnak érzem magam annak irányába, hogy tovább fejlődjek.

A játék egyébként jó vásár volt abból a szempontból, hogy bár látszik, hogy használt a játék, de mindene megvolt hozzá, még a kazettának a kis zacskója is, ami nagyon ritka.

Úgyhogy maximálisan elégedett vagyok a játékkal, keressétek Vaterán a retrogameshu eladó játékait, csak ajánlani tudom.

Végezetül érdemes elemezni a játék címét, mert több szempontból is érdekes. A S.C.A.R.S. egy rövidítés, mely a Super Computer Animal Racing Simulation nevet takarja magában. Az is önmagában érdekes, hogy rövidítésben benne van a car szó, de magyarul is lehetne elemezni, hogy ott van a "scar", mint seb, ez egyrészt jelezheti a verseny brutális mivoltát (sebeket szerezne a kocsi, ha tényleg állat lenne), de lehet úgy is értelmezni a "seb" szót, hogy olyan gyors a verseny, hogy már-már sebes. Csodálatos a magyar nyelv, minden elfogultság nélkül mondom, hogy büszke vagyok arra, hogy magyar az anyanyelvem, miket ki nem lehet már találni. Amúgy a sebes jelző nem igazán illik ide, mert nem egy F-Zero sebességű játék.

De nem is kell, hogy az legyen, mert elképesztően hangulatos a játék, nekem nagyon bejött. Mondjuk lehet, hogy elfogult vagyok, mert szeretem a versenyjátékokat, de ahogy írom ezeket a sorokat, tele vagyok lelkesedéssel. A S.C.A.R.S. egy újabb bizonyíték arra, hogy nagyon sok olyan játék van a múltban, melyek méltatlanul el lettek feledve. Mert persze, a forradalmi, 90% feletti játékokra ma is erősen emlékezünk, csak ezek árnyékot vetnek azokra a játékokra, melyek ugyan nem voltak innovatívak, vagy progresszívek, "egyszerűen" csak nagyon jó játékok. De ez önmagában nem elég ahhoz, hogy hosszútávon megmaradjon a köztudatban. Pedig sok kincs veszett már így el, néhányra már felhívtam a figyelmet. Ilyen a S.C.A.R.S. is, ha kellőképpen kiismertem a játékot, akkor írok róla tesztet.

Ha már ennyire tavaszias az idő kint. Szeretek egyébként téli sportokat nézni az Eurosporton, legfőképp a helyszínt körülölelő havas táj miatt. Ezáltal több sportág is érdekel, és néhány éve már láttam annyit, hogy egy-két dolgot tudjak, de maradok érdeklődő szintjén. Bár az igencsak illúzióromboló, amikor az adott versenyen nem esik a hó, egyébként hómentes a táj, de hogy meg tudják rendezni a versenyt, hóágyúval belövik a tájat. Ez főleg onnan látszik meg, hogy a verseny helyszínének környéke teljesen hómentes, csak ahol a sportoló összemérik a tudásukat, ott van hó. De amikor valódi hó van, és a környék is fehér, az valami csodaszép tud lenni. Már idén is volt olyan alpesi sí verseny, ahol esett a hó verseny közben és hihetetlen szép volt. És ahogy elnéztem a versenyzőket, a friss hó nem okot nekik problémát. Sok téli sportot nézek amúgy szívesen: Biatlon, síugrás, alpesi sí, északi összetett síelés, snowboard. A sífutásért annyira nem rajongok, korcsolyaversenyt ritkán szoktak adni, de amit semmilyen körülmények között nem nézek, az a műkorcsolya. Tehát a táncot korcsolyával a lábakon nem szeretem, mert nekem az már túlzottan művi, de ezt leszámítva bármi jöhet. És remélem, hogy a téli olimpiára, Phjongcshangra (Dél-Korea) is alkalmas lesz az időjárás.

Szerencsére Nintendóra is van téli sportjáték, a számomra igencsak kedvelt 1080° Snowboarding, ezzel is játszok manapság, nagyon jó, inspiráló, és korához képest fejlett játék. Időmérőkben is folyamatosan fejlődök. A játék abból a szempontból egyedi számomra, hogy amíg más verseny- és spin-off játékokban általában váltogatom a karaktereket, itt csak Kensuke Kimachi-val és Ricky Winterborn-nal játszok. Ők a legjobbak, közülük is a japánt szeretem jobban, mert gyorsabb, és nagyobb ugratónál könnyebb megtalálni vele az egyensúlyt, hogy ne essen el a hódeszkával. A pályák egyébként jók. Nemrég megnyitottam az Expert játékmódot, mely a Normal és a Hard után a legnehezebb. Itt már elég nehéz, ugyanis az időjárási körülmény meglehetősen cudar, az ellenfél játékos meg többször szándékosan nekem jön, hogy hátráltasson. De szeretem a játékot, és gyakorolni fogok holnap is, hogy meglegyen a Nintendo 64-es játékban az Expert is.

A folytatásáról, a 1080° Avalanche-ről meg majd lehet, hogy írok tesztet. a napokban. A játéktesztek oldalt helyrepofoztam ma, a linkeket javítottam, a logók képeit is a helyükre tettem. Ahogy végigfutottam a játékteszteken, van, ahol megmaradtak a képek, de van, ahol tényleg törölve vannak. Ez attól függ, hova linkelnek a képek. Úgy néz ki, hogy a törölt blogokat tényleg végleg törlik, a képek is, és azok már visszahozhatatlanok. Mindenesetre a bloggal sok dolgom lesz még. Szépen fokozatosan meglesz mindegyik post rendben.

Megjelenés: Japán: 1998. február 28. Amerika: 1998. március 31. Európa: 1998. október 31. Wii Virtual Console megjelenés Japán: 2008. január 15. Amerika: 2008. január 28. Európa: 2008. január 18. Wii U Virtual Console megjelenés Japán: 2016. január 20. Amerika: 2015. december 31. Európa: 2015. december 31. Fejlesztő: Nintendo Kiadó: Nintendo Műfaj: Sport Játékmód: 1-2 játékos Mentés elemes memóriába Controller Pak: Nem Rumble Pak: Igen Expansion Pak: Nem Ár: Wii: 1.000 Nintendo pont Wii U: £8.99 / €9.99 Méret: Wii: n/a Wii U: 103 MB Platform

A Nintendo a sportágak elég széles tárházába enged betekintést, hiszen sokféle sportjátékot adtak ki. Ezek minősége változó, vannak példaértékű játékok, melyek akár a legjobb sportjáték címét is elnyerhetnék, de sajnos vannak igencsak felejtős alkotások, melyek például a megjelenítésben, vagy idétlen szabályrendszerével vérzik el. A Nintendo 64-re 1080° Snowboarding nem feltétlen a legjobb sportjáték, mely valaha megjelent, de hogy kiemelkedő remekműről van szó, az biztos.

A N64-es Pilotwings 64, Wave Race 64 és 1080° Snowboarding játékokat mesterhármasnak hívom. Mind a három játék nagyon jóra sikeredett, illetve ezek elődjei és utódjai is szorosan követik a három játékot minőség tekintetében. De most tél van, hamarosan itt az újév, nézzünk most egy téli sportot. A snowboard nem feltétlen olyan szinten ismert téli sportág, mint például az alpesi sí vagy a síugrás. Én is csak a 1080° Snowboarding kapcsán találkoztam egyáltalán a sportággal, és foglalkoztam vele komolyabban. Azt nem mondom, hogy élőben is kipróbálnám a snowboardot, de hogy nagyon jól szórakoztam a játékkal, az tény.

Lássuk, miről is van szó. A főjáték egy párbaj két versenyző között. Már a legelején hallhatjuk, hogy többféle zenei stílus is megjelenik a játékban. Rock zene a főcím, a karakter- és a pályaválasztó zene viszont rap (a játék rajongói számára szállóigévé vált a „Work your body!” szöveg), majd a játék alatt trance és disco zene szól. A főjáték a Match Race, ahol is egy pályán ketten versenyzünk, hogy ki ér hamarabb a célba. A versenyzők egy faházban melegednek, játszanak együtt, míg várják, hogy válasszunk közülük versenyezni. Majd ha a karakter után a megfelelő hódeszkát is kiválasztottuk, három nehézségi szint közül választhatunk. Ez nem olyan, mint a Mario Kart, ahol bajnokságot választunk, és mindegyikben más pálya van, hanem ugyanazokon a pályákon megyünk, csak az ellenfél gépi játékosok mesterséges intelligenciáját választjuk. Az első a Normal, itt az első 4 pályán megyünk, ha ezt teljesítjük, megnyílik a Hard, ahol 5 pályán mérjük össze erőnket, majd ha ebben is jeleskedtünk, jön a Pro, ahol már mind a 6 pályán végig kell menni. Nem könnyű már a Normal sem, mert bár hibáznak a gépi ellenfelek, de kellőképpen technikásak ahhoz, hogy a hibáik nagyrészét kompenzálják. De a pályák és a zenék nagyon hangulatosak, kellőképpen inspirálóak, hogy küzdjünk az egyre jobb eredményért. Az pedig külön grafikai bravúr volt annak idején, hogy a hóban nemcsak a deszka hagy nyomot, hanem az ujjaink is, ahogy fordulunk, és oldalra dőlünk. A pályák pedig fokozatosan válnak egyre nehezebbé. Az elsőben megismerhetjük az irányítást, a másodikban meg már megtapasztalhatjuk, hogy jégen ugyan gyorsabbak vagyunk, de nehezen irányítható a hódeszka. A gép életet számol, ha másodikként érünk be a célba, vesztettünk, újra meg kell próbálni, és egy életet elvesztünk. Nem bántak bőkezűen az életekkel, csak három van belőle. Emellett sérülést is számol a gép, sőt annak súlyosságát is figyelembe veszi. Ha túl sokszor estünk el, vagy értünk rosszul földet, ugyanúgy elvesz egy életet a gép, mintha a versenyt veszettük volna el. Csak akkor lehet továbbmenni, ha megnyertük a párbajt.

Természetesen több játékmód is rendelkezésre áll. A Time Attack-ben egyedül megyünk végig a pályán, a három legjobb időeredményünket menti el a gép. Ez is alkalmas lehet gyakorlásra, de abból a szempontból irreleváns, hogy ha a versenyen is megyünk egy legjobb időt, azt is ugyanúgy elmenti a gép, mint az időmérős eredményeket. Természetesen trükköket elsajátítani, azzal pontot szerezni is van lehetőség, erre van a Trick Attack játékmód. Itt kétféle lehetőség van. Mehetünk az egyik rendes pályán, vagy külön az erre tartogatott két pályán. Ezek a félcső és az ugrósánc. Itt lehet trükköket bemutatni, melyekért pontokat kapunk. Természetesen a bonyolultabbakért több pont jár, és nehezebb is kivitelezni. Az 1080°-os fordulatért már 9 gombot kell egymás után helyes sorrendben megnyomni, hogy sikeres legyen addig, amíg a karakterünk a levegőben van. A contest pedig szlalomverseny. A rendes pályákon vannak zászlók kitűzve, ezeket kívülről kikerülve kell a célba érni. Ez külön nehéz, ugyanis extra élet sincs, így ha egyszer vesztettünk, vége a játéknak. Ahogy írtam, a különböző trükkök betanulása nehézkes, a training mód ezek begyakorlására szolgál. Érdemes is sokat gyakorolni, nem lehet eléggé jól ismerni a trükköket. Ha egy barátunk is velünk van, ne is gondoljunk más játékra, csak erre, mert nagyszerű ketten játszani, összemérni a tudásunkat. De csak ketten tudunk többjátékos módot játszani.

A játék nagyon jó, a grafikája átlagon felüli, de leginkább a zenéje teszi hangulatossá. Igaz, hogy csak kevés pálya van a játékban, de azok mind változatosak. Mert bizony nemcsak a fenyvesekben snowboardozhatunk, hanem akár faluban, ahol házakat és autókat kell kikerülni. És az adja a változatosságot, hogy bizonyos pályarészeknél több útvonal is van, mindegyiknél más és más akadályokat kell kikerülni. Amíg az egyiknél azon ügyeskedünk, hogyan tartsuk egyenesben a befagyott tó jegén a hódeszkánkat, addig a másiknál kidőlt fákat kell átugrani. Nem volt sok snowboardos játékhoz szerencsés, de meg merem kockáztatni, hogy még a maiak közül is kevés ennyire élethűen és hangulatosan kivitelezett hódeszkás produktum. Mindenkinek ajánlom, és most már nemcsak Nintendo 64-n és Wii-n játszható, hanem Wii U Virtual Console-on is elérhető lesz e hét csütörtöktől.

Grafika: 9/10 Játszhatóság: 9/10 Szavatosság: 8/10 Kihívás: 9/10 Zene és hangok: 10/10 Hangulat: 9/10 + Extrém jó zene + Kiváló fizika + Nagyon szép és hangulatos grafika + Több játékmód - Nincs négyjátékos lehetőség 88%

Tegnapelőtt is és ma is felutaztam Pestre állásinterjú ügyében. A BKK-nál adtam be a jelentkezésemet, mint jegypénztáros, fel is hívtak, hogy várnak meghallgatásra. Iszonyatosan fellelkesedtem érte, mert nagy esélyt láttam arra, hogy felvesznek. Hétfőn utaztam fel, ekkor csoportos tájékoztatás volt, illetve teszt kitöltés. Matematikai feladványok, személyiségteszt, valamint jogi kérdések, ami úgy nézett ki, hogy kaptunk egy oldalas anyagot, azt át kellett olvasni, és annak alapján 5 kérdésre válaszolni. Két és fél órás volt az egész, mindenről tájékoztattak minket, a munka árnyoldalairól részletesen beszélt a vezető, én azt gondoltam, hogy ennek fényében is vállalható, hiszen minden munkának van negatív oldala. Mindenkit visszahívtak személyes megbeszélésre, én ma 11 órára kaptam időpontot. És elmentem, de szomorúan jöttem el onnan. Két hibát vettem észre magamon: 1. Nincs olyan kiállásom, kisugárzásom, amivel el tudom hitetni az interjúztatókkal, hogy én vagyok a megfelelő ember. 2. Hirtelen jött szituációkra, helyzetekre nem tudok reagálni. Ekkor teljes csend van, majdhogynem nyilvánvalóvá teszem, hogy sarokba vagyok szorítva. És az okát is tudom: Egyfajta pánik uralkodik el rajtam, és ha van hátránya annak, hogy valakinek a jobb agyféltekéje a domináns (mint pl. nekem), akkor ez az. Öntudatlanul hagyom alávetni magam a pillanatnyi érzelmeimnek, és amikor ilyen negatív szituációban vagyok, akkor van bennem egy "most már minden mindegy" gondolat, mert már látták, hogy pánikban vagyok, ezért meg sem próbálom menteni a helyzetet, azt várom, hogy ők szóljanak valamit... Úgyhogy örültem a szerencsének.

Bagszi legalább felvidított egy kicsit, örültem a találkozásnak. Elkísért a Play Maniába, én itt kinéztem magamnak egy játékot a weblapjukon, azt vettem meg. A 1080° Avalanche GameCube-ra. Mivel tetszett a Nintendo 64-es rész, kíváncsi voltam erre is. Még olcsóbb is volt, mint ahogy meghirdették, úgyhogy kiváltképp örültem neki. Valószínűleg kijelenthető, hogy a Play Mania lesz a Game Park eszmei utódja, mivel új és retro játékok mind elérhető áron vannak. Super Mario 3D World 10.000 forintért... Hát kérem szépen, ide kell járni. Szép állapotú dobozos Nintendo 64 controller is kapható, úgyhogy jó sok pénzt lehetne otthagyni. Van már 4 db. N64 controllerem ugye, csak hát nincs doboz. Szinte múzeumot csinálhatnék, már most is, de ha meglenne minden, amit szeretnék, az de szép lenne. GameCube játékok között kinéztem még magamnak a WaveRace: Blue Storm, és a Magical Mirror: Starring Mouse játékokat. A Miki egeres játék összeköthető a Game Boy Advance-es Magical Quest: Starring Mickey & Minnie játékkal, ami nagy kedvencem SNES-re, ez önmagában elég indok arra, hogy amint lehetőségem lesz, megvegyem, igaz még nincs meg a GBA játék. Na az még nagy hiánycikk nálam. Csak én vásároltam az üzletben, aztán mentünk is a postára, hogy feladjam Spartacusnak a cserejátékot és a dobozokat. SNES-es Double Dragon-t kap 3DS-es F1 2011 játékért. A kíváncsiság vitt bele a cserébe, mert egyszer játszottam az N64-es F-1 World Grand Prix-vel, az viszonylag jó, hát úgy voltam vele, hogy kipróbálom. Ha nagyon nem lesz jó, legfeljebb eladom. A Double Dragon meg elég jó játék egyébként csak annyira nem inspirált arra, hogy újra játsszak vele. Ilyen utcai verekedős téma, amikor régen játszottam vele, azt élveztem benne a legjobban, hogy a társamat is agyonverhetem.

Elsétáltunk még a WestEnd-be, elkísértem egy darabig, ő találkozott ott egy sráccal, aki ilyen internetes TV-t csinál, nem tudom pontosan. De a lényeg az, hogy nagyon fellelkesedett azért, mert bagszinak kapcsolatai vannak Pokémon találkozó által (de hisz azt ő csinálja...) 3DS Hungary, Insert Coin, MAT-os rendezvények, ugyanis ők most pont ilyen közösségépítő találkozókból csinálnak videókat, műsorokat, és hirtelen lett sok anyag. Én meg mentem a vonathoz, a 14:10-es kötött pályás járattal jöttem haza. Most vittem a laptopot is, mert az odaúton megnéztem a Korona hercegének a ma TV-ben leadott részét (ezt már pont nem láttam korábban gépen), meg a Játék határok nélkül kapcsán vannak komolyabb terveim: Dokumentálni fogom az egyes részeket, ezt kezdtem el csinálni. Meg németeztem, készülök a nyelvvizsgára. Örültem Narumi mostani ötletének, hogy beszélgessünk Skype-on németül, ő is frissíteni akarja a tudását.

Itthon kipróbáltam a 1080° Avalanche-et, majdhogynem nem akartam hinni a saját szememnek. Minden tekintetben jobb a Nintendo 64-es elődjénél, grafikailag ne is hasonlítsuk, mert az hülyeség, de sokkal hangulatosabb és több lehetőség van benne, a zenék is sokkal dinamikusabbak. Érdekes a N64-es játékhoz az a Kenta Nagata szerezte a zenét, aki a Mario Kart 64-hez is. Ehhez képest eléggé úgy hangzik, mintha ismert számokat vittek volna át a játékba. Annak idején több PlayStation játéknak is ismert zenéje volt, és tényleg azt hittem, hogy a 1080° Snowboarding-ban is ilyenek szólnak, meg is lepett, hogy ezt kazettán meg tudták oldani, mert elvileg nagyobb zenéket nem lehet N64-re írni a memóriakorlátok miatt. Mint ahogy kiderült, valóban nem, de így is jó zenéket kapott. Viszont a 1080° Avalanche leírásában listázva van, hogy a zenéket ki adja elő, és melyik lemezen hallhatóak. Első hallásra annyira tetszett, hogy mondtam magamban, hogy na csak legyen belőlük karaoke verzió. Utána is néztem, egyelőre nem találtam, és gyanítom, hogy nem is fogok, mert amerikai és kanadai előadók dalai vannak a játékban, bár ez önmagában nem kizáró ok, hiszen több nyugati előadó is kiadta dalainak karaoke verzióját is, de nem úgy tűnik, hogy ezeknek a daloknak van. A GameCube folytatás elsősorban hangulat terén domborít nagyot. El is gondolkodtam azon, hogy ez lenne a generációváltás értelme, hogy jobb technikai lehetőségekkel még többet hozzanak ki a játékból, ez itt maximálisan sikerült. Aztán kiderül, hogy ez a lelkesedés hosszútávon is megmarad-e. Mondjuk ettől nem fogok hódeszkázni, effektíve nem az én stílusom ezt a sport, másrészt meg nem szeretnék téli sportokat kipróbálni, veszélyesnek tartom őket, mivel az döntő többségében hegyről lefele jövet történik. Nem is értem, hogy a síugrás hogy megy, mert laikusként azt látom, hogy magasról ugranak, de biztos, hogy megvan a technikája, hogy úgy érnek földet, hogy semmi bajuk ne essen.

Visszatérve az állásinterjúra, előfordult már, hogy valami pánikszerűség rám tört, de hogy ennyire, ez eddig nem volt jellemző, ahogy visszagondolom. Ha kitalálom rá a "gyógymódot", és a gyakorlatba is tudom alkalmazni, akkor viszont nem volt hiába ez a nap.

Ígértem magamnak, hogy bővíteni fogom a Nintendo 64 gyűjteményemet, mert igencsak szegényesnek érzem. Most ennek érdekében cselekedtem, amikor egy általam régóta megszerezni kívánt játékra tettem szert a vaterán:

[caption id="attachment_7847" align="aligncenter" width="500"] 1080° Snowboarding[/caption]

Snowboard-os játék, még nagyon régen játszottam vele egyszer, és egészen megtetszett, de csak most jutottam el oda, hogy meg is legyen. Megvettem Virtual Console-ra is Wii-re, úgyhogy játszottam vele azóta, de megtaláltam teljesben 2.500 forintért, így magamévá tettem. Kacsabacsiitól vettem, ajánlom figyelmekbe a termékeit, van néhány jó játéka jó áron. Tőle vettem a Super Mario 64-et is, nagyon jó állapotban van mind a két játék. A 1080° Snowboarding-gal meg teljesen kezdőként játszok, még trükköket sem tudok benne csinálni, pedig alighanem ez lenne a lényeg. Ennek ellenére a Match Race-ben az első két pályán győzedelmeskedtem. Ez az a játékmód, ahol egy gépi játékossal mérjük össze tudásunkat, és bár nem elsőre, de az első kettővel szemben diadalmaskodtam. Amikor először mentem, akkor ilyen egyre rosszabb időket mentem az első pályán, aztán kicsit jobban kiismertem az alapirányítást, és már nyertem. A második pálya meg elsőre sikerült, igencsak meglepett, amikor látom, hogy a gépi játékos csetlik-botlik. A harmadik pálya már jóval nehezebb. Technikásabb, és az ellenfél is erősebb. A Time Attack-ben tettem próbát, a legjobb betáplált gépi időknél igazán semmiség jobbat menni, de ha kitanulom a technikákat, biztosan csak még jobban fog menni. Nagyon örültem a kis poszternek, ami járt a játék mellett, ez még pont nincs meg. Ki is ragasztottam a falra. Van folytatása egyébként a 1080° Snowboarding-nak GameCube-ra, 1080° Avalanche a címe. Sok jó véleményt olvastam róla, majd ki akarom próbálni, ahhot még nem volt szerencsém.

Amúgy kicsit visszatérve a régi történésekre, valahogy 1999-2000 környékén játszottam vele egy helyi (sajnos ma már nem létező) konzolboltban. A Super Mario 64-gyel szerettem volna játszani (ekkor még nem volt Nintendo 64-em), de azt épp kikölcsönözték, ezért úgy döntöttem, hogy teszek egy próbát ezzel a snowboard-os játékkal. Egészen elvontam vele, észrevétlenül telt el az az egy óra, amit fizettem a helyi játékért. Különben most szilveszterkor is eszembe jutott, hogy egyáltalán nem lenne rossz dolog, ha megint lehetne játékokat kölcsönözni. Annyira szerettük volna kipróbálni a Super Mario 3D World-öt, és egy ilyen lehetőséggel meg megadatott volna.

Bár még egyáltalán nincs vége a Nintendo 64 bővítő projektemnek, de Spartacus hónapokkal ezelőtt noszogatott, hogy csináljak gyűjteményképet a játékaimról, és mivel ma ehhez kedvem támadt, ezért eleget tettem ennek a kérésének. Lássuk is szépen sorban:

[caption id="attachment_7848" align="aligncenter" width="375"] NES játékaim[/caption]

A dátumkiírás orvul belerondít a gyönyörűséges Super Mario Bros. 3 dobozba, pedig az végigkísérte az egész életemet szinte. Nagyon régen vettem NES játékot, egyedül a Dr. Mario az, ami eddig nem szerepelt eddig.

[caption id="attachment_7849" align="aligncenter" width="375"] SNES játékaim[/caption]

Itt a Donkey Kong Country esett áldozatul a dátumkiírásnak. Itt talán több az újdonság, a Pilotwings, Starwing és a Disney játékok emlékeim szerint nem szerepeltek még ilyen képen. Eljött az ideje, nagyon. Ja és az már csak most jutott eszembe, hogy a Mario Paint-nek van óriás doboza, az szépen lemaradt. Majd legközelebb.

[caption id="attachment_7850" align="aligncenter" width="500"] N64 játékaim[/caption]

Végre a maga méltóságában, teljes mivoltában szerepel a Super Mario 64 köreinkben. És akkor itt van a 1080° Snowboarding is. Yoshi's Story és Donkey Kong 64 továbbra sincs meg, csak a dobozukat kaptam meg. Legalább arra már nem lesz szükség, mindenképp be akarom szerezni azokat is. A dátum a Lego Racers-t takarja el. Kéne annak egy Controller Pak, azért nem játszottam vele komolyan, ugyanis csak oda ment. Amúgy jó játék, PC-n játszottam vele. A Mario Kart 64 dobozán látszik, hogy a fény a jobb-felső sarokban kicsit sántít. Az egy régi művem volt, ott eredetileg egy szakadás van, nem tudom, hogyan. De a lényeg, hogy annak helyét én festettem be vékony ecsettel és fekete tustintával, hogy ne látszódjon, és a lehető legkevésbé legyen feltűnő.

[caption id="attachment_7851" align="aligncenter" width="375"] GC játékaim[/caption]

A hányattatott sorsú GameCube, utólag másképp tekint rá az ember. Ezek a játékaim vannak rá. Itt nincs újdonság, nagyon régen nem vettem GC játékot.

[caption id="attachment_7852" align="aligncenter" width="375"] Wii játékaim[/caption]

Wii-nél virágzóbb a helyzet, néhány leértékelt játék, és a Super Mario Galaxy 2 tettek róla, hogy bővüljön a gyűjtemény, és jobban fókuszáltam erre a konzolra. Vajon ezt is megszépíti az idő? Nem rossz konzol, szó se róla, inkább annak fényében jutott eszembe ez a kérdés, hogy ekkor már igencsak leáldozóban volt néhány jó konzolbolt, hogy 576 Konzol, 576 KByte sorsáról ne is beszéljünk. Lesz hova kötni a Wii-t, csak az ilyen dolgokhoz is szeretem viszonyítani.

[caption id="attachment_7853" align="aligncenter" width="500"] GB játékaim[/caption]

Most külön szedtem a Game Boy-t és a Game Boy Color-t, először a fekete-fehér kézikonzol játékait nézzük át. Itt a Tennis, ami egészen jó, meg a Wave Race, hogy az Alleyway-ről meg ne feledkezzünk. Örülök annak, hogy egészen a Game Boy Advance SP-ig lehet játszani ezeket a játékokat, még talán ott a legjobb.

[caption id="attachment_7854" align="aligncenter" width="375"] GBC játékaim[/caption]

A felül látható két Mario játék mindenképp nagy figyelmet érdemelnek, mind a kettő igazán minőségi alkotás. Értük még a Game Boy Color-ba is érdemes elemet tenni és beizzítani. A Wario Land II is jó, de valamiért nekem nem jött át a feelingje, úgyhogy elég hamar abbahagytam, de hátha egyszer, ha majd nem lesz mivel játszani...

[caption id="attachment_7855" align="aligncenter" width="500"] GBA játékaim[/caption]

A sok-sok akciónak köszönhető, hogy ennyi Game Boy Advance játékom gyűlt össze. Van mit a tejbe aprítani, de a Super Mario Advance és néhány játék (pl. TOCA World Touring Cars) hiányzik. Ha nem vehetők ki a doboz nélküli játékok: Bal oldalt: Pokémon Ruby, LeafGreen, jobb oldalt NES Classics: Super Mario Bros., Golden Sun, mely spanyol nyelvű, azért maradt félbe. Szeretem a spanyol nyelvet, de koránt sincs akkora tudásom belőle, amit tudtam, abból is sokat felejtettem.

[caption id="attachment_7856" align="aligncenter" width="375"] DS játékaim[/caption]

Szintén a rengeteg akciónak köszönhető, hogy ennyi DS játékom gyűlt össze. Az a sok 500 forintos játék... 1.200 forintos HeartGold, 2.387 forintos (tescós mélyen leszállított ár) Yoshi: Touch & Go, 3.000 forintos Yoshi's Island DS, és ez még nem minden. Ezúton is tisztelettel megkérem a Tescót, hogy ne adja fel a Nintendo játékok forgalmazását. Úgyis leviszik az áraikat, amit nem fogok megbánni. Én igazából imádom a Nintendo Magyarországot, mert nem vesz vissza játékot. Igencsak jól jártam velük.

[caption id="attachment_7857" align="aligncenter" width="500"] 3DS játékaim[/caption]

Nehéz még jó áron találni 3DS játékokat, de egy-kettőt ritkán ki lehet fogni. Ennyi jött össze, és ha munkába fogok állni, akkor majd bővülhet.

Így elnézve ezeket a képeket, arra jutottam magamban, hogy amíg csak lehet, dobozosan fogom venni a játékokat. Így is utálom, hogy a Nintendo újabban lespórolja a leírásokat, amiket imádok böngészni, legalább a dobozok maradjanak meg.

És végre teljesben megvan. Találtam a Vaterán viszonylag jó áron komplett Super Mario 64-et, erre csaptam most le.

A játék és a leírás már régóta megvan, a doboz miatt vettem meg. De a másik kettőt majd el fogom adni. Már fel is tettem vaterára, akit érdekel, az itt megnézheti / megvásárolhatja. 2000 forintos licit, 3000 forintért azonnal el lehet vinni.

A doboznak meg nagyon örülök, amúgy is erősíteni szeretnék Nintendo 64-ben, mivel arra van a legkevesebb játékom. Csak egy pár játék, a teljesség igénye nélkül, amik érdekelnek:

• 1080° Snowboarding
• WaveRace 64
• Pilotwings 64
• Mario Tennis
• Yoshi's Story
• Donkey Kong 64
• Worms Armageddon

• Goldeneye 007
• Lego Racers
• Pokémon Stadium
• The Legend of Zelda: Majora's Mask

Ezek megvannak nekem, csak hiányosan. Egyébként a Super Mario 64, amit most kaptam, csodálatos állapotú a matricája, ami a kazettán van, úgyhogy ezt őrzöm meg. És ez alkalmat ad arra, hogy még egyszer végigjátsszam 100%-ra a játékot, amit meg is fogok tenni. Ez is olyan produktum, amit nem lehet elégszer végigjátszani, és így dobozával is megadom a tiszteletet, hogy teljesen végigjátszom. Most csak 1 csillagot szereztem meg a próba kedvéért, de kis zenehallgatás után folytatni fogom.