Néhány napja megvettem a Csillag születik egylemezes DVD-t és a Blu-ray-t. A kétlemezes DVD megvolt tavalyról, ezeket is terveztem megvenni a gyűjteménybe, mert bár nem #1 film életemben, de szeretem annyira, hogy betudjam ezeket a kiadásokat is a gyűjteménybe.

És jó volt most is megnézni, de azért nem lesz soha igazán nagy kedvenc, mert nem annyira mély érzelmileg, mint amennyire én megélem az érzelmeket. Ez persze nem azt jelenti, semmitmondó lenne a film számomra, mert látom az érzelmeket az arcokon, át is érzem, amit látok, ebből a szempontból nagyon jó film, de különösebben nem érint meg.

Például nemcsak azért nem leszek soha Lady Gaga rajongó, mert egyébként borzalmasnak tartom, amit énekesnőként csinál, hanem mert ahogy ebben a filmben látom őt, mint énekesnő, azzal sem tudok azonosulni. Pedig nagyon tetszik, amit itt látok tőle, sőt meggyőződésem, hogy félig-meddig Lady Gaga magát alakítja a filmben. A dalok egy részét (elsősorban azokat, amiket ő maga énekelt) ő írta, így azt gondolom, hogy amit Ally-két látunk tőle a színpadon, azok az ő érzelmei. Tudna így is énekelni, ha akarna és akkor tiszteletre méltónak tartanám azt, amit csinálna. Színésznőként is nagyon jót alakított, de összességében azért ítélném meg a színésznői kvalitásait, mert itt énekesnőt alakít, ezért mondom, hogy ebben a filmben félig-meddig önmagát alakítja. Bár a szituáció és azok az életesemények, amiket eljátszik, abban jó eséllyel van különbség a között, amit ő maga élt meg és amit a filmben alakít, mégis azt gondolom, hogy Lady Gagát, mint színésznőt akkor lehetne hitelesen megítélni, ha olyan filmben is játszana, ahol egy tőle teljesen különböző karaktert alakítana. Ahogy utánajártam, hogy milyen filmekben szerepelt, azt láttam, hogy ez az első főszerepe. A mellékszerepeiben is döntő többségében önmagát, mint Lady Gagát alakította. Így azt tudom mondani, hogy ebben a filmben nagyon jót alakított, nagyon tetszett, amit láttam tőle, de csak ebből nem vonnék le messzemenő következtetést a színésznői képességeiről, hiszen énekesnőt alakított, ami ismerős közeg számára. Ha majd lesz másik film, ahol mondjuk politikust, diplomatát, ügyvédet, történelmi személyiséget, bármi mást alakít, ami nem a mindennapi életének része, akkor lehet majd megmondani, hogy milyen színésznő.

De hogy minden lehetőséget megragad, hogy megmutassa a meleg közösséget, az azért nem akármi. Mondjuk lehet is hálás nekik, hiszen nekik köszönhetően lett akkora énekesnő, hogy szinte az egész világra hatással van. Ugyanakkor ennek alapján azt is el tudom mondani, hogy miért nem vagyok egyetlen meleg közösség tagja sem. Mert nem az az én közösségem, amelyik egy olyan embert istenít, akinél sokkal inkább a külsőség számít, semmint az énekhang. És az, hogy mindig felhívja magára a figyelmet, bármi áron, akár úgy is, hogy botrányt csinál... Emiatt a "különlegesnek mutatom magam" attitűd miatt tükre Lady Gaga az LMBT-közösségeknek és ezt a tükröt emelték a magasba, amikor "felkarolták" az énekesnőt, híressé tették. Ez nem én vagyok, én nem így élem meg a szexualitásomat. És azt kell mondjam, ahogy a filmben is láttam a melegbárt, a fellépéseket, egyáltalán nem bántam meg, hogy ezek kimaradtak az életemből. Mert ahogy utaltam rá, nem szeretem azt a közeget, ahol ennyire a külsőségek játszanak. A filmben is sokkal jobban szeretem azt a Lady Gagát, akit az elején láttunk. Amikor sokkal inkább önmaga volt. Sokkal inkább spontán és a maga természetességében láthattuk őt. Én ezt szeretem, mert sokkal inkább az érdekel, ami a külsőségek mögött van, és nem az, amit látok. És ahogy Ally Campala-ként alakult az énekesnői karrierje, egyre inkább az a Lady Gaga rajzolódott ki, akit nem szeretek.

És ezért is van az, hogy nagy tévedésnek tartom, hogy Lady Gaga INFJ-s lenne. Nem tudom, hogy ez hogy terjedt el, de biztos, hogy nem igaz. Mondjuk azt is elismerem, hogy első körben megrökönyödtem, amikor megláttam, hogy INFJ-snek állítják be és osztozom a személyiségtípusán. Mondtam is magamban, hogy letagadom, hogy INFJ-s vagyok, ha tényleg ő is az. De máskülönben is, aki ennyire a külsőségékre megy, aki ennyire mutatja a szépet (egyébként jó érzékkel) és ennyire felkavarja a különböző stílusokat, műfajokat, az csakis ISFP-s lehet. Az ISFP abból a szempontból is stimmelne Lady Gagánál, mert azt még el is hiszem róla, hogy adott esetben szeret egyedül lenni és akkor töltődik fel. Azt is látom rajta, hogy erősen érzelemvezérelt, de azt érzékelem, hogy nincsenek olyan nagyon mély érzései. Elsősorban azoknak vannak mély érzései, akiket az érdekel, ami a látottak mögött van ("N") és nem az, amit az érzékszerveivel érzékel ("S"), mert arra jellemző, hogy mélyen elemzi azt, amit érzékel. Lady Gagánál ezt nem látom. De írok egy másik példát, hogy érzékeltessem, mire gondolok: A The Corrs énekesnője, Andrea Corr biztos, hogy INFJ-s, amit lehet róla tudni, mert nemcsak azt látom az arcán, a tekintetében, hogy erősen érzelemvezérelt, hanem azt is, hogy az érzelmeit nagyon mélyen éli meg, mert komolyan elemzi magában a látottakat. Ezek az érzelmek a hangjában is hallhatók, neki is köszönhető, hogy a The Corrs dalok egy része annyira mély érzelműek. Persze vannak náluk is tévedések, ahogy írtam korábban, de ezt majd máskor. Fogok még írni az együttesről. A lényeg az, hogy Lady Gagánál ilyen mély érzelmeket nem látok.

Ahogy utaltam rá, a film azért nem igazán nagy kedvenc, mert maguk a beszélgetések sem igazán mélyek. Vannak jó mondatok egyébként, főleg Jacksontól. De hogy mint blues-rock énekes mennyire másképp látja a zenei világot, mint Ally popénekesnőként, ez onnan látszik, hogy megrökönyödött azon, hogy Ally körül táncosok voltak és hogy olyan tanácsot adott neki, amik alapvetően eléggé elcsépeltek. Igen, erre a "légy önmagad és azt fejezd ki, ami belülről jön" frázisra gondolok. A popszakma nem így működik már azon a szinten, ahol Ally volt már akkor. Ekkora népszerűséget már csak úgy lehet elérni, ha adnak a külsőségre és ezáltal a tömeget szólítják meg. Azt a tömeget, akit nem a mély mondanivaló érdekel, hanem az, amit a színpadon látnak. Nagyon ritka manapság az, hogy valakiből úgy lesz igazi sztár, hogy csak a saját gondolatait adja elő, azzal a körítéssel, ahogy azt ő maga éli meg. A külsőségek a mai világban elengedhetetlenek. Mindazonáltal Jackson a saját szemszögéből teljesen jó és valós tanácsot adott, hiszen azt a zenét játszotta Blues-rock énekesként, zenészként, amit ő maga is szeret és a szövegein is azt érzékeltem, hogy tényleg arról énekelt, amit ő gondol a világról, ahogy látja azt. Úgyhogy abból a szempontból hiteles volt a tanácsa, hogy azt mondta, ahogy ő is cselekszik, csak az a zenei műfaj nagyban nem így működik, amiben Ally mozgott.

Igazából nagyon sokat kellett gondolkodnom azon, hogy hol lehet az igazság abban, amikor Jackson azt mondta a bátyjának, hogy igazából őt istenítette, nem az apjukat. Ezt sokáig hazugságnak, vagy fogalmazzunk úgy, hogy "filmes elemnek" gondoltam. Hogy ezt Jackson azért mondta, mert tipikus Hollywoodi dramaturgia, ennek benne kell lenni, mint egy mély, elrejtett érzés, egyszerűen nem maradhat ki. Mert eleinte azt gondoltam, hogy erre semmi nem utalt. Aztán, ahogy többedjére néztem vissza a filmet, megütötte a fülemet az a 12-13 éves kori (ha jól emlékszem...) öngyilkossági kísérlet, ami végül nem sikerült. Na az vajon miért lehetett? Meg aztán, amikor Jackson bátyja mondta, hogy ő az apjának csak azért kellett, hogy az ivócimborája legyen. Ez úgy elég erős mondat volt ahhoz, hogy ne legyen igaz, ha közeli hozzátartozónak mondják. Aztán így folyamatosan összeállt, hogy Jackson valójában szerette az apját azért, mert megmutatta neki a Blues zenét és általa lett énekes-zenész. De valószínűleg a korai öngyilkossági kísérlet arra utal, hogy valójában tudott arról, hogy miért is szerette valójában az apja, de hogy nem sikerült... utána meg soha nem akarta még magának sem beismerni, hogy mi is történt valójában és ott a bátyja mondta ki az igazságot. És valójában végig érzékelte, hogy a bátyjának van igaza és hogy ezt ő meglátta, ezért istenítette őt. De amikor eljutott erre a felismerésre már annyira mélyen volt az alkohol- és drogfüggőségében, hogy esélye nem volt kijönni belőle. Főleg segítség nélkül. És ahogy láthatjuk, Jackson igyekezett segítséget kérni, de tökéletesen megértem, hogy miért nem tért vissza ahhoz a terapeutához. A film nagyon jó példát mutat arra, hogy milyen egy rossz szakember. És igazából azért nem tudott kimászni a saját poklából, mert abból a mélységből már nem megy egyedül és nem kapott megfelelő támogató közeget, segítséget.

És többek között itt jön ki az, hogy Lady Gaga, vagy az általa alakított Ally (nekem tényleg részint egy és ugyanaz a kettő) miért nem mély érzelmű személyiség. Mert akkor jobban felismerhette volna, hogy mi az, amivel segíthetett volna Jacksonnak. Egy részről nagyon jó, hogy végig kitartott mellette, segített rajta és nem hagyta el, de hogy olyat mondott, hogy "legközelebb egyedül mászol ki a szarból" meg "gyere, leszek az ivócimborád" ebből nyilvánvalóan lejön, hogy nem adott valódi támogatást Jacksonnak. Az aggódás, a támogatás, hogy kitartott mellette, azok mind pozitívumok és fontosak, de nem adott neki aktív segítséget. Akárcsak úgy, hogy beszélgetett volna erről a problémáról, vagy ő maga javasolta volna neki, hogy kérje szakember segítségét. Nem is tudom, hogy végül ki által került Jackson arra a terápiára, az nem derül ki a filmből. És ugyanígy problémás volt a film végén, hogy Ally láthatóan nem vette észre, hogy Jacksonnal komoly baj van. A film egyébként nagyon jól láttatta a nézővel, hogy Jackson ott már egy végzetes dologra készült. Látszott az arcán, hogy nagyon el van merülve a gondolataiban és ez az Allyvel való kommunikációjában is érzékelhető volt. Azt gondolom, hogy ezt Ally is láthatta volna. Ha látta volna, legalább azt megkérdezte volna, hogy "Nincs valami baj?" Erre Jackson még válaszolhatta volna, hogy nincs semmi és akkor Ally nem firtatta volna tovább a kérdést. Sőt, azt is el lehetett volna mondani, hogy akár saját magát is meg akarta nyugtatni azzal, hogy azt mondja magában, hogy biztos, hogy tényleg nincs semmi baja Jacksonnak. De hogy erre rá se kérdezett, abból érzékélhető volt, hogy nem tudta, nem látta a férjén, hogy mire készül. A harmadik ami miatt nem gondolom Ally-t mély érzelműnek, hogy nem ismerte fel a menedzser valódi személyiségét és hogy fogja keresztbe tenni a kapcsolatát a férjével. Én azt az embert az első pillanatban úgy lepattintottam volna, mint annak a rendje. Annyira látszott rajta a beképzeltség, a gőg, ahogy beszélt Ally-vel, és ahogy a végén beszélt Jacksonnal, amivel végül az öngyilkosságba sodorta, az az én szemszögemből undorító volt. Nagyon nem bírom az ilyen embert. De sajnos fontos eleme volt a filmnek, sokban hozzájárult ahhoz, hogy a történet úgy alakult, ahogy.

Nagyjából ennyit tudok hozzátenni a filmhez. Ami még Lady Gaga személyiségének kettősségét illeti, annak örülök, hogy a Shallow az a dal, ami ismertté vált a filmből és ezt játszották a rádiók. Azt tudom, hogy a film szempontjából kulcsfontosságú a dal, hiszen egyrészt ez hozta össze Ally-t és Jacksont és nagyon jól leírja kettejük érzelmi világát, ennek is nagyon örülök, meg annak is, hogy egy olyan dal lett a legismertebb a filmből, ami még Ally nagy sztársága született meg, ahol még a természetes énjét láthatjuk. Hiszem, hogy ez Lady Gaga egyik, sőt a valós oldala és ha ilyesféle dalai lettek volna, akkor tiszteletre méltó lenne az énekesnői karrierje. Azt egyébként elárulom, hogy ma már annyira nem tartom gyűlöletesnek Lady Gaga énekesnői karrierjét, mint korábban. Egyrészt a film is egy kicsit "megszelídített", másrészt meg az MBTI személyiségtípusok folyamatos tanulmányozása is sokat segít abban, hogy jobban elfogadjam azt, aki más és másképp látja a világot, mint én. Igazából a menedzser is olyan, hogy az ő saját szemszögéből semmi rosszat nem csinált. Annyira karrierista, annyira a munka az első számára, hogy bárki, aki ezt gátolja (mint például Jackson a függőségével), azon kegyetlenül átgázol. Tipikus törtető személyiség, aki nem engedi, hogy bármi is a karrierjének útjába álljon. Hiszen ha derékba törik Ally karrierje, azzal az ő menedzseri megítélése is sokat csorbult volna és ezt nem akarta. Vannak ilyen emberek a világon és fontosnak ezeket felismerni, hogy a saját világomból ki tudjam zárni. Mert ahogy ők élik az életüket, az teljességgel ellentétes az értékrendemmel és az elveimmel.

Ezzel egyébként meg is van mind a három kiadás a filmből, amit szerettem volna megvenni.

A kalandvágyó személyek igazi művészek, de nem feltétlen a klasszikus értelemben. Alapvetően művészlelkek, de képességüket arra használják, hogy megszokott alkotások helyett valami teljesen újat hozzanak létre. Szeretik feszegetni a különböző társadalmi szerepek, szabályok határát. Nagyon szeretnek a megszokott dolgokkal szembe menni és ki nem állhatják, ha beskatulyázzák őket.

Az ISFP-sek nagyon színes érzéki világban élnek, ihletet az emberekből és a különböző eszmékből nyernek. Nagyon szeretnek különböző kapcsolatokat átértelmezni, új perspektívából szemlélni. Egyetlen személyiségjegy sem annyira kísérletező, mint ők. Szinte mindig csak a jelen pillanatnak élnek, de azt a maximumon élik meg. Cselekedetük nagyon spontán, és mivel gyakran változnak is, ezért kiszámíthatatlannak tűnnek a barátaik, de még a partnerük számára is.

Emellett nagyon introvertáltak. Alapvetően szeretnek emberek között lenni, de amikor egyedül vannak, akkor töltődnek fel. Ekkor gondolják át a maguk elvét, értékrendjét. Ilyenkor azon morfondíroznak, hogy kik is ők, de ezt mindig nagyon rövid időintervallumban vizsgálják. Nagyon keveset rágódnak a múlton és nem jellemző rájuk, hogy a jövőn elmélkedjenek. Gyakori, hogy szinte teljesen új emberként jönnek elő.

Az ISFP-sek egyik célja, hogy a szenvedélyüknek tudjanak hódolni. Nagyon szeretnek kockázatot vállalni, gyakori, hogy szerencsejátékot űznek, vagy kipróbálják magukat az extrém sportban. Nagyon szívesen ismerkednek másokkal és azáltal, hogy gyorsan rá tudnak hangolódni a környezetükhöz, népszerűek is az emberek környezetében. Ugyanakkor annak ellenére, hogy könnyen teremtenek kapcsolatot, kevés emberrel kötnek valódi barátságot.

Az ISFP-sek jól tűrik a kritikát, ha az jogos. Azt képesek beintegrálni a saját személyiségükbe, mely által saját szenvedélyüket is új perspektívából közelíthetik meg. De ha jogtalan, vagy durva kritika éri őket, akkor nagyon keményen, jelenetet rendezve szólnak vissza. Vehemensek tudnak lenni, könnyen elragadja őket a pillanat heve. De hamar megnyugszanak, és azt is elfelejtik, hogy egyáltalán történt valami. Néhány ISFP-s ravaszan bókkal, a másikat dicsérve intik le azt, aki felelőtlennek ítéli meg őket.

Mivel az ISFP-sek erősen a jelennek élnek, nagyon komoly kihívás számukra megtervezni a jövőt, akár anyagi szempontból is. Nem gondoskodnak megtakarításról és nyugdíjról. Képesek a cselekedeteiket önmagukhoz igazítani, szinte bármiben megtalálják önmagukat. Az élmények inspirálják leginkább.

Ez az a személyiségtípus, mely a leginkább hajlamos arra, hogy egocentrikus és önző legyen, szélsőséges helyzetben manipulálni is képesek az embereket, hogy minden úgy alakuljon, hogy az számukra kedvező legyen. Nagyon ritkán adakoznak, a segítőkészség szobrát sem az ISFP-sekről faragták. Természetesen készek segíteni a barátaiknak, de mivel kevés embert engednek igazán közel magukhoz, ezért kevés embernek segítenek igazán.

Erősségek

• Elragadó – Az ISFP-sek nyugodtak, oldottak, melegszívűek. Rájuk jellemző leginkább az „élni és élni hagyni” szemlélet. Bárkit elfogadnak olyannak, amilyen, ha őt sem akarják mindenáron megváltoztatni.
• Érzékeny másokra – Az ISFP-sek bárkihez képesek adaptálódni. Fő céljuk a harmónia kialakítása a másik emberrel és a konfliktusok minimalizálása.
• Élénk fantáziájú – Az ISFP-sek annyira érzik másik érzelmeit, hogy képesek a saját kreativitásukkal olyan új és merész dolgokat alkotni, amivel megszólítanak embereket. Ezt nehéz megmagyarázni például egy állásinterjún, de az ISFP-sek élénk fantáziája és felfedező szelleme sok esetben segíti őket a váratlan helyzetekben.
• Szenvedélyes – Az ISFP-sek félénksége mögött intenzív érzelmek munkálkodnak. Ha valami nagyon érdekli őket, akkor minden mást maguk mögött hagynak és csak azzal foglalkoznak, ami igazán jó érzést okoz nekik.
• Kíváncsi – Az ISFP-sek szeretik az ideákat, de valójában ezek igazságtartalma érdekli őket. Egyáltalán nem érdekli őket a tudomány, mindennek a művészi vagy emberi oldalát keresik. Ha szabadságot kapnak, az nagyon inspirálja őket.
• Művészi – Az ISFP-sek mindig valami egyedien szépet alkotnak a kreativitásukból. Akár dalt írnak, akár festenek, vagy még ha statisztikát is készítenek, képesek az oly módon megjelentetni, hogy az biztos, hogy ne hagyja közömbösen az embereket.

Gyengeségek

• Túlzottan független – A szólásszabadság az ISFP-sek elsődleges prioritása. Akár a hagyományok, akár a szigorú szabályok, bármi, ami ezt meggátolhatja, az komolyan visszaveti a kreativitásukat. Az olyan munkák, ahol merev rendszerek vannak, komoly probléma számukra.
• Kiszámíthatatlan – Az ISFP-sek számára komoly teher a hosszútávú elköteleződés és tervezni a jövőre. Ez problémát okoz nekik a párkapcsolatban, valamint a pénzügyekben is eléggé ügyetlenek. Sokan felelőtlennek tartják őket.
• Ingerlékeny – Az ISFP-sek csak a jelenben élnek, de azt mindig a maga teljességében élik meg. Ha kikerül az irányítás a kezük közül, akkor bezárkóznak és nyoma sincs annak a szerethető és kreatív személyiségnek.
• Túlzottan versenyző – Az ISFP-sek az apró dolgokból is versenyt csinálnak és igencsak rosszul érinti őket, ha veszítenek. Nem a hosszútávú siker vagy dicsőség érdekli őket, csak a megélt pillanat.
• Változó önbizalom – Ha reáltárgyakból kell tudásáról számot adnia egy ISFP-snek, az sokszor nehezükre esik. Ilyenkor szintén veszteségélményt élnek meg, ami miatt csökken az önbizalmuk. Általában olyan dolgokban jók, amiket nem nagyon becsül meg a társadalom, ezért az ISFP-sek erőfeszítéseit nem becsülik meg, ami komoly hatással van az önbizalmukra. Ha nem kapnak érzelmi támogatást, az nagyon visszaveti őket.

Szerelem

Az ISFP-sek eléggé rejtélyesek, nehéz kiismerni őket. Habár minden érzelem egyedi, az ISFP-sek igyekeznek előbb elrejteni az érzelmeiket, meghallgatják a másik felet, és csak utána mutatják ki, a helyzetnek megfelelően. Mindig a partnerükre figyelnek, nem akarják őt az érzéseivel befolyásolni. Emiatt az ISFP változékony személyiség, de melegszívű, kedves szeretők.

Ahogy egyre inkább elmélyed a párkapcsolat, az ISFP-s egyre inkább ragyog és egyre spontánabbul viselkedik. Kifejezetten rosszak hosszútávú tervezésben, olyan partner lehet alkalmas számukra, akik képesek logikusan gondolkodni, és jó stratégák, de hasonlóképp a legteljesebben élik meg a jelent, mint ők. Egy ISFP-s hűséges és gondoskodó, aki mindig megtalálja a módját, hogy meglepje a partnerét.

Az ISFP-sek kiszámíthatatlanságának van egy komoly előnye is. Nem gond nekik, ha egy tervezett program elmarad, mert a partnerük beteg lett. Az ISFP-sek nagyon szeretnek együtt lenni a partnerükkel, és minden törődést megadnak nekik és érzékeltetik vele, hogy különleges a számára.

Egy ISFP-s számára a szeretet és a figyelem mindennél fontosabb. Nem feltétlen várnak hálát minden tettükért és nem is igénylik, hogy a szeretet kifejezése verbálisan is megtörténjen, de az nagyon rosszul esik nekik, ha nem hallgatják meg őket. ISFP-s számára a tettek mondanak bármilyen gyönyörű szónál. De a legfontosabb számukra az, hogy a partnerük úgy fogadja el őket, amilyen. Ez a személyiségtípus viseli a legnehezebben a kritikákat. Az érzelmi támogatás nagyon fontos számukra.

Ha érzi az ISFP-s, hogy a partnere megbecsüli őt, akkor mindenkinél boldogabbak. Emellett nagyon érzéki szeretők A szexuális együttlét során teljesednek ki a leginkább, akkor élik meg az adott pillanatot a legintenzívebben. Az ISFP-sek nagyon félénkek a nyilvánosság előtt, de ha a partnerükben teljesen megbíznak, akkor megmutatják valódi arcukat, ami nagyon kellemes meglepetés a partner számára.

Az érzelmek adnak igazi értelmet egy ISFP-s kapcsolatának. Ezáltal inspiráltak abban, hogy jobban megragadják a lehetőségeiket. Nem szabad őket kényszeríteni. Bármi, ami hosszútávra szól, vagy siettetjük őket, az riasztó számukra. Ha egy ISFP-s nem úgy ébred fel reggel, hogy mi vár rá aznap, mindig felmerül benne a kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme felkelni.

Ennek ellenére, ha a képességek fejlesztéséről van szó, az ISFP-s szívesen gondolkodik hosszútávban. A partnerük is segíthet nekik, hogy kicsit oldottabban fejezzék ki az érzelmeiket az emberek felé és hogy a kommunikációjuk se legyen annyira rejtélyes. Mindenesetre a megfigyelő (S) tulajdonság segíti őket abban, hogy a kölcsönös megértésre törekedjenek. Az extrovertált (E) és az ítélő (J) tulajdonságú partnerek pedig segíthetik az ISFP-seket abban, hogy jó közegben fejlődjenek.

Barátság

Barátként az ISFP-sek az egyik legkellemesebb társaság. Lazák és spontának, a legkevésbé törekednek vitára és hosszútávú tervezésre. A nagyon mély beszélgetés, mint például az európai gazdasági politika, nem köti le az ISFP-seket. Az itt és most a legfontosabb számukra, nagyon szeretnek a barátaikkal spontán vicces dolgokat csinálni.

Az ISFP-sek sokkal inkább a tettek, mint a szavak embere. Arról beszélnek, amit csinálnak, amit csinálhatnának, vagy amit csinálni fognak. Az, hogy ennyire a tettek embere, egy áldás ennek a személyiségtípusnak, mert segíti őket abban, hogy hamar túllendüljenek a félénk mivoltukon. Az ISFP-sek sokkal érzékenyebbek, ahogy azt bárki gondolná. Idő kell nekik, amíg feloldódnak, és egy embert igaz barátként kezelnek. Gyakorlatilag az ISFP-ssel a legnehezebb összebarátkozni. Szeretnek emberekkel együtt lenni, de csak keveseket engednek igazán közel magukhoz.

Főleg azért, mert nehezen tűrik a kritikát, vagy hogy bárki megmondja nekik, hogy dolgokat hogy kell csinálni. Az ISFP-sek szeretnek mindent úgy csinálni, ahogy azt ők jónak látják, aki ebben velük tart, az számíthat a barátságára. Ha a barátjuk támogató és könnyed, az ISFP-s bármikor viszonozza a melegségével és vicces természetével. Leginkább azokban bíznak meg, akik mellett teljesen önmaguk lehetnek, felrúghatják a szabályokat, hagyományokat és elvárásokat, és élvezik, hogy önmaguk lehetnek.

Azok, akik a biztonságot, rendszerezett életet keresik, nem az ISFP-s az ideális barát számára, főleg, ha meg akarja szabni, hogy élje az életét. A személyes tér és a szabadság lételeme egy ISFP-snek. Alapelve az „élni és élni hagyni” gondolat, örömüket a valódi tettekben lelik. És akit egy ISFP-s közel enged magához, annak garantáltan nagyon kellemes társaságban lesz része.

Az ISFP-s szülő

A gyereknevelés az ISFP-sek számára gyakran szórakozás. Alapvetően senkiről nem mondható el, hogy felkészült a gyereknevelésre, mire megszületik a kicsi, de az ISFP-s szülő természetes melegséggel és spontaneitással gondozza, neveli a gyerekét, ezáltal a nehézségeket is könnyedén veszik.

Az ISFP-s szülők legnagyobb erénye, hogy minden téren örömöt lelnek a gyereknevelésben, így nagyon jó kapcsolatuk van a gyerekükkel. Már az elejétől fogva gondoskodnak a gyerek szükségleteiről és tesznek arról, hogy a gyerek számára öröm legyen minden egyes nap. Az ISFP-sek nagyon szeretik az aktivitást és már a kezdetektől fogva arra ösztönzik a gyereküket, hogy találjanak saját hobbit és abban legyenek aktívak.

A tevékenységek ugyan idővel folyamatosan nőnek, ilyenkor azért érzékeli az ISFP-s, hogy introvertált. Ezzel akadnak küzdelmei, de folyamatosan azon vannak, hogy a gyerekükkel minőségi időt töltsenek el, hogy a közös tevékenységek mindig örömöt okozzanak. És ezeket mind úgy csinálják, hogy a gyerek is örömét leli benne.

Lazaságukkal a fő céljuk, hogy a gyereküknek kellő szabadságot adjanak arra, hogy felfedezzék magukat. Szeretetüket azzal fejezik ki, hogy hagyják, hogy a gyerek maga bontakozzon ki, fedezze fel az egyéniségét, maga ismerje meg a világot, ne féljen hibázni és mindig éreztetik a gyerekkel, hogy bármikor számíthatnak rá. Ahogy ők sem szeretik, ha beavatkoznak az életükbe, úgy a gyerekük életét is igyekeznek a lehető legkevésbé szabályozni.

Ez az attitűd ugyanakkor azzal is járhat, hogy olyan kihívások elé vetik a gyereküket, amire még nem értek meg, ezzel okoznak nehézséget a gyerekeiknek. De az ISFP-s szülőnek is rossz, nemcsak mert a gyereküket akaratlanul is túl nagy kihívások elé vetették, hanem mert súlyos kritikákat kaphatnak a gyereknevelés felől, és mint az előbbiekben kiderült, az ISFP-s nagyon rosszul viseli a kritikákat. Az „én megmondtam!” az ISFP-s leggyűlöltebb frázisa.

Mivel a hosszútávú tervezés szint komoly gyengesége az ISFP-snek, ezért nem szokásuk a gyerekük jövőjére sem gondolni. Különböző megtakarításokkal gondoskodhatnának a gyerekük felsőoktatási költségeiről, illetve, hogy könnyebben kezdje el a nagybetűs életet.

Ahogy minden személyiségtípus, úgy az ISFP-s szülő is küzd a gyerekével, ha az tinédzserkorba lép. Mivel a gyerek ebben a korban lázadóvá válik és erősen azon van, hogy leváljon a szüleitől, ezért az ISFP-s szülő azt tapasztalhatja meg, hogy a gyerekük nem értékeli a rájuk fordított időt, és azt a rengeteg élményt, amit korábban kaptak. Ilyenkor a szülőnek tudnia kell, hogy a gyereke ekkor is szereti, csak ezt ebben a korban nem juttatja kifejezésre. Fontos, hogy ilyenkor a szülő ne reagálja túl a gyerek attitűdjét, ha az nem úgy viselkedik, ahogy azt ideálisnak gondolja.

Mivel egy ISFP-s szülő sokkal lazább, mint a többi személyiségtípus szülője, ezért kevésbé viselkedik a gyerekkel megosztóan, hogy ha valamit jól csinál, akkor megdicséri, ha pedig valami rosszat, akkor megszidja. Habár ahogy felnőtt lesz a gyerekből, egyre ritkábban fogja majd igényelni a szülei társaságát, de azt mindig tudni fogja, hogy számíthat a szüleire, amiért mindig hálás lesz.

Karrier

Egy ISFP-snek sokkal többre van szüksége, hogy egyszerű munkára. Az ISFP a kevésbé karrierista, törtető személyiségek közé tartozik. Mindennél többre értékelik az alkotói szabadságot. A gazdaság, a hatalom, a ranglétra és a biztonság nem vonzza az ISFP-s munkavállalót. A kiszámíthatóság és a hosszútávú tervek a munka sem az ISFP erőssége.

Imádnak kísérletezni, függetlenül attól, hogy ezt a munkatársai, felettesei értékelik-e vagy sem. Egyedi látásmódjuknak köszönhetően az ISFP-sek nagyon jó művészek, zenészek, fotósok, de a divattervezésben is jártasak. A különböző egyedi ötletek tervezése sokkal inkább vonzó egy ISFP-s személynek, minthogy egy irodában végezze a mások által előírt munkát. Nem bírják elviselni, ha csak ülni kell, és robotosan végezni a munkát.

Az ISFP az egyik leginkább szabad lelkű személyiségtípus, akinek elengedhetetlen szüksége van arra a munkájuk rugalmas legyen, és legyen lehetőségük improvizálni. Az olyan munkát szeretik, ahol használhatják az érzékeiket. Ezen az alapon egy ISFP-s kiváló sportoló is lehetne, ahol akár egyedi ötletével nyerhetne meg egy versenyt vagy bajnokságot. A legfontosabb számukra az itt és most, a pillanat legteljesebb megélése.

Ez néha azzal jár, hogy egy ISFP-s nem mindig gondol a tetteinek következményeire, ami által vakmerő is lehet. Emellett túlzottan azon vannak, hogy a munkájuk eredménye látványos legyen. Nem foglalkoztatja őket a nem látható részletek, ahogy a munkájának mögöttes jelentésével sem foglalkoznak. Az ISFP-sek nem terveznek a jövőre, munkahely terén sem, ahogy a nyugdíjas évekre sem gondolnak. Mivel úgy érzik, hogy nem tudják megtervezni a jövőt, ezért nem is aggódnak miatta.

Mivel ezt az attitűdöt sokan tolerálják, ezért nehéz egy ISFP-snek megtalálni az ideális munkát. A pszichológia, a tanácsadás és a tanári munkák, ahol hosszútávon kell gondolkodni, nem az ISFP-s álommunkája. Nagyon sok energiájukba kerül, hogy hosszútávon kitartsanak egy cél mellett, de ha dolgoznak ezen, az mindenképp kifizetődő lesz az idők során.

Szabadúszóként viszont jól megtalálhatják a számításukat, hiszen sok helyen jól érzik magukat, ha azt a saját attitűdjükkel egyedivé tudják tenni és nem is kell elköteleződniük. Szívesen részt vesznek jótékonysági rendezvények szervezésében, kórházakban is kellemesebbé tudják tenni a beteget tartózkodását. De akár lakberendezőnek is elmehetnek, ahol szintén nagy hangsúlyt kap az egyéniség. A fontos számukra, hogy a saját ötleteikkel, egyéniségükkel hatással legyenek a világra és jobbá tegyék azt.

Munkahelyi szokások

Az ISFP-sek olyan munkakört keresnek, ahol a legnagyobb mozgásteret biztosítják számukra. Nemcsak a változatos munkakör terén, hanem hogy a munkát úgy csinálják, hogy abban kiteljesedhessenek. A szigorú szabályok, a rigorózus hagyományok nem vonzzák az ISFP-s munkavállalókat. A spontán munkát szeretik, ahol kifejezhetik az egyéniségüket. Az ISFP-s egy ilyen munkahelyen kiváló munkaerő lehet. Emellett tudniuk kell, hogy a munkájukat értékelik.

Nagyon nem szeretik, ha irányítják őket, ami eléggé valószínű, ha még a ranglétra alján vannak. Nem bírják a menedzsmenti munkákat, ugyanakkor jól tudnak alkalmazkodni, és a spontaneitásuk is erény lehet a munkahelyen. Szeretnek sajátságos módszerekkel dolgozni, nem érdekli őket a kockázat, vagy ha szembemennek a szabályokkal. Meg is találják a módját, hogy a maguk habitusában dolgozhassanak. A sikerhez egyértelműen szükség van az ISFP-sek számára, hogy kísérletezhessenek.

Ha az ISFP-sek megtalálják az egyensúlyt a munkahelyi szokások és a saját egyéniségük között, biztosan ki lehet jelenteni, hogy jó munkaerő válik belőlük, akik könnyedén veszik a problémákat és bárkivel készek együttműködni. Sokkal inkább szerények, sőt félénkek, nem jellemző rájuk, hogy nagyon kérkednének a tudásukkal. De nagyon igénylik az elismerést a munkahelyen és ezért az elismerésért meg is dolgoznak.

Egy ISFP-s a legjobb munkatárs. Egyenrangúként bánik a munkatársaival, egyedi ötleteivel segíti a munkamenet előrehaladását. Habár általában problémát okoz nekik a munkából fakadó kommunikáció másokkal, elragadó személyiségükkel mégis kellemes társaság a munkatársai számára.

Az ISFP rendkívül elfogadó személyiség, mindenkivel barátságosak és mindig csak azt csinálja, amit csinálnia kell. A nap végére mindig tudniuk kell, hogy a munkájuk fontos volt. Ha ezt nem érzékeltetik velük, az nemcsak az önbizalmukat, de a munkakedvüket is visszaveti. Általában hagyják, hogy a személyes céljaik befolyásolják a munkához való hozzáállását, ami miatt kiszámíthatatlannak tűnnek, de mivel a harmóniára törekednek, ezért készek a kompromisszumra, ha olyan kritikát kapnak, ami jogos és úgy érzik, hogy tudnak általa fejlődni.

Mivel egy ISFP-s személy egyáltalán nem törekszik arra, hogy feljebb másszon a ranglétrán, kifejezetten ritka, hogy közülük kerüljön ki a vezető. Ők maguk is teljesen természetellenesnek érzik, hogy egy cég vagy egy részleg vezetője legyenek, mert olyannyira szabályellenesek, hogy nemcsak azt nem szeretik, ha diktálnak nekik, ők sem szeretnek szabályokat létrehozni és azokat betartatni az alkalmazottakkal. Egyáltalán a hosszútávú tervezés nagyon távol áll az ISFP-s személytől, ami pedig egy vezetőtől elengedhetetlen elvárás. Egyáltalán nem domináns személyiségtípus, a legkevésbé sem szeretnek fegyelmezni.

Persze az, hogy idegen számukra a vezetői pozíció, nem jelenti azt, hogy nem lennének jók benne. Nagyon jók abban, hogy meghallgassák az embereket, így az alkalmazottakkal is teljes mértékig együttműködők. Készek motiválni az alkalmazottaikat, hogy jobb munkaerő legyenek, akár tettekkel is, oly módon, hogy teljesen laza munkahelyi légkört alakítanak ki. Nagy szabadságot adnak az alkalmazottaknak, ráadásul egy ISFP-s vezető jó eséllyel az alkalmazottakkal együtt dolgozik. Ezáltal nagyon inspiráló és együttműködő főnökök lennének, amit a munkatársak biztos, hogy nagyra értékelnek.

Konklúzió

Kevés olyan személyiségjegy van, amelyik ennyire színes és elbűvölő, mint az ISFP. Nagyon kedvesek emellett művésziek, bármikor készek újabb izgalmas felfedezésre, kalandra.

Ennek ellenére az ISFP a leginkább depresszióra hajlamos személyiségtípus, 29%-uk küzd valamilyen mentális betegséggel. Ez jó eséllyel oda vezethető vissza, hogy többségében olyan erényekkel rendelkeznek, melyet a társadalom nemigen becsül meg, és a munkahelyen sem tudják azt feltétlen kamatoztatni. És mivel nincsenek nagyon megbecsülve, ez nagyon aláássa az önbizalmukat, mivel annak ellenére, hogy független és szabad személyiségtípusról van szó, nagyon fontos számukra a visszajelzés, hogy fontosak másoknak.

Emellett az is visszaveti az önbecsülésüket, hogy a gyakorlati helyzetekben, ahol fontos a logikus gondolkodás, rendre alulmaradnak. Valamint sokan felelőtlennek tartják őket, mert nem gondoskodnak a saját- vagy adott esetben a gyerekük jövőjéről, ezért is gyakran kapnak kritikát, amit szintén nagyon nehezen viselnek. Egy párkapcsolat megtartása is komoly problémát okoz számukra, és mivel nem karrieristák, ezért sokan azt gondolják róluk, hogy nem lennének jó és motivált munkaerők, ami szintén nehezíti a helyzetüket.

Az ISFP személyiségtípus kabalafigurája egy fiatal srác, aki egyedi hajviseletével, ruházatával és nagy fülbevalójával szimbolizálja színes, kiszámíthatatlan egyéniségét. Az ecset a kezében jelzi a művészlelket, a kísérletezőkedvet és hogy bármiből készek újat, akár maradandót alkotni.

Egy ISFP-s személy nehezen nyílik meg embertársai felé és kevés igaz barátja van. De aki elfogadja őt olyannak, amilyen és kész érzelmi támogatásáról biztosítani, az előtt egy olyan világ nyílik meg, mely rendkívül színes, érzelemgazdag és tele van szeretettel.