A hosszú hétvégére hazajöttem Békéscsabára. Milyen érdekes, hogy 2 éve, amikor felköltöztem Pestre, és akkoriban hazajártam, szinte mindig aznap vissza akartam menni, most meg kellemesen érzem itt magam. Változtam ezidő alatt, sokminden miatt voltam nyugtalan akkoriban, de úgy érzem, hogy azóta jóra fordultak a dolgok, és innen már csak feljebb van út.

És akkor jómúltkorában 10 Disney videokazettát hoztam haza, megnéztem akkor hármat, most a maradék hetet. Ezekről írnék.

Nagyon vágytam arra, hogy ismét megnézzem a 101 Kiskutya élőszereplős verzióját, ez valamiért sokkal jobban tetszik, mint az eredeti rajzfilm, jobban a hatása alá kerülök általa. A rajzfilmben valahogy annyira komolytalan Szörnyella De Frász, viszont a filmben sokkal jobban kijön az őrült jelleme, ezért a tettei sokkal hatásosabbak. Na meg hát filmben sokal szeretetőbbek a kiskutyák.

A két Oroszlánkirályt egybe fogom vetni, ugyanis most jutott idő az Oroszlánkirály extra változatára. Egy jelenetet átalakítottak benne (vagy az eredeti mivoltában láthatjuk?). Amikor Zazu hozza a friss napi híreket Mufasának. El is gondolkodtam azon, hogy valami nincs rendben, nem ezt mondja. Aztán leesett, hogy ez az extra jelenet. Ha valóban ez lett volna az eredeti forgatókönyv, akkor jobb, hogy átalakították, mert egyrészt hirtelen jön az ének, másrészt nagyon nem is illik oda, hogy dalban mondja el Zazu a dolgokat, harmadrészt, meg a jelenet végén túlságosan hirtelen jön a hangulatváltás, ahol már visszatérünk az általunk ismert jelenetekhez. A videokazettát a film végén megspékelték még két videoklippel. Az egyik valami Disney Channel Circle of Stars, ahol ilyen megcsinált tinik éneklik el a Circle of Life dalt. Az ilyenekből nőttek ki a Hannah Montana és társai, rémes volt, bár talán egy fokkal jobbak voltak, mert természetesebbnek tűntek, de az énekstílus miatt egyébként is felejthető, nem szeretem az ilyet. Nagyon elrontották vele a videokazetta értékét. A másik videoklip pedig Elton John: Can you feel the love tonight? dal PV-je, természetesen az eredeti. Amit még ennyi idő után is nagyon kellemes hallgatni, biztos nincs olyan ember, aki ne ismerné a dalt.
Aki jó Disney folytatást szeretne nézni, az mindenképp az Oroszlánkirály 2: Simba büszkeségét válassza. Sőt, még második megnézésre is azt mondom, hogy ez jobb lett, mint az első, mert mélyebb a mondanivalója, és nagyon jól megcsinálták a készítők. Sokszor még saját magamon is tapasztalom, hogy az egy dolog, hogy egy bölcseletet, egy elméletet megértesz, magadénak tudsz, de azokat alkalmazni teljesen más. Nagyjából így írható le az Oroszlánkirály 2 története. Ugyanis az első részben az apjától megkapja a szükséges intelmeket ahhoz, hogy jó király legyen, de a második részben, amikor király lesz, rajta a sor, hogy azokat következetesen alkalmazza. Ugye milyen nehéz? De egy nagyon nehéz, göröngyös úton Simba megérti apja tanításait, és igazi jó király lesz belőle.

És ha már jó folytatás: Hasonlóan tetszetős volt a Szépség és a Szörnyeteg: Varázslatos Karácsony. Bár ha az eredeti rajzfilm anime lenne, ez inkább egy OVA lenne, mert bár jól kiegészíti a történetet, nélküle is teljes értékű a rajzfilm, és rövidebb is. Mégis nagyon jó lett. Soha nem láttam az eredeti Szépség és a Szörnyeteget, az egész emlékem róla annyi, hogy egy mozis újságból levő óriásplakát volt belőle kirakva apám szobájában. És annak idején a poszter alapján valahogy nem gondoltam, hogy olyan jó lenne. Aranyosak voltak az életre keltett tárgyak, de ennyi. De ez a rajzfilm nagyon megtetszett, keresni fogom az eredeti történetet (videokazettán és DVD-n), felkeltette az érdeklődésemet.

És ha extra változat, akkor az Aladdin is. Bár nem tudom, hogy mivel érdemelte meg az "extra változat" rangot, mivel semmivel nem több az eredetinél, max az új borító, de csak a DVD érdemli meg az extra változat jelzőt, hiszen az 2 lemezes. De ettől függetlenül jó volt megint megnézni. Mind az Aladdin, mind az Oroszlánkirály esetében eszembe jutott a SNES játék, főleg az Oroszlánkirálynál, hogy milyen nehéz. Elhatároztam, hogy ha hazamegyek, megpróbálom.

És egy nagyon-nagyon régi Disney rajzfilm, amit szintén most láttam először: Bambi. Csak azt tudtam róla, hogy legenda, (mifelénk még italt is neveztek el róla. Jó ez elcsépelt. ^^') és sok jóra megtaníthatja a gyerekeket, de ennyi. Hát most megnézve inkább az aranyosságra helyezték a hangsúlyt. Nézhető felnőttek számára is, de annyira... nem is tudom hogy kifejezni magam, de egyáltalán nem negatívan gondolom. Tehát annyira gyerekeknek akarja elmagyarázni az élet dolgait, hogy hozzám például egyáltalán nem jutott el úgymond. Néztem, nagyon aranyosak voltak az állatok, kedves történet, jó a lezárás, de ennyi. Igazából nem érintett meg mélyen.

És a legvégére hagytam az első Disney-Pixar alkotást, az Egy bogár életét. Nagyon-nagyon régen nem láttam Pixar rajzfilmet, és talán most éreztem meg igazán, hogy mennyire hülye vagyok, hogy mert 16-18 éves voltam, akkor azt gondoltam, hogy ezeket úgyis gyerekeknek találták ki, én már nem nézek több ilyet. Pár órája még bántam, de most már nem. Lehet, hogy így volt jó, mert most fejlődtem úgy érzelmileg, hogy megint tudom szeretni a Pixar alkotásokat. Nemrég ment a mozikban (talán még megy? Akkor meg fogom nézni) a Merida, a bátor, zsida látta, és mesélte, hogy ez a rajzfilm is ugyanazt a hatást váltotta ki belőle, mint a korábbi Pixar animációs filmek, hogy teljesen a hatása alatt leszel napokig, szinte lázban égsz tőle, és az Egy bogár élete is pontosan ilyen. Mert a szereplők szerethetőek, jó a történet, hiteles az egész megjelenítés, a poénok ütnek, és az egész hangulatvilág, nagyon meg tudják ragadni az embert. Csupán egyetlen egy hátránya van az Egy bogár életének, az pedig a végefőcímdal. A magyar előadója valami borzalmas, semmi hangja nincs az énekesnek. De ez nem szegte a lelkesedésemet, hogy a Pixar kiadványokat is összegyűjtsem. Kíváncsiságból megnéztem, hogy milyen a Disney-Pixar lista, nem túl hosszú, én hosszabbra számítottam. Nem lesz nehéz bepótolni a többit. Bár azt megjegyzem, hogy én azért is gondoltam hosszabbnak, mert amielőtt nem foglalkoztam komolyabban a Disney rajzfilmekkel, azelőtt nekem a Pixar, és a Dreamworks alkotásait teljesen egy kalap alá vettem, és a kettőt egynek hittem, ezért gondoltam azt, hogy jóval több Pixar rajzfilm van, de most már látom, hogy nem így van. Így nem lesz nehéz dolgom megszerezni a hiányzókat is.

Holnap megyek haza (nekem Békéscsaba és Budapest is ugyanúgy az otthonomat nyújtja. ^^'), kiválasztottam 4 régi 576 Konzol magazint, amiket magammal viszek, hogy olvassam az úton. A 2000. áprilisiban van benne az Egy bogár élete Nintendo 64 játék tesztje, azt fogom elolvasni, valamint egy olyan N64 játék, mely régen megvolt nekem: Vigilante 8: 2nd Offense. Nem egy Mario Kart, de elvoltam vele. A másik, a 2003. áprilisi szám, ebben van egy 2 oldalas ismertető a Game Boy Advance SP-ről. Érdekel, hogy akkoriban mit írtak róla. A harmadik, a 2003. júniusi, ebben van egy 22 oldalas írás az E3 2003-ról, valamint egy 2 oldalas teszt a GBA-s WarioWare, Inc.: Minigame Mania játékról. És végül a 2003. novemberiben van benne a Super Mario Advance 4: Super Mario Bros. 3 teszt, és egy jó reklám róla. Idefele a vonaton pedig az új Konzol magazint olvastam. Gratulálok a szerkesztőknek, sikerült színvonalas magazinná avanzsálni az újságot, van akkora élmény olvasni, mint a régi 576 Konzolokat. Ne adják alább!

Tegnap éjszaka hazajöttem, egy napra, lassan megyek vissza Pestre. Nem sok mindenre volt idő, így a nyáron még egyszer szeretnék még egyszer visszajönni.

Csak két Disney videokazettát tudtam megnézni a 10-ből: Hófehérke és a hét törpe, és a 101 Kiskutya. A Hófehérke és a hét törpét nagyon régen nem láttam, és kíváncsi voltam, hogy mennyire van felújítva. Biztos átesett egy kis ráncfelvarráson, de látszik rajta, hogy 1937-es film, nagyon hangulatos. Se a képen, se a hangon nem eszközöltek akkora változást, inkább csak annyira újították fel, hogy nézhető legyen videokazettán. Tetszett, viszont ami meglepett, és egyáltalán nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna, az a film után levő extra videó, ahol maga Walt Disney beszél az akkori munkálatokról, és korabeli képekkel, videókkal illusztrálták, hangulatos volt. Most néztem utána, hogy 1962-ben szinkronizálták magyarra, és 1992-ben ment moziban is. Emlékeim szerint nem láttam akkor, csak videón.

A két 101 kiskutya közül a rajzfilmet néztem meg. Annyira hatásos nem volt számomra, elnézegettem, aranyos volt, de semmi különös. Én a filmet jobban szeretem.

A többit majd, ha legközelebb hazajövök. És akkor most ezek a videokazettáim vannak:

[caption id="attachment_5033" align="alignright" width="225"] Akciós Disney DVD-k[/caption]

Néhány napra ismét Békéscsabán vagyok. Mielőtt mentem a Tescóba, átnéztem az akciós újságot, és láttam, hogy Disney DVD-kre egyet fizet, kettőt kap akció van. 1.800 forintért két DVD, bizony jöhetnek! Nem hittem volna, hogy sikerül mára ritkaságokat is kifogni, vagy amik vannak, azok még normál áron nagyon drágák. Oroszlánkirály 2.990 Ft, most megvettem 900 forintért, nagyon nem mindegy. A többi hármat meg egyszer-egyszer láttam, Saturn-ban, de általában 2.500 forintért adják őket. Várom, hogy megnézhessem őket majd Pesten.

De mivel itt van videó, ezért végre meg tudom nézni azokat a videokazettákat, amiket nemrégiben vettem a vaterán. Most az Oroszlánkirályt néztem meg, nagyon jó volt. Nekem a videokazetta minősége is megteszi nosztalgia kapcsán, amikor annyi mindent néztem videón. Egyébként a mai napig nem értem, hogy miért adták régen ezeket a videokazettákat korlátozott ideig. Vagy csak meghatározott időre volt joguk kiadni akkoriban, vagy ezzel akartam exkluzivitás-értéket adni a kiadványoknak, hogy akik elkésnek, azoknak elmegy a vonat, így siess a boltba, különben nem marad neked. Nem nagyon tetszik. De az internet hatalmának köszönhetően a mai napig beszerezhetők, és igyekszek minden olyan videokazettát beszerezni, melyet akkoriban meg akartam venni, csak nem lehetett. Egyelőre így néz ki a gyűjteményem:

[caption id="attachment_5034" align="aligncenter" width="500"] Disney videokazetta gyűjtemény[/caption]

Csak az első kiadású Macskarisztokraták és az Aladdin volt meg, a többi hatot most hoztam haza. Egyelőre az Oroszlánkirályt néztem meg, a többi öt fokozatosan sorra kerül. Keddig leszek itt, úgyhogy van idő.

Korábban többször kerestem, mert nagyon szerettem volna egy Game Boy Pocketet, és most végre szert tettem egyre! ^_^

Nem feltétlen zöldet akartam venni, de ez volt az egyetlen, melynek elérhető volt az ára, és megvan az elemfedele. Én a mai napig nem tudom, hogy mit csinálnak az emberek az elemfedelekkel, azért nem annyira vékony, hogy csak úgy eltörjön. Egyébként ez a Game Boy második kiadása. Még semmilyen technikai újítás nincs benne, csak kisebb lett, így hű a nevéhez, és elfér zsebben is. Öt játék járt mellé, a Pokémon Blue (német) és a Tetris már megvannak nekem, ezért azok felkerülnek a Vaterára. A Tetrisre máris licitáltak. ^^ Az a Pokémon Blue, mely régebb óta megvan, szintén német, és szakadt is matricája, ezért azt tettem ki vaterára 1 forintért. Akinek kell, az viheti:

• Tetris
• Pokémon Blue

A másik három játék meg Mickey's Dangerous Chase, Turok, és F1 Race.  Kipróbáltam mind a három játékot. A Mickey-t elég nehéz volt kiismerni, hogy mit is kell csinálni, azt hittem, hogy ez is a ráugrós szisztéma, mint SNES-en, ám itt a téglákat kell felvenni, és azzal kell megdobni az ellenségeket. Annyira nem hozott lázba, majd egyszer-egyszer eljátszogatok vele. A Turok jobb lett, mint amilyet vártam. Még mindig bennem van az a sztereotípia, hogy Game Boy játékból csak a Nintendo tud mindent kihozni, de ez is tök jó lett. Dínó gyilkolászós, és a zene is jó. Felkeltette egy kicsit az érdeklődésem a sorozat iránt. Az F1 Race is jobb lett, mint amilyet vártam. Ahhoz képest, hogy GB játék, precíz az irányítás. Azzal is tök jól elvoltam. De nem hiszem, hogy bármelyiket is rajongási szinten fogom szeretni.

És tegnap este sikerült megtalálni az ALI PROJECT: Kyomu Densen kislemez regular editionjét mp3 formátumban! ^_^ Mindenki a Limited Edition-t rakta fel, ez az egyszerűbb kiadás meg nem kapott akkora figyelmet, pedig azon rajta van a két másik dalnak is az instrumental verziója. Sajnos nem 320 kbps mp3, de ez sem tántorított el attól, hogy megcsináljam a karaokéját. A kislemez Limited Edition bescannelt borítójának képeit használtam fel. Nem volt könnyű átméretezni, mert a borító az kihajtható, és valaki egybe bescannelte, és ilyen 8500×5700-as pixel méretűek jöttek ki. A GIMP lefagyott, amikor meg akartam nyitni. A Paint is, de az legalább, ha késlekedve is, de megnyitotta. Átméreteztem 1024×768-asra vágtam. Előre elnézést kérek azért, hogy a hajtás fehér vonalait nem tüntettem el. ^^' A "Yomi no Tasogare no, Utsurou Naru Aoki Hitomi no." dalból csináltam meg (eddig szinte mindig ctrl+c és ctrl+v módon írtam be a címet mindenhová) a karaokét, sikerült megint olyanná tenni, amilyennek elképzeltem. Viszont a refrénnél egy nagyon érdekes dologgal találkoztam. Időzítem úgy, ahogy gondoltam, hogy van, egyszer csak azzal szembesülök, hogy kicsit megszaladtak a szótagok. Megcsináltam megint, csak nem akart kijönni. Megnéztem több helyen is a dalszöveget, ugyanannyi szótagból áll. Lelassítom 25%-kal, így sem akar kijönni. Megnézem a japán kanji szöveget, láthatóan jól romanizálták. Akkor levittem 50%-ra, és ekkor hallottam ki, hogy a második szótag magánhangzója el van nyújtva, de úgy, hogy előbb elhalkul, majd felerősödik, így külön szótagnak hallatszódott normálban. Nagyon megtévesztett. Amikor elkészültem a karaokéval, akkor meghallgattam normálisan, és így már kihallottam, hogy tényleg elnyújtja a magánhangzókat. Megcsinálom majd az anime openingből is a kfn-t. ^^'

Ismét Disney videokazetta, ismét régi kincsek:

Ugyanattól az eladótól vettem meg, akitől az új Macskarisztokraták videokazettát, egyeztettünk, hogy melyek vannak még meg neki, és ezeket odaadta nekem olcsóbban. Nagyon örülök ezeknek, olyan érzésem van, mintha ezzel is újraélném a gyerekkoromat, mert olyanokat veszek meg, amiket akkoriban nem lehetett, elsősorban az áraik miatt. Tényleg nem voltak olcsók az InterCom Disney videokazettái, meglepett, amikor láttam, hogy a Notre Dame-i toronyőr 2.800 forint volt. 1996-1997 táján ez iszonyú drágának számított. O_O Emlékszem, ezt akkor láttam egyszer moziban, szerettem, de azóta nem néztem meg többször. Úgyhogy ha majd hazamegyek, kíváncsian fogom nézni. A Pocahontast azt nemrég néztem meg, miután megszereztem a filmzenét kazettán, az Oroszlánkirályt tavaly újra megnéztem, de akkor is láttam, amikor aktuális volt. Emlékszem, hogy soha nem szerettem nézni (utána többször is megnéztem), mert annyira megrázott az a jelenet, amikor Zordon lelöki Mufasát a szikláról, és utána amikor Szimba megszemléli az apját, és látja, hogy meghalt, és odabújik mellé. Az nagyon hatásosra sikeredett. Nem az, hogy utáltam, csak nem akartam még egyszer elérzékenyülni, az nagyon belém vésődött, de állítom, hogy nem én vagyok az egyetlen, akiben ekkora hatást keltett az a jelenet. De most már azért más nézni. Ja és a játék. Nekem még dolgom van a Super Nintendóval!

A MondoConon megvettem a Zelda: Link to the Past mangát. Végig is olvastam, szerintem az Ocarina of Time manga jobb, annak jobb a története, és az egész valahogy kedvesebb. Viszont már korábban gondoltam arra, hogy jó lenne megint játszani a Link to the Past-tel. Elő is vettem Super Nintendóra. Valahogy az eleje nem hozott annyira lázba, az első dungeon zenéjét nagyon szeretem, de nem jár már át az a régi érzés. De játszani fogom tovább, mert a többi dungeon jó, meg a Disney játékokkal is szeretnék játszani.

Már csak azért is, mert a Dzsungel könyve SNES játék eddig nem olyan jó reklám, de amit énekelt tegnap MondoConon Tukeinon musical az nagyon tetszett. Meg is hallgattam a teljes CD-t (Dés László + Geszti Péter szerzőpáros albumát), vannak nagyon jó dalok benne. A játék meg eléggé káosz. Átláthatatlan terep, ronda grafika, és állítólag kevésbé hű a történethez. Most kiderül, mert hamarosan megnézem a rajzfilmet. Magával a pályával annyi a gond, hogy hatalmas, de nem látni, hogy merre kell menni, és Maugli minden egyes hülyeségben megsérül.

A Disney játékok, és videók mellett keresem a magyar zenéket. Nem hittem volna, hogy ennyire nehéz lehet megtalálni őket. Az Oroszlánkirály kazettára is csak nagyon véletlen találram rá a vaterán. Örültem neki, szeretném mindegyik hasonló korú Disney filmzenét megtalálni magyarul CD-n és kazettán is. Az alábbiak élveznek prioritást:

• Macskarisztokraták
• Aladdin
• Pocahontas
• Az Oroszlánkirály
• A Notre Dame-i toronyőr

Régen megvolt nekem a Macskarisztokraták és a Pocahontas kazettán, de azok eltűntek, szeretném azokat is megszerezni ismét. Aki tud, az segíthet. ^^' Utánanéztem, és van karaoke verziója az Oroszlánkirály daloknak, úgyhogy lehet, hogy csinálok belőle kfn-eket. El is akartam kezdeni, de a magyar "Az élet az úr" dal 3:53 hosszú, míg a Circle of Life (karaoke) 3:28. És Sony Sound Forge-ban látva lényeges csúszások vannak a két dalban. De ha a vokálos Circle of Life szintén 3:28 hosszú, akkor azt fogom csinálni, hogy arra időzítem rá a magyar szöveget. Csak az kell, hogy kijöjjön szótagra, háttérképek már vannak, szebbnél szebbek. Ha összejön, holnap megcsinálom.

A Macskarisztokraták videokazetta pedig a második kiadás. Ugyanis, 2001-2002 táján, amikor nagyon felfutott nálunk a DVD, elkezdték kiadni őket lemezen. Ám, gondoltak arra is, akinek még nincs DVD lejátszója, azok megvehették VHS-en. Akkoriban csillagászati áruk volt, ugyanis a DVD 6.990 forint volt, míg a videokazetta 3.190 forint volt. A gyűjteménybe vettem meg, de egyszer mindenképp meg fogom nézni. Nagyon szép kiadás. Keresem az első DVD-s kiadást (ugyanezzel a borítóval) is. Majd Békéscsabán megnézem a Mulannal, és a 101 Kiskutya 2-vel.

Alapjáraton nem szeretem hirdetni a születésnapomat, mert beképzeltségnek tartom, de ha egybe van kötve egy jeles animés eseménnyel, amin én is jelen voltam, hát akkor nem hagyhatom ki. Igazából nem is azért "nehéz" belegondolni abba, hogy 26 éves vagyok, mert öregszem, (mert azért ebben a korban ilyet még nem mondhatok), hanem mert határozottan azt érzem, hogy egyre gyorsabban telik az idő, és mintha egyre kevesebb mindent van lehetőségem megélni az életben, és szabályosan kapkodni kell, hogy mindent megéljek, amit szeretnék.

A MondoCon jó volt, de olyan hibák voltak, amik miatt anno sokat szidták a MAT-ot, hogy semmit nem tudnak normálisan megszervezni. Ez annak fényében érdekes, hogy logikusan gondolhatnánk azt, hogy amikor kb. 3 éve kiváltak a MAT-ból, és átmentek a Mangafanba, azért mentek át, hogy megmutassák, hogy kell egy igazi cont jól megszervezni. Szarvashibák eddig nem voltak, de most nem volt bennük hiány. Az egyik ilyen nem is egészen hiba, úgy mondanám, hogy furcsaság, trendi angol szóval fogalmazva facepalm. Ugyanis a Cosplay.hu nemrég csinált a Cosplay TV-n keresztül egy kb. 11 perces videót, ahol bemutatják, hogyan zajlik egy MondoCon szervezése. Szerintem azok, akik hasonló korúak, mint én, azoknak azonnal feltűnhetett, hogy túlságosan rájátszanak arra, hogy ők most gondolkodnak, azon vannak, hogy minden a lehető legjobb legyen. Ez akkor lett volna hiteles, ha az első Hungexpós MondoConra készülnének így, ami a 2009. október 17-ei volt. Azóta voltak változtatások ugyan, de az alapok már itt le voltak fektetve, a 2010-es tavaszi MondoConra alakult ki a nagyjából végleges koncepció, azóta nem hiszem, hogy erősen gondolkodóba kell esniük, hiszen úgyis tudják már, hogy mi hol merre, hány méter. Szóval nekem eléggé fejfogós volt a videó, de aztán felfogtam úgy, hogy nem én vagyok a célközönség. Akit meg meg akartak fogni, azt ezzel meg lehet. Gondolok itt a fangörlökre. Beágyazni nem ágyznám be, de a link: http://www.youtube.com/watch?v=x4q5dPiOPBk Ha igazán adni akartak volna magukra, akkor a videó és a hang minőségén is javítottak volna. A másik, ami már hiba, az a jegyeladási szisztéma megreformálása. Bár én más oldaláról is megtapasztaltam, ugyanis segítettem bagszinak elvinni a MAT-os cuccokat, bekerültem a VIP bejáraton át. Mivel én előre megvettem, fel is tettem, ezért reméltem, hogy így bejuthatok. Először egyébként a többiekhez mentünk. Megjegyzem, negyed 10 volt, és még sehol semmilyen sor nem indult meg, de még asztalok sem voltak kint, ahol korábban eladták a jegyeket. O_O Pedig azokat már 8 óra után ki szokták tenni. Na, ebből mi lesz? Utána elmentünk a 2-es kapuhoz, ott megtaláltuk a VIP bejáratot, de senki nem volt, aki osztogassa a VIP jegyeket. Legalább 10 percet vártunk, míg Amina kijött, aki tudott jegyet adni, de ő is csak az egyik csoportnak hozott, akik már régebb óta vártak. Újabb negyed óra várakozás, közben megjött egy férfi, aki a pultjában rendezkedett volna, de nem tudott, mert nem mehetett be jegy hiányában. Aztán kijött egy csaj, aki már adott nekünk jegyeket, felmutattam neki a 2 napos jegyemet, és megkérdeztem, hogy felmehetek-e segíteni beadni? És tök flegmán válaszolt, hogy nem mehetek be, menjek át a többiekhez, mert nem engednek be a biztonsági őrök. Én meg nem voltam gyáva mondani, hogy a biztonsági őr nő meg mondta, hogy rajtuk múlik, erre a válasz, hogy jó, rajtunk múlik, menj vissza a többiekhez. Nem hadakoztam tovább, de annyira ideges lettem attól, hogy egy bunkó nő így beszél! Már korán reggel volt a véleményem a szervezési munkáról! Az egy dolog, hogy úszik az egész, és csúszásban vannak, de ha valaki emiatt nem tudja megőrizni a hidegvérét, az ne menjen el szervezőnek! Mire visszaértem a többiekhez, már nyitották a kapukat, de jegy sehol, közben látom, hogy az ajtónál hatalmas sor áll. Újabban 10 órakor kezdik el árulni a jegyet? De ez még hagyján, de hogy az ajtónál fogák árusítani a jegyet? Az szép tömegnyomort eredményezne, mert így azok se tudnának bejutni, akik előre megvették a jegyet. Rátelefonálok Night-ra, hogy hol van, még a vonaton. Időközben megjött Sami a barátjával, ő sem értett semmit, hogy mi van. Ők beálltak egy sor végére. Hátul ugyanis semmi nem jelezte, hogy melyik sor melyik. Én is ott kóvályogtam a sorok között, hogy melyik melyik, közben meg hallom a hátam mögött, hogy a Hungexpo rendesen kicseszett a Mangafannal. Ennyi MondoCon után miért tennék meg? Na mindegy, annyira nem foglalkoztat. 10 óra után látom, hogy kezd betódulni a nép. Na mondom szép, már csak a jegyvásárlást kell túlélni. Aztán arra leszek figyelmes, hogy nagyon jól haladunk, aztán a sor elején látom, hogy két lakókocsiban adják a jegyeket. Minő innováció! :o Annyira nem is vészesen, de bejutottam. De az a VIP-jegyes mizéria nagyon nem hiányzott. -_-

Előbb szétnézek, hogy mi hol merre van. A konzol részlegnél is szétnéztem. Azt persze, nem vártam, hogy lesz Nintendo, de azért érdekelt, hogy milyen X360, PS3 játékok vannak. Elnézegettem őket, de volt még sok-sok PS Vita is. Meg volt egy Gamer365-ös asztal, voltak kint szerkesztők az oldalról. Velük is beszélgettem egy kicsit. Majd elnéztem a karaoke felé. Kicsit leültem ott pihenni, majd szétnézek az árusok között. Igen, keresek Zelda mangát. A Trilliannál megvolt a hőn áhított Ocarina of Time 2. kötet, megkérdeztem, hogy mennyibe kerül. Megnézte az amerikai árát ($7.99), és rámondja, hogy 3.500 forint. O_O Az egy dolog, hogy gyengül a forint árfolyama, de nem ennyire. Az árrés meg túlságosan nagy, úgyhogy nem belőlem fognak meggazdagodni. Aztán még az Animeland-nél volt Zelda manga, bár ott csak a Link to the Past, és Four Swords 2. kötet, de ezek legalább 2.400 forintok voltak. Erre már sokkal inkább azt mondom, hogy elfogadható, úgyhogy le is csaptam a LttP mangára, a Four Swordsnak érdemesebb lenne az első kötetét előbb beszerezni. Meg is beszéltem az Animelanddel, hogy a többit behozatom velük. És komolyan gondoltam. Természetesen nem egyszerre, csak fokozatosan. Visszamentem találkoztam Nighttal, Tukeinonnal, Neelával és Megumival. Ma csak egyszer énekeltem, de az elég volt. Tényleg régen énekeltem, és totál elfelejtettem, hogy kell magas hangon énekelni. Ráadásul teljesen legyengültem a dal végére. Zsibbadt mindenem, és remegtem, de nem az izgalomtól. Úgyhogy nagyon durva volt, aki kiesik az éneklés ritmusából, az bukik, itt nincs mese. De az a baj, hogy nincs lehetőség normálisan gyakorolni énekelni, ugyanis az albérletben harmonika ajtó van, és szinte mindig vannak otthon, így nagyon ritka az az alkalom, amikor van lehetőség gyakorolni. Vagy hol máshol? De nagyon hálás vagyok Tukeinonnak, hogy a kedvemért kijavította a Code Geass: Colors kfn-t, csak az összes gyakorlásom annyi volt, hogy egy párszor megnéztem a kfn-t, és suttogtam magamban a szöveget, hogy legalább a ritmusa meglegyen. Azzal nem is lett volna baj. Úgyhogy a verseny kilőve. A versenyig a karaoke teremben Zelda mangát olvastam, Nintendogsoztam, Mario Kartoztam, én olyan jól elvoltam egymagam. Night meg is jegyezte (akinek meg fülhallgató volt a fülén ugyanabban a teremben), hogy milyen jól szórakozok. Végülis az énekesjelöltek hallgatása nem feltétlen kell, kötelezzen a szem használatára, én meg érdekes mód a karaokén meg tudom úgy osztani a figyelmemet, hogy a fülemmel figyelem az énekeseket, miközben mangát olvasok.

Aztán a verseny. Háát, voltak, akik szépen éneketek, egyedül Megumit tudom kiemelni, olyan új oldalát mutatta meg az énekhangjának, hogy csak lestem, hogy mi ez a mély hang. Nagyon nagyot alkotott. A 13. versenyző után Night, Neela és Megumi elhívtak, hogy menjek velük enni. Miután vagy fél órát álltam sorban a Takebayashinál, és még el is fogyott a rizs, és mivel már annyira éhes voltam, hogy úgy döntöttem, nem várom ki, és az Animelandnél vettem ilyen rizspelyhes mogyorót. Finom volt, de nem elég. Úgyhogy elmentem Megumiékkal az Árkádba, ott az Intersparban vettem magamnak joghurtos Győri Édes Jó Reggeltet, meg egy energiaitalt. A többiek is vásároltak maguknak, de ők még aztán mentek a Mekibe is enni. És közben beszélgettünk mindenféle állatságot, nagyon jól éreztük magunkat, szétröhögtük a fejünket. Ezután a 100-as busszal mentünk vissza a Hungexpóhoz. Vissza a karaokéhoz, hallgatni a többieket, meg vártam az eredményhirdetést, annak ellenére, hogy nem versenyeztem, azért még érdekel, hogy mi lett a vége. 19 órakor volt a nagyszínpadon. Akkor jutott az eszembe, hogy mivel ilyenkor össznépi eredményhirdetés van, ezért mire a karaoke sorra kerül, ehhez képest elsőként hirdetett eredményt Amina és Daki. De előtte egy iszonyú hangos trance zenére ment egy egyébként nagyon jó tánc, de komolyan, csoda, hogy nem süketül bele az ember, még hátul is belehasított az ember fülébe a zene. Az eredményhirdetés meg... hát, fogjuk rá, bár az első helyezett egyáltalán nem jut az eszembe, a második helyezett megvan, viszont a harmadik helyezett tüske. Bár lehet tanulni tőle. Egy srác volt, aki Megumi Hayashibara: Sunadokei dalt énekelte el. Ja, nem a srác neve tüske, hanem úgy értettem, hogy a szívemnek az, mivel, ha úgy vesszük, sorstárs, hiszen én is női előadókkal próbáltam érvényesülni, de ilyen 16. voltam a 19-ből, meg 11. a 15-ből. Végülis tisztán énekelt a srác, de erőtlen volt a hangja, bennem nem keltett olyan nagy hatást, viszont amivel kivívhatta a zsűri szimpátiáját, az az előadás, a szemkontaktus. A különdíjas srác meg... Engem nem lehet poén terén meghatni azzal, hogy egy fiú poénból kiáll, és átéléssel elénekli a Dokuro-chant, főleg úgy, hogy az az elején elhasználja minden erejét. Nem ő az első fiú, és újat nagyon nem lehet felmutatni. Lehet, nem lenne hülyeség olyat csinálni, amit Tukeinon mondott az egyik zenekvízben az egyik szám alatt, hogy van egy tiltólista az amerikai animés rendezvényeken, oda olyan karaokék kerülnek, melyeket túl sokan énekeltek már, és elég volt belőlük.

Részemről ennyi volt a con első napja. Bagszival együtt mentünk el, előbb az Europark InterSparjába, majd hozzám megmérni magam a Wii Fit Plus-szal, végül vissza hozzá. Itt vacsoráztunk, közben meg szenvedett az Oroszlánkirállyal. Ott a helye a Hardest SNES games ever toplistán. Lehetne arról is külön postot írni, hogy miben változtak ennyit a játékok. De az Oroszlánkirályból kéne versenyt csinálni. Aki végigviszi a játékot egyhuzamban, azoknak automatikusan jár egy SNES konzol. Ki próbálja meg?

A MondoCon meg összességében jó volt. Érdekes azt megtapasztalni, hogy bár történtek dolgok a karaokés berkeken belül, letisztultak számomra emberi kapcsolatok, azért magának az Adarna Karaokénak még mindennek ellenére is van egy egyedi hangulata, ami miatt nagyon jó eljárni. CSAK KI A SZABAD LEVEGŐRE!!! Iszonyú meleg van, és nincs semmi levegő már a nap végére. Tényleg találjatok ki erre valamit, mert ott nem maradhat a karaoke. A sátor, az az igazi! Nyáron, 40 °C-ban, mindenki álma sátorban karaokézni. ^^' Maga a MondoCon meg néhány baki ellenére jó lett. Ja, és a végére hagytam még egy furcsaságot. Én vártam, hogy akkor jó, lehet, hogy én is pecsétezni fogok. Lazán azt gondoltam, hogy lesz egy külön papír, amin gyűjthetjük, de nem! Meg kell venni hozzá a Mondo magazint. Ne csinálják már, hogy ennyire rá akarják kényszeríteni az embert, hogy megvegye a magazint, ha pecséteket akar gyűjteni! Ráadásul hátoldalt van, a fényes oldalon a pecsétek helye, olyan gyönyörűen szétkenődik, hogy ott aztán lehet gyűjteni. Szóval ez is epic fail volt a részükről. Szóval volt itt sokminden, mindezek mellett érdemes volt elmenni.

Ugyan csak szombaton lesz a születésnapom, de összeválogattam magamnak egy kisebb-nagyobb csomagot:

A két Nintendós újságot tegnap kaptam anyámtól. Most is tele van érdekes és jó cikkekkel, viszont meglep, hogy a Nintendo Gamer-hez nem járt ajándék, pedig azt agyon szokták nyomni apróságokkal. Ennek köszönhetően 49p-vel csökkent az ára, most már £4.50. Az Official nintendo Magazine mellé egy poszterfüzet járt, 8 poszter van benne, ebből természetesen csak 4 használható fel egyszerre.

A Macskarisztokraták DVD-t az Europark Saturnban vettem 1.699 forintért. Mivel gyerekkorom nagy kedvence, ezért megért annyit. Egyszer láttam tavaly a rajzfilmet, de előtte utoljára szerintem csak 1996-ban. Érdekes is ennyi év után újranézni. Ugyanannyira szeretem, de több dolgot vettem észre. Például akkoriban a rajzolási stílus egyáltalán nem tűnt fel, de most totál meglep, hogy nem újították fel digitálisan, amikor 1993-ban kiadták videokazettán, mint a 101 Kiskutyát később, amikor megjelent újra. És érdekes, hogy pont a régi verziót láttam nemrég a 101 kiskutyából, az 1961-eset. A Macskarisztokraták 1970-es, de totál ugyanaz a rajzstílus, még kevés benne a számítógépes munka. És az a helyzet, hogy így DVD-n nem mutat annyira szépen. Szerintem ráfért volna egy ráncfelvarrás, digitálisan teljesen felújítani a rajzot, én örültem volna. Az Aladdin is nagyon szép így felújítva. Utánanéztem annak is, hogy ment-e 1971 környékén a magyar mozikban, de erről nem látok információt, így élek a gyanúperrel, hogy mi, magyarok, csak videokazettán láthattuk először, ugyanis arról sem olvastam, hogy esetleg a '90-es évek elején ment-e a mozikban. Hát így nem csoda, hogy nem sokan emlékeznek rá. Azt azért el kell ismerjem, hogy a macskák iránti végtelen rajongásomnak köszönhetően szerettem meg ennyire a rajzfilmet, és ha akkoriban nem láttam legalább 20×, akkor egyszer sem. Már akkoriban is nagyon szerettem Kassai Ilona hangját (A Madam-é). A rajzstílus mellett még magán a külsőségeken is elcsodálkoztam. Ugyanis akkoriban annak ellenére, hogy elég korán képbe kerültem az évszámok terén, nem sokat mondott nekem az, hogy 1910-ben játszódik a történet. Most meg teljesen rácsodálkoztam az utcákra, mennyire más hangulatuk volt, és a villára, hogy nézett ki, amiben a macskák laktak. Egyébként nekem a kismacskák közül mindig is Berlioz volt a személyes kedvenc, mostani fejjel is ő a legszimpatikusabb. Az Arpeggiónak is most néztem utána, hogy mi az. Ami még meglepett, hogy Thomas O'Pamacska kóbor barátai egy-egy országról vannak elnevezve. És volt egy macska, amelyik iszonyúan csúnyán nézett ki, nagyon utáltam ránézni, most meg nevetek magamon, mert ő volt a kínai macska. Nem Kínából származó macskát kell elképzelni, hanem egy kicsi, ferde szeműt, egyébként sziámi-féleség. Nos, igen, töredelmesen be kell, hogy valljam, hogy koránt sem voltam egész életemben ennyire ázsia-barát, mint most. Hát régen, amikor én is nézegettem a híradót, és amikor Kína, vagy Japán volt, akkor mindig eltakartam a szemem, mert nem értettem, hogy miért olyan csúnya, kicsi azoknak az embereknek a szeme, és hogy miért olyan nyomott az arcuk, és miért lelapult a hajuk. Persze, nem kellett sok, hogy megbarátkozzak a külsejükkel, most meg... Oda vágyok, hát ne vicceljetek. Az már csak hab a tortán, akkor volt sikeres a Jó reggelt Vietnam című film, és én akkoriban azt hittem, hogy Vietnam valahol Közel-Keleten van, Irán környékén. Csak amikor később komolyan nézegettem a térképeket, és az Ázsia térképnél szembesültem, hogy hol is van valójában. A Macskarisztokratákra visszatérve, az is most tűnt fel, hogy George VénKujon hangja Kenderesi Tibor volt. Igen, a közkedvelt Dagobert bácsi, és Zseniális teknős hang, sajnos nemrég távozott el közülünk. :( Szóval most is nagyon jó volt nézni a rajzfilmet, nem bántam meg, hogy megvettem a DVD-t. Ha realista lennék, igazat adnék azoknak, akik azt sérelmeznék, hogy nincsenek benne akkora dramaturgiai hatások, mint például az Aladdinban, vagy az Oroszlánkirályban, ennek fényében érthető, hogy nem lett annyira sikeres, viszont az mégis furcsa, hogy kb. 20 éve úgy kiadták videokazettán, hogy nem ment előtte moziban.

Tegnap találkoztam Kumitével, vásároltam nála is. Először csak a Game Boy Coloros Wario Land II, és a Game Boy Advance-es Donkey Kong Country 3-ban egyeztünk meg, aztán meglepetésképp elhozta nekem a Super Mario Land dobozát. Én rááldoztam az 1000 forintot, ez akkora ritkaság, és kincs, hogy az első kiadása a doboznak, nem a piros keretes, valami Nintendo Choice-os (már akkoriban is megjelölték az 1 millió+ eladású játékokat, és új köntösben jelentek meg), úgyhogy jöhetett. A két játék meg kellemes, a Donkey Kong Country 3-at, tegnap este, amikor kipróbáltam, szabályosan kerestem, hogy merre ell egyáltalán elkezdeni. O_O Nem esett le, hogy a hajóval kell menni, és hogy egyáltalán csak hajóval lehet elérni az első világot. Nekem már most gameplay videó kellett, mi lesz majd később? O_O Az mindenképp könnyebbség, hogy bárhol, bármikor lehet menteni, de mintha a játék egyébként is könnyebb lenne. A Wario Land II-t épp, csak elkezdtem, nekem egy kicsit furcsának tűnt. Lehet, hogy én várok túl sokat Wariótól, mert ő ugye az a végtelenül vicces, bolondos karakter, akit sokan szeretünk, az elején még nem nagyon akart kialakulni. Hátha később.

Ma voltam a Play Maniában, ugyanis volt 3 SNES kazetta, amit kinéztem magamnak korábban, ma ebből kettőre szert tettem: Oroszlánkirály és a Dzsungel Könyve. Még a Street Fighter 2-t néztem ki magamnak, de már elvitték, viszont a Hupikék Törpikék is jó játék, ezért megvettem. Az Oroszlánkirály felirata bár német, de maga a játék angol, ezt ott nem tudták, ezért 1.500 forintért adták, míg a másik kettő 2.500 forint volt, mert azok angolok. A három együtt, bár 6.500 volt, de odaadták 6.000 forintért. Mivel az Oroszlánkirályt - ahogy korábban írtam - már a Virgin csinálta SNES-re is, ezért mindenben megegyezik a PC verzióval. Sokat játszottam azzal suliban, és nem emlékszem arra, hogy valaha is túl tudtam jutni a 2. pályán, most sem ment. Az a rész, amikor Szimba mindenféle állatok között futkos a rajzfilmben. Ez az, amikor dobálnak minket a majmok, a zsiráfok fején járunk orrszarvú felkap minket, és struccon utazunk. És a struccos résznél nem tudtam soha továbbjutni, és most is sokszor meghaltam ott, ahol kétszer kellett ugrani. A kivitelezése világos, de nem értettem, hogy Szimba mibe akad be, ami a halálát okozza. Muszáj voltam erről is videót. Ja, hogy később kell ugrani. De utána sem jutottam sokáig, mert most meg azon vagyok fennakadva, hogy miért nem fogja meg a vizilovak farkát? Ott is meghaltam vagy 20×. A játékban egyébként kétszer lehet újrakezdeni, és egyszer 9 élet áll rendelkezésre. Az oroszlán is macska... De nagyon aranyos játék, élmény játszani vele. A Dzsungel Könyvét soha nem láttam, de érdekel. Így a játék nem is volt akkora hatással rám, aranyos ugrálós, el lehet játszogatni vele. Kicsit sötét a kép, és nehéz látni, hogy mi hol van. A Hupikék Törpikékkel játszottam régen, az tetszett nekem. Most is jó játék, bár az első pálya elég érdekes, hogy a törpék az ellenfelek, de az utána levő erdő már sokkal érdekesebb. Majd ezt is végigjátszom.

Úgyhogy most ennyi, de még nincs vége, remélem, hogy a MondoConon találok The Legend of Zelda: Ocarina of Time part 2 mangát. És a jegyet is megvettem magamnak a SakuraZakában. Van még nekik jónéhány, úgyhogy aki még szeretné megvenni, egyáltalán nincs lemaradva.

Kedden voltunk bagszival a WestEnd-ben a Media Markt-ban, és miközben nézelődtünk a Disney DVD-k között, beszélgettük, hogy melyik rajzfilm milyen. Régen sokat megnéztem egyébként moziban, de kettő kimaradt az életemből a régi időkből: A Dzsungel Könyve és a Szépség és a Szörnyeteg. Egyiket sem láttam, csak elképzelésem van, hogy milyen lehet. Viszont, aminek örültem, hogy van Aladdin DVD 1000 forintért. A 2 lemezes extra változat, azzal már korábban is szemeztem. Kb. 2 hete vásároltam az Europarkban az Intersparban kaját, és úgy döntöttem, hogy ha lesz lehetőségem, akkor a Saturnban megveszem az Aladdin DVD-t. De láttam, hogy 1.700 forint, az sok. Én max. 1.500 forintot adnék érte. És a Media Markt-ban 1000 forint volt, ezért nem azonnal, de beszereztem.

[caption id="attachment_4782" align="aligncenter" width="500"] Aladdin & Kung Fu Panda[/caption]

Teljesen meg vagyok lepve, az én egyszerű LCD TV-men milyen szép a kép, csodálatosan felújították, úgyhogy már csak emiatt is megérte megvenni. A filmről alkotott véleményem meg az évek során nagyon sokat változott. Ugyanis én már akkoriban, 1992-ben láttam moziban, és az az igazság, hogy nekem akkoriban nem tetszett. Ennek merő önbizalomhiány az oka, emlékszem, hogy olyan gondolataim voltak akkor, hogy én úgysem leszek ilyen, nekem úgysem lesz ilyen szerelmem, stb. stb. Én 1992-ben 6 éves voltam, és hogy milyen az, hogy egy kisgyerek így gondolkodik, azt inkább ne firtassuk, a lényeg az, hogy mára teljesen másképp látom a dolgokat. Ez részben fakad az érzelmi intelligencia fejlődéséből, másrészt úgy érzem, hogy az elmúlt idők során (már 20 év O_O) sokat dolgoztam azért, hogy megtaláljam önmagam, ennek köszönhetően most már úgy gondolkodom, hogy ha átvitt értelemben is, de ezt a szerelmet bárki megélheti, a repülőszőnyeg pedig az egymás iránt érzett tiszta érzelem, mely nagyon szép helyekre repít el minket.

Érdekes, hogy a SNES játékot mindig is nagyon szerettem. És nagyon eljött az ideje, hogy meglegyen nekem is. Szeretnék minél több Disney játékot magaménak tudni. Perpillanat 5 jut eszembe:

• The Magical Quest: Starring Mickey Mouse
• Mickey Mania
• Aladdin
• The Lion King
• The Jungle  Book

Aki tud még, SNES Disney játékot, az jelezze. Ebből nekem az Magical Quest van meg. Iszonyú jó játék, a mai napig nagyon szeretem játszani. Rövid, de minden egyes pillanata élvezetes.

Holnapután megy ki anyám Angliába a nővéremhez, és a héten a nővérem megkért, hogy vigyem el neki a Kung Fu Panda 1 és 2 DVD-ket, hogy a fia hadd halljon egy kis magyar nyelvet. Megírtam neki, hogy megvan nekem az első rész eredeti DVD-n, azt ugyan nehéz szívvel, de odaadom nekik. Szerettem a filmet, és megért 1000 forintot, de ma manapság már nemigen lehet kapni. Az enyémet még ősszel vettem, azt is úgy kerestem már. Szerintem már nem hozzák forgalomba. :( Na mindegy, ha esetleg vaterán megtalálom, akkor bepótolom magamnak. A Kung Fu Panda 2-ért még sokallom a 3000 forintot, úgyhogy bocsánat a kijelentésért, de azt kiírtam DVD-re. Meg is néztem ma. Eleinte azt hittem, hogy rossz filmet nézek, mert ilyen furcsa rajzolású pávákat láttam. O_O De amikor mondták, hogy el akarják foglalni egész Kínát, akkor tudtam, hogy jó helyen járok. Nagyon érdekesnek tartom, hogy egy páva a főgonosz. Ha őszinte akarok lenni, nem sok maradt meg bennem az első részből, de aranyos film volt, bár a komolyság, és a fő mondanivaló itt-ott csorbult, és igazából nem nagyon kötötte le a figyelmemet, nem is tudom, hogy miért. Pedig a vége szép volt. Az nem tudom, hogy mennyire biztos, de a film legvége elárulta, hogy lesz Kung Fu Panda 3.

Disney DVD-k terén is szeretnék erősíteni, nem hittem volna, hogy ennyire szépek felújítva ezek a rajzfilmek. A Macskarisztokraták lesz a következő, az nagy kedvenc, és most is nagyon jó nézni, tavaly megnéztem egyszer, arra rászánnám az 1700 forintot. Meg nemrég láttam, hogy az első Oroszlánkirály is megjelent DVD-n. Nagyon jó lenne azt is beszerezni, de 3000 forint. T_T Várok egy kisebb árcsökentést. Mostani fejemmel azt gondolom, hogy szerencsés időben voltam kisgyerek, hiszen ilyen rajzfilmeken nőttem fel.

Még nincs végigjátszva a Zelda Ocarina of Time 3D. Szakaszosan veszem elő, ahogy rámjön. Ma a Fire Temple-t csináltam, hát az valami rettenetes. Na nem negatív értelemben, de valahányszor a Tűz Templomában vagyok, már-már rituálé-szerű az, hogy az 5. emeletről lezuhanok az 1. emeletre. Tudjátok, az a rész, amikor egy szűk lépcsőn kell körbemenni, hogy eljuss a Megaton Hammer-t rejtő ládához. Minden egyes alkalommal lezuhanok, ez most sem maradt ki. És emlékszem, hogy amikor legelőször estem le, akkor szinte szó szerint fizikai fájdalmat éreztem a lábamban, annyira átéltem Link szenvedését, bár ő csak egy egységnyi (egy szív) erőt vesztett el, bízvást mondhatom, hogy a való élet nem lenne ennyire kegyes hozzá. Viszont a főellenség az egy nagyon érdekes csata. Volvagia, a tűzsárkány, már akkoriban is írtam róla, hogy nem annyira nehéz, de egyszerre sok életerőt vesz el. Én többször meghaltam nála. És az az érdekes, hogy a végén. Az elején nagyon koncentrálok, viszont, ha a végefelé megsebez egyszer, és látom, hogy elment 3 egységnyi életerőm, az olyan szinten elbizonytalanítja a játékomat, hogy kapkodok (pontosabban csapkodok a kalapáccsal) jobbra-balra, és utána borítékolt tény a halál. Ez van, de még mindenképp megpróbálom, és utána jön az általam (pozitív értelemben) imádott Water Temple!

A napokban ismét egy régi klasszikust néztem meg, az Oroszlánkirályt. Én még anno láttam, 1994-ben moziban, és tisztán emlékszem, hogy bár nagyon tetszett, de annyira bennem maradt Mufasának a sikolya, ahogy Zordon lelökte, hogy utána már csak félve néztem meg VHS-en később. De tényleg nagyon durva lett, iszonyat jól megcsinálták azt a jelenetet. Persze most 16 évvel utána, azért nincs már olyan nagy hatással rám, de tényleg nem volt semmi megélni.

De milyen érdekes, hogy a régi Disney rajzfilmek is éltek a Hollywood-i klisékkel, hogy a jó mellett a főgonosz általában igen közel van, meg kellenek poénos szereplők, akik egy kicsit lazítanak a történetmeneten, de itt annyira jól meg lett csinálva, hogy nem csoda, hogy Oscar-díjas lett ez az alkotás.

Igazából azért vetettem rá magam, mert ebből a rajzfilmből is készült egy nagyon jó Super Nintendo játék. Meg kéne azt biza szerezni. De furcsa egyébként, emlékszem, hogy a játékban nagyon kiemelték, ahogy Szimba az állatok kereszttüzében megy a tiltott helyre. Kár, hogy kölcsönzés erejéig birtokoltam a játékot, nagyon szívesen játszanék vele.

De érdekes, hogy rajzfilmadaptációk nagy részét hasonlóan Mario-alapon csinálták meg, tehát pályákon kell végigmenni, ellenfelek fejére kell ráugrani. Nem annyira hosszú játékok, mégis rendkívül élvezetesek. Ezek a játékok is nagyban hozzájárultak nálam, hogy igazán naggyá tegyék az SNES korszakot.

Tegnap átjött hozzám bagszi, mert kölcsönkért tőlem vasalható gyöngyöket, ugyanis ő és Csibi kitalálták, hogy a Pokémon TCG napra minden egyes résztvevőt megajándékoznak egy apró ajándékkal. Mindenben támogatom őket, úgyhogy, úgy kiválogatta, ami kell neki. A TCG nap a tervek szerint január 29-én szombaton lesz a Holdfényben.

Miközben szedegette össze a gyöngyöket, megkérdezte, hogy nem akarok-e én is átmenni Szeliékhez Pokémon Rumble-özni. Eleinte nemigen füllött rá a fogam, de amikor mondta, hogy Szeli ismer engem, ugyani ő Gladkathie a Gamer365-ön igencsak kikerekedett a szemem! O_O Hát mondom, magamban, nem semmi. Ő az a lány, aki a egy időben (talán 2008-ban) a Gamer365-ön igen aktív volt. Nagy Nintendós, tipikusan az a lány, aki nem kifejezetten érdeklik a nagy belsős információk, de iszonyatosan lelkes játékos. És ahogy így beszélgettem vele privátban, egy jófej, értelmes csajt ismertem meg benne, aki nagyon szeret játszani. Csak aztán eltűnt... Mint kiderült tegnap, bagszi csábította el a bagszipokéhoz. Én is nagyon szeretlek bagszi! :P

Miután megcsináltunk itthon mindent, amit kell, elindultunk. Először kínaiban kajáltunk, majd elmentünk a Deák térre, ott találkozunk velük. Nem tudtunk azonnal találkozni, mert Kathie-nak (nekem ő már csak Gladkathie marad. :D) fogászatra kellett mennie, szegénynek fúrták a fogát. Addig szétnéztünk a Deák téren. Bementünk egy papírboltba, itt találtam 2011-es falinaptárat, és mivel még úgyse vettem, ezért itt ezt megtettem. Kettőt is vettem. A Budapest naptáron olyan szép képek vannak, hogy nem bírtam otthagyni. A kölyökcicás naptárnak meg egyszerűen nem bírtam ellenállni. 295 forint volt darabja, ilyen kisebb méretű. Most itt a gépem felett van a macskás naptár, amint mászik a gerendán. Annyira édes. :) Egyszerűen imádom a macskákat. Még egy könyvesboltba benéztünk, amikor Kathie barátja Tibi telefonált, hogy elindultak a Kálvin tértől, úgyhogy irány a hármas metró megállója. Meg is érkeztek. Kathie tökre úgy néz ki, mint a Gamer365-ös avatarján, ugyanis a saját fényképét használta avatarnak. Nagyon jó fej, örülök, hogy élőben is megismerhettem őt. Csak szegény, kicsit sejpített, mert az injekció zsibbasztó hatása még nem múlt el. :D Elmentünk a Holdfénybe, mert meg akarták kérdezni, hogy az Animekarácsony Pokémon TCG-s nyereményüket hogyan vehetik át, ám az illetékes nem volt bent. És most intézte bagszi a TCG napot, a Holdfényesek támogatják. Ekkor lementünk a pincébe, itt mutatta meg bagszi nekünk azt a rengeteg mindent, amit a Mint a TV-ben játékboltban vásárolt. Pokémon TCG-k paklik 1000 forintért, Boosterek 300 forintért. Negyedáron a Holdfény árához képest. És EREDETIEK!!! Bár annyira nem izgat már a Pokémon TCG, de erre én is rácsodálkoztam, hogy ez igen! Ez jó vásár volt. Vett 28 Boostert, és 2 paklit. Ez a Holdfény árához képest 41.600 forintba került volna, de ő csak 10.400 forintot fizetett értük! :D Nagyon irigyeltem érte. És ahogy így néztem a kártyákat, megjött a kedvem a játékhoz. Tibivel nyomtunk 2 meccset, mind a kétszer csúnyán lealázott! T_T Nem volt valami erős paklim. Még megvártuk, amíg bagszi és Kathie befejezik a körüket, aztán mentünk is tovább, mert már 18 óra is elmúlt. Elmentünk Kathie-ékhez ott Pokémon Rumble-öztünk. Nagyvárad térnél szálltunk le, ilyen régies házban lakik. Nagyon szép Nintendós gyűjteménye van, tényleg szeret játszani. Először megmutatta nekünk a Monster Hunter Tri-t Wiire, nagyon jól néz ki. Bár maga a téma engem annyira nem izgat. Aztán álltunk össze négyen Pokémon Rumble-özni. Én jó játéknak tartom, tetszett, de nem az a játék, melybe annyira belefeledkezek, hogy azt egy életen át megemlegetem. Csak jó volt. Aztán Brawloztunk egy kicsit. Kathie-nek hiányzik egy jópár karaktere és pályája, de korlátozott lehetőségek mellett is jót játszottunk. Már lassan negyed 9 volt, amikor bagszival mi mentünk. Láttam, hogy Kathie-nek megvan az Aladdin SNES-re. Kölcsönkértem tőle a játékot... Hát én ezzel gyerekként nagyon sokat játszottam. Bagszival elmentünk a metróhoz, én továbbmentem a Határ útig, majd kis idő után hazajöttem.

És ma bekötöttem a Super Nintendót a TV-be, és kipróbáltam az Aladdint. Az a sok régi emlék... Akkoriban is volt nagyon sok rajzfilm-adaptáció, a Capcom és a Virgin csak úgy zúdította ránk őket, de a minőségük... Valami eszméletlen jót játszottam a játékkal, nagyon élveztem! És annyira visszahozta azokat a régi időket, amikor jártam a Békéscsabai 576-ba, és kikölcsönöztem SNES játékokat. Istenem, az akkori konzol-élet... Mennyire más volt! Nem az volt, hogy cikiztük egymás gépét, egyszerűen csak élveztük a játékot! Mert akkor volt mit élvezni! Igaz, akkoriban sok Disney játék a Mario alapján készült, ugyanis rá kell ugrani a fejekre, meg hasonlók. De a grafika, a zene, hát az valami eszméletlen! És hány jó Disney-adaptáció jött SNES-re az Aladdin mellett! Oroszlánkirály, Dzsungel könyve, Magical Quest, Starring Mickey Mouse, és még lehetne sorolni!

Eszembe is jutott, hogy én milyen rég nem láttam az Aladdint rajzfilmet! Elhatároztam, hogy ma Disney-estet tartok, és megnézem a rajzfilmet még egyszer. ^^