Márciustól pénteken is van bolhapiac a békéscsabai Tesco parkolójában. Ez eszembe se jutott, csak akkor esett le, amikor láttam, hogy vannak árusok kint. Mintha többen is lettek volna, mint általában, de már az első árusnál láttam, hogy vannak műszaki cikkek, és ha nem is volt nála mini-hifi, de találtam több CD-s rádiómagnót, és volt egy márkásabb is, ami komolyabban érdekelt. Olyan 5.000 forintra saccoltam az árát, de nagyot néztem, amikor mondta az eladó, hogy 2.500 forint. Ekkor megkértem, hogy tegye félre, mert veszek ki pénzt érte. Szerintem azt hitte, hogy le akarom rázni, mert ő maga ajánlotta fel, hogy 2.000 forint, és ez az utolsó ár. O_O Túl van tárgyalva. Elmentem a pénzért, kifizettem, és kérésemre félretette addig, amíg, bevásárlunk a Tescóban. Visszamentünk érte, hazahoztuk, és szerencsére, ezzel majdnem minden rendben van. Anyám gyanakodott, mert ennyiért nem hitte, hogy mindene jó, de azt mondta, akkor sem visszük vissza, ha csak a rádiója jó, mert akkor is megéri neki a 2.000 forintért. Azzal minden rendben van, kipróbáltuk a CD-t is. Az elején érdekes volt, ilyen népmesei elem, hogy hol szólt, hol nem szólt, de egyre hosszabb ideig szólt, majd teljesen jó lett. Gondoltam, hogy csak a hideg, párás levegő kicsit betett neki. A kazettája viszont nem jó. Nem forgatja a kazettát, akkor sem, amikor gyorsan tekerném, csak egy halk, furcsa hangot ad ki magából, mintha valamibe beakadna. Hétfőn elmegyek egy szervizbe, megkérdezem, hogy mennyiért javítaná meg, és ha olcsón meg tudja csinálni (ha meg lehet egyáltalán), akkor otthagyom neki. Szeretném, ha működne, én örömmel használok kazettát a mai napig. Örülök neki, hogy így sikerült ezt megtalálni.

A készülék sorozatszáma meglepően ismerős volt: PHILIPS AZ 1202, mintha ezt láttam volna egy kazetta borítóján. Meglett: A Baby Sisters: Hoppá!!! albummal együtt volt egy nyereményjáték, ahol PONTOSAN ezt a készüléket lehetett megnyerni. Besírtam ezen. XD Ilyen CD-s rádiómagnót is szerettem volna, ezt a saját lakásomban a konyhában használnám. Ezért szeretem nagyon a '90-es évek műszaki cikkjeit, mert a márkás magnók kiválóan szólNak, és a dizájnban is első osztályúak. És mivel 1998-ból ismertem meg ezt a készüléket, ezért avattam fel Okui Masami: Do-can CD-jével, hogy egy még autentikusabb legyen az élmény. :D

Úgyhogy nagy a boldogság errefelé. Nem hittem volna, hogy valaha ismét ennyire élvezni fogom a német nyelv tanulását. Azt is nagy örömmel csinálom, mert visszaszereztem az énemnek egy számomra nagyon kedves részét, és ezzel a magnóval még egy vágyam teljesült. Természetesen, nincs megállás, tovább előre, még nagyon sok tennivaló van!

Nos, több szempontból is kellemes tapasztalatról is szeretnék beszámolni: Veszik a vaterán az általam kirakott CD-ket. Így gyűlik a pénz, bár nem titok, hogy ebből a pénzből vettem meg hétfőn a START! német nyelvkönyvet, amiből élvezet tanulni. Újra imádom a német nyelvet, és azon vagyok, hogy akár felsőfokú nyelvtudásom legyen! De igyekszek a lehető legkevesebbet költeni, egyszer-egyszer kajára legfeljebb, meg amikor volt a Media Markt-os leárazás, akkor vettem 2 DVD-t, egyébként én is teszek félre, gyűlik is a pénz, szerintem hamarosan vissza lehet térni Pestre. A másik oldala: Sokan érdeklődnek a CD-k iránt, és ez számomra azt jelzi, hogy digitális letöltés ide, vagy oda, az emberek igenis vennék a CD-ket, ha megfizethető áron lennének. Ezzel én is így vagyok egyébként. Pár napja írtam a Dal kapcsán Rúzsa Magdiról, hogy mennyire szimpatikus, meghallgattam néhány albumát, és én megvenném azokat is eredetiben, de 3-4000 forint tényleg sok értük. A dalai a mai magyar pop zenéhez képest kétségkívül átlagon felüliek, (bár nem nehéz megütni, ezt a szintet) érzem bennük az erőt, mégis hiányzik valami, ami miatt nem érzem azt a katarzist,  ami benne van például a JAM Project: Wings of the legend, vagy Endoh Masaaki: Kankyou Choujin Ecogainder dalokban. Ezért sokallom érte a 3000 forintot, egyébként nagyon becsülöm, hogy ennyire tartja azt a színvonalat, ami mellé letette a voksát, amikor elkezdte a Megasztárban.

[caption id="attachment_6641" align="alignright" width="300"] Mizuki Nana[/caption]

Mizuki Nanának van még olyan kisugárzása, és mosolya, ami önkénytelenül is mosolyt csal az arcomra, és pozitív érzésekkel tölt el. Meg amit egy-egy interjújában láttam, amilyen megnyilvánulásai vannak, nincs még egy ilyen nő a világon.

Több Nintendós ismerősöm is próbálkozik Nintendós Papercraft-tal, és szöget ütött a fejemben, hogy miért is ne próbálkozhatnék meg vele? Az utóbbi időkben fejlődött a kézügyességem a csomagolásnak köszönhetően, és utánanéztem tegnap este, hogy lehet ilyet csinálni. Biztosan nem fog sikerülni elsőre, de ha csak ezen múlna a pesti létem, amíg nem találok munkát (akár azon túl is), akkor megtanulnék ilyet csinálni. Szerintem el lehetne adni őket, mert kint van egy a vaterán, sokan nézik, de nyilván, ha eljutnék odáig, hogy eladható legyen, akkor jóval olcsóbban tenném ezt. Én maximum 3000 forintért adnám, és olyan 1.500 forintos kikiáltási árral kezdeném.