TOKYO DIVE

Szinte nincs olyan JAM Project album, melyen az első- vagy a címadó dal ne a barátság és az összetartozás fontosságáról szólna. Ezeket mind Kageyama Hironobu írja, és szinte mind kaptafára készülnek zeneileg és szövegileg. De egy idő után, mintha Kage-chan is érezte volna, hogy ugyanazt írni egy kicsit másképp az nem vall nagy zeneszerzői képességre, ugyanis fokozatosan áttért a rockos hangzásból az elektronikus zene felé. Az új dalok már sokkal kevésbé a rock stílusba sorolhatók, inkább powerful trance-nek mondanám (már ha létezik ilyen, de az biztos, hogy az erőteljes hangzás megmaradt). A TOKYO DIVE is ilyen. Annak ellenére, hogy írtam korábban, hogy egyre inkább igényem van az élő zenére, ez a dal mégis helyet kapott a listán, mert elképesztően hangulatos, és ebben is ugyanúgy érződik az összetartozás ereje a tagok között, mint bármelyik korábbi ilyen típusú dalukban. Itt-ott még a hangjuk is el van torzítva, ezzel csak futurisztikusabb lett a zenei hangzás. Ez pozitívum nálam, ugyanis ez a dal azt jelzi számomra, hogy a jövőben is fontos lesz a barátság, nem feltétlen veszik át a gépek meg a technológiai szingularitás a hatalmat felettünk. Erre utal a videoklip is, érdemes megnézni. Az egész TOKYO DIVE turnét ezzel a ruházattal vitték végig.