Tegnap este beruháztam egy 8 GB tárhelyű Pen Drive-ra. Természetesen ez is Philips márkájú. Ezt arra vettem, hogy egyrészt zenéket zenelejátszó eszközön hallgassak, másrészt kisebb dolgok (pl. nyomtatnivaló, tananyag) nálam legyen Pen Drive-on, ha máshova kell, vagy máshonnan kell haza. Tehát ez lesz az a Pen Drive, amit magammal viszek mindenhova. Zene terén meg olyanokat tennék rá, amik már nem jelentek meg CD-n (tehát legújabb zenék), vagy nincsenek meg eredetiben. Tettem is egy próbát, rátettem Hayashibara Megumi: Slayers MEGUMIX albumát, és kiválóan működik a Philips CD-s magnómon.

Nem egy előnyös kép, de csak mivel eléggé hátul van az USB bemenet, ezért csak úgy tudtam egy olyan képet csinálni, ahol látszik, hogy a Pen Drive a magnóra csatlakoztatva, és a kijelzőn is látszik az egyes szám. Mindenesetre rendben lejátsza, úgyhogy örülök neki.

Mondjuk akadt egy kisebb bonyodalom, mert anyám is megkért arra, hogy tegyek az ő Pen Drive-jára is zenét, amiket szeret, és tudja hallgatni. Örömmel, rá is tettem egy albumot, amit szeret, csak azt a Pen Drive-ot sehogy nem tudta a magnó lejátszani. Integral 4GB-os Pen Drive-ról van szó. Sokáig nem is tudtam, hogy mi a baj, csak amikor vettem a Philips-et, akkor gondolkodtam el azon, hogy lehet, hogy az Integral fájlrendszere rossz? Eszembe jutott, hogy anyám TV-je, a Blaupunkt egyszer kiírta, hogy FAT32 fájlrendszerű külső merevlemezzel tud kommunikálni. Megnéztem az Integral Pen Drive fájlrendszerét, az NTFS-ben volt. Sejtve, hogy ez lehet a baj forrása, gyorsan átmentem rajta FAT32-vel, rátettem egy albumot, azt már rendben lejátszotta. Ezek szerint vannak eszközök, melyek csak a FAT32 fájlrendszerű USB Stickkel tudnak kommunikálni. Most már ezt is tudom.

Kíváncsiságból megnéztem, hogy hol van a Philips importőri irodája, raktára. Rajta van a papíron, hogy Curieweg 15, Alphen aan den Rijn, kíváncsi voltam arra hogy mennyire van messze attól, ahol laktam Alphen aan den Rijn-ben, amikor ott töltöttem a hétvégét. Hát, én a város egyik végében voltam, a raktár pedig a másik végén van. A vasútállomás van félúton, és még onnan is sokat sétáltam a szálláshelyre. Arra már nem voltam, de ahogy elnéztem, a Curieweg-en több raktárépület is van. Lehet, hogy ott könnyen találnék munkát, ha Hollandiában lennék, a Philips-nek meg szívesen dolgoznék.

Sajnos a költözés alkalmával elvesztettem a SanDisk 128 GB Pen Drive-ot, amit leginkább azért sajnáltam, mert azon volt rajta az összes Játék határok nélkül adás. Pótolni ma már nem nagy szám, hiszen az nCore őrzi a régi adásokat, meg is vannak, csak azért sajnáltam, mert annak különleges eszmei értéke van, és azért még most sem igazán tartunk ott, hogy annyira könnyű legyen a 128 GB Pen Drive-ot venni. De erre most mégis adódott lehetőség, hiszen a Philips-nek van a FM12FD75B 128GB Pen Drive-ja, ami olcsó. Az AQUA-ban 8.490 forint, hát ez jöhet. És ma meg is jött.

Nemcsak azért örültem nagyon neki, mert Philips az egyik elsőszámű műszaki cikket gyártó cég nálam a Sony mellett, hanem nagyon tetszik a színe is, hogy fehér-sárga színű. Na meg hát a Philips holland cég, és mint tudható rólam, Hollandia a z általam legmenőbbnek tartott európai ország. Ráadásul mint a hátoldaláról megtudtam, a Philips termékek forgalmazója, a Leli Group Holding B.V., melynek irodája Alphen aan den Rijn-ben van. Hát, csak nem pont ott voltam februárban, és valósággal beleszerettem a városba? Ez még egy sokkal nagyobb ok arra, hogy Philips párti legyek műszaki cikkek terén.

Csak ez a csomagolás... Nem akartam azt megcsinálni, hogy ízekre szedem szét a papírt, ezért fogtam egy tompább kést, lágyan beleszúrtam a műanyag tartójába, úgy, hogy a kés pengéje a Pen Drive alá menjen, és az ne sérüljön meg. Így szép lassú mozdulattal kivágtam a műanyag részt, és sikerült úgy kiszabadítani a Pen Drive-ot, hogy annak se lett semmi baja, és a papír is megmaradt.

No, de nem(csak) a Philips iránti szerelmemből vettem ezt a Pen Drive-ot, hanem azért is, hogy ISO-ként erre kerüljön fel a Windows 10, és innen újra telepítsem. A történet: Január óta van egy ASUS X553M típusú laptopom, a bátyám szerezte Angliából, felújíttatta, és odaadta nekem. Mondjuk a "felújíttatás" erősen virágnyelven van megfogalmazva, ugyanis az akkumulátor teljességgel használhatatlan (csak áramról működött), a processzor meg rettenetesen gyenge volt benne. Ha elindítottam a diep.io-t a böngészőből, és szinte semmi mást nem tudtam a gépen csinálni, úgy belassult az egész. Gondolkodtam rajta, hogy esetleg ha veszek bele akkumulátort, és szépen lassan nekiállok fejleszteni, akkor kihozhatok belőle egy jó laptopot, de aztán oda jutottam magamban, hogy túl sokat kell rá költeni, és nem ér meg ennyit. Inkább az asztali PC-met fejlesztem. Az egyetlen pozitívum benne az az SSD ami utólag került bene, egészen pontosan 120 GB. Hetekig vacilláltam vele, hogy kivegyem-e belőle, vagy hagyjam benne, jó lesz még a laptop valamire, aztán a héten úgy döntöttem, hogy végül kiveszem az SSD-t belőle.

Ez sem volt egyszerű menet, ugyanis 10 csavar tartotta alul, ezeket ugyan semmiség volt kicsavarozni, de aztán a laptop alját még ki is kellett pattintani a helyéről, és mivel jó erősen volt odarögzítve, ezért inkább úgy döntöttem, hogy megkérem az egyik unokatestvéremet, aki a számítástechnikában sokkal jártasabb (hardverileg is), hogy segítsen. Bevállalta. Másnap elmentem hozzá, kiszedte, és szerencsére használható asztali PC-ben is. Meg kivette az akkumulátort, hogy ne folyjon ki. Az majd bekerül egy elemes szelektív hulladékgyűjtőbe. Igazából a laptop kijelzője jó, meg a bemenetek is (tehát az alaplap), ezért bár nem tudom, hogy mennyit ér így, mindenesetre úgy döntöttem, hogy kiteszem Vaterára 1 forintról licitre, aztán legfeljebb jól jár vele valaki, nekem nem kell szórakozni vele. Gyorsan kiderült, hogy kishitű voltam, ugyanis villámsebességgel felment az ára 5.500 forintra. Ott most áll ugyan, de így is nagyon elégedett vagyok.

Beszereltem az SSD-t az asztali PC-be, és az volt az eredeti terv, hogy a HDD-n lévő Windows-t költöztetem át az SSD-be. Erre karaokés-informatikus barátomat, wakát kértem meg, aki TeamViewer segítségével igyekezett tenni a teendőt, de ez sehogy nem sikerült. Egészen pontosan fájlrendszer hiba miatt nem sikerült átmásolni az SSD-re a HDD C meghajtóját. A MiniTool Partition Wizard 11-es verziójával próbálta ezt megcsinálni. Aztán sehogy nem sikerült, végül abban állapodtunk meg, hogy leszedem a Windows weboldaláról a Media Creation Tool-t, azzal kreálunk majd egy Pen Drive-ra egy Windows 10 ISO-t (nincs itthon DVD), és onnan tesszük fel SSD-re az operációs rendszert. Ez sikeres volt, és végül azért is döntöttünk a Pen Drive vásárlása mellett, mert az nekem úgyis kell, aztán a Windowsra már úgysincs szükségem onnan, úgyhogy így történt, hogy lett egy Pen Drive-om.

Persze nincs szerelés affér nélkül, ugyanis waka arra kért engem (szerintem totál feleslegesen, amúgy), hogy húzzam ki addig a HDD-t, hogy biztosan minden fájl az SSD-re kerüljön, ami a Windows-nak kell. A telepítés amúgy nagyon gyorsan ment, de amikor visszacsatlakoztattam a HDD-t, a Windows nem látta a merevlemezt... Azt hittem, kiugrok az ablakon, ugyanis az volt a poén, hogy a BIOS látta a HDD-t, de a Windows nem. Nézelődtünk, mit lehet erre tenni, de nem találtunk rá értelmes megoldást (ahogy általában nem szoktunk, ha informatikai jellegű problémára keresünk rá a neten). Végül waka azt javasolta, hogy cseréljem ki az alaplapon az SSD és a HDD csatlakozóit. Igen, ez a legdebilebb módszer, ami ráadásul be szokott jönni, és a poén az, hogy most is bejött. Szóval ez így lett megoldva. De még mindig nincs vége a bulinak, aztán ugyanis azt kellett megoldani, hogy a HDD "ex-C meghajtó"-jából átvigyem a személyes fájlokat, hogy aztán azt törölni lehessen, és az egész HDD egy partíció legyen. Hát persze, hogy ez se ment simán, ugyanis a jogok az előző Windowsban "maradtak", így azt külön kellett kérni. Hiába mentem rá, hogy megadom, nem akarta megnyitni a "supermario4ever" könyvtárat. Jobb egérgomb, speciális jogok kiosztása sem működött, úgyhogy végülis az történt (természetesen waka hősies közreműködésével), hogy Total Commanderrel adta meg a jogot, így már át tudtam menteni a fájlokat az SSD-re, és ki lehetett törölni teljesen az ex-Windows meghajtóját. A másik meghajtó kiterjesztve, így végre a HDD egy partíciós lett. Ezzel lett vége a bulinak, és lett teljes értékű új Windows-on SSD-n, és egy teljes HDD van külön. 500 GB, lehet, hogy kicserélem 1 TB-sre, de előbb veszek a PC-be jobb processzort, videokártyát, új monitort (mert LG van, és ugye a Philips az igazi), meg vezeték nélküli billentyűzetet és egeret.

A Pen Drive és az SSD azért is jött jól, mert van nekem egy régi (egészen pontosan 2009-es) Fujitsu Siemens külső merevlemezem. Ezt teljesen üressé tudom tenni, és akár ezt is eladhatnám, mert nincs rá szükségem. 500 GB, úgyhogy nem kicsi, ráadásul most is működik, csak nem használnék olyan külső merevlemezt, aminek külön áramforrás kell. Ezért inkább eladom Vaterán. Jó az, ha mindenhonnan jön a pénz, kell a Nintendo Switch-re. Elég az 1 TB Samsung külső merevlemez, annak a PC adja az áramot. Úgyhogy most rendezgetem a fájlokat, majd átkerülnek a régi külső merevlemez adatai az új külső merevlemezre, a régit lassú formázással megformázom, és mehet is.

Így fest egy kalandos SSD-re történő Windows 10 telepítés.

A következőekben több olyan Disney DVD-ről fogok írni, mely a DVD-korszak elején jelent meg. Igazából teljesen spontán jött az ötlet, hogy ezeket is újra megnézzem. Pár napja ilyen "visszarévedésképp" nézegettem a Macskarisztokraták első kiadású DVD borítóját, és kicsit elmélkedtem magamban azon, hogy mennyire más volt a DVD-piac, amikor felfutóban volt még a DVD-formátum, amikor figyelmes lettem egy számomra fontos információra: A DVD-n rajta van a HOLLAND SZINKRON és HOLLAND FELIRAT!!! Azonnal betettem a lejátszóba, hogy megnézzem! Kigondoltam közben azt is, hogy abból a szempontból is hasznos lehet megnézni az első kiadású Disney DVD-ket, hogy lássam, hogy mennyit változott, fejlődött a kép- és a hangminőség. Mások-e a mai DVD-k a régiekhez képest. Meg arra is kíváncsi voltam, hogy a jelenlegi A2-es szintű (alapfokú) holland nyelvtudásommal mennyit értek egy filmből.

Az első meglepetés az volt, hogy a kép meglepően éles, még Full HD TV-n is. Próbáltam kivetnivalót keresni a képminőségen, de csak oda jutottam magamban, hogy ez az egyik legélesebb képű DVD, amit eddig láttam, amióta komolyan figyelem a képminőséget. Aztán rájöttem arra, hogy ez azért van, mert a képarány 4:3-as, így a 720×540-es képarány kisebb területen oszlik el a TV-n, ezért van az, hogy ennyire éles a kép. A 16:9-es képaránynál ugyanis az a helyzet, hogy nem úgy válik szélesvásznúvá a kép, hogy úgy szélesítik ki a képet, hogy nem a függőleges pixelmennyiséget (540) tartják meg, hanem a szélességet. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a 720 aránylik a 16-hoz, és a 9-es arány jön a "magassághoz", ami nem 540 pixel, hanem 405. Tehát, kisebb képet látunk valójában, ezért pixelesedik be a kép HD TV-n. Csak ez nem tűnik fel CRT TV-n, mert a 4:3-as képaránynak köszönhetően ugyanolyan széles marad a kép, míg HD TV-n a kicsinyített kép "terül szét". Ezt így láttam meg. Úgyhogy szélesvásznú képen ugyan többet látunk, de azt valójában lekicsinyítve.

A hang meglehetősen furcsa holland nyelven. Bár ahány külföldi nyelven néztem meg a Macskarisztokratákat (angol, német), oda jutottam magamban, hogy a magyar magasan a legjobb. De valójában ez azért van, mert minálunk a rajzfilm lényegesen később, csak 1994-ben debütált. Tehát nem 1970-ben mutatták be, mint a világ számos pontján. Ezt pedig azt hozza magával, hogy egyrészt maga szinkronfelvétel is jobb minőségű, másrészt a hangzás is újabbnak hangzik. A magyar szinkron egyébként is híres érzelemdús szinkronjairól, és ebben a rajzfilmben a "korkülönbség" miatt ez hatványozottan megmutatkozik. Az évtizedek során érzelemdúsabbak lettek a magyar szinkronok, és ez a dalokban is megmutatkozik. Érdemes meghallgatni egy '60-as évek beli dalt, és egy '90-es évek beli (jobb) dalt, hallható a különbség. Bár az az érdekes, hogy Hollandiába sem 1970-ben jutott el a rajzfilm, hanem 1980-ban. Hogy miért vártak ott vele ennyit, azt nem sikerült kiderítenem, de azt igen, hogy meg akarták tartani a karácsonyi debütálást, ahogy volt eredetileg is volt, így Hollandiában is december 24-én volt először látható a Macskarisztokraták. Viszont lett egy szomorú vonatkozása is a rajzfilmnek Hollandiában, ugyanis Thomas O'Pamacska eredeti holland szinkronhangja, Louis Neefs a debütálás napján balesetet szenvedett, és másnap, december 25-én meghalt. 2008-ban szinkronizálták újra a rajzfilmet, ekkor Thomas O'Pamacska hangját Louis Neefs fia, Günther Neefs adta. Mivel a DVD 2001-2002 körüli kiadású, ezért a régi holland szinkron van rajta. Rátettem a holland feliratot is, mert eléggé nehezen érthető a holland beszéd. Ellenben az írt szöveggel boldogulok, mert a jelen holland nyelvtudásom arra már jó, hogy az ismert szavakból kikövetkezessem a mondat jelentését, ráadásul a némettel való hasonlóságnak köszönhetően több szót is felismerek. Csak hát, ahogy a magyar szinkron és felirat esetében is szokás, a holland esetében is előfordul, hogy teljesen mást most a szinkronszínész, mint ami írva van. Így valójában nagyon keveset értettem a holland beszédből.

Egyébként a kép- és hangminőség már ekkor rendben volt. A hang 384 kbps, a kép is 4-6-8 mbps között váltakozott, mint az új DVD-knél. De eszembe juttatta azokat a DVD-reklámokat, amely tűéles képpel, és kifogástalan hangminőséggel reklámozták magát a formátumot. A valóság ezzel szemben az, hogy a DVD-re is veszteséges formátumban került rá a kép és a hang. Igazából ma már ez nyilvánvaló, mert Blu-ray-en amellett, hogy a kép Full HD-s, a bitrátája 20-25 mbps között váltakozik, a hang meg valami 2200 kbps veszteségmentes... Nem akarok butaságot mondani, ha megnézek egy Blu-rayt megnézem, hogy milyen bitrátája van a hangnak. De visszatérve a DVD-re, a képminőség elsősorban CRT TV-k miatt volt látható tényleg tűélesnek és tökéletesnek, ami pedig a hangot illeti, egy jobbfajta 5.1-es házimozirendszer olyan hangot kreált a DVD-ből, hogy kis túlzással tényleg olyan, mintha moziban lennénk. Ezt a kis "csalást" valójában azért engedhették meg, mert a már a 320 kbps mp3-as zenének is van olyan hangminősége, hogy kevesen hallják a különbséget az mp3 és valamelyik veszteségmentes formátum között. Ugyanez 384 kbps-ben még kevésbé hallható. De veszteséges, mert a veszteségmentes hangminőség valahol 750-800 kbps-nél kezdődik. Ez függ a rippelés minőségétől, és hogy mennyire "hangos" a zene. A nagyon hangos zenéknél 1300 kbps is szokott lenni.

Ennek a kiadványnak érdemes lefényképezni a belső borítóját, mert egyrészt itt vannak azok a fejezetcímek, amiről beszéltem korábban, hogy hiányolok, másrészt a DVD lemezen is kép van, ami számomra szintén egyedivé teszi a kiadványt. Olyan sok extra egyébként nincs a lemezen. Ráadásul nem is értettem sokat belőle, mert a legelején, mielőtt a menübe belépünk, kell megadni a nyelvet, és én itt adtam meg a hollandot. Így az extrák is hollandul mentek, csak mivel nincs hozzájuk holland felirat, ezért csak a szöveget hallottam, amiről mint írtam, nagyon nehezen érthteő számomra. De amit tudtam, azért, azt értelmeztem. A 7 perces "így készült" videó a legkevésbé sem teljes körű. Sokkal inkább a dalok keletkezéséről volt szó. Van egy kis képeskönyv, ami nagyon érdekes, mert az első vázlatokat is megmutatták. Hát, nagyon jól tették, hogy finomítottak rajta, de az elsők képeken lévő macskák inkább ijesztőnek tűntek. De fokozatosan láthattuk, jutottak el a rajzfilm végső állapotáig. Szintén érdekes volt a "kisegér a nagyvárosban" kisfilm, ami hasonló jellegű rövidfilm, mint amit a '90-es években a Walt Disney Bemutatja című blokkban láthattunk, Plútó, Donald kacsa, Mickey egér, és hasonló pár perces rövidfilmek. Ezzel Roquefort-ra reflektálnak, ahogy bemerészkedik a nagyvárosba, hogy szóljon a kóbormacskáknak, hogy Hercegnő és a kiscicák bajban vannak. Rátették még a "Minden ember macska nem lehet" című dalt is, szöveggel, így lehetett énekelni (jelen esetben hollandul). Karaokénak nem mondanám, mert az ének is hallható volt. Végül volt egy rövid, tényleg 4-5 éves gyerekeket megpályázó játék, ahol első körben egy kvíz volt... Na itt végképp meg voltam lőve a holland tudásommal, mert tényleg nagyon keveset értettem a beszédből, így sok esetben csak tippeltem a helyes választ. Maradjunk annyiban, hogy nem megyek lottózni. Egy másik játékban képeket lehet kifesteni. De ez annyira fantáziátlan, hogy ott volt a festék színének a száma, meg rajz részei is meg voltak számozva, így csak sorrendben el kellett számolni 1-től 5-ig...

Azért mindenképp érdemes volt megnézni ezt a DVD-t, hogy lássam a képet. Viszont mostani fejjel azt gondolom, hogy a kezdetekben sem gondoskodtak minden esetben a megfelelő mennyiségű extrákról, hogy igazán minőségi legyen a kiadvány. Ez igazából csak drágítja az eredeti 6.990 forintos árát a DVD-nek, amennyiért adták annak idején. Ez irgalmatlan összegnek számított 2002 körül egy DVD-ért. De a borítóra, a kép- és hangminőségre nem lehet panasz. Nekem igazából nagyon tetszik, hogy kötelező angol és magyar szinkronok mellett helyet kapott rajta a francia és holland. Ezeket a nyelveket azért mégiscsak többen tanulják, így akár nyelvoktató DVD-nek is elmehetne. Ha még a német hang és felirat is rajta lenne, bearanyoztatnám ezt a DVD-t.

Film: 9/10
Kép: 10/10
Hang: 9/10
Extrák: 6/10
Külcsín: 9/10

+ Minden szempontból kiváló minőség
- Kevés extra, ennek fényében nagyon drága volt annak idején

91%

Olvasva a postokat a hollandiai magyar Facebook oldalakon, sajnálkozva látom, hogy sokaknak nehézséget okoz a munkakeresés. Vagy azért, mert átverték, vagy nem talál megfelelő munkát, vagy nincs albérlete, vagy ami még engem is meglepett, hogy azért nem, mert nem beszél hollandul... Na ez még engem is meglepett, simán azt gondoltam, hogy angol nyelvtudással, legalább el tud indulni, de aztán jobban belegondolva oda jutottam magamban, hogy hosszútávon nem lehet meglenni egy adott országban anélkül, hogy ne beszélnénk a hivatalos nyelvüket.

Ugyanez igaz Hollandiára is. Hiába beszélik úgy az angolt, mintha az is hivatalos nyelv lenne, azért ők is a saját anyanyelvükön tudják úgy kifejezni magukat, ahogy számukra ideális. A másik meg sok minden csak hollandul van írva, így igazából csak akkor lehet boldogulni, ha beszéljük a nyelvet. Véleményem szerint legalább A2-es szinttel érdemes kimenni Hollandiába, de minél jobban beszéljük a nyelvet, annál jobbak az esélyeink.

Első hallásra lehet, hogy keménynek tűnik, hogy elvárják a holland nyelvtudást, de ha jobban belegondolunk, teljesen jogos. Ha egy külföldi ide települne Magyarországra a részünkről is jogos elvárás lenne, hogy beszéljen magyarul. Ugyanez igaz a hollandokra is. Másfelől tényleg nagyra értékelik a hollandok, ha beszéljük a nyelvüket.

Hogy népszerűsítsem a holland nyelvtanulást, írok a Magyarországon kapható holland nyelvkönyvekről pro és kontra. Sajnálatos módon sok holland nyelvkönyv nincs, de több könyvből, nem utolsósorban kitartó nyelvtanulással akár a B2-es szintig eljuthatunk. Lássuk hát őket.

PONS - Megszólalni egy hónap alatt Holland

A mai napig ez az egyetlen olyan nyelvkönyv, amiből rendszerezetten, összefüggően lehet tanulni hollandul. Szerencsére jó könyvről beszélünk, kifejezetten jól és érthetően magyarázza el a holland nyelv alapjait. Bár a szókincskészlete meglehetősen sajátságos, mivel a könyv egy rövid történetet mesél el hollandul, és az ezekben található szavakat, nyelvtani szabályokat magyarázza el. Annyiból jó, hogy a szöveg folyamatosan válik nehezebbé, összetettebbé, viszont a sajátságos szókincsének köszönhetően relatíve későn tanulunk meg például a családunkról beszélni. Mivel a hanganyagot holland anyanyelvűek mondják fel, ezért ha utánozzuk a beszédstílust, megtanulhatunk "hollandosan" beszélni.

Az egyetlen negatívum a könyv ára. A doboz, amiben a könyv és a CD van, 6.890 Forint, viszont a könyv kisméretű, B5-ös, és kb. 170 oldalas, és az az extra is, amit letöltés formájában megkaphatunk, nem más, mint a CD tartalma, ami már eleve benne van a dobozban. Ez a része némileg kellemetlen, jó eséllyel a szerzői jogok miatt ennyire drága. A PONS cég a német Klett kiadó tulajdona, és a holland nyelvkönyvet is eredetileg németek írták.

Habár tényleg drága, de ha azt vesszük számba, hogy nemcsak hogy ez az egyetlen olyan könyv, melyből rendszerezetten tanulhatjuk meg a holland nyelv alapjait, de jól is tanít, akkor megéri. Viszont rossz hír, hogy rákérdeztem a kiadónál, jó ideig biztosan nem várható folytatás. A könyv itt rendelhető meg.

PONS - Holland nyelvtan röviden és érthetően

Kiváló kiegészítője a fentebb említett holland nyelvkönyvnek. Részletesebben magyarázza a holland nyelvtant, érdemes kiegészítésként használni, én mindig hozzáolvasok az adott nyelvtani sajátosságról, amiről épp tanulok, ezáltal jobb tudásra tehetek szert. Akinek pedig jobb nyelvérzéke van, az a példamondatokból további nyelvtani szabályokat következtethet ki. Az a tervem, hogy ha befejezem a holland nyelvkönyvet, akkor egyéni módszerrel, ezen kiskönyv segítségével folyatom a tanulást, mivel a B2-es szint a minimum, amit szeretnék tudni hollandul.

Ára 2.290 Forint, és azt mondom, hogy benne lett volna a dobozban, akkor a legjobb nyelvkönyvet vehetnénk meg. De külön is megéri beruházni rá.

PONS - Last minute útiszótár Holland

Tematikusan tartalmaz 2.500 holland szót, mondatot. Ami nagyon jó benne, hogy tipikus holland kifejezéseket is tartalmaz, ezáltal egy kis beszédfordulatot megtanulhatunk belőle. A nyelvtani alapokat természetesen ebben a kiskönyvben is olvashatunk, illetve az adott témához rövid leírást is olvashatunk holland szokásokról, sajátosságokról, mely által könnyebben beilleszkedhetünk közéjük. Habár csak zsebkönyv méretű, de megéri az 1.990 Forintos árát.

LINGEA - Holland nyelvtani áttekintés

És most következzen a LINGEA kiadó által megjelentetett két holland nyelvvel foglalkozó könyve. Az egyik, a holland nyelvtani áttekintés. Az "áttekintés" túlzottan enyhe kifejezés, ugyanis vastagabb, mint a PONS kiadó holland nyelvtani könyve, és ha lehet, még részletesebb. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy aki megtanulja ezt a könyvet, akár C1-es szintű nyelvtani ismeretre tehet szert. Részletesebben magyarázza el a nyelvtani sajátosságokat is, így érdemes annak megvenni, aki komolyan meg akarja tanulni a holland nyelvet. Ára 2.990 Forint, itt megrendelhető.

LINGEA - Holland társalgás

Ez a kiskönyv is részletesebb, mint a PONS holland Last Minute útiszótára, és bár itt is olvashatók országismereti információk, kevésbé olvasmányos. Viszont jó kiegészítés, ha már rendelkezünk némi nyelvtudással, és szeretnénk bővíteni a szókincsünket. Van benne kiejtési ismertető, nyelvtani áttekintés, meg kétoldali szótár, de önmagában nem inspirál nyelvtanulásra. Ára 2.990 Forint, itt megrendelhető.

Kezdők holland nyelvkönyve

A sokak által ismert nyelvkönyvsorozatban gazdag képi illusztrációkkal bővíthetjük a szókincsünket, ami mindenképpen előny, hiszen a legtöbb ember vizuális, ezáltal képek alapján könnyen jegyzi meg azt, amit képen látott, mint csak magát a szót. Ebben a könyvben is olvashatunk nyelvtani, kiejtési alapokról, ugyanakkor ez is olyan, hogy csak ebből nem lehet megtanulni a nyelvet. Hiszen csak szavakat, legfeljebb kifejezéseket tartalmaz, összefüggően csak ebből a könyvben nem tanulunk meg beszélni, írni. Viszont a CD melléklet, vagy újabban MP3 letöltéshez kód segítségével megtanulhatjuk helyesen kiejteni a szavakat, mivel holland anyanyelvű mondja fel. Ez kellemesebbé teszi a 2.990 Forintos árát. A kiadónál már elfogyott, de a Libriben még elérhető néhány példány.

HOLLAND kapd elő

Szintén ismert és kedvelt nyelvkönyvsorozat, mely nemcsak abból a szempontból egyedi, hogy kifejezéseket, sőt komplett mondatokat tartalmaz, hanem szó szerint is le vannak fordítva a mondatok. Így persze teljesen magyartalan mondatokat is olvashatunk, de ez azért nagyon jó, mert könnyebben megtanulhatjuk a holland szórendet, illetve megérthetjük, hogy miért fejezik ki magukat a hollandok, úgy, ahogy. Az alap nyelvtani szabályokat, kifejezéseket ez a könyv is tartalmazza, ahogy egy kis szótár is található a könyv végében. Aki kötetlenül szeretné megtanulni a holland nyelv alapjait, annak ez a könyv az ideális. Ár tekintetében is, mivel 1.492 Forint, és a kiadónál megrendelhető.

Habár kevés holland nyelvkönyv kapható, de a meglévő kínálat változatos, így mindenki megtalálhatja a számára megfelelőt. Vannak egyszerűbb könyvek azoknak, akik a holland nyelv alapjait szeretnék megtanulni, de azok is megtalálják a számításukat, akik komolyan terveznek a nyelvvel. Különösen ajánlott a tudásunknak megfelelő szinten folyamatosan írni összefüggő szöveget, fogalmazást, beszélgetni hollandokkal, illetve minél több holland beszédet hallgatni, hogy szokja a fülünk a holland beszédet. A holland nyelvet ugyanis nehéz kihallani. Elsősorban a kiejtési sajátosságok miatt, másrészt a nem hangsúlyos szótagokat gyakran elhadarják, elharapják, ami szintén megnehezíti a hallott szöveg értését. Harmadrészt, meg annak ellenére, hogy Hollandia kicsi ország, van külön északi és déli nyelvjárás, melyeknek további kiejtési sajátosságaik vannak. A beszéd értéséhez különösen ajánlott holland nyelven nézni filmeket. A kezdetekben mehet holland felirattal is, hogy lássuk, hogy szavakat hogy mondanak ki. Érdemes olyan filmet nézni, amit már többször láttunk, mert ha ismerjük a magyar szöveget, az tovább segít a nyelvtanulásban, hiszen jó eséllyel az adott szó vagy kifejezés holland megfelelőjét hallhatjuk a filmben. Illetve bennem egyre érik a gondolat, hogy elkezdjek holland felirattal nézni animét. Hasonlóképpen érdemes online holland rádiót hallgatni. Én a Radio 538-at hallgatom, melyben nemcsak a zenei aktualitások szólnak, hanem sokat beszélnek, így könnyen szokja a fülünk a holland nyelvet. Az is sokat segít, ha holland emberekkel beszélgetünk akár online, akár Hollandiában élőben. Online beszélgetéshez ajánlom az InterPals weboldalát, ahol lehet ismerkedni, barátkozni külföldiekkel. Sokan vannak, akik kifejezetten felajánlják a segítségüket nyelvtanulás terén, lehet velük kommunikálni az anyanyelvükön. Amikor Hollandiában vagyunk, akkor ajánlott minél többet beszélgetni, barátkozni hollandokkal. Személyes tapasztalat, hogy amikor Angliában voltam, akkor kezdtem el magamat otthon érezni ott, amikor elkezdtem angolokkal beszélgetni, illetve elfogadni a szokásaikat, sajátosságaikat. Ez sokat segített abban, hogy beilleszkedjek az angol közösségekbe, és ne érezzem magam annyira elhagyatottnak.

Tehát holland nyelvtanulásra fel, és ne feledjük, hogy soha nem tudhatjuk eléggé a nyelvet!

Hát amióta benne vagyok Hollandiában, és oda tervezem a jövőmet, azóta mintha megtalált volna a jószerencse, hiszen sorra jönnek össze a dolgok. Jól megy a nyelvtanulás, talán összejön egy új párkapcsolat is (bár erről még korai komolyan beszélni, de jól állnak a dolgok), illetve ami meglepett, hogy felvettek a Hollandiai magyarok weboldalára cikkírónak. Ma kaptam meg az E-mailt, totál meglepődtem, és nagyon megörültem neki.

A Facebook oldalukon hirdették meg a lehetőséget, én meg úgy voltam vele, hogy teszek egy próbát. Csak akkor biztos, hogy nem sikerül, ha meg sem próbálom. Kicsit késve érkezett meg a válasz, mert a főszerkesztő elmondása szerint sokkal többen jelentkeztek, mint amennyire számítottak, és végül én lettem a három közül az egyik, akit kiválasztottak. Alig akartam hinni a szememnek, hihetetlenül örülök neki.

Az első hónap tesztidőszak lesz, ekkor jóváhagyással kerülhetnek ki a cikkek az oldalra, és ha beválok, akkor lehetek teljes értékű cikkíró náluk. Referenciaként megmutattam nekik az ide írt holland élménybeszámolómat, illetve megírtam, hogy elsősorban könnyedebb, személyesebb cikkeket írnék, illetve írnék a holland nyelvről is. Azért tartom ezt fontosnak, mert az igaz, hogy Hollandiában nagyon jól lehet boldogulni az angol nyelvvel, hiszen sokan beszélik a nyelvet, de egyrészt azért sok minden csak hollandul van kiírva, másrészt meg nagyra értékelik a hollandok, ha egy külföldi az anyanyelvükön beszél, harmadrészt meg abban bízok, hogy ha tudok legalább B2-es szinten hollandul, akkor sokkal könnyebben találok ott jobb munkát.

Írtam ugyan, hogy mik az elképzeléseim a munkavállalással kapcsolatosan, de az csak egy ideális eset. Valójában sejtem, hogy nem mézzel folyó kánaán fog várni, ha kimegyek Hollandiába, és nem fognak tárt karokkal várni a munkaerőpiacon. Ott is, mint minden országban, a külföldi az "alja" munkával kezdi. Ez a realitás, de azért tanulok hollandul, hogy a lehető leghamarabb kitörjek, és olyan munkát találjak, amit szívesen csinálnék. Szerencsém van, mert egyrészt jó nyelvérzékem van, másrészt tudok valamennyire németül, ebből meg könnyű a holland. Néha írunk is egymásnak egyszerűbb holland mondatokat az egyik holland barátommal (akivel komolyabban tervezek), és egész jól megy. Ráadásul az utóbbi időkben voice chat-elünk is, konkrétan hat nyelven beszélgetünk. Alapvetően angolul, de beleszövünk egy kis németet (ő is tudja a nyelvet), egy kicsit hollandul is, illetve ő beszél nekem kínaiul (mivel félig kínai), anime rajongó lévén ő is tud japánul, én meg néha beszélek neki magyarul, úgyhogy ember legyen a talpán, aki 100%-ig érti a beszélgetésünket. Persze még csak az alapokat tudom hollandul, éppen bemutatkozni, egy-két könnyedebb témáról röviden, tehát a B2-es szintig még nagyon hosszú az út.

De ha így összejönnek a dolgok, akkor nagyon motivált leszek abban, hogy komolyabban tanuljam a nyelvet. Jelen állás szerint komoly lehetőségek állnak előttem.

Hát, mi tagadás, amióta hazajöttem Hollandiából csak azon gondolkodom, hogyan mehetnék ki végleg az országba. Dolgozni, élni, és talán tanulni is, ha kedvem lesz hozzá.

Nos, lehetőségek vannak, méghozzá egészen jók. Aminek nagyon örülök, hogy nem kell megvárnom, amíg befejezem itt az egyetemet, ugyanis távoktatásban is befejezhetem. Amennyit olvastam erről, ez azt jelenti, hogy nemcsak az óralátogatás alól ment fel, hanem akár a vizsgákat is tömbösíthetem, így nem kell többször hazautazni. Egyébként is azt tapasztaltam, hogy a tanárok nagyrésze segítőkész, így ezzel nem lenne gond. Így pedig megtehetem azt, hogy ha minden összejön, akkor még a nyáron kimehetek Hollandiába. Folyamatosan fogom nézni, hogy hol érdemes munkát keresni, milyen jó munkák vannak. Folyamatosan kezdem el keresni, bár aktuális csak júniustól lesz, mert ezt a félévet még megcsinálom az egyetemen. Utána lényegében bármikor kimehetek, hiszen iskola szeptemberben folytatódik.

Talán abból a szempontból jók az esélyeim, hogy egész jól tudok angolul és németül, így a nyelvtudást igénylő munkák nem okoznának problémát. Illetve szeretnék megtanulni hollandul is, azt olvastam, hogy bár a hollandok alapvetően beszélik az angolt és németet, de nagyra értékelik, ha egy külföldi beszéli a nyelvüket. Talán azért is érdemes lenne most elkezdeni munkát keresni, mert ha egy mód van rá, szeretném elkerülni az ilyen tipikus külföldieknek szóló munkákat (konyhában mosogatás és társai), így ha jobb munkát szeretnék, azt érdemes idejében elkezdeni keresni. Persze nem arról van szó, hogy semmi szín alatt nem vállalnám el, nyilván, ha nem adódik más, akkor jöhet, de nemcsak arról van szó, hogy szívesebben végeznék el egy olyan munkát, amiben jól érzem magam, hanem hosszútávon bevállalnám azt, így fixen lennék egy helyen.

És hogy hol élnék? Mivel Alphen aan den Rijn-ben voltam, és nagyon is tetszett a város, ezért sokat gondolkodtam azon. Ami ott van, azzal elégedett lennék, egyetlen hátránya van: A közlekedés. A vasút kizárólag átmenő fogalmat biztosít Leiden és Utrecht között, illetve Goudába jár vonat. Busz is csak Amsterdam Schiphol repülőtérre megy közvetlenül. Tehát, ha Amsterdamban találnék munkát, akkor problémás lenne a bejárás. Akkor inkább Leiden lenne az ideális város, ahol lakhatnék. Innen van közvetlen járat Amsterdamba, üzletek terén is több a lehetőség, ráadásul nagyon hasonlít a fővárosra. Az utóbbi években egyre többen költöznek ki a környező kisvárosokba, többek között Leidenbe, mert a lakhatás nagyon drága Amsterdamban. Úgyhogy már csak ezért sem élnék a fővárosban. A legjobb alternatíva Leiden tűnik, de ha úgy alakulna, hogy Utrecht-ben találnék munkát, akkor boldogan laknék Alphen aan den Rijn-ben is. Onnan kb. 35 perc vonattal Utrecht Centraal.

Persze ezek csak kezdet jövőképek, hogy valóban tudjam, hogy mik a lehetőségeim, ahhoz néhány helyen szét kell néznem. Kezdetnek böngésztem a Hollandiai magyarok weboldalt, illetve találtan néhány Facebook oldalt, csoportot:

• Hollandiában élő magyarok - Segítség Hollandiában!
• Hollandiában összetartó magyarok
• Hollandiai munka - friss állások

Bölcs mondás a "Nincsen rózsa tövis nélkül", de ezt olykor nagyon nehéz megélni. Belekalkuláltam, hogy a repülőtéri éjszakázás nehéz lesz, de ami itt történt, az mindent felülmúlt. Az van ugyanis, hogy 0.00 és 4.30 között bezárják az Eindhoveni repülőteret! Amikor éjfél előtt szóltak, hogy zárnak, azt hittem, hogy csak a La Place nevű éttermet zárják be, ahol eltöltöttem az időt, aztán amikor láttam, hogy a földszintről is tessékelnek ki mindenkit, be kellett látnom, hogy itt sokkal rosszabb dolog van készülőben. Tényleg bezárják a repülőteret! Ilyenkor egy helyre lehet menni, a parkoló lépcsőháza az egyetlen fedett hely. Volt olyan, aki hajléktalan módjára a földön aludt. Én inkább kihasználtam, hogy több emeletes a lépcsőház, és felmentem a legfelső szintre, ahol egyedül lehettem.

Ez igazából nem úgy nehéz, hogy nincs fűtés a lépcsőházban, és mi az, hogy elküldenek a repülőtérről, hanem sokkal inkább mentálisan. Nincs körülöttem senki, akit ismerek, a parkolóház teljesen üres, a szél meg még mindig tombol kint, ez hagyott maga után egy elhagyatottság-érzést. Ezzel volt nehéz együtt lenni, de később eszembe jutott, hogy az elmúlt időszakban megélt fájdalom megtanított arra, hogy azt becsüljem meg, ami van, és ne azt hiányoljam, ami nincs. Végig is gondoltam magamban, hogy megvan mindenem, van ennivalóm, innivalóm, és egy kis pénz is maradt, innen nézve nem is annyira rossz a helyzetem. Sokat segített rajtam ez a gondolkodás, jobban viseltem a helyzetet, és az idő is gyorsabban telt. Csakhamar eljött a 4.30, amikor kinyitották a repülőteret, és újra melegben várhattam a gépre. De ezt ezután bele fogom kalkulálni, ha visszamegyek Hollandiába.

Valamit próbáltam ténykedni, de nemcsak hogy fáradt voltam, de fájt a fejem, migrénem is volt, úgyhogy inkább úgy döntöttem, hogy bemegyek az ellenőrzésre, és a belső részen várok a gépre. Ott konkrétan van alvóhely... És el is gondolkodtam azon, hogy ha még előző este megyek át az ellenőrzésen, és a gépre várva töltöm az éjszakát, akkor onnan biztosan nem tessékeltek volna ki. Inkább ezt kalkulálom bele. Azért egy órát tudtam aludni, ami azért egy kicsit segített. Pár perccel azelőtt ébredtem fel, ahogy kiírták, hogy melyik kapunál kell várni a gépre. A gép indulása is problémás volt, hiszen 9.25-kor kellett volna indulnia, és akkor még mindig csak arra vártunk, hogy felengedjenek a gépre. 10 órakor tudott elindulni.

A rossz idő miatt számítottam arra, hogy kellemetlen lesz az utazás, és tényleg az volt. Már felszállás után közvetlen rázkódott a gép. Egyből azt gondoltam, hogy na, épp hogy felszálltunk, és máris annyi. Aztán leszálláskor, a felhők között rázkódott úgy a gép, mintha kátyús úton mentünk volna. Ez megijesztett annyira, hogy azt gondoltam magamban, hogy úgy éreztem, hogy inkább biztonságban lennék, ha megállnánk, és aztán újra elindulnánk, miután megnyugodtam. Hát, ha biztonságban nem is lennék, de a halálom felől biztos lehetek, ha egyszer csak ott a magasban leállítanák a motort. Végül rendben földet ért a gép, de erősen megéreztem, hogy miért is utálok repülni.

Ahogy lehet igyekeztem kijutni a repülőtérről, felszállni a 200E buszra, hazajutni, hogy aludjak, mert nagyon fáradt voltam. Kipakoltam mindent, aztán feküdtem is le aludni. A repülőtéri affértől eltekintve életem egyik legnagyobb élménye volt ez a holland utazás. Lesz ismétlés valamikor júniusban, az hétszentség.

És egyben az utolsó teljes nap. Vasárnap lévén később ébred a város, így én sem siettem. Másfelől meg a szállás 11 óráig szólt, úgyhogy ha már adódott a lehetőség, akkor élveztem a szállás adta kényelmet. Bár mivel sehol senki nem volt 11-kor, jó eséllyel nem lett volna gond, ha maradok még, de inkább elmentem.

De nem is csak azért nem kellett volna sietni, mert későn ébred a város (boltok 12 órakor nyitnak), hanem mert irgalmatlan szél támadt! Konkrétan lépni nem lehetett, biciklisek is szálltak le, és kapaszkodtak, amibe csak tudtak. Mondjuk, mondta tegnap Tukeinon, hogy vihar várható holnapra, de itt a vihar, az tényleg kemény. Narancssárga riasztás volt országszerte. Jellemző Hollandiában is a brit időjárás, de ez a helybélieknek is erős volt. Tehát 12 órakor nyitott a De Aarhof nevű bevásárlóközpont. Azt gondoltam ki, hogy itt eltöltök egy pár órát, de ehhez az lett volna az ideális, ha lett volna valami kajáldás rész, ahol asztal mellett leülhettem volna. Ennek híján csak padra tudtam ülni, így miután vettem magamnak kaját, nem maradtam itt sokáig.

Gondolkodtam azon, hogy hamarabb átmegyek vonattal Eindhovenbe, de mivel a Heuvelben (ottani bevásárlóközpont) sincs ülőhely asztallal, ezért úgy döntöttem, hogy maradok még Alphen aan den Rijn-ben, beülök a McDonald's-ba, eszek Big Mac menüt, és itt töltöm el az időt. Szerencsére anyagiak terén jól álltam, úgyhogy ez belefért. Hollandiában az Albert Heijn-ben egész olcsón lehet vásárolni.

Jó is volt a Mekiben. Kényelembe helyeztem magam, nem siettem sehová, tanultam hollandul.

Hollandiában hollandul tanulni... Esküszöm, minden imádatom a hollandoké, és annyira motivált vagyok most a nyelvtanulásban, hogy akár felsőfokú szinten is megtanulnék hollandul. Ablak mellett ültem, a kilátás is marasztalt.

Egyszerűen gyönyörű város! Már csak egy dolog aggasztott, a beszállókártya. A WizzAir-nél van ugye a mobil beszállókártya, de egyrészt nem biztos, hogy Eindhovenben lehet-e érvényesíteni, másrészt meg mi van, ha lemerül a telefon? Inkább a második része aggasztó, mert ha Budapesten lehet érvényesíteni a mobil beszállókártyát, akkor feltételezhetően Eindhovenben is, de miután teljesen egyedül vagyok itt, ezért biztos, ami biztos. Nem volt olyan hely nyitva, ahol lehet nyomtatni, ezért megkértem a McDonald's-os dolgozókat, hogy nyomtassák ki a beszállókártyát. Megadták az E-mail címüket, és kinyomtatták nekem. Hálás köszönet érte. Egyébként a McDonald's, Burger King, KFC holland árakhoz képest olcsó. Még az átlagosnak mondható éttermek is €12-20 körül kínálnak ételt, a Big Mac menü ehhez képest €7.20 volt.

Nagyjából 15.30-ig maradtam, utána elindultam a vasútállomáshoz. Még a jegy vásárlásával volt egy kisebb probléma, ugyanis nincs jegypénztár, csak automata, ahol ugyan lehet készpénzzel fizetni, de csak érmével. A közeli boltban váltottam fel a €20 bankjegyet. Ami meglepett, hogy €21.30-nak volt írva a jegyár, de csak €20.30-at kért. Tehát 1 euró kedvezmény van, ha automatából veszem a jegyet. Szép. Aztán mentem is a vonathoz, ami pontosan indult, de búcsúzóul ezt lefényképeztem magamnak:

Életem egyik legszebb hétvégéjét köszönhetem ennek a városnak, és pont azzal varázsolt el, hogy nem fő úticél turisták számára, ha Hollandiáról van szó, de az Archeonnal olyan szintű élményt adott, amit csak nagyon ritkán élek meg. Ehhez hozzájönnek a hangulatos utcák, szép házak, épületek. Egyszerűen imádtam minden egyes percet itt.

A vonat jól ment, és nagyon kényelmesek az IC vonatok. Most is átszálltam Utrechtben, de mivel most jól jött a vonat, ezért volt egy kis időm a vasútállomáson. Gyorsan bementem a vasútállomáson lévő Burger King-be és vettem magamnak egy cappuccinót, aztán mentem is az Eindhovenbe tartó vonat felé. Itt is minden rendben volt.

Mielőtt a repülőtér felé tartó buszhoz mentem volna, bementem a közeli Albert Heijn-be, itt vettem magamnak még egy kis ennivalót a repülőtérre. Sajnos szükség van rá, mivel a repülőtéren töltöm az éjszakát, a gép ugyanis holnap 9.25-kor indul. Indult egy gép vasárnap késő délután is, de oda drágább volt a jegy, hétfőre volt olcsóbb. Jó lett volna vasárnap hazaérni, de ha már így alakult, akkor a repülőtéren töltöm az éjszakát. A 401-es busz vitt a repülőtérre. És innen már csak Budapestre van út.

Nagyon kellemes a szállás, ahol vagyok, és sikerült 8 órát aludni, úgyhogy teljesen jól vagyok. Reggel egy kis zenehallgatás után összekészülődtem, és már indultam is útnak. Először a bevásárlóközpontba mentem ennivalót venni magamnak mára, és már mentem is tovább. De lassan sétáltam, ugyanis nagyon tetszik Alphen aan den Rijn hangulata. Ráadásul szombat lévén szabadtéri piac volt. Ez is nagyon tetszett, mert nem egy elzárt helyen vannak az árusok, hanem teljesen szabadon a városközpontban, az üzletek között. Kicsit szétnéztem, kifejezetten kellemes volt. Gyümölcsöket is lehetett kóstolni. De Aarhof a bevásárlóközpont neve, mely Alphen aan den Rijn-ben van, de az utcák is nagyon kellemes hangulatúak, nagyon jól be lehet járni a várost gyalog és biciklivel. De aztán sietősre kellett vennem a figurát, mert 11 órára találkozót beszéltem meg.

Archeon

Méghozzá egy nagyon kedves magyar barátommal, Tukeinonnal, aki évek óta Hollandiában él. Ő segített programot nézni. Nagyon nem is tudtam, hogy mit lehetne látni, hiszen Alphen aan den Rijn nem az ismert holland városok közé tartozik. Ehhez képest, amit az Archeonban láttunk... Nem túlzok, ha azt mondom, hogy életem egyik legnagyobb élménye volt, amit utazás során éltem meg. Ez egy szabadtéri múzeum, óriási bejárható területtel, és amit kínál, az nem kevesebb, mint Hollandia szinte TELJES TÖRTÉNELME! Egészen Krisztus előtt 7.000-től a XIV. századig mindent lehet látni. Korhűen berendezett házak, gyönyörűen megmunkált eszközök, szerszámok, ezek a házakban szinte teljesen korhűen berendezve.

Az egészet annyira komolyan vették, hogy az ott dolgozók is korhű ruhában voltak jelen, és a házakban a tűz mellett körbeülve meséltek az adott történelmi időről. Néhány állat is látható volt, de hasonlóan nagy élmény volt az a építmény, mely ha jól emlékszem, a Circus Maximus-hoz hasonlított. Ókori római emlékhelyek is voltak, hiszen a Rómaiak egészen Hollandiáig jutottak el, még várost is alapítottak itt. Legalább 3 órán át voltunk itt, és egyébként a vezetők is nagyon kedvesek voltak, csak annyira túlárasztottak információval, hogy egy idő után már semmit nem fogtam fel abból, amit mondtak. Az élmény életreszóló volt, ha 200 képet nem csináltam, akkor egyet sem. Komolyan megdöbbentem, hogy vannak városok, amik híresek a látnivalóikról, múzeumaikról, és biztos, hogy óriási élmény, de itt van Alphen aan den Rijn, ami nem ismert, de az Archeonjával olyan fantasztikus élményt adott, amit nagyon ritkán élek meg.

Leiden

A múzeum után átmentünk a szomszédos Leidenbe, mely külsőre nagyon hasonlít Amsterdamhoz, csak kisebb, kb. 125.000 lakosa van. Tukeinon mondta, hogy egyre többen többen költöznek Amsterdamból Leidenbe, egyrészt a hasonlóság miatt, másrészt sokkal olcsóbb hely. Mondjuk Amsterdam az egyik legdrágább hely talán egész Európában, úgyhogy onnan nem nehéz olcsóbb helyre költözni. De csodálatos város, szinte minden egyes négyzetméteren van valami látnivaló.

Először az Oudt Leyden-be mentünk ebédelni. Ez egy palancsintázó, ahol édes és sós palacsinták széles kínálatából lehet választani. Én egy paradicsomos, sajtos, sonkás palacsintát ettem. Eredetileg nagyon finom volt, csak amikor láttam, hogy Tukeinon szórt valami nagyon édes öntetet a palacsintájára (ami emlékeim szerint szintén sós volt), na mondom, én is kipróbálom. Csak annyi öntetet tettem az enyémre, hogy nemcsak hogy kellemetlenül édes lett, de ahogy az keveredett a sós ízzel... Szinte teljesen ehetetlenné tettem a palacsintámat. Szalvétával kellett felitatnom az öntetet, amennyire csak tudtam, hogy ehető legyen. Így már meg lehetett enni, de összességében rossz ötlet volt. Pedig nagyon finom volt!

Ezután szétnéztünk a városban. Egyszerűen nem tudtam betelni a látvánnyal. Csodálatos város.

Közben szétnéztünk a bevásárlóközpontban. Az az érdekes, hogy ugyanúgy egymást követik az üzletek, mint Angliában, de itt az üzletek stílusosan néznek ki. A gyönyörű házak között vannak, így miközben vásárolunk, láthatjuk a város szépségeit, ráadásul a nevezetességek is a közelben vannak. Angliában ehhez képest a bevásárlóközpontok kvázi elzárt helyen vannak. Az üzleteken kívül nagyon nincs semmi érdekes, ezért is van az, hogy egy idő után már kifejezetten nyomasztó volt ott lenni. Ehhez képest Hollandiában sokkal nyíltabb helyen vannak, ráadásul vannak piacok is ahol szinte mindenfélét lehet kapni. Vannak sajtpultok is, ahol kóstolni is lehet a különböző sajtokat. A sikátorok is hangulatosak, de ami még igazán emlékezetes volt, az a domb, melynek tetején egy kis vár volt. Ennek tetején, körbe ki lehet nézni, és szinte az egész várost be lehet látni.

A kép többet mond el annál, minthogy isten tudja hányadjára írjam újra, hogy csodálatos volt. Ezután mentünk a kocsihoz. Egy mélyparkolóban voltunk, egészen a -6. emeletig kellett lemenni, mert teljesen tele volt. Egyébként nagyon érdekes a parkoló, spirálban kell körbe-körbe menni.

Tukeinonék egészen a szállásig hoztak el. Nagyon köszönöm nekik ezt a napot, fantasztikus volt! Az nem kérdés, hogy visszajövök Hollandiába, de megbeszéltük, hogy ha lesz rá lehetőség, akkor júniusban jövök vissza, mert akkor még sokkal szebb minden, mivel 22 óra után kezd el sötétedni, így késő estig lehet élvezni a város látványosságait. Bőven nem láttunk minden Leidenből, de állítom, hogy egész Hollandia egy valóságos csoda.

Hát eljött ez a nap. Alig hiszem el, hogy itt vagyok Hollandiában! Imádom ezt az országot, egyszerűen gyönyörű! Hogy csak vázlatosan foglaljam össze az érzéseimet, amik finoman szólva is pozitívak. Lássuk a részleteket.

Előkészületek

Jó ideje tervezgetem, hogy kijövök Hollandiába, ezért vállaltam be, hogy decemberben bevállalok extra munkát, mint Nintendo promóter, amikor a MondoConon, az Árkádban, és a Mikulásgyárban vittem a Nintendo jó hírnevét. Azért dolgoztam, hogy itt legyek Hollandiában, és már 10 órás ittlét után is azt mondom, hogy bőven megtérült a befektetett munka. És ha belegondolok, hogy előttem a szombat és a vasárnap! Az csak természetes, hogy visszatérek ide.

A MondoCon pénzét valamikor december 15 táján kaptam meg, ebből meg tudtam venni a repülőjegyet Eindhovenbe. A szállást viszont addig nem tudtam fizetni, amíg a decemberi munkából nem kaptam meg a pénzt. MondoCon novemberben volt, de a decembeti pénz eléggé lassan jött meg, ráadásul problémásan is. Elég annyit mondanom, hogy én voltam az egyedüli, aki a teljes összeget kapta meg, a többieknél volt valami félreértés. Amint megkaptam a pénzt, rögtön le is foglaltam a szállást magamnak Alphen aan den Rijn-ben. Ez a végső úticélom. Nekem a szállással volt gondom, mert úgy volt meghirdetve, hogy kb. 7.500 Ft / éj, ha jól emlékszem. Ez valamiért felugrott 14.500 forint körüli összegre éjszakánként. Gondolom, beleszámít az is, hogy mikorra foglalom a szállást, egyáltalán nincs tapasztalatom szállásfoglalásban, de ki tudtam fizetni. Egyéb előkészület nem nagyon volt, hiszen Hollandia EU ország, a beszállókártyát a WizzAir alkalmazásán keresztül is be lehet most már mutatni.

Repülőtér és utazás

Tehát február 7-ére vettem meg a jegyet magamnak. A gép reggel fél 7-kor indult, így tudtam, hogy előtte éjjel nem fogok aludni semmit. Így is lett. Hajnali negyed 3 után indultam el otthonról, sietnem kellett, hogy elérjem Kőbánya-Kispestről a 200E buszt. Nem lett volna baj, ha nem érem el, mert korán indultam, de annyira izgultam, hogy nagyon ott akartam lenni. 3-ra ki is értem a repülőtérre. Bőven ráertem volna még, hiszen még az ellenőrző-átvilágító részleg is zárva volt. Nagyjából fél órára rá nyitották meg, így elsők között mentem be. Éhes voltam, de kaját csak ellenőrzés után néztem magamnak. Egyelőre zárva volt minden, de ahogy az várható volt, drága is volt minden. Egyetlen egy dolog tűnt megfizethetőnek, a KFC Longer szendvicse, és az újratölthető üdítője. A kettő együtt 1.200 forint. Nyitás csak 4.30-kor volt, de türelmesen kivártam a soromat. Meg is érte, mert a pénztáros a végén 1.100 forintot mondott. Szeretem, ha valamit rosszul nézek ki, főleg, ha hasznom van belőle. Ízlett a szendvics, üdítőért meg folyamatosan jártam vissza.

A beszállókártyák ellenőrzése a frissen átadott részlegen történt. Ketten voltak, akik ellenőrizték, az egyikük kifejezetten bunkó volt. Sajnos ki kellett mennem (a túl sok üdítő...), ő meg azzal jött, hogy mégis hogy merészelem megnehezíteni a munkáját, amikor bőven időben voltunk... Nem hiszem, hogy bármi problémája adódott volna abból, ha nem jutok fel a gépre az én hibámból kifolyólag. Az ilyen embernek nincs helye olyan munkahelyen, ahol emberekkel foglalkozni. De annyira nem tudtam elhinni, hogy Hollandiába megyek, hogy még ezt is megörökítettem.

És már a repülőre várva is hallottam, hogy emberek hollandul beszélgettek. Nagyon jó érzés volt hallgatni, nagyon szeretem a nyelvet. Egyáltalán manapság, mindent szeretek, ami holland.

A repülőút sima volt, más miatt volt problémás. Két olyan férfi mellett volt a helyem, akik szinte végig nagymenőztek, nevetgéltek. És ez ott és akkor rettenetesen zavart, mert nagyon fáradt voltam. Mivel reggel repültem, ezért a Napkelte is a felhők fölött ért, ami csodálatos élmény volt.

Ha leszámítjuk a két férfi szerencsétlenkedését, akkor nagyon jó utam volt. Ugyanis óriási szabadságérzet töltött el. Azért, mert amikor repültem, mindig Angliába mentünk a nővéremékhez, és most egy másik országba megyek, ami ráadásul úticéljaim egyike... Hihetetlen boldogság töltött el.

Eindhoven

Körülbelül 20 perccel korábban érkezett meg a gép. Már a repülőtéren is alig hittem el, hogy mindent hollandul látok kiírva. Ez tényleg Hollandia! ^_^ Nagyon boldog voltam. Egy kis probléma akadt a buszjegy vásárlással, ugyanis €50-es címlet volt nálam, és csak €20-assal lehetett maximum fizetni. Úgyhogy bementem a jegypénztár mellett lévő élelmiszerboltba venni magamnak valami innivalót. Így már tudtam venni magamnak jegyet. A 400-as busz visz az Eindhoven Centraal vasútállomásra, a jegyár pedig €4.40. A buszon végig gyermeki kíváncsisággal néztem ki az ablakon. Valami csodálatos. Nem lehet nem észrevenni, hogy mennyien járnak kerékpárral, és mennyire fejlett a kerékpárút-rendszer. Csodálatos város, már a buszról szétnézve is szerelmes lettem.

A vasútállomás eléggé furcsa volt, át akartam menni, hogy a túlsó oldalon lévő városközpontba, de a beléptetőkapu csak vonatjeggyel enged át. Szerencsére terveztem vonattal menni, ezért rajtam ne múljon, hogy átmenjek, megvettem a vonatjegyet Alphen aan den Rijn-be. Utrechti átszállással lehet eljutni oda €21.30-ért. Viszont kijutni is csak jeggyel lehet. Ez aggasztott, mert mi van, ha csak egy egyszer lehet kifele érvényesíteni a jegyet? Mivel nem szeretném még egyszer megvenni a jegyet, ezért inkább megkérdeztem egy ott dolgozót. Lehet többször érvényesíteni aznap. Így már más, kimentem.

A város első ránézésre erősen Liverpoolra emlékeztetett. Ami meglepett, hogy városközpont létére eléggé kihalt volt még délelőtt 9-kor, de 10 óra után is. Először valami élelmiszer boltot kerestem, mert nagyon éhes voltam. Telefonon néztem, milyen élelmiszer bolt van a közelben. Láttam, hogy van SPAR is, na mondom, azt ismerem, legyen az. Nem volt messze, ami miatt csalódás volt, az az ár. Eléggé drága hely, nagyobb szendvicsek már €3-4 áron vannak, de más dolgoknak is magasabb ára van ott. Inkább azon voltam, hogy egész napra vegyek kaját magamnak, így többet vettem és olcsóbbat.

Ami miatt izgatott voltam, hogy itt fogok találkozni az egyik holland sráccal, akit a Haikyuu!! által ismertem meg interneten. WhatsAppon cseréltünk telefonszámot, hogy tudjunk üzenni egymásnak (ezt sokkal gyakrabban nézi), és eljött a Heuvel nevű bevásárlóközpontba. A srác egyébként digitális rajzoló, műveit KaiGRT néven publikálja Twitteren, Instagramon és Tumblr-ön. Amellett, hogy Haikyuu!!-rajongó, UshiTen (Ushijima és Tendou) páros a kedvence. Shipping, annyira nem vagyok ebbe benne. Nagyon jól éreztem magam vele, nagyon kedves, vidám természet, ráadásul beszédes is. Nagyon is szeretek beszélgetni vele, mert bármit, amit elmondtam neki magamról, mindent empátiával kezelt, és mindig azon volt, hogy úgy mondja ki, hogy mit gondol az adott témáról, hogy igyekezett mindig megérteni, hogy ott és akkor miért gondolkodok úgy, ahogy. Ez pedig ritka pozitív tulajdonság, ami miatt felnézek rá. Most is végigbeszélgettük az időt, amíg együtt voltunk, közben elsétáltunk a Strijp-S nevű helyre. Ez egy kisebb szórakoztató központ, ahol kisebb éttermek, kávézók vannak, de fesztiválokat is szerveznek itt, nagy szabadtéri hely van. Az egyik teremben tartja a táncóráit. A rajz mellett a másik nagy szenvedélye a tánc, így igazán szerencsés, hogy abból él, ami a hobbija. De ez látszik is rajta, ugyanis hallatlanul erős kisugárzása van. Egyébként is a hollandok teljesen mások. Sokkal pozitívabb személyiségek, közvetlenek, mintha mindenkit a barátjuknak tekintenének. Beültünk Strijp-S-ben egy kávézóban, Kai a végén szinte úgy beszélgetett a pultos lánnyal, mintha máris jóbarátok lettek volna. Mondtam is neki miután kimentünk, hogy magyar szemszögből nagyon furcsa ez a közvetlenség. Hiszen, mi alapvetően távolságtartók vagyunk. Mosolygunk ugyan, de ez a közvetlen beszélgetés, hogy "alig ismerlek, de máris barátom vagy" attitűd, nem jellemző ránk. Az az igazság, hogy nekem szimpatikusabb a holland mentalitás.

A kávézóból kijövet visszamentünk a városközpontba, ahol bementünk egy élelmiszer boltba, még venni magamnak enni- és innivalót. Itt ajánlott egy olyan péksüteményt (nem emlékszem már a nevére), ami ilyen rácsos, belül sült virslivel, meg valami paradicsomszósszal. Mivel két darab volt €1.60, ezért vettem belőle, de valami isteni volt. A virslinek valami egyedi íze volt, és nagyon ízlett. Mondta is Kai, hogy ez tipikus holland péksütemény, amit imádnak. Nem csodálom, mert tényleg nagyon jó. Fogok belőle venni holnap is. Csak most vettem észre, ahogy elsétáltunk a vasútállomás mellett, hogy irgalmatlan mennyiségű bicikli van leparkolva. És ezt tényleg úgy, mintha egy kiállítás lenne. Ennyi biciklit egy helyen még megközelítőleg sem láttam soha. Tényleg nem találtam szavakat.

Az eddig tudtam, hogy a holland nagy bicikliző nemzet, de hogy ennyire... Lenyűgözött a látvány. És tényleg, rengetegen járnak biciklivel, olyan fejlett kerékpárút-hálózata van Eindhovennek, de állítom, hogy a többi holland településnek is, hogy az valami csodálatos.

Ezután a közelben lévő egyik utcába sétáltunk, ahol mindenféle nemzetiségnek van boltja, étterme. De tényleg mindenfélének. Indiai, kínai, görög, török, szíriai, még etióp is, de ami fantasztikus volt, hogy kiválóan megfértek egymás mellett. Nagyon jó környék. Itt eszembe jutott, hogy semmilyen tisztálkodási szert nem hoztam magammal, de hogyan vegyünk, ha csak 2-3 napig vagyok itt? Bementünk a LIDL-be szétnézni, itt vehetünk valami olcsóbbat, aztán legfeljebb otthagyom. Itt is ért egy kellemes élmény. Ahogy nézelődtünk, az egyik idős férfi meghallotta, hogy angolul beszélgetünk, leszólított minket. Kíváncsi volt ránk, kik vagyunk, honnan jöttünk, mi célból vagyunk Hollandiában. Kai ugye ott lakik, én meg mondtam, hogy magyar vagyok, és a hétvégemet töltöm Hollandiában. Ez a fajta kedvesség, közvetlenség is lenyűgöz, ráadásul idős férfi létére olyan folyékonyan beszélt angolul, mintha a második anyanyelve lenne. Ez ugye nekünk, magyaroknak azért furcsa, mert inkább a fiatalok beszélnek angolul, idősebbek az oroszt tanulták. És hogy nekiálljanak angolul tanulni... Felejtsék el. Hollandiában meg igazából nem kell hollandul tudni, hogy boldoguljunk az országban, ugyanis szinte mindenki beszél vagy angolul, vagy németül, vagy franciául. Ezt a három nyelvet tanulják az iskolákban. Csak én vagyok olyan, aki szenvedélyesen tanul nyelveket, így a hollandot is. Szóval ez a férfi pozitív példa arra, hogy lehet élni idősen is. Erre is mondtam egyébkent Kai-nak, hogy teljesen szokatlan, hogy Magyarországon csak úgy leszólítja valaki idegen, és jót beszélgetnek. Itt meg ez teljesen másképp van. Olyan, mintha a hollandok között lenne egyfajta ösztönös bizalom egymás iránt. Azt gondolom, hogy többek között ennek is köszönhető, hogy Hollandia az Európai Unió egyik legfejlettebb országa.

Ezután nem maradt som időnk, mert Kai-nak dolgozni kellett menni. Nagyon jól éreztem magam vele, és hálás vagyok a vele eltöltött időért. Ugyanolyan volt élőben is, mint interneten, csak sokkal jobb volt, mert sokat mosolygott, nevetett, de úgy, hogy sugárzott az arca.

Vonatút

A vasútállomáson búcsúztunk el egymástól. Ő busszal ment dolgozni, én meg vonattal tovább. Maga a vonat gyönyörű emeletes vonat volt (úgy tudom, hogy ilyet akarnak Magyarországra behozni), jó volt utazni rajta. Csak meglepett hogy 5 perc késéssel indult el Eindhovenből. Maga az út nagyon jó volt, de az Utrecht Centraal vasútállomás előtt valamiért megállt, és ott állt legalább negyed órát. És olyan volt, hogy senki nem tájékoztatott arról, hogy mi történt, miért vesztegelünk. És mindezt a hollandok végtelen nyugalommal vették tudomásul. Ezzel egyrészt azt akarom érzékeltetni, hogy a holland vasúttársaság sem tökéletes, meg az emberek attitűdje is mennyire más, hogy nem kezdik el egyből szidni a vasúttársaságot, a politikát meg akit még lehetne, hanem türelemmel vannak, hogy áll a vonat. Végül 20 perc késéssel ért be Utrechtbe. Annyi időm maradt, hogy átfussak a Leidenbe közlekedő vonathoz, ez megy át Alphen aan den Rijn-en. Elérte.. Ez a vonat már jól ment, nem volt semmi gond.

Alphen aan den Rijn

Olyan dallamosan mondta a hangosbemondó Alphen aan den Rijn nevét, hogy most is hallom a lelki füleimmel. Ez is nagyon szép város, érdekes, hogy ez meg Gyulára emlékeztet, csak nagyobban. Gyönyörű folyója, hídja van, és hasonlóképp vannak az üzletek egymás mellett, mint Gyulán.

Magát a várost már nem nagyon tudtam megnézni, mert már késő délután volt, és már pihenni szerettem volna a szálláson. Viszont kalandosan sikerült odatalálni, ugyanis minimális töltöttségű volt már csak a telefonom. Bíztam abban, hogy kitart addig, amíg oda nem értek, de amikor azt láttam, hogy 2-3% van már csak a telefonon, gyorsan végignéztem az útvonalat, és azon voltam, hogy megjegyezzem. 29 perc volt az út gyalog a vasútállomástól, amikor lemerült, maradt kb. 18 perc, ezt jegyeztem meg, és mentem a szállás felé. Egy kicsit pánikba estem, mert nem 100% pontossággal jegyeztem meg az útvonalat, csak hogy nagyjából merre kell menni. Egyszer olyan érzésem volt, mintha túlmentem volna, de inkább tovább mentem. Kiderült, hogy jól emlékeztem, mert az utcanév aztán beugrott, egyedül számra emlékeztem biztosan. De furcsa volt, hogy magánlakásra szólna a szállásom? Nem mentem be, hanem a túloldalon lévő társasházba próbáltam bejutni, mivel láttam áramot belül, így ha bejutnék, tudnám tölteni a telefont. Legalább annyira, hogy lássam, hol vagyok. Bejutottam, amikor elkezdte tölteni a telefon, ellenőrizem a címet. Kiderült, hogy teljesen jó helyen vagyok, és tényleg egy magánlakás egy szobája lesz a szállásom. Aranyos volt a lány, aki fogadott. Fel is kísért az emeletre, ahol lakni fogok. És most itt vagyok, és lassan aludni fogok.

Érdekesség: Most a Játék határok nélkül pólóban vagyok. Alphen aan den Rijn a második olyan külföldi város, ahol jelen vagyok, és játszott a Játék határok nélkül sorozatban. Alphen aan den Rijn egészen pontosan az 1998-as év, 4. elődöntőjében volt jelen.

Képeket az Instagram profilomra tettem ki.