Ismét scannelt Nintendós ereklyéket szeretnék közzé tenni:

[caption id="attachment_6092" align="aligncenter" width="358"] Stadlbauer Club Nintendo kártya eleje[/caption]

[caption id="attachment_6093" align="aligncenter" width="500"] Stadlbauer Club Nintendo kártya hátulja[/caption]

[caption id="attachment_6094" align="aligncenter" width="355"] Waldmeier Club Nintendo kártya eleje[/caption]

[caption id="attachment_6095" align="aligncenter" width="500"] Waldmeier Club Nintendo kártya hátulja[/caption]

A Stadlbauer az osztrák, míg a Waldmeier a svájci Nintendo forgalmazó cég. Hozzánk valamiért mindkét kártya bejutott, igazából ennek okát a mai napig nem tudom. Szerintem van kettejük között valami fúzió, mert bár a Stadlbauer által jutottak el hozzánk a játékok, viszont a Waldmeier német, és francia nyelvet is használ, és hozzánk a SNES dobozok, és leírások is mind német, és francia nyelvűek voltak. Ezek jártak a Super Nintendo mellé, most lássuk a Nintendo 64-eseket:

[caption id="attachment_6096" align="aligncenter" width="366"] Stadlbauer Club Nintendo kártya eleje[/caption]

[caption id="attachment_6097" align="aligncenter" width="500"] Stadlbauer Club Nintendo kárta hátulja[/caption]

[caption id="attachment_6098" align="aligncenter" width="363"] Waldmeier Club Nintendo  kártya eleje[/caption]

[caption id="attachment_6099" align="aligncenter" width="500"] Waldmeier Club Nintendo kártya hátulja[/caption]

Az ilyenek számomra mára már kincsnek számítanak, és örülök annak, hogy megőriztem őket akkoriban. :) Már csak egyetlen egy valamit hiányolok, ami megvolt nekem régen, csak elveszett: magyar nyelvű Super Mario All-Stars leírás.

Bár még nincs munkám, de már önmagában az is pozitív, hogy javítani tudom az általános statisztikát azzal, hogy egy jónéhány állásinterjún voltam már, vagy legalább válaszra méltattak, hogy nem engem választottak ki. Eddig szinte mindenkitől azt hallottam, hogy kismillió helyre beadták az önéletrajzot, de még csak válaszra sem méltatják, vagy legfeljebb 1-2 helyről. Tehát több helyen is voltam állásinterjún, és ahol ma voltam, onnan kifejezetten jó érzéssel jöttem el.

Ingatlanértékesítői állásra adtam be a pályázatomat, és ma 15 órára hívtak be állásinterjúra. Egy nő volt, már azzal meglepett, hogy bemutatkozáskor milyen erős volt a kézfogása. Egyből belevágtunk a közepébe. Ami nagyon tetszett, hogy már elején tisztázta velem, hogy pontosan hogy is néz ki egy ilyen munka. Mivel itt nem alkalmazásban vannak a dolgozók, ezért megbízási szerződést kötnek. Elárulta azt is, hogy az első kb. 3 hónap nagyon nehéz, mert sokat kell dolgozni azért, hogy kialakuljon egy ügyfélkör, gondolom nem nagy titok, hogy az ingatlanértékesítés jutalékos munka. Tehát végig korrekt volt, és már itt megmondta az őszintét, hogy elnézve az önéletrajzomat, hogy többször voltam adatrögzítő, ezért nem tudná elképzelni, hogy ott dolgozzak, mert a kettő ég és föld, és ezt konkrét példákkal is illusztrálta. Igazából az tény, hogy teljesen más a kettő, és szeretem a nyugodt munkát, és lehetséges, hogy sokan azt mondanák, hogy nem tudnám megcsinálni, de én úgy voltam vele, hogy fejlődéssel ezt még el tudom képzelni a profilomba, miért is ne? A nő annak ellenére, hogy igazgató, végig rendkívül közvetlen volt, felajánlotta, hogy tegeződjünk. Nagyon ritka az, amikor valakinek ennyire pozitív a kisugárzása, és ez engem is erősített. Persze, azért egy illendő távolságot tartottam, de éreztette velem, hogy kérdezzek nyugodtan, mert nála nincs rossz kérdés. Nagyon becsültem az őszinteségét, de mondta, hogy nem tett le rólam, gondoljam át, és ha úgy érzem, akkor hívjam fel, és beszélgethetünk tovább.

Jó érzéssel jöttem el, tényleg ritka az, hogy valaki ennyire pozitív személyiség legyen. Lehet, hogy sokan naivnak gondolnak, és még el is ismerem, hogy van valóságalapja, de amióta jobban figyelem az embereket, meg tudom különböztetni, hogy ki az, aki csak udvariasságból kedves, és ki az, akinek belülről jön mosolya. Az álláson meg még gondolkodok, mert lehet, hogy van megoldás.