Nagy öröm, hogy feltámadt a Pro Video Kft, és kiadványaival élénkíti a DVD-piacot. Közismerten ők felelnek többek között a Disney DVD-kért, és köszönhetően, hogy ismét aktívak, behozták a lemaradásukat, és kiadták az addig megjelent Disney filmeket DVD-n, például a Jégvarázs II-t. De ahogy már akkor is írtam, leginkább azért vettem meg, mert a DVD-re rákerült a német szinkron és német felirat is. Érdekességként megnéztem, a német változaton is rajta van a magyar szinkron és magyar felirat, úgyhogy jó eséllyel ugyanonnan származik a DVD. Úgyhogy ez jó extra számomra, de lássuk a DVD fő komponensét, magát a filmet.

Általában egy folytatással egy főtörténet utáni történetet szoktak bemutatni, amit alapvetően jó ötletnek is tartok, hiszen simán lehetne arról szó, hogy a főtörténet utáni "boldogan éltek, amíg meg nem haltak" sablont írja felül, és bemutathatná, hogy bizony utána is vannak nehézségek. Persze ez naiv elképzelés, hiszen az egész csak azért van, hogy egy sikeres franchise-ból még több pénzt csikarjanak ki. Ezért is van az, hogy az egyetlen máig is igazán minőségi Disney klasszikus folytatás az Oroszlánkirályból született. Annak kiválónak tartom a második részét. A lényeg az, hogy általában előre mennek a történetben, viszont a Jégvarázs II esetében ugyan szintén a főtörténet után vagyunk, de a lényeg pont az, hogy visszamegyünk, egészen a gyökerekig. Elsa ugyanis felkerekedik, hogy a múltjában rejlő titokra fényt derítsen. Maga a film eléggé nagy hatással igyekszik jelentőséget adni a múltnak, ugyanis Elsával együtt halljuk a távolból azt a hangot, amiből elég mély érzelem hallható ki, ez láthatóan Elsát se hagyja nyugodni. Eleinte nem beszél róla senkinek, végül, amikor nekivág az útnak, beszél a testvérének, Annának a hallott hangról, amiről hamar kiderül, hogy csak ő hallja. A hang forrásának viszont csak ő maga akar utánajárni, de persze Anna, Kristoff Sven és Olaf is utána tartanak, hogy segítsék az útján. Ez így nagyon izgalmasnak is tűnik, és pont az a trükkje a filmnek, hogy annak ellenére nézeti magát, hogy egyébként kiderül, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja, ugyanis a film vége egyáltalán nem mondható emlékezetesnek. Egyáltalán nem úgy rémlik, hogy olyan hatalmas nagy titokra derülne fény, pedig egy párszor megnéztem már, tehát ha valami nagy dologról lenne szó, az biztos, hogy megmaradt volna bennem.

Ennek ellenére jó nézni, mert van egy olyan miliője, aminek okán egyáltalán nem csodálkozok azon, hogy annyian szeretik. Csak általában a Jégvarázsról elmondható az, hogy a benne levő Disney-s sablonokat korábbi klasszikusokban sokkal jobban kihasználták. Egyrészt Olaf nekem nagyon erőltetett, nem nagyon nevetek egyetlen poénján is. Az Aladdin Dzsinjénél viccesebb karakter a Disney történelemben nem létezik. A másik meg az, hogy még ha a testvérek múltjával meg is alapozták, hogy miért kötődnek egymáshoz annyira érzelmileg, ezt soha nem tudtam igazán átélni. Meg engem a zenék sem tudnak ugazán meghatni. Távol vagyunk már azoktól a bizonyos emlékezetes Disney zenéktől. Illetve egyet sokan idéznek, a "Legyen hó"-t (Let it Go), ami valamilyen furcsa okból kifolyólag LMBT "betétdal" is lett. Vagyis értem, hogy miért, mert maga a "Let it Go" cím utal az elengedésre, ami ugye elég gyakori LMBT embereknél, ha már csak a szerelmet nézzük. De akár utalhat arra is, hogy engedjük el azokat, akik nem képesek elfogadni minket olyannak, amilyen. Csakhogy a filmben Elsa valójában saját magától menekül, azzal az ürüggyel, hogy a testvérét, a népét védi. De valójában nem rendezte le a múltját, ennek fényében énekelte el, hogy "Let it Go" amit így sokkal inkább szánalmasnak tartok. Viszont a Disney meglovagolta az LMBT témát, ha már egyébként is trend lett, és belengette, hogy Elsa valójában leszbikus. Aminek a Jégvarázs II történetének szempontjából egyébként semmi relevanciája nincs, egyszerűen csak vissza akarták adni, hogy a "Let it Go" LMBT himnusz lett, hát akkor itt van nektek egy LMBT karakter. Ezenkívül a filmnek semmilyen LMBT vonatkozása nincs. Ez már inkább arra az új trendre utal, amerre a világ tart a PC-vel, a túlzott feminizmussal és a túlzott LMBT jelenléttel. A kritikusabbak szerint már jó ideje gondok vannak a Disney klasszikusokkal a trendek terén, én sokáig elnéző voltam velük. A Zootropolis volt az első, aminél érzékeltem, hogy talán ez sok lehet, de ami igazán bosszantott, az a Vaiana. Néhány klasszikus film formájában újragondolt változatát is átírták ennek jegyében, a legjobb példa erre az Aladdin, ahol Jázmin lesz az új szultán (szultána).

De térjünk vissza a Jégvarázs II-re. A DVD kiadvány a maga megszokott egyszerűségében jelent meg. Fekete tokban szürke színű lemez, és a film mellé semmilyen extrát nem csomagoltak. A borító viszont egész szép. A hivatalos kép került a DVD-re, és bár ugyan érthető, hogy miért van sok lehullott falevél a borítón (inkább őszi hangulatot sugároznak), az első film borítója jobban visszaadta a téli hangulatot. Ettől függetlenül a borító a maga egyszerűségével együtt is rendben van.

Úgyhogy küllemben újdonsággal nem szolgáltat a Pro Video, de ez a trend európaszerte, de talán világszerte is. Mindenesetre érdemes gyűjteni a Disney klasszikusokat és néha így is nézni a filmeket.

Film: 5/10
Kép: 8/10
Hang: 10/10
Extrák: 0/10
Külcsín: 5/10
+ Végre nálunk is megjelent, ráadásul német szinkronnal és felirattal!
- Extrák nélkül, ráadásul maga a film is kifogásolható.

48%

Azt elfelejtettem megírni, hogy a holland ZH részint figyelmetlenség miatt lett 86%-os. Hiába figyeltem, ellenőriztem, hogy minden rendben van-e, apró hibák maradtnak a szövegben. De mi van akkor, ha ezek az apró hibák teljesen megváltoztatják a mondat jelentését? Két ilyen hibát vétettem, kezdeném a viccesebbel.

Bestellen vs. Bestelen
Hollandosok már tudhatják miről van szó, de aki nem tudja a nyelvet, az már ennyiből is láthatja, hogy a különbség csupán egy l betű, mégis mennyire mást jelent a két ige. Bestellen: rendelni, Bestelen: meglopni. A mondat, amit írtam, így lett volna, helyes:

Ober, sorry! Kunnen we nagerecht bestellen? - Pincét, elnézést! Rendelhetünk desszertet?

Én meg ezt írtam:

Ober, sorry! Kunnen we nagerecht bestelen? - Pincér, elnézést! Ellophatjuk a desszertet?

Meglopni, ellopni, most a magyarosságra törekedtem, de amúgy ellopni valamit az simán stelen. Mindenesetre valahány holland ismerősömnek ezt megírtam, könnyeztek a nevetéstől. Egyébként a holland nyelv az első, ahol megfigyeltem, hogy egy betű különbséggel mennyire mást jelent egy adott szó. Lehet, hogy angolban, németben is van erre példa, sőt a japánban erősen rémlik ilyen, de konkrét példa most nem, de erre konkrétan most figyeltem fel először. Akár, L'art Pour L'art Társulat poént is össze lehetne állítani, ha magas szinten állnék hollandból, ezt meg merem kockáztatni. De ez azért gyönyörű: Még meg is kérdezi, hogy ellophatja-e a desszertet.

A másik tévedésem nem annyira vicces, de jól szemlélteti, hogy mennyire kell vigyázni, hogy írunk le egy szót.

Gesloten vs. Besloten
Ez is olyan, hogy nem tűnt fel, hogy baj van itt. Gesloten: zárva van, illetve a sluiten (bezárni) ige perfekt alakja. A Besloten: eldöntötte. A mondat, amit írtam, így lett volna helyes:

Heb je besloten, wat je gaat eten? - Eldöntötted, hogy mit eszel?

Én meg ezt írtam:

Heb je gesloten, wat je gaat eten? - Bezártad, hogy mit eszel?

Teljességgel értelmetlen. Ráadásul, mivel nincs tárgya az igének, ezért zijn-nel kellett volna írjam (Ben je gesloten...?), akkor meg azt jelenti a mondat első fele, hogy "Be vagy zárva...?" Mert állapotváltozás lesz akkor. Csak akkor lehet hebben, ha van tárgya az igének, de legalább az "er" határozószóval vissza kell rá utalni, ha tudható, hogy miről van szó. De az a gyönyörű ebben, hogy még a hollandok közül sem tűnt fel mindenkinek, hogy itt baj van, úgyhogy minden elismerésem a tanárnőé, hogy ezt észrevette.