Véget ért az első nap, amit láttam. Hát nincsenek szavak, hogy mekkora élmény volt már így gépről nézni. Hát igen, így jár az, aki 40 énekelni szerető, pozitív érzelmeket átadni akaró énekesek koncertjét nézi. Hihetetlen élmény volt!

A harmadik részben csak egy énekesnő meg egy együttes volt. Ők ketten kitettek egy órát, aztán a finálé, amikor mindenki kint volt a színpadon. De ne menjünk ennyire előre. Az énekesnő Minami Kuribayashi volt. Ő kicsit nagyobb szerepet kapott, mivel ő a rendezvény egyik zenei rendezője, valamint ő írta a rendezvény főcímdalának a zenéjét. Nagyon szép hangja van, kellemes érzés hallgatni őt. Az együttes pedig a JAM Project volt. Hát eszméletlen, amit csináltak, ezek a srácok állatok! :D Ugyanis négy fiú, és egy lány a csapat tagja. Az egy lány Masami Okui, a fiúk pedig Hironobu Kageyama, Masaaki Endoh, Hiroshi Kitadani és Yoshiki Fukuyama. Nem tudom honnan szerezték a képességüket, de a legnagyobb rockerekkel versenyezhetnének, Hatalmas energia van a torkukban. Egyértelműen ők voltak az est fénypontja, a több tízezres közönség a végén már egy emberként üvöltötte, hogy MOTTO MOTTO! A SKILL című dalukban egyszerűen eszméletlen, hogy mit csináltak!

Aztán jött a finálé, amikor az összes első napi énekes/együttes kiállt, és elénekelték a 2009-es Animelo Summer Live betétdalát, mely a RE:BRIDGE ~Return to oneself~ címet kapta. A 2005-ös ASL óta szerintem ez a leggyengébb dal, de ahogy ott előadták, az mindent feledtetett. Még ekkor is a három főszereplő Minami Kuribayashi, Masami Okui és Hironobu Kageyama voltak, egyszerűen fantasztikusak ezek hárman! Miután elénekelték a dalt, az összes énekes az utolsó szó jogán kiment még mondott egy pár mondatot. Itt már a közönség szinte meg volt bolondulva. Voltak egy páran, akiknek elég volt csak kiállni, máris őrjöngött a közönség. Ilyen volt Hironobu Kageyama, Masami Okui, May'n, Minori Chihara és Yui Horie. Ezután még előadták a 2006-os ASL betétdalt, az OUTRIDE-ot, ekkor már a táncosok is kint voltak. És a 2009-es betétdal másodjára történő előadásával zárult a videó.

És ez még csak az első nap volt! Holnaptól 3 napig nem leszek itthon, vasárnap fogom nézni a második napi koncertet. Már nagyon várom! Ott is lesznek nagy durranások.

Az előző blogomban, itt írtam a WiiWare-es WarioWare-re letölthető minijátékokról. Múlt héten pénteken újabb két játék vált letölthetővé, az alábbiak:

7. hét (2010. június 4.)

• Multi-fly: Egy darab légy van a kémcsőben, feladatunk, hogy annyi legyet csináljunk benne, amennyit a feladat kér. A kémcső mellett van két gomb +1, ×2 jelekkel ellátva, ezekkel tudjuk többszörözni a légy számát. Nagyon ötletes. (9 pont)
• Sink Whole: Billiárdasztal, megy a dákó, feladatunk, hogy jól időzítve ellökjük a golyót, és a másik bemenjen lyukba. Jó elgondolás. (7 pont)

Kaptam két játékot, melyet Csibi készített. Ezek rendkívül kezdetlegesek, de mint első játék, reméljük ennél csak jobbat fog csinálni. És rajongásához hűen két Yoshisat csinált. Még videót is csinált róluk:
http://www.youtube.com/watch?v=tDvfss33FfE

A két nap 2 DVD-n (vagy Blu-rayen) 6 részben van, most néztem meg a második részt. Ismét fantasztikus énekesek mutatták meg a tudásokat.

Ezt a részt Yui Horie nyitotta. Nagyon aranyos énekesnő. Több, mint 30 éves, de szinte kislányként énekel. Szerethető, nem az az irritálóan kislányos, hanem pont az, ami még jó egy felnőtt nőtől. A hangja nagyon aranyos, igazi show-t tartott. A harmadik dalát Minori Chiharával énekelte. Már vártam őt, szeretem a dalait, kíváncsi voltam, hogy mit fognak együtt alakítani. De sajnos bejött az aggodalmam. Ugyanis a két énekesnő más stílust képvisel. Míg Yui Horie aranyos kislány, addig Minori Chihara szinte igazi nő. És Minori stílusát Yui Horie-hoz igazították, és szerintem nem áll jól neki. Még az lett volna jó, ha mind a ketten saját stílusukban énekeltek volna, és teljesen új értelmezést kapott volna a dal, de ez nem így történt. Úgyhogy nem tetszett ez az előadás. Ezután egy régi klasszikus anison dal: WHAT'S UP GUYS? Minami Kuribayashi és Kishow Taniyama előadásában. Nagyon jók voltak. Mindenképp említést érdemel May'n, aki a legfiatalabb a fellépők között, 1989-ben született. Nagyon jó dalai vannak, mindenképp figyelni fogok rá. Örömmel nyugtázom, hogy megvan az utánpótlás az anison zenének. ^^ De nagyon vártam Masami Okuit, hogy együtt elénekeljék a Miracle Upper WL dalt. És igen! Fantasztikusak voltak! Nagyon jók voltak élőben! És még akit nagyon vártam: ALI PROJECT. Nagyon szeretem őket. A pop-rock zenének egy teljesen egyedi változatát művelik, Goth-loli-nak hívják. Az énekesnő, Arika Takarano valami fantasztikus! Nekem olyan érzést kelt az előadási stílusa, amit láttam, mintha egy anime negatív szereplője lenne, és tényleg úgy énekel, mintha saját magát fényezné, a saját negatív mivoltát dicséri. De annyira fantasztikusan csinálja, hogy komolyan, nekem a kedvenc negatív szereplőm lenne. És ha látnánk egy-egy ruhakölteményét. Engem egyáltalán nem érdekel a ruházat, divat, ezért nem is foglalkozok a Cosplay-jel, de amit ez a nő mutat, állam leesik, ilyet még nem láttam. És az a professzionális előadás. Nem csoda, hogy népszerű együttes. Egyébként tudom a nagy titkot az énekesnőről! :o Arika Takarano 1963. szeptember 29-én született, tehát idén lesz 47 éves. Igazából látszik rajta, hogy annyira nem fiatal, de iszonyatosan jól néz ki, és nagyon jól tartja magát. És a végére maradt egy nagy kedvenc, az IGAZI Minori Chihara! Na így szeretem. És nagyon örülök, hogy ő van, mert azon nagyon kevés anison énekesnők közé tartozik, aki képes volt bejutni az Oricon Top 10-ébe. Legújabb albuma, a Sing All Love a 4. helyet érte el első héten! Ez nagyon szép eredmény. És az a legszebb az egészben, hogy megérdemli! Fantasztikus énekesnő, a színpadon is nagyon jól mutat, és már most vannak örökzöld dalai! És itt is megmutatta, hogy ki is ő valójában!

Nem olyan rég néztem, hogy esetleg anyagilag mennyire elérhető a DVD, a CDJapan tanúsága szerint nem nagyon... Ugyanis egy DVD 9333 yenbe kerül (több, mint 20.000 (!!!) forint). És az a durva, hogy Blu-Ray-en is elérhető, annak is 9333 yen az ára. Látható, hogy Japánban mennyivel másabb az életszínvonal. Igen, talán itt most nem bűn kijelenteni (mivel nincs magyarországi forgalmazója) hogy letöltés útján jutottam hozzá a koncertanyaghoz. Blu-Ray formátum, a VLC Player lejátsza, de valami szemet gyönyörködtető a kép, egyszerűen csodálatos! Éles kép, a hang tökéletes. Úgyhogy azt terveztem magamban, hogy ha jobban megszedem magam anyagilag, akkor beruházok egy komolyabb LCD TV-re, és egy Blu-Ray lejátszóra, mert TV-n ennél csak sokkal szebb lehet a kép. És ezt a koncertet, ha meg is veszem eredetiben (már pedig szeretném) akkor Blu-Ray-en fogom megtenni!

Hogy miért szeretem ennyire a japán zenét? Azért, mert bár ott is megvannak a "divatdiktátor" producerek, akik előírják, hogy márpedig ez a menő, viszont emellett tere van az egyéniségnek. És még most 2009-2010-ben is olyan dalokat hallok egyes nagyszerű előadóktól, hogy komolyan csak lesek, hogy lehet még igényes zenét művelni? Ennek egyik legnagyobb tere az Animelo Summer Live. Tegnap néztem a 2009-es ASL-t. Nem néztem végig, mivel a teljes koncert 12 óra. Na nem 12 óra és 0 óra között volt egyhuzamban, ez egy két napos rendezvény. Hat-hat órára osztva. Ezen 12 óra alatt több, mint 40 előadó bizonyítja be, hogy TUDNAK ÉNEKELNI! Ugyanis a koncert 100%-osan élő. Illetve a 100% kicsit túlzás, majd később kitérek rá, hogy miért. De ez az igazi sztárparádé! 40 előadó kb. 2-3 dal erejéig fellép, és szórakoztatja a közönséget. Na ez nem azt jelenti, hogy egy előadó kb. 10 percig van a színpadon. Ugyanis Japánban divat, hogy hosszú ún. MC-kkel tarkítják a koncertjüket. Ilyenkor történeteket mesélnek el, vagy vicces beszólásaikkal szórakoztatják a közönséget, vagy csak egyszerűen kommunikálnak, vagy monológot mondanak. De mindenképp nagyon jó dolognak tartom, ezzel is csak még közvetlenebbé tenni az előadó és a rajongó közötti kapcsolatot. És ezzel a fellépésük akár 20-30 percre is kinyúlhat. De tényleg látni az őszinte kedves mosolyt, a közvetlenséget, hogy szeretik, amit csinálnak, és szeretik a rajongóikat. Meg merem kockáztatni, hogy vannak olyanok, akik nem fölérendelik, hanem mellérendelik magukat a rajongókhoz. És ez az egész együtt, a zene szeretete, az énektudásuk, a kedvességük, közvetlenségük, annyira fantasztikussá teszi az előadásukat, meg jó érzéssel tölt el, hogy láthatjuk őket, hogy még így DVD-n (vagyis gépen) visszanézve is megvan az élmény. Bár, ha élőben látnám őket, az lenne az igazi. De most egy ilyen koncertre 8.500 yen (kb. 20.000 ft) a belépő. De az biztos, hogy az az élmény, amit ott kapunk, az nemcsak egy életre, hanem azon túl is szól. Ezt már így ki merem jelenteni, hogy csak számítógépen láttam.

Az első napot angela nyitotta. Ő még a népszerűbb énekesnők közé tartozik, nem hiába. Hangja inkább művészi, és fantasztikus show-t csinál, nagyon jó mozgáskultúrája van. De vannak egészen egyedi előadók. Akit mindenképp szeretnék kiemelni, az manzo. Ez az énekes külsőre mindennek elmondható, csak énekesnek nem. Egyáltalán nem sztáralkat, sőt semmi mozgáskultúrája nincs. Kicsit kövérkés, szemüveget hord, mozogni színpadon szinte egyáltalán nem tud. És kérdem én: Mit számít ez, ha tud énekelni, van hangja, és gitározik? Az igaz, hogy nem olyan jó színpadon látni őt, de fantasztikus hangja van, és nagyon jó énekes. Csak az nem tetszett, hogy az utolsó dalának végét már nagyon elhúzták, és ő sétált és futott a színpadon. Szerintem ez már sok volt, sőt futás közben leesett a szemüvege. ^^' Úgyhogy már kicsit égőnek is tartottam. Vannak olyan énekesek, akik bár nagyon szépen énekelnek, mégsem olyanok, hogy betöltenék a színpadon, nem ilyen erős. Ilyen ELISA. Haruko Momoi meg a nagyon magas hangjával élből kiénekelné a magas c-t. Egy negatívumot nem értek, és itt jön ki az, hogy nem 100%-ig élő. Ugyanis van egy japán "énekesnő", aki nem ember. Az a lényege, hogy Japánban megalkották a világ első animált, és számítógéppel generált "énekesnőjét". Hatsune Miku nevet kapta. Egy anime karakter, kinek számítógéppel generálják a hangját. És ahogy elhallgattam a közönséget, nagy népszerűségnek örvend. De komolyan nem értem, hogy miért. Semmi emberi nincs benne, hallatszik, hogy számítógép a hang. És nincs meg az az élmény, hogy rácsodálkozunk, hogy ember ilyenre képes? Különben sincs nagy hangja. Nagy hiba volt őt betenni az Animelo Summer Live-ba. Szerencsére rövid ideig volt vásznon. Mert csak vászonon lehetett látni. Egyelőre őket láttam 2 óra alatt, tervezem végignézni, még írok a többiekről is.