Az M1 egy ideje adja minden nap 9 órakor a Királyi Ház titkai sorozatot, amit amikor csak tudok, megnézek, ugyanis amikor először vetítették, akkor nem sokat láttam belőle. Viszont a Korona Hercegéből tavaly már jóval többet, és annyira megszerettem, hogy kifejezetten inspirált arra, hogy egy kicsit olvassak Korea történelméről. Elsősorban az az időszak érdekelt, amelyben ez a két sorozat is játszódik. Nincs is nagy eltérés, hiszen a Királyi Ház titkai 1681-1724 között játszódik, míg a Korona Hercege 1762-1800 között. A két sorozat között Jongdzso Király (Koreai írásnál nem ismerem az angolos átírást, ezért a magyart használom) jelenti a hidat, ugyanis 1724-ben koronázták meg (ezzel végződik a Királyi Ház titkai), és a Korona Hercegében úgyszólván már meglett király, aki sok mindent megélt már. A később játszódó sorozat egy merénylettel kezdődik, amit a király ellen akarnak elkövetni. A gyanú pedig a fiára, Szado koronahercegre hárul, akit az apja bezáratott egy rizsládába, így 7-8 nap után étlen szomjan meghalt 27 évesen. Ártatlanságára később fény derül, emiatt a királynak nagy lelkiismeret-furdalása lesz, hogy ártatlanul ölette meg a fiát, ez csak felerősítette a demenciáját (fizikai és szellemi elgyengülés), melyben 81 évesen, 1776-ban meghal. Ez a 81 év azért magasan átlag feletti életkornak számít egy olyan korban, amikor az orvostudomány korántsem volt annyira fejlett, és nagy volt a csecsemőhalandóság is.
Igazából a mai napig keresem rá a választ, hogy miért volt Jongdzso király, bár igazságos, de rendkívül szigorú és keménykezű király, hiszen a Királyi Ház titkaiban, ahol gyerekként láthattuk, olyan vígkedélyű, ártatlan volt, aki tényleg senkinek sem tudna ártani, mégis nagyon megkeményedett a szíve. Két eshetőséget tartok lehetségesnek:
- Van ugye egy féltestvére, Jun koronaherceg, aki 1720-1724 között uralkodott, Kjongdzsong király néven. A sorozat szerint nagyon jó testvérek voltak, szerették egymást, ám a négy évig uralkodó király anyját Szukdzsong király 1701-ben méreg általi halálra ítélte, miután elképzelhetetlen messzeségig ment saját hatalmának megszilárdítása érdekében a sorozat tanúsága szerint. Erre azért vetemedett, mert a fia egész életében gyenge egészségi állapotban élt, a sorozat szerint magtalan volt (tehát képtelen utódot nemzeni), ami lehetséges, ugyanis olvasom róla, hogy nem született gyermeke, pedig két házastársa is volt. És az anyja mindent megpróbált annak érdekében, hogy eltitkolja a fia betegségét, hogy ne inogjon meg a koronaherceg rangja. Többször merényletet szervezett Suk-bin Choe (ő Dong-Yi) és fia ellen, aki szintén várományos volt a koronára, hiszen a király utódja ő is. Ő az a bizonyos mindig vidám Joning herceg, akik ezekben az időkben szerették egymást. Igazából most látom először a sorozat utolsó részeit, ahogy megy a TV-ben, szegény Jun koronaherceget, 13 évesen érte édesanyja kivégzése, ami nagyon megtörte őt (lelkileg is rendkívül érzékeny volt), és ekkor mondogatta a féltestvérének, hogy ellenségek, és ha arra jár, még csak ne mosolyogjon rá. Egy 7 éves gyereket érthetően megviselnek ezek a szavak. Aztán hogy pontosan hogy alakul kettejük sorsa, az nekem is majd csak a következő napokban válik világossá, ahogy az is, hogy vajon ez keményíti-e meg Joning herceget.
- Jongdzso király korában hatalmas ellentétek voltak politikai frakciók között, mindent megtettek annak érdekében, hogy hatalmukat megerősítsék. Engem személy szerint ez a sorozat tanított meg arra, hogy nincs értelme visszahozni a halálbüntetést, hiszen hiába veszik a bűnösök fejét, akik igazán elszántak, azoknak semmi sem drága. Elképzelhetőnek tartom, hogy a király uralkodása alatti történések keményítették meg a szívét, olyannyira, hogy a fiának sem kegyelmezett, ha arról volt szó. Ő maga úgy fejezte ki magát, hogy ő elsősorban uralkodó, akinek az ország érdekeit kell szem előtt tartania, és csak másodsorban édesapa.
Hát igen, más világ, és más kultúrák voltak arrafelé, amiket nekünk lehet, hogy nehéz megérteni. Az biztos, hogy ahogy a sorozat bemutatja az akkori Koreát, én nem élnék azokban az időkben. Összeesküvések a király vagy / és a koronaherceg ellen, és a köznép iszonyú szegénységben élt, így nem csoda, hogy igencsak elterjedt volt a bűnözés azokban az időkben. Ennek ellenére Korea népe felemelkedőben volt, hiszen Szukdzsong királyt, aki a Királyi Ház titkaiban volt király, zseniális uralkodónak tartották, bár róla elsősorban azt olvastam, hogy a politikában volt nagyon jártas, és a frakcióit sokat cserélte, hogy megszilárdítsa a hatalmát. Az meg már valószínűleg a sorozat "találmánya", hogy rendkívül érzékeny szálak fűzték Dong-Yi-hoz (aki Suk-bin Choe lett a palotában). Róla azt lehet olvasni, hogy a valóságban is olyan nemes lelkű volt, ahol tudott, segített az embereken, és ahogy fentebb írtam, őt is keményen támadták, amíg a palotában élt, ennek ellenére (ismét a sorozat tanúsága szerint) megmaradt az, aki volt. Szukdzsong király halála után jött Kjongdzsong király, aki csak 4 évig volt uralkodó. Ő elmondások szerint nagyon jó király akart volna lenni, aki hűen szolgálja a népét, de sokat betegeskedett, és érdemben nem tudott cselekedni az országáért, végül 1724-ben, 36 évesen halt meg. Egyes állítások szerint maga Joning herceg is közrejátszott korai halálában, de ez nincs megerősítve. Meg ha a sorozatra hagyatkozok, akármennyire is keménykezű király volt, de igazságos. Most gépen nézem a Korona Hercegét is, és 4 rész után nekem egyáltalán nem olyan királynak tűnik, aki mindenáron görcsösen magánál tartja a hatalmat. Mindenesetre ő volt a leghosszabb ideig uralkodó király a Csoszon dinasztiában, 52 évig uralkodott, és ezen hosszú idő alatt sokat tett Korea felvirágoztatásáért, és erős, stabil országot hagyott unokájára. Csongdzso király (aki Lee San-ként született), őt is zseniális királynak tartják, majdhogynem Korea legjobb királyának, aki rendkívül éles eszű volt, és sokat tett a népéért. A sorozatban neki is jutott érzelmi szál Szongjon felé, akiből királysága idején királyi ágyas lesz. Ő az a lány, aki 1786-ban mindössze 33 évesen meghal, a sorozat szerint azért, mert súlyos beteg lett terhessége alatt, és az orvosok mondták neki, vagy őt, vagy a születendő gyermeket tudják csak megmenteni. Sajnos az lett a történet vége, hogy Szongjon is meghal, a gyermek sem tudott világra jönni. Ezek után Csongdzso király még 14 évig uralkodik, de a sorozat szerint megtört lelkileg, és soha nem volt már olyan, mint régen. Pedig uralkodói kvalitásaira igencsak szükség van, mert az 1790-es években váratlanul romlani kezd a Koreai gazdaság, ezt Kínából hozatott pénzérmékkel próbálta orvosolni. Ám ez nem vált be, mivel azok könnyen hamisíthatóak voltak, így az országot elárasztották a hamis pénzérmék. Mindent megtett annak érdekében, hogy megoldja a problémát, ám nem sikerült, mert 1800-ban meghalt. Még emlékszem az utolsó részekre, ő is olyan volt, hogy megszédült, meg egyre rosszabbul látott, de mondta, hogy nincs semmi baja. Valószínűleg annyira azon volt, hogy megoldja az ország ügyét a lehető leghamarabb, hogy nem foglalkozott az egészségi állapotával. Pedig hosszabb távon jobban jártak volna, ugyanis az őt követő Szundzso király (1800-1834) igen gyenge uralkodó volt, már csak azért is, mert 10 évesen kellett követnie az apját a trónon. De róla nem olvastam részletesen, így nem tudok véleményt mondani a királyi mivoltáról. Rá már nem tér ki a sorozat, mivel a 77. rész Csongdzso király halálával ér véget, valamint Park Dae-Suu megígéri neki a sírjánál, hogy olyan nagy lesz Korea, amilyennek megálmodta.
Nagyon jó történelmi dráma volt mind a kettő, megérte értük bővíteni a történelmi ismereteimet.
Ahogy tegnap írtam, ha karácsony, akkor Super Mario All-Stars nálam. És azt gondolom, hogy méltó megemlékezés a játék 20. évfordulójára, ha olyat teszek közzé, amit én legalább is nem találtam meg az interneten. Sleeplesslydia a kérésemre megcsinálta a Super Mario All-Stars játékból készített artwork-öket, melyeket a játék dobozából vágott ki nekem (persze Photoshop segítségével, nem ollóval). Mivel nagyszerű munkát végzett, ezeket szeretném közzé tenni:
