Jó reggelt, Vietnam! három kiadásban

2017. december 30. 22:18 - supermario4ever

Annak ellenére, hogy csak két alakítását láttam Robin Williams-nek, abban a kevésben nagyon szeretem, amit csinál. Jóformán csak a két legismertebb filmjét láttam, a Mrs. Doubtfire (Apa csak egy van) és a Jó reggelt, Vietnam!, de ide lehet sorolni a Disney-klasszikusok közül Aladdint, ahol Dzsinnként is valami eszméletlent alakított. Most azon vagyok, hogy a két legismertebb filmjét beszerezzen videokazettán és DVD-n, lehetőleg az első kiadásúakat.

Ez sikerült a Jó reggelt, Vietnam! esetében, de ez érdekesen alakult.

IMG_20171228_190410Sikerült beszerezni az első kiadásokat videokazettán és DVD-n, a jobb oldalt lévő kék alapon a kép, egy későbbi, 2011-es kiadás. Ez régebb óta megvan. Amikor megtaláltam az első kiadású DVD-t, úgy tervezem, hogy a jobb oldalit eladom vaterán nyomott áron, de meg fog maradni, ugyanis az extra változaton nincs magyar szinkron, csak felirat. Az újra meg a szinkron is rákerült. Semmiképp ne egy őrült filmrajongónak képzeljetek el, de az a néhány film, amit szeretek, azt szeretném a lehető legjobb minőségben, gyűjteménybe betudni. És azért ragaszkodok az első kiadásokhoz, mert akkor még volt presztízse a DVD-nek, sokan vették, és odafigyeltek a külsőségekre. Általában az első kiadású DVD-k sokkal jobban néznek ki. Adott esetben díszdobozosak, több lemezesek, több extra van rajtuk, tehát a kiadók részéről is érződött, hogy foglalkoznak a DVD minőségével. És pont a Jó reggelt, Vietnam! lett egyfajta kivétel, hiszen az újabb kiadásra került rá a magyar szinkron, és minden extra megmaradt az első kiadásból. Egyébként van egy kisebb tudásbéli deficitem, ugyanis szentül meg voltam győződve arról, hogy itt is Mikó István hangján szólal meg Robin Williams, de amikor olvastam a Wikipédián, hogy itt Bajor Imre szinkronizálta, nagyon meglepődtem. Több filmben is láttam őt, láttam a Família Kft-ben, a Szomszédokban, ő volt a Pasik sorozat egyik főszereplője, meg a Heti Hetest is sokáig néztem, tehát sok helyen hallottam őt, és sehogy nem tudtam magamban összeegyeztetni Robin Williams hangjával. Nem tudtam elképzelni, hogy Bajor Imre jó szinkronhang lenne a filmben. Az új kiadású DVD-n az első szinkron van (mert Gesztesi Károly hangjára viszont emlékszem, és ő első szinkronos volt), de halovány emlékeimben ugyan, de tisztára meg voltam győződve arról, hogy Robin Williams-et Mikó István szinkronizálta.

Tegnap megnéztem a videokazettát, és meglepetten hallom a sok hangutánzásból, hogy ez tényleg Bajor Imre. És nem akartam elhinni, hogy ennyire jól csinálja. Annyira hitelesen játszik a hangjával, és annyira jól lavírozik a vicces és a komoly jelenetek között, hogy az eszméletlen. Azt mondom, hogy ha nem lenne más szerepe Bajor Imrének csak ez az egy szinkron, akkor is azt gondolnám róla, hogy egy életre megjegyeztette magát velem, de így, hogy láttam még néhány vicces szerepben, így most még jobban azt gondolom, hogy 2014-ben egy fantasztikus színész halt meg Bajor Imre személyében. Ahogy Robin Williams-ében is, szintén 2014-ben, de amit durvának tartok, hogy kettejük között mindössze 5 nap különbség van halála napjának tekintetében. Augusztus 6 és 11. Mind a kettejükért kár volt.

A filmről részletes véleményt később írnék, mert azt érzem, hogy jobban utána kell olvasnom a Vietnami háború történetéről, hogy tudjam, hova tenni a film történéseit. Mert értem, hogy mi történik, de úgy érzem, hogy olvasnom kell a háborúról ahhoz, hogy meg tudjam ítélni, hogy az események valósak, vagy csak az érzelmekre akarnak hatni. Önmagában, amit láttam, nagyon tetszik, és jelen tudásom szerint mondanivaló tekintetében hitelesnek érzem. Inkább a kiadványokról írnék. A videokazetta megmarad gyűjteménybe, az első kiadású DVD-re voltam kíváncsi, egyrészt most láttam először angol hanggal, feliratosan. Abban nem volt kétségem, hogy az eredeti hangok kiválóan visszaadják a film hangulatát, viszont a felirat hagyott némi kívánnivalót maga után. Önmagában már attól a falra mászok, ha az ország nevét "Vietnám"-nak írják, amikor ékezet nélkül helyes magyarul. De több helyesírási hiba volt, vagyis inkább elgépelés. Ami helyesírási hiba megmaradt bennem, az "elött". Eleinte azt hittem, hogy nem volt hosszú ő a feliratozásra, de amikor más szónál láttam, akkor lettem biztos abban, hogy helyesírási hiba volt. De hogy több szóban láttam elgépelést, vagy hiányzott egy betű, és így elég furcsa összképet adott. Gondolom, megjelenésekor 6-7000 forint volt, ennek fényében hanyag munkának érzem a feliratot, és hogy nem volt lektor, aki javította volna a szöveget. De megőrzöm ezt is gyűjteménybe, amúgy is csak 600 forintot fizettem érte. Az új kiadású DVD lesz az ideális abból a szempontból, hogy van rajta magyar hang is. Feliratot még nem néztem meg, de bízom benne, hogy már javították a hibákat.

Blu-rayen sajnos még nem jelent meg a film. de bízok abban, hogy ez változni fog. Nagyon szívesen betudnám Full HD-s kiadásban, le is tudom játszani, úgyhogy remélem, megjelenik. Azon csodálkoztam, hogy Media Markt weboldalán Disney-nek írja a Jó reggelt, Vietnam! DVD-t. És most már a Pro Video adja ki a lemezt, nekem még InterCom-os mind a kettő. Mondjuk, ha eddig nem adták ki, akkor erre már nagyon kicsi az esély, ugyanis a Disney pár éve megvonta a jogot a Pro Videótól, hogy kiadják Blu-ray-en is a DVD-iket, erről írtam korábban. Úgyhogy ha tényleg a Disney fennhatósága alá került a film, akkor nagyon kicsi az esély, hogy megjelenik Blu-Ray-en is. Akkor marad a DVD, esetleg Angliába ha megyek legközelebb, akkor levadászom a Blu-ray-t.

Szólj hozzá!

1080° Avalanche

2017. december 30. 21:53 - supermario4ever

1080_logopngMegjelenés Japán: 2004. január 22.
Amerika: 2003. december 1.
Európa: 2003. november 28.

Fejlesztő: Nintendo
Kiadó: Nintendo
Műfaj: Sport
Játékmód: 1-4 játékos
Memória: 3+ blokk

Platform
Nintendo GameCube

A konzolgeneráció váltás nemcsak a technikai fejlődésről kellene szóljon. Nemcsak grafikailag, zeneileg kell fejlődnie egy játéknak, hanem a több lehetőségből kifolyólag autentikusabbnak, hangulatosabbnak kell lennie. Ha mondjuk egy sportjáték jobban kihozná az adott sportágban rejlő lehetőségeket, teljes értékű játékok lennének, mindezek mellett maguk a pályák is hangulatosabbak lennének, minél jobban visszaadnák az adott sportág hangulatát, a retro sokkal inkább a helyén lenne kezelve, és nem lenne egyre nagyobb igény rá. Szerencsére még most is elmondhatjuk, hogy mi Nintendósok szerencsések vagyunk ezügyben, több játék is példázza azt, hogy miért jó az új generáció. Most is visszamegyünk egy kicsit az időben, és egy szintén nagyon jó példát szeretnék bemutatni.

gfs_6182_2_1Ez a 1080° Avalanche, mely számomra tökéletesen megmutatja, hogy miről szól egy generációváltás. Ez a játék ugyanis minden tekintetben jobb lett az elődjénél. A GameCube lehetőségeihez mérten kiváló játékról van szó, grafikailag rengeteget javult, a hihetetlenül dimanikus, a zene pedig hihetetlen hogy visszaadja a snowboard hangulatát. Mindezt teszi úgy, hogy mindent megőrzött abból, amitől olyan fantasztikus volt az elődje. Ahogy írtam, egy snowboard játékról van szó, ahol versenyezni lehet, és trükkök bemutatásával szerezhetünk minél több pontot. Már a címképernyőn hallható kemény rockzene is hűen visszaadja a játék dinamikus mivoltát, azonnal bevisz a sportág hangulatába. A két főjáték a Match Race és a Trick Attack. Öt játszható karakter áll rendelkezésünkre. Közülük Ricky Winterborn, Hayami Akari és Rob Haywood ismerős lehet az előző játékból, hozzájuk csatlakozott Tara Hunter és Kemen Vazquez. Nem érdemes utánuk nézni a Wikipédián, mind az öten fiktív szereplők. Mindnyájuknak saját hódeszka-készületük van, egyéni tulajdonságokkal, a karakterek egyéni jellemzőivel kiegészítik egymást.

gfs_6182_2_2Match Race esetében párbajt vívunk egy ellenfél játékossal, az nyer, aki gyorsabban ér be a célba. Ez a játékmód fix egyjátékos, egy gépi ellenfél játékossal versenyzünk a pályán. Az irányítást könnyű elsajátítani. Nem kell gombot nyomni a gyorsításra, karakterünk mindig a legnagyobb sebességre törekszik. Az Analóg karral lehet fordulni, az A-gombbal lehet ugrani, valamint az L-gombbal lehet az úgynevezett tojástartást felvenni. Ekkor gyorsabban érjük el a csúcssebességet, ugyanakkor ilyenkor rosszabbul vesszük be a kanyart, és az egyensúly-érzékünk is romlik. Valamint az R-gombbal lehet a hódeszkát megfordítani, a Z-gombbal pedig saját magunknak örülhetünk. Három bajnokság van itt is: Novice, Hard és Expert, ami előrelépés a Nintendo 64-es elődhöz képest, hogy itt már mindegyik bajnokságnak külön pályája van. Mindezek mellett a pályák sokkal kidolgozottabbak, részletgazdagabbak. A fák, jég, buktatók, házak mellett például síelők közül versenyzünk, és bizony, ha egyikük-másikuk útban van, akkor karakterünk nem megáltallott egy "Get outta way!" szöveggel odébb parancsolni a pánikba esett síelőket. Ugyanígy megjelentek az alagutak is, de egy pályán például egy olyan ház mellett megyünk el, ahol a tűzifának valót vágják géppel, és fellógatva vontatják őket. Persze ekkor már játékosunk kap szívbajt, hogy csak nehogy megsebesüljön. Azt eddig is tudtam, hogy a Snowboard (ahogy a téli sportok többsége) veszélyes sportág, efelől ez a játék csak megerősített. Ez a játék is számol sebzést, de másképp, mint ahogy az előző játékban, ahol egy hosszú csík volt, és a sérülés mértékétől függően akár nagyobb szelete is kipirosodhat, hanem itt fixen hat kis csík van. Tehát összesen ötször lehet sérülni, a hatodikra játékosunk végleg elterül a földön, egy életet elvesztünk, és kezdhetjük elölről a pályát. Merthogy életet itt is számol a gép, és itt is nagyon szűkmarkúan osztják. Három élet van, és ha elfogy az összes, akkor bizony kíméletlenül Game Over van, és kezdhetjük az egészet elölről. Életet nemcsak akkor vesz el a gép, ha hatszor megsérültünk, hanem akkor is, ha vesztünk a versenyben.

gfs_6182_2_12Trükköket különböző gombkombinációkkal lehet már a Match Race-ben is kivitelezni, de tapasztalatom szerint nem érdemes, mert csak lelassít, ráadásul megtörténhet az, hogy elvesztjük az egyensúlyunkat. Ilyenkor az történik, hogy nagyon lassúak vagyunk, elvesztjük az uralmunkat a hódeszka felett. Ezt az analóg kar forgatásával lehet helyrehozni, és játékosunk akkor képes ismét versenyezni. Meg aki szokott snowboard versenyt nézni a TV-ben, az láthatja, hogy ott sem trükköznek a sportolók, csak azon vannak, hogy a lehető leggyorsabban, legjobb ívben menjenek végig a pályán, és nyerjenek. A trükkökre ott van a Trick Attack játékmód, ahol pontozzák is a különböző trükköket. A játék nevében meg nem véletlen van a 1080°, ugyanis a három kör a levegőben, azt a lehető legnehezebb kivitelezni, és a legtöbb pont jár érte. A játékban listázva vannak a különböző trükkök, és azokat milyen gombkombinációval lehet kivitelezni.

gfs_6182_2_16A Time Trial itt is időmérő, bár itt annyiból érvényét veszti, hogy a Match Race alatt elért legjobb időket is elmenti a gép. De azért adtak értelmet az időmérőnek is. Ugyanis 5 érmedarabkát helyeztek el egy-egy pálya különböző részein. Ezeket összegyűjtve kapunk meg újabb és újabb hódeszkákat. És mivel minden játékosnak saját snowboard-készlete van, érdemes mindenkivel összegyűjteni az érméket. A Gate Challenge is érdekes játékmód. Alapból 30 másodpercet kapunk, és különböző ellenőrzőpontokon kell átmenni az adott pályán, akkor kapunk 500 pontot, és +2 másodpercet. Ezt a játékot is lehet többen játszani, végre akár négyen is összeülhetünk egy versenyre. Az előző játék nagy hiányossága volt, hogy csak ketten lehetett maximum játszani.

Ezek is azt gondolom, hogy kellő alapot adnak arra, hogy egy nagyon jó játékkal van dolgunk, amit külön megdobnak a hangulatos pályák és az extrém jó rock zene. Érdekes, hogy csupa ismeretlen előadók vannak a játékban, mint például Finger Eleven, BOYSETSFIRE vagy Cauterize. Itt derül ki, hogy nem feltétlen azok gyárták a legjobb zenéket, akiket játszanak a rádiók, hanem alternatív együttesek körében is születnek fantasztikus zenei művek, akik mifelénk nem annyira ismertek. Az biztos, hogy nagyon feldobja a zene a játék hangulatát. A grafika pedig nemcsak a sok pályaelem miatt kiemelkedő, hanem mert részletgazdag, kidolgozott, a színek élénkek, egyszerűen csodálatos az egész. Meg merem kockáztatni, hogy ha nem változtatnának semmit a grafikán, csak feljavítanák a felbontász 1080p-re, a mai játékok között is simán megállná a helyét grafikailag. Azt gondolom, hogy a 1080° Avalanche az egyik legjobb név az úgynevezett "overlooked" játékok listáján, az biztos, hogy az egyik legjobb sportjáték, amivel életemben valaha is játszottam.

15280_frontGrafika: 10/10
Játszhatóság: 8/10
Szavatosság: 8/10
Kihívás: 9/10
Zene / Hang: 10/10
Hangulat: 10/10

+ Eszméletlenül hangulatos
+ Részletgazdag, gyönyörű grafika
+ Élethű rockzene
+ Kellőképpen nehéz
- Nem biztos, hogy mindenkit leköt hosszútávra

92%

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása