Ma reggel elhatároztam, hogy a játéktesztjeimnek külön blogot csinálok:

http://nintendohun.wordpress.com

Azért döntöttem így, mert itt nem nagyon volt olvasottságuk, és abban reménykedek, hogy egy külön blogban jobban el fogják érni. Ugyanis azt gondolom, hogy azért nem, mert nem nagyon volt olyan helyen, hogy többen is elérjék, így egy külön helyen, hátha. Most még nincs sok teszt rajta, folyamatosan viszem át őket.

A ma írt új játéktesztet is ide írtam, egy kevéssé ismert SNES játékot elemeztem:

Hurricanes

Korábban már írtam róla, ez egy rajzfilmadaptáció platformer. Nem láttam még egy részt sem, a játékot 1995-ben kaptam karácsonyra. Nem rossz játék, jókat játszok vele, amikor előveszem.

És két SNES játék leírást scanneltem be, ezeket teszem közzé:

• The Magical Quest: Starring Mickey Mouse
• Hurricanes

(Megjegyzés: A blog törölve van)

Most hogy játszottam még egy néhányszor a Yoshi's Story-val, jó irányba változott a véleményem róla. Mindezek mellett azt gondolom, hogy eléggé kiismertem a játékot, hogy tesztet írhassak róla. Olvassátok ti is:

Yoshi's Story teszt

Megszerettem a játékot, de a zenét nem fogják lenyomni a tor... akarom mondani a fülemen. Szinte csak az... Amúgy nagyon tetszik az egyedi játékmenet.

Meglepődtem, hogy a postás hozott nekem egy kisebb levelet, a nővérem elküldte, amit még karácsonyra szánt nekem. O_O Egy Nintendo eShop kártyát! ^_^ £15-öt ér. Sokat gondolkodtam azon, hogy 3DS-embe váltsam be, vagy Wii-be? Átnézve a kínálatot, Wii mellett döntöttem, itt 1700 pontot kapunk a 15 fontos kártyáért.

Különben csomagban jött volna meg a kártya, a nővérem karácsonyi ajándékcsomagot állított össze nekem és anyámnak. Regisztrált légipostával postázta nekünk, meg is adta az azonosítószámot, így én is tudtam ellenőrizni. Legalább 2 hétig volt úgy a csomag, hogy indulásra kész... Na mondom magamban, ha ilyen lassan csapna belém a villám, elsétálhatnék Budapestig, mire a kiindulási pontomon földet érne. A következő fejlemény pedig az volt, hogy átnézik a csomagot, mert tiltott / veszélyes dolgot gyanítanak benne. O_O A nővérem elmondása szerint bent felejtette a parfümöt, az okoz problémát. Az egésznek az lett a vége, hogy visszaküldték a nővéremnek úgy, hogy a parfüm nem volt benne. Ezek után egy rossz szót ne halljak a magyar postáról. Külföldön is vannak problémás ügyintézések. Angliában extrém drága a posta, és mivel a nővérem a kisfiával terveznek hazalátogatni február végén, ezért mondtam neki, hogy elég lesz, ha majd elhozza, ha a hazajönnek. Erre kiküldte postán, pedig igazán nem okozott volna problémát megvárni. ^^' De a kártya elpostázása is £6.18 volt, nagyon drága.

Na tehát, Wii-be váltottam be a pontokat, mert ahogy elnézegettem a játékokat, nagyon vágytam a Yoshi's Story játékra. Márciusban jelenik meg a Yoshi's New Island 3DS-re, nézegetve a trailereket, kedvem támadt Yoshizni. Még soha nem játszottam a Nintendo 64-es játékkal, így az újdonság élménye is társult a próbálkozás mellé. Most nem ejtett rabul az újdonság élménye, eléggé felemás ez a játék. Jó dolog az egyedi játékmenet, és a grafika, valamint Yoshi olyan aranyos, mint még soha, de például a zene annyira borzasztó, hogy nem is hiszem el, hogy a Nintendo ilyet is "tud". A nyitózene egyszerűen annyira gyerekes, hogy igyekeztem gyorsan túl lenni az alapbeállításokon, mert nagyon kínosan éreztem magam, miközben szólt. Aztán az első pálya zenéje valami rettenetesen unalmas, altató, és ez nagyon rányomja a bélyegét a hangulatra. Amúgy tetszik az egyedi játékmenet. Itt nem kijáratot kell megtalálni, hanem akkor van vége egy pályának, ha megeszünk 30 gyümölcsöt. Minden Yoshinak van egy kedvenc gyümölcse, amit ha megétkezik, nagyon boldog lesz tőle, valamint minden pályára kiválasztunk egy szerencsegyümölcsöt, mely szintén boldogabbá teszi mindnyájunk kedvenc dinoszauruszát. És az is aranyos elem, hogy ha Yoshi boldog, akkor énekelget. A játékmenet abból a szempontból is egyedi, hogy négy pályát választhatunk alapból, és mindegyik további 6 pályára "oszlik", így összesen 24 pálya van a játékban. A negatívumok alapja a zene, az tényleg annyira lehangoló, hogy valósággal elveszi az ember kedvét a játéktól. De amúgy sok jó ötlet van benne. Kíváncsi leszek, hogy a többi pálya zenéje is ilyen-e.

Na, másodjára sikerült megcsinálni. Nem lett ez sem tökéletes, meghaltam egy párszor, de ez már lényegesen jobb lett, mint az előző:

Komolyabb elakadások az első és a 4-2 pályán voltak. Az első pályán a felhők egy titokhoz vezetnek el, az igazság az, hogy már nem emlékszem pontosan, hogy mihez, talán egy nagy szívhez. A 4-2 pályán meg van egy rész, ahol nagyon nehéz továbbjutni, ott voltak komoly problémáim. Elég nehéz ott lendületből átugrani. A végső harcra még egy Game Over-t is megengedtem magamnak, de egyik nagyon könnyűsége a játéknak, hogy attól a pályától folytathatjuk, ahol végleg elvéreztünk. Remélem, hogy tetszeni fog, nézzetek bele!