Iskariotes mutatta nekem Twitteren Zeiler Júlia: Hollandia című könyvét. Utána is néztem, hogy mennyire elérhető. Nem is hallottam erről a könyvről, de gyanítom, hogy azért, mert 2000-ben jelent meg, és akkor még távolról se gondoltam volna, hogy 20 év múlva Hollandiába fog húzni a szívem. Így vélhetően már csak használtan, antikváriumokban lehet megvenni. Tetszett, hogy a Libri Antikváriumában 750 forint volt a könyv, de amikor láttam, hogy a konyvudvar.net webshopjában 250 forint, akkor nem is volt kérdés, hogy ott veszem meg. Van is egy boltja az Astoriánál, és mivel közel van a KRE-hez, ezért egy lyukas órán elmentem megnézni. És volt belőle jó néhány példány. De nem ez a poén, hanem hogy az üzletben 100 forint volt. Hát ilyet...

Nem volt egyértelmű, hogy melyiket vegyem meg, ugyanis több példány is fakult volt az oldalgerincén, vagy az elülső borítón voltak fakulások. Alapos, már-már szakértői szemmel vizsgáltam a példányokat, mire rátaláltam a legjobbra. És ha már ennyire olcsó volt, akkor szétnéztem az egész könyvesboltban. Ez egy nagy üzlet, ahol temérdek joglejárt könyvet adnak az eredeti árukhoz képes lényegesen olcsóbban. Szétnéztem, hogy miket találok meg, és megtaláltam még a Marco Polo útikönyv sorozatának Hollandia részét. Ez 490 forint volt, az eredeti 1.990 forintos árhoz képest. Hát jött ez is. Két Hollandiáról szóló könyvet vettem 590 forintért, tökre megörültem nekik.

A bal oldali könyv meg azt hiszem, segíteni fog az egyetemi tanulmányaimban, ugyanis lehet benne olvasni Hollandia történelméről, irodalmáról, kultúrájáról, társadalmáról. Egy bő összefoglalása annak, amiről tanulni fogok. És imádom olvasni. Egyébként nagyon nem mondható különlegesnek az írási stílus. Nem annyira száraz, mint egy tankönyvé, olvasmányos, de aki nem érdeklődik olyan szinten Hollandiáról, mint én, annak nem lesz érdekes a könyv. Én viszont tuti el fogom olvasni többször is. Iskariotes könyvi ajánlásait ezután is szívesen veszem.

A Marco Polo könyv is elég jó. Itt Hollandia látnivalói, nevezetességei vannak felsorolva. Mivel képeskönyv, ezért a lapok is fényesek. 125 oldalban sok minden meg van benne említve, de inkább hiányosnak mondanám. Hogy nem szerepel benne Alphen aan den Rijn Archeonja, az nálam ősbűn! Bár az Avifaunáról, vagyis a madárparkról írnak, amelyik szintén Alphen aan den Rijn egyik látványossága. Ezt nem láttam, de megfogadtam, hogy ha visszatérek a városba, akkor mindenképp megnézem. Ahogy az Archeont is nagyon megnézném még egyszer. A lényeg: Sok jó látnivaló, ajánló van a könyvben, de a tárgymutatót (ahol a városok vannak listázva) hiányosnak érzem. Vlissingent is kihagyni, nem ajánlani a gyönyörű tengerpartjait, szintén problémás. Zandvoortról van szó, mint tengerparti város, de kihagyni az autóversenyeit. Tudnám mivel kiegészíteni a könyvet.

De elégedett vagyok mindkét könyvvel. Lesz mit olvasni a kötelező irodalmak mellett. ^^

Nemrég kezdtem el nézni a Dororót, és azt kell mondjam, hogy nagyon élvezem. Bár az igazat megvallva, nem tudok nem az Inuyashára gondolni, hiszen az is a középkori feudális Japánban játszódik, és ugyanúgy jelen vannak a démonok, és a hozzájuk kötődő hiedelmek. Így midkét anime inkább mondható legendaszerű történetnek, semmint hogy az a Japán történelmet egy az egyben úgy ábrázolja, ahogy annak idején feljegyezték. A nagy különbség a két anime között, hogy az Iuyashában az erős romantikus szál miatt miatt eléggé lájtosan ábrázolja a középkori Japán mindennapjait, míg a Dororo sokkal sötétebben mutatja be az akkori emberek életét. Vannak is félelmetes jelenetek az animében, és az az igazság, hogy el is tudom képzelni, hogy annak idején tényleg ennyire barbárak voltak az emberek. Nem akarom az alaptörténetet elmesélni, mivel azért hoztam fel a sorozatot, hogy annak egy eseményéről írjak. Egyébként érdemes megnézni az animét azoknak, akik bírják a keményebb jeleneteket is.

Ma láttam a 9. részt, amikor Dororo fiatalabb gyerekkorát látjuk, hogy gyújtották fel a falvat, ahol éltek, hogyan végezték ki az apját, és később hogyan halt meg az anyja. Az anyja halála gondolkodtatott. Ahogy az apja kivégezte a kivégzőjét, az fantasztikus jelenet volt, szinte példa nélküli. Viszont az anya halálát nem gondolom "tapsolnivaló"-nak. Ez így most elég idétlenül hangzik, de lényeg, hogy ez a fiáért minden körülmények között meghalni is képes attitűd nem tetszik. Még nincs gyerekem, ezért csak elképzelni tudom, hogy az, ami egy szülő és egy gyerek között van, az tényleg egy speciális szeretet, amihez hasonló nincs a világon. És nem is voltam még olyan jellegű krízishelyzetben, mint amit az anime megmutat, de így is azt gondolom, hogy ahogy az anya meghalt, az nem helyénvaló. Értem én, hogy az áldozatvállalás netovábbját láttuk az animében, de azt gondolom, hogy az lett volna a megfelelő, ha az anya magát is megmenti, ahogy tudja, pont a fiáért. Hiszen Dororo ott még nagyon kicsi, ebből kifolyólag nem tudná ellátni magát. Azt gondolom, hogy a kölcsönös áldozathozatal lett volna gyümölcsöző, bízva abban, hogy a krízishelyzet, csak átmeneti, aztán együtt, új életet kezdettek volna.

Persze, ez teória, amit ide leírtam, meg se született volna az anime, ha az anya túléli azt a helyzetet. Dororo túlélte, ott van neki Hyakkimaru, aki egyre inkább megérzi a fiú a szeretetét, így elkezd kommunikálni vele. És persze lehet írni, hogy végül a srác feltalálta magát, így mondatjuk, hogy sorsszerű volt az anyja áldozathozatala, csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy van úgy, hogy az anya egészséges önzősége adott esetben a gyerek jövőjét jobban szolgálná, mint a feláldozom magam bármi áron a gyerekért attitűd.

Alig másfél hónap alatt betelt a második füzetem, melybe a holland nyelvi dolgaimat írom. 80 oldal telt be kb. 46 nap alatt, tehát napi szinten kicsivel kevesebb, mint 2 oldalt írok. Ez persze az átlag, van olyan, hogy 1 nap alatt 4 és fél oldalt írtam.

Most már komolyabb segítségem is van, kb. 1 hónapja megismerkedtem a My Anime List-en egy holland sráccal, akivel egész jól összebarátkoztunk, és szokott segíteni nekem. Alapvetően szeret segíteni nekem, mert célzottan kérdezek, így tudja, hogy tudok dolgokat, csak egy-két nyelvtani szabály homályos. Baj akkor jött, amikor beigazolódott a félelmem. Elkezdtem rövidebb fogalmazásokat mutatni neki, és rávetített olyan hibákra, amik rosszul rögződtek belém. A poén az volt, amikor még én kezdtem el magyarázni neki, hogy márpedig ez így van. Ilyen volt az, hogy egyes szám harmadik személyben is van ugyanúgy "hij" és "he", mint ahogy egyes szám 2. személyben "jij" és "je". És amikor utánanéztem, és rájöttem, hogy nincs, mindenhova "hij"-t kell írni... Kicsit megalázó volt, hogy még én kezdek el egy hollandnak okoskodni a holland személyes névmásról, de jót nevettünk rajta. Szerencsére lazán veszi a dolgokat, és szívesen segít.

Még néhány kép:

14-én kezdődik meg a tanítás a KRE-n a Néderlandisztika szakon, és hihetetlen érdekes. Az egyik tantárgyból (Bevezetés a nyelvtudományba) az oktató már elérhetővé tette a tananyagot, és olyan szintű érdeklődéssel kezdtem el olvasni, mint tananyagot soha. Azt tudtam magamról, hogy szeretek nyelveket tanulni, és megy is, de azt nem gondoltam volna, hogy a nyelvészet ilyen szinten érdekel. Azt volt még furcsa megélni, hogy aznap éjjel, amikor ezt olvastam, ugyan, nem emlékszem pontosan, hogy miről álmodtam, de arra igen, hogy nagyon jól éreztem magam álmomban, és nagyon kellemes volt felébredni. Ilyet pedig nagyon ritkán élek meg, úgy tűnik, hogy tényleg megtaláltam azt, amit örömöt okoz. Úgyhogy nagyon jóra számítok az egyetemen, nagyon számítok arra, hogy most fogok végre olyan eredményt elérni, ami egy egyetemista számára ideális.

És ha tényleg megtanulok hollandul felsőfokú szinten, akkor az aztán már tényleg a (non) plus ultra. Az a nagy álmom, hogy újságíró, cikkíró legyek Hollandiában, és akkor érem el a célomat, ha 100%-osan úgy tudom magam kifejezni hollandul, ahogy magyarul fejezném ki magam. De hát még nagyon hosszú út áll előttem, de kész vagyok megtenni ezt az utat.

Tegnap voltam beiratkozni a KRE Néderlandisztika szakára, úgyhogy újabb lépést tettem az álmom megvalósítása felé. De szép volt az a nap. Előtte tanultam még egy kicsit hollandul, holland rádiót hallgattam, ahogy mentem az egyetem felé, és a Keletinél a Thököly úton megláttam egy eredeti holland sajtot árusító üzletet. Hát mondom, ilyen nincs.

Nagyon jól néz ki, minden sajt eredeti holland. Egészen pontosan Goudából származnak. Tekintve holland mivoltukat, az áruk is meglehetősen magas, úgyhogy nem oda fogok járni megvásárolni a sajt-adagomat. De az üzlet jól nézett ki, volt egy nagy kép Goudáról, holland mivolta miatt eszembe juttatta az ott tartózkodásomat.

Az eladó megengedte, hogy képeket is csináljak:

Ez ilyen fizetetlen reklámhirdetés feeling, de egy post erejéig miért is ne?

Kb. 1 hónap után új játékot vettem fel, méghozzá a Mario Party 5-ből.

Ez egy 20 körös játék volt a Future Dream táblán. Ez a kedvencem, mert ennek szeretem a legjobban a zenéjét. És végig élveztem a játékot. Yoshival játszottam.

Felteszek majd később több Mario Party 5 gameplay videót, hogy jobban bemutassam a játékot. Több játékmódot, és több pályát. De az igazi "gálajáték" akkor lesz, amikor majd barátokkal négyesben játszunk egy 50 körös játékot. Arról már most megmondom, hogy lesz annyira hangulatos, és kiváló, hogy promotálni fogom rendesen. Addig is remélem, hogy tetszeni fog ez a videó.

Befejeztem ma a Grand Blue-t. Érdekes volt megnézni mindenképp abból a szempontból, hogy ugyan értettem, hogy miért nem ajánlották nekem azok, akik ismernek, de azt gondolom magamról, hogy lettem annyira rugalmas az elmúlt évek során, hogy azokat az animéket is jól kezeljem, amikkel esetleg nem tudok azonosulni. Bár igaz, nemrég írtam olyan animékről, melyek alaposan kikezdték a rugalmasságomat, de érdekesmód a Grand Blue még belefért.

Bár maradt 6 pont, mert azért ambivalens érzéseim vannak az anime kapcsán. Egyrészről azt gondolom, hogy ez az örökös marháskodás, mások heccelése, ha gondolatban is, de kihozhatja a nézőből a benne megbúvó gonosz énjét. Volt néhány csíny, amiben én is benne lettem volna, sok jeleneten jót nevettem. Főleg a reakciók miatt eltorzult arcokon. De például emlékezetes volt számomra az a jelenet, amikor Iori-nak nem tetszettek azok a szobák, melyek falai tele voltak lányok képeivel mindenféle erotikus pózban. Hát erre csak egy magyarázat lehet: Biztos azért nem tetszik neki, mert meleg, tegyük hát abba a szobába, amely tele van pasis képekkel. Iori természetesen nagyon ki volt akadva, mert nem erről van szó. Meg sok jó poén volt még emellett. De az is tetszett, hogy lányok nem akadtak ki a fiúk meztelenségén, szexuális poénjaikon és nem játszották meg az álapácát, hogy undorító perverz állatok, és felrúgták őket a csillagos égig. Bár az is igaz, hogy egyetemistákról van szó, úgyhogy azért eléggé csúnya lenne, ha 20 év körüli lányok ilyenen kiakadnának.

De azért volt néhány dolog / jelenet, ami nem tetszett. Két jelenetet tudnék kiemelni, amit erős túlzásnak érzek. Az első az 1. részben volt, amikor a fiúk seggrészegre isszák le magukat, és társaik valami átlátszó itallal akarnak rajtuk segíteni. Az az átlátszó ital persze nem víz volt, hanem 96%, szinte teljesen vegytiszta alkohol. Természetesen az italozással nincs gondom (módjával), de az alkohollal való ilyen játékot akkor sem tudom tolerálni, ha egyébként minden egyes epizód elején ki van írva, hogy ez csak a poén, senki ne vegyen komolyan semmit belőle. Rendkívül veszélyes játék az alkohol, és itt ugyan "megoldották" hánykolódással, de a való életben egy ilyen esetben az csak a szerencsésebbik véglet, ha valaki a toxikológiai osztályra kerül, és átesik egy alapos gyomormosáson. De az sincs kizárva, hogy lennének, akiket a hullaházba vinnének el. Engem legalábbis biztosan, mert én nagyon rosszul bírom az alkoholt. A másik, ami nem tetszett az a 8. részben, amikor az egyik srác (nem tudom már melyik), szexuális együttlétre készült egy lánnyal. Mondjuk magának is köszönheti, hogy áldozat lett, mert felhívta a többi fiút és hallatta a lány hangját is, hogy heccelésképp jelezze a fiúknak, hogy mire is készül. Ez persze sértette a többi srác egóját, egyből a fiú háza elé mentek, hogy minden eszközzel megzavarják a légyottot. Ez is olyan, amit nem tudok tolerálni. A szex az 2 (vagy adott esetben több) ember intim együttléte, ott kívülállónak semmi keresnivalója nincs. Meg igazából engem a sok meztelenség is zavart. Akármennyire is jól kezelték a lányok a fiúk ruhátlanságát, azért én is úgy vagyok vele, hogy ha nincs szexuális indíttatás, akkor öltözzön fel.

Nagyjából ennyi gondolatom van az animével kapcsolatban, természetesen maga a "búvárklub" csak körítés volt, hogy legyen valami, ami összeköti a fiatalokat. Bár a körítésre szükség is volt, ugyanis az sem tetszett, hogy a fiatalok között semmilyen barátságot nem éreztem. Az egész olyan volt, mint egy "nyílt" valóságshow (tehát például nem egy villába összezárva), ahova kiválasztottak 4 fiút és 4 lányt, és szórakoztassák a nézőket a saját marháskodásaikkal. Voltak benne jó dolgok (néhány poén, és gonoszság), de alapvetően túlértékeltnek tartom az animét.

Ritkán írok manapság animékről, pedig a mai napig nézem őket, csak nem áll össze a fejemben olyan komplex gondolat, amit érdemesnek tartok kiírni magamból. Most sem lesz komplex, csak kiírom az érzéseimet. Nem tudom, hogy mi van velem, de az utóbbi időkben több olyan anime is megtalált, amit nem tudtam jobbra értékelni 1 pontnál.

A Suzumiya Haruhi no Yuuutsu-ról már kiírtam a gondolataimat, aztán meg akartam győződni arról, hogy miért annyira népszerű a Hunter × Hunter, de 20 rész után akkora lendülettel hajítottam ki (értsd: tettem a dropped listába), hogy kondenzcsíkot húzott maga után. Maradjunk annyiban, hogy ha van is mélysége az animének, ahogy többen is mondták, de az egész történetmenet, és az események nagyon nem nekem van kitalálva. Nem látok semmi barátságot, semmi csapatszellemet, csak néhány pszichopatát, akik vagy előszeretettel törik ki a másik karját, vagy pókerarccal hagyják a másikat veszni hagyni. Na most, lehet, hogy arról van szó, hogy aki Hunterré akar válni, annak ez az útja, meg kell tanulnia érzéketlennek lenni, de ha erről van szó, akkor nagyon nem vagyok erre kíváncsi, és nem akarok Hunter lenni. Mert nem az, hogy elgondolkodik azon, hogy morálisan helyes-e ilyet csinálni, vagy megéri-e az egész, hanem teljesen érzelmek nélkül, mint egy pszichopata. És ha erre nem volt példa 20 rész alatt (hogy hezitáljon a tettén), akkor ott az én szemszögemből nagyon komoly bajok vannak. Innentől kezdve az anime nem nekem való, és engedtessék meg, hogy kérdőre vonjam, hogy miért is van annyira magas átlaga My Anime List-en.

A másik, amit most kezdtem el, és ugyan, csak 2 részt láttam belőle, de mivel nagyon nagyon úgy néz ki, hogy az egész anime ezen a színvonalon marad, mertem neki 1 pontot adni. Ez pedig a Kono Subarasii Sekai ni Shukufuku wo! Nagyon népszerű, főleg a fiúk körében (lehet sejteni, hogy miért), de elvileg paródia akarna lenni, de hogy még mosolyra sem állt a szám, az is biztos. Mivel paródia akarna lenni, ezért maga a történet sem komoly, de a karakterek sem. Csak mivel semmi vicceset nem látok az animében, ezért nemcsak hogy nem tudom élvezni, amit látok, hanem konkrétan olyan érzéseim támadtak az animét nézve, hogy én egy semmirekellő hikikomori vagyok, akinek nincs saját élete, és mindent megnéz, ami japán animáció. Azt gondoltam, hogy minimum szünetet kell tartani animézés terén, mert ez már nem állapot. Rettenetes ez az érzés, és ha egy anime ezt váltja ki belőlem, akkor az nagyon nem nekem való.

Hosszabb idő után jelentkezek ismét. Sokkal több időt töltök a holland nyelvtanulással, mert felvettek a KRE Néderlandisztika szakára, úgyhogy holland nyelv minden mennyiségben.

Úgy néz ki, nekem az a módszer válik be, hogy folyamatosan írok mondatokat az adott nyelvtani szabállyal. És bevált az is, hogy a Start! német nyelvkönyv szövegét fordítom le hollandra, és csinálom meg a munkafüzet feladatait. A 9-es leckénél tartok, és már a második füzet felénél is túl vagyok. Nagyon sokat írok, van olyan, hogy egy nap alatt 4 és fél oldalt. Nagyon repetitív, és szerintem nem is lenne népszerű a módszerem, mert egy átlagos nyelvtanuló számára unalmas ennyire sokat írni. Velem is előfordul, hogy mentálisan lefáradok a sok írástól, de nekem így rögzülnek a szavak, mondatszerkezetek és nyelvtani szabályok. És egyáltalán nem unalmas számomra, mert motivált vagyok. Bár egyébként írok én is itt-ott nyakatekert mondatokat (túlmagyarázottakat), valószínűleg, ha majd jól fogok beszélni hollandul, akkor majd egyszerűbben fogom magam kifejezni, de hogy rögzüljenek belém a szavak, kifejezések, ezért most így írok.

Illetve szavak megtanulásához azt szoktam még csinálni, hogy felütöm a Kezdők holland nyelvkönyvét egy oldalon, és az azon szereplő szavakat, kifejezéseket elolvasom egy párszor. Nem arra megyek rá, hogy helyből megtanuljam (bemagoljam), hanem csak párszor elolvasom. Aztán, ha legközelebb megint ott nyitom ki, akkor a képek alapján ismerős lesz már a szó, és így könnyebben megjegyzem.

Így visszamenőleg azt tudom mondani, hogy nem vált be nekem a PONS - Megszólalni egy hónap alatt Holland nyelvkönyve. Elég gyorsan végigvehető egy lecke, pont azért, mert kevés a feladat, így nem lehet gyakorolni az aktuálisan megtanult nyelvtani szabályokat. Ritkán is veszem elő, miután a végére értem, és ugyan beugranak innen dolgok, de alapvetően azóta tudom jobban a dolgokat hollandul, amióta a Start! német nyelvkönyvet fordítom hollandra. Szükségem van a sok írásra, gyakorlásra, hogy belém rögzüljenek. Sok könyv, sokféle módszert ajánl, de alapvetően azt lehet mondani, hogy a munkát nem lehet megúszni. Időt kell fektetni a nyelvtanulásba. Persze, hogy melyik a jó módszer, az egyénfüggő. Annak, ai vizuális, lehet olyat is csinálni, hogy teleragasztgatni a szoba falait szavakkal, nyelvtani szabályokkal, folyamatosan nézegetni őket. Illetve weboldalakat olvasni. Nem tudok olyan weboldalt, ahol egyszerű nyelvezetű holland szöveget lehet olvasni. Azt tudom, hogy japánosoknak van az NHK hírportálnak egy egyszerűsített változata, ahol kezdő japánosok is könnyebben értelmezhető szöveget olvashatnak. Hollandból ilyenről nem tudok. Vagy a nu.nl-t, vagy az rtlnieuws.nl oldalakat szoktam olvasni. Már amennyit tudok, mert még csak az alapokat tudom. Szavakból ki tudom következtetni, hogy miről szól az adott mondat, szöveg, de attól még messze vagyok, hogy el is tudjam olvasni.

Aki pedig hang alapján tud jobban megjegyezni, az akár nyelvkönyv hanganyagot hallgathat. Abban nagyon jó a fentebb említett Megszólalni 1 hónap alatt nyelvkönyv, hogy jó a hanganyag. Holland anyanyelvűek mondják a szöveget, így autentikus holland beszédet sajátíthatunk el, ha visszamondjuk, amit hallunk. Illetve hallgathatunk rádiót is: Radio 538 a klasszikus nálam, de meglepődtem, hogy létezik 100% NL rádióadó is. Ukrán barátom vicces kedvében volt amikor mutattam neki, írta, hogy "100% Non-Legal". Gratulálok éles elméjéhez. Egyébként jó holland módjára szinte teljesen narancssárga a weboldal. "Koningsdag" hétvégéjén narancssárgába öltöznek a hollandok, valamint a holland labdarúgó válogatott színe is narancssárga. Az Ons Oranje név is sokat elárul, bár az érdekes, hogy a narancs, mint gyümölcs hollandul "sinaasappel". Kicsit elkalandoztam. Szóval: hanganyag hallgatása, illetve aki nem szívbajos a saját hangjától (én pl. nagyon az vagyok), az fel is veheti saját magát, ahogy mondja a szavakat, és visszahallgathatja, ezáltal magát ellenőrizheti, hogy jól mondja-e a szavakat.

Szókártyák használata is jó ötlet, ma már erre külön alkalmazások állnak rendelkezésre, de akár a hagyományos kártyák használata is segíthet. Ezeket bárhol elő lehet venni, megnézni a szavakat rajtuk. Most, hogy 30% kedvezmény van különböző nyelvkönyvekre a Libriben, arra gondoltam, hogy ennek keretében megveszem a PONS német szókártyáit. A kezdő relatíve olcsó, és ha a főnevek névelőit is tartalmazza, akkor sokat segíthet, mert németből is gyakran csak azért nézek meg egy szót, mert nem tudom a névelőt, és ugye a ragozás, és a háromalakú determináns miatt a német nyelvben komoly szerepet játszik a névelő.

Visszatérve a holland nyelvre, valami elképesztő, hogy néhány holland nyelvű dal szövege mennyire egyszerű. Van néhány dal, ami tetszik, és a nekem tetsző dalokat mindig bejelölöm Spotify-on. Természetesen digitális kislemez formájában is elérhető, ami meglepett, hogy néhány holland nyelvű dalnak az instrumental verzióját is kiadták, mint a japán daloknál. Hát mondom, megcsinálom a karaokét belőlük. Ahogy olvasgattam a dalszöveget, tagoltam a szótagokra a szavakat, totál meglepett, hogy az A2-es szintű nyelvtudásommal szinte teljesen értettem amit olvastam. Egy-egy szó volt, amit nem tudtam, de is olyan, hogy utánanézek, aztán az egész dalszöveget értem. Na most vagyok annyira két lábbal a földön, hogy tudjam, hogy nem nekem lett hirtelen akkora a nyelvtudásom, hogy jelentkezhetek középfokú nyelvvizsgára (Holland nyelvből egyébként csak ORIGO nyelvvizsgát lehet letenni), egyszerűen maguk a dalszövegek annyira egyszerűek, hogy alapszintű nyelvtudással meg lehet érteni őket. Ráadásul az egyik holland nyelvű dalból meg is bántam, hogy megcsináltam a karaokét (Bilal Wahib: Tigers), mert annyira ostoba szövege van, és a srác is olyan stílusban énekel, mint aki nagyra van magával, mint egy társaság nagymenője. A végére már kifejezetten kellemetlenül éreztem magam, de legalább maga a dal csak 2:10 körüli hosszúságú, ezért nem tartott sokáig. És amint ráéreztem a ritmusra, már nem volt nehéz időzíteni a szótagokat.

Az egyetemen a Néderlandisztika mellett a germanisztika lesz a minor (már most eldöntöttem, ez azért jelzésértékű, hogy mennyire veszem komolyan), feltett szándékom ugyanis, hogy németből egy masszív B2-es szintű nyelvtudást összeszedek. Egyébként jelentkeztem a KRE-re Germanisztikára, eredetileg ezt jelöltem meg 1. helyen, de amikor kihozták az eredményt, döbbenten láttam, hogy 0 pontot írtak oda, mint eredmény. Először éltem a gyanúperrel, hogy azért van ez így, mert Germanisztikára sokan jelentkeztek, Néderlandisztikára meg jóval kevesebben, ezért egy kicsit "módosították" az eredményt, hogy többen legyenek hollandon. Igazából nem is bántam volna akkor sem, ha ez az igazság, mert sokkal jobban benne vagyok a hollandban. De amikor megkaptam a részletes pontozást, akkor láttam, hogy mivel nincs emelt szintű érettségi németből, ezért lett az összeredmény is 0 pont. No igen, Germanisztikán alapvető követelmény az emelt szintű német érettségi, ezért ha az nincs meg, az egész képzés bukta. Egyébként a Start! német nyelvkönyv feladatait még 2013-ban megcsináltam meg, és elképesztő most látni, hogy mennyi hibát vétettem annak idején. Hogy merészeltem "deshalb" és "trotzdem" után egyenes szórendben írni a tagmondatot? Ott olyan fordított szórend van, mint annak a rendje. A fordított szórend lényege a kiemelés. Azért kezdjük az igével a mondatot, mert a cselekvésen van a hangsúly, mert azzal magyarázom meg valaminek a lényegét, értelmét. A deshalb esetében erről van szó, hiszen magyarázás történik, a trotzdem pedig ellentmond. Valaminek így lenne értelme, valami így lenne természetes, mégis másképp vannak a dolgok. Szerencsére ez ma már evidens számomra.

Összegezve tehát, a nyelvtan elsajátítására a repetitív mondatalkotást javaslom. De ez nem jöhet be mindenkinek, mert ugyan belénk rögzül a nyelvtani szabály, de aki fárasztónak, unalmasnak tartja, az jó eséllyel nem lesz motivált, emiatt nem fogja tudja megjegyezni. Aki motivált a nyelvtanulásra, az úgyis megtalálja a saját módszerét. Egy biztos: Nyelvet tanulni munkás dolog. Nem lehet megspórolni a munkát, ebben senki ne reménykedjen, és ne higgye el senkinek, bárki is ígéri.

Ma megvettem a "Kezdők magyar nyelvkönyve kínaiaknak" című könyvet, ezzel meglett az az öt könyv, amit a kezdők nyelvkönyve sorozatában meg akartam venni.

Nem rosszak ezekből is lehet nyelvet tanulni. Ezeket meg úgy vettem, hogy ezekből is lehet nyelvet tanulni, és a holland nyelv tanulásakor jól is jött néha ez a könyv. Mindenhol "het theater" van írva színháznak, de itt "de schouwburg"-nak volt írva. Nyilván értik a hollandok a Theatert is, de ha van egyedi szavuk rá, akkor miért is ne tanuljam meg azt? A kedvencem a mozi: "de bioscoop". Erre is egyedi szavuk van a hollandoknak.

Az ötödik könyvet, a kezdők magyar nyelvkönyve kínaiaknak, nem magamnak vettem, hanem egy bizonyos személynek. Nagy örömömre úgy tűnik, hogy van rá okom.

Ma megérkezett a Bookdepository-tól a Haikyuu!! manga 8. kötete angolul, ezzel teljes lett a Haikyuu!! első évada mangában angolul és németül.

És így néznek ki: